Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-03 / 260. szám

PónteV 1978. november 3. 5 Küldöttek a békekongresszusra December 1-én és 2-án fii össze Budapesten a IX. magyar békekongresszus, ahol megyénket 22 küUiftt kép­viseli. Közülük ezúttal három szegedit mutatunk be olvasóinknak. Mi az életéit küzdünk Sok szegedinek nem kell bemutatnunk dr. Szabó Lász­lót. Ki mint II. kerületi fő­orvost ismerte meg koráb­ban. ki a Korondi utcai ren­delőben találkozik vele nap mint nap. a MAHART dol­gozói pedig az üzemorvos rendelőjében keresik föl ilyen-olyan panaszukkal. Azt azonban még kevesen tudják, hogy a Vöröskereszt jelöltieként ő utazik Sze­geiről a békekongresszusra. Hegy ml tette őt a béke hívévé, cselekvő hívévé? Élete és hivatása. — Háborúban halt meg az apám, egyik bátyám, a fél rokonság. Harnrncan vol­tunk, tizennégyen marad­tunk. Irtózom a háború gon­dolatától. Az elmúlástól is, és Itt kapcsolódik békeszere­te'emhez az orvosi hivatás. Mi az életért küzdünk. Napi tizennégy órát megvünk azért, hogv ne engediük ki kezünk közül az életet. A háborúban meg? Ott minden drága, csak az emberi é'et az olcsó. Én az életet sze­retem, a munkámat — és így a békét. Szabó doktor nem párttag. dolom nem vagyok egyedül —, hogy egy gyere* se szen­vedjen a háború miatt. Azért mondom, mert van egy csa­ládom. Ügy szerelném, ha neki olyan, vagy még sokkal jobb gyermekkora lenne. — Örömmel veszem a kül­detésem — eddig még nem voltam ilyen helyen, s mosl azt várom, hogy változást hozzon a számomra. Nem tudom, mi az. amit várok, de biztos történik olyasmi, amire eddig nem is gondol­tam. A béke fogalmát más oldalról is megismerhetem. aszovjepyv Kilencven éve született ünnepi hete A szovjet könyv immár hagyományos ünnepi helé­nek idei rendezvénysorozatát csütörtökön Boros- Sándor kulturális miniszterhelyettes nyitotta meg Kecskeméten. A miniszterhelyettes egyebek között a magyar és a szovjet könyvkiadás bővülő és gyü­mölcsöző kapcsolatáról be­szélt. E'mondta, hogy a fel­szabadulás óta hazánkban 15 ezer szovjet könyv, mintegy 90 millió példányban látott napvilágot. Ugyanakkor ha­tárainkon túl a Szovjetunió­ban adják ki a legtöbb ma­gyar könyvet. nem tartja magát a sző szo­ros értelmében közé'eti em­bernek. Hitvallása, munkája alapján azonban méltó kül­dötte Szegednek a budapesti békekongresszuson. „Elmondom másnak is.. Hollandi Mária, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola negyedéves magyar—orosz szakos hallgatója. Az idén áprilisban került a pártta­gok sorába, népköztársasági ösztöndíjas, s a főiskolai tu­dományos diákköri konferen­cián első lett. Jelenleg alap­szervezeti KISZ-titkár. Ennyi útravalóval javasolta a fő­iskolai KISZ-szervezet — a pártszervezet egyetértésével — küldöttnek. Ée mit mond ő magáról: — Lökösházi vagyok, Gyu­lán jártam gimnáziumba, most a Teleki Blanka kollé­giumban lakom. A főiskola előtt egy évet tanítottam képesítés nélkül. — Tényleg picit szólamnak tűnik, amit most mondok de szeretném megszerettetni a gyerekekkel az orosz nyel­vet. Megismertetni velük a szovjet emberek életét. Ha valaki Ismeri a más'k or­szág beszédét, sok mindent másképpen ítél meg. más­ként látja szokásaikat, örö­müket-gondjukat. — Először megvek a kong­resszusra s sokat is várok tőle. Fél füllel már hallottam róla előtte is, de amióta bi­zalmat kaptam, azóta jobbéin érdekel. Jobban odafigyelek a politikára, annál is inkább, Kutatják a vállalatot A valóságos hatáskörrel és nyitás munkáját, véleményt önálló felelősséggel rendelke- formálnak a népgazdaság, a ző vállalatok kialakítása még vállalatok helyzetéről, a fej­korántsem tekinthető lezárt- lesztés lehetőségeiről, nak. Az önállóság helyenkén- Természetesen ezekkel a ti formális volta is arra utal, kérdésekkel korábban is fog­hogy a gazdaságpolitikai cé- lalkoztak már a szakembe­lok eléréséhez differenciált rek> óm a főirány létrejötté­7á a aí! . típusokra, onalló vel a korábban szétaprózott vallalati irányítási rendsze^- és elkülönült kutatások tere­re, a munkások kozremu*o- lődtek egy mederbe, módot déset lehetove tevő szerve- teremtve arra, hogy a válla­zetre van szükség. lati vezetök véleményével, s A foglalkoztatottak több nem utolsósorban a gyakor­mint fele szocialista vállalat- lattal szembesítve szolgálják nál dolgozik, de sok ipari, a fejlődést mezőgazdasági és fogyasztási Saj^ éppen a kutatások szövetkezet gazdálkodásának ré3zeredményeinek gyakorlati körülményei is a vallalati hasznosításánál nem tapasz­gazdálkodasra emlekeztetnek. talható előrelépés. Csak pél­E két megállapítás nem daként említve: a Koordi­íüggetlen egymástól :mind- náló Xanács titkár3ága a már kettő a vállalati gazdálkodás ... ~.. . , , . . fontosságát támasztja alá. emlltett Közleményt - infor­Ezért is indította el 1972 málás é3 figyelemkeltés cél­őszén a Magyar Tudományos jából — rendszeresen elküldi Akadémia a „S^cialista 50 nagyvállalat gazdasági Vállalat kutatási főirányát. . .... . . ... , , , A kutatás feladata kettős: igazgatójának. A vallalatok egyrészt a hazai és nemzet- érdeklődése, reagálása azon­közi tapasztalatokat felhasz- ban nem biztató. Pedig a nálva, járuljon hozzá a szo- szocialista vállalat kutatása cialista vállalatelmélet kidől- „ , ,. . . . ,„...,„. gozásához, másfelől - a gya- csak ugy lehet maradektala­korlat oldaláról közelítve — nul teljes és sikeres, ha azt segítse a vállalatok időszerű mind a vállalatok, mind az gazdasági, tervezési problé- intézmények figyelemmel kí­maina* megoldását ^ ha a gazdasági szak. A kutatás számos részterü- emberek, a vállalati vezetők 'eten — ám egyetlen közös célra összpontosítva fo­a gyakorlat tapasztalataiva' R.P. mert nálunk az évfolyamon a diákok keveset beszélnek a közéletről. — Többször voltam a Szov­jetunióban. s azt tapasztal­tam, a szovjet fiatalok is sokat foglalkoznak a politi­kával, sokat tesznek azért, hogy béke legyen. — Ezt szívesen elmondom másnak is. Biztos történik va'ami Bozső István, a KSZV új­szegedi gyárában dolgozik, mint segédmester, s meglepe­tésként érte a hír, hogy küldött lesz. Pártonkívüli, nős. márc'usban szereit le a katonaságtól, A béke vé­delméről egészen frissek az élményei: — Nálunk mást jelent a béke. nem kell érte fegy­vert fognunk, s ez mindnyá­junknak jó. Nem kell tün­tetnünk se. elég, ha dolgo­zunk becsülettel. Hogy ennyi ís elég legyen, arról mások gondoskodnak. Segít a KISZ és a párt. Nekem például a továbbtanulásban. Négy éve dolgozom a szövőben ere­detileg gép'akatos szakmám volt, most a szövő-szakmun­kás vizsgát szeretném le­tenni ... — Megtiszte'te'és, hogy elküldenek a kongresszusra, úgy gondolom, hasznos ta­pasztalatokat gyűjthetek. amelyeket itthon hasznosít- ten, biztos hallok olyat, hatok. Sok ember jön össze vei gazdagodom. majd decemberben Budapes- — Vágyam — amivel ami­gon­lyik: ez a közös cél pedig az. egészítik ki a kutatók meg­hogy vállalataink szervezete, állapításait, működési módja lépést tart­son a szocialista építés új és nagyobb követelményeivel, a gazdaságfejlesztés változó fel­tételeivel. A kutatási főirány teendőit, munkáját a hetvenes évek elején kidolgozott hosszú tá­vú — 1990-ig terjedő — kon­cepció szabja meg. A kutatásban közreműkö­dő intézmények é3 szakembe­rek munkáját a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetemen létesített Koordi­náló Tanács hangolja össze. A Koordináló Tanács gon­dozza a főirány rendszeresen megjelenő kiadványát, a Közleményeket, melyekben időről időre tájékoztatják a résztvevő szakembereket a munka előrehaladtáról, be­számolnak a kutatók publi­kációiról és rövid tartalmi is­mertetéseket is közölnek. A Koordináló Tanács tit­kársága két évvel ezelőtt | Kutatási Tervtanulmányok 1976—80 címmel jelentette meg az addigi eredményeket összefogóan tartalmazó kiad­ványt. A tanulmányok töb­bek között a népgazdaság struktúrájával, a szocialista vállalat szervezeti demokra­tizmusával, a munkaerő ha­'tékony és racionális felhasz­i nálásával, az érdekeltség és ösztönzés rendszerének to­vábbfejlesztésével, a fogyó­eszköz- és készletgazdálko­dással foglalkoznak. Igyekez­nek segíteni a gazdaságirá­Böszörményi Benjámin (1888-1970) Mint oly sokaknak, Bö­szörményi Benjamlnnak is „jó" edzőkemencének bizo­nyult az 1890-es évek szen­vedélyektől túlfűtött légköre. Egyrészről az egyre nagyobb méreteket öltő munkanélkü­liség és a nyomában fellépő nyomor, másrészről az ezek­kel szemben fellángolt agrár­szocialista mozgalmak küz­delmei. Kamasz fejjel szem­lélhette azt az időszakot, mely után szülőföldjét és környé­két országszerte csak Vihar­sarokként emlegették. Kubikosnak állva, olyan munkásrétegnek lett a tagja, mely mindig elsők között szállt síkra a munkásérdeke­kért. Kubikostársai hatására az 1910-es években Böször­ményi Benjámin is bekap­csolódott a földmunkásmoz­galomba. Ténykedése különö­sen 1918/19 mozgalmas évei­ben vált aktívvá. Élvezte tár­sai bizalmát, 1919 márciusá­ban a földmunkások képvi­selőjeként tagja lett a Szen­tesi Munkástanácsnak, mely ekkor a munkáshatalom he­lyi szervezete volt Szentesen. Az 1919. április 7-én megtar­tott tanácsválasztásokon be­választották a 72 tagú városi Munkás-, Katona- és Paraszt­tanács üa. ahonnan hamaro­san a járási tanácsba dele­gálták. Tagja lett az egyik legnehezebb munkát végző bizottságnak is, a birtokren­iező és termésbizlosító bi­zottságnak. E testületekben nem sokáig tevékenykedhetett, mivel Szentesen már 1919. április 28-án felszámolták a munkás­hatalmat az előrenyomuló ro­mán csapatok. A megtorlás során igen sok szentesi mun­kásvezetőt internáltak. Bö­szörményi Benjámin ezt el­kerülte, bár a visszaállított városi tanács őt is interná­lásra javasolta. Az 1920-as évek elején még részt vett a fblmunkás-szak­szervezet újjászervezésében, de ezután nem sokkal, hosz­szabb időre elszakadt Szen­estől. Ennek oka elsősorban a kubikosok körében kiala­kult nagy munkanélküliség volt. Ebben az időben ugyan­is a kubiitoscsapatok niaoa járták az országot, munkát nem találtak. Ilyen körül­ménye* között érte Böször­ményit egy mérnök munka­ajánlata, ki már korábbról ismerte Böszörményi Benjá­min kubikosmunkáoan való jártasságát. Éttől kezdve lett állandó munkája, ami viszont azt jelentette, hogy az év nagy részét vidéken kellett töltenie. Jellemző, hogy Böszörmé­nyi Benjámin a biztos meg­élhetés körülményei között is mindvégig szolidáris maradt mun*anélKüli társaival. Ezt nemcsak elvi, hanem gyakor­lati magatartásával is szám­talanszor bebizonyította. A mérnök mellett pozícióját ugyanis arra használta fel, hogy a különböző munkákra a szentesi munkanélküli ku­bikosokat szerezte be, köny­nyítve ezzel társai leromlott helyzetén. Hogy nem lebecsü­lendő dolog volt ez, arra csak egy példát emeljünk ki a sok közül. 1930 utolsó hó­napjaiban a korábbinál is nagyobb méretű volt a mun­kanélküliség Szentesen. A vá­ros 1500-1600 munkanélküli­je közül 600 kubikos nézett bizonytalanul a közelgö tél felé. Ebben a reménytelen helyzetben, Böszörményi Ben­jámin közbenjárására 235 szentesi kubikos kapott mun­kát egy dunántúli építkezé­sen. Böszörményi még azt is kijárta a polgármesternél, hogy a város előlegezzen útiköltséget a hosszú tétlen­ség után végre munkához ju­tott kubikosoknak. Hosszú, vidéki távollétei miatt Böszörményi kimaradt a szentesi mozgalomból. Majd csak a felszabadulás után kapcsolódott be ismét. 1944­ben belépett az MKP-ba, és a Földmunkás-szakszervezet­nek is tagja lett, de öreg ko­ra és betegségei miatt aktív szerepet már nem vállalt 1959-ben, a Tanácsköztár­saság 40. évfordulója alkal­mából, Tanácsköztársasági Emlékérem kitüntetésre ter­jesztették fel. Hosszan tartó betegeskedés után halt meg Szentesen, 1970-ben. Labádi Lajos Új tisztségviselők Igazgatói tanácsülés a biológiai központban Rendkívüli igazgatói ta­nácsülést tartottak tegnap, csütörtökön délelőtt az MTA Szegedi Biológiai Központ­jában. Az új főigazgatói, va­lamint az intézetek igazgatói kinevezésekre került sor. Az ünnepélyes eseményen meg­jelent dr. Koncz János, a me­gyei pártbizottság titkára és Deák Béla, a városi pártbi­zottság titkára, a Magyar Tudományos Akadémia kép­viseletében Teplán István, a természettudományi II. fő­osztály vezetője és Gujdi Barna, a személyzeti főosz­tály vezetője. Teplán István mindenek­előtt méltatta a főigazgatói tisztségétől megváló Straub F. Brúnó akadémikus ötéves műhelyteremtő munkáját, majd felolvasta Márta Ferenc főtitkár levelét, amelyben köszönetét fejezte ki a jeles tudósnak célratörő, tudomá­nyos tevékenységéért Ezt követően átadta a megbízó­levelet Alföldi Lajosnak, a biológiai tudományok dokto­rának, akit az elkövetkező öt évre az MTA Szegedi Bioló­giai Központja, főigazgatójá­vá neveztek ki. Wollemann Mária, a bioló­giai tudományok doktora, a biokémiai intézet, Keszthelyi Lajos, a fizikai tudományok doktora, a biofizikai intézet igazgatói tisztjének ellátásá­ra kapott kétéves megbíza­tást. Straub F. Brúnó aka­démikus pedig a Budapesti Enzimológiai Intézet élére kapott ötéves, igazgatói kine­vezést, A megbízólevelek átadása után dr. Koncz: János, a me­gyei városi pártbizottság és tanács nevében mondott kö­szönetet Straub F. Brúnó aka­démikusnak eddigi tudomá­nyos tevékenységéért. Beszélt tudománypolitikai és szerve­zési kérdésekről, majd kö­szöntötte a Biológiai Központ új főigazgatóját, Alföldi La­jost új tisztségében. Országszerte köd Ködös reggelre ébredt csü­törtökön az ország — jelen­tették az Űtinform és a Meteorológiai Intézet ügyele­téről. A 0—6 fok közötti hő­mérséklet nyomán a közle­kedési főútvonalak nagyré­széf és Budapestet is tejszerű pára borította, és néhol mind­össze 5-10 méternyi volt a látótávolság. A köd miatt megbénult a Ferihegyi légikikötő forgal­ma, és 9 óráig hat menet­rendszerű járat — köztük a belgrádi, a berlini, á tiranai és a moszkvai nem indulha­tott el, hat érkező gépet pe­dig nem fogadhattak. A tran­zitváróban utasok százai vá­rakoznak az időjárás meg­javulására. A vonatok a szokásos ki­sebb-nagyobb késéssel, de menetrendszerűen közleked­tek. A köd csak a rendező­pályaudvarokon okozott gon­dot, ahol a reggeli óráktan nagyon lelassult a teherva­gonok „gurítása", a szerelvé­nyek szétrakása. A Meteorológiai Intézet szakemberei szerint a követ­kező napokban is reggeli, va­lamint esti ködökre kell szá­mítani, óvatos vezetésre in­tik tehát a gépkocsivezetőket. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom