Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-19 / 273. szám

3 Vasárnap, "Í978. november 19. Terven felül 5 ezer tonna szén A Nógrádi Szénbányák szorospataki aknaüzemében dolgozó szocialista brigádok vállalták, hogy az éves ter­ven felül — amely 260 ezer tonna — 5 ezer tonnával több jó minőségű, fekete szenet termelnek ki. A szo­cialista brigádok közül is ki­emelkedik a Mező Imre és a Gagarin brigád, amelyek már több ízben kaptak kivá­ló munkájukért kitüntető címeket A képen: a Gaga­rin szocialista brigád. Uae a draga, flIHi B"€9SaS Klilönbsé az azonos Nem valami logikai buk- — yolt-e példa, hogy sor­fencet takar "a cím. Hogy katona bírálta valamelyik miről is van szó, tömören elöljáróját, annak módsze­fogalmazza meg Bracsok rét, magatartását? István alezredes, néphadse- — Tévedés lenne azt gon­regünk magasabb egysége dőlni — magyarázza hévvel pártbizottságának titkára: —, hogy ez kizárt. Igen, — Pártbizottságunk. az volt rá példa, bizonyára lesz alapszervezetek, a kommu- is, mert a párttaggyűlésen nisták alapvető munkálko- ez természetes. dása — akár a civil életben — Aztán lett-e következ­— törődést jelent az embe- ménye? rekkel, ők vannak a fókusz- — Ha arra gondol — ban. A lényeg tehát azonos, gyújt újabb cigarettára —, A különbség: amit a kato- hogy katonáéknál könnyen nai szolgálat fegyelme, fele- lehet következmény, már­lőssége és nehézsége jelent, mint visszatörlesztés, téved. Hivatásosnak és sorköteles- Ezt nem tűrjük meg! De a nek. kérdésre mondom: volt kö­Aztán arról meditálunk, vetkezmény, mégpedig az, hogy bevonul a katona, hogy a megbírált megszün­mert parancsot kapott rá. A tette hibáját, velük törődésben nem is az — A nem párttagok ho­ünnepélyes fogadtatás itt a gyan vehetnek részt a kato­lényeg, hanem a hétközna- nai közéletben? pok megannyi rezdülése, — A sorkatonák iórészt amiből aztán közérzet lesz. tagjai a KISZ-nek. Ez is fó­Kezdődik ez azzal,- hogy rum. Aztán időről időre tar­megértsék: miért kell be- tunk állománygyűléseket, vonulni, miért kell szolgá- ami voltaképpen megfelel az latot teljesíteni. üzemek termelési értekezle­— Nem „sarkos-katoná- tének. Őszinteséget, nyíltsá­san" tesszük ezt — mosolyo- got, gerincességet, tudatos dik el a pártbizottság titká- fegyelmet kérünk a sorka­ra —, hanem mindenkivel tonáktól is. Ez jellemzi az szót értve, megtalálva a állománygyűléseket, a KISZ­közös hangot isták megbeszéléseit is. Ta­Igaz, parancsszóra nincs Ián itt kell hozzátennem: az és sohasem lehet meggyőző- utóbbi időben alig-alig akad dés. A kommunisták azt se- katona, aki „kilóg" a sor­gítik először tudati állapot- bóL tenni az újoncoknál, mi — Nincsenek fegyelmezet­kötelességük, miért kato- lenségek'' n?k> ™ a föladatuk. Aztán _ Nem sablon az élet at ke 1 segítem az érkezőket f hát e akadnak Ha az itteni, a civilnél merő- ártt követi el _ , n ben mas élet nehézsegein. £orkatona, tiszthelyettes Mert a katona ideje beosz- tiszt _ kommunista bizottság, az alapszerveze­tek, a kommunisták tevé­kenységét a magasabb egy­ségben? — Erre „válaszoljon" ma­gasabb pártszervünk doku­mentuma. Nemrégiben vizs­gálták ugyanis a XI. párt­kongresszus határozatának végrehajtását pártszerveink működési területén. Nézzük a felsőbb párt­szerv ellenőrzésének sum­mázatát. A pártbizottság, a párt-végrehajtóbizottság, az alapszervezetek nélkülözhe­tetlen, fontos szerepet tölte­nek be a magasabb egység egész életében. Munkájuk rendszeres, tervszerű, tar­talmában és formájában igényesebben tesznek eleget föladataiknak. — Az értékelés dicsér, el­ismeri a végzett munkát. — Igen. Ez öröm szá­munkra, s hittel végezzük ezután is a dolgunkat. De nem rekedünk meg, elége­dettségre semmi okunk. Az élet halad, a pártmunkát ehhez kell igazítani katoná­éknál is. De ki is a pártbizottság titkára? Dióhéjban a követ­kezőket róla: 40 éves. vihar­sarki szegénységből, forra­dalmi levegőben nőtt föl. Tizennégy éves, amikor megkezdi a katonai közép­iskolát, majd utána elvégzi az egyesített tisztiiskolát. Ezután szakaszparancsnok a gépesített lövészeknél. a KISZ-bizottság titkára, majd a magasabb parancsnoksá­gon az ifjúsági alosztály ve­zetője. Közben elvégzi a po­toronyban — melyet jelképes tanul­ságai miatt érdemes e gondolatsor elején fölidézni, s mely Prágában, a Károly-híd közelében emelkedik — külö­nös rendeltetésű vasketrec látható. A mi­nőségvédelem sajátos eszközeként, arra szolgált hajdanában ez a zárka, hogy ben­ne állítsák pellengérre a céhtagot, aki nem átalott az előírtnál rosszabb minőségű, vagy kisebb súlyú terméket forgalomba hozni. Nem tudni, mire vezetne, ha ezt a módszert a mi kereskedelmi felügyelősé­geink is átvennék; annyi bizonyos, hogy kohászatunk aligha győzné anyaggal a vasketrecgyártást. De hát ne tréfálkozzunk azon, aminek a fele sem tréfa; maradjunk inkább a prá­gai múzeális emlék mélyebb jelentésénél — annál, hogy a minőségrontással szem­ben a társadalomnak már évszázadokkal ezelőtt is nyomatékos szakciók alkalmazá­sával kellett védekeznie. Nos, ilyen véde­kező intézkedésekben éppenséggel ma sincs hiány: legutóbb 1974-ben szabályozta át­fogó határozatban a kormány az áruk és szolgáltatások minőségvédelmével össze­függő teendőket, 1976-ban ugyancsak mi­nisztertanácsi rendelet rögzítette a lakos­sági jgvító-karbantartó szolgáltatások mi­nőségi biztosítékait, az anyagi következ­ményeket pedig részint újraszabályozta a Polgári törvénykönyv. Szabályokat és ha­tározatokat még jócskán sorolhatnánk, ám az olvasó méltán tűnődhetne e szabályok nem éppen vasketrecszigorán, a boltokban szerzett, olykor baljós tapasztalataira ha­gyatkozva. Érdemes azonban most egy olyan szank­cióra, következményre utalnunk, amely a minőséget termelői oldalról ma is nagy­mértékben befolyásolja, s hatása a jövő­ben — bizonyossággal állítható — mind nyomatékosabbá válik. Ez pedig ama köz­hellyel fejezhető ki, hogy ami rossz, az egyszersmind — drága is. Közelebbről ez azt jelenti, hogy a nem kielégítő minőség egész sor hátrányos kö­vetkezménnyel jár a termelővállalatok számára, beleértve bizonyos közvetett kö­vetkezményeket Is. Ami a közvetlen hát­rányokat, tehát a költségnövelő hatásokat illeti, az ezzel kapcsolatos tények olykor nem feiezik ki elég megbízhatóan a hely­zetet. Egv kohó- és gépipari vizsgálat megállapította például, hogy vállalatainak minőséggel kapcsolatos vesztesége — ide sorolva a selejt, a minőségi kötbér, a ga­ranciális költség forintkihatárait —, ösz­szevetve a nettó árbevétellel 1970-ben 1,86 száza'ék volt 1976-ban pedig 1,54-re mérséklődött. A mutató, részint a csekély aránnyal, részint csökkenő mértékével, okot adhatna a derűs elégedettségre, ha azok a bizonyos közvetett — és mutatók­ban aligha kifejezhető — hatások nem csatlakoznának az előbbiekhez. Erről szólva, nem árt közelebbről szem­ügyre venni a minőség mai. toor.szerű fo­galmát. mert ily módon kitűnik, hogy a piaci értékesíthetőség tömérdek feltétele sűrűsödik a szóban. A technikai színvonal­tól az esztétikai hatásig, a megbízhatóság­tól a termék újdonságertékéig, az árral egybevetett tartósságtól a csomagolásig, tucatnyi tényező rangsorolja a minő-éget. Jellemző, hogy az Európai Minőségi Szer­vezet számításai szerint ma már az opti­mális minőség garantálása, feltételinek folyamatos megteremtése a korszerű vál­lalatoknál eléri a termelési költségek 12-15 százalékát S a minőség egyenetlensége vagy tar­tósan alacsony színvonala — az imént említett „minőségköltségek" lefaragása — végül is ahhoz a következ­ményekhez vezet, amit a közmondás oly szem'életesen érzékeltet: olcsó húsnak híg a leve... A gyenge minőség ugvanis előbb-utóbb mindenképpen korlátozza az értékesítést, vagy mérsékeli az elérhető árat. Átmenetileg bizonyos hiánvzó ter­mékek piacán ezt a hatást ellensúlyozhat­ja a kereslet. Ám ezúttal is közbeszól az a tartósan hátrányos következmény, hogv az ilyen típusú értékesítésre berendezkedő váUalat techno'ógiailag elmarad, korsze­rűségben megreked, 8 ezért előbb-utóbb magas árat ke'l fizetnie. Ami oedig a kül­földi értékesítést illeti — s ehhez napja­ink exporttapasztalatai bőséggel nyújthat­nak példákat —, a minőség, illetve az el­érhető ár viszonya érzékletes oontosság­gal igazolja: ami rossz, az drága — más szóval: a gyenge termékminőség minden­képpen visszahat a bevételekre. S e'őbb-utóbb ez a következmény tölt­heti be azt a nyomatékosító szerepkört, amit hajdanán, ott. a Káro'v-híd mellett, a vasketrec vo't hivatott a társadalom vé­delmében teljesíteni! Tábori András tott, előírások, parancsok közösségnek is számadással litikai' főiskolát és a Zrínyi vannak. Azzal együtt, hogy az ifjúsági klubokban meg­annyi a föltétel a szórako­zásra, művelődésre. — Milyen jellemnek a mostani sorkatonák? tartozik. A kérdésekre válaszolva aztán arról szólt a pártbi­zottság titkára: a KlSZ-is­ták soraiból náluk, a nép­... ... - . .,, hadsereg nagy nevelőiskolá­Általában őszinték, jában jó néhányan kiérdem. lik, hogy a kommunisták soraiba kerüljenek. — Jó érzés aztán — hogy volt katonáinkról, pártta­gokról olvasunk az újság­ban, mikor leszerelve szo­cialista brigádot vezetnek, újitanak, jól helytállnak a nyíltak, fegyelmezettek. So kan gyárak, téeszek brigád­jainak közösségéből jönnek. Nem új számukra, hogy kö­zösségben kell élniük. A katonai kötelmek azonban kezdetben számukra is új körü—oényt jelentenek. Vannak akik párttagként termelésben. vonulnak be. Velük a párt­bizottság titkára is már az első napokban szót vált. Az lalap-zervezelekben pedig pártmegbízatást kannak. Jó néhány bevonult párttag a KISZ-szervezetben tölt be vezető tisztséget. többen egyéb közösségi föladatokat végeznek. Követelmény a sorkatona párttagoktól is hogy mind a fizikai fölada­tok végrehajtásában, mind a közösségi életben példát adjanak. A taggyűlések rendszere­sek. — Az is természetes — állapítja meg a pártbizott­ság titkára —, hogy a párt­fórumokon minden párttag, tehát a sorkatona is és a pa­rancsnok is egyenrangú, .sima váll-lapú". — Hogyan értékeli a párt­Miklós katonai akadémiát. Évek óta a magasabb egység pártbizottságának titkára, 1970-től tagja a néphadse­reg pártbizottságának. Sze­ret olvasni, meg elbeszélé­seket ír. több közülük la­pokban is megjelent. Per­sze sokszor szólítja el a csa­ládjától hosszabb-rövidebb időre a kötelesség. „Fontos, hogy jó a családi háttér ..." — Boldog ember-e? — Igen, mert azzá tesz munkám, életem, csalá­dom ... Morvay Sándor Mezőgazdasági beruházások Sikeresek voltak a gazda­ságos exportot bővítő mező­gazdasági beruházások, a hasonló rendeltetésű élelmi­szeripari fejlesztésekről vi­szont ilyen egyértelműen nem mondható el ugyanez. Esetenként ugyanis megkés­nek ezek a beruházások és nem egyszer a vártnál las­sabb ütemben bontakozott ki a fejlődés — ezt állapította meg a MÉM átfogó elem­zése, amely arra keresett választ, hogyan áll a jelentős összegű hitelekkel felépített üzemek, üzemrészek fejlesz­tése, és a beruházások meny­nyire felelnek meg a vára­kozásnak. A 45 milliárd forintos hi­telalapból a tárcához tartozó üzemek, gazdaságok 15,8 milliárd forintot vettek igénybe, tehát a rendelkezés­re álló összeg harmadát kö­tötték le. Az állami gazdasá­gok ás a tsz-ek főként gépe­ket vásároltak a hitelből, s a hozamok fokozásával te­remtették élő a hitel vissza­fizetésének anyagi fedezetét Targoncavezetők versenye A november 25-ig tartó és a kábelgyár 20, harminc szakmunkástanuló- és ifjú- éven aluli targoncavezetője. munkásnapok keretében tegnap, szombaton délelőtt a szalámigyárban targoncave­zető-versenyt rendezett a KISZ Csongrád megyei bi­zottsága. A szakmai-elméleti és po­litikai vetélkedő után egy kijelölt akadálypályán mér­te össze ügyességét a HÓD­GÉP, a szalámigyár, a MÁV, a konzervgyár, a Kontakta A fiatalok tanúbizonyságot tettek alapos szakmai fel­készültségükről. A verseny győztese a Die­sel-üzemű targoncák kategó­riájában Minyó Sándor, a konzervgyár dolgozója lett, aki 1500 forintos pénzjuta­lomban részesült. Második helyezést ért el Tóth László (HÖDGÉP) — jutalma 1000 pénzjutalmat Halper János (HÓDGÉP) kapta. Az elektromos üzemű tar­goncák kategóriájában a kö­vetkező sorrend alakult ki: eíső Makra Sándor, második Papdi Erzsebet, harmadik Szabó Zoltán — mindhár­man a konzervgyár targon­cavezetői. Jutalmuk ugyan­csak 1500—1000—800 forint A díjakat és az okleveleket Horváth András, a megyei forint. A harmadik díjat és KISZ-bizottság ifjúmunkás­a vele járó 800 forintos felelőse adta át Elhunyt dr. Orbán László A MSZMP Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköz­társaság Minisztertanácsa, az országgyűlés elnöksége mély megrendüléssel és fájda­lommal tudatja, hogy november 18-án tragikus hir­telenséggel, szívroham kö­vetkeztében elhunyt dr. Or­bán László elvtárs, a magyar kommunista mozgalom ki­emelkedő személyisége, a Magyar Szoralista Munkás­párt Központi Bizottságának tagja, nyugalmazott kulturá­lis miniszter, országgyűlési képviselő, a Közművelődési Tanács elnöke. Dr. Orbán László temetése november 23-án (csütörtö­kön) 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkás­mozgalmi panteonjában. El­hunyt elvtársunk barátai, harcostársai és 13.30 órától róhatják le ke­gyeletüket a ravatalának riumban kapott beosztást 1956-tól 1967-ig ismét a párt Központi Bizottságának appa­rátusában dolgozott a tudo­munkatársai mányos és kulturális, illetve az agitációs és propaganda osztály vezetőjeként. Ezután a művelődésügyi miniszter * első helyettese, államtitkár Dr. Orbán László 1912. lett augusztus 2-án, Nógrádverő- 1945 és 1951 között az cén született Középiskolái- MKP, Illetve az MDP KV nak elvégzése után a mis- tagja volt. 1957-től az kolci jogakadémián és a MSZMP Központi Bizottság szegedi egyetem jogtudomá- gának tagja. 1945—1953 kö. nyi karán szerzett diplomát, zött és 1958-tól országgyűlési 1938-ban a kommunista párt képviselő, tagja lett Részt vett az ifjú- A Népköztársaság Elnöki sági mozgalmat irányító Or- Tanácsa 1962-ben a Munka seágos Ifjúsági Bizottság Vörös Zászlórendjével. 1965­munkájában, majd a háború ben és 1968-ban a Munka alatt a függetlenségi mozga- Érdemrend arany fokozatá­lom szervezésében. val. 1970-ben a Fe'szabadu­A felszabadulás után a lásj Jubileumi Emlékérem­párt központjában dolgozott, mel 1975-ben a Magyar Nép­hosszabb ideig az agitációs köztársaság Zászlórendjével és propaganda osztály veze- tüntette ki. tője volt. 1950 és 1955 között Haláláig az Országos Köz­előbb mint főosztályvezető, művelődési Tanács elnöke később mint miniszterhelyet- volt. Mint miniszter 1976-ban te« az Oktatásügyi Miniszté- ment nyugdíjba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom