Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-01 / 258. szám

Szerda, 1978. november 1, 3 November: fogászati hónap Száz éve gyakorlatilag nem volt hazánkban rossz fogú gyermek, ma a 3 évesek 50 százaléka, az általános isko­lás korúaknak pedig 90 szá­zaléka íogbeteg. A megelőzés érdekében nélkülözhetetlen teiiát a folyamatos egészség­ügyi felvilágosítás — hangsú­lyozta Tóth, Pál tanszékveze­tő egyetemi docens kedden, a SOTE Gyermekfogászati é3 Fogszabályozási Klinikáján tartott sajtótájékoztatón. Az idén tizedik alkalom­mal rendezik meg november­ben az állami egészségügyi és társadalmi szervek — min­denekelőtt az Országos Egész­ségnevelési Intézet, a megyei egészségnevelési központok és a Vöröskereszt — a fogászati hónapot. Számos előadással, tájékoztatókiadvánnyal, játé­kos versenyekkel próbálják — a többi között — még inkább ráirányítani a figyelmet a helyes táplálkozásra és a fog­ápolásra. A fogbetegség ugyanis valójában táplálko­zási betegség, elszoktunk a rágástól és mindinkább le­szoktatjuk erről gyermekein­ket ls. A szülők általában a gyermek egyéves koráig be­tartják a heiya3 étrendre vo­natkozó elbírásokat, ezt kö­vetően azonban már a „fel­nő ttkosztíalkevésbé rá3ás igényes é.elekkel kínálják az apróságokat is. Pedig — a szakemberek véleménye sze rint — legalább 15 éves ko­rig igényeinék a több fehér­jét, gyümölcsöt, éj a lehető leghevesebb mennyiségű szén­hidrátot, főleg édességet tar­talmazó ételeket. A fogbetegségek megelőzé­se ne.-n csupán emberi, egész­ségügyi okokból áll a figye­lem előterében. Rendkívül n3gy munka hárul a gyó­gyícóhálózatra is. Több na­gyobb városunkban — pél­dául Szegeden, Miskolcon, Szombathelyen — elkezdő­dött az önálló gyermekfogá­szati hálózat kiépítése is. Ahhoz, hogy minden gyer­meket kellően el tudjanak látni, az elkövetkező 4-5 év­ben további 100-120 új gyer­mek-, illetve iskolafogorvosi státuszra lenne szükség vi­déken. Ötéves a Szovjet Kultúra ésTudamánylláza Évente mintegy 900 ren­dezvénnyel, politikai fóru­mokkal, előadásokkal, kerek­asztal-beszélgetésekkel, 800 "í'mvetítéssel, valamint több mint száz könyv és 30 kép­zőművészeti jellegű kiállítás­sal várja az érdeklődőket a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza — mondotta Ivan Vasziljevics Szallmon nagykövetségi tanácsos, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyaror­szági képviselője kedden a Szovjet Kulúra és Tudomány Háza fennállásának 5. év­fordulója alkalmából rende­zett sajtótájékoztatón. Az eltelt öt év alatt a lá­togatók száma meghaladta a 3 milliót. A házat rendszere­sen felkeresik szocialista bri­gádok, iskolák, részükre kü­lön programokat szerveznek. (MTI) Szakismeret és politika — Sok elfoglaltsága mel­lett azért is vezet kihelyezett marxizmus—leninizmus esti középiskolát, hogy ezt az igényt és követelményt plán­tálja hallgatóiba? — Igen, szeretném, ha si­kerülne. Réti István munkaterülete tulajdonképpen vállalata 5 ezer 400 dolgozója, 6 alap­szervezetben 372 párttag esz­mei-politikai nevelése, irá­nyítása, szervezése a jobb gazdasági eredmények eléré­sére. Ebben a munkában sok segítője van, a pártalapszer­vezetektől a tömegszervezete­kig. Az odesszai barátságvonat­tal kint Járt most a Szovjet­unióban Réti István, hogy Odessza megye közlekedési vállalatával baráti és mun­kakapcsolatot teremtsen. Úgy fogadták, hogy kész szerzo­tal, de szépséggel is jért a déstervezettel érkezett haza, közlekedési szakembereknek, a szocialista munkaverseny Réti István ennek a műnké- kiszélesítésének konkrét, pon nak akart részesévé válni, s tos megfogalmazásával. Mos' a vasúttól átment a Volán- össze kell ülnie vállalatáná hoz. az üzemi négyszögnek, hogj — Viszonylag új terület ez kidolgozzák a szerződés má és talán nehezebb feladattal „M-iát „ „íí( is, mint volt a MAV-nál. oldalat' f s,jat proíram ahol biztos alapon fekvő sí- Jukat- A kett6t szintézisre nen lehetett továbbhaladni, emelve, az odesszaiak Szege­Réti István Szegedre ke- Így volt? — kérdeztem tőle. den írják majd alá a doku­rült, a vasútforgalml techni- — A Volánnál is a forga- mon(,lm„i,„( „U„l nl l,.™l-„„ t,.,-lt„.„ .1,1- 1 „ [HCIHlHIlüSdU Hogy ki, ml legyen, milyen pályát, hivatást válasszon ma­gának, abba „beleszól" a család emberformáló, -alakító ereje, fiúk esetében legin­kább az apa példamutató helytállása saját foglalkozá­sában. Ez utóbbi, mint ösz­tönzés, nem érvényes Réti István, a Volán 10. sz. Vál­lalat pártbizottsága titkára pályaválasztására, életútja alakítására, de közvetve, át­tételesen igen. Röviddel előt­te született, mikor apja, a szolnoki MÁV pályaőre, szol­gálata teljesítése közben szerzett betegség miatt meg­halt. A megözvegyült anya ott maradt öt apró gyerek­kel, két fiúval és három lánnyal. A MAV melléje állt a megcsonkult családnak. A Réti-gyerekeket kisiskolás ko­ruktól kezdve a vasút tanít­tatta és nevelőotthonaiban gondoskodott róluk. Az anya munkába állt a MAV-nál, párttag volt, a nőmozgalom­ban dolgozott. Ha élne még, örülne, hogy gyermekei mindannyian boldogultak. Két lánya pedagógus, a har­madik orvos, nagyobb fia villamosmozdony-szerelő, a legkisebb pedig... De men­jünk sorjába. Múzeumi hónap 33 ezer látogató muxeunri Nagyszerű plakát, szépen tervezett meghívók invitál­lak az elmúlt hónapban a va: os lakólt a múzeum megannyi érdekes rendezvé­nyere, kiállításra, filmvetí­tesre, tárlatvezetésre, kirán­dulásra, tudományos ülésre. Most. a tizenhetedszer meg­rendezett múzeumi és mű­emléki hónap végén elké­szülnek az értékelések. A Móra Ferenc Múzeum szege­di pro3~amja minden eddi­ginél gazdagabb és változa­tosabb volt. Újításnak szá­mított, s beváltotta a hozzá fűzött reményeket az az el­kepzelés, hogy a négy héten négy múzeumi szakán került a figyelem középpontjába. Megrendezték a képzőművé­szet. a természettudomány, a régészet és a néprajz hetét. A múzeum állandó kiállítá­sai' 28 és fél ezren tekin­tették meg. a Képtár kiállí­ísainak több mint 4 ezer 100 'átogatója volt. A múzeum­ban 28, a Képtárban tizen­egy tárlatvezetést rendeztek. A természettudomány hetén szocialista brigádok tagjai részére kirándulást szervez­tek Fehér-tóra, ahol az ot­tani különleges madárvilág­gá ismerkedhettek meg » a múzeumbarátok. Nagv sike­re volt annak a két tudo­mányos ülésnek, melyeken a megye múzeumainak kutatói számoltak be legújabb ered­ményeikről, mutatták be a ieg frissebb leleteket. Az ér­deklődők népes tábora mel­lett a múzeumi szakma kép­viselői is eljöttek ezekre a programokra. A múzeumok reneszánszu­ka' élik. Egyre több az oiyan látogató, aki nemcsak betéved a múzeum egy-egy kiállítására, hanem felké­szül. érdeklődik, búvárkodik, utánaolvas és kérdez. Ezt az igényt csak új, korszerű módszerekkel. színvonalas programokkal lehet kielégí­teni. Ezt szolgálja a nemré­giben létrehozott közműve­lődési osztály. Munkáiuk eredményeként mind diffe­renciáltabban valósítiák meg azt a fontos célt. hogy a múzeumokban felhalmozott ismeretanyagot műveltsé­günk részévé tegyék. A mú­zeumi hónap szegedi rendez­vényein nagyon sok általá­nos iskolai csoport vett részt. Ez felveti a továbblépés le­hetőségét Is, hiszen csaknem minden tantárgyhoz kap­csolhatóak múzeumi anya­gok. melyekkel hasznosan egészíthetőek ki az iskolai tananyagok. A kiállítások közül a Len­gyel régiségek című tárlat nagy sikere bizonyította, hogy a Képtár lehetőségei nem korlátozódnak pusztán képzőművészeti anyagok be­mutatására. A múzeumi hó­nap idején a szegedi Móra Feienc Múzeum kiállítással reprezentálta az alföldi kép­zőművészet eredményeit és 3 megye fejlődését Odesszá­ban, a két megye testvér­kapcsolatainak nagyszabású rendezvényein. Varsóban pe­dig Csongrád megye népmű­vészetének szép darabjait mutatták be a lengyel mú­zeumlátogatóknak. Az Idei programban még két kiállí­tás szerepel. A Képtárban í endezik meg december ele­ién Németh Éva iparmű­vész textiljeinek bemutató­Ját, a Közművelődési Palota kupolájában pedig emlékki­állítással köszöntik a KMP megalakulásának 60. évfor­t ulójit. kurírt a, ahol tanulótársai so- lomtan kezdtem dolgozni, a rában megállta a helyét. Ak- szervezésben, az ellenőrzés­kor még nem gondolta, hogy ben. Közben elvégeztem leve­ehhez a városhoz fog kötőd- lezőtagozaton a hároméves ni tanulással, munkával, csa- autóközlekedési tiszti iskolát, láda'.apítással. lgy történt pe- — A pártmunkából is ki­dig, noha érettségi után a vette részét az új munkahe­távközlési műszaki főiskolán lyen? folytatta tanulmányalt. Ml- * — Tőlem telhetően igye­után ott is helytállt, Szege- keztem elvégezni minden fel­den kapott beosztást a MAV- adatot, amit rám bíztak, igazgatóság különböző terű- Előbb vezetőségi tagként dol­le.ón. Az emelkedés lépcsőit goztam a személyforgalmi ma sem lehet kihagyni a alapszervezetben, majd egy­vas útnál. 0 sem kerülhette éves pértiskolára küldtek ta­el. Előbb forgalmista, majd nulni. Közben megválasztot­msnetlrányító, később forgal- tak alapszervezeti titkárnak, mi vonalblztos. Eközben a a nagyüzemi pártbizottságok mozgalmi munkában is akti- létrejöttével pedig vállala­van részt vett, ahogy ezt tunk pártbizottsága titkáré­megtanulta és gyakorolta ta- nak. nulmányal alatt is. Szeged- Beszélgetésünk közben állomás KISZ-szervezetében többször kitért arra, hogy a dolgozott: szervezőtitkár, szakismeret és a politika •majd titkár. Később mint egymástól elválaszthatatlan, párttag is azt kapta feladatul, Amikor már itt is birtoká­hogy a KISZ-ben dolgozzon fcan volt a forgalmi, az autó­tovább. közlekedési ismereteknek, és Közben szaladtak az évek. ^"erezte a kellő politikai j A fogalmi vonalbiztosnak, képzettséget íj, és meg rrnn­a.ú a teSatalarvoltmun: díg ú<abb tudnivalókra tőre-| katársai között, új lehetőség keaett. ... ... kínálkozott tehetsége kibon- ~ A™ Ae£fVaí£: mus—Leninizmus Esul^l­kod'otta ME? tanult temsn a ^ves szorítót? szakmájához. A Volán 10. sz. SzÜksegem volt rá és tanú ­Vállalatnál 1970-ben kezdő- «i sohasem késő. A mozgal­dött meg a járműpark nagy « tapasztalat ^ önmagban felfejlesztése, a forgalom hoz> ha nem p6r0íul a szak­megsokszorozódása, amely ma tudásával és a marxista sok izgalommal, új feladat: műveltséggel. Lődi Ferenc Feladatok a SZÖVTERV-nek A jelen ötéves tervidőszak­ban számottevően megsoka­sodtak a Szövetkezeti Terve­ző, Kivitelező és Üzemszer­vezési Vállalat — a SZÖV­TERV — feladatai. A tanácsi tervekben meghatározott mintegy 25 ezer szövetkezeti lakásból 6188-at tervez és több mint tízezer lakás be­ruházásában működik közre — egyéb fontos tennivalói, a szövetkezeti üzlet-, illetve üzemhálózat . új létesítmé­nyeinek tervezése mellett. A SZÖVTERV lakásszövet­kezetekkel összefüggő felada­tairól tárgyalt keddi ülésén a SZÖVOSZ elnöksége. Ennek során felhívta a figyelmet, hogv az elkövetkező őt esz­tendőben a jelenleginél még nagyobb arányban kell a szö­vetkezetek szolgálatába állí­tani a SZÖVTERV irodáinak szellemi, szakmai kapacitásé*, ugyanis teljesítőképességük lehetővé teszi, hogv a hato­dik ötéves terv időszakában .évente 2000-2300 lakás kivi­teli terveit készítsék el, s évi mintegy 3000 lakás beruhá­zását bonyolítsák le. (MTI) Diákok a konzervgyárban Az országban elsőként Klub a „művelőknek Még tart a Icc/ókerzTes szezonja a Szegedi Konzervgyár­ban. A lecrókonzervek gyártásának kezdő művelete a pa­rudic om és a paprika megtlsz'ltása, feldarabolása. Jól jön Uycnkor az általános és a középisko'ás diákok segítsége. A gyermekek ö.n-pos turnusokban váltják egymást; ismer­kednek a munkával, s egy kis zsebnénzre is szert tehetnek. Felvételünk a Dugonics-Iskola 8/b osztályának tanulólt örökítette meg, munka közben Volt egyszer egy határozat. Az Országos Közművelődési Tanács és a SZOT közösen adta ki — s a vállalati mű­velődési bizottságok megala­kításáról szólt. 1976 végéig 50 kiemelt vállalatnál, a múlt év végéig a többinél kellett (volna) a gazdasági vezetés­nek és a szakszervezeti bi­zottságoknak létrehozniuk e véleményt nyilvánító, javas­latokat tevő, koordináló jel­legű testületeket. Csongrád megyében ennek ellenére Je­lentős részük csak ez év első negyedévére alakult meg. A Szakszervezetek Csong­rád megyei Tanácsa kulturá-; Hs és agitációs-propaganda­osztályának jelentése szerint „a művelődés tárgyi és sze­mélyi feltételei nem követ­ték sem a vezetés elvárásait, sem a brigádok igényeit. Az előrelépés legfőbb. talán egyetlen lehetősége ezért a koordináltabb. szervezettebb munka a művelődésben ls". Elmondja a jelentés azt ls, hogy az egyes üzemek vi­szonylag ritkán veszik szá­mításba a lakóhelyük adta művelődési lehetőségüket. Vagyis a művelődési intézmé­nyekkel a kapcsolat gyakran csak az egves programok ..fi­gyelésében" merül ki. Min­denképpen kívánatos lenne tehát, ha a tervezés és a bi­zottságok tagjainak felké­szültségi színvonala eme'ked­ne. Ehhez viszont — fórum kellene. összehívta októberben a Juhász Gyula Művelődési Közoont a vállalatok oktatási osztályvezetőit, akik nasy részben egyúttal a művelő­dési bizottságok titkárai is. Tizedük jött el. Legtöbben ..lepasszolták" szb-titkárnak, kultúrosnak. A művelődési központ a közelmúltban újra megkereste őket, "jelentkezési lapot töltetett ki velük. A visszaküldési határidő no­vember 5. Előttem egy program, amelyre a jelentkezési lapok „rímelnek". A vállalati mű­velődési bizottságok titkárai­nak szervezendő klub prog­ramja. Néhány kiragadott el­képzelés, ötlet: „a művelődési központ bemutatása, tenni­valók a szocialista brigádok művelődésének segítésére; üzemi közművelődési tervké­szítése; a tömegkommuniká­ció szerepe és felhasználása a munkásművelődésben; a közművelődési munka lélek­tani alapjai, figyelemfelkel­tés. foglalkozás az emberek­kel". S mivel a vállalatok nem tisztázták egyértelműen, voltaképpen mit is kellene csinálnia a művelődési bi­zottságnak, a fenti program, és így maga a leendő klub legalábbis létfontosságú le­het. Annál is Inkább, mert a tapasztalatok szerint a gyak­ran illetékesnek számító em­berek sem ismerik igazán a közművelődés, a munkásmű­velődés szerepét — és főleg lehetőségeit saját üzemükben. Az ope-atív munkában nem mindenütt, nem mindig és nem megfelelően „szállnak be". Pedig az egvik legfon­tosabb feladat már bekopog­tatott: a Munka és művelt­ségi vetélkedő rendezvényeit is a művelődési bozC'ságok­nak kellene összefogni. Az országban elsőként ala­kulna meg Szegeden, a Ju­hász Gyula Művelődési Köz­pontban a művelődési bizott­ságok titkárainak klubja. Igen fontos feladatokkal. Hogy mennyit ér maid, azt eseté­ben is a mögötte levő tarta­lom fogja eldönteni. D. L. Magyar és lengyel történészek tanácskozása A lengyel—magyar törté­nész vegyes bizottság 18. ülés­szaka Székely György akadé­mikusnak. a vegyes bizottság elnökének vezetésével Veszp­rémben, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia területi bi­zottságának székházában ked­den kezdte meg munkáját. Dr. Gutter György, a veszp­rémi akadémiai bizottság tár­sadalomtudományi szakbizott­ságának titkára mondott be­vezetőt. majd megkezdődött a háromnapos tudományos ülésszak, amelynek témája „A család és a társadalom problémája a feudalizmus és a kapitalizmus korában".

Next

/
Oldalképek
Tartalom