Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-21 / 274. szám

I ftefó, IH78. november 21. & tfeü órákban egymás­tlak adják a kilincset az emberek a Marx téri újság­árudában. Az ajtónyitáskor meglebbennek a napilapok, képeslapok. Rövid üdvöz­lés, csendül a tányéron az aprópénz és a vevő máris távozik, kezében az újság­gal. — Forgalmas az üzlet. — mondja Borbás Lászlóné újságárus. — Hárman vált­juk egymást. Reggel 5—7-ig szinte egyfolytában a Dél­magyarországot meg a Nép­sportot viszik. Néha még az / ajtón kívül is sort állnak. — És a piaci napokon? — Főleg a képeslapokat vásárolják. Idős bácsik, né­nik, akik bejönnek vidék­ről, olyan lapot keresnek, amit náluk ritkán lehet kapni. — Önök megnézi k-e, mi­ről írnak az újságok? — Ami azt illeti, keveset olvashatunk. Volt már úgy, hogy észrevettük, feltűnően sokan kérik az egyik napi­lapot. Belepillantottunk, mi olyan érdekes? * Tegnapi Esti Hírlap kan­dikál ki délután a Széche­nyi téren a Takaréktár ut­ca felőli újságaruda kiraka­tából. — Vannak, akik ilyenkor jönnek az Estiért — magya­rázza Buresch Istvánná hír­lapárus. A korzón egy idősebb bá­csika közeledik. — Nagyon megviseltnek tűnik mostanában a váltó­társa arca — fordul a hír­lapárushoz, majd átvesz egy Esti Hírlapot és elporosz­káL — Régi vevő — fűzi hoz­zá Buresch Istvánné —, szíesebbé teszi a munkát, hogy sok a jó ismerős. Vi­szont nem kis gond, hogy még a ruháinkat sem tud­juk hová rakni, az újabban összegyűlt évkönyvektől. A másik meg az, ha kezet akarunk mosni, a tejivóba kell mennünk. Hiába van elektromos melegítőnk már ilyenkor ősszel is didergünk. Mi lesz télen ? .», Az állomáson délután 4 óra körül Radnai Zoltánná hírlapárus záráshoz készü­lődik. — Fél 5-kor érkezik a miskolci gyors. Szétosztom az Esti Hírlapot csomagok­ba. s egy jó adaggal elin­dulok a vendéglőkbe. A gyors némi késéssel be­fut, megérkeznek vele az újságok. Tizenöt perc, amíg átkötik és cédulázzák vala­mennyit. Aztán a gázra lép a postaautó sofőré, és indul Radnai Zoltánné is. ö gya­logosan tér be az állomás büféjébe és a restibe. A to­t Idegenforgalom a Tátrában Tavaly 17,8 millió külföldi kereste fel Csehszlovákia tájait és 9,5 millióan utaz­tak Csehszlovákiából kül­földre. A csehszlovák állam fennállásának hatvan esz­tendeje alatt először ért el ilyen fejlődést az ország Idegenforgalma, a ki- és be­utazások száma. A külföldi turisták leg­keresettebb úticélja a Ma­gas-Tátra. Bár mindössze 26 kilométer hosszú a hegység fő gerincvonulata és össze­sen 500 négyzetkilométeren terül el, mégis, egyedülálló természeti szépsége, égbe­nyúló csúcsai, a 35 mély völgy, a 130 tengerszem, rit­ka állat- és növényvilága, Jellegzetes hegyi települései sok látogatót vonzanak: évente 3,5—4 millió külföldi látogat el ide. A tátrai szállodák, mote­lek, üdülőházak jelenleg összesen 11 200 férőhelyesek. Nemrég nyílt meg a Patria Hotel (újabb 400 ággyal) Strbské Pleso-náL Az 1350 méter tengerszint feletti ma­gasságban elterülő turista­központ 18 hektár kiterjedé­sű tó mellett fekszik. Bő­vülnek a motelek, autós­kempingek is, közülük a legnagyobb a tátralomnici EUROCAMP-tábor. Egyre több függövasutat építenek a hegycsúcsok megközelíté­sére. Ezrek dolgoznak jelenleg a tátrai üdülőközpontokban, hogy mire tartós lesz a hó, s elkövetkezik ennek a szép vidéknek a „főidénye", min­den készen várja a téli' vendégeket Nyolc társalgási könyv Az Olimpia 80 Szervező Bizottsága oklevéllel tüntet­te ki az „Orosz nyelv" ki­adásában megjelent., nyolc nyelvváltozatú (orosz-angol, orosz-francia, orosz-német, orosz-spanyol, angol-orosz, német-orosz, francia-orosz. spanyol-orosz) társalgási könyvet A kiadvány nemcsak a társalgásban segít hanem szótárként is használható: az olimpiai programban sze­replő valamennyi sportág alapvető szakszókincsét tar­talmazza. vábbialtban már kerékpár­ra akasztja az Esti Hírlap­pal teli táskát Az alsóvá­rosi vendéglőben kezek er­deje nyúlik az egyforinto­sokkal. — Az az idősebb házaspár esténként idáig elsétál. Min­dig nálam vásárolnak, pe­dig a Ludas Matyit, meg az Estit a házuk közelében, az Anna-kútnál is megve­hetnék — közli Radnai Zol­tánné. — Jó Esti — köszönt be negyedóra múlva a Hági étterembe. — Ha van ked­ve, árulja — nyújt felém egy köteg Esti Hírlapot. El­indulok. A magyar szobá­ban tucatnyi újságot vesz­nek. — Egyetemista vagy? — kérdezi megértően egy szo­morkás arcú férfi, majd választ sem várva kér egy lapot és kettőt fizet. — A lányom is főisko­lás — kommentálja. A brnói sörözőben még bőke­zűbb valaki: három forint borravalót ad. Két Estit kell még vinnem a lemezbolti eladóknak, utána azzal ül a kerékpárjára Radnai Zol­tánné, hogy legközelebb a ,,'Lófarában?' találkozunk, ott majd bemutatja, hogyan lehet „púderolni" az újsá­got. — Sztriptíz bár a büfé­ben — kiáltja később a kocsmazajt túlharsogva az Expressz büfében. — Nem fél, miközben az italozók között árul? — kérdezem. — Csak a fiatalabbak, vagy a jöttmentek szemte­lenkednek néha, de őket leintik a törzsvendégek. Tudom, hogy a legtöbb asz­szony még így sem vállal­ná ezt, pedig szerintem épp olyan munka, mint a töb­bi. Búcsúzóul meghív egy Esti Hírlapra. Az 5. oldalon hangzatos Cím adja tudtul, hogy ágyút mégsem lopnak a hajórablók. Milyen jól lehetne ezzel „púderolni" Jámbor Ernő Konténeres kazánház y?!*oza!?s Fűtéskorszerűsítés a füvészkertben A Szegedi József Attila Tudományegyetem füvész­kertje az utóbbi két esz­tendőben három nagy lég­terű, magas növényházzal bővült. Ezeknek tén töké­letes hőellátására a régi széntüzelésű, hagyományos kazánok már alkalmatlan­nak bizonyultak. Ezért meg­kezdték a fűtésrendszer kor­szerűsítését, az olajtüzelés­re átállást. Ügynevezett kon­téneres, vagyis bárhol köny­nyen felszerelhető és gyor-. san üzembe helyezhető ka­zánházat kaptak, amelynek nagy teljesítményű beren­dezései a régi üvegházakat és az új fóliaházakat egy­aránt elegendő hőenergiával látják el. Az ideiglenes kon­ténérés hőközpontot addig veszik igénybe, amíg fel­épül az új, s egyben végle­ges stabil kazánház. Építé­sét a tervek szerint 1979­ben kezdik meg. A jelenlegi átállásnál ügyelnek arra, hogy az ér­tékes trópusi, szubtrópusi növények: pálmák, agavék, kaktuszok, narancs-, citrom­és kakaófák, kávécserjék, orchideák és egyéb virágok ne károsodjanak. A szerelé­si munkák most javában folynak,, s eközben is opti­mális hőmérsékletet tarta­nak a növényházakban, ahol gyönyörűen díszlenek a me­legigényes növények. A na­rancsfa például még sosem hozott olyan gok termést, mint az idén. Ágain több mint száz gyümölcs érik, sárgul, s ugyancsak bő ter­mést ígér a dús lombozatú citromfa, virágzik néhány hibrid orchidea. Látogatókat egyelőre a növényházakban nem fogadnak, csak a sze­relési munkálatok befejezé­se után. állatyilág Bár Bulgária nem nagy ország, állatvilága rendkívül gazdag és változatos; fauná­jában mind a közép-európai, mind az ázsiai és földközi* tengeri állatfajok megtalál­hatóak. Eddig 13 és félezer állatfajt azonosítottak itt, számuk a becslések szerint 30—40 ezerre tehető. A bolgár zoológusok rég­óta fáradoznak azon, hogy ezt az állatvilágot rendsze­rezzék és kutatásaikról szá­mot adjanak. A negyvenes években Ivan Bures, az akadémiai zoológiai intézet vezetője kezdeményezésére kezdték meg a bolgár zooló­giai lexikon írását. A „Bul­gária faunája" című mű há­rom kötete jelent meg az elhatározást követő évek­ben, a következőre azonban — különböző kutatási okok­ból — 1976-ig nem került sor. A negyedik után 1978­ban három — az ötödik, hatodik és hetedik — kötet kiadása várható. 1980-ig a teljes, 15 kötetesre tervezett sorozat nyomdába kerüL A gyes-ről visszatérők ^fe | r r r rr| berezeserol M. L-né szegedi olvasónk három évig gyermekgon­dozási szabadságon volt. Munkába állás ntán kérte a munkahely vezetőjét, hogy a távolléte alatt tör­tént bérrendezésekre tekin­tettel az ő bérét is rendez­zék, mert tudomása szerint a vele azonos besorolásban levő közvetlen munkatársai átlagosan 150—200 forint béremelést kaptak. A mun­kahely vezetői kérését arra hivatkozással utasították el, hogy a gyermekgondozási szabadságról visszatérők számára csak adható bér­emelés, de az nem kőtelező. A gyermekgondozás) sza­badság előtti bérét és be­osztását biztosítják részé­re. Olvasónk arra kíváncsi, hogyan rendezték ezt a kér­dést rendeletileg? Olyan rendelet, amely kö­telezővé tenné a gyermek­gondozási szabadságról visz­szatérők béremelését, nin­csen. A rendelet csak azt mondja ki, hogy a gyermek­gondozási szabadságról visz­szatérőnek biztosítani kell a szabadság megkezdése előtti munkakörét és munka­bérét. Olvasónk által fel­vetett kérdésre a válasz a KÖZÜLETEK, MAGÁNOSOK, FIGYELEM! A Szeged városi Beruházási Vállalat Sze­ged, Felsőváros III. ütemének építési te­rületén lebontásra kerülő Ingatlanokat versenytárgyalás útján 1978. november 25-én 9 órakor értékesíti. A versenytárgyaláson megvásárolt épüle­tek bontási anyaga után 2000 Ft óvadékot, míg a további összeget a versenytárgyalá­son ismertetett és megkötött szerződésben foglalt határidőn belül csekken kell befi­zetni. Az épületet a bontási szerződésben foglalt határidőig le kell bontani. A versenytárgyalás találkozási helye: Szeged. Halász u.—Kereszttöltés u. sarok. HÁZASSÁG I. kerület Szeged: Szénásl Zoltán és Pap Jolán Edit, Ördög József és Su­sán Katalin, Elek Péter és Piti Mária, Maróti József Lajos és Tokai Gabriella Etelka, dr. Bat­tancs Lajos Gergely és dr. Tímár Ildikó, Lajtos István és Vincze Rozália Erzsébet, Császár Illés és Kiss Rozália. Varga Antal és Sípos Rozália Magdolna. Ábra­hám Gábor és Tóth-Godó Gizel­la, Farsang István és Varga Eri­ka Piroska, Farkas József és Horváth Erzsébet házasságot kö­töttek. II. kerület Szeged: Nógrádi Géza és Ta­kács Ilona, Deák Gyula és Pelle Magdolna, Kolompár Ervin és Balogh Éva, Varga Sándor és Daka Etelka, Szabó János és Vlszmeg Zsuzsanna Katalin, Fai­kas Antal Mihály és Petrovics Gyöngyi, Kukla Zoltán és Széli Magdolna, Vas Ferenc és Csong­rádi Éva Mária házasságot kö­töttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Adász Sándornak és Szűts Anna Etelkának Katalin, Rácz Lajosnak és Kasza Irén Erzsébetnek Zoltán, Szabó La­josnak és Ihász Katalinnal: Ka­talin, Fejes Sándornak és Juhász Ibolyanak Csaba Róbert, Köblös István Mihálynak és Födi Kata­linnak Zoltán János, Léderer Jó­zsefnek és Bacsa Máriának Szil­via, Hajdúk Jánosnak és Kószó Klárának Mónika, Lippai Györgynek és KónVa Ilonának György, Muhari Miklósnak és Papp Margit Magdolnának Ma­rianna, Rózsa Istvánnak és Hor­váth GizeUa. Juliannának Zoltán István, Pusztai József Károlynak és Kondász Máriának Katalin, Bíró Andrásnak és Kovács Ág­nesnek Ágnes Tünde, Boldizsár István Jánosnak és Gyovai Má­rtának Zsuzsanna, Sándor Lász­lónak és Horváth Máriának Edit. Süli Istvánnak és dr. Tőzsér Erzsébetnek András István, Kal­már Zoltán Tamásnak és Soro­slnszkl Máriának Eszter Mária. Hódi Józsefnek és Csikós Gizel­lának Ibolya, Kalmár Béla Györgynek és Zelenyánszki Ág­nesnek Balázs, Molnár Géza Gusztávnak és Balázsit Katalin­nak Katalin. Horváth-Zslkó Já­nosnak és Kalaoács Teréziának' István Lajos, Varga Istvánnak és Pál Halnalkának Richárd Dániel, Fehér Árpádnak és Pintér Vero­nikának Ágnes, Boczka János­nak és Henrik Éva Gyöngyinek Krisztina Angéla, Martin Fe­rencnek és Pálmai Éva Julian­nának Gábor, Varga Zoltánnak és Kutasi Hona Évának Szilvia Éva, Forral Tamásnak és Sziráki Évának Anikó, Sziráki Mihály­nak és Bakró Arankának Éva, Botáa Györgynek 4a Kovács Családi események Etelkának Bernadett, Tölgycssy Árpádnak és Török Etelka Edit­nek Dorottya Eszter, Eszik Zol­tánnak és Kocsis Magdolnának Gerda Edina, Mészáros András­nak és Szűcs Piroskának András, Tóth Imrének és Csűrei Ilona Rozáliának László, Vörös László Zoltánnak és Búzás Magdolná­nak Márta, Nagy Istvánnak és Babarczi Máriának Andrea, Bog­nár Ferencnek és Kovács Klára Matildnak Erika, Hajdú László Józsefnek és Czékus Juliannának Anikó. Hajdú László Józsefnek és Czékus Juliannának Eszter, Kvalla Gábor Lászlónak és Dóra Mária Ritának Netta Rita. Nagy Istvánnak és Kovács Juliannának István, Zavagyák Gábor Ernőnek és Kerekes Juliannának Gábor, Gáli Józsefnek és Laczi Marianna Erzsébetnek Barbara, Hegedús Sándornak és Vass Erzsébetnek Veronika, Ludman Gyulának és Kis Ilonának Zoltán. Bozsó Ist­vánnak és Horváth Editnek Gab­riella, Kovács Lászlónak és Ben­ézik Erzsébetnek Andrea, Hor­váth Sándornak és Daczi Klá­rának Győző, Lévai Mihálynak és Szombathelyi Ilona Katalinnak Zsolt Tamás, Ambrus Ferenc Mi­hálynak és Majláth Erzsébet Ju­liannának Mariann, Juhász Jó­zsefnek és Laczi Mária Magdol­nának Andrea Magdolna, Halasi Antalnak és Budai Máriának Gá­bor, Ülés/Németh Károlynak és Nyári Erikának Csilla, Kazi Jó­zsefnek és Pesti Ilonának Csaba József, Vass Ferencnek és Kürthi Rozáliának Ferenc, Tóth Lajos Mihálynak és Szirovlcza Irénnek Zoltán, Kucscra Istvánnak és Csókás) Erzsébetnek Katalin, Kiss Józsefnek és Szabó Iloná­nak Hajnalira, Kovács Lajosnak és Takó Emőkének Lajos, Antal Pálnak és Ichnátyik Zsuzsanná­nak Zsuzsanna, Gyónl Károly­nak és Turcsik Anikónak Sza­bolcs, Tösmagi Lászlónak és Bor­dáes Zsuzsannának Anita. Dózsa Attila Istvánnak és Mészáros Editnek Attila. Lőrincz Józsefnek és Pölös Ibolya Máriának And­rea, Hegedűs Ernőnek és ördög Magdolnának Gábor nevű gyer­meke szülelett. III. kerület Szeged: Dragity Imrének és Susán Irénnek Róbert, Rácz Ist­vánnak és Pataki Juliannának Anett, Szána László Istvánnak és Molnár Máriának Gábor, Les­tár Józsefnek és Nagy Ilona Má­riának Gábor, Szűcs Szilveszter­nek és Sztankovics Erzsébetnek Etelka, Széplaki Imrének és Ré­dal Olgának András Dávid, Oro­bej Nytkolaj Fjodorovlcsnak és Lazur Brigitta Mariannának Iván Norbert, Miklós Gábornak és Szalma Erzsébetnek Anita And­rea, Péter Jánosnak és Szabari Juliannának Attila. Tóth József­nek és Lócskai Mártának Tímea, Varga Imrének és Tamási Ilona Gizellának Anita Amarilla. Kó­rász Lászlónak és Péter Gizel­lának Brigitta Szilvia, Papp Gá­bornak és Kiss Katalinnak Gá­bor, Szarka-Kovács Nándornak és Kővágó Mária Annának Atti­la, Mucsl Károlynak és Török Máriának Sarolta, Darázs Fe­rencnek és Formanek Izabella Brigittának Krisztián nevű gyer­meke született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Lippai Sándorné Vet­ró Anna, Bozókl Lajos, Hódi Mi­hály. Jenel Imre, Batancs Jó­zsef, Magyar László Sándor, Im­reh Endréné Metzler Emma, Muskó György. Jaksa Ferencné Varga Anna, Balasi Lajos, Tóth András, Eperjesi Ferencné Bar­na Jusztina, Fenyvesi József Im­re. Balogh Istvánné Takács Ju­lianna, Peterdy Pál, Purgel Pál, Rehák István, Miklós Pálné Tö­rök Anna, Zsurka József, Földi Béláné Baumann Terézia. Bata Istvánné Szabó Anna, Dancsó István, Kiss Mihály. Tóth Péter Pál, önozó Imre, Nótári István, Dóda Sándorné Fábián Julianna, Domonkos János. Hevesi András, . Rácz Gyula, Nákics Györgyné Móra Mária, Kádár Jánosnó Sa­vanya Anna, dr. Forgó Béla, Ambrus Béláné Imre Anna, Rácz János meghaltak. II. kerület Szeged: Patyi Jánosné István Magdolna, Kovács János, Alek­szln Ilona, Bacsó Zoltán, Seres Lajosné Lakatos Anna. Schwarz Jánosné Vas Katalin, Ördög-De­ák Ferenc. Andres Frigyes Já­nosné Fülöp Veronika, Kovács Sándorné Takács Klára, Faragó Imréné S.oltl Terézia. Szűcs An­tal, Dobó IUésné Hebők Jolán, Juhos József, Janka Jánosné Far­kas Viktória, Csonka Julianna, Lengyel Gyula, Vásárhelyi Lajos­né Uzsorás Viktória, Mezei Ká­rolyné Nngy Margit. Nagy Lajos­né Marti Vilma. Czlkora Béla, Ráez Ernőné Vtda Éva, Dadai Ferenc meghaltak. ÜL kerület Szeged: Martonosi Franciska, Dávid Jenő, Szekeres János, ök­rös János, Szabó Pálné Kende­resi Zsuzsanna, Vecsernyés Vin­ce, Gönczi József, Metzing Jó­zsefné Schőn Mária, Biebert An­tal, Sánta Antalné Nyári Teré­zia, Tóth Vince, Szikszer Lajosné Kiss Etelka. Vanyek Ferenc Sán­dorné Rankl Gizella. Horváth Jó­zsef Csaba meghaltak. Munkaügyi Minisztérium 1976. január 31-én közzétett „Iránymutatás"-ban talál­ható (megjelent a Munka­ügyi Közlöny 1976. évi 1. szá­mában). A fenti iránymutatás ki­mondja, hogy a vállalatok és egyéb gazdálkodó egysé­gek részére lényeges feladat, hogy a kisgyermeküket ott­hon gondozó anyák bérezés tekintetében távollétük ide­je alatt ugyanolyan elbírá­lásban részesüljenek, mint a termelő munkában részt­vevő társaik és távollétük ideje alatt a többi dolgozó­nak adott béremelést a gyer­mekgondozási szabadságon levők is megkapják. Az iránymutatás szerint helyes, ha a vállalat a bél­emelésről a gyermekgondozá­si szabadságon levőket írás­ban értesíti. Természetesen a béremelést, a magasabb bért az anya csak akkor kap­ja meg, amikor munkába áll. Amikor az anya a gyer­mekgondozási szabadságról visszatér, meg kell vizsgál­ni, hogy bérezése — képes­sége és teljesítménye alap­ján — megfelel-e az ugyan­ilyen munkakörben vagy ugyanilyen teljesítmény mel­lett dolgozók keresetének. Általában a vállalatok az iránymutatásban foglaltak szerint bérrendezéskor bér­emelésben részesítik a gyer­mekgondozási szabadságon levőket éppen úgy, mint a termelő munkában levőket Legtöbb vállalat ha a gyermekgondozási szabadsá­gon levő anyák bérét a tá­vollét ideje alatt nem ren­dezték, úgy az esetben a visz­szatérésük alkalmával ará­nyosítják a velük egy mun­kakörben dolgozók bérével. A közölt Iránymutatás csak javaslat, betartása nem kö­telező, és figyelmen" kívül hagyásával a vállalat nem követ el jogszabálysértést. DR. V. M. A kis kikötők új élete A tengeri teherforgalom növekedése miatt Lengyelor­szágban a szczecini-swi­noujsciei, gdanski és gdynlai nagy kikötők felújításával párhuzamosan kibővítik a Balti-tenger középső részé­nél fekvő kis kikötőket is. Ez elsősorban a kolobrzegi, darlowoi és ustkai kikötők­re vonatkozik, amelyek te­herforgalma a jelenlegi 650 ezer tonnáról 1985-ig évi 2 millió tonnára emelkedik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom