Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-02 / 259. szám

J Csütörtök, 1978. novemtier 2. Vietnami párt- és kormány­küldöttség érkezett Moszkvába c Moszkva (MTI) A Vietnami Szocialista Köztársaság párt- és kor­mányküldöttsége az SZKP Központi Bizottsága, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Elnöksége és a Szovjet­unió Minisztertanácsának meghívására tegnap hivata­los. baráti látogatásra a szovjet fővárosba érkezett. A küldöttséget Le Duan. a Vi­etnami Kommunista Párt Központi Bizottságának fő­titkára és Pham Van Dong, a párt Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke vezeti. A vietnami és szovjet zászlókkal díszített vnukovól repülőtéren, a vendégek fo­gadására megjelent Laonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Alek­szej KoSzigln, a Miniszterta­nács elnöke. Andrej Gromi­ko külügyminiszter. Dmitrij Usztyinov honvédelmi mi­niszter, ott volt a Központi Bizottság, a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége és a szovjet kormány sok más tagja. A küldöttség tiszteletére a repülőtéren felsorakozott 5 moszkvai helyőrsig öíszala­.kulata. A két ország himnu­szának elhangzása utál s párt- és kormányküldöttség vezetői Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigln kísére tében elvonultak a katonák sorfala előtt, majd köszön­tötték a fogadásukra megje­lenteket. A moszkvai dolgo­zók nagy lelkesedéssel üdvö­zölték a hős vietnami nép képviselőit. IHtf, mm IPP RÁDIÓTELEX ÜZENETVÁLTÁS A Szocialista Internacioná­lé és a Szovjetunió között egyetértés mutatkozik az In­ternacionálé leszerelési tö­rekvéseinek hasznosságát Il­letően. Ez tűnik ki Kalevl Sorsa és Leonyid Brezsnyev üzenetváltásából, amelynek tartalmát szerdán hozta nyil­vánosságra a TASZSZ szov­jet hírügynökség. KOSZ1GIN FOGADTA ARAFATOT Alekszej Koszigln, az SZKP KE Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke, szer­dán a Kremlben fogadta a Palesztinai Felszabadítást Szervezet Végrehajtó Bizott­ságának elnökét, Jasszer Ara­tatot, aki a PFSZ küldöttsé­gének élén tartózkodik Moszkvában. KÖ/IEMÉNT Szerdán, helyi idő szerint 20 óra 30 perckor a bagdadi nemzetközi sajtóközpontban az alább! közleményt olvas­ták fel: „Az arab külügy­miniszteri értekezleten ko­moly előrehaladás történt, és a szerkesztő bizottság ál­tal beterjesztett közös mun­kaokmány fontos részletelt már Jóváhagyták. A vita — a munkaókmánv fennmaradó reszelnek jóváhagyása vé­gett — folytatódik." GÖRÖG TILTAKOZÁS Egy török ágyúnaszád kedden este elsüllyesztett egy görög halászhajót az Égei­tengeren. a Görögország ál­tal kijelölt 6 mérföldes parti vizek határán belül. Kara­manlisz görög kormányfő szerdán összehívta szűkebb kabinetjét. Az ülés után a görög külügyminisztérium szóvivője bejelentette: Gö­rögország hivatalos tiltako­zást juttatott ed Ankarához a görög területi felségvizek megsértése és a halászhajó elsüllyesztése miatt SZOVJET SEGÉLY VIETNAMNAK / Gyógyszerekkel és más egészségügyi felszerelésekkel a fedélzetén megérkezett Ha­noiba a Szovlet Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaság által bérelt IL—62-es repü­lőgép, amelyet a vietnami árviz károsultjainak megse­gítésére indítottak útba. STROUGAL AZ NDK-BA ÉRKEZETT Lubomlr Strougál cseh­szlovák miniszterelnök szer­dán