Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-11 / 240. szám

Szerda, 1978. október 11. 5 Nyolcvan éve született Révai Jszse! Ma: iskolai névadó ünnepség Szegeden „Nem vagyok szegedi, de sorsdöntő hónapokat töltöt­tem Itt egy esztendővel ez­előtt. Az itt töltött hetek és hónapok összeforrasztottak Szeged népével." A fenti so­rok 1945. október 11-én, Sze­ged felszabadulásának első évfordulóján hangzottak el a színházban, ahol Révai Jó­zsef mondott beszédet. 1944 őszén, a Szovjetunió­ból hazatérve ő volt az, aki november 19-én újraindította • Délmagyaronszágot, mely­nek — a Nemzeti Paraszt­párt és a Független Kisgaz­dapárt képviselőjével együtt — szerkesztő bizottsági tag­ja is volt A Nemzeti Bizott­ság létrehozásán munkálko­dott, tagja lett az Ideiglenes Nemzetgyűl esnek. A nemzet­gyűlés előkészítő bizottságá­nak tagjaként Szegeden mon­dott nagy hatású beszédet a kommunista párt újjáépítő céljairól. Itt, az új Délma­gyarország hasábjain írta: „Mohács óta nem volt ilyen súlyos helyzetben az ország, mint ma... Az új Délma­gyarország azoknak a szer­vezett, demokratikus erőknek a lapja, melyeknek vállaira fog nehezedni az ország új­jáépítésének roppant terhe." S a november 26-1 számban az első számvetés az elmúlt korszakról, Horthy Miklós fe­lelőssége címmel. „Horthy Miklós maga ásta meg a sa­ját sírját. De ennél ezerszer fontosabb, hogy az ország sír­ját is ő ásta meg." „Nem vissza Horthyhoz, hanem elő­re a demokráciához: ez az ál­láspontja minden igaz ma­gyar hazafinak." Szegeden indította meg Révai a Ma­gyar Nemzeti Függetlenségi Frontot is — ennek lapja volt a Dálmagyarország —,s a front programját is ő fo­galmazta meg, melynek szö­vege először az 1944. decem­ber 3-i lapban jelent meg. Az azóta híressé vált Lesz magyar újjászületés! prog­ramcikkét is Szegeden írta. Itt fogalmazta meg elő3Zör itthon, Magyarországon a né­pi demokrácia létrehozásá­nak alapelveit, eszmei neve­lőmunkájának hazai elkép­zeléseit Itt tette először köz­zé. Szegedi munkássága a szocialista fejlődés útjára lé­pő Magyarország első felsza­badult nagyvárosát indította el egy szebb, boldogabb jö­vő felé. önmaga is bizonyít­ja, amit Kölcseyről szóló ta­nulmányában írt: „Munka és alkotás — csak ez hozza meg a hazának az eredményeket". Révai Józsefnek, a magyar és a nemzetközi munkás­mozgalom kiváló ideológusá­nak, publicistájának és iro­dalomtörténészének nevét ve­szi fel — születésének 80. év­fordulóján — ma, . szerdin délelőtt 11 órakor a tarjáni I. számú általános iskola. Ünnepi beszédet Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettes mond. A Móra Ferenc Mú­zeum és a Somogyi-könyvtár Révai József műveiből, élet­művének dokumentumaibii emlékkiállítást rendezett, amely szintén ma nyílik meg az iskolában. Novemberben Munkás­színjátszók találkozója Ismét Tatabányán rendezik meg november 9—12 között a munkásszínjátszók országos találkozóját. Ezúttal negyed­szer kerül sor az amatőr színjátszó mozgalom nagy se­regszemléjére. Az előzsűrizés már befejeződött. Városon­ként, helyszíni bemutatókon döntöttek a szakemberek ar­ról, hogy milyen együttesek vehetnek részt az országos találkozón. Ennek alapján 13 csoport kapott lehetőséget a tatabányai bemutatkozásra. Többek között a budapesti Perem Színpad, a kaposvári Fonómunkás, a szolnoki Olajbányász, a debreceni Unió munkásszínpad és a Tatabányai Bányász szín­pad vesz részt az országos fesztiválon. A rendezőszer­vek „Munkásélet" címmel országos irodalmi pályázatot hirdettek munkástémájú színjátékok írására. A leg­jobb, pályanyertes műveket bemutatják az országos fesz­tiválon. Az országos találkozót ta­pasztalatcsere-fórumnak is szánják. Meghívják a me­gyei művelődési központok­ban dolgozó szakreferenseket, a legjobb amatőr együttesek rendezőit. Távvezeték Befejezéséhez közeledik a Győr és Pozsony közötti távvezeték építése. A Duna két partján levő oszlopokra a műit napokban feszítették ki a kábeleket — ezen jut Pozsony-Piispökibe a 400 ezer voltos áram. Hamaro­san' kezdődhet a próbaüzem. Futball, mundér és Az analógia nyilvánvaló. Pár hete a tévében egy va­sárnap délután vetítették: Kenyér, szerelem és... He­lyettesítsük be: a futball sze­relme. A kenyér, amit a fut­ball ád sokaknak. A mundér, amelynek nemcsak becsülete van, de szerelme és kenyere ls. Vagyis? így is kezdhetnénk: a lány átható pillantását szinte be­lefúrta a fiú vágyakozó te­kintetébe. Ajkúk lassan kö­zeledett egymáshoz. kezük jobban szorította a másikét, de ekkor... a szomszédos padról pokoli lárma harsant. „És mellé, ismét mellé, ked­ves hallgatóim, a lövés ha csak néhány centiméterrel is, de elkerülte a kaput..." Igen, hétközi bajnoki for­duló eseményeit közvetíti a jól ismert, őrjöngő hang. Táskarádióbői, zsebrádióból, nagy asztali készülékből árad szerda délutánonként — a foci. A sportriporter nálunk máig Szepesi György nevét asszociálja. A londoni 6-3-tól a chilei „tévétlen" VB-n át a magyar—brazilig. És a m-arseire-i I-4-Ig. Ami azóta labdarúgásunk körül történt, azt Vágh An'al könyve után Halász Lásűónak a Valóiig szeptemberi számában meg­jelent tanulmánya (önllta­tásaink körforgása) doku­mentálja, utóbbi jó néhány futballtalan áttétellel is. A freudi „vágyteljesítő gondol­kodás" mechanizmusával bi­zonyítja, hogy a futball kö­rül bábáskodók serege mi­lyen ön- és főleg közáltatá­sokkal kívánja minduntalan bizonyítani az ellenkezőjét mindannak, ami oly régóta változatlan. Aki olyan ihletetten, szug­gesztíven közvetít, mint mondjuk Szepesi György tet­te, annak óriási hatásfokkal kell számolnia. S amint a magyar futballban valami aprócska eredmény kezdett pislákolni, riportereink a saj­tóval együtt (természetesen a mindenkori kivételeknek já­ró tisztelettel) azonnal sebes­séget váltottak, hirdetve, hogy máris itt a kánaán, a fiúk csillognak és legutóbb volt, amelyik már futott is. Régi vicc szól arról, hogy mivel a tévében láthatjuk a játékot, a rádiós azt mond, amit akar... Jól emlékszem szavalókórusokra, a mikrofon körül: „ne hazudj!" Nos. ha a dolog nem is ilyen egysze­rű, egy valami biztos: még csak a leghalványabb célzás sem hangzott el. egyetlen forduló közvetítéseinél sem, mondjuk a feltűnően sok null-nullról, netán a tartósan rossz formák okairól, vagy egy-egy közismert „balhéról". Legjobb esetben a meccs csapnivaló színvonalát regiszt­rálták, gyakran a hullámokat simogatva: „Viszont X kitűnő játéka..." „Am a biztató ko­rábbi eredmények ..." stb. A tévében a legutóbbi Honvéd —Vasas mecs közvetítésekor Knízy Jenő már odáig ment, hogy többször szinte kőnny­csordító részvétéről biztosí­totta a játékosokat, akiknek szegényeknek nagy szélben és zuhogó esőben kellett játsza­niuk. (Utálom ugyan a rossz időt, és bár a rádió sohasem mondta, mennyit kereshet havonta egy-egy Honvéd­vagy Vasas-játékos a többi­vel együtt, mégis gyanítom, annyi pénzért _én is elfutká­roznék másfél órát. A sáros mundér sem az enyém, nem nekem kell kimosnom, utá­na még meleg zuhany is vár. A közönséget többnyire hideg, de ők esernyők alatt ülnek.) Természetesen a mundér ál­talában nem sáros. A rádió sportriportereinek szakmai felkészültsége kiváló, a kör­kapcsolások technikai kivite­le pontos, a szöveg néha, 6zellemes is, a sportnyelv közhelytucatjaihoz hozzászok­tunk. De újra elővéve a cím­analógiát: kenyerük a sport, szerelmük a foci, és ... fel­adatuk is van. Futballal, mundérral. És annak becsü­letével. Domonkos László I I elybenfutas Jegyzetek a 25. Vásárhelyi őszi Tárlatról A jubileumok, kerek év- vagy a hatvanas éveké, ami- mert a barlangrajzokat fel­fordulók mindig leltárkészí- kor Hódmezővásárhely művé- élesztve a gauguini neopri­tésre inspirálnak, alkalmat szete olyan drámai erővel mitív örökséget és az egye­adnak az eredmények felmé- tudta képviselni a magyar temes jelképrendszert ötvöz­résére, de követelik a to- parasztság életformaváltásá- te közösségben végzett mun­vábblépás útjainak kijelölé- nak konfliktusait, azt a fo- kaábrázolással, feszes szerke­aét, a jövő feltérképezését is. lyamatot, mely István király zetben, természet, emberi kö­A vásárhelyi őszi tárlatok ne- óta a legnagyobb változást zösség és munka kapcsolatait gyedszázada önmagában is jelentette a magyar paraszt- szimbolizálva. Szalay Ferenc párját ritkító siker. A felvil- ság életében. A ma társadal- néhány évvel ezelőtti nagy lanó szalmalángok, nagy ne- mi mozgásai rejtettebbek, szintézise után részint lélefc­kifeszülések és látványos bu- emberi viszonylatrendszerek- elemzéssel, részint történe­kások között a Vásárhely ne- ben és az emberi lélek mély- lemvizsgálattai foglalatosko­vével fémjelzett művészet rétegeiben zajlik. Nehezebb dik. Szinte mikrofel vételeket bizonyította létjogosultságát azokat a látvány síkján tet- készít az öreg parasztembe­— Németh Lászl6-i gondo- ten érni, bonyolultabb képi- rek elmagányosodásáról, múlt­lattal — tégely-szerepét a 25 leg megfogalmazni. A látha- hoz való ragaszkodásáról. De év alatt. Ezért hát itt lenne tó, egymásnak feszülő, drá- ennek az analízisnek, úgytű­oz idő és alkalom a felelős- mai konfliktushelyzeteket nik, még nem született meg ségteljes szembenézésre, a hordozó ellentmondások az végső konklúziója, így aszin­tudományos elemzésre, a fel- elmúlt tíz esztendőben békés tézis is várat magára. Hézső mérő munkára. egymás mellett élésekké sze- Ferenc, kit a megújítás ma­Ügy tűnik, ezt az alkal- lídültek, jól megfér egymás- kacs szándéka sarkall évek mat most elszalasztották. Pe- sal a tenyérnyi ablakú tanya óta, még mindig a széthul­dig Vásárhely nagykorúságát és a csomagterében malaco- lás és nem az összegzés irá­éppen nem az elnéző vállve- kat zötyögtető Zsiguli, a ke- nyába halad. Erősíti a fest­regetés, az udvarias szembe- mence és a gázpalack, a kom- ményanyagot Kurucz D. Ist­mosolygás, a kritikusi tiszte- bájn és a lovas kocsi... oán, Vecsési Sándor, Pa taft létkor vagy az öntömjénező Csakhogy ezek az ellentétek László, Zombori László, V. „tudományos ülés" bizonyít- az emberek tudatában, a lel- Bazsonyi Arany, Kollár hatná, hanem az elemző, ok- kekben keményebb csatát György, Somos Miklós mun­nyomozó, feltáró, tudomá- vívnak. Ezért hát a tanyai kája. nyos munka, az önmagával öregek elmagányosodása, a való kritiluii szembenézés. Ez városba költözött parasztem­éppen nem ünneprontás vol- berek felbillenő, felemás ér­na, hanem igazi önbecsülés tékrendje, a csorbuló szemé­— Vásárhely hagyományai- lyíségek, ezért egyén és kö- . ..... , ... - • .. nak, jelenének, a vásárhelyi zösség gyakran fölszikrázó Tlító^J zászlók alatt tömörüld ma- konfliktusa, gyar művészetnek komolyan vétele. Mert hogy a vásár- világnak művészi tükre-e a helyi művészetnek vannak mostani őszi tárlat?! Ki kell , . . . . ... ... ... allergikus pontjai, azt senki mondani, nem. Helybsnfu- gondolatok ihletik. Meg nem tagadhatja, még azok tás ez a javából még akkor ^^yes ez CacsiMx­is, ha a tévétornából tudjuk, \dl? linómetszeteire, melyex a helybenfutás is segít meg- élesedő, elembertelenedő őrizni a kondíciót V1,a1gu^ gúnyrajzai es fi­gyelmeztető felkiáltójelek 0 egyszerre. Sáros András Mik­lós emberen túli portrásoro­A vásárhelyi őszi tárlatok zata is valódi veszélyekre, ián roTitrnáitnk anyagát mindig a legjelentő- emberi arcunk, emberi szel­^"SXoSff'SÍ S fr^etmS^ "TT T^tFZR TÖrikiiwr, kft7h^lv<!7orűek ön- Igy n e m08t l®' a rá- A szobrok közül egyik ^Uők sokan rendezés ^voltából különö- legvásárhelyibb vásárhelyi, Zt he^ve t eevkori sen' hisz2n 32 egyes alkotók Szabó Iván relifjeivel bizoÜ £koIn" ^flhelv" affitó- műveit egymás mellstt lát" nyitja, hogy a városhoz, « •' ^IV ; Mv szálvoktóL a hatjuk- VásárheI>' tóbl3ké- tájhoz, a szellemiséghez való i a leggazdagabb ha- kötődés nem köthető motívu­SSR SSSSt^JSZ enS^ffiEJfí rkhoz>. "TE4 ^tfí ás£Stja j6zan itéióké- swrass- SfSu ssrsss^ pesseguseL. kiállítás karakterét meghatá- daimi elkötelezettséghez, ha. ^ rozó alkotók szinte kivétel gyomány és modemség válla­nélkül ugyanazok. Csakhogy, íásához. Tóth Valéria nagy­Ügy gondolom, Vásárhely amíg általában akadt egy-egy méretű terakotta szobraival művészetének fő gondja a kiemelkedő, a kiállítás és az az oly gyakran áhított nyu— hagyományvállaláshoz kötődő életmű magasságait ostromló galmat és harmóniát lopja be viszonyuk. Ez az ostor és a alkotás, addig a mostani elég- tülekedéstől, stresszhatások­gyeplő egyszerre. Mert a ha- gé szürke. Szürke az előző tói vibráló, zajtól zaklatott gyományok őrzése és azok kiállításokhoz képest, és szűr- világunkba. Kligl Sándor há­megújítása olyan bonyolult, ke, ha a művészeket epen- r(>m 6zobra három eredeti dialektikus alkotói folyamat, ként önmagukhoz mérjük, megközelítés: történelmi fl­a megőrzi ve tagadás, a hűt- Nem hiányoznak a nosztal- gura minden historizmustól len hűség olyan összetett fel- gikus és idilli Alföld-képek, mentesen, szobrászi emlék­adat, mely a társadalmi va- noha a legjelesebb művészek md ellentmondásokat is vál­lóság talajából gyökerezhet, — Németh József, Szalay Fe- lalva ötletből született gro­abból sarjadhat, a társadal- renc — már nem elégednek teszk. Amik még felvillanyoz­mi, politikai, ideológiai kér- meg az Alföld "leképezésé- ^k a látogatót^ Csíkszentmi­dásek művészi tükröződésé- vei". Németh József nagyon h&iyi Róbert arénája. Kutas ben nyilvánulhat meg. Tény, kimunkált, szintézisteremtő László eleganciája. Markolt hogy a hetvenes évek Ma- fe3től világában a mostani öt György állatfigurát, Szath­gyarországa sokkalta öesze- nagyméretű munka közül az míry Gyöngyi rrrily ember­tettebb, többrétegű, differen- Erdei munkások című olaj- 6Íge) Najy Sándor pattintott eiáltabb, mint az ötvenes tempera érdemel elemző fi- kavicsemberei, évek tartalmi forradalmai, gyeimet, elsősorban azért, A grafika a 25. vásárhelyi tárlat igazi élménye. Elsősor­ban három alkotó munkái jelzik ennek a műfajnak év­íázadokat összekötő, s mégis wu u»« 3 korral csyű't lélegző lehe­Valóban ennek a sokrétű tőségeit. Agotha Margit fa­metszeteit részint középköri emlékek, részint nagyon is sem, akik szemet hunyva csak a maguk egyre hami­sabban döcögő lemezeit for­gatják. Annál is inkább, mert egyre több művész érzi, mondja, s műveivel bizonyít­ja, hogy valami nincs rend­Románia — színes tablókon Körutazás Romániában társaság Idegenforgalmi Mi­címmel kiállítás nyílt teg- nisztériuma és a Szeged vá­nap délután Szegeden, a rosi Idegenforgalmi Hivatal KSZV klubhelyiségében — rendezésében. az Országos Idegenforgalmi Tanács, a Román Népköz­Tórendszer a cukorgyárban Két és fél millió köbmé- ezer köbméter lesz a cukor­ter szennyvíz tárolására al- gyár napi vízszükséglete, kalmas tórendszert Iétesíte- Ez táplálja majd a gyáron nek a most épülő kabai cu- belüli, úgynevezett vízkörö­korgyár számára. ket, amelyeknek utolsó fázi­Az ezzel kapcsolatos mun- sa a szennyvízkör. Innen kálatok már befejezésükhöz mechanikus tisztítás után jut közelednek. a szennyvíz a tárolókba, 8—10 A gyártáshoz szükséges . ... , . . , nagy mennyiségű vizet a Ke- száza,ék wárazanyag-tartal­leti-főcsatornából kapja a mú zagy formájában, gyár. Naponta csaknem tíz- (MTI) A megnyitóünnepségen Nagy István, a népfront me­gyei bizottságának elnöke mondott rövid beszámolót. Az eseményen ott volt Laj­kó Ferenc, a szegedi városi pártbizottság munkatársa is. Románia legszebb tájait, történelmi városait és mai életét negwen nagyméretű színes és fekete-fehér tabló mutatja be. A képek egy­aránt bemutatják a modern főváros látványát, a román tájegységek műemlékeit, üdü­lő- és gyógyközpontjait, a kikötővárosok hangulatát, a hegyvidék és a tengerpart szépségét. Az idegenforgalmi kiállítás — magyar és német nyelvű utazási prospektusok­kal — október 24-ig várja a látogatókat. A tárlat jelképe, Med­gyessy „sarlózó asszonya", egyszer bő termést gyűjt be, máskor szűkös az esztendő vagy „a mostoha időjárási viszonyok ellenére is érünk el eredményeket". Jövőre a negyedszázad alatt született alkotások legjavából kiállí­tárt rendeznek a Műcsarnok­ban. Minden bizonnyal iz­galmas, tanulságos és fontos mérföldköve lesz a progresz­sziv realizmus művészeti irányzatának. S ez nem mond ellent annak, hogy az elmúlt években a vásárhelyi sereg­lés összkéne kételyeket éb­reszt. A 25 év és a jövőre esedékes tárlat jó alkalom 'enne, hogy végre megszü­lessen a vásárhelyi művésze­tet elemző-feldolgozó, tudo­mányos igényű mu-ika. A szándékokat pedig műveikkel kell demonstrálni. mint ahogy azt eddig is te'tiT< az elmúlt negyedszázad legjobb­jai, az első Tornyai-piaket­testől, Medgyessy Ferenctől a legfrissebb díjazottig, Ago­tha Margitig. Tandi Lajos 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom