Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-19 / 273. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 68. évfolyam 273. szám 1978. november 19., vasárnap Ára: 1 forint MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A párizsi látogatás B efejeződött Kádár János franciaországi látogatása, megjelent a tárgyalásokról kiadott közös közlemény. A mérleg egyértelmű: a két ország kapcsolatainak legmagasabb szintű találkozója jól szolgálta nemcsak né­peink, hanem kontinensünk és a világ valamennyi, békét óhajtó emberének érdekeit. Milyen közegben, milyen előzmények után került sor «rre a látogatásra? A francia külügyminisztérium Szajna-parti palotájában Kádár János utazásának előestéjén emlékeztettek arra, hogy Párizs különleges jelentőséget tulajdonít a szocialista országokkal fenntartott kapcsolatoknak. Ennek egyik lát­ványos bizonyítéka, hogy — 1966-ban — éppen De Gaulle tábornok, a Francia Köztársaság akkori elnöke volt az első nyugati államfő, aki hivatalos látogatást tett a szovjet fő­városban. Ami a magyar—francia viszonyt illeti, a mostani csúcstalálkozó egy hosszú és eredményekben gazdag út minden eddiginél fontosabb állomásának tekinthető. A nemzetközi enyhülés jótékony körülményei között realizál­ható volt a két nép, a két ország közötti hagyományos ro­konszenvből fakadó célkitűzés a viszony szüntelen javítá­sára. A mostani csúcstalálkozó nemcsak protokolláris, de logikai előzményének tekinthető a kormányfők kölcsönös látogatása: Lázár György párizsi útját Raymonde Barre francia miniszterelnök 1977-bén viszonozta Budapesten. Már ezeken a találkozókon sok szó esett a kapcsola­tok egyik legfontosabb eleméről, a gazdasági érintkezések­ről. Nemcsak Budapesten, de Párizsban sem tartják tör­vényszerűnek azt a tényt, hogy Magyarország kereskedelmi partnerei közül Franciaország — a Német Szövetségi Köz­társaság, Ausztria és Olaszország mögött — csak a negye­dik helyen áll. Azt sem vitatták francia részről, hogy az egyensúly hiánya nehezíti a kölcsönös árucsere gyorsulá­sát Erre utalt Kádár János is, amikor látogatása előtt in­terjút adott Budapesten az egyik legtekintélyesebb francia napilapnak, a Le Monde-nak, és ebben kijelentette: Mun­kakapcsolataink alapvetően rendezettek, felfelé ívelnek, de nem élünk még az együttműködés számos lehetőségével.... Bízom abban, hogy közelgő látogatásom, a Francia Köz­társaság tisztelt elnökével és többi vezető tényezőjével foly­tatandó megbeszéléseink lendületet adnak majd biztatóan alakuló kapcsolataink sokoldalú fejlesztéséhez. Ez a két ország érdekein túl pozitív hozzájárulás lenne a béke és biztonság ügyéhez. A Le Monde nemcsak az interjút hozta le, hanem ve­séfcikkben méltatta a látogatás jelentőségét, amelyben így Irt: Kádár János útja új szakaszt jelez Franciaország ke­l^et-európal politikájában. A nagypolgári Figarótól kezdve, m. kommunista Humanitéig valamennyi jelentős francia lap vezető helyen foglalkozott a látogatással. Ilyen biztató előzmények után került sor magára a lá­togatásra. A Himnuszé s a Marseillaise egymást követő .felcsendülése a párizsi repülőtéren valóban kiemelkedő je­lentőségű eseménysorozat nyitányának bizonyult. A csúcs­találkozón a kétoldalú kapcsolatokon túlmutató kérdések között vezető helyet kapott a béke, az enyhülés problema­tikája. Véleményük megegyezett abban, hogy az enyhülés és a leszerelés napjainkban a nemzetközi helyzet alakulá­sának legfontosabb tényezője. Mind Kádár János, mind a francia államfő hangsúlyozta: minden felelős politikai té­nyezőnek erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy a helsinki megállapodások megvalósuljanak, ezáltal erősödjék az európai béke és biztonság, ami kedvezően hozzáiárul az egész világ békéjéhez. Franciaországban élénk visszhangot keltett Kádár Já­nosnak az Elysée-palotában rendezett díszvacsorán elhang­zott pohárköszöntője, amely szerint „... mi itt olyan or­szágokat képviselünk, amelyeken a történelem két leg­pusztítóbb háborúja söpört végig. A jelenlegi, sok bonyo­lult problémával terhelt korban minden erőnkkel olyan helyzet kialakításán kívánunk munkálkodni, amelyben za­vartalanul és hatékonyan kiteljesedik a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés együttműködése." M ár Kádár János párizsi tartózkodása alatt kitűnt, hogy mindkét fél úgv érzi: az eredmények megfe­lelnek a kölcsönös várakozásnak. Raymonde Barre francia miniszterelnök az MSZMP KB első titkára és fele­sége tiszteletére adott díszvacsorán úgy fogalmazott, hogy a csúcstalálkozó „bizonyíték arra: a különböző politikai és társadalmi rendszerű országok, egymás kötelékeit kölcsönö­sen tiszteletben tartva, megérthetik egymást és közösen szolgálhatják a béke ügyét". Ez a kölcsönösséget elismerő kitétel volt a további események alapja, valamint az a gon­dolat, hogy a jövőben mind a gazdasági, mind a kulturális kapcsolatokban az egyensúlyra törekvés gyorsíthatja viszo­nyunk további elmélyítését Kádár János és a francia elnök által aláírt közös köz­lemény tükrözi a tárgyalások jó légkörét és eredményessé­gét Kitűnik belőle, hogy a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság ragaszkodik az enyhülési folyamat to­vábbviteléhez, az erőszak és a belügyekbe való beavatkozás elvetéséhez, Helsinki szellemének ébren tartásához. Meg­vizsgálták gazdasági, kulturális, turisztikai és egyéb kap­csolataink továbbépítésének lehetőségét. Kádár János és a francia elnök — hangoztatja a közlemény — elégedett a tárgyalások eredményeivel. A látogatás befejeződött, új lendületet adva a magyar —francia viszony fejlődésének, és a két ország hátárán túl ls hozzájárul az enyhülés folyamatához. Jó tudni; mind a Duna, mind a Szajna partján azon munkálkodnak, hogy sokat szenvedett kontinensünkön alkotó nappalok és nyu­galmas éjszakák váltakozzanak. A KMP jubileumának tiszteletére Javuló minőség, egyenletes áruszállítás Az év sikeres befejezésé­nek, s egyben a jövő eszten­dő gondos előkészítésének jegyében több ezer szocialis­ta brigád vállalta, hogy a KMP megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére job­ban kihasználja a szerve­zettségben, a brigádközi együttműködésben, s a nagy anyagi áldozatokkal megte­remtett korszerű techniká­ban rejlő lehetőségeket Hazánk legnagyobb tran­zitállomásán, a záhonyi át­rakókörzetben a rakodógépek fokozott kihasználásának és a vagonok kevesebb veszteg­lésének együttes eredménye, hogy egy-egy dolgozó napi átlagban két tonnával több árut rak át, mint tavaly ilyenkor. Az év eleje óta 15,3 millió tonna export-, import­és tranzitáruval megrakott szerelvényt fogadott és to­vábbított Záhony, s az őszi csúcsidőszakban többször is született rekorderedmény. A szovjet vasutasok is segíte­nek abban, hogy a korábbi torlódások következményeit mielőbb felszámolják, s az év végéig még hátralevő 3,5 millió tonnányi áru zavarta­lanul átjusson a határon. A Jászberényi Hűtőgép­gyárban az 1978-as eszten­dőt a minőség évének nyil­vánították, s a gyártóvonal kritikusabb pontjain olyan műszereket szereltek fel, amelyek önműködően jelzik az esetleges hibákat. Egy­ben a korszerű technológiát is megteremtették, és annak szigorú érvényesítésére anya­gilag és erkölcsileg ösztönzik a dolgozókat. A gazdaság", a ' műszaki és a munkáskollek­tíva együttes erőfeszítései kifizetődőnek bizonyultak: az év eleje óta 150 ezer ab­szorpciós háztartási hűtő­szekrényt, ezenkívül csak­nem egymillió szóda- és habszifont szállítottak kivá­ló minőségben a hazai fo­Lakáskarbantartás saját erőből A Csongrád megyei tanács az V. ötéves tervben 2300 szövetkezeti lakás átadását irányozta ejő. Ebből 1300 la­kásba 1975 január elsejétől 1978 novemberéig folyama­tosan beköltözhettek a tulaj­donosok. Általában jó ütem­ben haladnak az építkezések, ennek köszönhető, hogy az V. ötéves terv első felében a vártnál több lakóház ké­szült el. A karbantartás és az át­adás után jelentkező hibák kijavítása továbbra is meg­újuló gond. A szegedi ház­gyári lakásokban néha jó ideig kell várni, amíg meg­felelően fűt a távfűtőhálózat, vagy amíg helyrehozzák a beázó mennyezetet. A radi­átorok, a fűtővízvezetékeit szereléséhez nem könnyű szakembert találni. Az oldal­és tetőpanelek közötti rése­ket pedig hasztalan tömik el az építővállalat dolgozói, majd minden hosszabb esőzés után, a víz változatlanul be­szivárog némelyik lakásba. A magas költségek miatt vonakodnak a lakásszövetke­zeti tagok attól, hogy az üzemeltető, a városgazdálko­dási vállalat havi átalányért karbantartsa a távfűtőháló­zatot a házakban. Így aztán néhány lakásszövetkezetnél az elnökre hárul, hogy a mű­szaki hibák kijavításához szakembert kerítsen, vala­mint másodállásban ellássa a különféle teendőket. Ezért különdíjat is megszavaznak számára a közgyűlésen. Hat lakásszövetkezet azonban fő­állású könyvelőkre, admi­nisztrátokra, pénztárosokra bízta az ügyeinek intézését. Egy ilyen lakásszövetkezeti gondnokságon hárman dol­goznak. összesen a megye 5 ezer 999 szövetkezeti lakásá­nak körülbelül 65 százalékát kezelik ezen a módon. A gondnokság létrehozásá­val a karbantartás is jóval szervezettebbé válhat. Hasz­nosabb lehetne a szegedi la­kásszövetkezetek Csongrádi sugárúton működő karban­tartó részlege is, amely je­lenleg bár kevés szakembert foglalkoztat, gvakran még­sem tud munkát adni dolgo­zóinak. Ha az előrelátható javításokról tervet készítené­nek a laksszövetkezetek, a részleg is bővíthetné szakem­bereinek létszámát, meg a lakástulajdonosok sem bosz­szankodnának. sokáig egy­egy kellemetlenséget okozó hiba miatt. A MÉSZÖV lakásszövetke­zeti titkárságán már elké­szült a jövő évi karbantar­tási terv —, ami új dolog — elősegíti azt, hogy gyorsab­ban, valamint saját erőből, a karbantartó részleg bevoná­sával javítsák ki a lakások­ban előforduló hibákat. J. E. gyasztóknak és további 17 ország vásárlóinak. A válla­lat csupán idei tőkés export­jából 17 millió dolláros be­vételre számíthat. A Csepel Autógyár egri gyáregységének brigádjai a Heves megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat kollektívájá­val közös programot hajt végre, amelynek nyomán az autógyár minden eddiginél korszerűbb sebességváltók gyártását kezdheti meg. Az építők egy hónappal a szerződéses határidő előtt befeiezték munkájukat, a felújított csarnokban meg­kezdődött a gyártóberendezé­sek szerelése, s most már biztosra vehető, hogy január első munkanapján a terme­lőmunka is induL Termelékenyebb munka­rend bevezetéséhez kérték és meg is kapták a segítséget a legjobb szocialista brigá­doktól a Szegedi Ruhagyár vezetői. Az új szervezeti forma lényege, hogy a ko­rábbi, 50 személyes munka­szalagokat 200 személyesek­re bővítették, mert így egy­egy dolgozónak kevesebb műveletet kell elvégeznie, s az új dolgozók gyorsabban megszerezhetik a gyakorla­tot Elsősorban a Május 1. és a Béke szocialista brigád segíti azokat., akiknek az át­állás nehézségeket okoz. Ugyanezek a brigádok kez­deményezték azt is, <hogy se­hol ne várják meg a „hiva­talos" munkaközi minőségel­lenőrzést, kontrollálják ma­guk saját munkájukat így kevesebb lesz az utólagos ja­vítanivaló, nagyobb ered­ményt érhetnek el, többet keresnek. A ruhagyár mű­szakonként most már körül­belül százzal több öltönyt készít, mint az év elején, az első osztályú áru aránya pe­dig 94,7-ről 96,1 százalékra emelkedett Amerikai szenátorok hazánkban Szombaton reggel kétnapoa látogatásra Budapestre érke­zett az amerikai szenátus, Abraham Ribicoff szenátor által vezetett küldöttsége. A Ferihegyi repülőtéren Szarka Károly külügyminisz­ter-helyettes és Darvasi Ist­ván, az országgyűlés külügyi bizottságának titkára fogadta a szenátorokat. Jelen volt Philipp M. Kaiser, az Ame­rikai Egyesült Államok bu­dapesti nagykövete. Kádár János, az MSZMP KB első titkára szombaton délelőtt az MSZMP KB Székházában fogadta a ha­zánkban tartózkodó Abraham Ribicoff szenátor vezette amerikai szenátusi küldöttsé­get. Megbeszélést folytatott a szenátorokkal, a két ország kapcsolatairól, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A megbeszélésen részt vett Púja Frigyes kül­ügyminiszter, jelen volt Phi­lip M. Kaiser. A délszlávok kongresszusa Szombaton az MSZMP Pest megyei bizottsága oktatási igazgatóságán megkezdődött a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének VIII. kongresszusa. A kétna­pos tanácskozás megnyitóján Belos Péter; a Magyarorszá­gi Délszlávok Demokratikus Szövetségének elnöke üdvö­zölte a 199 küldöttet és a meghívott vendégeket, köz­tük Sarlós Istvánt, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagját, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkárát. Molnár Ferenc kulturális államtitkárt és Hanga Máriát, oktatási mi­niszterhelyettest. A kongresz­szus elé terjesztett referá­tumhoz Mándics Mihály fű­zött szó%eli kiegészítést. ff A környező termelőszövet­kezetek termálvízfűtéses üvegházaiban és a fóliasát­raiban elkezdték az őszi haj­tatott zöldségek szedését A röszkei Kossuth Tsz kerté­szei már exportra gyűjtik a szabvány méretű retket. A mihályteleki Üj Élet Terme­lőszövetkezet fóliaházaiban is teljes lendülettel tart a tájkörzet egyik híres növé­nyének, a hónapos reteknek a csomózása, csomagolása, válogatása. A forráskút! Ha­ladás Termelőszövetkezet­ben már a karalábét is sze­dik. Röszkén és Mihálytele­ken is „méretes" a karalá­bé. Az exportszállítás azon­ban csak az ütemezés szerint kezdődik. A Csongrád megyei ZÖL­DÉRT telepeiről november 13-án indították útnak elő­ször a környező ketrészetek­ben termelt primőrökkel megrakott vagonokat. Eb­ben az időszakban különösen keresett a retek, a karalábé és a saláta. Eddig Csongrád megyéből 300 ezer csomó retket, 50 ezer csomó kara­lábét és 12 ezer fej salátát küldtek el a külföldi meg­rendelőknek. A keresett és magas vitamintartalmú pri­mőrökből természetesen ju­tott a megye élelmiszerüzle­teibe is. Hazai piacokra és elárusítópavilonokba továb­bított a megyei felvásárló vállalat eddig 100 ezer darab hegyes erős és 20 ezer da­rab tölteni való paprikát. Mindez a mihályteleki Üj Élet Termelőszövetkezet üvegházaiban termett. For­ráskúton viszont érik az üvegházi paradicsom. Továbbra sem kedvez az idö a megye mezőgazdasági üzemeinek. A Szegedi Mete­orológiai Állomás mérései szerint már tizenkilenc nap­ja nem sütött ki a környék­ben a nap. Az előrejelzések sem biztatóak, ezután is kö­dös, párás időre számíthat­nak a szegediek. Eső már másfél hónapja nem esett, pedig a gabonavetésekre na­gyon kellene a csapadék. f*,. . V . Szedik a retket a forra&kuii Haladás Tsz fóiiaházában

Next

/
Oldalképek
Tartalom