kétnapos, baráti látoga­tásra a Német Demokratikus Köztársaságba érkezett SCHMIDT OLASZORSZÁGBAN Egynapos olasz—nyugatné­met kormányfői tárgyalást tartottak szerdán az olasz­országi Slenában. A házi­gazda Andreotti és vendége Schmidt kancellár a nyugat­európai pénzügyi rendszer egységesítésének és a nyugat­európai pénzügyi alap lét­rehozásának politikai kérdé­seit vitatta meg. „SZAKSZERVEZETT VÁLASZTÁSOK" Santlagóból érkezett jelen­tések szerint Chilében ked­den „szakszervezeti válasz­tásokat" tartottak. A junta csupán három nappal koráb­ban állt elő „választási ter­vével", ügyelve arra, hogy a dolgozóknak ne adjon lehe­tőséget az előkészületekre. A Pinochet-féle „szakszervezeti választások" az országban felháborodást keltettek. Szá­mos szakszervezeti vezető közös nyilatkozatban ítélte el a rendszer által rendezett komédiát. RIADÓKÉSZÜLTSÉG Riadókészültségbe helyez­ték a fegyveres erőket Irán kőolajban rendkívül gazdag déli részén, miután hírek terjedtek el arról, hogy sza­botőrök támadást terveznek az olajfinomítók ellen — je­lentették s nyugati hírszol­gálati irodák s Pars hivata­los iráni hírügynökségre hi­vatkozva. Usztyinov kitüntetése # Mmskva (MTI) A Szovjetunió katonai ere­je nem irányult és sohasem Irányul más népek ellen. Ez a félelmetes erő ugyanakkor elővigyázatosságra inti azo­kat, akik a máséra áhítoz­nak, akik a Szovjetunió, a szocialista közösség egészé­nek érdekeit akarják meg­sérteni — jelentette ki Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke szerdán. Brezsnyev a Kremlben nyúj­totta át a Lenin-rendet és a Szovjeunió hősének Arany Csillagát Dmitrlj Usztyinov marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének, az SZKP KB Politikai Bi­zottsága tagjának, akit 70. születésnapja alkalmából a Szovjetunió honvédelme megszilárdításában végzett kimagasló jelentőségű tevé­kenységért, a kommunista pártnak és a szovjet állam­nak tett na<;y szolgálatáért részesítettek a magas kitün­tetésben.' Szovjet gazdaság A beruházások ggyorsitasaérf A Szovjetunió tizedik öt­éves terve legfontosabb fela­datai közé tartozik a beru­házások hatékonyságának fokozása, az állóalapok to­vábbi növelésének és fel­frissítésének a biztosítása, a népgazdaság valamennyi ága­zatában új termelési kapa­citások feltárása és beveze­tése. A beruházások hatékony­ságának fokozása elsősorban az ipar műszaki színvonalá­nak állandó emelésivel, azaz a technológiai folyamatok tökéletesítésével, az elhasz­nálódott berendezések jobb, termelékenyebb gépekkel való helyettesítésével, a ter­melés további gépesítésének és automatizálásának a javí­tásával érhető el. Ezért az állami eszközök mindenek­előtt azokba az ágazatokba áramlanak, amelyek hozzá­járulnak a műszaki-tudomá­nyos haladáshoz, egy ágaza­ton belül pedig olyan már működő üzemekbe, amelye­ket új berendezéseikkel lát­nak el, illetve, ahol rekonst­rukciót hajtanak végre. Ez lehetővé teszi, hogy a mun­katerület bővítése nélkül nö­veljék a termelést, és (egy ÚJ üzem felépítéséhez ké­pest) rövidebb időn belül, kisebb költséggel javítsák annak minőságét. Az ipari tőkebefektetések 38,2 száza­lékos növekedése esetén a műszaki felszerelésekre és a rekonstrukciós munkálatokra fordított összeg 67 százalék­kal, a gépgyártásra fordított összeg padig 80 százalékkal emelkedik. A Szovjetunió beruházási programját a tervek szerint úgy gyorsítják meg, hogy a pénzügyi, anyagi- és munka­erőkészleteket koncentrál­ják. Így pl. egy fémkohászati üzem két nagy teljesítményű konverterét a normában elő­írt 36 hónap helyett 29 hó­nap alatt építették fel. A norma szerinti 36 hónapnál 3 hónappal korábban készült el a novgorodi „Aaot" (Nit­rogén) termelési egyesülés szintetikus ammóniát gyártó komplexuma. 31 helyett 21 hónap alatt helyezték üzem­be a ' „Himprom" egyesülés gyárának második üzemegy­ségét. És lehetne folytatni a hasonló páldák sorát. A kü­lönféle építkezések előirány­zott határidejének csökken­tése népgazdasági viszonylat­ban az ország nemzeti jöve­delmében évenként több mint 10 milliárd rubel plusz be­vételt biztosít. Az új objektumok létreho­zása meggyorsításának alap­vető feltétele az építő- és szerelőmunka további gépe­sítése. Ezt a feladatot a Szovjetunióban elsősorban úgy oldják meg, hogy az üzemi berendezéseket blokkokba építik. A nylzs­nyekamzkl petrolkémiai kombinátban például előzete­sen összeszerelték, majd he­lyére emelték a 250 tonna sú­lyú technológiai berendezést. Kidolgozták az ezer tonnás és ennél nehezebb aggregátok felemelésének technológiáját. Különös figyelmet érdemel a teljes blokkmódszer, amelyet olaj- és gázíőzevetékek lefek­tetésekor alkalmaznak. A tőkebefektetések haté­konyságinak növelésében nagy szerep hárul az építő­anyag-iparra. Ezen a terüle­ten arra törekednek, hogy modern konstrukciókat ós anyagokat állítsanak elő, amelyek segítségével csőkken az épületek önsúlya és az anyagfelhasználás. Egyre szélesebb körben alkalmaz­zák a gazdaságos, könnyű acélszerkezeteket és hatszo­rosára nőtt a ragasztott fa­szerkezetek felhasználása. Gyors ütemben fejlesztik a nagy nyomáson alkalmazott csővezetékek, az azbesztce­ment és műanyag csövek ter­melésének kapacitását Je­lentősen emelkedik a nagy szilárdságú, gyorsan kemé­nyedő és dekoratív cement gvártásl mennyisége. Csak­nem a kétszeresére, növeke­dett az építkezést üveg-, va­lamint kerámia és burkolóla­pok új faitáinak alkalmazása. A gazdálkodás hatékonysá­gát a munka végeredménye határozza meg. A befektetett tőke megtérülésének gyorsí­tása és a befejezetlen beru­házások számának csökken­tése érdekében célszerű érté­kelni az építkezési vállalko­zó szervezeteknek az általuk felépített és átadott objektu­mokkal kapcsolatos munká­ját. Mindez persze nem könnyű feladat, mivel az építkezési munkálatok befe­jezéséig rendszerint évek telnek el. A Szovjetunióban széles körű kísérlet során ér­tékelik a beruházó miniszté­riumoknak és trösztöknek a kész objektumokkal kapcso­latos tevékenységét. A vál­la1 kozói szervezetek folyó költségeit az Állami Bank meghitelezi. A meg­rendelő a kész objektumért fizet. A tanasztalat azt bi­zonyította, hogy ez a meg­oldás Jelentős előnyöket hor­doz magában. Érdekes az az újítás ls, amelyet az orlovi terület ház­építői kezdeményezésére ve­zettek be. Két évre folyama­tosan terveznek, az építő­szerelő munkák ütemes mű­ködése az épületek egyenle­tes építését teszi lehetővé és kizárja a rohammunka lehe­tőségét. Az orlovi módszer legfőbb hatása, hogy a kivi­telező brigádokat összehan­golja. Jelenleg a Szovjetunió­ban az éoítőbrigádok több mint egyharmada önálló gazdasági elszámolással mű­ködik. A teljesítménybéres fize'.ési rendszer arra ösztön­zi a brigád munkásait, hogy fokozzák a munka termelé­kenységét, takarékoskodja­nak az anyaggal, jobban ki­használják a gépeket é3 be­rendezéseket. gyorsabban és jobb minőségben építsenek. A Szovjetunióban ezek az alapvető irányai a beruházá­si tevékenység hatékonysága növelésének. A tervbe vett intézkedések megvalósítása lehetővé teszi, hogy gyakor­lattá váljanak az SZKP XXV. kongresszusa követel­ményei, a gyors, gazdaságos, modern építőmunka. V. SJlov (APN—KS) Tóth Béla Móra Ferenc betuösvényein Nagyon határozott, mégis csöndesre fogott lép­tekkel közelített Engel asztalához. Nem hajlon­gott, mint kézirataikat áruló Idevalósiak. Kis bőrszütyő csüngött bal csuklójáról, előre mondta, a nevét, azután köszönt. Engel föl se állt az asztaltól, szemüvege fölött pislogott az érkezőre. — Hmivel szolgálhatokh? A h-t odarakta minden szóhoz, talán mart szerbes vidéken nevelődött Több mint hetven év távolságából az Itt el­hangzott beszélgetést hazugság lenne szó szerint idézgetni. Elég annyi, hogy melegében megegyez­tek. Ekkor került Móra a Naplóhoz dolgozni. S ekkor könyöklött nagyot az én életem. Nem vet­te azt é:zre senki. Mórát testvérbátyámnak fo­gadtam, lestem minden léptét. Ittam minden sza­vát, életem végéig őriztem minden sor írását. Belépésétől kezdve gyűjtöttem a Szegedi Nap­ló számalt. de más újságokat ls, amikben írt és én hozzájutottam. Annyira magaménak tudtam mindent, ahogy testem csontjait, alkatrészeit. Nagy pénzű Móra-rajongók többször is megvet­ték volna tőlem gyűjteményemet. Talán inkább csak azért, hogy dicsekedjenek vele. Mint mond­ták, nekem van legteljesebb Móra-gyűjtemé­nyem az országban. Én ezt nem hiszem. Leve­lekkel. publikálatlan kéziratokkal nem dicseked­hetem. Minden megvan, ami nyomtatásban meg­jelent Hiába kéregették tőlem, néha nagy anya­gi szorultságaim között, épp úgy nem bocsátot­tam áruba azt a pár száz Ú1 sáskötetet, ahogy a csontvázamat nem tudnám eladni valami kutató­intézetnek. Bemutatkozásul az igazság kedvéért még any­nyit magamról, hogv természetesen kitanultam a nyomdászszakmát. 1935-ig Szegeden dolgoztam, utoljára már a Délmagyar Nyomda gépműhelyé­nek mestere voltam, úgy mentem el nyugdíjba. Gyerekeim közül egy fiú megszerette a szakmám, s őt sorsa az Athén aeumhoz vezényelte. Én meg a feleségem vele költöztünk. Ott értek bennün­ket a második világháború évei, s kicsi nyugdí­jamhoz gyári nyomógépek mellett reklámokat, vignettákat nyomtam a pénzért Sohasem szándékoztam Mórát emlékező írásba foglalni, netán keresztre feszíteni. Teljesen a magam gyönyörűségére dajkáltam emlékét, a magam emlékeivel együtt I. A második szülőföld A nagy árvíztől leroskadt hatezer héz teteje koporsóíödélként borult Szeged városára, amikor Móra Ferenc a kiskunfélegyházi Szarvas utcá­ban megszületett Huszonhárom éves lfjontiságukban találkoznak először személyesen, a majdnem kész város a majdnem ké3z íróval. A majdnem kész város a legmodernebb példát, Párizst formázza körútjait szelő, küllősen szétfutó sugárútjaival, a közöttük szabályoskodó négyszáz kilomé.ert tevő utcahálózatával, ami alatt csak a Belvárosban működnek szabályos csatornák. Rozoga gőzkazánokkal nyomják • föl a szüretien Tisza-vizet ötven utcai kifolyóba. A családok szükségleteit még az ősi módon megszokott me­regetőlápokról korsózzák, k&nnázzák föl a sze­gediek. A Tiszát személy- és teherforgalmú gőzhajók szántják Titeltől Szolnokig, menetrendszerűen közlekedve. S a régi superplaccok helyén még vidáman épülnek a harminc-negyven vagonos fa­hajók, amiket nem ritkíjn emberhámokkal húz­nak föl az olcsó bérű munkanélküliek, néha lo­vakkal vontatnak, bácskai búzával megrakva köröstáji malmokba igyekezvén. A folyó halbősége e'len sincs még panasz. A parton harmlnc*él,e vízi állatot placplnak a ko­fák, szárnyatokat, kacsát, libát, récét, számtalan rokonságával együtt. Két vasútállomása között a városi közlekedést lóvasút tutu'.ja végig, útvonalába eső minden kocsmánál megálljt parancsolva. Száz kl'ebb üzemében ké-zül a bőr, a cipő, a bútor, a gén. szappan, söprű, ecset, szita és tar­honya. Ncmcsak Szered ellátására, kihordlák azt a kereskedők határainkon túlra is. És két ken­dergyára dudál, fél tucat szalámiüzeme, hat fű­részgyára füstöl, tíz téglagyára és még egyebei kojtolják teli a várost A huszonhárom évesen majdnem kész iró, dip­lomás és munkanélküli természetrajz—földrajz szakos tanár, biztos kenyérkeresetért toloncolódik a majdnem ké-z városba. Testvérbátyja to'.oncol­ja a Szegedi Tankerületi Főigazgatóság tollnoki állásának föltekintéséro, amit akkoriban tisztelgő látogatásnak neveztek. Móra nem nagy kedvvel lépegetett a tanügyi főhatóság igazgatója elé. Zalalövői segédtanárságában úgy jóllakott a tanügyek területén termő korpá3kenyérrel, hogy élete végéig nem jött meg rá az étvágya. De in­nét va'ó oldózkodásának, maga vallomása szerint is, volt még egyéb oka. A főigazgató Platz Bo­nifáczról sem volt valami elragadó véleménye, mivel éppen akkoriban keveredett a darwiniz­mussal Írásos violenciába. Móra igyekezett elol­vasni a munkát, de nem sikerült neki. Platz Bo­ni fácz sorai közül a megveszekedett vaskalapos­ság minden jele előpárolgott. Móra pedig kora modern természettudományának a legjobb for­rásaiból merigette ismereteit Hanem Platznak sem éppen Móra magahordá­sú tollnokna vásott a foga Percekre láthatták egvmást, s Móra kint volt az utcán. De hát kint van ő már az előző év júliusa óta. öreg szülék asztalánál étkezik, félegyházi magán­tanítványok bizonytalan jövedelméből éldegél, gyerekkori szerelmével házasságra gondol. A szorító gondjai pré-éből csurranó vers pon­tos képet ad fizikai, lelki állapotáról. HALLJÁTOK-E, ÖREG TANÁRAIM? Halljátok-e, öreg tanáraim, A. vádat a tanítvány ajkain. Akihez jó még sose volt az ég, S ki senki ellen nem panaszla még? Halljátok-e, hogy épp ti vagytok a Vádló panasznak tárgyi és olca. Mint ahogy a fát hálátlan gyerek Saját gyümölcseivel dobálja meg? Mért mondtátok, hogy kert ez a világ. Melynek tövise is virág,., Lipében, fűben mennyi szent titok. Mondtitek-e, hogy mindez mit sem ér. Ha nincsen mellé egy falat kenyér? Mondtitok-e, hogy ez fapénz csupán, S többre mék tudatlanul, butin. Ha kézesikolva hátat görbítek. S hamis nagyoknak, tömjént égetek? Ó, pildít erre mért mm adtatok, Hiszen e nélkül éhen halhfitok! Ó, az lett volna csak a bölcs tanács. Ó, akkor jutna nékem is kalács! (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom