Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-02 / 259. szám

8 Csütörtök, 1978. november 9. A lefaragás ff — Kicsit elfogult vagyok Szegeddel. Itt születtem, itt végeztem iskoláimat. Innen kerültem először az Üttörő Híradóhoz, utána a Filmhír­adóhoz. Huszonkilenc éve már ennek... Jó ideje nem ls mutatkoztam be szülővá­rosomban filmjeimmel. Csöke József Balázs Béla­díjas filmrendező szavai. Ed­dig több mint négyezer hír­adófilmet, és közel 250 do­kumentum-játékfilmet for­gatott. A szemészeti klinika tan­terme előtt beszélgető cso­portok. A SZOTE-filmnapok soron következő rendezvé­nyének kezdetére várnak. Meglepve fedezem fel közöt­tük Bálint Sándor bácsit, a híres néprajzkutatót, a szege­di és a Szeged környéki nép­élet kiváló ismerőjét — 1943-ban azt mondta az osztályfőnököm: valami mást kellene csinálni magának, nem tanítani. Valamit, ami annál is többet nyújt. Újság­író akartam lenni... a hír, az információ megszerzése, feldolgozása, továbbítása iz­gatott Tanáraimnak valóban rengeteget köszönhetek. Bá­lint Sándortól a táj és a múlt iránti tiszteletet és az ember megbecsülését tanul­tam meg... — Ma ls fllmhíradósnak tartom magam, és büszke is vagyok erre. Az újságírás alapja ls az információ, a rö­vid hír, akárcsak a filmhír­adóé. Később, a tévé ..betö­rése" Idején sokat hallottam arról, hogy nemigen kon­kurrálhatunk az újdonság népszerűségével. Szerintem éppen az a művészet, hogy két-három percben tartós aktualitásként mutassunk fel egyféle kordokumentáci­ét A lefaragás művészete, ha úgy tetszik. — Van-e külön kedvence a filmhíradó műfaján belüli területek között? — A sportfilmezés. Szá­momra az első az egyenlők között. Amikor 1953-ban megindult a tévé, megérez­tem, valami mást kell csi­nálni. És másként. A film és a sport szinte szinkronban fejlődött. 1895-ben találták fel a Lumiére-fivérek a fil­met. ugyanekkor alakult meg a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság. Egy év múlva ren­dezték meg az első újkori olimpiát. A 100 méteres sík­futást itt már filmezték. Az első lassított felvétel 1990­ban készült — az olimpián. Az 1903-as londonin az első víz alatti felvétel. 1923-ban Amszterdamban szintén az olimpián az első hangosfilm. Sőt, az első tévéközvetítést is olimpiáról sugározták. 1936­ban Berlinből. A 200. filme­met én is az olimpiával kap­csolatban készítettem, de... nem egészen úgy, ahogy vár­ja. Nézzük meg ... Máris pereg a film. 1972 München. Kötöttfogású bir­kózásban olimpiai bajnok: Hegedűs Csaba, Magyaror­szág. Haladunk tovább az Időben. Kegyetlen, rideg tár­gyilagosságú kép és hang o balesetről és a következmé­nyekről. Kórház, orvosok. A lassú felépülés fázisai. Üjra a szőnyegen, edzés. És végül — világbajnokság. A Vissza­térés eredetileg filmhíradó­nak készült volna. Azután másként alakult... Röviden, tíz-egynéhány percben a távolságtartás látszatobjekti­vitásával képes az emberi akaraterő és kitartás himnu­szának művészi kifejezésére. Azután egymás után még néhány Csöke József-alkotás. Mindegyik rövid: a Pe­dig...! a kis Heves megyei fajúban dolgozó orvosnőről, akt — cigány. Vagy a híres mexikói festőről. Alfaro Si­quelrosról szóló. Igen, mind­egyik film rövid, és újra Szegeden láthattuk-kőszönt­hettük a szegediségét büsz­kén valló alkotójukat, aki­nek képi világára valóban illik a definíció: a lefaragás művészete. D. L. Kitüntetett népi