Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-06 / 263. szám

Hétfő, 1978. november 8. Az első szó: béke H

atvanegy év történelmi mértékkel mérve nem nagy idő, s mégis: nincs még egy korszak, amelyben ilyen rövid idö alatt ilyen sok minden változott volna az emberiség történetében, mlnt az elmúlt több mint hat évtizedben. Ma tisztán áll előttünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kovácsolta mű: a kommunizmust építő Szovjetunió, a történelemformáló erővé vált szocialista világrendszer. Fennen lobog a nemzetközi munkásosztály vörös zászlaja, amely alatt korunk legbefolyásosabb baloldali mozgalmának harci serege, hatvanmillió kommunista tömörül. Hiteles tanúi vagyunk a korszakos változásnak: mindörökre összeomlott az imperializmus gyarmati rendszere. S e hatvanegy év meggyőződéssé avatta a tapasztalatot: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme nemcsak Oroszország népeinek életében hozott gyökeres változást, hanem a legnagyobb jelentőségű sorsfordulónak bizonyult az egész emberiség történetében. A Nagy Október' első szava a béke volt A híres lenini Békedekrétum néhány órával a szovjetkormány megalakulása után .az emberiség elleni gonosztettnek" nevezte a háborút, éa meghirdette az igazságos, demokratikus ás egyetemes békéért vívott harc programját A lenini útmutatások a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének kialakítására. a béke védelmére sohasem voltak Időszerűbbek és fontosabbak. mint ma, az envhülést előmozdító és akadályozó erők kiélezett harcának időszakában. A világon mind több a reálisan gondolkodó, tisztességes ember. akinek szívügye a béke éa érte tenni ls kész De nagy szerencséje a világnak, hogy három kontinensen vannak olyan országok, ahol a lenini eszmék vezérlik a külpolitikát Ezek az országok az állami politika rangjára emelték a világ sorsáért érzett felelősséget, a békéért, a népek között! barátságárt és együttműködésért. a társadalmi haladásért vívott harcot. Elsőrendű törekvésük a leszerelés, amely — mint Lenin mondotta — _a szocializmus eszménye". A szocialista orizágok közösségéről van szó, amely elvi állásfoglalásaival, gyakorlati lépéseivel naponta bizonyltja: az enyhülést érlelő, fenntartó. megszilárdító politikája nem taktika, hanem tartóé Irányvonal. éa következetes cselekvés a nemzetközi helyzet javítására. A szocialista külpolitika egyértelmű, világos és pontosan követhető. Logikája: szilárd elv — realista magatartás —. előrevivő cselekvés. S mindez nagy kezdeményezőkészséggel párosul. Nem kell messzire menni ennek Igazolására. Emlékezetes tény. hogy a Varsót Szerződés országai indították útjára az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívásának tervét, a évek hosszú során át kitartóan dolgoztak annak sikerééri. S ma toggw állapíthatjuk meg, hogy érdemes volt: a helsinki záróokmány. amelyben 36 ország vállalt erkölcsi és politikai kötelezettséget „népeik valódi és tartós békéjének" biztosítására, nagyban hozzájárul a jószomszédi kapcsolatok fejlesztéséhez Európában, sőt annak határain túl ls. De a szocialista országok őszinte tárgyalási és megegyezési szándéka domborodik kJ a genfi leszerelési bizottság munkájában, éppúgy. mint az ENSZ legkülönbözőbb fórumain. Ez a magatartás nem korlátozódik csupán tárgyalótermi állásfoglalásokra. Messzemenő készséget mutat azonnali, konkrét lépésekre ls. Példa rá a szocialista országok legújabb kezdeményezése a bécsi csapat- és fegyverzetcsökkentési tárgyalásokon. Hogy sz mit eredményezne a gyakorlatban. azt egyetlen részlettel Illusztrálhatjuk. Ha a kezdeményezés az egyenlő biztonság elve alapján megállapodássá érlelődik, akkor a Szovjetunió egy éven belül kész három teljes hadosztályt kivonni, a teljes harci technikával együtt, beleértve mintegy ezer harckocsit. Ilyen értékű kötelezettséget kell vállalnia természetesen az Egyesült Államoknak is. S ebben nincs helye semmiféle taktikázásnak. „Szilárd meggyőződésünk — mondotta Leonyid Brezsnyev —, hogy a tárgyalások egyetlen résztvevőjének sincs joga mások háta mögé rejtőzve kitérni a csapatcsökkentés elől, még kevésbé növelni fegyverzetét a mások által végrehajtott csökkentés számlájára." A szocializmus és a béke javára változó erőviszonyok azonban nem teremtenek automatikusan olyan