Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-20 / 299. szám

ÍSzerda, 1978. december 20. 3 L. Brezsnpv kiKetése # Moszkva (MTI) Lenin-renddel és — harmadízben — a Szovjetunió hősének járó Arany Csillag Érdeméremmel tüntette ki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökét, a Szovjetunió ma csaliját, születésnapja alkalmából A kitüntetést Bízókért a kimagasló érdemekért adományozták, amelyeket Brezsmyev a kommunista párt és a szovjet állam szolgálatában szerzett, elősegítve a Szovjetunió gazdasági és katonai potenciáljának megszilárdítását, mind a Nagy Honvédő' Háború idején, mind a háború utáni években. Külön kiemeli a kitüntető okirat Brezsnyevnek, a béke érdekében végzett fáradhatatlan munkáját Waldheim nyilatkozata # New York (TASZSZ) Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszalapította, hogy a Szovjetunió rendkívül aktív szerepet játszott, és számos új javaslatot terjesztett elő egyebek között a nukleáris fegyverrel nem rendelkező ka óriási jelentőséget tulaj- államok biztonságának szadonított a leszerelés kérdé- vatoiására, valamint arra. seinek. vonatkozóan, hogv a fejlődő „Ügy gondolom, hogy a országok megsegítésére forleszerelési problémák meg- úítsanak bizonyos összegeket vitatásánál jelentős sikere- abból, ami felszabadul, a ket értünk el — mondotta naKV gazdasági és katonai Waldheim. — Konstruktív potenciállal rendelkező állavitát folytattunk, amelyet az fegyverkezési kiadásaiegyüttműködés szelleme és nak csökkentése révén. a különböző felek álláspontjának megértése Jellemzett. A közgyűlés e témakörben körülbelül 40 határozatot hagyott jóvá. Természetesen ez nem Jelenti azt, hogy megoldottuk a leszerelés valamennyi problémáját, de bizonyos haladást értünk el, és megteremtettük az Ilyen Irányú újabb erőfeszítések alapját". A közel-keleti válságnak az ülésszakon történt megvitatásáról szólva Waldheim kijelentette: „Én már nem egy ízben hangoztattam, hogy feltétlenül szükség van a közel-keleti problémakör átfogó rendezésére, és ebben a vonatkozásban a kulcskérdés a palesztinai probléma." Az ENSZ főtitkára megál- Az ENSZ főtitkára hangsú•••••••Hi^^MNHm lyozta, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok el„Lohátlm" nukieáris háború II Pentagon tervei A Washington Post közöl- miféle intézkedéssel nem Jete. hogy az Egyesült Államok het „elfogadható méretűvé-' hadügyminisztériuma paran- korlátozni. Vajon ezt Nvugacsot adott a korlátozott nuk- ten nem tudják? Éppen leárls háborúval kapcsolatos ezért az atomháborúról folyproblémák újabb tanulmá- tátott egyetlen elfogadható nyozására. Olyan atomhábo- párbeszédnek a nukleáris rúról van szó, amely „nem fegyver haladéktalan betlltáJelenti a szembenálló felek sát kell megvitatnia, és ezzel közötti megsemmisítő nuk- összefüggésben — az erőszak leáris csapásokat". alkalmazásáról való iemonMég az atomkorszak haj- dást a nemzetközi kapcsolanaián. amikor világossá vájt tokban. a különbözö — néhány kilo- A nukleáris háború veszétonnától a több tucat mega- lyének felszámolása, a nuktonnáig terjedő energiájú leáris fegyverfajták kipróütörn robbanófej előállítása- hálásának beszüntetése, a nak lehetősége, nyilvánvaló- nukleáris fegyverek gyártává vált: a hadászati és har- sának betiltásáról, a nukleácászati töltetekre való fel- ris fegyverkészletek megsemosztás rendkívül relatív. misítéséről folytatott társvaHa a Pentagon a potenciá- lások űtján — ez az egyetlen, lls nukleáris háborúról ké- az emberi értélemhez méltó szített forgatókönyvükben az feladat. atomháború első szakaszát az A szovjetunió e feladat eurónál államok csatamezőin ... . . . . „ zajló ..taktikai" atomcsapás- megoldásának komplex progban látja, stratégiai atom- ramját javasolta. A Javaslaháborúnak viszont az Égve- tot 150 tagország hagyta jóvá sült Államok területén tör- az ENSZ-közgyűlés leszereléülésszakán, egyhangúan eleurópaiaknak. Hiszen az Ismerve annak sürgős szukatombombák tömeges, úgy- ségességét. nökletével fel kell újítani a genfi békekonferenciát, amely fontos hozzájárulás lenne a konfliktus gyors rendezéséhez. nevezett „taktikai" alkalmazása rögtön a kezdet kezdetén kétségtelenül általános pusztító hatást gyakorol Európa sűrűn lakott, kis területű országaira. Ezen a hírhedt neutronbomba sem változtat Bármennyire is csökkentenék minden egyes robbanás romboló hatását, a neutronbomba robbanásának ugyanazok a következményei, mint a termonukleáris robbanásnak általában. És aligha remélhető, hogy a szenvedő fél. mielőtt válaszcsapást mérne, azt kezdi vizsgálni. milyen típusú atombomba okozta a pusztulást, hogy hasonlóval válaszoljon, hiszen ilyen korlátozásokat nem lehetne meghatározni. A nukleáris háborúnak megvan a maga logikája. Ha egyszer elkezdődött, folytatódni fog, mert elképzelni sem lehet, hogy ki és hogyan tudja megállítani ezt a szörnyű láncreakciót. Ezért nélkülöznek minden alapot azoknak illúziói a Pentagonban, akik a józan ész ellenére hajlandók Európát néptelen radioaktív pusztasággá változtatni, saját tertPetük rnkétanalánkja mögé bújva. Ennek ellenére a Pentagonban és a NATO nukleáris tervező csoportjában az atomháborúról mint hétköznapi, megszokott dologról beszélnek, kidolgozzák a nukleáris fegyverek alkalmazásának módszereit, mintha a saját temetésük 6zertartásrendjét dolgoznák ki. L A nukleáris fráborút s Szvjatosr'av Kozlov (APN—KS) OPEC Emelik a kőolaj árát 0 London (Reuter) A külföldi hírszolgálati irodák bőséges anyaggal reagáltak az OPEC-országok képviselőinek Abu Dhabiban vasárnap hozott döntésére, amelynek értelmében a kőolaj árát 1979. január 1-től kezdve négy szakaszban a következő százalékokkal emelik: 1979. Január elsején 5 százalékkal, 1979. április elsején 3,809 százalékkal, 1979. július elsején 2,294 százalókkal, 1979. ok óber elsején pedig 2,691 százalékkal. A világ kőolaj fogyasztóit rendkívül mezlepte az olaj árának jelentős drágulása, és ezért az infláció úiabb hullámát és a nemzetközi mére'ü gazdasázi növekedés lassulását helyezik kilátásba. A szolidaritás ereje Beszé'gelés Harmati Sándorral, a Magyar Szolidaritási Bizottság erőkével Vajon milyen gondolatokat idéz fel bennünk a kará- ként" emlegetik a magyaréi csonyfa sercenó csillagszórója? Megkérdeztük-e már ma- a vietnami népet. Érdeklődégunktól, miért rándul ilyenkor g'ircsbe a torkunk, miért semre elmondták: sok ezer vagyunk e-gedékenyebbek, figyelmesebbek, mint máskor? ember él ma Vietnamban, Ki tudja? Mindeneseire sok minden belefér ebbe a néhány akinek az ereiben magyar pillanatba sűrűsödő hangulatba. Jókívánságainkból bőven vér csörgedez... jut ismerősnek. Ismeretlennek egyaránt, S a televízió kép- — Honnan származik a szoernyője előtt ülve, a tévé hétmérföldes kamerájának segít- lidaritási bizottság anyagi báségével ilyenkor közelebb érezzük magunkhoz a távoli föld- zisa? ré;zek lakóit is. Szívesen juttatnánk a karácsonyi falatok- Mindenekelőtt a dolgoból az éhező afrikai gyermeknek, megosztanánk békés haj- ^ munkájából. Szeretném lékunkat a földönfutó palesztin asszonnyal, szabadságról, kiemelni hopy a felsxabadínyuylomról mesélnénk a bujkáló chilei hazafinak. De mert ' csodák ninzsenek, nem tehetjük. Együttérzésünket, aggódásunkat gondolatunk továbbítja. tó mozgalmak támogatásáért a legtöbb áldozatot munkásosztályunk hozza. Hogy milyen formában? Az országos akciók ritkák. Inkább egyHarmati Sándorral, a Ma- művészeti élet területéről. A gyar Szolidaritási Bizottság bizottság akkori munkája tagszervezetünk hirdet elnökével viszont a valóság- még nem volt folyamatos,al- ^ ffifwS?stolidari^ ról bcszelgettunk, arról, hogy kalmankent, az események- műizakot A bevételt ilven miképpen fejezi ki a magyar nek megfelelően ülésezett. * nép együttérzését a felszabd- Emlékezetes akciónk volt a ^máilrafizrtikbe' Emeli dulásukért és függetlenségü- koreai háború idején. Bigott- f^' i^de^énvek ec kért küzdő népekkel? Ságunk akkor felhívással for- £ - A szolidaritás fogalma dult az ország népéhez és egyidős a marxizmus ideoló- önkéntes anyagi támogatás- ben' Hagyományossá vált • giájával — mondta Harmati ra buzdított a függetlenséelvtárs —, annak egyik alap- gért élethaléiharcot vívó meL Értéke 70 millió forint. Vietnamnál maradva megemlíteném, hogy éppen a napokban érkezett meg egy élelmiszer-szállítmányunk az árvíztől sokat szenvedő né.p nemzetkőzi vásár pavilonjában nyaranként megrendeelvéből, « proletár intema- koreai nép megsegítésére. Ma wL^hhS cionalizmusból fakad. A szo- viszont, az igényeknek meg- ^^r ,Atoaatóia volt lidantás tehát a párt világ- felelően, más fornjAbent mű- i^J^anem sokaiat ér. nézetenek része, ugyanakkor ködik a bizottság. A párt Po- ,>„,,„, a magyar nép történelmi ta- litlkal Bizottsága az 1980-as ?<*?> ° pasztalatai is igazolják fon- évek legelején tett Javaslatot ^ tosságát. Elég csak utalnunk az átszervezésre, munkánk Awn«.v „ Us az 1848-as magyar szabad- folyamatosabbá, hatékonyab- " * ságharc idegen harcosaira, bá tételére. Azóta a szoUda- , vezéreire, akik közül sokan ritási bizottságot az állami, Jt életüket áldozták a magyar- a társadalmi és a tömegszer- ilvacZnk^ ság függetlenségének vissza- vezetek képviselői alkotják. szerzéséért. A Tanácsköztár- Így helyet kapott a SZOT. a ^^n^jJLJ: saság vöröskatonáinak sorá- KISZ, a Hazafias Népfront, P?™"- .f™??**™ ban ugyancsak ott találjuk a Nőszövetség, a Termelő- ü16? az idegen ajkú népek fiait, szövetkezetek Országos Tamajd 1944—45-ben a szovjet nácsa, a Kisipari Szövetkezekatonák tisztították meg az tek Országos Tanácsa, a országot a fasiszta seregek- MUOSZ, a Tudományos Akatől és adták viasza a szabad- démia. ságot népünknek. Szabad-e — Milyen emlékezetes ak- . . „ , L . megfeledkeznünk arról, hogy dókat szervezett az újjáala- ót? Budapest a felszabadulás kult bizottság? ? idején másfól napi életelem- - Máig is legsikeresebb ««H»*J" tartalékkal rendelkezett, sok akciónk a vietnami háborúezer ember életét mentették val kapcsolatos. Az ameri- üm/t meg a „tusonkák", a szovjet kai repülők tonnaszám dob- Kegyszert takaró juttathúskonzervek. Saját történei- ták bombáikat a lakott terű- 'fSJSK12? mi tapasztalatunk tanított letekre, szörnyű pusztítást S^LtofT oSugat meg arra, hogy a szolidantas okozva. A Vietnaxm Szolida- ^ ™ Nxn ó " a népek közötti barátság él- ritási Bizottság többször is a tető eleme. kétségbeesve fordult hozzánk SWA?P-t, emeU^t Etiópiát, - Milyen formában tudjuk segítségért, mindannyiszor Angolát, Mozambikot, Zam, mi segíteni Magyarországon vért kértek. Ekkor országos - ... . . a felszabadulásukért küzdő véradó akciót hirdettünk a — Néhány szót nemzetközi népek harcit? szakszervezetek segítségével kapcsolataikról — A második világháborút A sajtó és a tömegkammuni- — Elsősorban a szocialista követő években, amikor ma- kációs eszközök is mindent országokban működő szolidagunk is támogatásra szorul- megtettek a meggyőzés érde- ritási bizottságokkal tartunk tunk, javarészt erkölcsi, po- kében. Ezrek és ezrek adtak szoros kapcsolatot. Évről óv. litikai támogatást tudtunk önként vért, amelyet gyor- re találkozunk, megvitatjuk nyújtani az arra rászorulók- san továbbítottunk Vietnam- a felszabadító mozgalmak nak. A Masvar Szolidaritási ba. Hogy milyen eredmény- helyzetét, és azt Is megtárBizottság 1947-ben alakult nyel? Évekkel később jártam gyal1uk, összehangoljuk, homeg, tagiai között ismert a már felszabadult ország- vá összpontosítsuk a segítsészeméhségekkel a politikai, ban, és meglepve hallottam, get társadalmi, tudományos és hogy többen is „vérrokon- Seres Attila Tóth Béla Móra Ferenc betűösvényein 37. — Ne tarts semmitől, Ditső, learatok magam is. Egy rendet levágok, aztán markot verők. Aztán megint egy rendet levágok, de utána megint markot verők. Megmondhatom, van segítőm is. Ugyan, aki idejár segíteni, arrul mind azt mondják, hogy a szeretőm. De hát hadd mondják ... 1915. július 10-től a kenyeret is elrekvirálják. A háztartások rézneműi, rézkilincsei után érdeklődni kezd a hadvezetés. És a Szeged Szíve rovat ebben az időben már nem ver. Nincs szíve a szerkesztőségnek kiírni az adakozók neveit, mert hiszen alig adnak, akinek volna, az nem ád, akinek nincs, az már régen odaadta. De ezen Móra nem vitatkozik. Móra is tudja, bár nem akar cinikus lenni, hogy most kezd a világ jó lenni, amikor a kamrák kiürülnek. Ha nem lesz miből lövöldözni, befejeződik a hadvezetők játéka. a háború. Amikor egyéves a háború, Mórának tiszta a látása. Fekete évforduló címen így emlékezik július 24-én. — Mert fekete, akármit mondjanak is a háború fanatikusai nekünk, s a németeknek. Belehajszoltak bennünket ebbe a háborúba, s úgy érezzük, jogunk van megátkozni őket, s akár a sarkunk alá szorítani. Átkozott nap ez, amelyen egy évvel ezelőtt kigyúlt Európa, s nem tudtuk, csak sejtettük, hogy útban van felénk dallal, muzsikaszóval a háború. Mindenki éltette, mert ki mert volna ellene szólni? Hiszen az akkori mámoros tömegek azt is meg akarták verni, aki csak hallgatott. S nemcsak minket öntött el ez a harcias mámor, de egész Európát. S amikor kiderült, hogy a háborús pillanatból állapot lett, szemünket, megzavarta látásában a vérködös mámor. S mindenütt azt mondták, ez szent háború. De arra nem gondolt senki, hogy egy év után sem jutunk a végére.,. Ugyanekkor Szegeden, a felsőinari iskolában tüzérrégi lövedékeket gyártanak mar a háború hadirokkantjai. És nekünk, -pincében dolgozó munkásoknak úgy tűnik, csak az újságban folyik a háború. Az újságokban is csak mocőrognak a frontok. Klcri városok körül piszmognak, s azt vallják, hogy elfoglalták. A németele elfoglalták Bozsevácot. s még ennél is kisebb falucskákat. És veszteégkimutatások közlödnek a Naplóban. De egy jajszó kommentár nem csatlakozik hozzájuk. Úgy tűnik, a közömbösség, meg a háború vége várásanak érzése teljesen eltompítja a szíveket. Októberben a szegedi 5-ös honvéd gyalogezred és a 46-os háziezred 1400-as veszteséglistája kerül a Naplóba, de egy szónyi magyarázatot nem fűz hozzá senki. A városban nagy a tömegtüntetés, s az is egy alkalom, amikor a Rókusi-templom harangjait tördelik össze odafönt a toronyban. Darabokban dobálják le az úttestekre a hadsereg számára. A harang följajdul, amíg nagykalapácsokkal oldalba ütik, pedig ki van tömve fűrészporral, hogy levegőt ne kapjon. A háború ördögi malma megőrli a figvelmet, a lélek rezzenéseit, szürke lisztté teszi az irodalmat. Szalay meséket ír, miközben 21 ezer sebesültet ápolnak, amputálnak vagy temetnek Szegeden. És alig jár róluk nagybetűs híradás, akárcsak a tekintetes kukoricalisztről, amit Móra szerint máris kezdenek rekvirálni a méltóságos hadvezetés megbízottjai. A 18-os évet kezdő, vagy a 15-öst búcsúztató, összegző vezércikk is elmaradt. Pedig hát Mórának már akkora rutinja van a vezércikkirásban, mint tíz munkatársának együtt. Százhuszonegyig vitte az idén ebben a műfajban, és csak az Én Újságomnak tudott valamennyi szépirodalmat produkálni. Már nem futja az erejéből az óév búcúztatására. Gyakran otthon fekszik, miközben a sajtó, a nyomda gépei alatta és körülötte dübörögnek. Kicsi torokgyulladások és titkosan magas lázak gyúlnak megfáradt testében. Ilyenkor már gyerekei közé kucorodva írja nekik a mesét, az Én Újságomba, ha jól számolom, az elmúlt évben harmincötöt. Apat)kusrágát fizikai gyöngeségének tudtuk, s a lap hasábjait tücsök bogár eseményekkel töltöttük tele. Engel Vilmos karácsony első napjára ugrott haza a Kárpáton túlról. Aludt egy hétig, s amikor kikukkantott lakása ajtóján, századosi zubbonyán csilingelve mosolyogtak a fityegők. 0 volt a hős, több frontot megjárt délceg katona és asszonyok bálványa, jó gazda. Hanem úgy a szabadsága leteltq előtti napokban, január 5-e körül, búcsúvendégeskedésre gyülekeztek össze a Napló terheinek viselői, a munkatársak. Én fehér kötényes felszolgáló legényként buzgólkodtam körülöttük, s mindent értek, amiről egy fél év óta legendáznak a váméban; Hogy állami szubvenciós laooá ved'ik út a Nanló. ami azt je'enti, hogv a Tisza-kormány pénzén fújják majd Tisza nótáját A magamfaitájú nyomdásznak, amikor már nincs mit enni, tu'aidonképoen mindegy, hogy milyen cégjelzés alatti pinceműhelyben döglik meg. A létminimum fe'é va'ó úton bizonyosan van egv olyan pont amikor az elvek értelmetlenne válnak. A vacsorázók között nehezen oldódik föl a hangulat s Móra is alig tud nekimelegedni a beszédnek, de azért ő kezdi. (Folytatjuk.)