Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-13 / 242. szám

4 Péntek, 1978. október 13. postaláda társszerzőnk olvasó Bevezetőként olyat kellene írnt, amiből az olvasóink tudják, mire számítsanak, ha végigböngészik a Postaládát Hogy ez nem sikerül, annak több az oka. Elsősorban az, hogy nincs közős gond, nincs közös bánat a levelek sokaságában, és nem ugyanazok a gondolatok vezérelték tarjáid olvadónkat, mint a keckéüe'epit. De ettől még észrevételük, javaslatuk helyénvaló. Ha ez nem fedezhető föl azonnal, persze nincs semmi baj, mert akkor elmarad az előzetes útmutató, s a végén derül kl, mi az eleje. Mint például most is. Köszönet a gondoskodásért „Kissé megkésve mondom el soha el nem múló hálámat, köszönetemet a Partizán utca 18. számú ház lakóinak, akik emberségből, gyöngéd szerető segítségből jelesre vizsgáztak! — írja Solti Mihályné. — Még augusztus végén leestem a Upcsőn, a bal lábam eltörött, a jobb vállam, karom összezúzódott. Egyedül élek, 94 éves édesanyámmal, de a ház laJcói nem hagytak magamra. Orvosért, mentőért siettek, és,azóta is mindenben segítenek, mindennap kérdezik, mit hozzanak boltból, piacról. Elintézték a téli tüzelőmet, virágaimat megöntözik, a szemetet leviszik. Gondoskodásukkal elviselhetőbbé tették nehéz helyzetemet." A beteg érdekében Teljes névvel, pontos címmel adta tudtunkra bánatát tarján! olvasónk. A betegek érdekében fogott tollat. így írja le tapasztalatát: „A József Attila sugárút fogorvosi rendelőjében voltam a múlt héten. Mivel akkor kezdtem el fogalmat kezeltetni, nem volt még kezelőlapom. Ezért csak utoljára hívtak be, holott sokan voltak, akik utánam érkeztek. Kétórai várakozás után kaptam egy kezdőlapot. Aznap mást nem csináltak. A lapon hétfőre voltam visszarendelve. Mivel az ajtóra ki volt írva, hétfőn a rendelés fél 8-tól fél 2-ig tart, én fél 1-kor mentem. Szintén nem kezelték a fogamat, mondván, ilyen későn nem lehet jönni. Kaptam egy új dátumot. Kérem, írják meg, Jogos volt-e az elutasítás? Mi lenne, ha a 8-kor záró boltban már 1-kor sem szolgálnának ki? Ha egy óra kell ahhoz, hogy a váltás megtörténjen, írják, ki, hogy rendelés csak fél l-ig van!" Éppen a beteg érdekében fűzünk kommentárt a megtörténtekhez. S bízvást reménykedünk, egyszer ez Ilyen kellemetlenségek se zavarják közérzetünket Sáros kenyér, kései számla minap — azaz október 4-én — jöttem rá, hogy mitói sáros a kenyér? — értesít bennünket Pálinkó József. — A jelzett napon reggel 6 órakor várakoztam a Kárász utca és Kölcsey utca sarkon. Eközben érkezett a sarki élelmiszerüzlet Kölcsey utca felőli kapljihoz egy kis, péksüteményt, és egy nagyobb, kenyeret szállító autó. Példás gyorsasággal pakolták ki a különböző rekeszeket. Az egyik dolgozó vaskampójíval húzta be a kapu alatti raktár bejáratához a műanyag dobozokat, a másik pedig a kétkllós veknisládát fordította az alsó láda tetejére, hogy a felső megüresedjen. A felső rekesz leemelésekor néhány kenyér leesett a nedves úttestre. A rakodó természetes módon visszatette a többi közé azokat. Ez a cselekmény Íratta le velem a történteket, s az a gyanúm, hogy a rakodó biztosan nem ott vásárolta saját részére a kenyeret." Bálint József (Felsőváros, 214. ép.) hozzánk fordult felvilágosításért, mert sok volt a számláján: „Azt szeretném kérdezni az illetékesektől, hogy ki ellenőrzi, vagy egyáltalán lehet-e ellenőrizni a városgazdálkodási vállalat táviütő szolgáltatásit. Tudniillik szeptember hónapban pútfütésl díjat követelnek azzal a magyarázattal, hogy április—májusban volt fűtés. Kérdésem, miért kellett ezzel négy hónapot várni, ha ez a fűtés megtörtént (ami általában nem is rendes fűtés, csak reggel és este »langyosak* a radiátorok, napközben pedig hidegek), a meleg vizet a nyári hónapokban kéthavonta számlázzák, miért nem lehetett azt a bizonyos pótfütést mondjuk június hónapban számlázni?" Olvasónk kérdését ezennel továbbadjuk. Kié a játszótér? „A Pacsirta utcában lakom — amikor a déli ebédidő kevés arra, hogy a boltban bevásároljak, 5 éves kislányommal a Marx téri élelmiszerboltba szoktunk elmenni a délutáni órákban. Ekkor az -átjárás- házon megyünk át, egyrészt, mert közelebb, a másik ok pedig az, hogy a házak között lévő két kis játszóteret útba ejtsük. 10— 15 percet töltünk itt el, s megyünk haza, a második műszak megkezdésére. Eddig különösebb probléma nem is volt, csak szeptember 23-én elromlott minden. A játszótérre érve két kisgyermeket láttunk a homokozóban, s két idősebb nénit a ház sarkinál Kislányom felszállt a hintára, én pedig fázósan sétálgatni kezdtem. S ekkor megindult felém az egyik idős hölgy, s megszólított: -maguk itt laknak valahol, vagy vendégségbe n voltak valakinél?* — kérdezte. Nem itt lakunk, s nem is voltunk vendégségben, csak a boltba szaladtunk el, s egy kicsit hintázik a kislány, s már megyünk is haza — mondtam én. Es akkor jött a haddelhadd. Odafordult a másik nénihez, s elkezdte: -Hallja, a Pacsirta utcában laknak, s ide járnak játszani. Bezzeg, amikor dolgozni kell, akkor nem jönnek ide. Csak rongálnak mindent, s a kárnak nincs gazdija. Menjenek innen, mert ez a játszótér társadalmi munkával készült, s itt csak a ház gyerekei játszhatnakKénytelen voltam ezeket leírni Önöknek ahhoz, hogy még egyszer megkérdezzem: kié ez a játszótér? En el tudom hinni azt, hogy tényleg csak a házi gyerekeké ez a tér, s azt is elhiszem, hogy társadalmi munkával építették a szülők, s nem jó szemmel nézik, hogy idegen gyermek is tartózkodik ott. De véleményem szerint sokkal szebben, sokkal emberibb hangon is tudtomra lehetett volna adni ezeket a dolgokat, s én biztosan megszívleltem volna a hallottakat, hiszen egyébként a Lechner téri játszótér törzslátogatói vagyunk" — íria Szekeres Istvánné (Pacsirta utca 23.). A játszótér a gyerekeké, de néha kényszerből még a felnőttek ls használják. Erről (r S. A. felsővárosi olvas énk. Nem a hintát, sem a csuszákat, hanem a dühöngőt, a focipályát. Olvasónk barátaival alkalomadtán „átjár" Tarjánbá, a négyszázas épületek mögé focizni. Mivel környékükön erre nincs lehetőség. Általában este játszanak, mert a gyerekeket nem akarják zavarni. Különben is, mire elalszik az övéké, akkorra be is sötétedik. Ebből kerekedett a baj. Amint írja, többször megdobálták őket Előbb virágcseréppel, aztán krumplival, míg legutóbb sörösüveggel. Ügy gondolja, bizonyára nem a „bírói tévedés" késztette a tízemeletes bérház valamelyik lakóját az önbíráskodásra. Azért sérelmezi olvasónk a drasztikus eljárást, mert kilenc óra után „sörösüveg nélkül is" abbahagyják a játékot, mivel másnap ők is korán kelnek. Bonyolult ügy, akármelyik ujjamat harapom, fáj. Pihenni, játszani, mozogni is kéne, de hol? „A város peremén" Katona Györgyné (Apatini u. 12.) azért fakad ki levelében, mert mi állandóan a lakótelepekről írunk, holott van a városnak más, sokkal elhanyagoltabb része is, mint például szűkebb hazája, Kecskéstelep: „Ez fölháborító nemtörődömség. Kivllágítatlanul szaladgálnak a sötét járdán a részeg motorosok és kerékpárosok. Ha —ijedten félreugorva — rájuk szólunk, papírt nem túró szavakkal fenyegetőznek. Mindez nem elvétve fordul elő — hanem rendszeresen, mert ezek a felelőtlen emberek az utcában laknak és részegen garázdálkodnak, nap mint nap." Üzenetek Ügy gondolom, félreértett bennünket Kószó Antal ásotthalmi levelezőnk, a Lenin utca 21-ból. Korábban azt kérdezte, milyen módja van az észrevételek közlésének, hogyan lehet valaki társszerzője rovatunknak. Azt a választ kapta, hogy közölje papíron gondolatait, tapasztalatait, 6fcívesen közzétesszük. Sajnos, nem így történt, mert valóban szükséges lenne néha a közlekedési szabályokról tanultak fölfrissítése, de arra a KRESZ-könyv hivatott, amivel a Postaláda egyáltalán nem konkurrálhat. Pol-zer JenZ (Szeged, József Attila sugárút 90.) személyesen hozta be panaszát szerkesztőségünkbe. Miu'án alaposan átolvastuk levelét, kiderült, hogy nem tudunk segíteni, bár messzemenően egyetértünk bánatával. A temetőkben néha, sajnos, történnek olyan dolgok, amik jogosan fölháborítják nemcsak a gyászolókat, hanem a kívülállókat ls. Nehéz helyzetben vagyunk, ha hátulról a sötétben kapunk egy pofont. Nehéz azért, mert nem tudjuk, kitől, s az sem deríthető kl, miért Majdhogynem hasonló a helyzet a névtelen vagy jeligés levelek olvasásakor is. Az alattomos szurkálódások, a nagyképű, a titokzatosság lepedőjébe csavarodó jól értesültségek szinte fájnak a közösség gondjáért, bajáért aggódó, s azokon segiteni akaró embereknek. Ezért megvetendő, ha valaki övön alul üt, nemcsak a bokszmeccsen, hanem bárhol az életben. A szabálytalankodót a bíró meginti, vagy másképp bünteti. A Postgláda nem ökölvívó-mérkőzés, nincs is szándékában, nem ls lehet bírót játszani, így a névtelen levelekkel másként bánni; velük — sokszor írtuk már — nem foglalkozunk. Ennyit egy jeligés levél ürügyén. Válaszol az illetékes Lapunk 1978. szeptember 15-i számában megjelent írásra Beke Dezsőné dr., a DÉGÁZ jogtanácsosa válaszolt: „Hogyor Béláné észrevétele jogos volt, hiszen valóban jelent meg olyan tájékoztatás, hogy a pótpalackokra sem kell egy hónapnál hosszabb időt várni. Jelenlég csak az 1976. december 31-ig beérkezett igényeket tudjuk kielégíteni, annak ellenére, hogy felettes szervünk előző év végi tájékoztatása szerint 1978-ban a 11 kg-os palackgyártás utoléri magát. Az Alumlniumgyír rekonstrukciójának elhúzódása miatt v'.szont ez évben kevesebbet szállítottunk. Eves igénylésünk felit. Ezért pótpalackot csak 1979-ben utalunk ki, hiszen elsősorban az újakat ke11 beknvesolnunk. Sajnálattal közöljük hát, hogy a paApróságok? Reggel a Marx téri vásárcsarnokban csúcsforgalom van. Nemcsak a háziasszonyok jönnek a napi ebédnek-, vacsoránakvalót megvásárolni, nagyon sokan járnak ide reggelizni is. Elég nagy a választék: hideg-meleg tej, kakó, kávé, sült kolbász, hurka, többféle sült hal, friss kifli. Ínycsiklandozó illatok szállonganak. Naponta több százan látnak neki jó étvágygyal reggelijüknek. De az ízek élvezete nem lehet zavartalan. Pedig viszonylagos tisztaság uralkodik a csarnokban. Több műanyag szemétgyűjtőt helyeztek el a talponálló asztalai alatt. Ezeket töpörödött öregaszszonyok túrkáljók végig ételmaradék után kutatva. Az egyszerű vevő hiába teszi szóvá mindezt. Talán a csarnokban levő üzletek üzemeltetői tehetnének azért, hogy a naponta itt reggelizők zavartalanul kívánhassanak egymásnak jó étvágyat! # Lassan szűnik a tanév eleji tumultus. Nem állnak már hosszú sorok a Jegyzetbolt ajtajánál, á menzairoda előtt. Most már Itt az Ideje a vasúti utazási Igazolvány készítésének ls. Egyszerű ügyintézés, mégis... A nyilvántartásba vétellel volt a baj. Kicsit meglepődtem, amikor közölték a vasútállomási irodában, hogy két nap múlva kész. Ahogy elmúlt a negyvennyolc óra, megyek érdeklődni. Üvegablak mögött fiatal, szőke hajú hölgy. Nagykönyvben valamit jegy. zetel. Nem zavarom. Bízom benne, hogy észrevesz, őis fiatal, majd csak megértjük egymást. Vagy öt perce állok már az ablak előtt. Végre kérdőn rám néz: — Érdeklődnék! Elkészült-e az Igazolványom? — Ha azt mondták, mára kész lesz, akkor kész is! Feláll. A fiókban keresgél, valamit mormol, nevemet kérdi. Egy könyvet csap elém, és ebben a pillanatban: „Még nem írta alá?" Közben mások is Jöttek, hasonló ügyben. Kérdően nézünk egymásra. Mit követtem el? Bőlc István Szeged, Pacsirta u. 22/B nasztevő születnek sem tudjuk a pótpalackot hamarabb elküldeni. Kérjük megértésüket és szíves türelmüket." A szeptember 29-1 Postaláda rovatban jelent meg Varga Károlyné panasza. Az SZKV-tól dr. Várhalmi Károly igazgató válaszolt: „Mint minden munkahelyen, így villalatunknál is, illetve a villamoskocsi-vezetők is követnek el hibáliat. A cikkben leírt szabálytalanságok előfordulhatnak, de dolgozóink munkájára nem az a jellemző. A KRESZ és az F. 2. Forgalmi Utasítás előírja, hogy mikor lehet a villamos ajtaját becsukni, illetve a kocsit elindítani, ezenkívül minden havi oktatáson oktatjuk. Ha ennek ellenére mégis előfordul szabálytalanság, és azt ellenőreink vagy az utasok tudomásunkra hozzák, az ügyet megvizsgáljuk és intézkedünk. A levélíró fölvetéseivel érdemben csak úgy tudunk foglalkozni, illetve kivizsgálni, ha az esemény helyéről, idejéről és a villamoskocsi számáról tájékoztatást kapunk." A vendéglátással foglalkozó olvasói levelekre, amelyek a múlt héten jelentek meg, Dékány László, a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója válaszolt: „A Lila akác étterem előfizetéses étkeztetésével kapcsolatban megvizsgáltuk a menü összeállítását. Szeptember hónapban egyszer volt az ebéd májgombócleves és két szelet piskótatekercs. Három aU kalommai külön-külön héten állítottak az étrendbe -tésztáé* napot. Rendelet teszi lehetővé, hogy az előfizetéses étkeztetésnél különböző legyen az ebéd összetétele, és csak a heti átlagban írja aló annak betartásit, ami a Lila akác étteremben meg is történlk. Tájékoztatásul el kívánom mondani, a kialakult étrenddel kapcsolatban az utóbbi időben észrevétel sem az üzlet vezetőjéhez, sem pedig központunkhoz nem érkezett, a vásárlók könyvében ninct bejegyzés, mely tényt úgy értékelünk, hogy a fogyasztók ízlésével és elképzeléseivel találkozik az üzlet törekvése. A Béke bisztró dolgozóinak munkakörülményeivel kapcsolatban hiányolt könnyítést, a második kimérőpuli beállítását a jelenlegi hely. zetben csak az ételértékesítő rész rovására tudná vállalatunk megoldani. Ez az ételforgalom csökkenésével jár. no együtt, mely üzletpolitikánkkal és a fogyasztók igényeivel ellentétes." összeállította: Majoros Tibor Ezen a nyáron is jó néhányszor megzendült fölöttünk az ég, s hol Itt, hol ott okozott bajt, kárt a villámcsapás. A tapasztalatok szerint nálunk a június és a július a legvillámveszélyesebb. Mi laikusok gyakran öszszetévesztjük a zivatart a viharral. A szakembereid azonban gondosan különbséget tesznek köztük. Az elektromos jelenségekkel kísért záporeső a zivatar, a vihar pedig nagyon erős széllel jár. Kétféle — pozitív vagy negatív töltésű felhőkből kiinduló — villámról beszélhetünk. Hazánkban általában gyakoribbak a veszélyesebb „negatív" villámok. A „pozitív" villám becsapódási he'ye a talajviszonyok függvénye, a „negatív" villámot főként a kiemelkedő fémtárgyalt vonzzák. A negatív villámot gyújtóvillámnak is hívják, mert viszonylag hosszabb ideig tart és tűzveszélyes. A hideg- vagy szárazvillámnak is nevezett pozitív villám gyengébb áramerősségű, nem gyújt, hanem mechanikai hatást fejt ki. A szabadban különösen Válogatós villámok azok a kiemelkedő pontok villámveszélyesek, amelyek villamosságot vezető összeköttetésben vannak a jól vezető talajjal, ahol sok a talajvíz, vagy a felszín alatti vízfolyás. Zivatarban nagyon kockázatos villanyvezetékek, táviróhuzalok és vasúti vágányok mellett járni, mert az összesűrűsödő villamos töltések m'att gyakoriak a villámcsapások. Hasonlóan „keresi" a villám a szabad vizeket is, ezért zivatar közeledtével tóban vagy folyóban ne fürödjünk, de na is csónakázzunk vagy horgászszunk. A kimagasló fa természetes villámhárító, ezért zivatarban ugyanolyan életveszélyes, ha nagyobb, magányos fa alá állunk, mintha torony szomszédságában tartózkodunk. A legtöbb halálos villámcsapás magas fa alatt, toronyban vagy mezőn, mozgás közben éri az embereket. Zivatar idején a szabadban általában ne emelkedjünk kl környezetünkből Ha sík mezőn lep meg bennünket a zivatar, üljünk vagy feküdjünk le, hogy minél kevesebb célpontot nyújtsunk a villámoknak. Szénakazalba sem tanácsos bújni, ha pedig erdőben vagy egyes facsoportokban, fasorokban keresünk menedéket, csak a legalacsonyabb fák alá húzódjunk. Jó tudni, hogy vannak az e'ektromosságot rosszul vezető fák is, amelyeket „nem szível" a villám, ezek: a bükk az égerés a vadgesztenyefa. A tölgyet a nyárt, a fenyőt, az akácot és a kőrist viszont kedveli a „mennykő", mert erős a nedvkeríngésük és jó a vezető képességük. Zárt vasúti kocsikban, villamoson, autóbuszon, gépkocsikon (a Trabant és más műanyagtestű járművek kivételével) nyugodtan utazhatunk, mert a fémburkolatuk véd a villámtól. Zivatarban azonban a fokozott balesetveszély miatt vezessünk óvatosabban. A fémyázú, fedetlen járművekről — bicikliről, motorkerékpárról, traktorról, pótkocsiról — pedig tanácsos leszállni, s tőlük távolabbra menni. A legnagyobb biztonsággal az épületekben — főleg a beton és a panelházakban — tartózkodhatunk, mert ha beléjük csap is a villám, csak a külső részüket érinti. A hagyományos téglaházakat azonban ajánlatos villámhárítóval felszerelni. A lakásba általában a kéményen, valamint a földeletlen tető-, padlás- ós erkélyantennákon juthat be a villám, s ahol légvezetéken s nem föld alatti kábelen kapják az áramot, zivatarkor tilos a viL lamcsberendezések használata. Szobaantennával nyugodtan nézhetjük a te'evíziót, villámtéskor azonban lehetőleg mellőzzük a te'e'oni'ást. A mennydörgéstől ne riadozzunk. Már nem lehet baj. amikor meghalljuk. A vil'árr fénye ugyanis előbb ér hozzánk. m'nt a hangja. Ha a felvillanástól a dörgésig eltelt másodperceket 333-mal megszorozzuk, megtudjuk, hány méterre csapott le tői. lünk a félelmetes villám.