Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-21 / 300. szám
Csütortö'í, 1978. december 21. 5 Burns a főiskolán A vidám koldusok Már a plakát a főiskola folyosóján Burns Róbert urat üdvözli. Üdvözölhetjük ml is őt, Róbert Burnst. a 18. századi angol (pontosabban skót) Irodalom e fenegyerekét, aki korában páratlan merészségű, teljesen új hangvételű, sajátos, friss bájt és életörömöt sugárzó verseivel afféle szigetországi Rimbaadként, igazi csodagyerekként robbant a költészetbe. A vidám koldusok című kantátáját „anarchista kantátának" is nevezték már. Ez a kitűnő, a szó szoros értelmében hangszerelt költemény vidám cimboráknak, a társadalom számkivetettjeinek, kétes hírű hölgyek és nagy mennyiségű alkohol társaságában eltöltött, alapvetően közösségi Indíttatású világát a földi örömök himnuszaként és a szabad és független emberi lélek mindenhatóságaként hirdeti. Kénytelenek vagyunk elhinni Róbert úrnak mindezt: a kantáta szuggesztivitása és meghatározatlan, üde bája a garancia erre. A darabválasztásért feltétlen dicséret illetheti a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola irodalmi színpadát. Azért is, hogy Székely Ádám felismerte a már említett lírai hangszerelésben rejlő zenei lehetőségeket: tehát zenét komponált a kantátához, hiszen a recitativo-dal építkezés szinte tálcán kínálta ehhez önmagát. Miháczi János rendezése is a legkézenfekvőbb megoldást választotta: Cic Nusi kocsmáját tárta elénk a főiskola dísztermében, termetáblával és jó falusi gugyit, snapszot, konty ala valót, bikák vérét és Malmos Maca kedvencét kínáló iszákokat tartalmazó árlappaL Egyszóval minden potenciális, az irodalmi műben rejlő feltétel adott volt a főiskolai irodalmi színpad bemutatójához. Egy, sok más (főleg középiskolai) irodalmi színpadhoz hasonló gondokkal küszködő együttes bemutalójához, amelynek a főiskolai ünnepségeken valórészvétel és az önálló, szuverén produkció állandó kettősségéből kell kialakítani saját arculatát. (Ráadásként az évente jelentkezők beépítésével.) A korábbi bemutatók és díjak már biztató jeleket mutattak, a rendező- és főleg a szereplő változások már nem tettek jót a Burns-produkciónak sem. Annak ellenére, hogy a bemutató háromnegyed része színt, varázst és hangulatot tudott teremteni a főiskola dísztermének akusztikailag rendkívül hátrányos helyiségében. Azok a kidolgozásbeli egyenetlenségek, amelyeket a commedia dell'arte szabad egyeni improvizációkra lehetőséget teremtő műfaji követelményei csak némileg tudtak egyensúlyozni, éppen az előadás végén, a csattanót és végsc mondandót jelentő, híresdacos Azért is, azért is... éneklésekor okoztak egyfajta kollektív kisiklást, hirtelen színvonalcsökkenést. Mindvégig azonban a hatásos és jó zongorabetétek a prózai kocsmai évődő-ivó részeket tűk, s a Törpe Nyírettyűs, az özvegy, az Üstfoltozó, a Költő, a Hadfi, maga Cic Nusi és a többiek, a vidám koldusok (Bagó József, Csala Gabriella, Kovács Attila, Szabó Ilon a, Szuromi István, Szüts Péter, Tóth Gizella, Kiss Judit, Lencsés Erzsébet) megtették a magukét. Miként a színész-rendező Miháczi János is. Aki — ha egynémely amatőrszínpad modernkedő. avantgard-szürrealista, gyanús felhangokat hallató bemutatóira gondolunk — valami egészséges, tiszta és őszinte emberségigénnyel fellépő Burns-megjelenést hozott a főiskolára. Olyannyira, hogy a végén szinte kedvünk támadt beülni egy snapszra Cic Nusi kricsmijébe, odavágni a poharat, és elénekelni e polgárilag roppant kétes megjelenésű és viselkedésű hölgyekkel, urakkal: „Köpj a bíró oltalmára! Törj szabadság, ég felé! A törvény a gyáva vára, a templom a papoké!" Domonkos László Szlovák kórusvezetők a szabadtérin Először kerül a Szegedi Szabadtéri Játékok műsorára, jövő év nyarán, Verdi A végzett hatalma című operája. A műben jelentékeny feladat jut az énekkarnak, melyre a Szlovák Filharmónia 90 tagú kórusát kérték föl. Az előkészítő megbeszélésre jó egy hónapja utazott Pozsonyba Horváth Mihály, a játékok igazgatója és az előadást vezénylő Pál Tamás, akik akkor elviekben megállapodtak a vendégszereplés körülményeiről. Látogatásuk viszonzásaképpen tegnapelőtt az esti órákban érkezett Szegedre Lubomir Matl, a kórus vezető karnagya és Emília Klimova, az énekkar titkára. A szlovák vendégek tegnap a szabadtéri játékok irodáján tisztázták a nyári szereplés részleteit s szakmai kérdésekben váltottak szót Pál Tamással. Ellátogattak a Kisszínházba is, ahol megnézték A windsori vig nők főpróbáját. A szlovák kórusvezetők tegnap hazautaztak Pozsonyba. Várhatóan a közeljövőben kötik meg a szerződést a két koncertiroda között is. tes női kebleket Idéző cég- megfelelő ritmusban tartótSzakemberképzés és a nemzetiségek A Kulturális Minisztérium a nemzetiségek igénvével is számol a közművelődési szakemberképzés tervezésekor. Szorgalmazza, hogy a pedagógiai intézetek nemzelmr|rfnt Rllcuxns Uj zenei könyvek ALBRECHT BETZ: HANNS EISLER. „Általános magatartása a legnemesebb értelemben forradalmi — írta Brech művészeti harcostársáról. — Zenéje mind a hallgatóban, mind az előadóban hatalmas Impulzusokat fejleszt ki, és bepillantást enged egy korba, amelyben minden gyönyör és erkölcsiség forrása az alkotóképesség, legyen az bármilyen jellegű. Ez a zene újfajta finomságot és erőt, állhatatosságot és mozgékonyságot, türelmetlenséget és óvatosságot, igényteljességet és önfeláldozást teremt." Hanns Eislerről óhatatlanul a Vörös Csepel (eredetiben : Vörös Wedding) meg az NDK nemzeti himnusza jut eszünkbe. Életművéről kevesebbet tudunk, hézagpótló munkát ajánl tehát a Zeneműkiadó, ha Klausz Zsuzsa fordításában magyarul is hozzáférhetővé teszi Bstz könyvét Eislerről. A lipcsei születésű zeneszerző Schönberg zenei forradalmának nyomdokain indult, a dodekafónia mesterének iskolájában tanult, s életútja négy szakaszra osztható. Az első bécsi tanulóéveket és korai műveit foglalja magában 1925-ig, a második Berlinhez kapcsolódik, és nagyjából a weimari köztársaság második szakaszára jut 1925-töl 1933-ig. Ezt követi másfél évtizedes száműzetése, amit Bécsben, Dániában, a Szovjetunióban, s túlnyomórészt az Z-yesüit Államokban töltött 1948-ig, míg a negyedik, úgynevezett késői alkotói korszaka az NDK Berlinében 1950-töl 62-ig, haláláig terjed. Fejlődése szempontjából kétségtelenül a húszas évek a legjelentősebbek, ekkor találkozik Brechttel is, hogy egy üttoűködé£ü& során a zenés színház és a vokális zene újfajta szintéziseit dolgozzák kl. Hanns Eisler, mint századunk egyik nagy komponistája azzal emelkedett ki mások közül, hogy komolyan vette a zene társadalmi szerepét, s ebből művészi és politikai következtetéseket vont le, hogy a modern zenét kivezesse az elszigeteltségből — írja Maróthi János. A kísérlet, hogy az átmeneti időben a zenét és a politikát közvetítse egymáshoz, következetesen vezette Eislert az alkalmazott zenéhez. Az NSZK-beli muzsikus-filozófus, Albrecht Betz, monográfiája történelmi keretben világítja meg, hogyan jött létre Eislernél a zene és politika összefonódása. Betz munkája szinte az egész világra kiterjedő kutatásainak eredményeképpen összegyűjtött, részben kiadatlan dokumentumokra támaszkodik. A BUDAPESTI FILHARMÓNIAI TÁRSASÁG 7ENEIÍARÁiNAK 125 ESZTENDEJE. Erkel Ferenc volt az alapitója, első karnagya a legnagyobb múltú, s hagyományú szimfonikus együttesünicnek, a Filharmóniai Társaság Zenekarának, mely 1853. november 20-án mutatkozott be a Nemzeti Múzeum dísztermében. Vezetői közé tartozott később Erkel Sándor, Kerner István, Dohnányi Ernő, Ferencsik János; ma Kérődi András a zenekar elnökkarnagya. Az együttes hoszszú évtizedeken át egyedüli letéteményese volt a magyar zenekari kultúrának, tagjai a Pesti Nemzeti Színház, majd az Operaház legjelesebb muzsikusai. A 125. születésnapot köszöntő jubileumi kötet Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettes köszöntője és Szabolcsi Bencének a zenekar ceng tenáriumára, 1953-ban, írt üdvözlő sorai után két részben ismerteti a filharmonikus zenekar munkásságának rövid történetét. Németh Ama dé az alapítástól a felszabadulásig, Breuer János (a kö tet szerkesztője) pedig a' 1945 óta eltelt időszak esemé nyelt taglalja, érdekes és értékes adatokkal, a legjelentősebb koncertek felidézésével. A kötet közli a zenekar tiszteletbeli és rendes tagjainak, vezetőinek névsorát, a mikrobarázdás hanglemezek diszkográfiáját, s jelentős képanyagot válogatott az együttes archívumábóL SZABÓ HEI.GA: ÉNEKES IMPROVIZÁCIÓ AZ ISKOLÁBAN. E jobbára pedagógiai célzatú kiadványhoz a szerző így igazít útba: „Bárdos Lajos írásai bátorítottak fel, hogy az énekes nevelésben alig-alig alkalmazott Bartók-művek; a Mikrokozmosz, a Gyermekeknek és a Hegedűduók általános iskolai felhasználásának lehetőségeit kutassam. Másfél éves elemző munka és gyermekekkel való kísérletezés közben tárult fel előttem Bartók rendszeres pedagógiája, mely énekes tantervünk lehetőségeit kihasználva, 8—10 éves gyermekek számára is hozzáférhető ... A gyermekek zenei nevelésén munkálkodó kollégáimnak azzal a biztatással nyújtom át a tanulmányt, hogy a gyermekek játszva, énekelve, szórakozva is végig tudnak menni rajta!" Szabó Helga könyvének első kötetét, az általános Iskola kisdiákjainak énekes-improvizációs játékait, a pentatoniára alapozta. Ezúttal a második kötetet Mikrokozmosz alcímmel kínálja a szakembereknek, pedagógusoknak. K, h tiségi tanszékein közművelődési tevékenységre ls készítsék elő a jövendő óvónőket, tanítókat, tanárokat, s a nyelvszakot a népművelői szakkal párosítsák. Miként Boros Ferenc, a minisztérium nemzetiségi osztályának vezetője elmondta: a nemzetiségi szövetségek kongresszusain elhangzott javaslatok megvalósítására a minisztérium szorgalmazza: a megyei szervek vegyék számba, hogy a következő években mennyi nemzetiségi közművelődési szakemberre lesz szükség, és az igényeknek megfelélő számban képezzék Őket. Kialakítják a nemzetiségi művelődési bázisokat, amelyek szakmai, módszertani irányító funkciót töltenek be. A nemzetiségek javaslatára fokozottabban támogatják a klubok létesítését is. Apró-cseprők Később jön, tovább megy Ismerik azt a megjegyzést, melyet a munkahelyére későn érkező mondott főnökének: amennyivel később jöttem, annyival korábban elmegyek. Ez egyenes, tiszta beszéd. De mit mond az az autóbuszvezető, aki a legforgalmasabb vonalon vezeti kocsiját és később jön, mint a meghatározott menetidő? Semmit sem mond, bár mondhatna. Ügy érzem, hogy megnyugtatná az idegeskedő utasokat, ha valamit szólna, legalább elnézést kérne a késésért. Ez ma még nem divat. Örüljön a várakozó, hogy egyáltalán megérkezett. Legfeljebb később kedvére te6z. Mint például hétfőn reggel a 20-as csuklós tette. A Radnóti gimnáziumnál meg sem állt, bár az utasok több ajtónál is jelezték, hogy szeretnének leszállni. Az utasok nem késtek a jelzéssel, hiszen már a József Attila sugárúton megnyomták a gombot. A késést nem így kellene behozni.. Bár még ez esetben is elvárnák a hoppon, illetve buszon maradt emberek, hogy elnézést kérjenek tőlük. Rejtélyes mérlegek Panaszkodik egyik szomszédom, hogy sehol a városban nem tud fürdőszobamérleget vásárolni. Arról a kis lapos mérlegről van szó, amelyre rá kell állni és a körbefutó skála megmutatja, mennyit hízott vagy fogyott a delikvens. Nem akartam elhinni a panaszt, hiszen a fürdőszobamérleg kelendő cikk, különösen azóta, hogy sok új lakást adnak át, s ma már a mérleg is hozzátartozik a fürdőszobák berendezéseihez ugyanúgy, mint a piperepolc, a tükör, a mosógép és más egyebek. S egyébként, különösen karácsony előtt mint ajándéktárgyat is keresik az emberek. Utánanéztem az ügynek. Igaza volt szomszédomnak. Se a szegedi, se a környékbeli városok állami és szövetkezeti üzleteiben nem találtam fürdőszobamérleget. Ellenben ráleltem egy maszek kereskedőnél az újszegedi városrészben. Sót, még választékot ajánlott: az egyszerűbbet 190 forintért, a cifrábbat, műbőrborítással, súlybeállítóvaL nikkelezve 330 forintért kínálta. A panaszosra gondolva megkérdeztem, hogy félretennének-e egyet, holnapig. Szívesen, mondta a kereskedő, hiszen van bőven készlete ezekből a mérlegekből. Hogy lehet ez? Talán a kiskereskedő egyenesen a svéd mérleggyárostól szerzi be áruját? Dehogy. Elmondta, hogy ő maga jár beszerzőútra a nagykereskedelmi cégekhez. „Csak menni kell az áru után másképpen fölkopik az állunk" — magyarázta. Aa állami kereskedelem képviselői megfogadhatnák e tanácsot Az viszont igaz, hogy az ő álluk nem kopik föl akkor sem, ha üres a bolt. Zebra csík nélkül Nem a kedves és hosszú nyakú állatról állítom azt hogy elhagyta csíkjait, hanem a szegedi Lenin körút és a Kálvin tér, valamint az Arany János és a Takaréktár utca torkolatánál levő gyalogos átkelőhelyről. Valamikor volt ott zebra, s minden bizonnyal azért, mert régen megszokott átkelője volt a tér felé igyekvőknek. Többek között azért is, mert a Kálvin tér felöli ré;zen több fontos intézmény található. Csak néhányat említsünk: a városi pártbizottság székháza, a tüdőszűrő állomás, a bútorüzlet, a református templom, s a piacra menet is útba esik. Ma már az sem lehet magyarázat, hogy javítják aa utat, hiszen egy esztendeje készen van. Rá kellene festeni az aszfaltra újból azokat a csíkokat, hogy nagyobb biztonságot adjanak a gyalogosoknak. Így is, úgy is ott mennek át a tér felé igvekvők. tehát törvényesítsék szerzett és gyakorolt jogaikat. Gazdagh István Hatholdas rózsakert Színes magyar ri'm. Ba~bits M'fály „v déki komédiájából' írta: Nádssy l a zló és Ranody Línzló. Fénykérete: ülés Gyö-gy. Zene: Hidas Fricyes. Rcndez'e: Rrnoly L'srió. Főbb «ze cp ők: Tahi Tóth Lász'ó, Drahotv A-drei, Tclray Klári, Kiss Ma y\ Sz'lvíssy A"na-"á ia, Páger Antal, Szendrő József. Sramlizene, kocsikorzó, hídpénz, Tisza István és Ferencz Jóska nevei. Jellegzetes ruha-, öltöny- és kalapkölteményekben pompázó hölgyek-urak, faburkolatú fallal díszített, csillogó kávéházak, konflisok csattogása a macskaköveken. A monarchia halhatatlan. Világa — légyen szó a székesfővárosról vagy akár egy Gádoros nevű poros vidéki városkáról — homogén, levegője jellegzetesen fülledt, fanyar, kérdőieles nosztalgiát idéző. Mi illik ide jobban (mondíuk egv orfeumbéli kánkánt leszámítva), mint a „nem akarok nősülni" jelmondattal aposztrofálható, a letűnt Ferencz Józseí-i világnál is ősrégibb játék? Vagy ha „történelmiek" és tudományoskodók akarunk lenni: „a feudálkapitalista társadam új film lom elembertelenítő, a személyiség ambícióit semmibe vevő, konvencionális-konzervatfv erkölcsének megsemmisítő ereje". Bizonyos mértékig Babits dzsentritemető Halálfiai című regényének ellendarabja a Hatholdas rózsakert, e „vidéki komédia". Ranódy László a kor atmoszféráját idéző, kissé „színdbádi" ihletésű, gyönyörű színes felvételekkel ékesített filmet készített az elbeszélésből. A szokványos-félszeg történeteeske — a diplomás ifjú behálózása a házasságba, illegve a szegény, feibekötéstől menekülő áldozat kitörése — nem is annvira a megfelelő miliőbe ágyazott tá-s'rtalomkritikára, mint inkább néhány nagvszerű színészi alakítás és egy-két fanyar-groteszk. megmosoIyogtatóan kedves szituáció bemutatására adott alkalmat. Tahi Tóth Lászlót talán még soha nem láttuk így sziporkázni, mint ebben a filmben. Félszegebb, cseblőbb-botlóbb Gruber Franci már nem is lehetne. A csodaszép rózsák között szépen virulnak a hasonlóképpen szép színésznők — Drahota Andrea megfelelően hűvös és eltökélt. Szilvássy Annamária ingerlő és kacér. S a mellékszerepekben olvan nevek, mint Páger Antalé, Tolnay Klárié. Gobbi Hildáé, Bodrogi Gyuláé... Es még két szereplő, akiknek neve sajnos a film készítési dátumáról is árulkodik — Szendrő József és Kiss Manyi is feltűnik a vásznon. Fájdalommal vegyes örömmel látjuk őket viszont. Megnyugodva távozhatunk a moziból: Franci mégis megmenekült a kényszerű házasság fenyegető rémétől. S a monarchiabéli rózsakertek, viháncoló hölgyek, nagyhangú öcsém-bátyúin rokonok és álmatag. ám mégis éberen figyelő kisvárosi figurák keserédes univerzuma ha nem is komoly művészi élménnyel, de kellemetes, ártatlan szórakoztatást nyújtó nrv' fé1 ó-ával ajándékoz meg bennünket. Jó, hogy ilyen filmek i« vannak néha. Csak ne hiuygyük őket ^többnek — mini D. U (