ellenőrök A Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnap rendezett november 7-e al­kalmából megemlékezést. A dr. Kakuszi László elnökle­tével lezajlott ünnepségen Tihanyi Ernő, a megyei NEB elnökhelyettese szólt a népi ellenőrzésben részt ve­vők soros feladatairól, majd kitüntetéseket adtak át a legeredményesebben dolgozó népi ellenőröknek és akti­vistáknak. A KNEB emlékpla" kettjét dr. Zalányi Sámuel, a megyei NEB tagía az ün­nepségen vette át. Dr. Bene­dek Tibor és Horváth Dezisö (szintén a megyei NEB tag­jai), valamint Tóth Ferenc, a szegedi. Fazekas József, a hódmezővásárhelyi és Sí­pos Sándor, a makói NEB tagja munkahelyén veszi át az emlékplakettet. A me­gyei NEB november 7. tisz­teletére rendezett ünnepsé­gén — melyen részt vett Bessenyei Zsolt, a megye' pártbizottság képviseletében — ötven népi ellenőr kapott munkája elismeréséül tárgy­jutalmat. Ifjúsági parlamentek félidőben Október 15-én kéthónapos tanácskozássorozat kezdő­dött országszerte: válameny­nyi munkahelyen és intéz­ményben ifjúsági parlamen­teket rendeznek. Ha átlapoz­nánk Szeged összes üzemé­nei?, gyárának, vállalatának és iskolájának naptárait, a'ig találnánk olyan napot, amely­re ne jutna hárcm-négy, vagy még több parlament. Javában tanácskoznak tehát ezekben a hetekben a dol­gozó és tanuló fiatalok. Bár az Ifjúsági parlamen­tek megszervezése, megren­dezése munkahelyenként el­térő, bőven vannak m"r hasznos tapasztalatok, bevált módszerek,' hiszen az idén — 1974 és 1976 után — har­madízben hívják össze ezeket a fórumokat. A gazdasági vezetők is okultak az előző évek gyakorlatán. Tudják, hogy a parlamentekre nem meghívottként, hanem — az ifjúsági törvényben előírtak szerint — felelősként kell készülniük. (Korábban gyak­ran megesett, hogy e tanács­Felmentés-kinevezés Az Elnöki Tanács dr. Csen­des Károly legfőbb ügyészhe­lyettest, érdemei elismerésé­vel — nyugállományba vonu­lása miatt — felmentette tisztségéből, ezzel egyidejű­leg dr. Nyíri Sándort legfőbb ügyészhelyettessé kinevezte. Magyar—angol egészségügyi egyezmény A Nagy-Britanniába utazó magyar, valamint a hazánk­ba érkező angol- állampolgá­rok a jövőben: balesetek, he­veny megbetegedések vagy más, azonnali kezelést kívánó esetekben igénybe vehetik a fogadó ország egészségügyi szolgáltatását, ahol ugyan­o'van orvoü ellátásban része­sülnek, mint a saját állam­polgárok. A többi között er­ről intézkedik az a magyar­angol orvostudományi és egészségügyi együttműködési egyezmény, amelyet szerdán, a Hilton-szállóban Schultheisz Emil egészségügyi miniszter és Roland Moyle, Nagy-Bri­tannia és Észak-Írország Egyesült Királyság .egészség­ügyi és társadalombiztosítási államminisztere. valamint Richárd E. C. F. Parsons, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete írt alá. A két ország között első ízben megkötött egyezmény értelmében a jövőben rend­szeressé válik az információ­csere az egészségügyi szolgá­lat szervezéséről, az orvostu­dományi kutatások fontosabb eredményeiről, az egészség­ügyi dolgozók oktatásáról és képzéséről. A két ország szakemberei tanulmányokat folytathatnak és szakmai konzultációkra tanulmányi utakat tehetnek egymás or­szágában ós kölcsönösen részt vesznek a különböző kong­resszusokon, tudományos kon­ferenciákon. Sebzett madarak Színes szinkronizált szov­jet film. Irta és rendezte: Nyikolaj Gubenko. Fény­képezte: Alekszandr Knya­zslnszklj. Főszereplők: Al­josa Csersztvov, Juozasz Budrajtisz, Alekszandr Kaljagln, GeorgiJ Burkov. November első hete évek óta a szovjet film ünnepe. A hatalmas ország sok színű filmterméséből az idei fesz­tiválon három különböző te­matikájú, megoldású film kerül a mozivászonra. A Szít kérek című alkotás egy fele­lős közélett funkciót betöltő asszony életérői szóló lélek­elemzés, a Mlmlno (sólyom — grúzul) egy fordulatos film vígjáték, míg a Sebzett mzdirak a második világhá­ború utóétatét kíséri nyomon az emberi személységekben. Tavaly Leningrádban a blokád hatalmas emlékművé­nél virágot elhelyező esküvői pártól megkérdeztem, hon­nan ez az elterjedt szokás, életüknek ezt a szép pillana­tát miért kapcsolják össze az emlékezéssel? A lehető legtermészetesebben vála­szolták, hogy náluk nincs olyan család, mely ne vesz­tette volna el hozzátartozó­Ját a háborúban. Rájuk em­lékezni fiúi kötelességük. Ezt érzi és vallja a Sebzett ma­darak írő-rendezője, Nyikolaj Gubenko is, aki önéletrajzi elemekkel hitelesíti történe­tét A második világháború után az árván maradt „far­kaskölykök" falkába verődve élték a csavargók életét. Kö­zéjük tartozik a kis Aljosa, akinek apja odamaradt a há­borúban, anyja fölakasztotta magát tertvérei szétszóród­tak. A gyerek egy állami ott­honba kerül, s éli a kis kö­zösség különös, apró konflik­tusokkal teli „sebzett mada­rainak" életét Harminc év­vel később az íróvá lett Al­josa Bartyenyev visszaidézi a korabeli eseményeket, fel­kutatja két bátyját, az épí­tész Deniszt, a befutott, fe­lületes és hangoskodó, a lát­szatra sokat adó embert és a lezüllött, börtönbüntetését töltő Szergejt Az oknyomozó lélekelemzés e kettős fény­törésében igazolódik a film mottója, miszerint a világ legnagyobb ellentmondása a háború és a gyermek. Nyikolaj Gubenko legna­gyobb erénye, hogy nem ve­szett el a lélekelemzés út­vesztőiben. A kegyetlen rea­litások mögött is rátalál a humor forrásaira, s olyan valós konfliktust teremt az árvaház bezártságában, mely társadalmi méretű vetületek­re is utal. Az Aljosa arcán csattanó pofonok és a neve­lő szemébe vágott legnagyobb vád: fasiszta — különös és drámai összeütközés a sok keserűség közepette is tisztán maradt gyermek és a hábo­rúban magát kitüntető ne­velő között A háború sebei begyógyít­hatatlanok. A sebeket nem­zedékek viselik, egyik a tes­tén, másik a lelkében. A film a háború után felnőtt szov­jet művésznemzedék őszinte és szép vallomása. % L. Szerdán, az Országház Mun­kácsy-termében Nyíri Sándor letette a hivatali esküt Lo­sonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke előtt. Az eskütételnél' jelen volt Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője és dr. Szíjártó Károly leg­főbb ügyész. Az Elnöki Tanács nyugál­lományba vonulása alkalmá­ból dr. Csendes Károlynak a Szocialista Magyarországért Érdemérmet adományozta. A kitüntetést dr. Szíjártó Ká­roly nyújtotta át. jelen volt Rácz Sándor. (MTI) kozásokat kizárólag a KISZ ügyének tekintették.) Nagy segítséget nyújt a szervezők­nek az Állami Ifjúsági Bi­zottság titkárságának au­gusztusban megjelent kiad­ványa, ame'y útmutatást ad a parlamentek megrendezé­séhez, ismerteti a fontosabb előírásokat, jogszabályokat. Közismert, hogy a tanács­kozások megrendezése az állami és gazdasági szervei? feladata, de segítenek ebben a munkában a KlSZ-szerve­zetek és a szakszervezetei? is. A psrtamenti beszámolók­ban értékelni kell, hogyan hajtotta végre saját berken belül egy-egy vállatat az if­júsági törvényt, szólni kell a következő évek terve'rő1, feladatairól. Jó. ha a beszá­molók 30—40 percnél nem tartanak tovább, s a vitában lehetőtag minden f'atal — aki igényli — szót kap. A napokban végighallgat­tam néhány szegedi üzem részparlamentjét — hivata'os szóhasználattal: néhány több­lépcsős parlamentet. Most csak egy-két kirivó esetről és a rossz példákról szó'nák. Előkészítés. Egyik helyen még fél órával a kezdés után is szállingóztak a résztvevők Üres száksorok jelezték, h~gy bai van a szervezéssel. Ké­sőbb kiderült, a meghívot­tak zöme három naoja tud­ta meg, mikor és hol lesz a par'ament. A részlegvezető másfél órás bestamolóla unalomba fulladt, fölöslege­den elemezte a vállatat múlt­iát. jelenét és jövőjét. Nem csoda hát. hogy a ftatalok észrevétlenül szivárogtak k'­be az ajtón, nyilván a közeli büfében árult frissítőért. A tanácskozás elnöke nem tu­dott rendet teremteni, sőt uiég nagyobb zavart keltett azáltal, hogy az „expozé" utáni kínos csöndben várat­lanul rámutatott egy álmos fiatalemberre: szóljon hozzá. Nagy nehezen mások is szó­lásra emelkedtek (önként), azonban a háromórás időtöl­tés eredménye mindössze annyi volt, hogy sikerült kül­dötteket választani a vállalati parlamentre. Egy másik helyen olyan érzések kerülgettek, mintha termelési tanácskozás kellős közepébe csöppentem volna. Jöttek sorra a hozzászólások, sablonosabbnál sablonosabb válaszok hangzottak el, majd vita kerekedett. Ha a falra szerelt transzparens nem hirdeti nagy fehér betűkkel, hegy köszöntik az ifjúsági parlament résztvevőit, akár KISZ-taggyűlésnek vagy szakszervezeti gyűlésnek is hihette volna a kívülálló ezt a tanácskozást, csak éppen ifjúsági parlamentnek nem. Végül is megszületett a dön­tés. magasba lendültek a ke­zek, elfogadták a beszámo­lót és az intézkedési tervet. A teremből kifelé menet so­kan föltették a kérdést: mire volt jó ez az egész? Kétségtelen, e fórumoknak szorosan kötődniük kell a munkahely életéhez, de a problémák felvetését, a meg­oldásra váró feladatokat minden esetben ifjúságpoli­tikai szempontok alapján kell megközelíteni. Több mint egy hónap van még hátra az ifjúsági páriá­mén ielr befejezéséig. Ahol hiba csúszott a szervezésbe, sz előkészítésbe, talán még nem • késő kiköszörülni a csorbát. Elsősorban a részt­vevők felelősségére gondo­lunk: személyes problémái­kat a közös gondokon ke­resztül nézzék, hogy a ta­nácskozások valóban a kö­zösség érdekeit szolgálják. Rózsa Imre A novemberi Tiszatáj A legnagyobb élő magyar költő, Illyés Gyula három új verse (77, Pereat et fiat, Menetkész) vezeti be a Ti­szatáj novemberi számának rangos szépirodalmi anyagát. Olvashatjuk a lapban Pás­kándi Géza, Takács Imre, Aczél Géza, Jánosy István, Kiss Dénes és Horgas Béla verseit. A szabadkai Gulyás József kéf, művel szerepel, Belányi György szegedi egyetemi hallgató is két verssel mutatkozik be. — Ebben a hónapban lenne ötvenéves Kamondy László, a felszabadulás utáni magyar próza egyik kiváló képvise­lője. A folyóirat ebből az alkalomból közli Kamondy Kedvderítő és -borító című írását, melynek a néhány év­vel ezelőtt, szintén a Tisza­tájban megjelent Sugárzás ez angyaloknak? a közvet­len előzménye. Márkus Béla, aki a Tanulmány rovatban Kamondy fájdalmasan rövid alkotói pályájának utolsó De­rlódusát vizsgálja, „szössze­neteknek" nevezi ezeket a műfajilag nehezen meghatá­rozható műveket. „Különö­sen sokat időz Kamondy az ötvenes évek elejénél. Olyan visszásságokat, tragikomikus mozzanatokat ragad ki. ame­lyek köré nagyobb kompozí­ciót nemigen tudott volna elképzelni, sem novellában, sem kisregényben, de ame­lyeknek így is megvan a korjellemző és korláttató szerepük" — írja Márkus. A prózát Kamondy nyomtatás­ban először most megjelenő '-ása mellett Spiró György elbeszélése képviseli. Az őszirózsás forradalom­a Károlyi Mihályné emlé­kezik. írásának különös va­rázst adnak a személyes él­mények. „Ezekben a napok­ban ismertem csak meg Mi­hályt, milyen volt igazában. Mert ilyen percekben mutat-. kőzik meg az ember termé­szete, a rosszban és a jóban egyaránt, ami néha még a legközelebb állókat is meg­lepi" — olvashatjuk egy he­lyen. Károlyiról a reálpoliti­kusról és humanistáról is izgalmas gondolatai vannak a visszaemlékezónek. Az Örökség rovatban ka­pott helyet Kemény G. Gá­bor Széchenyi István szom­szédnépi kapcsolatait föltér­képező dolgozata. Széchenyi és a budai Egyetemi Nyom­dában megjelenő első ro­mán folyóirat szerkesztőjének kapcsolatáról, Széchenyi gaz­dasági reformterveinek nem­zetiségl-szomszédnápl fogad­tatásáról — hogy csak né­hány példát mondjuk — igen sok új adatot ismerhetünk meg. Gál István a két világ­háború közötti haladó szel­lemi mozgalmak egyikének, a Sarlónak történetét gazda­gítja eddig ismeretlen doku­mentumokkal. A Tanulmány rovatban — a Tiszatájnak a külföldi ma­gyar irodalmak bemutatását célzó programja keretében — két írás jelent meg a kár­pát-ukrajnai és a szlovákiai magyar literatúrával kapcso­latban. Szakolczay Lajos az egy évvel ezelőtt elhunyt Kovács Vilmosról, „a kár­pát-ukrajnai magyar iroda­lom egyik legelevenebb te­hetségéről" rajzol pályaké­pet Koncsol László a cseh­szlovákiai magyar líra új tö­rekvéseiről írt tanulmányt. — A folyóirat új számában három verseskötetről jelent meg bírálat. Sziklay László Csuka Zoltán, , Görömbci András pedig Csontos Vil­mos válogatott verseit érté­keli, Tandori Dezső Jékely Zoltán új kötetéről ír. A huszonötödik őszi tárlat kapcsán a vásárhelyi mű­hely helyét, jelentőségét Tasnádi Attila határozza meg. A vásárhelyi képzőmű­vészet esztétikai és tartalmi értékeit, „hozadékait" a szer­ző a következőkben látja: stabilitás, értékmentés, élet­közelség. eredményesség. Tasnádi a támadásokat, a vi­tákat. az „esetenkénti hul­lámvölgyeket" sem hallgatja el. A folyóirat lassan egy év óta tartó so-nzatának ú.1 da­rabja: Műterem-látogatás Csikós Andrásnál. A fiatal vásárhelyi festőművésszel Olasz Sándor beszélgetett. A Tiszatáj novemberi számát Csikós András művei illuszt­rálják. A Szabadkai Népszínház vendégjátéka A két Intézmény kapcsola­tainak jegyében november 3­án, este 7 órakor a szegedi Ki-színházban vendégszere­pel a Szabadkai Népszínház magyar társulata. A 85 éves kiváló horvát írót, Mirislav Krlezat köszöntő előadásukat, az Üt a paradicsomba című drámát mutatják be a sze­gedi közönségnek. Az elő­adást ifj. Szabó István állí­totta színoadra, a dísztateket Petrik Pál tervezte. A fő­szerepekben Barácius Zol­tánt, Korica Miklóst, Jónás Gabriellát, Bata Ferencet, Salamon Sándort. Kerekes Valériát láthatják az érdek­lődők.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom