Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-19 / 298. szám

A Kedd, 1978. december 19. Export, beruházás, új piacok Vifca a panelról SiSwtksisti párt-végrehaitóbizoHsági ülés a sxsrszámkováctoknál Tíi V. Ötéves tervben di­namikus fejlődést határozott meg a Szegedi Szerszám­kovács Ipari Szövetkezet pirt- és gazdasági vezetősé­ge. Számokkal ls kifejezve ezt: ennyi Idd alatt 44 szá­zalékkal akarják növelni termelésüket. Taggyűlésen vitatták meg például, hogy exportra menő gyártmánya­iknak hol és milyen eszköz­zel szerezhetnének úlabb piacot, főként nyugaton. Egyöntetű volt a megállapí­tás. hogy a tőkés export nö­velését tartalmazó terven változtatni kell. Utasította Is a taggyűlés a szövetkezet gazdasági vezetőségét, hogy vizsgálja felül: milyen lehe­tőségek vannak a további fejlesztésre, a gyártás felté­teleinek Javítására, a tőkés export dinamikus növelésé­re? A felülvizsgálat azt ered­ményezte, hogy 1900-ra je­lantősen növelheti tőkés ex­portját e szövetkezet új technológiák meghonosításá­val, a termelés növelésével, termékei minőségének Javí­tásával, ahol szükséges, a termékszerkezét megváltoz­tatásával és gépi beruházás­sal, amelynek értéke meg­haladja • 6 és fél millió forintot. Ml valósult meg mind­ezekből. és hol tartanak a fejlődésben? Ezt vizsgálta meg az MSZMP Ipari Szö­vetkezetek végrehal tó bi­zottsága legutóbbi, kibővített ülésén, emelyet a szerszám­kovácsoknál tartott Molnár Jóxuf, a szövetkezet pért­alapszervezetének titkára és Nagy János, a szövetkezet elnöke számolt be e végre­hajtó bizottságnak eredmé­nyeikről, problémáikról. Az V. ötéves terv eddig eltelt Időszakában nincs adóssága, lemaradása e szövetkezet­nek. Az Itt gy&rtott kézi­szerszámok eljutnak szinte az öt világrész sok országá­ba. A termékek OS százalé­kát exportálják nyugatra. Egy dollárt 35—40 forint ér­tékű munkával, termékkel keresnek meg. Becsült nor­ma szerint dolgoznak. Az egy főre Jutó évi átlagkere­set 41 ezer 150 forint. (1976­ban 34 ezer 963, tavaly 37 ezer 833 forint volt.) A nyereség várhatóan 8 és fél millió forint körül alakul az esztendő lezárásával. A gazdasági mutatók azt tükrözik, hogy a szövetkezel eredményei jók. A tervek végrehajtásában egységes a párt- és a gazdasági vezető­ség. A taggyűléseken el­hangzott javaslatok, észre­vételek előrevivő erejűek, alkotó Jellegűek. A pártalap­szervezet Javasolta például, hogy egy-ogy kéziszerszámot az eddiginél szebb kivitel­ben ls lehet gyártani, ép­pen újabb tőkés piac meg­szerzéséért, másrészt Javíta­ni kell a gyártmánvszerke­zoten ls. Az itt készített ké­ziszerszámok közül ötfélén úgv változtattak, hogy hasz­nálhatóságuk célszerűbbé vált, minőségük jobb. kivi­telben ls szebbek, érdeklő­dést keltőek a Piacon. A pártalapszervezet elérte, hogy a kommunisták egysé­gesen hajtották végre mun­katerületükön a jobbító In­tézkedéseket, keresték a problémák megoldásának le­hetőségét ŰJ, korszerű és nagy tel­Jealtményt nyújtó gépek be­szerzésére megvan a oénze e szövetkezetnek, a eéoek be­állítása azonban fél évet csúszik már, a külkereske­delmet bonyolító szervek késlekedése miatt. Ezt a veszteséget be kell majd hozni, ha az 1080-lg terve­zett tőkés exportjának növe­lését el akarja érni a szö­vetkezet Legendás hírű elixír Középkori eredetű gyógyuer receptje került napvilágra Itöíépk^Trl eredetű, „min­dent gyógyító" medicina le­iráM került napvilágra Pé­csett A kutatók — régi fel­jegyzések alapján — tudtak a létezéséről, Sm mindeddig nem sikerült nyomára akad­ni az univerzális hatású gyógyszerkeverék receptjé­nek. Egy patinás pécsi pol­gárcsalád régi iratai között bukkantak rá az fráara, amely ezután a gyógynövények, ré­gi gyógymódok tudós kuta­tójához, Baranyai Aurél pé­Ml gyógyszerészhez került ö derítette ki azután, hogy a legendás hírű, elveszettnek hitt középkori elixír hiteles receptjét találták meg. A két lap terjedelmű, hatalmas Ív — Jó minőségű merített pa­pír — ma ls kitűnő állapot­ban van, s a német nyelvű gótbetűs Írás viszonylag Jól olvasható. A recept maga másolat. Körülbelül kétszáz éve másolhatták az eredeti­ről, amely viszont valamikor « középkorban — az európai alkímia virágkorában — ke­letkezhetett. A gyógyszer­anyagok és a bonyolult elké­szítési mód eredete azonban még messzebbre vezethető vissza Időben és térben egy­aránt: az ókorba. Illetve a Közép- és Távol-Keletre. A medicina — a szöveg szerint — harminchárom­féle betegség gyógyítására alkalmas. Így például „orvo­eolja" a heves szívdobogást, az idegek reszketését és a végtagok gyengeségét, klaenrl a salakot a testből és felfris­síti a vért. minden lázt kúrál és lohaszt'a a da*5anatot. gyó­gyítja a fülzúgás! és a skor­butot, régi és friss sebekre gyorsan hat. könnyű légzést biztosít és egészséges arwzlnt ad. Etelerősitő szerként Is használhatói Megelőzés cél­jából fogyasztva ugyanis egészséges és friss marad tőle az ember, s jó kondíció­ját öreg korában ta meg­tartja. A pécsi gyógyszerész mag­fejtette a medicina tizenhá­rom összetevőjének nevét és mértékét is. Köztük olyan Is­mert és kevésbé Ismert anya­gok vannak, mint például a sáfrány, citrom, áloe. encián, mlrrha. borkősav, hód-pézs­ma és therlák. A therlák önmagában Is bonyolult keverék: 61-féle anyagot tartalmaz. A hagvo­mány szerint az Időszámítá­sunk kezdete előtt élt VI. Mlthrldates Eupator pontusl király — korának Ismert gvógytudósa — gondolt ki és állította elő a később híressé vált ellxírt: a theriákat. Ma­gyarosan terjéknek nevezték A nagy hatású gyógyszer Igen drága volt és a recept birto­kosai féltve őrizték a titkát. E'készítése hosszú időt. sok türelmet és nagy pontosságot kí"ánt. de altkor még bőven volt ideje az orvának, pa­tikusnak. A recepten fel­tümme+t an-ago'c fttwz sdirn a ma) r-itr-tA^ aze-tnt köwn. beTfil 200 grammot nyomha­tott. Baranval Aurél a becsen gyógyszer- és kultúrtörténeti dokumentumot a tervezett pécsi patikamúzeumnak aján­lotta fél. Iglói Zoltán A személyi Jövedelmek bár pozitívan alakultak az elmúlt években, a szövetke­zeti párt-végrehajtóbizottság ülésén elhangzott, hogy azok jobbak la lehetnének, noha ebben az Iparáéban a Csongrád megyei átlag fö­lött vftnnak. A becsült, he­lyett biztosabb a műszaki norma — ahol az alkalmaz­ható —, és megnyugtatóbb Is mind a gazdasági vezető­ségnek, mind pedig a szö­vetkezet dolgozóinak, öt szocialista brigád van e szö­vetkezetben. Példamutatóak a munkaversenyben, válla­lásaik teljesítésében. Ifiúsá­gi brigád azonban még min­dig nincs. Jóllehet annak létrehozását elsősorban a szövetkezet KISZ-szervezete jobban szorgalmazhatta vol­na, hiszen folyik Itt ipari ta­nulő-képzés Is. Hogy a fia­talok Itt Is maradjanak majd szakmunkásként, an­nak érdekében most kell cselekedni. A fiatalokból olyan kollektívát kell létre­hozni, amelyhez tartozni őröm és felelősség. Oj mun­káskezekre csak leendő szakmunkásaiban számíthat ez a szövetkezet hu Ezért Indokolt mielőbb létrehozni­uk egy Ifjúsági munkabrigá­dot, amely lendületet adhat a többi brigádnak la, épnen mert tetterős fiatalokból áll. Az üzemlátogatással egy­bekötött párt-végrehajtóbi­zottsági ülésen senkinek sem kerülték el a figyelmét az itt gyártott kéziszerszámok olyan szempontból sem. hogy azok belföldön Is kere­sett cikkek. Az Igények ha­zai kielégítése ugyancsak profiljába tartozik ennek a szövetkezetnek is. Lehetne ez a kielégítés erőteljesebb? Ez a kérdés is elhangzott a szövetkezeti párt-végrehaj­főbizottság ülésén. A válasz azzal biztatott: ha megvaló­sul a szövetkezet nagy ere­jű beruházása, termékeiből több kerül Szegeden is a szaküzletekbe. u r. 1. Gyorsfénykép Hétéves múltunk, jele­nünk és beláthatatlan Ideig tartó jövőnk a panel: a szt­gedl házgyár sublonlal 1971 óta ontják a lakóházak al­katrészeit, új városrészek épültek föl azóta. Legfris­sebb számítások szerint mostanáig 13 ezer 208 lakás, és az építészek szóhasznála­ta szerint 600 lakásegvenér­tékű más épület készült el. A házgyáriak annvlra kita­nulták Időközben a szakmát, hogy évente négyszdzznl több lakást tudnak adni, mint amennyire ezt a gyá­rat tervezték. e Tanulságos beszélgetés résztvevői voltunk a napok­ban Bertalan Sándor. Bor­vendig Béla, Dták Ferenc és Sípot Mihály szegedi épí­tészek társaságában arról folyt a szó. mire jutott ed­dig a szinte futószalagon termelő városépítészet — hi­szen a sok ház előbb-utóbb várost tesz ki —. mire jut­hatna a közeljövőben, és mennyire' tudunk előretekin­teni, ha a holnapját kutat­juk. Nagy és klí vadászok Pél­dájával hozakodtunk elő az első kérdésben: akár elefán­tot lő valaki, akár vadkant, szívesen fénykéDezteti le vele magát Melyikük vál­lalná egy ilyen győzelmi fénykép elkészítését panel­házaink előtt? Sípos Mihály, a DÉLÉP vezérigazgatója fönntartások nélkül vállalja. Elmondta, hogy jóléső érzés tölti el. ha arra gondol, hogy ilyen rö­vid Idő alatt ennyi ember egészséges lakáshoz házgyár nélkül sehogy nem juthatott volna hozzá. Amikor a ház­gyári terveket kaptuk, a lakások átlagos alapterülete csupán 80,3 négyzetméter volt. A hazat viszonyokhoz történő Igazításnál, az úgy­nevezett honosításnál 53 négyzetmétert szabtak meg. a város viszont azt kérte. Indulásnál mindjárt 58 négyzetméter legyen. Ügy kell ezt értenünk, hogy e különböző beosztású és más­más alapterületű lakások alapterületét osztva-szorozva Jön ki ez a szám. tehát van nagyobb, és van kisebb alapterületű te. A tervezők is abból Indul­tak ki a gyorsfénykép lehe­tőségének mérlegelésekor, hogy a házépítés gyári kor­szakának első Időszaka min­denképpen pozitív. Vitatha­tatlan az az előny, hogy so­kan Jutottak lakáshoz — éppen ezért hozták létre a házgyárakat —, de szerintük nem használtak kl minden lehetőséget, amit a sorozat­gyártás ls megenged. Arról van szó, hogy miközben megtanulták az új sziszté­mát — viszonylag hamar, és viszonylag jól —. beleivó­dott az épftókbe az a gon­dolat, hogy a panel merev, azon változtatni nem lehet. Addig-addig Ismételték ezt a mondókát, amíg it nem ragadt a panel merevsége a vele bánó emberekre. Ahe­lyett. hogy magunkhoz sze­lídítettük volne a házgyári technológiát, mi idomultunk hozzá. Bertalan Sándor fo­galmazása szerint egy-egy Rabionbetét arrébbhelyezése szinte vérre ment. Borvendég Béla azt mond­ja, eleve lemaradással in­dultunk. A kezdeti időszak a hatvanas évek szemléletét tükrözte, és panellé mere­vedve végeredményben ez a szemlélet maradt meg to­vábbra ls. Hallatlanul sok tapasztalat gyűlt össze, ter­vezők és építők egvaránt megtanulták a technológiát, sót finomítani ls tudják. Változatlanul meglevő és súlyos gondként említette viszont, hogy a társtudomá­nyoktól az építész igen ke­vés Információt kap. Azt mindenki tudja, mennyire örül. aki lakithoz jut. és költözhet. Sajnos, azt ls. a kezdeti öröm néhol hogyan savanyodlk meg. amikor a felületes munka következ­ményei le kiütköznek, de Igen keveset lehet tudni arról, egy-egy család későbbi igé­nyelt mennyire elégíti kl a lakás. Pedig alapvető szem­pontnak kellene lennie, hogy aki benne lakik, benne érez­ze lói magát. Az építésztől nem lehet elvárni. hogy mindent maga tudakoljon, sőt azt sem. hógy miközben kismillió műszaki tudnivalót mérlegelve húzza a ceruzát, jártas legyen a szociológia vagy a lélektan rejtelmei­ben la. • fölmerült az la beszélge­tés közben, hogy a sablo­nokat látva az énítésr.ek egy része Izgalmasabb föladato­HAZAS9AO L kerület SzeceC: Daru Sándor ét Hü­nyadKürtl Zsuzsanna, Hfubl Gyula és Babenyecz Franciska, Krémar Kornél Antal é* Imre Etelka. Szike Lajos és Bánáti Márta, Plzarro Alvis Rafael és Jászapáti Masdoina. Márkus Vilmos ét OyemrVMolnár Ka­talin, szalma László János és fanp Anna Márln, Rákos Ta­más éa Szilágyi Mária Éva há­zasságot kötettek. SZÜLETÉS L kerület' Szegedt Szűcs Józsefnek és Juhász Piroskának József Le­vente, Tápel Istvánnak és Bar­na Valériának Beáta. més-Né­meth Istvánnak áa Vörös Irén­nek zsolt, Perenczl Lászlónak és nartek Margitnak Krisztina, Csala Józsefnek és Klspál Zsu­zsannának Mónika, Melega Já­nos Sándornak és Méri Gizel­lának János, Janu] Jánosnak és Pusztai Katalinnak Anna Katalin, Hegedűs Imrének és Németh Valériának Tibor, dr. Kajtár István Györgynek és dr. Szontág Lúda Klárának Nóra Annamária, dr. Kálmán László Tibornak és Adamlk Ágnesnek Edina Ágnes. Herold Istvánnak és Szabó Margit Zsuzsannának István Tamás. dr. Sípos Attila Józsefnek és M4lykúti irmának Norbert Attila. Boltska Sándor­nak és Sötér Máriának Judit, Varga Miklósnak és Tóth Erzsé­bet Margitnak Miklós, Szikszer Géza Ferencnek és Fekete Irén­nek Ágnes, Bálint Pálnak és Fürtön Máriának Róbert, Kendi László Péternek és Oláh Honá­nak Tibor. Török Józsefnek és Kalmár Margit Annának Róbert Családi események Péter, Palotás Sándornak és Kovács Gizellának Péter Slndor, Varga Gábornak és Bálint Ka­talin Magdolnának Dóra. veres Istvánnak és Kakas Emmának Katalin Emma, Dlesö Ernő Lászlónak és Vasa Piroskának Ildikó, Korom-Vellás Lajosnak ét Bakos Évának oftbor. Aradi Péternek és Horváth Erzsébetnek Péter Róbert. Nagy Ignác Ist­vánnak és Puskás Honának And­rás Tamás, László Miklós Ger­gelynek és Mezei Katalin Ju­liannának Krisztián Sándor, Tú­ri Béla Györgynek és gomodi Erzsébetnek Zsolt, Lovas János­nak és Janka Máriának And­rea. Miklós Istvánnak és Szécsi Rozáliának István, Elekes Pe­renc Attilának és Knyazoviczky Klárának Attila Ferenc nevű gyermekük született. IH. kerület Szeged: Horváth Józsefnek éa Balogh veronikának Angéla. Ráoz Lajosnak ét Dajka Máriá­nak Lajos Attila, Osváth Endre Imrének et Kocsis-Savanya Irén­nek Andrea Gizella, Bozó Pál­nak és Tielesch Juliannának Krisztián, Ferenczlk Pálnak és Oémetl Irénnek Edina Irén, Farkas Sándornak és Farkas Ildikónak Bernadett, Csomos Pál Jánosnak ég Kormányoa Svának Gábor. Jenővel Árpád­nak és Németh Krisztina Er­zsébetnek Szilvia. Hódi ovörgy­nek ás Cömzsik Erikának György. László Józsefnek és Ktrl Ilonának József. Polyák László Sándornak és Stéo Ág­nes Adnának Péter Tamás, Szabó Tibor Árpádnak éa Var­ga Erzsébetnek Petra Erika nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS L kerület Sseged: Vörös Sámuelné Ker­tész Erzsébet. Szekszárdi Fe­renc, Podonyl Mihály, Dobó Mihályné Bőrösök Anna. Fodor Lukács, Alexln Sóndomé Amb­rus Mária. Horvlth László Ár­pád, Magyar Mihály, Oondl Terézia, Rlcze István, Bánhldy Andor Lajos, Torontáli János, Szénáal Simonná Kocsis Mária, Török imréné Kall Ida, Heréül Lászlóné Czalbert Ilona, dr. Trcer Józsefná Eszes Matild Anna, Kovács Mihály, Erdélyi Antalné Mészáros Rozália, Bugyi Sándorné Varjú Piroska, Antalfl Józaefné Balla Anna, almon Antalné Márton Julianna, dr. Rátkal János. Albert Mária, Bernáth Oáborné Zöldág Judit meghalt. in. kerület •seged: Pamuk Oyörgyné Pó­plty Julianna, Bozsó István, Szemerédl József, Ravasz Ist­vánná Tóth Katalin. Molnár Ml- I hályné Enerjssl Ilona, Balog! Lászlóné Szilágyi Rozália. Tóth I Jánosná Darázs Ilona M&rla, Darázs Józaefné Kónya Honé, Beeker József, Fodor Jánosné Barna Veronika, Simon Ferenc, Kószó Lajos, Kálmán-Pikó Má­ria meghalt. kat keresett magának. Min­denki egyszer él. és aki ar­ra tette föl az életét, hogy tudása teljességét használva épít, nemcsak megérteni le­het, emberi Indokalt mara­déktalanul el kell Ismer­nünk. Azért le, mert hihe­tetlenül nagy szükség van az Ilyen tervezőkre. Az azon­ban nem biztos, sőt biztosan nem Igaz, hogy s legna­gyobb számokkal dolgozó építőipari ágazat, az embe­rek ezreit legközvetlenebbül érintő lakásépítés nélkülöz­heti a legjobb ambícióval dolgozó építészeket. Aki valaha hiteles össze­foglalót akar készíteni az eddigi panelépítészet szegedi hét esztendejéről, más szem­pontokat is figyelembe kell vennie. A Csillag tér legmu­tatósabb és legpraktikusabb épülete az induló fiatalok­nak és a megolhenő öregek­nek szánt garzonház. Későn tudták meg, hogy a föld­szinten könyvtár, és a tár­saséletet szolgáló klubszo­bák lesznek. Nem akármiről van szó. Sz ÚJ városrészek mindeddig egyetlen közmű­velődési Intézményéről. Szinte a véletlen, egy utcai találkozás döntötte el. hogy ott könyvtár legyen. Csak­hogy akkor már a szokásos garázsmagasságra megter­vezték az úgynevezett foga­dószintet. Mást nem lehetett csinálni — hallottuk —. el­kezdték kiszedni a főidet, és lefelé haladva magasították a belső termeket. A lénveg: a megrendelő nem fogal­mazza meg mindig egyértel­műen, mit akar. * Az emberi leleményesség nyilván kifogyhatatlan, cso­dálni lehet, mi mindent tu­dunk csinálni garázsból. Vi­rágboltot, tésztagyárat. sza­bóműhelyt, kis boltot, nagy holtot, zöldségest, könyvkö­tőt — sorolja tovább, aki sétára indul, és olvassa « cégtáblákat. Vita közben föltettük a kérdést: muszáj nekünk mindjárt átalakítani az újat? Mert minden átala­kítás költséges, és bizonvo* értelemben minden átalakí­tás rossz. Miért nem arra a föladatra építjük rögtön, amit majd ei kell látnia? A tervező és éoítő válasza egy­behangzlk: természetesen le­het azonnal testre szabni a ruhát. De tessék megmonda­ni előre, ml a kívánság! Épülnek például sorozat­ban a senki által nem hasz­nált szárítók. Mivel nem használják, mindig valami más lesz belőle. A barkácso­lás, a csináld magad mozga­lom hovatovább nélkülözhe­tetlen velejárója lesz éle­tünknek, hiszen alig vats kisiparos, akire encsem-ben­csem munkáinkat. kisebb­nagyobb Javításainkat rábíz­hatnánk. Csinálhatnánk mű­helyt a közösnek szánt, de közösen nem használt föld­szinti termecskék helvett. de fölfedezhetné magának ezt a lehetőséget az Intézményes közművelődés ta, és még több könyvtárat, sok ki-bot Is. kérhetne magának. Hogy mennyivel többet érne egy Jó klub. mint egv rossz szá­rító. talán nem kell bőveb­ben lelmun'­Horváth Dezső Prága • • • rr • JOVOJ© Prágában jelenleg 1.2 mil­lió ember él. Az általánoe városfejlesztési terv s-érint 2000-lg mintegy 200 000-rel nő a város népe "lége. Je­lentőlen javul a város lakos­ságának koröwze'étele is: többségben leiznek a fiatal kategóriák. A XX. század végéig minden ö'éves idő­szakban mintegy 60 000 új lakúit építenek Prágában, amelyeknek egv lakosra jutó átlagos alapterülete a jelen­legi 13 n^g'^e+méterrő! 17-r« növekszik. (MTI) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom