Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-06 / 263. szám

Hétfő, 1978. november 8. Az első szó: béke H atvanegy év történelmi mértékkel mérve nem nagy idő, s mégis: nincs még egy korszak, amelyben ilyen rövid idö alatt ilyen sok min­den változott volna az emberiség történetében, mlnt az elmúlt több mint hat évtizedben. Ma tisztán áll előttünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kovácsol­ta mű: a kommunizmust építő Szovjetunió, a történelemformáló erővé vált szocialista világrend­szer. Fennen lobog a nemzetközi munkásosztály vörös zászlaja, amely alatt korunk legbefolyáso­sabb baloldali mozgalmának har­ci serege, hatvanmillió kommu­nista tömörül. Hiteles tanúi va­gyunk a korszakos változásnak: mindörökre összeomlott az impe­rializmus gyarmati rendszere. S e hatvanegy év meggyőződéssé avatta a tapasztalatot: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme nemcsak Oroszország népeinek életében hozott gyöke­res változást, hanem a legna­gyobb jelentőségű sorsfordulónak bizonyult az egész emberiség tör­ténetében. A Nagy Október' első szava a béke volt A híres lenini Béke­dekrétum néhány órával a szov­jetkormány megalakulása után .az emberiség elleni gonosztett­nek" nevezte a háborút, éa meg­hirdette az igazságos, demokra­tikus ás egyetemes békéért ví­vott harc programját A lenini útmutatások a különböző társa­dalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének kialakí­tására. a béke védelmére soha­sem voltak Időszerűbbek és fon­tosabbak. mint ma, az envhülést előmozdító és akadályozó erők kiélezett harcának időszakában. A világon mind több a reáli­san gondolkodó, tisztességes em­ber. akinek szívügye a béke éa érte tenni ls kész De nagy sze­rencséje a világnak, hogy három kontinensen vannak olyan orszá­gok, ahol a lenini eszmék vezér­lik a külpolitikát Ezek az orszá­gok az állami politika rangjára emelték a világ sorsáért érzett felelősséget, a békéért, a népek között! barátságárt és együttmű­ködésért. a társadalmi haladásért vívott harcot. Elsőrendű törekvé­sük a leszerelés, amely — mint Lenin mondotta — _a szocializ­mus eszménye". A szocialista or­izágok közösségéről van szó, amely elvi állásfoglalásaival, gya­korlati lépéseivel naponta bizo­nyltja: az enyhülést érlelő, fenn­tartó. megszilárdító politikája nem taktika, hanem tartóé Irány­vonal. éa következetes cselekvés a nemzetközi helyzet javítására. A szocialista külpolitika egyér­telmű, világos és pontosan követ­hető. Logikája: szilárd elv — realista magatartás —. előrevivő cselekvés. S mindez nagy kezde­ményezőkészséggel párosul. Nem kell messzire menni ennek Igazo­lására. Emlékezetes tény. hogy a Varsót Szerződés országai indí­tották útjára az európai bizton­sági és együttműködési értekezlet összehívásának tervét, a évek hosszú során át kitartóan dol­goztak annak sikerééri. S ma toggw állapíthatjuk meg, hogy érdemes volt: a helsinki záróok­mány. amelyben 36 ország vál­lalt erkölcsi és politikai kötele­zettséget „népeik valódi és tartós békéjének" biztosítására, nagyban hozzájárul a jószomszédi kapcso­latok fejlesztéséhez Európában, sőt annak határain túl ls. De a szocialista országok őszinte tár­gyalási és megegyezési szándéka domborodik kJ a genfi leszere­lési bizottság munkájában, épp­úgy. mint az ENSZ legkülönbö­zőbb fórumain. Ez a magatartás nem korláto­zódik csupán tárgyalótermi állás­foglalásokra. Messzemenő készsé­get mutat azonnali, konkrét lé­pésekre ls. Példa rá a szocialista országok legújabb kezdeményezé­se a bécsi csapat- és fegyverzet­csökkentési tárgyalásokon. Hogy sz mit eredményezne a gyakor­latban. azt egyetlen részlettel Il­lusztrálhatjuk. Ha a kezdeménye­zés az egyenlő biztonság elve alapján megállapodássá érlelődik, akkor a Szovjetunió egy éven be­lül kész három teljes hadosztályt kivonni, a teljes harci techniká­val együtt, beleértve mintegy ezer harckocsit. Ilyen értékű kö­telezettséget kell vállalnia ter­mészetesen az Egyesült Államok­nak is. S ebben nincs helye semmiféle taktikázásnak. „Szilárd meggyőződésünk — mondotta Leonyid Brezsnyev —, hogy a tárgyalások egyetlen résztvevő­jének sincs joga mások háta mö­gé rejtőzve kitérni a csapatcsök­kentés elől, még kevésbé növel­ni fegyverzetét a mások által végrehajtott csökkentés számlá­jára." A szocializmus és a béke javá­ra változó erőviszonyok azonban nem teremtenek automatikusan olyan helyzetet, amelyben véget ér az Imperialista ellenállás. En­nek manapság tanúi la vagyunk Európában. Latin-Amerikában vagy éppen a Közel-Keleten. Ezek az erők elsősorban a lesze­relés útjába akarnak gátat emel­ni Változatlanul az erőszak al­kalmazásához fűzik reményeiket, hogy úrrá lehetnek a szocialista országokon, a békét és haladást akaró népeken. A lenini külpolitika távlatai mégis biztatóak. A Szovjetunió és s többi szocialista ország nem­zetközi sikereinek kiapadhatatlan forrása, hogy igaz ügyért har­colnak. s elegendő erkölcsi-poli­tikai-gazdasági és katonai erővel rendelkeznek nemes céljaik el­éréséhez. Miközben a szocialista országok külpolitikája a világ minden békeszerető emberében támogatásra talál, aközben elret­tentő erővel hat a háború és a reakció bajnokaira. Hogy a világ mind ez Ideig el tudta kerülni a nukleáris katasztrófát, az annak köszönhető, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország Le­nin tanítását követve küzd a szocializmusért és a békéért, • politikájának erejét megsokszo­rozza a marxista—leninista pár­tok elvtársi együttműködése, az összes haladó, demokratikus bé­keerők tömörülése. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom az Internacionalizmus eszméjében fogant, s ma csak az vallhatja magát a Nagy Október méltó örö­kösének, aki híve ée megvalósító­ja a forradalmi erők marxista­leninista. internacionalista össze­fogásénak, az imperializmus elles küzdő népek egységes fellépété­nek. Hazánk területét és lélekszámát tekintve kis ország. De a szocia­lista államok közösségében lehe­tőségeink megsokszorozódnak. A szocialista világrendszer léte. le­nini békepolitikája, a Varsói Szerződés és a KGST keretében megvalósuló együttműködés biz­tosítja számunkra alkotó mun­kánk legfőbb nemzetkőzi feltéte­lét, a békét. Ugyanakkor népünk is aktívan részt vesz a haladá­sért, a népek közötti megértésért, és a nemzetközi biztonságért ví­vott harcban, erejéhez mérten támogatja azokat, akik szóval és tettel egy békés világ megterem­tésén munkálkodnak. Hatvanegy éve a világ dolgozói a szocializmusban látják leghőbb vágyaik megvalósítását. A »zocla­lizmus pedig a béke reménysuga­rával világítja be a Földet. Így ölt testet a béke lenini eszméje — az emberért, az élet nevében! PÁLOS TAMÁS A Néva vizén az Auróra cir­káló. Történelmi múzeum. A fedélzet, ahol 1917-ben megalakult a forradalmi hajóta­nács, ahol 1917. október 25-én, es­te 9 óra 45 perckor figyelmeztető tüzet nyitottak a Téli Palotára. Szűk lépcső vezet a volt le­génységi szállásra. 1917-ben fa­priccsek álltak Itt. Most matró­zok fényképei sorakoznak. A leg­többen már meghaltak. A volt legénységi szálláson, mé­lyedésben makett Este, sötét És mozdulatlan fénypont az Auróra ágyútüze. Megmerevedett tőrténe­lem. Alekszandr Bellsev, az Auró­ra első komisszárjának visszaem­lékezése: ,...1917. október 25. A hajó­harang, amely mindig óránként Jelezte az Időt, hallgatott Csend volt a cirkálón, ötszáz szem né­zett a sötétbe. A rakéta fényét kí­vántuk látni, amely Jelt ad a lö­vésre. 9 óra 45. Hirtelen kiáltá­sokat hallottunk: A jeli Most már mindenki látta, hogy a meg­beszélt Jel lassan kúszik felfelé a Péter-Pál erődről. Egy pere múl­va tűzparancsot adtam. A hajó­harang zengése helyett a hathü­velykes ágyú dördült; figyelmez­Az első Komisszár iüt tető tüzet nyitottunk a Téli Pa­lotára." Több mlnt öt évtized telt el Alekszandr Bellsev, az Auróra el­ső komisszárja most a volt pa­rancsnoki kajütben ül: — Mit kíván tudni? Ami 1917. október 25-én történt, az ma már történelem. Sokan megírták. — Azokat a részleteket szeret­ném hallani, amelyek még isme­retlenek. Személyes élményeit — 1913-ban kerültem az Auró­rára. Katonai szolgálatra hívtak. Lakatos volt a szakmám, gépész lettem. Részt vettem az első világ­háborúban, megjártam sok kikö­tői, várost láttam az emberek életét Es hírt kaptam, hogy a há" borúQen meghalt az öcsém. A hír, a sok látvány és a szüleimtől ka­pott levelek egyre Inkább elkese­rítettek. Több, mlnt ötven év távlatából visszaemlékezve az ese­ményekre, azt hiszem, az én éle­temben ekkor kezdődött az ellen­állás. —- 1917. február 27-én megala­kult a Munkás- és Katonaküldöt­tek Petrográdi Szovjetjének Ta­nácsa. Mi történt ekkor a cirká­lón? — Akkor éjjel választott meg az Auróra bolsevik csoportja a Cirkáló pártbizottságának elnöké­vé, Huszonhárom éves voltam. — 1917. október 24-én reggel a Forradalmi Katonai Bizottság úgy rendelkezelt, hogy a katonai egységeket harci készültségbe he­lyezi, megerősíti a hidak és pá­lyaudvarok őrségét. Segítségül hívták a Balti Flotta hadihajólt, és matrózait ls. Akkor, este, Le­nin munkásruhába öltözve, paró­kában a Szmolnijba érkezett. Ügy tudom, akkor önt ls hívatták a Szmolnijba. — 1917. október 24-én este fu­tár értesített, hogy azonnal men­jek a Szmolnijba, a Forradalmi Bizottsághoz Lukicsov gépésszel, a helyettesemmel. Szverdlov foga­dott bennünket Az üdvözlés után Szverdlov első kérdése ez volt: „Milyen állapotban van a cir­káló?" Majd a második kérdés: „Megbízhatunk-e a cirkáló matró­zaiban?" Miután biztosítottam, hogy a cirkáló harcképes, a mat­rózok megbízhatók, parancsot kap­tam, hogy a Néva torkolatánál veszteglő Auróra a legrövidebb Időn belhl húzzon fel Leningrád­ba, a Nikoláj-hídhoz. Amikor el­búcsúztunk, Szverdlov még ezt mondta: „Nagyon remélem, hogy a feladatot végrehajtják, Jelentői feladat vár a cirkáló legénységé­re." Amikor visszatértünk az Aurórára, a fedélzeten megbeszé­lésre hívtam az Auróra egész személyzetét Ismertettem a fel­adatot — Hány személy volt a cirká­lón? — 575 személy legénységi állo­mányban és 22 tiszt — A gyűlésen a tisztek ia részi vettek? — Nem. Miután meggyőződtem arról, hogy a legénység mellet­tünk áll, lementem a hajó pa­rancsnokához és közöltem vele. el kell indítani a cirkálót a Nikoláj­hídhoz. A parancsnok azt vála­szolta, sekély a víz, a cirkáló zá­tonyra futhat, erre parancsot nem adhat Ez volt a kifogás. A fe­délzetmester azonnal csónakba szállt elindult ellenőrizte a mély­séget Bebizonyosodott, a mélység megfelelő, Isméi felkerestem a hajó parancsnokát Ekkor már ka­tegorikusan megtagadta a kérést Nem volt mit tennem, a tiszteket lefogattam, kajütökbe zárattam, a kajütök elé őröket állítottam, majd felmentem a kapitányi híd­ra és parancsot adtam az indu­lásra. Még sosem álltam a pa­rancsnoki hídon. Féltem. De a gépek mozgásba jöttek. Es a cir­káló elindult 1917. október 25-én, hajnali 3 órakor már a Nikoláj­hídnál voltunk. A hidakat az Ideiglenes Kormány parancsára felhúzták, hogy a munkáskerüle­tekből a város központja felé, a Néván az átjárást megakadályoz­zák. Amikor a hídon őrködő Jun­kerek meglátták a cirkálót és a feléjük irányított fegyvereket, el­tűntek a hídról, az Auróra le­génységének egy része pedig part­ra szállt leengedte a hídpillére­ket átjárást biztosított a forr*, dalmi egységeknek. Kora este • Katonai Forradalmi Bizottság el­nöke érkezett a cirkálóra. Közöl­te, este kilenckor a Bolsevik Párt ultimátumot küld az Ideiglenes Kormánynak: mondjon le. Ha az BOGNÁR ZOLTÁN: A FORRADALOM KATONÁI Ideiglenes Kormány ellenáll, ahí kor a Péter-Pál erődről vörös ra­kéta jelzi az Auróra legénységé­nek, hogy figyelmeztető tüzet nyisson a Téli Palotára. A tülké­be zárt tisztek előtt az őrséget megerősítettem, a hajón szolgáló papot a partra tettem és a le­génységnek riadót rendeltem eL Este kilenckor mindenki a helyéé állt Nagyon Ideges voltam. Vár­tuk a jelt A jel késve, 0 óra 45­kor futott az ég felé Akkor tűz­parancsot adtam... Éjjel 2 óra 10 perckor a Téli Palota mér x bolsevikok kezén volt — Ml történt azóta, több mini fél évszázad alatt önnel, az Auróg ra vólt komisszárjával? — Évekig pártmunkás voltara. Majd középiskolára, egyetemre kerültem és mérnöki diplomát szereztem. Mérnöki munkámért évekkel ezelőtt Lenin-díjat kap­tam. Leningrád elektromos háló­zatának kiépítése volt a felada­tom. 69 éves koromban nyugdíjba vonultam. Azóta sokat utazom, fiatalokkal találkozom. Sokszor jártam külföldön, Csehszlovákiá­ban, Romániában, Bulgáriában. — önnek már életében Itt, « hajómúzeumben szobra van. Mit érez. ha a saját szobrát látja? — A múltkor fiataloknak ma­gyaráztam itt az Auróra történe­tét És amikor a szoborhoz értem, ösztönösen azt mondtam, ez itt Alekszandr Bellsev, az Auróra el­ső komisszárja. Szinte nem is gondoltam arra, hogy én vagyok. Már megszoktam. És különben is, hogy az én szobrom áll itt. az úgy vélem, csak véletlen Ha nem én vagyok, akkor itt a komisszár, akkor egy másik matróz hajtja végre a parancsot A tett nem egy ember akarata volt Az Auróra 575 volt matróza kö­zül 16 még éL Belisev 1974-ben, 81 éves korában halt meg. H- BABTA LAJOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom