Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-09 / 264. szám

4 C«fi*őrlők. 1978 nnvcmVT 9. Nélkülözhetetlen 8 polgári demokratikus torradalom termékek Termékeink tizennyolchúsz százaléka veszteséges. Gyártól tehát ráfizetnek, s ezen a tényen az sem változtat, hogy esetenként e veszteséget nem érzékelik. Nem, mert az állami támogatások, s az árrendszer „jótékonyan" megtéríti a veszteséges termelés kárát a vállalatnak. Közismert mindez — ml több —, a támogatási, az árrendszer pillanatnyi azépségtlastroma ellenére a legtöbb gyártó azt ls tudja, hogy termékszerkezetében melyek a gyönge pontok. Ez az ismeret mindaddig mellékkörülmény marad ameddig a veszteséges termelést is érdemes folytatni. Tehát, amíg a jelemegi ár- és támogatási renaszer érvényesül. Mihelyt azonban a vállalat azt tapasztalja, hogy a ráfizetéses termék a saját hasznát csorbítja — remélhetőleg nem késlekedik a következtetések levonásával, a megfontolt lnétzkedésekkel. Ám bármennyire ls fontosak az lntérkedések, ezúttal a megfontoltságra helyeznénk a hangsúlyt 0 KI vitatná például, hogy a villanymotoros húsdaráló korszerűbb, jobb, könynyebb. Mégis sokan váltig a régi, nehéz öntöttvas-darálót keresik — mert csaknem tizedannyiba kerül, mint az elegáns új. S ez bizony nagyon fontos, szigorú szempont, olyan, ami megfontolást igényel. Hiszen a termékváltás ebből a nézőpontból ls megítélhető: ml lesz a keresett a lakosság, vagy a külföldi megrendelő által változatlanul kért régi termékekkel? Helyesebben: mi lesz a kielégítetlen Igényekkel? Egyáltalán: szabad-e — a termékszerkezet korszerűsítése érdekében — leszámolni a régi termékekkel a következményekre tekintet nélkül? Izgalmas kérdések... Nézzük sorjában Legelőször le kell szögezni: a termékváltás nem halogatható. Ami a népgazdaságnak ráfizetéses. attól lehetőleg meg kell szabadulni (Más kérdés, ha a veszteséges termelés megszüntetése pillanatnyilag nagyobb kárt okozhat külgazdasági, vagy más érdekeinknek. Ebben az esetben átmeneti türelmi idő adható a legoptimálisabb megoldás megtalálásához. Például úgy, hogy termelésünket kihelyezzük más országba, termelési kooperációt létesítünk. házban kapható legyen stylbútor, meisseni porcelán —, de az ezek iránti korlátozott igényeket szintén ki kell elégíteni. De mi nem is effélékről beszélünk, hanem a mindennapok általános igényeiről — a húsdaráló, füstcső Irántiakról Mint említettük: a hiánylista bővülése megengedhetetlen, sőt szűkítése a cél. Ennek érdekében jelent meg nemrég az az árhivatali rendelkezés, amely arra hivatott, hogv szükséges termékek észrevétlen eltűnését megakadályozza. E rendelet úgy intézkedik, hogy a gvártó kötelessége és felelőssége gondoskodni a megszüntetésre ítélt, de fontos igényeket kielégítő termékről, illetve arról, hogy ellátásában ne keletkezzék zavar. Ez a szabályozás tagadhatatlanul adminisztratív jellegű — s betartása nem könnyű. Az sem vitás, hogy nem gvorsítia a termékváltás folyamatát — ez az ára az ellátás Ilyen biztosításának —. ám módszer arra. hogy a hiánylista ne bővüljön. Hogy ez miként válik be a gyakorlatban — az idő eldönti. Bizonyos azonban, hogy e szabály tudatában sem Így kel] feltenni e kérdést: termeljünk veszteségesen, és akkor zavartalan lesz az ellátás, vagy ne termeljünk és akkor nem lesz ellátás? A megoldás a munkamegosztás javításában lehet. Abban például hogy a nagyvállalatnál veszteséges termék egy kisebbhez kerüljön. Sőt, nem csupán a méret cseréjével, hanem az esetleg célszerűbb termékcsoportosítással érhető el az, hogy a veszteséges termékből nyereséges legyen. Egy állami nagyvállalat, nagy rezsivel nem bizonyos, hogy előnyösen készíthet olyan terméket, amelyből nem szükséges hatalmas sorozat — megoldást hozhat, ha ezt a cikket egy kisebb szövetkezetnek, állami vállalatnak adja. És fordítva is történhet: az arra nem alkalmas kapacitású, kis szövetkezetnek nem feltétlenül előnyös a csak nagy sorozatban, fejlett tömeggyártó technológiával készíthető cikk — esetleg a nagyvállalatnál gyártva „születhet" újjá. 3. Ám az utóbbi eset a ritkább. Sokkal inkább a kellő mozgékonysággal, rugalmassággal rendelkező kisés középüzemekre hárulnak feladatok a termékszerkezetváltás háttérbiztosításában. Sajnos, ilyen kis- és középüzem a magyar gazdaságban kevés van, s számuk ma is zsugorodik, mert furcsa divatként kizárólag megszüntetésükben látják sok helyen a korszerűsítés útját, Valahogy úgy képzelve a szocialista, hatékony ipar modell iét, hogy annak feltétlenül több ezres munkásgárdájú nagyüzemnek kell lenni, nagyméretű teleppel és díszes gyárkapukkal... A közgazdászok régóta figyelmeztetnek e hibás szemlélet, s a belőle folyó gyakorlat veszélyeire és hátrányára: most végre a termékszerkezet-váltás és -ellátás biztonsága érdekében kellene sürgősen felülvizsgálni az eddigi gyakorlatot. Mert, mint utaltunk rá — a termékváltás és a zavartalan ellátás csak fejlettebb munkamegosztással képzelhető el. Ehhez pedig a kisés középüzemekből álló háttéripar nélkülözhetetlen. Matkó István és az alkotmány e Akad azonban olyan eset, ami még ennél is bonyolultabb: kiderül a termékről, hogy nem korszerű, ráfizetéses a vállalatnak, a népgazdaságnak — megszüntetésévej azonban hiány állna elő az ellátásban. Lásd füstcső, marmonkanna, kerti szerszám, paradiesompaszirozó, szög. csavar stb. Megengedhető a hiánycikklista bővülése? Nem! Es ha ezt a termékváltás követeli? Akkor sem. Nem szabad ugyanis szembeállítani a két követelményt — bárhogyan ls ellentmondásosnak látszik szerepük. A teljes, sót javuló ellátáshoz alapvető politikai érdekek fűződnek. s különben ls az az igazi ellentmondás, ha a fejlődő gazdaság, termelés ellenére kielégítetlen Igények maradnának. No persze nem irreális igényekről van szó — nem sorolhatjuk ide azt, hogy minden áruHány óra legyen egy házban? Valóban, hány óra legyen egy házban: kettő, három, mondjuk öt Mihail Flórja lvovi lakásában azonban háromszáz óra ketyeg. Koruk és funkciójuk a legkülönbözóbb. Vannak közöttük faliórák, kandallóórák, karórák, medalionórák, hajó formájú és hintó alakú órák is. Az . órákat a világ különböző országaiban, Svájcban, Ausztriában, Franciaországban, Németországban. Oroszországban és Japánban gyártották. Megtalálhatók itt a modern szovjet órák ts. Gyűjteményét több mint 30 éve gyarapítja újabb darabokkal Mihail Flórja, a lvovi kereskedelmi iparitanulórintézet tanára. A tapasztalt gyűjtő nagyszerűen ismeri az órásmesterség történetét Ezek a nyakba akasztható órák a XVI. században voltak divatban, mutatja gyűjteménye néhány darabját. Érdekességük, hogy csak egy I mutatójuk van. Eleinte a napórát helyettesítették. A két mutató csak később jelenik meg. A legjobb órákat eleinte Franciaországban készítették. Vallási üldöztetés miatt azonban sok órás elhagyta hazáját és Svájcba emigrált Ezzel kezdődött a ma ls méltán világhírű svájci óragyártás. Az órát hosszú Ideig díszként ls használták. A mesterek tubákossrelencékbe karkötőkbe, tőrökbe, sőt női fülbevalókba szerelték be az időmérő szerkezeteket. A nagy felfedezések korában, amikor megkezdődtek az Európa partjaitól távolra vezető hajóutak, amikor egymás után indultak hosszú útra a vitorlás hajók, pontos időmérő műszerekre volt szükség, melyek semmilyen körülmények között nem hagyták cserben gazdájukat Mihail Flórja gyűjteményében számos érdékes kiállítási tárgy található: gömb alakú órák, naptárórák, medalionba szerelt finommívű órák, barométerrel kombinált órák, tengerx órák és mások. Mihail Flórja gondosan ügyel óráinak műszaki állapotára, és szükség esetén hozzáértőén javltja őket 1918. november 16-án a Nemzeti Tanács néphatározatot hozott. A Nemzeti Tanács 1918. október 25-én alakult meg a Ká.olyi-párt, a Szociáldemokrata Párt és a Radikális Párt képviselőiből Programnyilatkozata követelései: Magyarország elszakadása Ausztriától, az azonnali különbéke, az általános, egyenlő és titkos választójog, a földreform, a nemzetiségek autonómiája a létrehozandó magyar állam keretein belüL A néphatározat meghozatalának időszakában az osztályellentétek rendkívül kiélezettek voltak, az alapvető, meghatározó társadalmi ellentmondásokat az uralkodó osztályok taktikázásai csak átmenetileg tudták a felszín alá szorítani, a nemzetiségi ellentétek előtérbe állításával. Minden feltétel meg volt ahhoz, hogy az októberben megindult forradalmi folyamat továbbfejlődjék a szocialista forradalom irányába. Kun Béla 1919. március 11-én a következőket írta: a magyarországi forradalom „átmeneti állapotban van az úgynevezett általános nemzeti stádiumból a tiszta proletárforradalom, a szociális forradalom szakaszához. A magyarországi forradalom a kapitalista termelés általános csődje folytán is aktuálissá vált nemzetközi prole'árforradalmi energiák megnyilvánulása". , Államiságunk kérdésében az osztrák kormány 1918 júliusában Ausztria. Magyarország, Horvátország és Galícia szövetségi állammá I való átalakulását tervezte. A terv nem nyerte meg az uralkodó osztályokat, sőt a nagyar miniszterelnök kijelentette, hogy a terv megvalósítása esetén Magyarország a továbbiakban nem fog élelmiszert szállítani Ausztria részére. Október 16-án a császár kiáltványt tett közzé, eszerint Ausztria .szövetségi állammá alakul át. ez azonban „a Magyar Szent Korona integritását semmi tekintetben nemérin1, minden egves nemzeti általinak önállóságát biztosítja". A polgári demokratikus forradalom győzelme után rövid időn belül meghozott néphatározat — kihirdetésé* az Országház elé vonult sokezres tömeg viharos helyesléssel vette tudomásul — részben kifejezetten az alkotmány körébe tartozó kérdéseket rendezett, alapvetően azonban egy új. írott nlkotmány kidolgozásához adott irányelveket. Ebben van korlátai ellenére ls jelentősége, nevezetesen, hogy "elismerte évszázadok és SÍ% iát kora igényét: alapvető kérdések alaptörvényben történő rendezésének szükségességét. Csak utalok rá. hogy az Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság Alkotmányát 1918. július 10-én hozták létre, 1919. január 13-án a lett, február 3-án a bjelorusz. március 10-én az ukrán szocialista alkotmány született meg. A szocialista alkotmányok lényeges tartalma — nagy általánosságban — hármas; először: a társadalmi és politikai rendszer alapjai, másodszor: az állami szervek rendszere és működésük fő vonásai, harmadszor : az állampolgárok alapvető jogai. Az említett néphatározat nemhogy szocialista alkotmány nem volt. de alkotmány sem. I. cikke leszögezi. hogy Magyarország vminden más országoktól független népköztársaság. A rendelkezés a véglegesség igényével határozta meg az államformát, de nem térhetett ki arra, hogy az alkotmányban miként kell rögzíteni az országban élő nemzetiségek önrendelkezési jogát, részvételükkel esetleg szövetséges államot kell-e szervezni, kik és milyen eljárással választják meg a köztársasági elnököt, milyen időtartamra, mi legyen a viszonya a törvényhozáshoz, és a végrehajtó szervekhez. az állami szervezetrendszerhez általában. A II. cikk kimondta, hogy az alkotmány létrehozása az álkotmányozó nemzetgyűlés feladata lesz. A nemzetgyűlést az új választójog alapján fogiák egybehívni, az alkotmány az aktív és passzív választójogról csak általános elveket fog tartalmazni, a részleteket maid külön jogszabály rendezi. Teljesen nyitott volt azonban az a kérdés, hogv a nemzetgyűlés által majdan elfogadandó alkotmányt az elfogadást követően még külön népszavazás alá is vessék-e. illetve miiven ügvekben kell akár előzetes népszavazás, akár utólagos megerősítő népszavazás útján dönteni. A kormány 1919 áprilisára tűzte ki a nemzetgyűlési választásokat. A KMP a választások bojkottálására. a szovjethatalom kivívására hívta fel a munkásokat A III. cikk az egész állami főhatalmat — amíg az álkotmányozó nemzetgyűlés másként nem határoz — osztatlanul a népkormányra ruházta. A kormányt tehát megillette a törvényhozás és a rendeletalkotás, sőt az úgynevezett szükségrendelet kibocsátásának joga is. Ez utóbbihoz a kormánynak nem kellett külön törvényi felhatalmazással rendelkeznie. A IV. cikk a népkormányt garanciális, alaptörvény jellegű egyéb néptörvények megalkotására utasította az állampolgárok jogaival, szabadságával, szociálpolitikai intézkedésekkel kapcsolatban. Az V. cikk értelmében a néphatározaltal nem ellenkező törvényes rendelkezések hatályban maradnak. Az álkotmányozó nemzetgyűlésbe választott népképviselők mandátuma öt évre szóló lesz. A korábbi, „nem ellenkező" rendelkezések hatályban tartása a régi intézmények. az alkotmányjogi jogfolytonosság fenntartását célozta, az alkotmány megszerkesztésére vonatkozóan azonban az volt az elképzelés, hogy szövege világos, egyszerű, teljes, mindenki számára hozzáférhető legyen. A népköztársasági ál'amforma védelméről büntetőjogi úton az 1919. február 11-én megjelent 1919. évi XI. néptörvény gondoskodott A tárgyalt néphatározat igen bonyolult társadalmi, gazdasági, politikai, katonai, államjogi, hatalmi helyzetben született, korlátai ellenére ts előremutató volt azonban az alkotmány nélküli alkotmány hosszú évszázadaihoz képest. Az állam alaptörvényére, az alkotmánvra tartozó kérdéseket azonban csak a Magvarországi Tanácsköztársaság 1919. április 3-i ideiglenes alkotmánya, illetőleg a Magvarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság 1919. június 23-i alkotmánya rendezte megnyugtató módon. Ezek az alkotmányok országunk történetében az első szocialista alkotmányok. Csohány László Doktori értekezés gitárkísérettel Nem mindennapi módon védte meg doktori értekezését a granadai egyetem tudós tanácsa előtt Alfredo Arrebola. A jelölt gitárkísérettel és énekszóval adta elő téziseit, amelyet végül az egyetemi tanács „kitűnő" osztályzattal minősített, és nem volt egyáltalán meglepve. A szokatlan előadásmódot ugyanis a téma igazolta. Arrebola a flamencoéneklésről írta tudományos értekezését, és ennek 70 oldalt kitevő szövegét illusztrálta a szépen előadott andalúz dalokkal, a cordobai zenei konzervatórium egyik tanárának gitárkíséretével. A siker azért sem maradt el, mert a doktorjelölt nemcsak a kérdés tudós ismerője, hanem jónevű űamencoénekes is. Piros színű tetőfedő pala gyártását kezdték meg a Nyergesújfalui Eternitgyárban. Az új termékkel a családi házat, nyaralót, hétvégi pihenőt építők régi kívánságát teljesítik. A megrendelők ugyanis évek óta keresik az élénkebb színű burkolóelemeket, de mostanáig csak szürke palát tudott szállítani a nyergesúj falui üzem. az ország egyetlen eternitféléket előállító gyára. Miután megszüntették a színes termék előállításának technikai akadályát, most már nemcsak piros, hanem zöld, sárga, vagy akár lila színű tetőfedő palát is készíthetnek. Színesebb, szebb „ruhába" öltöztethetik az építők a háztömböket is, mert ugyancsak színes eternitlapok gvártását kezdték meg Nyergesújfalun az épületek külső falainak burkolására. Ezzel a termékkel a vakolatot helyettesíthetik. A házak külső faláról általában 3 év alatt lemállik a vakolat, az eternit viszont évtizedekig ls ellenáll az időjárás viszontagságainak. jó hőszigetelő és vízsugárral is lemosható. Az eternit színezésével tovább növelték ennek a kiváló építőanyagnak a jó tulajdonságait, bővítették felhasználási területét. Kevesen tudiák. hogy az eternit görög eredetű szó, és örökké tartót jelent Nemcsak es eternit védjegy megjelölésében, hanem a gyakorlatban is elpusztíthatatlannak bizonyul a nyergesújfalui eternit, s ezt érdekes kísérletek is igazolják. Nemrégiben egy csaknem 60 évvel ezelőtt épített nyergesújfalui ház eternit tetőfedő lemezeit vették tüzetes vizsgálat alá. Az ilyenkor szokásos mechanikai és vegyi vizsgálatokkal ellenőrizték a mintadarabokat, röntgenezték, savakkal maratták, ha 1 lítószilárdságát mérték, vízfelvevő képességét, térfogatsúlyát stb. figyelték. Ax eredmény még a szakembereket is meglepte. Kiderült, hogy az eternit szilárdsága az évtizedek alatt semmit sem romlott, sőt — valószínűles az anyag molekuláris átrendeződése következtében — bizonyos fokig még ellenáUóbbá te vált. Az eternitben levő azbesztszálak felületén az évek folyamán olyan bomlástermék keletkezett, ami növelte az eternit szilárdságát. A kísérletek, illetve vizsgálatok egyértelműen bizonyítják, hogy az Idő múlásával az eternit belső szerkezete mind jobban megszilárdul, s a termék jól ellenáll a különféle vegvi. fizikai hatásokkal szemben. Báb Erzsébet