Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-19 / 273. szám

3 Vasárnap, "Í978. november 19. Terven felül 5 ezer tonna szén A Nógrádi Szénbányák szorospataki aknaüzemében dolgozó szocialista brigádok vállalták, hogy az éves terven felül — amely 260 ezer tonna — 5 ezer tonnával több jó minőségű, fekete szenet termelnek ki. A szocialista brigádok közül is kiemelkedik a Mező Imre és a Gagarin brigád, amelyek már több ízben kaptak kiváló munkájukért kitüntető címeket A képen: a Gagarin szocialista brigád. Uae a draga, flIHi B"€9SaS Klilönbsé az azonos Nem valami logikai buk- — yolt-e példa, hogy sorfencet takar "a cím. Hogy katona bírálta valamelyik miről is van szó, tömören elöljáróját, annak módszefogalmazza meg Bracsok rét, magatartását? István alezredes, néphadse- — Tévedés lenne azt gonregünk magasabb egysége dőlni — magyarázza hévvel pártbizottságának titkára: —, hogy ez kizárt. Igen, — Pártbizottságunk. az volt rá példa, bizonyára lesz alapszervezetek, a kommu- is, mert a párttaggyűlésen nisták alapvető munkálko- ez természetes. dása — akár a civil életben — Aztán lett-e következ— törődést jelent az embe- ménye? rekkel, ők vannak a fókusz- — Ha arra gondol — ban. A lényeg tehát azonos, gyújt újabb cigarettára —, A különbség: amit a kato- hogy katonáéknál könnyen nai szolgálat fegyelme, fele- lehet következmény, márlőssége és nehézsége jelent, mint visszatörlesztés, téved. Hivatásosnak és sorköteles- Ezt nem tűrjük meg! De a nek. kérdésre mondom: volt köAztán arról meditálunk, vetkezmény, mégpedig az, hogy bevonul a katona, hogy a megbírált megszünmert parancsot kapott rá. A tette hibáját, velük törődésben nem is az — A nem párttagok hoünnepélyes fogadtatás itt a gyan vehetnek részt a katolényeg, hanem a hétközna- nai közéletben? pok megannyi rezdülése, — A sorkatonák iórészt amiből aztán közérzet lesz. tagjai a KISZ-nek. Ez is fóKezdődik ez azzal,- hogy rum. Aztán időről időre tarmegértsék: miért kell be- tunk állománygyűléseket, vonulni, miért kell szolgá- ami voltaképpen megfelel az latot teljesíteni. üzemek termelési értekezle— Nem „sarkos-katoná- tének. Őszinteséget, nyíltsásan" tesszük ezt — mosolyo- got, gerincességet, tudatos dik el a pártbizottság titká- fegyelmet kérünk a sorkara —, hanem mindenkivel tonáktól is. Ez jellemzi az szót értve, megtalálva a állománygyűléseket, a KISZközös hangot isták megbeszéléseit is. TaIgaz, parancsszóra nincs Ián itt kell hozzátennem: az és sohasem lehet meggyőző- utóbbi időben alig-alig akad dés. A kommunisták azt se- katona, aki „kilóg" a sorgítik először tudati állapot- bóL tenni az újoncoknál, mi — Nincsenek fegyelmezetkötelességük, miért kato- lenségek'' n?k> ™ a föladatuk. Aztán _ Nem sablon az élet at ke 1 segítem az érkezőket f hát e akadnak Ha az itteni, a civilnél merő- ártt követi el _ , n ben mas élet nehézsegein. £orkatona, tiszthelyettes Mert a katona ideje beosz- tiszt _ kommunista bizottság, az alapszervezetek, a kommunisták tevékenységét a magasabb egységben? — Erre „válaszoljon" magasabb pártszervünk dokumentuma. Nemrégiben vizsgálták ugyanis a XI. pártkongresszus határozatának végrehajtását pártszerveink működési területén. Nézzük a felsőbb pártszerv ellenőrzésének summázatát. A pártbizottság, a párt-végrehajtóbizottság, az alapszervezetek nélkülözhetetlen, fontos szerepet töltenek be a magasabb egység egész életében. Munkájuk rendszeres, tervszerű, tartalmában és formájában igényesebben tesznek eleget föladataiknak. — Az értékelés dicsér, elismeri a végzett munkát. — Igen. Ez öröm számunkra, s hittel végezzük ezután is a dolgunkat. De nem rekedünk meg, elégedettségre semmi okunk. Az élet halad, a pártmunkát ehhez kell igazítani katonáéknál is. De ki is a pártbizottság titkára? Dióhéjban a következőket róla: 40 éves. viharsarki szegénységből, forradalmi levegőben nőtt föl. Tizennégy éves, amikor megkezdi a katonai középiskolát, majd utána elvégzi az egyesített tisztiiskolát. Ezután szakaszparancsnok a gépesített lövészeknél. a KISZ-bizottság titkára, majd a magasabb parancsnokságon az ifjúsági alosztály vezetője. Közben elvégzi a potoronyban — melyet jelképes tanulságai miatt érdemes e gondolatsor elején fölidézni, s mely Prágában, a Károly-híd közelében emelkedik — különös rendeltetésű vasketrec látható. A minőségvédelem sajátos eszközeként, arra szolgált hajdanában ez a zárka, hogy benne állítsák pellengérre a céhtagot, aki nem átalott az előírtnál rosszabb minőségű, vagy kisebb súlyú terméket forgalomba hozni. Nem tudni, mire vezetne, ha ezt a módszert a mi kereskedelmi felügyelőségeink is átvennék; annyi bizonyos, hogy kohászatunk aligha győzné anyaggal a vasketrecgyártást. De hát ne tréfálkozzunk azon, aminek a fele sem tréfa; maradjunk inkább a prágai múzeális emlék mélyebb jelentésénél — annál, hogy a minőségrontással szemben a társadalomnak már évszázadokkal ezelőtt is nyomatékos szakciók alkalmazásával kellett védekeznie. Nos, ilyen védekező intézkedésekben éppenséggel ma sincs hiány: legutóbb 1974-ben szabályozta átfogó határozatban a kormány az áruk és szolgáltatások minőségvédelmével összefüggő teendőket, 1976-ban ugyancsak minisztertanácsi rendelet rögzítette a lakossági jgvító-karbantartó szolgáltatások minőségi biztosítékait, az anyagi következményeket pedig részint újraszabályozta a Polgári törvénykönyv. Szabályokat és határozatokat még jócskán sorolhatnánk, ám az olvasó méltán tűnődhetne e szabályok nem éppen vasketrecszigorán, a boltokban szerzett, olykor baljós tapasztalataira hagyatkozva. Érdemes azonban most egy olyan szankcióra, következményre utalnunk, amely a minőséget termelői oldalról ma is nagymértékben befolyásolja, s hatása a jövőben — bizonyossággal állítható — mind nyomatékosabbá válik. Ez pedig ama közhellyel fejezhető ki, hogy ami rossz, az egyszersmind — drága is. Közelebbről ez azt jelenti, hogy a nem kielégítő minőség egész sor hátrányos következménnyel jár a termelővállalatok számára, beleértve bizonyos közvetett következményeket Is. Ami a közvetlen hátrányokat, tehát a költségnövelő hatásokat illeti, az ezzel kapcsolatos tények olykor nem feiezik ki elég megbízhatóan a helyzetet. Egv kohó- és gépipari vizsgálat megállapította például, hogy vállalatainak minőséggel kapcsolatos vesztesége — ide sorolva a selejt, a minőségi kötbér, a garanciális költség forintkihatárait —, öszszevetve a nettó árbevétellel 1970-ben 1,86 száza'ék volt 1976-ban pedig 1,54-re mérséklődött. A mutató, részint a csekély aránnyal, részint csökkenő mértékével, okot adhatna a derűs elégedettségre, ha azok a bizonyos közvetett — és mutatókban aligha kifejezhető — hatások nem csatlakoznának az előbbiekhez. Erről szólva, nem árt közelebbről szemügyre venni a minőség mai. toor.szerű fogalmát. mert ily módon kitűnik, hogy a piaci értékesíthetőség tömérdek feltétele sűrűsödik a szóban. A technikai színvonaltól az esztétikai hatásig, a megbízhatóságtól a termék újdonságertékéig, az árral egybevetett tartósságtól a csomagolásig, tucatnyi tényező rangsorolja a minő-éget. Jellemző, hogy az Európai Minőségi Szervezet számításai szerint ma már az optimális minőség garantálása, feltételinek folyamatos megteremtése a korszerű vállalatoknál eléri a termelési költségek 12-15 százalékát S

a minőség egyenetlensége vagy tartósan alacsony színvonala — az imént említett „minőségköltségek" lefaragása — végül is ahhoz a következményekhez vezet, amit a közmondás oly szem'életesen érzékeltet: olcsó húsnak híg a leve... A gyenge minőség ugvanis előbb-utóbb mindenképpen korlátozza az értékesítést, vagy mérsékeli az elérhető árat. Átmenetileg bizonyos hiánvzó termékek piacán ezt a hatást ellensúlyozhatja a kereslet. Ám ezúttal is közbeszól az a tartósan hátrányos következmény, hogv az ilyen típusú értékesítésre berendezkedő váUalat techno'ógiailag elmarad, korszerűségben megreked, 8 ezért előbb-utóbb magas árat ke'l fizetnie. Ami oedig a külföldi értékesítést illeti — s ehhez napjaink exporttapasztalatai bőséggel nyújthatnak példákat —, a minőség, illetve az elérhető ár viszonya érzékletes oontossággal igazolja: ami rossz, az drága — más szóval: a gyenge termékminőség mindenképpen visszahat a bevételekre. S e'őbb-utóbb ez a következmény töltheti be azt a nyomatékosító szerepkört, amit hajdanán, ott. a Káro'v-híd mellett, a vasketrec vo't hivatott a társadalom védelmében teljesíteni! Tábori András tott, előírások, parancsok közösségnek is számadással litikai' főiskolát és a Zrínyi vannak. Azzal együtt, hogy az ifjúsági klubokban megannyi a föltétel a szórakozásra, művelődésre. — Milyen jellemnek a mostani sorkatonák? tartozik. A kérdésekre válaszolva aztán arról szólt a pártbizottság titkára: a KlSZ-isták soraiból náluk, a nép... ... - . .,, hadsereg nagy nevelőiskoláÁltalában őszinték, jában jó néhányan kiérdem. lik, hogy a kommunisták soraiba kerüljenek. — Jó érzés aztán — hogy volt katonáinkról, párttagokról olvasunk az újságban, mikor leszerelve szocialista brigádot vezetnek, újitanak, jól helytállnak a nyíltak, fegyelmezettek. So kan gyárak, téeszek brigádjainak közösségéből jönnek. Nem új számukra, hogy közösségben kell élniük. A katonai kötelmek azonban kezdetben számukra is új körü—oényt jelentenek. Vannak akik párttagként termelésben. vonulnak be. Velük a pártbizottság titkára is már az első napokban szót vált. Az lalap-zervezelekben pedig pártmegbízatást kannak. Jó néhány bevonult párttag a KISZ-szervezetben tölt be vezető tisztséget. többen egyéb közösségi föladatokat végeznek. Követelmény a sorkatona párttagoktól is hogy mind a fizikai föladatok végrehajtásában, mind a közösségi életben példát adjanak. A taggyűlések rendszeresek. — Az is természetes — állapítja meg a pártbizottság titkára —, hogy a pártfórumokon minden párttag, tehát a sorkatona is és a parancsnok is egyenrangú, .sima váll-lapú". — Hogyan értékeli a pártMiklós katonai akadémiát. Évek óta a magasabb egység pártbizottságának titkára, 1970-től tagja a néphadsereg pártbizottságának. Szeret olvasni, meg elbeszéléseket ír. több közülük lapokban is megjelent. Persze sokszor szólítja el a családjától hosszabb-rövidebb időre a kötelesség. „Fontos, hogy jó a családi háttér ..." — Boldog ember-e? — Igen, mert azzá tesz munkám, életem, családom ... Morvay Sándor Mezőgazdasági beruházások Sikeresek voltak a gazdaságos exportot bővítő mezőgazdasági beruházások, a hasonló rendeltetésű élelmiszeripari fejlesztésekről viszont ilyen egyértelműen nem mondható el ugyanez. Esetenként ugyanis megkésnek ezek a beruházások és nem egyszer a vártnál lassabb ütemben bontakozott ki a fejlődés — ezt állapította meg a MÉM átfogó elemzése, amely arra keresett választ, hogyan áll a jelentős összegű hitelekkel felépített üzemek, üzemrészek fejlesztése, és a beruházások menynyire felelnek meg a várakozásnak. A 45 milliárd forintos hitelalapból a tárcához tartozó üzemek, gazdaságok 15,8 milliárd forintot vettek igénybe, tehát a rendelkezésre álló összeg harmadát kötötték le. Az állami gazdaságok ás a tsz-ek főként gépeket vásároltak a hitelből, s a hozamok fokozásával teremtették élő a hitel visszafizetésének anyagi fedezetét Targoncavezetők versenye A november 25-ig tartó és a kábelgyár 20, harminc szakmunkástanuló- és ifjú- éven aluli targoncavezetője. munkásnapok keretében tegnap, szombaton délelőtt a szalámigyárban targoncavezető-versenyt rendezett a KISZ Csongrád megyei bizottsága. A szakmai-elméleti és politikai vetélkedő után egy kijelölt akadálypályán mérte össze ügyességét a HÓDGÉP, a szalámigyár, a MÁV, a konzervgyár, a Kontakta A fiatalok tanúbizonyságot tettek alapos szakmai felkészültségükről. A verseny győztese a Diesel-üzemű targoncák kategóriájában Minyó Sándor, a konzervgyár dolgozója lett, aki 1500 forintos pénzjutalomban részesült. Második helyezést ért el Tóth László (HÖDGÉP) — jutalma 1000 pénzjutalmat Halper János (HÓDGÉP) kapta. Az elektromos üzemű targoncák kategóriájában a következő sorrend alakult ki: eíső Makra Sándor, második Papdi Erzsebet, harmadik Szabó Zoltán — mindhárman a konzervgyár targoncavezetői. Jutalmuk ugyancsak 1500—1000—800 forint A díjakat és az okleveleket Horváth András, a megyei forint. A harmadik díjat és KISZ-bizottság ifjúmunkása vele járó 800 forintos felelőse adta át Elhunyt dr. Orbán László A MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, az országgyűlés elnöksége mély megrendüléssel és fájdalommal tudatja, hogy november 18-án tragikus hirtelenséggel, szívroham következtében elhunyt dr. Orbán László elvtárs, a magyar kommunista mozgalom kiemelkedő személyisége, a Magyar Szoralista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, nyugalmazott kulturális miniszter, országgyűlési képviselő, a Közművelődési Tanács elnöke. Dr. Orbán László temetése november 23-án (csütörtökön) 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai és 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalának riumban kapott beosztást 1956-tól 1967-ig ismét a párt Központi Bizottságának apparátusában dolgozott a tudomunkatársai mányos és kulturális, illetve az agitációs és propaganda osztály vezetőjeként. Ezután a művelődésügyi miniszter * első helyettese, államtitkár Dr. Orbán László 1912. lett augusztus 2-án, Nógrádverő- 1945 és 1951 között az cén született Középiskolái- MKP, Illetve az MDP KV nak elvégzése után a mis- tagja volt. 1957-től az kolci jogakadémián és a MSZMP Központi Bizottság szegedi egyetem jogtudomá- gának tagja. 1945—1953 kö. nyi karán szerzett diplomát, zött és 1958-tól országgyűlési 1938-ban a kommunista párt képviselő, tagja lett Részt vett az ifjú- A Népköztársaság Elnöki sági mozgalmat irányító Or- Tanácsa 1962-ben a Munka seágos Ifjúsági Bizottság Vörös Zászlórendjével. 1965munkájában, majd a háború ben és 1968-ban a Munka alatt a függetlenségi mozga- Érdemrend arany fokozatálom szervezésében. val. 1970-ben a Fe'szabaduA felszabadulás után a lásj Jubileumi Emlékérempárt központjában dolgozott, mel 1975-ben a Magyar Néphosszabb ideig az agitációs köztársaság Zászlórendjével és propaganda osztály veze- tüntette ki. tője volt. 1950 és 1955 között Haláláig az Országos Közelőbb mint főosztályvezető, művelődési Tanács elnöke később mint miniszterhelyet- volt. Mint miniszter 1976-ban te« az Oktatásügyi Miniszté- ment nyugdíjba.