Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-05 / 235. szám

8 Csütörtök, 1978. október 5. Libanonban Ötszázan életüket a • Bejrút (AFP, TASZSZ) Eli ász Szérkisz államfő el­nökletével szerdán ülést tar­tott a libanoni miniszterta­nács. A fővárosiban uralkodó állapotokat mi sem jellemzi jobban, mint hogy néhány órával a kabinet ülese előtt tüzérségi találatok érték az elnöki palotát. A gránátok három őrt megsebesítettek, és megrongáltak több par­koló gépkocsik Szárkisz államfő még a Minisztertanács ülése előtt fogadta Nagy-Britannia és Franciaország bejrúti nagy­követét, akik a válság sür­gős rendezésének szükséges­ségéről, kormányaik minden­irányú támogatásáról bizto­sították a libanoni államfőt, és azt vitatták meg vele hogy milyen „nemzeti és nemzetközi intézkedésekkel lehetne megoldani a problé­mákat", A libanoni kormány ülé­séről csak szűkszavú közle­vesztették harcokban ményt adtak ki, amely sze­rint „áttekintették az or­szágban kialakult helyzetet". Bejrútban köziben tovább romlott a helyzet. A telefon és a távíró nem működik, mert a kábelékét sok he­lyen gránátok szaggatták fel, az áramszolgáltatást bizonyos időszakokra korlátozzák. Az elmúlt négy nap alatt — meg nem erősített adatok szerint — mintegy ötszázan életüket vesztették, illetve megsebesültek. A lakosság kénytelen óvóhelyeken, pin­cékben élni, és egyre nehe­zebben viseli el a súlyosbo­dó élelmiszerhiányt. A libanoni jobboldal a fő­városon kívül, az ország dé­li részén is aktivizálódik, és azzal fenyegetőzik, hogy bej­rúti erőinek védelmében, s főként a külső beavatkozás kikényszerítése végett tűz alá veszi az Unifil-erők ala­kulatait is. A Szaljut—6 felé tart a Progressz—4 O Moszkva (MTI) Ugyanarról a starthelyről indult útjára a negyedik szovjet teherszállító űrhajó a Szaljut—6 űrállomáshoz, ahol 21 évvel ezelőtt, 1957. október 4-én az első szov­jet mesterséges hold, az első szputnyik hordozóraké­tája startolt. Az első, száz kilónál is kisebb súlyú hasz­nos teher helyett azonban ez a rakéta már hét tonnát in­dított útnak a világűrbe: ennyi a Progressz űrhajó­nak és rakományának együt­tes súlya. A Progressz-—4 te­herszállító űrhajót szerdá­ra virradó éjjel Indították. A Progressz élelmiszert, tar­talékalkatrészeket. vizet, le­vegőt és üzemanyagot jut­tat el az űrállomásra, amit ismét huzamosabb időre töl­tenek fel a szükséges kész­letekkel. Kovaljonok és Ivancsen­kov, a Szaljut—6 állandó személyzetének két tagja már 111. napját tölti a vi­lágűrben. A két űrhajós számára az átrakodás még huzamosabb ideig tartó fel­adatot. jelent Az áramfolyam forrásánál RÁDIÚTELEX DIPLOMATÁK SZÜRETEN Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének és fele­ségének meghívására szer­dán szüreten vettek részt a Magyarországra akkreditált diplomáciai képviseletek ve­zetői es feleségeik, akik a kirándulás során megismer­kedtek Eger város neveze­tességeivel is. Az „Egri csil­lagok" Tsz szőlőjében ren­dezett szüreten részt vett Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint Rácz Pál külügy­minisztérium! államtitkár is. SZUSZLOV—GÁSPÁR MEGBESZÉLÉS Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, Borisz Ponomarjov, a Politikai Bizottság póttag­ja és Ivan Kapitonov, a i Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának titkárai és Alekszej Sibajev, a Központi Bizott­ság tagja szerdán Moszk­vában találkozott Gáspár Sándorral, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjá­val, Enrique Pastorinóval. az Uruguay-i Kommunista Párt Végrehajtó Bizottságának tagjával, a KB titkárával ét, Karel Hoffmanhal, Cseh­szlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága el­nökségének tagjával. ELTEMETTÉK A PÁPÁT Vatikánvárosban szerdán délután eltemették I. János Pál pápát. A gyászmisét " Carlo Confalonieri bíboros, a Bíboros! Kollégium dé­kánja celebrálta a Szent Péter-bazilika előtti téren. A gyászszertartáson százegy ország képviseltette magát. A magyar kormány képvisele­tében Palotás Rezső római magyar nagykövet vett részt a gyászszertartáson. A gyász­szertartáson dr. Lékai László bíboros, esztergomi érseknek, a Magyar Püspöki Kar el­nökének vezetésével egyhá­zi küldöttség vett részt FRANCIA PARTKÜLDÖTTSÉG LÁTOGATÁSA A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására szep­tember 28-a és október 4-e között Magyarországon tar­tózkodott a Francia Kom­munista Párt megyei titká­rokból álló háromtagú kül­döttsége Paul Rochas-nak. a Központi Bizottság tagjá­nak, az Isére megyei párt­bizottság első titkárának ve­zetésével. A küldöttség az MSZMP munkáját, tömeg­politikai tevékenységét ta­nulmányozta. Bővülő együttműködés Sajtótájékoztató a magyar-olasz gazdaság! kapcsolatokról O Budapest (MTI) ködés partnerei különösen Lendületesen bővült a két- jelentős sikereket érhet ­oldalú gazdasági együtt mű- nének el harmadik piaci ködes és árucsere-forgalom közös fellépésben, például — állapította meg szerdán Líbiában, Tunéziában és az Olasz Kulturális Inté- több közel-keleti országban, zetben tartott sajtótájékoz- Főként utak, kórházak, is­tatóján dr. Luciano Radi kül- kólák és erőművek közös fel­ügyi államtitkár, a magyar— építésében, berendezésében olasz gazdasági, ipari és mű- működhetnének együtt. A szaki együttműködési Vegyes harmadik piaci 'fellépéssel bizottság olasz tagozatának Magyarország és Olaszország elnöke, akinek vezetésével is jelentősen bővítheti ex­olasz gazdasági küldöttség portját, tárgyalt Budapesten a vegyes ' De térjünk vissza a viny­nyicai alallomashoz! Ennek lelke — a transz­formátorok — után a szivét és az agyát is megtekinthet­tük. A hírközlő berendezések termét és a vezénylőtermet. Az előbbi az egész vonal 3. A villamosság szerelmesei igazgatóhoz fordultam, aki­nek valószínűleg e hetekben, hónapokban még több gond­ja akadhatott a Vínnyica­energo irányítójaként, a 750 kilovoltos áramszolgáltatás indítása körül. (Különben négy hagy körzet tartozik lal, minden részletével köz- elosztóból utasítás érkezett, hozzá, 13 és fel ezer dolgo­vetlen kapcsolatot tart fenn. A beszélgetésünk megsza- •5va1-) . Megszakítás nélkül, éjjel- kadt. mert Poliscsuknak to- ~ T a ^salad , „ M nappal. (Sőt, a többi energia- vábbítanla kellett a rendel- . csalad — mosolygott, rendszerrel is.) Bármilyen keaést. Minden érkező, kimé- ~ A felesegem kozgazdaéz adat, esetleges íeszültségin- nő szó magnetofonra, kerül. és energetikuskent dolgozik, gadozás, az energiafogyasztás Megnéztem közelebbről: ma- A a zaporozsjei hoero­mennyisége, a tervhez vlszo- guar gyártmány münél szolgálatvezető mer­nyított mérték pillanatok • ' nők, a lányom pedig a viny­alatt megtudható. Okos mű- Bejártuk az áláUomás min- "^ai műszaki főiskola hali­szerekkel (az egyik műszer- den zegét, zugét, oly szive- satója, energetikusnak ke­csoporton örömmel fedeztem ^en magyaráztak kalauzaink: föl a „Terta—Budapest" a vezérigazgatóval együtt, Az áram szerelmeseil (S emblémát), de még inkább Nuikolaj °Vladimírovics *Boj- ehhez még annyit, hogy okos, fölkészült szakémbe- fco, a vinnyicai energiaháló- mósnap a vezérigazgató mun­rekkel. ^t központi üzemének Igaz- kaszobájában is Járva író­Mint az éppen szolgálatot gatója, aki a városon kívül asztaláa a teljesített Pavel Szuhonov még; 13 járás energiaellátó- Gazdasága című folyóiratot híradós-technikai vezető mér- sát irányítja pillantottam meg. Mint ki­nök, aki elmondotta, hogy Nemcsak a jelenről beszél- df,rdl> nemcsak olvassa. De­összesen öten dolgoznak eb- tek, hanem a jövő tervelt is őikálásaval őrzöm terjedei­ben a nagy teremben. Nem fölvázolták. Mert azzal, hogy mes tanulmányát, amelyet az egyszerre, hanem fölváltva, megindul a szolgóltatás a energetikai termelési egyesü­de éjjel-nappal. Egyszerre 750 kilovoltos vezetéken, még lésfk s-arvezési strukturájá­elég itt egy szakember is. nem fejeződött be minden — mk tbkéletesitesével kapcso­Hasonló kép fogadott a mint mondották. Körbe mu- ,atos kérdésekről irt. Emel­vezénylőteremben, noha ott tattak a terepen, ahol a leg- lett közéleti ember is: tagja valamivel többen dolgoznak, közelebbi lépésben egy száz- a vinnyicai megyei tanács A kapcsolótáblán éppen az személyes laboratórium épül. w , . efcyik 330 kilovoltos vezeté- Közben szépíteni parkosítani, Kollegáitól tudtam meg, ket kapcsolták. Mellette van- otthonossá kell tenni a kör- h°8y Pav*l Piszkljarov az­nak már az Albertirsa felé nyezetet, mint ahogyan már naP kivételesen siet haza. induló távvezeték kapcsoló- eddig is tették az itt dolgo- Most nagyon varja a csalóo: készülékei is. zók, kommunista szombato- az ötvenkettedik születés­A tévedés beláthatatlan ká- kon. ^PJ" köszöntik, rokat okozna. Üzemek egész Hallgattam őket, s arra De azért f ™r ^ttot sora állhatna le. bár bizton- gondoltam: az ilyenekre a aaP a nyari e*™1' s az.ür* sági berendezések is működ- mondják, hogy megszállottai, kült-, mire nem fogyva ta a nek. Ezek hiba esetén a má- szerelmesei o hivatásuknak. m®g!,s™ , , val°b?1 ~ bu~ sodperc törtrésze alatt ak- Mintha megérezték volna csuzkodni kezdtünk: cióba lépnek. A legfőbb biz- gondolatomat, mert megje- — Viszontlátásra, Magyar­tosíték azonban itt is az em- gyezték: országon. beri szakértelem. Már űj, kü- — Itt csak úgy lehet dol- Nem puszta udvariasság lönlegesen kiképzett fiatalok gozni, ha mindenki személyes volt ez. A vezérigazgató vannak dz itteniek között ügyének tartja, amit csinál, ugyanis 1975 óta — a 750 Ilyen Vaszilij Poliscsuk is. Hiszen a szolgálat valameny- kilovoltos vezeték építésének — Négy hónapja dolgozom nyi munkahelyen éjjel-nap- kezdetétől — többször hiva­Itt, miután 1976-ban elvégez- palra, hétköznapra-vasárnap- talos hazánkba, egyeztető tem a vinnyicai műszaki fő- ra egyaránt esik. Többnyire megbeszélésekre. És remél­iskolát, aztán letöltöttem a 12 órás a műszak, bár a he- hető,. hogy a távvezeték katonaidőmet — mondotta. — ti munkaidő csak 40 óra. A üzembe helyezésekór Nyiko­A főiskolán külön tantervet vezetőknél pedig jóformán laj Bojko és mások is eljön­dolgoztak ki nekünk, hogy állandó a készenlét, hiszen nek majd az áramfolyam ezt az új, nagy teljesítményű éjszaka is megcsörrenhet a forrásától, az albertirsai tor­berendezést kezelni tudjuk, telefon a lakásukon. kolatig. Közben a központi teherr Pavel Piszkljarov vezér- * bizottság negyedik üléssza­kán. 1966. és 1976. között a kétoldalú árucsere értéke 61 milliárdról 320 milliárd, majd a múlt évben 380 mil­liárd lírára emelkedett. Az idén tovább tart a fejlődés folyamata. Az államtitkár különösen jelentősnek ér­tékelte, hogy a helyreállt és stabilizálódott az export és az import egyensúlya. A budapesti megbeszéléseken mindkét félnek fontos cél­ja, hogy az árucserét a ter­mékek mind szélesebb kö­rére terjesszék ki. Dr. Luciano Radi véle­ménye szerint a magyar­olasz gazdasági együttmű­Pusztító árvíz Vietnamban % Hanoi (MTI) A jelenlegi helyzetre jel- IL—62-es es egy IL—18-as Vietnamban pillanatnyi- lemző, hogy egyes körze- repülőgéppel érkezett. A Ho lag minden más eseményt tekbe csak helikopterekkel Si Minh-városban leszállt háttérbe szorít az árvíz- tudják eljuttatni a segély- gépek gyógyszert, élelmi­helyzet. A katasztrófa olyan szállítmányokat. A kataszt- szert, takarókat és más lét­méretű, amilyenre 35 év rőf a halálos áldozatainak fontosságú cikkeket hoztak óta nem volt példa Viet- száma 100 körül van. Az Vietnam árvizkárosultjainak. narnban. árvíz sújtotta tartományok A FAO, az ENSZ élelmezés­A katasztrófa okozta ér- közül jelenleg Nghe Tinh ügyi szervezete, továbbá az zékeny veszteségek egyike: helyzete a legsúlyosabb. ENSZ fejlesztési program­4 Hanoit és Ho Si Minh-vá- Időközben megérkeztek az ja és jó néhány más nem­rost összekötő vasútvonal első külföldi segélyszallít- zetközi szervezet ajánlott egy része használhatatlanná mónyok. Az NDK gyors- már fel gyorssegélyt Viet­vált segélyének első része egy namnak. Kis kerülővel tértünk visz­sza az alállomásról a városi szállásunkra. Közeledve, egy erdőszélen kísérőink elszórt betontömbökre mutattak, amelyek talán föl sem tűn­tek volna. — Itt volt Hitler főhadi­szállása a volgai csata idő­szakában. Itt tárgyalt a tá­bornokaival ... Néhány pillanatra körül­vettek a múlt árnyai, me­mentók Aztán autónk gyor­san továbbszaladt, és a sze­münkbe tűnt az esti életet élő, forgalmas Vinnyica ezer­nyi lámpája, messze sugárzó villanyfényeivel. Lókös Zoltán (Vége.) Sarló Sándor: Visszapergető 9. — Nos, rendben van — mondta Sröti a ven­déglői asztalnál —, gyertek fel a rendelőmbe, bi­zonyítsátok a jelenlétemben ezeket a „csodákat". A megbeszélt estén fel is mentünk Srötihez. A szeánszot mindjárt „kivetítéssel" akartuk kezde­ni. De Sröti azzal állt elő: — Nem az az érdekes, amit Pór Tibor mond, hiszen mondhat, amit akar, ellenőrizni nem tud­juk. Ellenben írjunk fel egy szót egy darab pa­pírra, s mondja meg ő, hogy mi az. Már nem tu­dom, ki írta, felkerült egy papírra'ez a szó: kor­rektúra. Sokáig hallgattam a transzban. Honnan is tudhattam volna, mit írtak föl? Hallgatásom kínos volt. Egyszer aztán valaki valakinek na­gyon halkan a fülébe súgja a szót Alig-alig hal­lom. de azért rásejdítek. Még várok egy dara­big, aztán szótagolva mondom: — Kor-rek-tú-ra... öriási megelégedés zúgott fel. — Hát mégiscsak! — kiáltotta egy „hivő". De Sröti ezután sem engedett a magáéból. — Majd én írok fel valamit. — Es fölírt egy szót amit csak két szomszédjának mutatott meg. A szót meg sem próbáltam kitalálni. Hosszú ide­ig ültem némán, aztán értelmetlen hangokat öb­lögettem ki a számon, majd — Tágul a rés! — kiáltottam. Rosszullétet mímeltem. A papíron ez állt: hólyaghurut. Akkora röhögés tört ki. hogy az üvegpolcokon az orvosi műszerek is megrez­zentek. Eljött az újságíróbál, az „Egy görbe éjszaka" napja a Tiszában. Lement a műsor. Az általam összetákolt szatirikus mókát maguk az újságírók — önmagukat kifigurázva — játszották. Utána néhány színész tarkította még a dobogót. Majd jött a tánc. Sokan voltak. Éjfél elmúlt. Egy kis kávéházi asztalhoz szorultunk hárman: én. Ju­hász, Terescsényi. Bizonyos számú fröccs elfo­gyasztása után elkezdtem megidézni a szelleme­ket. Aászy nélkül, transz nélkül. Előjött Napóle­on, saját volt eszmevilágát megtagadva, mint odesszai lakos, vörös mezben, vörös felszabadító hadakat ígérve. És ekkor Terescsényi Gyurka be­tapasztotta a számat. — Hallgass, hallgass, te ál-Napóleon, de Don Quijote, te szédelgő Ritter. Becsaptad az egész társaságot. — Ti akartátok. Ha nem akarjátok, nem is tudtam volna megtenni. Juhász Gyula hosszasan mutogatta két, még meglevő fogát. Szívből kacagott, majd vállamra tette a kezét, ami nála szokatlan gesztus volt, és azt mondta: — Jól van. Csibi. Jó szórakozás volt. Egész­ségedre. Koccintottunk. Katonásdi Behívtak katonának. Ha tudnám, hogy hívták a katonai ügyosztály akkori vezetőjét (úgy rém­lik: éppen Katonának), most kipellengérezném. Ocsmány alak, aki arra vetemedett, hogy kibil­lentsen az újságírás harci állásaiból, ahol olyan nagyon jól éreztem magam, s beöltöztessen ismét a bakaruhába. Mintha nem szolgáltam volna ele­get az első világháborúban, Bukovina és Felső­Olaszország ösvényeit taposva. Igaz, nem sok hasznomat vették, igyekeztem minél eredménye­sebben tétlenkedni, vagyis inkább a háború el­vesztése, mintsem megnyerése érdekében fára­doztam. Igaz, a hadapródságnál nem is vittem magasabbra, de én azzal is meg voltam eléged­ve. Elküldtek ugyan a gazdasagi tiszti iskolába Budapestre, de én eldobtam magamtól a tiszti rangot, a vizsga előtt egy hónappal beteget je­lentettem, kértem a felmentésemet, ami parancs­nokunkat, Unterreiner ezredest annyira kihozta a sodrából, hogy lezsidózott és arcomba fröcskölte a legszennyesebb szavakat, amit magyar katona a száján valaha is kiejtett. Most menjek újra katonának? Méghozzá Horthy admirális kimondottan keresztény-keresztyén, katolikus nemzeti hadseregébe? Egyévi „pótszol­gálatra'' szólt a behívó, erőszakosan, hadbírósági fenyegetéssel, holott a békeszerződés értelmében csak toborzott hadsereghez volt joguk. A tobor­zás azonban nem járt a kellő eredménnyel. Aig­ner Károly főispán elkeseredetten panaszolta a városi közgyűlésen, hogy 610 katona helyett, amire Szeged városát kötelezték, összesen 180 fő jelentkezett a nemzeti hadseregbe. Javasolta, hogy a jövőben csak azok kaphassanak városi földbérletet, akik szolgálatot teljesítettek a had­seregben. Elég ostoba voltam, hogy a behívót ko­molyan vettem. Nem kellett volna tudomásul vennem a békeszerződés szegte katonai paran­csot. Maradtam volna a helyemen, a szerkesztő­segben, vagy utaztam volna Budapestre, ahol megbújhattam volna rokonaimnál és barátaimnál. De mint mondám, ostoba voltam, a kibúvás le­hetősége egyszerűen nem jutott eszembe. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom