Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-07 / 237. szám

U V-iLÁZ rrtCLtT^KiAI, cGYÉSÜLJETcKÍ S2M?íSí C8. évfolyam 237 szám 1978. október 7., szombat Ara: 80 fillér K.o $M b i z o ixs ma ca károsé tanács Napirenden: a munkásművelődés, a város­gazdálkodási vállalat tevékenysége és az e'ső fokú tanácsi szeivezet korszetűsitése Szeged megyei város tanácsa ülést tartott pénteken dél­előtt, Papp Gyula tan.ic;;e'nnk veze'éséveL A testület ülé­sen részt vett dr. Petri Gábor, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja. Szabó G. László és Kovács Imre, a C ongrád megyei tanács énökhe'yettesei, Nagy László, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezető-he­lyettese és Szántó Tivadar, a Szered városi pártbizottság osztályvezetője ls. Ott voltak Szeged országgyűlési képvise­lői. továbbá napirendi témák szerint részt vettek a tanács­Cés munkáiéban a szak zervezc'ek, a kerületi pártszerve­zetek. üzemi szocialista brigádok képviselői. A tanács a köve kező témákat tárgyalta meg: a munkásművelődés helyzete és a tovább'ei'e-z'és feladatai: a Szegedi Város­gazda kodási Vál'alat tevékenysége; a honvédelmi tőrvény­ből eredő tanácsi feladatat:; az e'ső fokú tanácsi szervezet korszerűsítő e; a jogi és igazgatási bizottság beszámolója munkájáról; me-yei tanácstarok jelölése és választása; elő­terjesztések, bejelentések, Interpellációk. A munkásműve!ődés Szegeden Szeged népességében a munkásosztályhoz tartozók aránya meghaladja a 40 szá­zalékot, így a város aiktív kereső rétegének több mint 74 százaléka munkás. A munkásművelődésre vonat­kozó párt- és állami határo­zatok végrehajtásának ügye ilyenformán a legnépesebb osztályt érinti. A tanács el­sősorban azt vizsgálta, hogy miként szolgálják az általá­nos és szakmai műveltség fejlesztését, a fizikai dolgo­zók tudatformáláséit a mű­velődés állami és társadalmi intézményed. Megállapította, hogy egy reprezentatív föl­mérés szerint a megkérde­zetteknek több minit 34 szá­zaléka nem rendelkezik nyolc általános iskolai vég­zettséggel, ezen belül a har­minc éven aluliak korosztá­lyából sem végezte el 11 szá­zaléknál több az általános Iskolát. Atócsony az iskolá­zottság aránya magasabb is­kolatípusokban is. így telje­sen természetes, hogy a munkásművelődés egyik leg­fontosabb tétele az iskolai végzettség kiegészítésére irá­nyúin sokoldalú törekvés. A továbbiakban kedvezőbbnek ígérkezik a helyzet, mert Szegeden 14 éves korig már az iskolaköteles tanulók kö­zel 97 százaléka fe.iezá be eredményesen az általános iskolát. Az általános iskolai kép­zés tehát a felnőttek köré­ben továbbra is rendikívül szükséges. A jogszabályok által megengedett valameny­nyi oktatási formában meg­szervezték a tanítást, számo6 nagyüzemben kihelyezett osztályokat indítottak. Szük­ség lesz ezekre továbbra is, mert a beköltözés és a be­járó dolgozók egy része „utánpótlást" jelent a hiá­nyos végzettségben. A kö­zépfokú felnőttoktatásra is nagy gondot fordítanak: es­ti vagy levelező tagozaton Szegeden több mint 5 ezer dolgozó tanul. Mind nagyobb az érdeklődés a szakmai képzést nyúitó tagozatok Iránt. Néoszerű a szakmun­kások szakközépiskolája is. A szervezés eredményessé­gét azonban lerontja, hogy három esztendő alatt a be­iratkozottaknak 28—30 szá­zai jka lemorzsolódik. Leg­nagyobb a létszámcsökkenés az első évfolyamon (46 szá­za'ék). főként gyenge tanul­mányi eredmény miatt, de a tanács kevesli azt az erőfe­szítést amelyet a vállalatok, g munkahelyek tesznek a to­vábbtanuló dolgozók segíté­séért. Iskolai munkájúkat nem kísérik mindenütt rend­szeres figyelemmel. A következő években vár­hatóan tovább növekszik a középiskolákban továbbta­nulni szándékozó dolgozók érdeklődése A szakmunkás­képzés korábban jelentős be­iskolázási gondokkal küsz­ködött. de az új típusú szak­munkásképzés, amely az érettségi bizonyítvánnyal együtt szakmunkás-oklevelet is ad, e gondok csökkenését ígéri. A munkásművelődés fon­tos eleme a munkahelyi mű­velődés, amely valamennyi gazdasági egységtől, társa­dalmi és tömegszervezettől szoros együttműködést köve­tél. Jelentős részt vállal ebből a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa is. Ennek len­dítő motorja a szocialista brigádmozgalom, jóllehet a brigádok vállalásaik között a legritkábban emelik azonos rangra a többivel a kulturá­lis vállalásokat Fontos len­ne, hogy a munkahelyek koncentrálják a személyi, tárgyi és anyagi erőket, megszervezzék a lehetőségek ésszerű kihasználását. A munkahelyi iklubok a mű­velődés fonto6 fórumai. Az ifjúsági klubmozgaLman be­lül húsz üzemi, vállalati klub működik, s ezekben több mint kétezren vesznék részt munkásfiatalok. Hat peremkeriiJertá művelődési ház ifjúsági klubtagjainak meghatározó többsége ugyan­csak munkásfiatal. Néhány klub önálló közművelődési intézményként is megfelél hivatásának, és harminc munkahelyi KlSZ-szervezet­ben folyik rendszeres és te­vékeny klubélet. A város if­júsági klubmozgalmának to­vábbi fonto6 objektuma lesz az ifjúsági ház. Mint jól be­vált mozgalmat ismerte el a tanács a .Munka és művelt­seg" vetélkedőket, -melyeken tavaly 850 megyei szocialis­ta brigád vett részt, tízezer taggal. A szegedi brigádok részvételi aránya 75 százalék volt. Fokozta tevékenységé a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat is: tavaly kö­zel húszezer órányi előadás* tartott, és a részt vevők egy­harmada ezeken fizikai dol­gozó vol-t A tanfolyamjelle­gű ismeretterjesztő progra mokom, amelyek a fizika' dolgozók képzését. tovább­képzését átképzését segítik elő, 90 szá+alék volt a fizi­kai dolgozók részvétele. Ke­vésbé volt viszont eredmé nyes az ismeretterjesztői, kapcsolata a mezőgazdaság' termelőszövetkezetekkel. A tanács értékelte az ama tőr művészeti mozgalom, a képzőművészet, a könyvtár­mozgalom, s általában a mű­velődési intézmények szere­pét a munkásművelődésben. majd megfelelő határozato­kat hozott Mindenekelőtt le­szögezte, hogv a munkásosz­tály művelődésének ügye nem kampányfeladat, to­vábbra is a közművelődé: kiemelt feladatának kell te­kinteni. Az eredményesség érdekében fokozni kell a közművelődésben részt vevő szervezetek és intézmények aktivizálását és együttműkö­dését A tanács szükséges­nek tartja, hogy a város munkáslakta részein — kü­lönös tekintettel az új vá­rosrészekre — megteremtsék a művelődési intézményeket A szakigazgatási szervek kö­telessége, hogy a hatodik öt­éves terv előkészítése sorár biztosítsák az ehhez szüksé ges feltételeket E napirendi pont vitáiéba? felszólalt dr. Diós József Hofgesang Péter, dr. Csator­dai Károlyné ós- Csanádi Jó­zsefné tanácstag, továbbá dr. Dobóczky Károlyné, az SZMT megyei tanácsának titkára. Lévai Ernő olajipar' szocialista brigád vezető. Sza­bó G. László megyei tanács­elnök-helyettes és Szántó Ti vadar, a szegedi városi pár! bizottság osztályvezetője. A város­gazd ílkodási vállalat „bizonyítványa" A tanács beszámolót kért a Szegedi Városgazdálkodá­si Vállalat tevékenységéről Kovács Miklós igazgatótól A vállalat munkájának érté­kelését elősegítette, hogy a közelmúltban a tanácskozási központokban ugyanezt a té­mát a lakosság széles körben megvitatta, és több mint 400 észrevétellel egészítette ki. Az így szerzett, továbbá más városi szervezetektől kapott észrevételek alapján az épí­tési és közlekedési osztály feladattervvel egészítette ki az igazgató jelentését A tanács egyöntetűen ál­lapította meg. hogv a Szege­di Városgazdálkodási Válla­(Folytatás a 2. oldalon.) EÍUÍ8I3Ü a portugál delegáció Az országgyűlés meghívá­sára hivatalos látogatáson, hazánkban járt portugál par­lamenti küldöttság pénteken elutazott Budapestről. A de­legációt — amelyet dr. Vasco da Gama Fernandss, a köz­társasági gyűlés elnöke ve­zetett — a Ferihegyi repülő­téren Apró Antal, az ország­gyűlés elnöke és törvényho­zásunk több más tisztségvi­selője búcsúztatta. Jelen volt Fernando Delfim Maria Lo­pes Visira, a Portugál Köz­társaság budapesti nagykö­vete. Púja Frigyes hazaérkezett Púja Frigyes, külügymi­niszter, az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője pénteken hazaérkezett New Yorkból. (MTI) Kommunista műszak a kábelgyárban Ma reggeltől a Magyar Ká­belművek szegedi gyárában Szegeden, és a kisteleki gyáregységben kommunista műszak kezdődik, amelyen a gyár dolgozói közül több mint hatszázan vesznek részt. A gyár vezetősége a dolgo­zókkal egyetértésben úgv ha­tározott, hogy a mai kom­munista műszakért járó egy­napi bért a vállalati lakás­kölcsönalap bővítésére hasz­nálják fel. U lódzi kii'Éltsé! látogatásai ü *ts-,Hv" mm® . 4, i fim Smm A lengyel vendégek a textilmüvekben A lengyelországi testvér­megye párbküldöttsége — melynek vezetője Boleslaw Koperski, Lódz megyei jogú város pártbizottságának első titkára, tagíai: Eugénius rabovski, a LEMP lódzi területi pártbizottságának ilső titkára, Renota Marczak Vojcik, a lódzi pamutgyár •jártszervezetének első tit­rára és Andrzej Sidorovicz, a lódzi pártbizottság titkára — Kiss Istvánnak, a megyei Pártbizottság gazdasági osz­tályának vezetője é6 Deák Bélának, a városi pártbizott­ság titkára kíséretében teg­lap, pénteken délután a Izegedi Textilművek be láto­:atott. A vendégeket Nógrádi Ist­ván igazgatóhelyettes, Ta­Ülésezett a Szakszervezetek Országos Tanácsa A magyar szakszervezetek legutóbbi kongresszusa óta végzett munkát összegezte ás a további feladatokat szabta meg pénteki ülésén a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa. Az ülésen részt vett és felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titká­ra is. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a SZOT főtitkára, az el­nökség írásos beszámolóját kiegészítve hangsúlyozta: A magyar szakszervezeti moz­galom helyzete alapvetően ió, s tevékenységének erősí­tése nem kívám sem politi­kai, sem jogi rendezést. A szocialista viszonyoknak megfelelő jogkörrel, hatás­Országiyűlési bizottság ölése Pénteken a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés terv- és költségvetési bi­zottsága. A tanácskozás részt­vevőit Hetényi István orszá­gos tervhivatali államtit­kár tájékoztatta a népgaz­daság növekedési és egyen­súlyi helyzetének alakulá­sáról, az V. ötéves terv­időszakában, s az ebből adó­dó feladatokról. Somogy megye közoktatá­sának helyzetéről, valamint a közlekedéspolitikai koncep­ció megyei végrehajtásáról tárgyalt pénteken Kaposvá­rott az országgyűlési képvi­selők Somogy megyei cso­portja. A képviselőcsoport ülésén részt vett és felszólalt Lo­soncéi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a megye országgyűlé­si képviselője is. körrel és önállósággal ren delkezik. A párt tudatos és következetes politikájának jegyében társadalmunkban a magyar szakszervezetek ön­álló politikai tényezőkké vál­tak, Minden alapvető cél meghatározásában érvénye­sül a szakszervezeti mozga­lom véleménye; részese te­hát minden döntésnek, s ez növelj társadalmi felelőssé­gét is. Gáspár Sándor aláhúzta, hagy a munkáshatalom erő­sítése mindig alapvető fel­adata volt és marad a moz­galomnak. Ezután vita következett, amelyben felszólalt Németh Károly is. A többi között szólt a szakszervezetek jelen, tőségéről, munkájáról. Hang­súlyozta, a szakszervezeték országunkban aiktív részesei a politika alakításának és végrehajtásának. Tevékeny­ségükkel hozzájárulnak a munkáshaitalam politikai és gazdasági alapjainak erősíté­lóhez, s ez társadalmi fejlő­désünk egyik fontos, méikü­öahetetlen feltétele. A Központi Bizottság tit­kára ezután gazdasági kérdé lekről beszélt. A vitában elhangzott ész •evétedekre Gáspár Sámdo: válaszolt. Az ülésen végezetül sze nélyi kérdésekről tárgyal tak. kács lmréné, a vállalati pártbizottság titkára, Bajza Frigyesné, a vállalati szak­szervezeti bizottság titkára és Gajda Éva, a KISZ-bi­zottság titkára fogadta. A küldöttséget elsőként Nógrá­di István tájékoztatta a gyár fejlődéséről, termelési ered­ményeiről. Ismertette azt is, hogy a szegedd gyár. mint a Pamutnyomóipari Vállalat egyik gyáregysége, milyen szerepet tölt be az országos nagyvállalat tevékenységé­ben. Szólt a már közel há­romezer dolgozóit foglalkoz­tató textilművek üzemrészed­nek korszerűsítéséről, a ter­melés technikai színvonalá­nak emeléséről, a munkafel­tételek ós a munkakörülmé­nyek javításáról. Az igazga­tóhelyettes tájékoztatójával kapcsolatban a küldöttség tagjai többek között a hiány­zásokról, a bérezésről és a munka szervezéséről érdél* lődtek. Ezt követően Takács lm. éné a gyári pártapparátus 'elépítését, működését is­mertette. szólt a közéletiség­re nevelésről, a kldermvnka legfontosabb feladatairól A likeres politikai munka 11­íonyítókaképpen elsorolt* azokat a különböző funkció­kat, melyeket a gyár do'go­zúi a közéletben a város és a megye politikai, társadal­mi szervezeteiben betölte­nek. A küldöttség tagíai a ven­déglátók kíséretében ezután üzemlátogatásra indultak. Az egyes üzemrészek megtekin­tésékor bepillantást nyertek a termelés technológiai fo­lyamatába, végigkísérhették a beérkező alapanyag útját a késztermék kialakításáig. A délutáni órákban a ven­dégeket zárómegbeszélésen fogadták a megvei pártbi­zottság vezetői. A tanácsko­záson jelen volt dr. Komó­csin Mihály, a megyei párt­bizottság első titkára, dr. Perjési László, a megvei ta­nács elnöke. Gyárfás Mi­'lály, dr. Koncz János és Szabó Sándor, a megyei Pártbizottság titkárai. Török József, a szegedd városi párt­bizottság első titkára. A lód­»J delegáció köszönetét a me­'eg, baráti fogadtatásért, a vendéglátásért, a pártmunka, a gazdasági élet időszerű kérdéseinek megismeréséért Boleslaw Koperski, Lódz negyei jogú város pártbl­•ottságának első (átkára tol­mácsolta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom