Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-06 / 236. szám

2 Péntek, 1978. október 6. FKP—OKP megbeszélés Berlinguer Párizsban • Párizs (MTI) Párizsban csütörtökön meg­kezdődtek a tárgyalások a Francia és az Olasz Kom­munista Párt vezetői kö­zött. Berlinguer látogatására a két párt közötti rendsze­res találkozók keretében került sor. Az OKP főtit­kárát Tonino Tato ésAntonio Rubbi, a KB tagjai kísér­ték el a francia főváros­ba, Ez az első találkozó a ka nagy nyugati kommunista párt vezetői között a fran­cia nemzetgyűlési válasz­tások és a Moro-ügy, vala­mint a közös piaci parla­ment megválasztása idő­pontjának kitűzése óta. Az OKP és az FKP egyfelől több ízben is hitet tett a kölcsönös szolidaritás mel­lett. másfelől saját orszá­gában sok tekintetben el­térő stratégiát követett az elmúlt időszakban. Az eddi­gi tervek szerint a két párt mindegyike önálló prog­rammal indul majd az „Európa parlament" megvá­lasztásánál is. fl különmegállapodások nem vezetnek békéhez Brezsnyev és Asszad pohár köszöni öje # Moszkva (MTI) Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Miniszter­tanácsa csütörtökön estebédet adott a Kremlben Hafez Asszad tiszteletére: A szívélyes, baráti légkörű vacsorán Leonyid Brezsnyev és Hafez Asszad mondott beszédet. A Szovjetunió a közel-ke­leti kérdés igazságos rende­zése mellett foglal állást, s folytatja azt az irányvonalát, amely a közel-keleti veszé­lyes, háborús tűzfészek meg­szüntetésére irányul — je­lentette ki Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke. Brezsnyev a közel-keleti helyzetet jellemezve azt mon­dotta, hogy az imperialisták és csatlósaik számos diplo­máciai kísérletet tettek, hogy kivezessék a zsákutcából az egyiptomi—izraeli tárgyalá­sokat és különmegállapodást hozzanak létre, az igazságos és átfogó rendezés megkerü­lésével. — Nem egyszer jelentettük ki. s most is teljes határo­zottsággal akarjuk kijelente­ni, hogy a különmegállapo­dások, az agresszornak tett engedmények útja nem vezet el a békéhez — hangoztatta többek között az SZKP fő­titkára. — Az igazságos békéhez vezető út az, amely az ENSZ érvényes határozatai alapján biztosítja az átfogó rendezést a Közel-Keleten. Ezek a ha­tározatok már megjelölték az ehhez vezető módozatokat, előirányozták, hogy az ENSZ védnökségével, a Szovjetunió és az Egyesült Államok társ­elnökségével, valamennyi ér­dekelt fél részvételével hív­janak össze békekonferenciát — mondotta Hafez Asszad szíriai elnök Moszkvában, a tiszteletére adott estebéden. A Camp David-i megálla­podás következtében létrejött veszélyes helyzetben a Szi­lárdság és Ellenállás Front­jában részt vevő államok ve­zetőinek harmadik tanácsko­zása határozatot hozott arról, hogy mozgósítja az arab or­szágok minden lehetőségét és tartalékát a megállapodások következményeinek felszámo­lására. A magyar tudományos kapcsolatokról Márta Ferenc nyilatkozata 'i s, II n RADIOTELEX • LEMONDOTT A SVÉD KORMÁNT Lemondott a svéd kor­mány. Thorbjörn F&lldin mi­niszterelnök csütörtökön es­te benyújtotta lemondását,* parlament elnökének, s 6 el­fogadta azt. A lemondást kö­vetően Ffilldin miniszterel­nök esti sajtóértekezletén nyilatkozatot olvasott fel, s ebben közölte: a kormány nem volt képes kompro­misszumra jutni az energia­kérdésben, s ezért nem lát lehetőséget a jelenlegi kor­mány tevékenységének foly­tatására. HUANG HÍJA ROMABAN Az olasz kormány meg­hívására ötnapos hivata­los látogatásra csütörtökön Rómába érkezett HuangHua kínai külügyminiszter. Az ENSZ-közgyűlés ülésszaká­ról érkező politikust Por­iam olasz külügyminiszter foiadta a fiumiclnói repü­lőtéren. Forlani és Huang Hua délután — az első meg­beszélés után — kulturális és műszaki-tudományos e 'vüttmüködési megállapo­dást irt alá az olasz kül­ügyminisztériumban. AMERIKAI MESTERSÉGES HOLD — KÍNÁNAK A washingtoni külügymi­nisztériumban megerősítet­ték, hogy az Egyesült Ál­lamok és a Kínai Népköz­társaság között tárgyalá­sok folynak amerikai hír­közlési mesterséges hold el­adásáról Pekingnek. A tár­gyalások a jelenlegi sza­kaszban magas szinten foly­nak, de még nem jutottak el a kereskedelmi megbe­szélések szakaszába. A kül­ügyminisztériumban hang­súlyozták, hogy megállapo­dás még nem született, és hogy „csak kereskedelmi tranzakcióról" lehet szó . SZTRÁJK IRÁNBAN Iránban folytatódnak a munkabeszüntetést akciók. Részleges sztrájkba léptek a fővárosban a magánban­kok, a posta, a távközlés, az áram- és vízszolgáltatás, a városi közigazgatás alkal­mazottai és az egészségügyi dolgozók. A rádió és tele­vízió vasárnapra hirdetett meg sztrájkot MAGYAR FELSZÓLALÁS TJubrovriikban plenáris ülé­seken és munkacsoportokban folytatja tanácskozásait a nemzetközi űrkutatási szö­vetség 29. kongresszusa. A kongresszuson magyar be­számoló is elhangzott: Gán­ti Tibor, a Magyar Bioké­miai Társaság főtitkára a szerves anyag keletkezésé­nek és élő szervezetté való összeállásának kérdéseiről tartott referátumot HADERÖ-CSÖKKENTÉSI TÁRGYALÁSOK Csütörtökön Bécsben Dá­vid Reece nagykövetnek, a kanadai küldöttség vezető­jének elnökletével megtar­tották a közép-európai fegy­veres erők és fegyverzet köl­csönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 180. plená­ris ülését Vietnami felszólalás az ENSZ-ben • New York (AON) A Vietnami Szocialista Köztársaság támogatja a bé­kére, valamint az általános és teljes leszerelés megva­lósítására irányuló erőfe­szítéseket — jelentette ki Nguyen Duy Trinh, aVSZK miniszterelnök-helyettese, külügyminiszter, az ENSZ­közgyűlés 33. ülésszakának általános politikai vitá­jában. A vietnami küldőtt­ságvezető támogatásáról biz­tosította a nukleáris lesze­relésre és az új fegyverrend­szerek gyártásának tilalmá­ra vonatkozó szovjet javas­latokat, 0 Budapest (MTI) Az idén harmadik évtize­débe lépett a Magyar Tu­dományos Akadémia és a Szovjet Tudományos Akadé­mia — tudományos együtt­működési egyezménnyel is megerősített — együttműkö­dése. A két ország tudósai­nak kapcsolata a következő évtizedben is gyümölcsöző­nek ígérkezik, hiszen például az 1976—80-as évekre szóló magyar—szovjet akadémiai munkaterv alapján 24 jelen­tős természettudományi ku­tatás 79 témájában, valamint 18 társadalomtudományi munka, 82 témájában mű­ködnek együtt magyar és szovjet kutatók. A Magyar Tudományos Akadémiát a Szovjet Tudományos Akadé­mián kívül, az örmény Tu­dományos Akadémiával, a Szovjet Orvostudományi Aka­démiával, az Össz-szövetségi Mezőgazdasági Akadémiával és a Szovjet Neveléstudomá­nyi Akadémiával is együtt­működési egyezmény köti össze — mondotta Márta Fe­renc akadémikus, az MTA főtitkára. — A kutatóintézetek kö­zötti kétoldalú együttműkö­dés eredményeként már több, a gyakorlatban ls hasz­nosítható eredmény született, így legnagyobb intézetünk, a Központi Fizikai Kutató In­tézet együttműködik az SZTA fizikai intézetévéi a kvantuinelektronikábarj, a szilárdtestfizikában és a koz­mikus sugárzások fizikájá­ban. — Az MTA Számítástech­nikai és Automatizálási Ku­tatóintézete szorosan együtt dolgozik az irányítási prob­lémák intézetében, irányítás­elméleti, valószínűségszámí­tási, és matematikai, statiszti­kai kutatásokat végző szov­jet partnerekkel. A szovjet intézet mellett működő nem­zetközi tudóskollektíva mun­kájába bekapcsolódva, mi is részt vehetünk a modem irá­nyításelmélettel foglalkozó többoldalú együttműködés­ben. Ennek már a gyakorlat szempontjából is jelentős eredménye született A ma­gyar intézet, a nemzetközi tudóskollektíva, s az Orszá­gos Kőolaj- és Gázipari Tröszt megállapodott abban, hogy a tudósok kidolgozzák a kőolajipari vállalatok auto­matizált irányítására szolgá­ló típusrendszereket. Az első közös eredmények alapján a benzinkeverés optimális irá­nyítását a Dunai Kőolajipari Vállalatnál vezetik majd be. — Az MTA Központi Ké­miai Kutatóintézete jelenleg kilenc témában dolgozik együtt szovjet kutatókkal. Az SZTA társintézetével együtt­működve, a tudósok széles körű kutatásokat végeztek a szénhidrogének oxidációs fo­lyamataival kapcsolatban. A jövőben a magyar inté­zet szorosabbra fűzi kapcso­latait a szovjet kutatóhelyek­kel, elsősortan a biológiailag aktív vegyületek feltárásá­ban, a kémiai szerkezet és a biológiai hatás összefüggései­nek tisztázásában, ami új gyógyszerek, növényvédő sze­rek, és az állatgyógyászatban, illetve az állattenyésztésben felhasználható új anyagok kidolgozásához járul hozzá. Az élelmiszer-termelés fej­lesztésével kapcsolatban zöld utat kaptak a nagy termések elérésének kutatási módsze­rei. Az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézeté­nek régóta kiválóak a kap­csolatai a szovjet társintéze­tekkel. Eredményeik hazai hasznosítása döntő jelentősé­gű lehet a magyar talajtan fejlődésére. — Igen eredményesek és széleskörűek az MTA Mező­gazdasági Kutatóintézetének kapcsolatai a Szovjetunió ku­tatási intézményeivel. A né­hány évvel ezelőtt indult, és már jelentős eredményeket felmutató újabb búzanemesí­tési programban a magyar intézet felhasználja az új krasznodari, mironovkai és odesszai búzákat is. A krasa­nodari, az odesszai és a har­kovi kutatóintézetekkel évről évre különböző nemesitett kukoricafajtákat, valamint egyéb alapanyagokat cserél­nek és kölcsönösen ellenőr­zik egymás kísérleti hibrid­jeit. Említésre méltó: 1973­tól az Ukrán és a Moldovai Szovjet Szocialista Köztársa­ságban több szovhozban és kolhozban, nagyüzemi viszo­nyok között vizsgálják m martonvásári hibrid kukori­cákat. A különböző fajtakí­sérleteknek, és ez utóbbi üze­mi próbái sikerének is sze­repe van abban, hogy az el­múlt években jelentős meny­nyiségú — évente 2000—4000 tonna — martonvásári neme sítésű hibrid vetőmagot ex­portálunk a Szovjetunióba. — Matematikusaink ísévek óta végeznek közös vizsgála­tokat, számos jelentős mate­matikai szakterületen. — A kétoldalú kapcsolato­kon kívül jelentős az együtt­működés az MTA kutatóhe­lyei és a szovjet intézmények között a multilaterális kap­csolatok alapján is. Mindkét akadémia kutatási tervei szorosan igazodnak a tudo­mányos-műszaki haladást elő­segítő, KGST komplex prog­ramhoz. Emellett mind az MTA, mind az SZTA inté­zetei részt vesznek a szocia­lista akadémiák közötti több­oldalú együttműködés szinte minden témájának kutatásá­ban. — A tudomány és a gya­korlat közötti még szorosabb kapcsolat kiépítése a feltéte­le annak, hogy az elkövet­kező évtizedekben is meg tudjuk oldani a népgazdaság fejlődését szolgáló feladatain­kat. Ennek érdekében tovább tökéletesítjük kapcsolatain­kat, tudományos munkánkat még jobban összhangba hoz­zuk a két ország kutatási el­képzeléseivel, a mindkét fél számára kézzel fogható elő­nyökkel járó kutatásokat szorgalmazzuk — mondotta befejezésül Márta Ferenc. Sarló Sándor: Visszapergető 10. Eljött a bevonulás keserű napja, 1920. novem­ber 21. Megyek az öreg, mindig sárga, áporodott szagú, bakancsverte laktanyába. Nyolcéves ko­romban rögződött agyamba ennek a kiterjedt épületnek barátságtalan képe, a kendergyár sod­ronyos vaskapujával, a Cslllagoörtön komor, szürke falával, a Mars tér nyesett bokrokkal ha­tárolt, agyagos-homokos, négyzet alakú gyakorló­tereivei együtt. A mai napig hallom a harsány, elnyújtott „vigyázz!" kiáltást az ezredparancsnok közeledtekor a kaszárnya kapujában, hallom az őrségváltás hangjait, az édesbús takarodót esti ki­lenckor, közeli lakásunk nyitott ablakában. A ka­szárnya hatalmas, kopár udvarába csak az oldal­kapun lehetett belátni, amikor az nyitva volt. Az ellentétes oldalon a kendergyár munkásai és munkásnői a járda szélén ülve fogyasztották hi­deg ebédjüket. Versben is megörökített, felejthe­tetlen kép: A gyár előtt hervadó lányok, A gyár előtt kormos férfiak, Rövid örömmel, hosszú bánattal Egymásra hajlanak. S a sztrájk, 1905-ben. 1916-ban. 1917-ben. 1918. ban! Ahogy az gyermeki agyamban félelmetesen rögződött rendőrökkel, kivont kardokkal, elszánt munkásokkal, síró asszonyokkal. És láttam a vö­röslaktanyát vörös lobogóval és vöröskatonákkal 1919-ben. Gyár és kaszárnya: testvérek! Katonák, munkások kéz a kézben! De mióta a néo átkos ellenségei. Diendorfer alezredes, Potyondy Ká­roly őrnagy, báró Heim Géza százados. Tírts cszndőr őrnagy 80 főnyi tiszti banditával és két századnyi csendőrrel lépre csalták és lefegyve­rezték a vörös helyőrséget, s 1919. május 7-én nemzeti zászlót tűztek ki a vörös lobogó helyére, azóta a gyilkos ellenforradalom vaddisznó-kísér. tete költözött be a laktanyába. Ide kellett hát bemennem. Az irodában nagy orrú, nyírott, szürke bajuszú törzsőrmester fogad. nézi a papíromat, bajuszos ajkát feltolja az orr­likaihoz, spekulál. — Maga géhás volt? — kérdi. — Hadapród?. Hm... Hm ... — Az voltam — mondom, félve, hogv erre mi következik? — Micsoda maga civilben * Kibököm: — Újságíró. — Miféle újságnál? — A Szegednél. — Szeged? Zsidólap, mi? — Nem zsidólap — mondom. — Mi a fene! Aztán mi a hétszeneségnek Jött maga ide? Hallgatok. — Mit akar maga a nemzeti hadseregben? — rámnéz, gúnyosan. — Tessék elküldeni, törzsőrmester úr. Nem szí­vesen jöttem. — Aha! — csap le rám. — Nem szívesen? Le fogod szolgálni az évedet — átcsap a tegezésbe. — Mégpedig a géhátan. Első zászlóalj. Szól a tizedesnek: vezessen át a géhába. Másnap már a géhában ülök, íróasztalnál, mundérban, rangjelzésem, amit március 21-edi­kén téptem le a zubbonyról, azt hittem örökre, felvarrva. Szerencsésnek érzem magam, hogy az irodába kerültem. Az élelmezést számfejtem, ki­utalom az adagokat, kenyeret, sót, lisztet, húst, babot, borsót krumplit köménymagot stb. az egész zászlóalj részére, egész hétre. Meg kell hagyni, unalmas dolog, de délután ötkor szaba­dulok, mehetek a kávéházba, a kollégák közé. Nem volt hát olyan rossz ez a szolgálat, mint előzőleg hittem, sőt egészen jó volt A géhá pa­rancsnoka, Buchhalter alezredes, meleg, barna szeméből, gömbölyű, húsos arcából, tekintélyes pocakláből áradt a megértés, a- jóság. Kérésemre nyomban hozzájárult, hogy kíntlakásos legyek, vagyis otthon altattam, reggel nyolcra jártam be. Ez alól csak a szolgálati naook voltak kivételek, amikor bent kellett aludnom két, összetolt asztal tetején, felöltözve, pokróccal letakarva. Szolgá­latba cak kétheterként kerültem, ez elviselhető volt. Mégis ez a szolgálat volt az, amely katonai szolgálatomnak valóságos drámai fordulatot adott. Eev napon azzal állt elő a szolgálatvezető, hogy vállaljam a következő naoi szolgálatot X. helyett aki beteg. Mondom neki. hogy én ugyan ma vagyok szolgálatban, de azért vállalom két nap egymás ut íti. Ez rendben levőnek látszik. Mégis, otromba bonyodalom támad belőle. Mindkét éjszakát nyugodtan végigalszom az asztal tetején. A második napon nem hazafelé veszem az utamat — miként szokás szerint —. hanem beülök a törzsasztalhoz, a Belvárosi ká­véházban. Lassan szállingóznak az újságírók, kezdődik a terefere. Aznapi téma: a parasztkér­dés. Alig egy hete Turóczy Mihály városi fő­ügyész azzal állt elő a tanácsban, hogy emelnék ötszörösére a városi bérföldek bérét rendeletileg. Aki az egyszeri bért sem fizette — mert olyan is van —, azt meg kell szabadítani a bérlettől, aki az ötszörösét nem vállalja, november elsejé­vel ki kell tenni. A felszabadult területeket fe­lesbe kell kiadni, a földtelenek így is szívesen vállalják. Erre a mai napon kétszáz alsótanyai paraszt jelenik meg a városháza folyosóián. & polgármesteri hivatal előtt. Azt mondja Dobos Péter, a küldöttség vezérszónoka: — Nem bírjuk a toronymagas haszonbéreket, naccságos polgármester úr. Hogy ls bírnánk? Víz járja a fődeket, homokosak, sivárak, terméketle­nök. A drágaság mög akkora, a ruha. a cioc mögfizethetetlen, mindönre ezrök köllertek. Ha már úgy fordul, hogy emelni muszáj, hát legföl­jebb a mostaninak a kétszörösét tuggyuk vál­lalni. Vesz ter, a polgármester, asztalára teszi örök szi­varját, miközben rosszallólag csóválja kenderi­szőke fejét, s imígyen szónokol: — Embörök, embörök. van maguknak szivük­leikük ideállni elibém ennyi sokan, ilyen — mit mondjak? — nevegcségös dologban? Hiszön, úgy ahogy mondják, igazuk van, nagy a drágaság, nem is ötszörösére, hanem százszorosára emel­ködték a legszükségösebb cikkök árai. Legelső­sorban százszorosára emelködött a tojás, a ga­bona, a hús mög a csirke ára. amit maguk ter­mesztenek, maguk adnak el. Nohát. Hogy lehet akkor olyan reveccségös kifogással előállni, hogy a fődhaszonbé-nek nem százszoros, hanem csák ötszörös emelése igazságtalan. Szerintem maga­maguk sem hisznek abban, amit mondanak. A háború óta ugyebár szaporodnak a nagy kiadá­sok és az csak természetös, hogv arányosan köll viselnünk... A haszonfcéremelésbe bele köll nyu­godni ... — Minek csináltak háborút? — kiáltja egy ma­gyar a tömegből. — A Wábórút, barátom, nem mi csínáátuk -r­mondja Veszter —. mi csak eevesztöttük. Ennék a terheit köll most viseenünk. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom