Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-15 / 295. szám

2 Péntek, 1978. december 8. # Országgyűlési bizottságok ülése £ Budapest (MTI) Január 1-től lehetővé válik az egészségügyi intézményekben foglalkoztatott fizikai dolgozók műszakpótlékjának bevezetése — Jelentette be Juszt Lajos egészségügyi miniszterhelyettes csütörtökön, az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülésén. * Ma már nem elég, ha mindenki egy kicsit jobban dolgozik — hangsúlyozta Madarast Attila pénzügyminisztériumi államtitkár az országgyűlés ipari bizottságának csütörtöki ülésén. A Jövő évi költségvetés tervezetéről szóló tájékoztató kapcsan hangsúlyozta: abban van a tartalék, hogy ott dolgozzanak jobban, ahol gazdaságos termékkel rukkolhatnak ki a piacra. Ahol pedig ráfizetéses a vállalati munka, ott mindenképpen mondjanak nemet a termelés növekedésére. Közlemény a magyar-osztrák vízumkényszer megszüntetéséről # Budapest (MTI) A Magyar Népköztársaság kormánya és az Osztrák Szövetse.-U Kormány 1978. július 5-én egyezményt kötött a vízumkényszer megszüntetéséről. Az egyezmény 1979. január 1-én lép hatályba. Ettől az időponttól kezdődően mindkét ország érvényes útlevéllel rendelkező állampolgárai vizűm (előzetesen kiadott beutazási engedély) nélkül utazhatnak egymás országaiba, ahol harminc napig külön engedély nélkül tartózkodhatnak. A diplomataés szolgálati útlevéllel rendelkezők tartózkodási idejét az egyezmény ettől eltérően állapítja meg. A vízummentesség a két országnak azokra az állampolgáraira is vonatkozik, akik nem hazájukban, hanem más ország területén élnek. létén és ott az osztrák hatóságok külön engedélye nélkül legfeljebb három napig tartózkodhat. Az egyezmény hatálya nem terjed ki azokra a magyar. Illetve osztrák állampolgárokra. akik állandó tartózkodás (letelepedés) vagy munkavállalás céljából kívánnak a másik országba utazni. Részükre vízumot a külképviseletek adhatnak. Az általános nemzetközi gyakorlatnak megfelelően mindkét ország fenntartotta azt a jogát, hogy az általa nemkívánatosnak tekintett személyek beutazását megtagadja, illetve tartózkodási engedélyét megvonja. Ennek alapján Magyarországra vízummentesen nem utazhatnak be azok az osztrák útlevéllel rendelkező magyar állampolgárok, akik 1963. március 22A hazatérési Igazolvány- ét követően hagyták el a nyal rendelkező magyar ál- Magyar Népköztársaságot, 6 lampolgár vízum nélkül az illetékes magyar hatóutazhat át Ausztria terű- ságok engedélye. nélkül tarHatvanéves a lenivel kommunisták pártja Hatvan évvel ezelőtt Len- gyei nép számára a felszaba- zetésével nagy sikereket érgyelországban a munkismoz- dúlás egyetlen helyes útját, a tek el a politikai, gazdasági galom fejlődésének is új Szovjetunióval vállvetve vi- életben, gyökeresen átalakínányt és lendületet adott a vott fegyveres harcot. tották a társadalmat. A Nagy Októberi Szocialista a Szovjetuniónak a hitleri LEMP VI. és VII. kongreszForradalom világfordító ese- fasizmus fölött aratott gyó- szusán nagyszabású fejlesztéménye. Százhúsz éves harc zc.me a nemzeti felszabadu- programot dolgoztak ki, után a lengyel nép vissza- ^ mellett a társadalmi sza- hogy a kedvezőtlenebb nemnyerte függetlenségét, amely- badságot is megi.ozta a sokat zetközi gazdasági feltételek ben döntő szerepet játszott a szenvedett lengyel népnek. A közepette ls biztosíthassák a szovjet rendszer lenini nem- barátsági, az együttműködési kiegyensúlyozott fejlődést, zetiségi politikája, amely sza- kölcsönös segítségnyújtási A kett<5s évfordulón könf™eti szerződés 1945-ben történt szöntve a lengyel kommunlsseget biztosított a cári rend- aláírása gyökeres fordulatot tákat, szóljunk méltatóan a szer által elnyomott népek- hcxzott a két ország kapcsola- LEMP következetesen internek. Varsóban 1918. decem- tainak, amelyek a népek ér- nacionalista politikájáról, F ínlf" |"t'«tartotUJJ « dekközösségén. a békére és amely a testvérpártokhoz, a egyesülési kongresszust: a a haladásra való törekvésén haladó erőkhöz fűződő visaolengyel és a litván szociálde- alapultak. nyának alapja. 1918-ra és mokratakböl, valamint a m8 decembeiében egyesült 1948-ra emlékezve sok sikert, Lengyel Szocialista Part bal- a Lengyel Munkáspárt ós a kiemelkedő eredményeket kíff^r^ létrejött a Len- Lengyel Szocialista Párt. vánunk a lengyel nép élcsagytí Kommunista Párt. Ez a MegaI.ikuIt a Lengyel Egye- patának, a LEMP-nek a tartózkodnak külföldön. E magyar állampolgárokat a külképviseletek a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően látjuk el beutazási engedélyekkel. Az egyezmény értelmében az Osztrák Köztérsaságban, illetve a Magyar Népköztársaságban tartózkodó magyar és osztrák állampolgároknak be kell tartaniuk az érvényben levő törvényeket és élőírásokat. Az a magánútlevéllel rendelkező osztrák állampolgár. aki 30 napnál hosszabb ideig kíván Magyarországon tartózkodni, legkésőbb a 28. napon kérje a tartózkodási engedély meghoszszabbítását. A tartózkodási engedély meghosszabbítását a bejelentett magyarországi lakhely szerint illetékes városi, járási rendőrkapitányságokon, a megyei rendőr-főkapitányságokon, Budapesten a kerületi rendőrkapitányságokon, illetőleg a Budapesti Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztályán (Budapest VI., Népköztársaság útja 12.) leI het kérni. Ha az osztrák állampolgár személyi okmányát (útlevél, tartózkodási engedély, „adatlap ki" példánya) elveszíti, vagy az megsemmisül, ezt a legközelebbi rendőri szervnél be kell jelentenie. párt volt az első. amely az önálló államiság keretei között kezdhette meg működéséi Tóth Béla Móra Ferenc betuósvényein 6ült Munkáspárt, amelynek sadalmi haladásért, a békés vezetésével megindult az or- egymás mellett élésért, aszoszágbcn a társadalom- és gaz- cialista országok kapcsolataidaságfejlesztő munka. Len- nak elmélyítéséért vívott- köNoha a lengyel tanácsköz- gyei barátaink a LEMP ve- vetkezetes harcához. D. P. társaság fegyveres kivívását a reakciós erők meghiúsítot- ~ ták, a Lengyel Kommunista Párt nem adta fel a küzdelmet, s a két világháború között az országban a társadalmi mozgalmak vezetőjévé, hajtómotorjává vált. A Lengyel Kommunista Párt szívós küzdelemre mozgósította az ország népét, a józanul gondolkodó politikai erőket. A húszas, harmincas években Varsóban, Lódzban, a sziléziai iparvidéken százezrek tették le a munkát a párt felhívására, hogy Ily módon tiltakozzanak a burzsoázia népelnyomó politikája ellen. Sajnálatos, s a mozgalom számára tragikus, hogy rágalmak alapján 1938-ban, a hitlerista agresszió küszöbén feloszlatták a Lengyel Kommunista Pártot. A lengyel kommunisták. noha meg voltak fosztva pártjuktól, hősies harcol vívtak a hitlerizmus ellen. A harc élvonalában voltak, amely óriási véráldozatot. hatmillió ember életét követelte. Mint Wladyslaw Bronlewski, a nagy forradalmi költő írta, a kommunisták „nem hányták sérelmeiket a polgári társadalom szemére. ellenben áldozatra készen harcottak a hitlerista támadók ellen". A Lengve! Kommunista Párt egykori aktivistái három évvel a oárt feloszlatása után. mevalaoították a Lengyel Munkáspártot, amely folytatja előd ie nemes hagyományait, az üj történelmi helyzetnek megfelelően alkotóan továbbiéi lesztette ideológiáját A Lengyel Munkáspórt mutatta a lenMagyarjugoszláv megbeszélések fi Budapest (MTI) A Jugoszláv Szövetségi Egyházügyi Bizottság delegációja dr. Alexander Fi rá nak, a szövetségi kormány tagjának, a szövetségi egyházügyi bizottság elnökének vezetésével december 11. és 14. között hazánkban tartózkodott A delegáció megbeszélést folytatott Miklós Imre államtitkárral, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökével. A találkozó során tájékoztatták egymást a közös érdeklődésre számottartó egyházpolitikai kérdésekről. A fejlődés arányai (Folytatás az 1. oldalról.) tesen mentőállomás épült, éa a makói kórház n konstrukorvosi rendelőt létesítettek. „ Szegeden és Szentesen pedig crójának első üteme varhakörzeti orvosi rendelőt, Szen- tóan hamarosan befejeződik. Költségvetés, és fejlesztések 1979-ben A megyei tanács jóváhagyta a jövő évi költségvetési és íejleszW.si alap előirányzott összegét A költségvetés és a fejlesztés összege 1979-ben 4 milliárd 550 millió forint, s ez 6,9 százalékkal meghaladja az idei előirányzatot A középtávú tervben az 1979re eredetileg előirányzott öszszeghez képest 109 millió forintos csökkenés mutatkozik, 47 millió forint a költségvetést, 62 millió forint pedig a fejlesztési alapot érinti. A népgazdaság fejlődésében érvényesülő tényezők a tanácsi gazdálkodást is érintik, melynek hatására a fejlesztés lassúbb ütemű. Ennek ellenére továbbra is kiemelt feladat a lakás és a gyermekintézmények építése, a meglevő beruházások ütemes folytatása, a lakáshoz kapcsolódó létesítmények tervszerű átadása. Jövőre a célcsoportos lakásépítésre 1,3 milliárd forintot fordítanak, s mintegy 2200 célcsoportos lakás átadásával számolnak. Ez megfelel a középtávú terv eredeti éves ütemének. Vélemények, javaslatok A fontos napirend vitájában felszólalt dr. Szűcsön Sándor (Szentes járás) és hangsúlyozta, hogy a társadalmi munkának milyen nagy szerepe van a terv teljesítésében, illetve a terven kívüli létesítmények megvalósításában. Foglalkozott az építőipar helyzetével. Molnár József (Csongrád) a vízellátás gondjait, lehetőségeit elemezte, Miklós Sándor (szegedi járás) felszólalásában kitért arra, bár a gazdálkodás körülményei nehezebbekké váltak, de az előrelépés így is biztosított Dr. Ördögh Piötödik ötéves terv megvalósításának szegedi tapasztalatait ismertette, hangsúlyozta, hogy ez a terv lakáscentrikus, a városfejlesztés legfontosabb feladata a lakásépítés. Szólt a tanács erőfeszítéseiről, amelyek megmutatkoznak az új városrészek alapellátásának biztosításában. Dr. Vigh Jánosné (szegedi járás) elmondta, hogy a tanyai iskolák megszüntetése miatt némely községben zsúfoltak a tantermek, és ezeken a helyeken az iskolabővítést szorgalmazni kelL Morschhauser József né (szeroska (Szeged) többek között gedi járás) felvetette, hogy felvetette, hogy meddig húzódik a tévé kettes program sugárzását biztosító adó építése. Papp Gyula (Szeged) az Domaszéken miképp lehetne óvodát építeni. Az észrevételekre, javaslatokra dr. Petriíe István válaszolt Változások A megyei tanács Ullés községet 1979. január l-l hatállyal nagyközséggé, tanácsát nagyközségi közös tanáccsá nyilvánítja. A testület ezt alapító oklevélben rögzíti és felhatalmazta a megyei tanács elnökét, hogy az oklevelet a nagyközségi tanács alakuló ülésén adja át. A testület döntése után felszólalt Dudás Kálmán (szegedi járás), aki a Forráskút és Üllés eddigi fejlődését ismertette, és a fejlesztési lehetőségeket elemezte. A megyei tanács elnökének előterjesztése alapján személyi kérdésekben döntött a testület A megyei tanács vb gazdasági hivatalának vezetőjévé nevezte ki Balogh Imrét, 1978. december 15-tőL A hivatal új vezetője eddig a megyei tanács vb építési osztályának főelőadója volt A megyei tanács a pénzügyi osztály vezetőjévé nevezte ki 1979. január l-ével Katona Istvánt, akit 1978. december 8-i ülésén mentett fel pénzügyi osztályvezetői tisztsége alól a szegedi testület. A Hazafias Népfront megyei bizottsága elnöksége javaslata alapján a lemondás miatt megüresedett megyei ipari és szolgáltatási bizottság elnöki tisztségébe iktatta Gyimesi József megyei tanácstagot. 33. Szeretve és érte reszketve lestük, vajon ábrándította-e kifelé a háborús elképzeléseiből a háromhetes zárka, a hadizajok félelmes zörömbölése. Vakon maradt-e a másik szeme, vagy kinyílt a nem látó is. Eleinte úgy tartottuk, előnyére vált az áristomnak is beillő kaszárnyaélet. Augusztus 27-e táján a Püspökatyámhoz írott levelét adja le köziéire: — Olvastam pásztorlevelét, 6 de szép volt, istenkém! Szent Ambrósius vagy Krizosztomus János mondhattak ilyen borzasztó gyönyörűeket a vízigótusoknak meg a kappadóciaiaknak ezeknek előtte 1500 esztendőkkel. Azok nagyon megindulhattak az ilyesmitől és hallották maguk fölött suhanni a szent lelket, amikor kétfelé hasították az ördögfejű szarmatákat, meg a bőrnadrágos alánokat. Bocsásson meg, püspöfc atyám, a maga pásztorlevele, a jézuíka tudja hányadik mai tanában, engem nem tudott megfogni, mert nem az anyám imakönyvéből való, nem a háború idején való imádságot juttatta eszembe. Amikor Móra téves elképzeléseit, a háborúba vetett reményeit álmodozó mivoltával magyarázom, mentem mentalitását, ő meg ilyeneket ír: — Végső célját a háborúnak a mi részünkről mindnyájan ismerjük! A nemzet jóléte az, semmi más. A mi fiaink drága vére azért hull, hogy ebben az igazán most megszeretett hazában majd jóllakott emberek építhessék a második évezred fundamentumát. A háború törvénye ez: add oda nyugalmadat, tested gyönyörű szépségét, lelked színes álmait, véred vágyakozásait, alku nélkül add oda, egész magad, hogy majd a milliók jóléthez jussanak!... Vajon ő maga is elhiszi ezt? Félelmében leírhat ilyeneket? Mit félt? Az egzisztenciáját? — Lehet, hogy belerokkanok, harmincöt éves vagyok, nézz rám, a magam bátyjának látszom! Szeretem ezt a lapot, nem sajnálom töle az életemet. Vigyázok minden szavára, s tudom, hogy le kell nyelni mostanában a kritikát, a nemzetet érintő vereséget, szomorúságot takargatni. Nagyobb lelkiismeretességgel tán már nem is lehet lapot csinálni, mint ahogy én a Naplót csinálom. Ne vedd dicsekvésnek, majd beleszakadok. Ét, mégis szeretem. Ha ráérnék vele foglalkozni, olyan beteg lennék, hogy bele is halnék. Minden tüdőhólyagom muzsikál, a láz diderget, de nem olyan világot élünk, hogy ezzel a csekélységgel bíbelődjön a kiskun ember gyereke. Keveset alszom, de gyakran álmodom. Mindig a békével foglalkozom. S mindig örömöm telik benne. Amikor fölébredek, komor szomorúság. A tudósítások rengeteg halottról jelentenek. Persze, mi nem közöljük, nem is győznénk közölni a névsorokat. Régóta hírleljük, hogy szegény Szőri Jóska festő barátunk is halottaink között van. Ha csak páholytestvéremet, szívemhez közellevő képalkotó művészünket ismertem volna benne, tán könnyebb lenne elvesztését tudomásul vennem. De hát mindennapos kebelbe1 lm volt, akárcsak ti. Hetek óta hírleljük a halálát, de a sors ekkora bruta'itását nem akartam elhinni senkinek. Még a páholyban is tiltakoztam elparentálása ellen. S mi történt? Egy hónapja hazaküldték az óráját, tárcáját, asszonykája arcképét, aki akkor mindennapos várandós volt. Én megarattam bevonulása éjszakáján. Augusztus 22-e volt, éjfél után kimentem a ház elé kicsit szellőztetni a fejem, épp akkor vonult a vasúthoz egy tartalékos zaszlóalj. Elfordultam tőlük, mert nem tudok nézni semmit, aminek köze van a háborúhoz. — És mégis elhitetted, még velem is, hogy lelkesedsz érte? — Megmondtam miért. — Semmiért sem szabad. Semmi kincsért, ne haragudj! — Szóval, szellőztetem a fejem, s a bakancsuk csattogásával szomorúan menetelő zászlóaljtól elfordultam, de valaki kilépett a sorok közül, odajött hozzám, megölelt, s éreztem, hogy csupa könny az arca, csak a hangjáról ismertem meg először Szőrit, de már ment is tovább a csapata után, pár lépésről kiáltotta még felém: — A kultúrától búcsúztam benned! Lásd, szegény Szőri meghalt, a kisfia megszületett, talán azon a napon, amikor ő elbúcsúzott az árnyékvilágtól. A jövő héten kereszteli a kisfiát a szabadkőműves páholy. Hát itt tartunk. A páholybeliekkel gyakran összebújunk, melegszünk egymás reménysugaraiban. Nem a régi ez sem. Különben Szőrit a páholy haza akarja hozatni, hogy hazai földben nyugodjon. De csak Ungvárig jár a vasút, Uzsok járhatatlan. Több szabadkőműves testvérünket azonban az utóbbi időben élve hozott haza a reuma és a magyar kolera. Déry, Szamek, Hoffer és még további három ember hazajött közülük, csak éppen Engel Vilmos nem tud szabadulni, ö meg a végrendeletét küldte el a napokban, amit a lezajszki csata előestéjén irt meg. Hazaszökött testvéreink tiszteletére a páholy vakolást rendezett, s azon nekem kellett volna köszönteném őket amit nagy örömmel tettem volna, ha megmondhattam volna nyíltan: derék, okos, józan emberek vagytok, hogy hazaloptátok az életeteket, mert mi közötök nektek a Hohenzollern és Romanov urak összeveszéséhez? De nem volt bennem anynyi cinizmus, hogy hősként ünnepeljem őket, ezért nyíltan nem vettem részt az agapén. így vagyunk, atyám fia! Láthatod, milyen beszédes vagyok. Tán mint a rossz gyerek, akinek bűne van, az átkozott ooportunizmus, s amikor számon kérik, mindenről szívesen beszél, hogy elterelje a figvelmet. De hát mondom, nekem nincs olyan lelki emberek itten, akivel beszélhetnék, mióta elköltöztetek. Ilonámmal életveszélyes dolog az én életvitelemről beszélni. (Folytatjuk.) \ *