helyzetet, amelyben véget ér az Imperialista ellenállás. Ennek manapság tanúi la vagyunk Európában. Latin-Amerikában vagy éppen a Közel-Keleten. Ezek az erők elsősorban a leszerelés útjába akarnak gátat emelni Változatlanul az erőszak alkalmazásához fűzik reményeiket, hogy úrrá lehetnek a szocialista országokon, a békét és haladást akaró népeken. A lenini külpolitika távlatai mégis biztatóak. A Szovjetunió és s többi szocialista ország nemzetközi sikereinek kiapadhatatlan forrása, hogy igaz ügyért harcolnak. s elegendő erkölcsi-politikai-gazdasági és katonai erővel rendelkeznek nemes céljaik eléréséhez. Miközben a szocialista országok külpolitikája a világ minden békeszerető emberében támogatásra talál, aközben elrettentő erővel hat a háború és a reakció bajnokaira. Hogy a világ mind ez Ideig el tudta kerülni a nukleáris katasztrófát, az annak köszönhető, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország Lenin tanítását követve küzd a szocializmusért és a békéért, • politikájának erejét megsokszorozza a marxista—leninista pártok elvtársi együttműködése, az összes haladó, demokratikus békeerők tömörülése. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom az Internacionalizmus eszméjében fogant, s ma csak az vallhatja magát a Nagy Október méltó örökösének, aki híve ée megvalósítója a forradalmi erők marxistaleninista. internacionalista összefogásénak, az imperializmus elles küzdő népek egységes fellépétének. Hazánk területét és lélekszámát tekintve kis ország. De a szocialista államok közösségében lehetőségeink megsokszorozódnak. A szocialista világrendszer léte. lenini békepolitikája, a Varsói Szerződés és a KGST keretében megvalósuló együttműködés biztosítja számunkra alkotó munkánk legfőbb nemzetkőzi feltételét, a békét. Ugyanakkor népünk is aktívan részt vesz a haladásért, a népek közötti megértésért, és a nemzetközi biztonságért vívott harcban, erejéhez mérten támogatja azokat, akik szóval és tettel egy békés világ megteremtésén munkálkodnak. Hatvanegy éve a világ dolgozói a szocializmusban látják leghőbb vágyaik megvalósítását. A »zoclalizmus pedig a béke reménysugarával világítja be a Földet. Így ölt testet a béke lenini eszméje — az emberért, az élet nevében! PÁLOS TAMÁS A

Néva vizén az Auróra cirkáló. Történelmi múzeum. A fedélzet, ahol 1917-ben megalakult a forradalmi hajótanács, ahol 1917. október 25-én, este 9 óra 45 perckor figyelmeztető tüzet nyitottak a Téli Palotára. Szűk lépcső vezet a volt legénységi szállásra. 1917-ben fapriccsek álltak Itt. Most matrózok fényképei sorakoznak. A legtöbben már meghaltak. A volt legénységi szálláson, mélyedésben makett Este, sötét És mozdulatlan fénypont az Auróra ágyútüze. Megmerevedett tőrténelem. Alekszandr Bellsev, az Auróra első komisszárjának visszaemlékezése: ,...1917. október 25. A hajóharang, amely mindig óránként Jelezte az Időt, hallgatott Csend volt a cirkálón, ötszáz szem nézett a sötétbe. A rakéta fényét kívántuk látni, amely Jelt ad a lövésre. 9 óra 45. Hirtelen kiáltásokat hallottunk: A jeli Most már mindenki látta, hogy a megbeszélt Jel lassan kúszik felfelé a Péter-Pál erődről. Egy pere múlva tűzparancsot adtam. A hajóharang zengése helyett a hathüvelykes ágyú dördült; figyelmezAz első Komisszár iüt tető tüzet nyitottunk a Téli Palotára." Több mlnt öt évtized telt el Alekszandr Bellsev, az Auróra első komisszárja most a volt parancsnoki kajütben ül: — Mit kíván tudni? Ami 1917. október 25-én történt, az ma már történelem. Sokan megírták. — Azokat a részleteket szeretném hallani, amelyek még ismeretlenek. Személyes élményeit — 1913-ban kerültem az Aurórára. Katonai szolgálatra hívtak. Lakatos volt a szakmám, gépész lettem. Részt vettem az első világháborúban, megjártam sok kikötői, várost láttam az emberek életét Es hírt kaptam, hogy a há" borúQen meghalt az öcsém. A hír, a sok látvány és a szüleimtől kapott levelek egyre Inkább elkeserítettek. Több, mlnt ötven év távlatából visszaemlékezve az eseményekre, azt hiszem, az én életemben ekkor kezdődött az ellenállás. —- 1917. február 27-én megalakult a Munkás- és Katonaküldöttek Petrográdi Szovjetjének Tanácsa. Mi történt ekkor a cirkálón? — Akkor éjjel választott meg az Auróra bolsevik csoportja a Cirkáló pártbizottságának elnökévé, Huszonhárom éves voltam. — 1917. október 24-én reggel a Forradalmi Katonai Bizottság úgy rendelkezelt, hogy a katonai egységeket harci készültségbe helyezi, megerősíti a hidak és pályaudvarok őrségét. Segítségül hívták a Balti Flotta hadihajólt, és matrózait ls. Akkor, este, Lenin munkásruhába öltözve, parókában a Szmolnijba érkezett. Ügy tudom, akkor önt ls hívatták a Szmolnijba. — 1917. október 24-én este futár értesített, hogy azonnal menjek a Szmolnijba, a Forradalmi Bizottsághoz Lukicsov gépésszel, a helyettesemmel. Szverdlov fogadott bennünket Az üdvözlés után Szverdlov első kérdése ez volt: „Milyen állapotban van a cirkáló?" Majd a második kérdés: „Megbízhatunk-e a cirkáló matrózaiban?" Miután biztosítottam, hogy a cirkáló harcképes, a matrózok megbízhatók, parancsot kaptam, hogy a Néva torkolatánál veszteglő Auróra a legrövidebb Időn belhl húzzon fel Leningrádba, a Nikoláj-hídhoz. Amikor elbúcsúztunk, Szverdlov még ezt mondta: „Nagyon remélem, hogy a feladatot végrehajtják, Jelentői feladat vár a cirkáló legénységére." Amikor visszatértünk az Aurórára, a fedélzeten megbeszélésre hívtam az Auróra egész személyzetét Ismertettem a feladatot — Hány személy volt a cirkálón? — 575 személy legénységi állományban és 22 tiszt — A gyűlésen a tisztek ia részi vettek? — Nem. Miután meggyőződtem arról, hogy a legénység mellettünk áll, lementem a hajó parancsnokához és közöltem vele. el kell indítani a cirkálót a Nikolájhídhoz. A parancsnok azt válaszolta, sekély a víz, a cirkáló zátonyra futhat, erre parancsot nem adhat Ez volt a kifogás. A fedélzetmester azonnal csónakba szállt elindult ellenőrizte a mélységet Bebizonyosodott, a mélység megfelelő, Isméi felkerestem a hajó parancsnokát Ekkor már kategorikusan megtagadta a kérést Nem volt mit tennem, a tiszteket lefogattam, kajütökbe zárattam, a kajütök elé őröket állítottam, majd felmentem a kapitányi hídra és parancsot adtam az indulásra. Még sosem álltam a parancsnoki hídon. Féltem. De a gépek mozgásba jöttek. Es a cirkáló elindult 1917. október 25-én, hajnali 3 órakor már a Nikolájhídnál voltunk. A hidakat az Ideiglenes Kormány parancsára felhúzták, hogy a munkáskerületekből a város központja felé, a Néván az átjárást megakadályozzák. Amikor a hídon őrködő Junkerek meglátták a cirkálót és a feléjük irányított fegyvereket, eltűntek a hídról, az Auróra legénységének egy része pedig partra szállt leengedte a hídpilléreket átjárást biztosított a forr*, dalmi egységeknek. Kora este • Katonai Forradalmi Bizottság elnöke érkezett a cirkálóra. Közölte, este kilenckor a Bolsevik Párt ultimátumot küld az Ideiglenes Kormánynak: mondjon le. Ha az BOGNÁR ZOLTÁN: A FORRADALOM KATONÁI Ideiglenes Kormány ellenáll, ahí kor a Péter-Pál erődről vörös rakéta jelzi az Auróra legénységének, hogy figyelmeztető tüzet nyisson a Téli Palotára. A tülkébe zárt tisztek előtt az őrséget megerősítettem, a hajón szolgáló papot a partra tettem és a legénységnek riadót rendeltem eL Este kilenckor mindenki a helyéé állt Nagyon Ideges voltam. Vártuk a jelt A jel késve, 0 óra 45kor futott az ég felé Akkor tűzparancsot adtam... Éjjel 2 óra 10 perckor a Téli Palota mér x bolsevikok kezén volt — Ml történt azóta, több mini fél évszázad alatt önnel, az Auróg ra vólt komisszárjával? — Évekig pártmunkás voltara. Majd középiskolára, egyetemre kerültem és mérnöki diplomát szereztem. Mérnöki munkámért évekkel ezelőtt Lenin-díjat kaptam. Leningrád elektromos hálózatának kiépítése volt a feladatom. 69 éves koromban nyugdíjba vonultam. Azóta sokat utazom, fiatalokkal találkozom. Sokszor jártam külföldön, Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában. — önnek már életében Itt, « hajómúzeumben szobra van. Mit érez. ha a saját szobrát látja? — A múltkor fiataloknak magyaráztam itt az Auróra történetét És amikor a szoborhoz értem, ösztönösen azt mondtam, ez itt Alekszandr Bellsev, az Auróra első komisszárja. Szinte nem is gondoltam arra, hogy én vagyok. Már megszoktam. És különben is, hogy az én szobrom áll itt. az úgy vélem, csak véletlen Ha nem én vagyok, akkor itt a komisszár, akkor egy másik matróz hajtja végre a parancsot A tett nem egy ember akarata volt Az Auróra 575 volt matróza közül 16 még éL Belisev 1974-ben, 81 éves korában halt meg. H- BABTA LAJOS