Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-28 / 280. szám

2 Kedd, 1978. november 28: Az SZKP KB plánná Leonyid Brezsnyev beszéde 0 Moszkva (MTI) Leonyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke tegnap, hétfőn beszédet mondott az SZKP Központi Bizottságá­nak illésén. A KB plénuma a Szovjetunió jövő évi népgaz­dasági tervével és költségve­tésévél foglalkozott. Brezsnyev megállapította, hogy az ötéves terv első há­rom éve jól sikerült, »ok mindent megvalósítottak, sok területen következett be ja­vulás. Mindaz, ami az elmúlt három évben történt, min­denkit arról győz meg, hogy a párt által meghatározott út helyes, lenini út — Három év alatt Jelentő­sen megnőtt a népgazdaság termelési alapja, a Szovjet­unióban 700 nagy ipari üzem épült fel. Az ipar dinamikus fejlődésének eredményeként gyorsan növekszik az ország gazdasági potenciálja. Brezsnyev beszédében a népgazdaság egyik kulcsfon­tosságú feladatának nevezte a közszükségleti cikkek gyártá­sának növelését, minőségük javítását majd megállapítot­ta: Megfelelő szinten tartják az ország védelmi kcpcsscgét Is. 1979-ben az ötéves terv szociális programjának meg­felelően emelik nz oktatás­ügy, az egészségügy dolgozói­nak, a kulturális területen dolgozóknak és néhány más, nem termelő terület dolgozói­nak fizetését Brezsnyev beszédében rá­mutatott: Ki kell dolgozni a Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének 1990-ig szóló távlati tervét, s ezzel együtt a következő ötéves tervet is. Az új ötéves terv megvalósí­tásához megvannak a kellő tartalékok. A Központi Bizottság egy­napos ülésén Nyikolaj Bajba­kov miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság el­nöke tartott beszámolót a jö­vő évi népgazdasági tervről, Vaszilij Garbuzov pénzügy­miniszter pedig az 1077. évi költségvetés végrehajtásáról és az 1079. évi költségvetés előirányzatairól. A Központi Bizottság rész­letes vita után határozatot hozott az előterjesztésekről. A tervet és a költségvetést a Legfelsőbb Tanács szerdán kezdődő ülése elé terjesztik A KMP 60. évfordulója alkalmából Üdvözlel Újvidékről A Kommunisták Ma­gyarországi Pártja meg­alakulásának 60. évfor­dulója alkalmából Dusán Alimpic, a VKSZ tarto­mányi bizottságának el­nöke aláírásával, Djvi­dékról a Vajdasági Kom­munista Szövetség tar­tományi bizottságának elnöksége üdvözletét tol­mácsolta a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Csongrád megyei bizott­ságának. KGST A tagországok együttműködése A KGST-tagországokban vannak olyan fiatal iparköz­pontok, amelyeket méltán tarthatunk az internacionalista barátság szimbólumának. Mongóliában ilyen központ lett Darhan, ahol valamennyi vállalat és lakótelep a Szovjet­unió, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és Bul­gária segítségével épült. Ebben az élettel teli városban gyakorlatilag a KGST-tagországok erősödő együttműkö­désének eredményeit láthatjuk. , A CGT kongresszusán Gáspár Sándor felszólalása 9 Grenoble (MTI) A Francia Altalános Mun­kásszövetség 40. kongresszu­sán hétfőn délelőtt megkez­dődött a7. általános vita. Fel­szólalt Gáspár Sándor, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke is, és tolmácsolta az SZVSZ üdvözletét, a szerve­zet teljes támogatásáról és szolidaritásáról biztosította a francia dolgozók harcát CGT, mint kongresszusá­nak jelmondata ls hirdeti, osztályharcos, demokratikus és Ufcnegszervezet — mon­dotta Gáspár Sándor. — A Francia Általános Munkás­ANTONIO MAIDANA BUDAPESTEN A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására vasárnap hazankba érkezett a Para­guayi Kommunista Párt kül­döttsége, amelyet Antonio Maidana, a párt első titkára vezet ÁLLÁSFOGLALÁS A CSKP KB elnöksége és a csehszlovák kormány meg­tárgyalva a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanács­kozó testülete november 22 —23-i moszkvai ülésének eredményeit, és állást foglalt azokkal kapcsolatban. A CSKP KB elnöksége és a csehszlovák kormány teljes mértékben támogatja a Moszkvában elfogadott nyi­latkozatot. amely mélyen­szántó elemzést ad a Jelen legi európai és nemzetközi helyzetről, és alkotó módon határozza meg azokat a cé­lokat, amelyeknek elérése elősegítheti a szocializmus, a béke és a haladás ügyét az egész világon. SVÉD KÜLDÖTTSÉG HAZÁNKBAN A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására hétfőn Budapestre érkpzett a Svéd Baloldali Párt — Kommu­nisták — küldöttsége. Bo Hammarnak, a Politikai Bi­zottság tagjának vezetésével FUKUDA LEMONDOTT A japán politikai élet nagy meglepetéseként Fukuda Ta­keo kormányfő hétfőn este bejelentette, hogy visszavo­nul a pártelnöki posztja megőrzéséért vívott válasz­tási küzdelemből, s így a kor­mányzó Liberális Demokrata Párt vezetői tisztségével együtt a miniszterelnökséget is átadja riválisának, Ohira Maszajosi főtitkárnak. ZAVARGÁSOK IRÁNBAN Üjabb szórványos zavar­gások zajlottak le hétfőn több Iráni városban azt kö­vetően, hogy. m Központi Bank nyilvánosságra hozta az olajbevételekből származó jövedelmeket külföldre csem­pésző személyek névsorát. A legújabb jelentések szerint a listán 180 vezető személyiség neve szerepel — köztük ma­gas rangú katonatiszteké és volt miniszteréké — akik összesen 3,4 milliárd dollárt juttattak ki az országbók szövetség születésétől fogva mélységesen Internacionalista volt és maradt, mindig tud­ta és tudja, hogy a szakszer­vezeti mozgalom összeférhe­tetlen a nemzeti önzéssel. Ezek a CGT igazi értékei. Az SZVSZ tevékenységéről szólva Gáspár Sándor rámu­tatott, hogy a világszövetség keretében folyó gyümölcsöző és eredményes vita célja a munka még hatékonyabbá tétele. A Szakszervgggti Vi­lágszövetség befolyása esz­méiben és tagszervezeteinek egyesített erejében rejlik. Az SZVSZ-nek megvannak a maga sajátos vonásai, osz­tályharcos jellegét meg kell őriznie — mutatott rá. Az SZVSZ elnöke szólott azokról a gondokról, amelyek a szakszervezeti mozgalom növekedéséből adódnak. Az SZVSZ-nek azért kell dol­goznia, hogy megtalálja a helyes utat Olyan célokat kell meghatároznia, amelyek­ben a dolgozók magukra is­mernek, amelyeket megvaló­sítanak. Ezt tette az SZVSZ 9. kongresszusa, ezt teszi most a CGT 40. kongresz­szusa — hangsúlyozta Gás­pár Sándor. A CGT-kongresszus részt­vevői meleg tapssal fogadták az SZVSZ elnökének üdvözlő szavait. Erről nemrég K. F. Katu­sev, a Szovjetunió képvise­lője emlékezett meg a KGST végrehajtó bizottságának 87., ulánbátori ülésén. Katusev hangsúlyozta, hogy ez az együttműködés történelmi szükségszerűség: gyors fejlő­dést eredményez, növeli a szocialista közösség tekinté­lyét és erősíti nemzetközi .helyzetét. A Mongóliában tartott ülé­sen azt a kérdést vizsgálták, hogyan halad előre a szocia­lista gazdasági integráció Komplex Programjának és a KGST-ülésszakok azon hatá­rozatainak végrehajtása, ame­lyek a mongol gazdaság fej­lesztését, hatékonyságának növelését érintik. Mongólia jó példája annak — a KGST által következetesen végre­hajtott — célkitűzésnek, hogy közeledjék egymáshoz és egyenlítődjenek ki a tagálla­mok fejlettségi színvonala. Még a nyugati közgazdászok sem tudják leplezni elismeré­süket a feudalizmus korsza­kából a szocializmusba át­lépő ország társadalmi, gaz­dasági és kulturális eredmé­nyei láttán. Ezeknek az ered­ményeknek a forrása — amint azt minden tárgyilago­san gondolkodó ember el­ismeri —: az űj rendszer nagy lehetőségei, valamint a két- és többoldalú gazdasági együttműködés a Szovjet­unióval és más KGST-tag­országokkal. A mongol ipari fejlődés üteméről képet ad az „Erde­net" nagy réz- és molibdén­felüolgozó kombinát építése is, ami a Szovjetunió és a Mongol Népköztársaság együttes erőfeszítésének ered­ménye. Egy év alatt erre a beruházásra annyi eszközt fordítanak, amennyit Dar­hanban — az előző évek leg­nagyobb építkezésén öt év alatt ruháztak be. Az ulán­bátori ülés határozatai sze­rint a jövőben is különleges figyelmet fordítanak azokra a létesítményekre, amelyek a KGST hosszú távú beruhá­zási programjaival függnek össze. Az említett ülésen J. Ce­denbal hangsúlyozta, hogy Mongólia politikája változat­lanul a Szovjetunióval és a többi testvéri országgal ki­alakított integrációs kapcso­latok sokoldalú fejlesztésére épül. A szocialista Vietnam, amelyet a KGST XXXII. ülésszakán vettek fel a szer­vezet tagországai közé, jelen­leg az első lépéseket teszi az integráció útján. A KGST­tagországok műszaki segítsé­get nyújtanak Vietnamnak korszerű gépgyárak, bánya­üzemek, energetikai létsítmé­nyek és vegyipari üzemek építéséhez. Az építkezési he­lyeken a vietnami munká­sokkal és mérnökökkel együtt dolgoznak a Szovjetunió, Bul­gária. Kuba, Lengyelország é6 Magyarország szakembe­rei is. A Szovjetunió egyma­ga kb. száz fontos létesít­mény tervezésében és építé­sében vett részt Vietnamban. A KGST végrehajtó bi­zottságának ulánbátori ülésén megvitatták a Vietnammal való együttműködés koordi­nálását, különösen ami a Ha­noi—HoSi Minh-város vasút­vonal újjáépítésének befeje­zését illeti. E kulcsjelentősé­gű vasútvonal újjáépítésének munkálatait közvetlenül az északi és déli országrész egyesítése titán megkezdték és.a jÖVő év elején már meg­indul . rajta a forgalom. E ha­tiilmas munka elvégzésében (többek között 500 hidat és 150 vasútállomást építettek), jelentős segítséget nyújtottak a testvéri országok, amelyek síneket, felvonokat, emelő­ket, hírközlő vonalakat stb. szállítottak. A vietnami gazdaság egyik fontos problémája, amely nem kerülte el az ülés részt­vevőinek figyelmét, az Oijran létesítmények építésének folytatása, amelyek esetében megszűnt a műszaki együtt­működés a Kínai Népköztár­sasággal. A kínai vezetőség álláspontja — amint ezt Ti­del Castro megállapította — emlékeztet a Kubával szem­ben alkalmazott amerikai embergópolitikára, és nem kétséges, hogy célja a szocia­lizmus építésének megzava­rása ebben az országban. E célokat azonban nem tud­ják elérni, hiszen Vietnam­nak igazi barátai vannak. Nehéz normálisnak tartani azt a helyzetet, amelyben a két országcsoport — a KGST és az EGK — a világ ipari termelésének együttesen kö­zel a felét adja és ugyan­akkor kölcsönös kereskedel­me a világ egész áruforgal­mának alig 3 százalékára korlátozódik. Mint ismeretes, néhány évvel ezelőtt a KGST kezdeményezése alapján pár­beszéd kezdődött e két leg­nagyobb nemzetközi gazda­sági szervezet között. Milyen kilátásai vannak jelenleg a KGST és az EGK közötti együttműködési szerződés megkötésének? Az Ulánbátorban tanácsko­zó végrehajtó bizottság meg­vizsgálta a KGST-tit kárság szakértőinek és az EGK-tag­országok szakértőinek ez év júliusában Brüsszelben meg­tartott találkozójára vonatko­zó információkat és megható rozta a tárgyalások folytató-, sához szükséges további lépé­seket te. (A tárgyalások a múlt héten folytatódtalc Briteszelben.) A júliusi találkozó azt mu­tatja, hogy a Közös Piac kö­reiben egyre jobban megér­tik annak fontosságát, hogv normális kapcsolatok alakul­janak ki a keleti partnerrel Megvannak a lehetőségek egv olyan szerződéstervezet kidolgozásához, amely magá­ba for'aUa a gazdaság) együttműködés általános el­veit és egyúttal ielzi a két szervezet tagországait érintő egves kérdések szabályo sé ­nak formált A KGST végrehaitó bi­zottsága 87. üléséről kiadott közleményben megállanftják, hogy jelenleg fontos ténv az úgynevezett keretszerződés megkötése, amit Jelentős té­nyezőnek kell tartani a KGST és a KGST-tagorszá­gok, illetve az EGK és az EGK-tagországok közötti kapcsolatok kialakításában és fejlesztésében. O. T. Tóth Béla Móra Ferenc betűösvényein 20. Alighogy levizsgáztunk gépszedésből, egy hét múlva kapjuk az ukázt hogy vasárnap délelőtt érkezik gróf Tisza István választási be­szédet mondani, amikor minden igazi prolinak az utcára kell menni. Mentünk. Ezres fürtökben ácsorogtunk az állomástól a Tisza-szállóig Erről a Napló március 8-án így adott hírt: Az utca tüntet. Tisza István gróf szegedi be­vonulása idején utcai tüntetések folytak. Sejt­hető volt, hogy készül valami, mert a szocialis­ták szónoki harcra buzdították a tömegeiket. Tüntettek is tüzesen. Részben abcugolással, rész­ben romlott almákkal, záptojásokkal. Az abcu­golás ellen nem szólunk. Ahhoz joga van min­denkinek. Éljenezheti vagy abcugolhatja a kö­zönség azt, akit akar. Különösen politikai moz­galmak idején, amikor a vér úgysem marad nyugton. De a záptojásdóbálást határozottan el­itéljük mi ls, akik egyébként sem Tiszával, sem a politikájával nem értünk egyet. A dobálás éretlen harci módszer, csak arra való alkalom, hogy az országos sajtó újra meghurcolja Szege­det Tisza gróf szürke ruháján és a vele kocsizó Jászay Géza apátplébános ruháján is ellottyant egy-két bűzös tojás, de ők igyekeztek kedélyesen fölfogni a történteket hiszen választási hadako­zások között különösen Szegeden és Tiszának Szegeden, ez nem lehet egészen váratlan for­dulat A tömeget hétszáz rendőr akarta volna szét­oszlatni, de törpeminoritás volt az erejük a tün­tetőkéhez képest. A tömeg hangulata a rendőrök ellen ls föltüzesedett. Egy teljes órán át abcu­golták Tiszát, de kiabálták azt is, hogy le a hó­hér rendőrséggel! A gyűlést egyébként a tüntetés miatt a Tisza­szálló zárt termeiben, disztingvált közönség előtt tartotta meg, ahol a gróf rezignáltán közölte, hogy a történtek után nem jelölteti magát sze­gedi képviselőnek, hanem átmegy a szelíd ara­diak kerületébe. Mórának érdekes korszaka ez. Már teljesen arccal áll a szabadkőművesség felé. és nyakig benne a politikában, az évet száznál több ve­zércikkel zárja, miközben szépirodalmi töltetű munkát, novellát, tárcát, verset alig hatvanat ereszt ki a tollából, de azok a mai idők mércé­jével számolva is már az örökkévalóságnak ké­szülnek. És ekkoriban készül a Csalavári Csala­vér, a Messzi Imriske több változata, A tanyai csudagyerek és más maradandó holmik. A politikai viaskodásainak, belső tépődéseinek meghatározó időszakát éli ekkoriban. Azt sem tartotta véka alatt, hogy az igazgatónak minő­sített szociáldemokráciát nem szívleli. De attól a munkásmozgalom nagy fölpezsdülésének idő­szaka zajlik, amit nem hagyhatott ő sem figyel­men kívül. Az aradiak jelenlétében Szegeden alakul meg az alföldi szocdem párt, ahol Áchim András, Hollós József dr. a legismertebb szer­vezők. A Napló a vasárnapra szervezett gyűlést már a beharangozáskor elkezdi szidni. Az ügy kapcsán érdekes esemény zajlott. A szerkesztőség külső munkatársa, Gallovics Jenő tanár vezércikkezik, a szervezett nyomdászok­nak nem tetsző stílusban a szociáldemokratákat aprehendálja. A kéziratot Györei kapta szedésre, el is kezdte, a harmadik bekezdésig megcsinálta, azután lecsapta. — Gyalázatunkra szól az írás, nem szedem ki, nem fér össze a meggyőződésemmel! Sáfár volt a főszerkesztő, fölkapják a telefont, hogy sztrájkba lépett a szedő. Erre lejött Engel, leült az új szedőgép mellé, úgy betegen, ahogy fölkelt az ágyból, és egyhúztomban lezörgette a szöveget. Az első oldalt is ő szorította rámába, Györei összefont karral nézte. A cikk kifogásolt bekezdése igy szólt: „Ismét fölfakadtak a magyar nemzet sebei. Valamikor Rákóczi tárogatóiból intéződtek ezek a gondolatok az elárvult nemzethez. Most a szo­ciáldemokrácia vette frázisai közé abban a hit­ben, hogy csak neki van jussa a panaszkodáshoz, hogy más mindenki olyan boldog, hogy le lehet­ne festeni a megelégedés oltárképe gyanánt. A magyar szocializmus tévedésben van. s tév­tanokat hirdet. Vasárnap népgyűlésük lesz, ahol majd legazembereznek bennünket, a burzsoá sajtó kiszolgálóit, mert nem esünk hasra frázi­saik előtt. A drágaságot, amit mindannyian nyö­günk, tulajdonképpen a szocialista igazgatók ha­tására sztrájkoló munkások csinálják, miközben semmi hasznuk belőle. Attól is a tőkés hízik. Drágábban árulja a termékeit." Ezt szedte ki Engel. De azért kedden higgadt, pontos tudósítást közölnek a vasárnapi esemé­nyekről : Délelőtt tíz órakor gyülekeztek a szegedi mun­kások a Valéria téren, és szakmánként vonultak a Klauzál téri gyűlésükre, ahol vezérszónoklatot tartott Áchim L. András, csabai képviselő, be­szélt még Buchinger Manó és Csizmadia Sándor ls. Huszonhét város 500 küldötte vett részt a gyűlésen. Délután a Laudon utcai munkásott­honban a következő határozatokat hozták. Minden nagyobb városban titkárságot létesíte­nek, s hogy akciót indítanak egy Dózsa-szobor fölállítására. Tovább harcolnak a titkos és egyenlőválasztójogért. A gyűlések és a határozatok meghozatala nagy fegyelmezettséggel ment végbe. Nagy izgalom slstergett a szerkesztőségben, és vasárnap volt, ügyeletet tartottak a szokások el­lenére. Mi sem lehetett más a téma, mint a gyű­lés. Amíg Emma forró rumos teával szolgált, hű­vösre fordult ugyanis az aradi vértanúk napja, október 6-a volt, a disputa a szocialisták világ­nézetéről, mozgalmáról szólt. Móra apatikus fá­radtsággal hallgatta az ezúttal szokatlanul élénk Tömörkény hangos morfondírozását. (Folytatjuk.) 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom