Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-14 / 268. szám

\ KeM. 1078. DOve^Vt 14. iskolája ? Kísérlet készül Szegeden M'rtthofy úgyszólván mindenki ta.iul vagy tanít — n reformokról mindönki beszél. Halyool k, bírálják, vitalják. Űjy tű .lik néha, a közoktatás Ü3yciben valamo.inyion •zakórtór.ek számi.unk. Pedig az igaroáj, hogy tudományai elemi őssken alapuló Jüvőkép nélkül képtelenség oktatástervat, bármi fajta rolormot mes'iinálni. Ci ez mij c:ak a kiindulópont, ezer.'éls samr és női meg kell nézni aztán, valóban Jó-e, keresztülvihető-e, has mos és szüksígw-c a változtatás? Kl kell nróbálnl, az évekig tartó kísérletek alatt finomítani, százszor is mogíontolnl eredmínyoit-következm ínyeit. Hisz roppant nagy a tót: gondolkodó fűk megronthatók, megbéníthatok, vagy kibontakozhatnak az ember legszebb értik;!, dolgozhatnak legjobb erűi! Oktatásügyünk különféle részterületeinek megváltoztatását szinte folyamatosan tervezik-kfsérletezik-vághezvhzik a szakemberek, tekintélyes Intézmények, tudományos társaságok, iskolák, az elmélet és a gyakorlat nagy tapasztalatú, megfontolt munkásai. De talán nem járunk messze az igazságtól, ha éppen a következő évben Induló,' országot hatókörű és Jelentőségű szegedi kÍ3 órlet kapzsin kimondjuk: akár a többi tudományterületen, az oktatásügy fejlesztésiben is rendkívüli jelentősige van a ír ss. gáttalan, újszerű Ö3zszefüggtsek észrevételére hallamos gondolkodásnak, a fáradhatatlan újitókedvnek. ígvséges bizóprsV.ala Az 1979-rs tanítási évben elkezdődő kisírlet célja: kipróbálni a gimnáziumi és a szakközépiskolai ok tatái egyslges középiskolai képzéssé alakításának tervét Az eredetileg akadémiai kutatási fő irány témájaként szerenlő tervezet előmunkálatain több szegedi pedagógus dolgozott, az alapötlet és a munka oroszlánrésze dr. Psrényl Jánosi, a Diri Miksa gépíozetl és erősáramú szakközépiskola Igazgatójáé, a kimunkálásban segítségére volt dr. Török lászli, a Tisza-parti gimnázium és szakközépiskola Igazgatója. A végsó. az Oktatási M'.r.'sztérlum által már jóváhagyott terv megalkotói: dr. Perónyi János, valamint dr, Ágoston György, a J\TIi tanszékvezető tanára. Szeptembertől az egyelem! neveléstudományi tanszék irányltja a kísérletet, az Országáé Pedagógiai Intézet által lé rehozott tantervi bizottságok tagjai jórészt már elkészítették az új tanterveket, réhá'-y tárgybál új jegyzeteket írnak, összesen 21 középiskolai osztály vesz rís't a kísérletben, budnoe-ti és miskolci iskolákon kívül Szegeden a Déri szakközépiskola va'amennyl úi első osztálya, valamint a Tisza-parti, ills'VÍ a Radnóti gimnázium CTegy osztálya. A szakközépiskolai „tervpróba" tudományos vezetője dr. Perinyi János. a gimnáziumit dr. Bánfalvi József, a Radnóti igazgatója irányítja. A kísérleti Idősvak nyolc év, de a harmadik után más iskolák is bekapcsolódnak. Mi a dolog lényege? Mit Jelent az egységes középiskolai képzés? A tervezet: a mngyar iskolarendszer fejlődésí-ek egyik láncszeme, ame'y alapja, „magja" lehet e-y új modell -ek, a távlati iskolarendszernek. Az a lény: gst, hogy integrálja, egységessé teszi a gimnázium is a szakközépiskola első kit évfolyamát. A kit iskolatípusba beiratkozott gyere'iek azonos tananyajot tanulnak az első és a második osztály- fordítva. A kísérletben ríczt ban. Ez a tantervi anyag cz vevő iskolák között terméáltaiáncs iskolaira épül, az a nzetece.i biztosítják ezt a cél, hogy a ryol: év alatt „szabad áramlást". A gimnámc33zerozhető alanműveltoé- zium hnrmadik és negyedik get a két középiskolai o:z- osztályára nem terjed márki télyban magasabb színvonal- a kísérlet (ott a fakultáció ra emeljék. Mindez tulajdon- következik), de a szakközépképpen: közeledés a tízosz- i3kolal utolsó kit osztályra tályos, viszonylag befejeze t i3en. A tanulók minden új isis egységes alapműveltséget kolaávben új célokért dolgosad > képzéshez. A magasabb hatnak, amely a pedagógia színvonalú általános művelt- szerint óriási ösztönző. A síg fogalmából természetesen harmadik évben csökken a nem lehet kizárni a műszaki szakközépiskolákban az úgyművcltséget; ez'rt a terve- nevezett közismereti tárgyak zett integrációnak alapja az száma, szaporodnak a műugyancsak jövőre változó szaki elméleti és gyakorlati gimnáziumi tanterv, de akit óráit. Az ezek közötti eddigi közös évfolyamban clyan el- átfedéseket megszüntették; a méletl és gyakorlati műszaki tanulólt a színvonala-abb alantom eretekre ls szert tesz- alapműveltség birtokában nek a tanulók, amelyeket az- „idősebb" korban, tehát érettán sokoldalúan felhasznál- tebben, mint eddig, nagyobb hatnak. • befogadókászs éggel láthatna!: hozzá a nehéznek ítélt mü_ , , , ... ... . szaki tanulmányokhoz Ls. A BgYSreK heSSDDaiBIESt szakemberek szerint így képezheti kl az ú) típusú, álVagyis: merre tarthatnak a talínosan müveit, szakma: két közös középiskolai év ^ítattcl felvértezett és korlati készségekkel is rendelkező szakszere arra is alkalmaz, hogy m^his, c'ci szülcség esetén a gyerekek két évvel későob kSr)et „átállni" a magasabb dönthessenek jövendő pólya- ]:i-,zettségct igénylő. mis jukrúl, r.em 14 hane m 17 ivat is; ez a szükséglet korukban választhassanak: p2Íll rn&r-már naponta nyílnál lesz j.c, ha nagy vinul. A negyedik közíniskoRáadásul: nemcsak később la, évbea a„tán ismít külön(amikor erre érettebbet), választódnak a szakkéozettr.emcsa.t több lehetőség ko- S53Ü'<nc't megfelelő egyetemzül, hanem biztosabban, na- ^ főiskolára igyekvők, vagyobb tévedések kizárásával lam!nt a techr<kusnak kédöntoetnek a pályáról. Az sztu6dők. Heti két fakultatív egységes középiskolai éve.:- ^rát kao-,ak _ Pmeiveket kinet ugyani?, az általános kj a továbbtanulás, vzv nz műveltség emelesán kívül, a elhe'ye-'ke-m értö'tVyn másik legfontosabb funkciója hasznát fel." Előbbiek "eíméaz or.entáció. A másodit év j.tl tárgyakat vehetnek fel. végén megbízható tanácsot cz utőbblak szakmai gyakorképes adni az iskola, meg- latra j4rhat:iak. fontoltan dönthet a gyerek Í J a szülő, mert objektív Ennyi készül hát Szegeden vizsgálatok 03 megfigyelések — a majdani jobb, a társaalanján két év alatt „felde- dclom és a gazdaság fejlődérít'k" a gyerekek képessé- S4aek megfelelőbb Iskolageit és érdeklődését rendszer érdekében. NemkeLássuk hát a lehetősége- vís. A tanulók és mindanyket! Mehetnek gimnáziumba .„_. , ___, . _ - az ugyaniak 1973-ben rymnk hasznán kívül a életbe línő fakultatív ltépzés dagógusok alkotókedvét é a harmadik és a negyedik év- erőfeszítéseit is meg kell látulán? Az oktatja így kiala- ne:)feieij gy^, kult nyole plusz Itette3rend- gskl:ci {3 rcn folyamon a főiskolai-egyete- nunk benne, de a szükségei a negyedik év után éreitsí- üzemalt talán szokatlanul szo git és szakmu^kái-blzonyít- ros együttműködésére! ványt kapnak. Ezek a szakközépiskolások a színvonatósabb alapképzettség révén könnyebben sa'A'tt'é'r el aúgynevezett e'.mttctigényec szakmákat is, a rátermettek (szintén időben é3 biztosan „vála-ztódnak ki") könnyeb. ben készülnek frl szakmai felsőfokű tanulmányokra. Az elméletigényesebb képzésnek Sulyck Erzsébet fl falvak jövője Szovjet Belorusszia hét kolhozában és szovhozában kísérteti építkezéseket folytatnál:. A falvak lakóinak — cmlnt azt viccgálatok kimutattál: — kevés 1-hetőséjük van a szabad idő hasznos és szórakoztató eltöltésire. Mindezt számításba véve Eeloruseziában a tizedik ötéves terv időszakában (1070—19E0.) ' megkétjze-e-ik a lakásépítkezésekre, Illetve a kulturális-szolgáltató ágazatolt fejlesztésére szánt összegeket. Arra törekszenek, hogy a városi kényelemhez hasonló életkörülményeket teremtsenek. Belorussziában, akárcsak az ország többmás körzetében, a parasztok főként kisebb falvakban élnek. és csupán három százalékuk él kétezer vagy nagyobb lélekszámú településeken. Minden kis faluban iskolát, kórházat, kultúrotthont építeni, túlságosan dráfa lenr.e. A tervek szerint 2000-re csuoán 3 ezer marad a jelenleg 27 ezer faluból. A kísérleti építkezések egyik lehetséges változatát a „Progressz" (Haladás) kolhozban hozták létre. A faluközpontban a közigazgatási épület, kereskedelmi kombinát, egy 360 férőhelyes kultúrotthon épült, táncteremmel, televMós szalonnal, könyvtárral és úszómedencével. Belorussziában, de más köztársaságokban sem döntöttek má3 véglegesen arról, hogy milyennek kell lennie a modern fa'.usl háznak. Egyesek a két-három szintes házak, másek az egyszintes. hagyományom Háztáji telekkel rendelkező házak mellett szállnak síkra. A szociológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a parasztok többsége cz egvlakásoe házakat részesítik előnvben. A jövőben ezért a belomssz falvakat egylakásot házakltrl építik be, és ezek közé néhány több lakásosat ágyaznak be azok számára, akik nem akarnak, illetve valamilyen okból nem tudnak háztáji gazdálkodást "clytatni. (BUDAPRESS— APN) Áruvizsgálat Helyik autó jobb — és mennyiért? Személygépkocsi-vásárlásnál az ár és a költségek egyaránt igen sokat nyomnak a latban. Ezért, hogy a Nagyító júliusi számáoan megjelent autó-„tesztben" egyebek között az árakat és a költségeket hasonlítják össze. Természetesen a várakozási idő is befolyásolja döntésünket. Ám ettól a vizsgálódás alkalmával el kellett tekinteni. Autók „tesztje". Miért az idézőjel? A nálunk kapható 11 gépkocsi-alaptípus összehasonlító értékelése sok tekintetben eltér a megszokott áratesztektőL Egy személygépkocsi értékelésében ugyanis nagy szerepük van az olyan nem számszerűsíthető fogalmaknak, mint az utazási kényelem, a vezetési kényelem, a menetstabilitás és így tovább. Ezek vonatkozásában azonban nem mérésekre, hanem szakértők értékelésére alapozódik a teszt. Az első szempont tehát, hogy funkcionális szempontból mennyit nyújt az autó. És — mindezt mennyiért teszi? (S itt nemcsak áráról, hanem fenntartási, javítási 3tb. költségeiről ls szó van.) Végül ls e két szempont együttes figyelembevételével értékelhetők a személygépkocsi-típusok. Használat: 1. Lada 1500 2. Polski Fiat 125 p 3. Dacia A funkcionális értékelés alkalmával kellett meghatározni, hogy az egye3 típusok mennyire felelnek meg a műszaki követelményeknek (stabilitás, teljesítmény és menatdlnamika stb.), a használati követelményeknek (kényelem, megbízhatóság stb.), de itt vették figyelembe az esztétikumot (mennyire „szép" az autó), vagy hogy milyen megbízható a márka vevőszolgálata stb. A szakértők pontozása alapján kialakuló funkcionális rangsor (a legjobbtól a legrosszabbig): Lada 1500 — Pols&l Fiat 125 p — Dacia — Lada 1300 — Lada 1200 — Trabant — Wartburg — Moszkvics — Skoda 105 S — Polski Fiat 125 p — Zaporozsec. HÁZASSÁG I. kertet Szegedi Kövesül Ferenc Andris és Fodor Zita Marietta, Szálai János és Mik 3 Anna IJrria, ltovj.es Attila és Ruszev • Zsuzsanna, Hctényl Gibor András és Kovács Ilona Rozália, Tóth k.x.„x„t.n*iMv. —„ÍJ 1 - Sándor deliért és Födi Ibolya köszönhetjük majd, hogy a Ttrtea, Kovács László és Abra6zakköz4ivskolában vezettek ' Zsuzsanna, Kecskeméti Gá, ;", ' , , I bor Mihály és Petri Adrién MáB műszaki ügyintézői, alkal- I r.a, Huúl József és Csatári Mótmazatti munkakörben te L*? - Haiiszevics János és helytállnak, talán megszűnik végre a szakemberhiány ezen a területen ls. Ugyancsalt r.em közömbös, hogy várhatóan többen lesznek a ma annyira hiányzó technikusok, h'szsn kettő helyett egy ívre rövidül a képzési idejük — a magasabb ezintű alap-, Illetve az elméletgazdagabb 6za!tmai képzésnek köozönhetően. Lehetséges aztán, hogy akik dolgozni szeretnének már a két közös év után, a megfelelő műszaki alapkipzc'taég b'rtokában rövidített szakmunkásképzésben vesznek riszt, vagy betanított munkáskínt helyezkednek el. Semmi akadélva nem lehet antók sem, hogy k'i'bb, ér-ttebv-n mu->ka mellett 1"no"' v;r0~ Fe'-'r ci.i... i. mu Al m.ueii ís S?s Kp. Bálint Margit, Grandplcre Atilla és Ny.lasl Rozália, Szabó Tibor és Lovászi Mária Magdolna, Puskás Mihály és Hátnya Age.cs Margit, Szabó Imre ós Eakaity Magdolna házasságot kötettek. SZÜLETÉS I. Kazwéz Szegőd t Szabó Lászlónak és Cscmangó Anninak Zoltán, BolG'-zc r Károly Sándornak és Konkoly Mária Magdolnának Károly Róbert, Tuska Jánosnak és Nagy-György Ilona Hajnalkának Sr.ilvla, Csősznek Józsefnek és Vincze Katalinnak Zoltán, Nagy Mihálynak és Kósa Erzsébetnek Szilvia Erzsébzt, Tóth László és Lutoránus Klárának László, Körmendi Istvánnak és Murvai Erzsébetnek Tibor, Tóth Szilveszter Lajosnak és Nacsa Saroltának Sára, Burkovics Ferencnek és dr. ScuKéty Katalin Évának Péter, Fehér Fcrencnek és Cs'khegyi Gyöngyi Erzsébetnek Ágnes. Kaján Józsefnek és Hcronyányi Ma-dolnának Tamás, Krcinlnger Józsefnek és Jakab Jul".r.nn*nrk Zsolt, EozóM Andrásnak és Bezdán Máriának Zsuzsanna lírisrt'na, Kecs'-.emitl j vr.-.ebiek és Győ—'nt Kata' nr.alc József. PzUdti László-ak és Palámon Vcro-kának Pé'.re f>nfolytassák a középiskolát. Hs szabad az úl Mindez persze csak ügy megy, ha a közös két év után a g'mnáziumbél szabad tr.VJ-.--k A—M. Be' "s'-'zy Is'vánnak és K'smók Erzsébetnek A '•>. S'lya ls:vánr-.k és Fóti Gizella Erzsébe-nek Erika. Tó'b Bz'.'zznok és Vajda M-r-»'tnak Ágnes Hejnal'-a. f.z'J'rtó Zc'.tán Ferencnek és Kov'es Plrrsk'nrk Zorán, Széli István Jenének és B'"n». Erzsébetnek Adrián, dr. S-.óllöst Járosn-k és Kovács írenn-k Agoys. Cz'kó L-Jos M1az Ut a sza-ttcozápiskoláoa, és > hálynak és Tóth Jolánnak Attila, Családi események Ludányi Tibor Mihálynak és Bajnok Frederika Máriának Tibor Levente, Matovics Sándornak és Horgost Ilonának Tímea Ed na, Aracsl S Indor Károlynak és Csornák Terézia Annának Tamás Sándor, Varga Bélának és Frank Judit Zsuzsannának Viktor, Kövest ülésnek és Vószó Mártának Illáa, Kura András Józsefnek és Lajkó Annának Katalin Barbara. Hárs Ferencnek és Buresch Mária Zsuzsannának Arnold János, Hár3 Ferencnek és Euresch Márta Zsuzsannának Anett Mónika, Mászáros Istvánnak és Sekura Máriának Zoltán, Török Gábornak és Sarkadi Ibolyának Gábor, Zsiga Lászlónak és Konkoly Anna Máriának László József, Szekeres Jánosnak és Szűcs Marvttnak Judit, Toldi Zoltánnak és Keresztes Erzsébet Ágnesnek Zoltán. Péez Ernőnek és Llopai Rozáliának Tibor László, Kertes Istvánnak és Koch Máriának ndlkó, Bársony Jenő Lászlónak és Antrl Arankának Anett Gibrle'Ia, Béres Ferencnek és Noszkó Máriának Levente László. Sutka Mihálynak és Faragó Erzsébetnek Mónika, Balázs Lászlónak és Hovorka -Máriának Ervin, dr. Torzó L'szlónak és Pcrényi Máriának Krisztina. Eec3et Péter JV-sctnek és B<rV«nvl tfrií-.-k Ez'lvla. BUlnt Gíbomak és Kór/a II'.r'árak A—lam'ria. Mi esi Pálnak és Turu Erzsébetnek Marianna. Earera Jánosnak és Szabó Ibolya Anninak Ibolya. Hegyes Jtaosnak és Szabó Edit Reginának Edit Re- na. Verik Károly Pálnak és Császár G'zellónak Roland, ptsz'or Istvánnak és Karmars'n I'óTt'nak Zoltán, S'.m'gh Zol-'nnak és Papn Erzsén—n-k Dóra Szilvia, Fodor Jánosnak és Hézső Zsuzsanna Erzsébetnek Zsolt János nevű gyermekük szülelett. III. kerület Szeged: Zádorl Antalnak és Monostori Rozáliának Anita, Bobkó Attila Csabának és Pócslk Ildikónak Bernadett, Papp Józsefnek és Gera Mária Teréziának Krisztián József, Molnár Henrik Józsefnek és Gózon Zsuzsannának Henrik, Nagy Péter Pálnak és Pigniczki Eva Teréznek Dánlel Zoltán, Kálmán Lászlónak és Hunteleki Judit Kl árának Beáta, Szúnyog Józsefnek és Török Etelkának Zsolt Csaba, Buriny László Vincének és Farkas Juliannának Judit Ágnes, Ormándi Jánosnak és Tis óczkl Teréziának Tam.ás, Búza Lajosnak és Molnár Erzsébetnek Kornélia Erzsébet. Lévai Istvánnak és Márion Ágnesnek Zsolt István, Ezslás Gyulának és Ábrahám Évának Zsolt Gyula. Engi Imrének és Farkcs Erzsébetnek Zita, Csépi Lászlónak és Szűcs Gizella Máriának László, Gyuris Sándornak és Sebők Etelka Erzsébetnek Petra, Molnár Györgynek és Szvatek Katalinnak Csaba György, Kádár Zoltánnak és Fejes Ilonának Ildikó nevű gyermeke született. HALALOZAS L kerület Szeged: Körmöczi János. Tóth Mária, Posnyák Nesztorné Mentei Rózába, Katona Klóra. Csehi József. Konkoly Jőzsefné Miskolczl noná. Varga János Ágoston. Makai Féla, Tóth Istvánné Gáti Mária Eva, Fekefü Antal, Frményt József Ferenc, R'mon Jórsemé Küli Jozefa. Ta-ócs Jó=s-». C-'Vl Aózrzfné Er-"V1 G'z-Tz. Fzűzj Trtszló. He-Vl P'lri r-*!'—1 —pu— ri'zs'r. Oea'-ó Máv-ás. V'r'-ov«1 c-'ör-y. Ródl Ts*vónné r^ól .r„. Hanna, Barna István meghaltak. IIL kerület Szeged: Koczán Andrásné Lázár Mária. Kasza Györgyné Ábrahám Margit, Péie Péter Pál. Prágai József. Drobni János, Fodor Sándor István. Domonlcs S in-lomé Márton Anna, B'czók Rozália, RózSa jóZSefné Lakatos Erzsébet, Szűcs Béla István, Joó István meghaltak. A rangsor első helyeit teljesen érthetően, a műszaki és használati szempontból korszerűbb, nagyobb kocsik foglalják le. A sorrend érdekessége a Trabant előkelő „helyezése". A Moszkvics és a Zaporozsec típusok elsősorban gyengébb műszaki jellemzőik miatt szerepeltek rosszabbuL Költségek: 1. Trabant 2. Polski Fiat 125 p 3. Skoda 105 S A „mibe kerül" kérdésnél lényegében kétféle költséggel kellett számolni: a vásárláskor kifizetendő összeggel, mint egyszeri beruházással, majd a folyamatos fenntartáshoz szükséges költségekkel. Az értékelés során a gépkocsitípusok várható átlagos élettartama (12 év) alatt felmerülő költségeket kellett felbecsülni (átlagos évi 15 000 km-es futással számolva), figyelemmel az Időszakos műszaki vizsgákra, a gumik kopására, pótlására, de az olyan „apróságodra"is, mint a korrózióvédelemre fordítandó összeg, illetve a kocsi biztosítása és adója. A fajlagos költségek alapján is érdekes rangsor alakul ki: Trabant — Polski Fiat 125 p — Skoda 105 S — Wartburg — Zaporozsec — Lada 1200 — Moszkvics — Dacia — Lada 1300 — Lada 1503, és a Nagyító költségelemzése szerint messzemenően a legdrágább a nagy Polski, a Polski Fiat 125 p fenntartása. E sorrend klalakulásábaa nagy szerepük volt az olyan „részleteknek", hogy egyes típusoknál (Dacia, Po!ski Fiatok) az alkatrészárak aránytalanul magasak, illetve, hogy — például — a Zaporozsec és Moszkvics — egyébként „olcsó" — típusoknál a várható javítási gyakoriság nagyobb az átlagos náL Ami a költségadatoknál « legfeltűnőbb: még a „legolcsóbb" Trabanttal számolva ls 40 fillér hflún 130 Ft-ba kerül egy 100 km-es út! összesítve: 1. Trabant. 2. Wartburg, S. Polski Fiat 125 p. A műszaki-használati szem* pontok és költségadatok típusonkénti együttes figyelembevételével alakul ki aa értékességi rangsor, amely tulajdonképpen arra a fogyasztói-vásárlói alankérdésre felel: melyik a jobb — éa mennyiért? E sajátos értékelésben • Trabant kerül az első helyre. E kocsi minden közismert hátrányát (nem éppen dinamikus autó, a benne ülőknek nem nyújt nagy kényelmet, li'etve biztonságot) ellensúlyozz-a az, hogy a vizsgáltak közül messzemenően a legolcsóbb fenntartani —, s ehhez képest viszonylag sokat nyújt. A további „értékességi" sorrend: Wartburg, a kis Polski, majd a Lada 1200, a Da 'a, a Skoda 105 S, a Lada 1500, a Lada 1300 típusok következnek. és kissé „leszakadva" zárják a sort a Moszkvics, a Zaporozsec és a Polski FIAT 125 p. Sokakban talán felmerül a kérdés: vajon hogvan lehet . értékesebb" autó a Skoda 105 S. mint a „nagy" Lada. és többszörösen értékesebb, mint a Polski FIAT ".25 p? Bármennyire is hihetetlen, az ilyen összehasonlításban ez a végeredmény. Ami legalábbis — elgondolkoztató. V í