Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-20 / 299. szám

ÍSzerda, 1978. december 20. 3 L. Brezsnpv kiKetése # Moszkva (MTI) Lenin-renddel és — har­madízben — a Szovjetunió hősének járó Arany Csil­lag Érdeméremmel tüntette ki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Leo­nyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnö­két, a Szovjetunió ma csali­ját, születésnapja alkalmá­ból A kitüntetést Bízókért a kimagasló érdemekért ado­mányozták, amelyeket Brezs­myev a kommunista párt és a szovjet állam szolgála­tában szerzett, elősegítve a Szovjetunió gazdasági és katonai potenciáljának meg­szilárdítását, mind a Nagy Honvédő' Háború idején, mind a háború utáni évek­ben. Külön kiemeli a ki­tüntető okirat Brezsnyev­nek, a béke érdekében vég­zett fáradhatatlan munká­ját Waldheim nyilatkozata # New York (TASZSZ) Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a TASZSZ tudósí­tójának adott nyilatkozatá­ban hangsúlyozta, hogy az ENSZ-közgyűlés 33. üléssza­lapította, hogy a Szovjet­unió rendkívül aktív szere­pet játszott, és számos új javaslatot terjesztett elő egyebek között a nukleáris fegyverrel nem rendelkező ka óriási jelentőséget tulaj- államok biztonságának sza­donított a leszerelés kérdé- vatoiására, valamint arra. seinek. vonatkozóan, hogv a fejlődő „Ügy gondolom, hogy a országok megsegítésére for­leszerelési problémák meg- úítsanak bizonyos összegeket vitatásánál jelentős sikere- abból, ami felszabadul, a ket értünk el — mondotta naKV gazdasági és katonai Waldheim. — Konstruktív potenciállal rendelkező álla­vitát folytattunk, amelyet az fegyverkezési kiadásai­együttműködés szelleme és nak csökkentése révén. a különböző felek álláspont­jának megértése Jellemzett. A közgyűlés e témakörben körülbelül 40 határozatot hagyott jóvá. Természetesen ez nem Jelenti azt, hogy megoldottuk a leszerelés va­lamennyi problémáját, de bizonyos haladást értünk el, és megteremtettük az Ilyen Irányú újabb erőfeszítések alapját". A közel-keleti válságnak az ülésszakon történt meg­vitatásáról szólva Waldheim kijelentette: „Én már nem egy ízben hangoztattam, hogy feltétlenül szükség van a közel-keleti problémakör átfogó rendezésére, és ebben a vonatkozásban a kulcskér­dés a palesztinai probléma." Az ENSZ főtitkára megál- Az ENSZ főtitkára hangsú­•••••••Hi^^MNHm lyozta, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok el­„Lohátlm" nukieáris háború II Pentagon tervei A Washington Post közöl- miféle intézkedéssel nem Je­te. hogy az Egyesült Államok het „elfogadható méretűvé-' hadügyminisztériuma paran- korlátozni. Vajon ezt Nvuga­csot adott a korlátozott nuk- ten nem tudják? Éppen leárls háborúval kapcsolatos ezért az atomháborúról foly­problémák újabb tanulmá- tátott egyetlen elfogadható nyozására. Olyan atomhábo- párbeszédnek a nukleáris rúról van szó, amely „nem fegyver haladéktalan betlltá­Jelenti a szembenálló felek sát kell megvitatnia, és ezzel közötti megsemmisítő nuk- összefüggésben — az erőszak leáris csapásokat". alkalmazásáról való iemon­Még az atomkorszak haj- dást a nemzetközi kapcsola­naián. amikor világossá vájt tokban. a különbözö — néhány kilo- A nukleáris háború veszé­tonnától a több tucat mega- lyének felszámolása, a nuk­tonnáig terjedő energiájú leáris fegyverfajták kipró­ütörn robbanófej előállítása- hálásának beszüntetése, a nak lehetősége, nyilvánvaló- nukleáris fegyverek gyártá­vá vált: a hadászati és har- sának betiltásáról, a nukleá­cászati töltetekre való fel- ris fegyverkészletek megsem­osztás rendkívül relatív. misítéséről folytatott társva­Ha a Pentagon a potenciá- lások űtján — ez az egyetlen, lls nukleáris háborúról ké- az emberi értélemhez méltó szített forgatókönyvükben az feladat. atomháború első szakaszát az A szovjetunió e feladat eurónál államok csatamezőin ... . . . . „ zajló ..taktikai" atomcsapás- megoldásának komplex prog­ban látja, stratégiai atom- ramját javasolta. A Javasla­háborúnak viszont az Égve- tot 150 tagország hagyta jóvá sült Államok területén tör- az ENSZ-közgyűlés leszerelé­ülésszakán, egyhangúan el­európaiaknak. Hiszen az Ismerve annak sürgős szuk­atombombák tömeges, úgy- ségességét. nökletével fel kell újítani a genfi békekonferenciát, amely fontos hozzájárulás lenne a konfliktus gyors rendezéséhez. nevezett „taktikai" alkalma­zása rögtön a kezdet kezde­tén kétségtelenül általános pusztító hatást gyakorol Európa sűrűn lakott, kis te­rületű országaira. Ezen a hírhedt neutronbomba sem változtat Bármennyire is csökkentenék minden egyes robbanás romboló hatását, a neutronbomba robbanásának ugyanazok a következményei, mint a termonukleáris rob­banásnak általában. És alig­ha remélhető, hogy a szen­vedő fél. mielőtt válaszcsa­pást mérne, azt kezdi vizs­gálni. milyen típusú atom­bomba okozta a pusztulást, hogy hasonlóval válaszoljon, hiszen ilyen korlátozásokat nem lehetne meghatározni. A nukleáris háborúnak megvan a maga logikája. Ha egyszer elkezdődött, folyta­tódni fog, mert elképzelni sem lehet, hogy ki és hogyan tudja megállítani ezt a szörnyű láncreakciót. Ezért nélkülöz­nek minden alapot azoknak illúziói a Pentagonban, akik a józan ész ellenére hajlan­dók Európát néptelen radio­aktív pusztasággá változtatni, saját tertPetük rnkétanalánk­ja mögé bújva. Ennek elle­nére a Pentagonban és a NATO nukleáris tervező cso­portjában az atomháborúról mint hétköznapi, megszokott dologról beszélnek, kidolgoz­zák a nukleáris fegyverek alkalmazásának módszereit, mintha a saját temetésük 6zertartásrendjét dolgoznák ki. L A nukleáris fráborút s Szvjatosr'av Kozlov (APN—KS) OPEC Emelik a kőolaj árát 0 London (Reuter) A külföldi hírszolgálati irodák bőséges anyaggal rea­gáltak az OPEC-országok képviselőinek Abu Dhabiban vasárnap hozott döntésére, amelynek értelmében a kő­olaj árát 1979. január 1-től kezdve négy szakaszban a következő százalékokkal emelik: 1979. Január elsején 5 szá­zalékkal, 1979. április else­jén 3,809 százalékkal, 1979. július elsején 2,294 százalók­kal, 1979. ok óber elsején pedig 2,691 százalékkal. A világ kőolaj fogyasztóit rendkívül mezlepte az olaj árának jelentős drágulása, és ezért az infláció úiabb hullámát és a nemzetközi mére'ü gazdasázi növekedés lassulását helyezik kilátásba. A szolidaritás ereje Beszé'gelés Harmati Sándorral, a Magyar Szolidaritási Bizottság erőkével Vajon milyen gondolatokat idéz fel bennünk a kará- ként" emlegetik a magyaréi csonyfa sercenó csillagszórója? Megkérdeztük-e már ma- a vietnami népet. Érdeklődé­gunktól, miért rándul ilyenkor g'ircsbe a torkunk, miért semre elmondták: sok ezer vagyunk e-gedékenyebbek, figyelmesebbek, mint máskor? ember él ma Vietnamban, Ki tudja? Mindeneseire sok minden belefér ebbe a néhány akinek az ereiben magyar pillanatba sűrűsödő hangulatba. Jókívánságainkból bőven vér csörgedez... jut ismerősnek. Ismeretlennek egyaránt, S a televízió kép- — Honnan származik a szo­ernyője előtt ülve, a tévé hétmérföldes kamerájának segít- lidaritási bizottság anyagi bá­ségével ilyenkor közelebb érezzük magunkhoz a távoli föld- zisa? ré;zek lakóit is. Szívesen juttatnánk a karácsonyi falatok- Mindenekelőtt a dolgo­ból az éhező afrikai gyermeknek, megosztanánk békés haj- ^ munkájából. Szeretném lékunkat a földönfutó palesztin asszonnyal, szabadságról, kiemelni hopy a felsxabadí­nyuylomról mesélnénk a bujkáló chilei hazafinak. De mert ' csodák ninzsenek, nem tehetjük. Együttérzésünket, aggó­dásunkat gondolatunk továbbítja. tó mozgalmak támogatásáért a legtöbb áldozatot munkás­osztályunk hozza. Hogy mi­lyen formában? Az országos akciók ritkák. Inkább egy­Harmati Sándorral, a Ma- művészeti élet területéről. A gyar Szolidaritási Bizottság bizottság akkori munkája tagszervezetünk hirdet elnökével viszont a valóság- még nem volt folyamatos,al- ^ ffifwS?stolidari^ ról bcszelgettunk, arról, hogy kalmankent, az események- műizakot A bevételt ilven miképpen fejezi ki a magyar nek megfelelően ülésezett. * nép együttérzését a felszabd- Emlékezetes akciónk volt a ^máilrafizrtikbe' Emeli dulásukért és függetlenségü- koreai háború idején. Bigott- f^' i^de^énvek ec kért küzdő népekkel? Ságunk akkor felhívással for- £ - A szolidaritás fogalma dult az ország népéhez és egyidős a marxizmus ideoló- önkéntes anyagi támogatás- ben' Hagyományossá vált • giájával — mondta Harmati ra buzdított a függetlensé­elvtárs —, annak egyik alap- gért élethaléiharcot vívó meL Értéke 70 millió forint. Vietnamnál maradva meg­említeném, hogy éppen a napokban érkezett meg egy élelmiszer-szállítmányunk az árvíztől sokat szenvedő né.p nemzetkőzi vásár pavilonjá­ban nyaranként megrende­elvéből, « proletár intema- koreai nép megsegítésére. Ma wL^hhS cionalizmusból fakad. A szo- viszont, az igényeknek meg- ^^r ,Atoaatóia volt lidantás tehát a párt világ- felelően, más fornjAbent mű- i^J^anem sokaiat ér. nézetenek része, ugyanakkor ködik a bizottság. A párt Po- ,>„,,„, a magyar nép történelmi ta- litlkal Bizottsága az 1980-as ?<*?> ° pasztalatai is igazolják fon- évek legelején tett Javaslatot ^ tosságát. Elég csak utalnunk az átszervezésre, munkánk Awn«.v „ Us az 1848-as magyar szabad- folyamatosabbá, hatékonyab- " * ságharc idegen harcosaira, bá tételére. Azóta a szoUda- , vezéreire, akik közül sokan ritási bizottságot az állami, Jt életüket áldozták a magyar- a társadalmi és a tömegszer- ilvacZnk^ ság függetlenségének vissza- vezetek képviselői alkotják. szerzéséért. A Tanácsköztár- Így helyet kapott a SZOT. a ^^n^jJLJ: saság vöröskatonáinak sorá- KISZ, a Hazafias Népfront, P?™"- .f™??**™ ban ugyancsak ott találjuk a Nőszövetség, a Termelő- ü16? az idegen ajkú népek fiait, szövetkezetek Országos Ta­majd 1944—45-ben a szovjet nácsa, a Kisipari Szövetkeze­katonák tisztították meg az tek Országos Tanácsa, a országot a fasiszta seregek- MUOSZ, a Tudományos Aka­től és adták viasza a szabad- démia. ságot népünknek. Szabad-e — Milyen emlékezetes ak- . . „ , L . megfeledkeznünk arról, hogy dókat szervezett az újjáala- ót? Budapest a felszabadulás kult bizottság? ? idején másfól napi életelem- - Máig is legsikeresebb ««H»*J" tartalékkal rendelkezett, sok akciónk a vietnami háború­ezer ember életét mentették val kapcsolatos. Az ameri- üm/t meg a „tusonkák", a szovjet kai repülők tonnaszám dob- Kegyszert takaró juttat­húskonzervek. Saját történei- ták bombáikat a lakott terű- 'fSJSK12? mi tapasztalatunk tanított letekre, szörnyű pusztítást S^LtofT oSugat meg arra, hogy a szolidantas okozva. A Vietnaxm Szolida- ^ ™ Nxn ó " ­a népek közötti barátság él- ritási Bizottság többször is a tető eleme. kétségbeesve fordult hozzánk SWA?P-t, emeU^t Etiópiát, - Milyen formában tudjuk segítségért, mindannyiszor Angolát, Mozambikot, Zam, mi segíteni Magyarországon vért kértek. Ekkor országos - ... . . a felszabadulásukért küzdő véradó akciót hirdettünk a — Néhány szót nemzetközi népek harcit? szakszervezetek segítségével kapcsolataikról — A második világháborút A sajtó és a tömegkammuni- — Elsősorban a szocialista követő években, amikor ma- kációs eszközök is mindent országokban működő szolida­gunk is támogatásra szorul- megtettek a meggyőzés érde- ritási bizottságokkal tartunk tunk, javarészt erkölcsi, po- kében. Ezrek és ezrek adtak szoros kapcsolatot. Évről óv. litikai támogatást tudtunk önként vért, amelyet gyor- re találkozunk, megvitatjuk nyújtani az arra rászorulók- san továbbítottunk Vietnam- a felszabadító mozgalmak nak. A Masvar Szolidaritási ba. Hogy milyen eredmény- helyzetét, és azt Is megtár­Bizottság 1947-ben alakult nyel? Évekkel később jártam gyal1uk, összehangoljuk, ho­meg, tagiai között ismert a már felszabadult ország- vá összpontosítsuk a segítsé­szeméhségekkel a politikai, ban, és meglepve hallottam, get társadalmi, tudományos és hogy többen is „vérrokon- Seres Attila Tóth Béla Móra Ferenc betűösvényein 37. — Ne tarts semmitől, Ditső, learatok magam is. Egy rendet levágok, aztán markot verők. Az­tán megint egy rendet levágok, de utána megint markot verők. Megmondhatom, van segítőm is. Ugyan, aki ide­jár segíteni, arrul mind azt mondják, hogy a szeretőm. De hát hadd mondják ... 1915. július 10-től a kenyeret is elrekvirálják. A háztartások rézneműi, rézkilincsei után érdek­lődni kezd a hadvezetés. És a Szeged Szíve ro­vat ebben az időben már nem ver. Nincs szíve a szerkesztőségnek kiírni az adakozók neveit, mert hiszen alig adnak, akinek volna, az nem ád, akinek nincs, az már régen odaadta. De ezen Móra nem vitatkozik. Móra is tudja, bár nem akar cinikus lenni, hogy most kezd a világ jó lenni, amikor a kamrák kiürülnek. Ha nem lesz miből lövöldözni, befejeződik a hadvezetők já­téka. a háború. Amikor egyéves a háború, Mórának tiszta a látása. Fekete évforduló címen így emlékezik július 24-én. — Mert fekete, akármit mondjanak is a há­ború fanatikusai nekünk, s a németeknek. Bele­hajszoltak bennünket ebbe a háborúba, s úgy érezzük, jogunk van megátkozni őket, s akár a sarkunk alá szorítani. Átkozott nap ez, amelyen egy évvel ezelőtt kigyúlt Európa, s nem tudtuk, csak sejtettük, hogy útban van felénk dallal, muzsikaszóval a háború. Mindenki éltette, mert ki mert volna ellene szólni? Hiszen az akkori mámoros tömegek azt is meg akarták verni, aki csak hallgatott. S nem­csak minket öntött el ez a harcias mámor, de egész Európát. S amikor kiderült, hogy a hábo­rús pillanatból állapot lett, szemünket, megza­varta látásában a vérködös mámor. S minde­nütt azt mondták, ez szent háború. De arra nem gondolt senki, hogy egy év után sem jutunk a végére.,. Ugyanekkor Szegeden, a felsőinari iskolában tü­zérrégi lövedékeket gyártanak mar a háború ha­dirokkantjai. És nekünk, -pincében dolgozó mun­kásoknak úgy tűnik, csak az újságban folyik a háború. Az újságokban is csak mocőrognak a frontok. Klcri városok körül piszmognak, s azt vallják, hogy elfoglalták. A németele elfoglalták Bozsevácot. s még ennél is kisebb falucskákat. És veszteégkimutatások közlödnek a Napló­ban. De egy jajszó kommentár nem csatlakozik hozzájuk. Úgy tűnik, a közömbösség, meg a há­ború vége várásanak érzése teljesen eltompítja a szíveket. Októberben a szegedi 5-ös honvéd gyalogezred és a 46-os háziezred 1400-as veszteséglistája kerül a Naplóba, de egy szónyi magyarázatot nem fűz hozzá senki. A városban nagy a tömegtüntetés, s az is egy alkalom, amikor a Rókusi-templom ha­rangjait tördelik össze odafönt a toronyban. Da­rabokban dobálják le az úttestekre a hadsereg számára. A harang följajdul, amíg nagykalapá­csokkal oldalba ütik, pedig ki van tömve fűrész­porral, hogy levegőt ne kapjon. A háború ördögi malma megőrli a figvelmet, a lélek rezzenéseit, szürke lisztté teszi az irodal­mat. Szalay meséket ír, miközben 21 ezer sebesültet ápolnak, amputálnak vagy temetnek Szegeden. És alig jár róluk nagybetűs híradás, akárcsak a te­kintetes kukoricalisztről, amit Móra szerint máris kezdenek rekvirálni a méltóságos hadvezetés megbízottjai. A 18-os évet kezdő, vagy a 15-öst búcsúztató, összegző vezércikk is elmaradt. Pedig hát Mó­rának már akkora rutinja van a vezércikkirás­ban, mint tíz munkatársának együtt. Százhuszon­egyig vitte az idén ebben a műfajban, és csak az Én Újságomnak tudott valamennyi szépirodal­mat produkálni. Már nem futja az erejéből az óév búcúztatására. Gyakran otthon fekszik, mi­közben a sajtó, a nyomda gépei alatta és körülöt­te dübörögnek. Kicsi torokgyulladások és titkosan magas lázak gyúlnak megfáradt testében. Ilyen­kor már gyerekei közé kucorodva írja nekik a mesét, az Én Újságomba, ha jól számolom, az el­múlt évben harmincötöt. Apat)kusrágát fizikai gyöngeségének tudtuk, s a lap hasábjait tücsök bogár eseményekkel töl­töttük tele. Engel Vilmos karácsony első napjára ugrott haza a Kárpáton túlról. Aludt egy hétig, s ami­kor kikukkantott lakása ajtóján, századosi zub­bonyán csilingelve mosolyogtak a fityegők. 0 volt a hős, több frontot megjárt délceg katona és asszonyok bálványa, jó gazda. Hanem úgy a szabadsága leteltq előtti napok­ban, január 5-e körül, búcsúvendégeskedésre gyülekeztek össze a Napló terheinek viselői, a munkatársak. Én fehér kötényes felszolgáló legényként buz­gólkodtam körülöttük, s mindent értek, amiről egy fél év óta legendáznak a váméban; Hogy ál­lami szubvenciós laooá ved'ik út a Nanló. ami azt je'enti, hogv a Tisza-kormány pénzén fújják majd Tisza nótáját A magamfaitájú nyomdásznak, amikor már nincs mit enni, tu'aidonképoen mindegy, hogy milyen cégjelzés alatti pinceműhelyben döglik meg. A létminimum fe'é va'ó úton bizonyosan van egv olyan pont amikor az elvek értelmet­lenne válnak. A vacsorázók között nehezen oldódik föl a hangulat s Móra is alig tud nekimelegedni a be­szédnek, de azért ő kezdi. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom