Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-29 / 256. szám

Vasnrnan, 1978. október 29. II ADÁSVÉTEL 1981 -Ír érvér.yes mfi­883*1 viligiva: FIAT lCO-as vuiówuat* ímo­torhlbia) tü1<Í4. Rtfar IstvAa, líxnxte:*, Fef— amtoa/v'Ai u. 23. I1S21. EUlió 2000 prizniis ur.­DORTON ESATIRRAROD, fcomp-jcrlt tertcajkolval, klíccá&fCan a'arxr,ÍN*n 5 uxxtea 4 k&r«*ü gyá­ri kxpu&xru. Makó, Horrotl u. 50. X Austin mini, OriAag te­levízió, eaTxra.-táa, súr­gAera tóxdó. FUltoo, — Ojezeved, Közép 7/F. 13 Orfcíórl. Skoda S 100 IO rendszá­mú, lS&l-iz vlz&áoiMt­n. jó állapotban e'z/.á. Érd.: ÜT.Sl, ToHboiim öt_8. Bdlcrck olcsón eteCók. jsjtiritáclia miatt. Sür­gői. Ji*r-b L. u. IS. I. rb. 23. A. Msgte­-e*ő 3—4 órá'g. x M cem bi rzrxnjXÜ­rát Tiranák, Jó áTapai­bem. ..A«znóBle:ójás — 95 179" Jeligére & Hir­detőbe. x ALBÉRLET Külön keJArlíü sztCxt két Mroee& vagy ix il hA­,p ,>,t::..Lk b.r. tó. Tár Jón 505. A. Hl. 10. INGATLAN Ság*, ári telepen kótrxtbáa macA.r.C4a azcmngt'l be­fcöMötóstf. e:«Jdó. Kantái K. u. 54. Jáno.szálláson 330 négyezögöl hétvégi kert ea.:ó. Buszhoz, vossltdr­Icmáshoz 5 porc. „Já­ricsrzáriás 27 119" JeJ­Igóra n Sajtóházba. EGYÉB Ady térnél v4J,ajxluak la mesfeka'ő gerázn ki­ttié. Telefon: 19-790. 1978. november 1-töl kUjórdéje dántázgynk Jnvi.iltAt Vinolam. — sorntooz, Ti-k*oókó4r n. 2. félemeriat 11. x órajávitás íeőekkoéggef. Bég leéget, hibás órát vá­sáreéck. Krnlner, Mik­száth K. u. X Parkotto Ezezélyócet. te-' Ezitek, ÜJiaiged, Thö­KJCy n. 4Ö/C. X Munkaalkalmak Gépelni tudó Iskolatitkárt, konyhát kisegítőt, f%ési idényre gázkaaánrütöt alkalmazunk. — Egészségügyi Szakiskola Szeged, Tolbuhin sgt. 1. x RuuJk Községi Tanács V. B. adóügyi munkákban jártas dol­gozót keres azonnali belépéssel. Jelentkezni személycsen, vagy levélben lehet a tanács elnöké­nél, Rúzsa, Alkotmány tér 2. 6786. Fizetés, az érvényben levó Jog­szabályok szerint. x Két általános adminisztrátort középiskolai végzettséggel felve­szünk. Erkölcsi bizonyítvány szükséges. Kőbányai Sörgyár ki­rendeltsége, Szeged, Hétvezér u. 26/B. X A Szegedi Fonalfeldolgozó Vál­lalat felvesz gyakorlott bér­számfejtőt éjjeliőrt, raktári se­gédmunkást, valamint villanysze­relőt. Jelentkezni lehet: Tavasz c 2. X Az Állami Fejlesztési Bank Szegedi Területi Igazgatósága felvételt hirdet műszaki revi­zori munkakör betöltésére. Fel­tétel: mérnöki, vagy üzemmér­nöki végzettség, lehetőség sze­rint mélyépítő és vfzépftö szak­mában eltöltött gyakorlat. Illet­mény: a 112/1977. (MÜK. 16.) MCM-PM, sz. együttes utasítás szerint, eltöltött munkaviszony­tól függően. A felvételi kérel­met — önéletrajz csatolásával — 6701 Szeged. Pf.: 73. címre kér­jük eljuttatni. A Nagy-alföldi Kőolaj- és S öldgáztermeló Vállalat Szegedi reme felvételre keres csősze­relő segédmunkásokat nyolc ál­talános Iskolai végzettséggel, va­lamint csőszerelő szakmunkáso­kat, lakatos, hegesztő, illetve vfz-, gázszerelő képesítéssel. Je­lentkezni lehet: NKFV Szegedi tizem, Algyő, központi iparte­lep, munkaügyi csoport. A Szegedi Mérlegkészftő és Javító Ipari Szövetkezet gya­korlott anyagkönyvelőt vesz fel. Jelentkezni lehet: Szeged, Fes­tő u. 7. szám alatt, Tóth Gyu­lánénál. A Szegedi Mérlegkészftő és Javító Ipari Szövetkezet felvesz festő szakmunkást. Jelentkezni lehet: Szeged, Lengyel u. 26., munkaügy. A Szegedi Mérlegkészltő és Javító Ipari Szövetkezet mérleg­képes könyvelő tanfolyammal rendelkező nyugdíjast belső el­lenőri hiunkakörbe vesz fel. Je­lentkezni lehet: Szeged, Festő u. 7., a szövetkezet elnökénél. Gépírót alkalmazunk december 1-i hatállyal. Jelentkezni lehet: SZÖVTERV Szeged. Deák Fe­renc U. 22. A Szegedi Konzervgyár felvé­telre keres marós, esztergályos, lakatos, járműjavító, műszerész, akkumulátor szerelésben jártas villanyszerelő szakmunkásokat, valamint női portást és férfi va­gyonőröket. Vagyonőri munka­körbe nyugdíjas dolgozókat is alkalmazunk. Jelentkezni lehet a vállalat felvételi Irodáján Sze­ged, Rókusi ff. 6. sz. alatt. A ZÖLDÉRT szegedi kirendelt­sége (Dorozsmai úi 41.) azon­nali belépéssel építőipari anyag­ismerettel, valamint papir-iró­szer-nyomtatvány anyagismeret­tel rendelkező reszort raktároso­kat, továbbá autómotor-szerelő, autóvillamossági szerelő, vil­lanyszerelő szakmunkásokat vesz feL — Közlemények Szeged Megyei Városi Tanács­nak az egyes lakásellátási for­mákra jogosultságról szóló 6/1978. számú rendeletét köz­szemléretétel útján kihirdetem. A tanácsrendelet 1978. november 1-én lép hatályba, ezen idő­pontig megtekinthető a kerületi hivatalok titkárságain az Ügy­félszolgálati Irodában a hivata­los órák alatt. Vb-titkár. Országos jogszabály alapján egyes ingatlanok tulajdonosai közműfejlesztési hozzájárulást tartoznak fizetni, amit az első fokú építési hatóság vet kl. Szeged megyei Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 125/1978. számú határozatával megállapí­totta a közműfejlesztési hozzá­járulás mértékét. A határozatot közszemlére tétel útján kihirde­tem, megtekinthető a tanácsi kerületi hivatalok műszaki osz­tályainál, az Ügyfélszolgálati Irodánál és a -árosi Építési és Közlekedési Osztályon, a hiva­talos órák alatt. Vb-titkár. Értesítjük tisztelt vásárlóinkat, hogy az alább! időpontokban telepeink leltározás miatt zárva lesznek 201. sz. telep, Szeged-Rókus, október 30-tól november 9-ig, [ 202. sz, telep, Makó, október 30-tól november 8-lg, 203. sz. telep, Hódmezővásárhely, október 30-tól no­vember 8-ig, 204. sz. telep. Szentes, október 30-tól november l-ig, 205. sz. telep, Szentes, október 30-tól november 2-ig, 208. sz. telep. Csongrád, október 28-tól november l-ig, 207. -sz. telep. Kiskundorozsma, október 30-tól novem­ber 2-ig. I , V 208. sz. Mintabolt, Szeged, november 1-től november 8-ig. fim* m Találmányok, szabadalmak Lengyelországban Ax elmúlt harminc év­ben Lengyelországban 116 ezer gépre, eljárásra kér­tek szabadalmat a feltalálók. A szabadalmi hivatal 58 ezer jelentős találmányt fo­gadott el. Ezek egyike a négy talál­mányt egyesítő, forgattyús­tengely-kovácsolási eljárás, amelyet olyan országban szabadalmaztattak, mint az NSZK, Nagy-Britannia és Franciaország. Licencét pe­dig amerikai, japán, svéd, svájci és olasz cégek vásá­rolták meg. Másik jelentős, 30 országban szabadalmazta­tott eljárás dr. Jerzy Gry­mek professzor találmánya, amely magas értékű port­land-cement előállítására, ugyanakkor pedig alumíni­umoxid melléktermék ki­nyerésére vonatkozik. A vi­lágon 1-engyelország az el­ső állam, ahol különleges technológiai eljárással a ha­lakból aktív fehérjeprepará­tumot nyernek a korszerű élelmiszeripar számára. A közelmúltban Chicagóban nagy elismerést aratott a lengyel mikrohullámú ned­vességmérő műszer. Sokan vesznek részt a „Technika mestere" vagy a „Technika ifjú mestere" el­nevezésű versenyeken ötle­teikkel. Nagy a sikere a Iiengyel Televízió „Van egy ötletem" című műsorának, amelyben feltalálók be­szélnek munkájukról. Él és hat ez a mozgalom az Is­kolákban, a fiatalok körében ls. Alighanem Lengyelország legfiatalabb feltalálója az a tízéves kislány — egy var­sói általános iskola tanu­lója —, aki olyan gyufás­doboz mintapéldányát ké­szítette el, amelynek hasz­nálata lehetővé teszi a gyu­fagyújtást viharos, szeles időben ls. ­A különféle újítási javas­latok, ésszerűsítési ötletek eddig több mint 300 milliárd zloty hasznot hoztak a len­gyel népgazdaságnak. Becs­lések szerint minden egyes, a javaslatok megvalósításá­ra kiadott zloty körülbelül 7 zloty haszonnal járt! Felnőttoktatás az iparban I. Áz arányok Vezető statisztikai kiadvá­nyaink nem tesznek különb­séget esti és levelező, vala­mint nappali tagozaton szer­zett képesítés között. Azt a nézetet sugallja ez, hogy a kétféle bizonyítvány leg­alábbis megközelítő értékű szakmai tudást takar. 1976-ban 170 891 esti és le­velező tagozatos hallgató járt középfokú oktatási In­tézményeinkbe. Tekintsünk el most attól, hogy az adat az összes középfokú iskola­forma tanulóit tartalmazza, a cím pedig iparra vonat­kozik. Sokféleképpen értel­mezhető a fenti szám: — 170 ezer ember vállal­ja a munka, esetleg a csa­lád gondja mellett, hogy magasabb ismereteket sze­rezzen. — 170 ezer ember veszi igénybe heti 1—3 alkalom­mal a munkaidő-kedvez­ményt, esik ki a vizsgák, be­számolók idejére a termelés­ből. — 170 ezer embernek vol­tak Magyarországon olyan rosszak a körülményei, hogv a maga idejében a naDpali tagozaton nem tudta elvé­gezni az adott iskolát. — 170 ezer ember igyek­szik olcsón, kevés tanulással, kerülő úton valamilyen szak­képzettséget igazoló okleve­let szerezni. — 170 ezer ember szerez szakképesítést, magasabb színvonalon végzi munkáját, magasabb beosztásba kerül, anyagilag és erkölcsileg is jobban megbecsülik. * Általánosságok mankóién indultam el, hogy a felnőtt­képzés gyakorlatáról faggas­sam három szakközépiskola vezetőit és tanulóit, vala­mint két nagyvállalat illeté­kesét. Meg van-e fizetve a tanulás? — készítgettem a hetvenes évek egyik kulcs­kérdését. hogy szembesítsem a valósággal. Meg kell-e fi­zetni? — kérdezett vissza a valóság. Mi legyen a célja a felnőttképzésnek: a kép­zettség biztosítsa a felemel­kedés útját, jobb anyagia­kat, vagy megszerzésével azon a helyen legyen több, értékesebb az ember, ahová az iskola megkezdése előtt állította a társadalmi mun­kamegosztás? Pazarlás-e szellemi beruházásokra pénzt, munkaidőt áldozni, amikor gyakran nincs össz­hangban a technikai, tech­nológiai korszerűsítés és a modern technika kezelésé­hez szükséges szakképzett­ség? Igaz-e. hogy erőtelje­sen anyagi ösztönzésre beál­lított társadalmunkban ép­pen a tanulás válik az égvén számára fölösleges és fárad­ságos passzióvá, pusztán ön­tudat kérdésévé? Azt mondják egyes köz­gazdászok, a végtermék. mi­nősége a fontos, mellékes, hogy a munkás, aki előállí­totta, hol, milyen végzett­séggel, milyen körülmények között dolgozott, értette-e, amit csinált, vagy csak gé­piesen nyomogatta a piros gomb után a szürke kallan­tyút Azt is olvastam, túl­zott iskolacentrikusság van nálunk; a papír az isten, a végbizonyítvány, csöppet sem számít hogy valaki egy üzemben legalább olyan jól megtanulhatja a ' szakmát, kevesebb üresjárattal, az adott üzem speciális körül­ményeihez alkalmazkodva, mint az iskolában. Általános műveltség cí­mén, mondják mások, olyan ismereteket próbálunk rá­erőszakolni emberekre, ame­lveket sem ők, sem a társa­dalom nem tud soha fel­használni. Mindezt pedig a sokoldalú szocialista ember­eszmény nevében tesszük. Tudakozódásom első állo­másán mindjárt olyan tanul­ságba botlottam, amely meg­szabadított a fentebbi paoí­rosízű és teo-etikus véle­ménygubanctól. Nem lehet ugyanis a felnőtt mari okta­tás minden formáját egy kalap alá venni; minden egves iskolatípust a saját céljainak, lehetőségeinek és jelenlegi gyakorlatának is­meretében ítélhetünk csak meg. * Az ország legöregebb kö­zépfokú iparoktatási intéz­ményében, a Déri Miksa Gépészeti és Erősáramú Szakközépiskolában a. 86. tanévet kezdték szeptember­ben. .Csalinem 2500 tanulója van . az iskolának. Körülbe­lül ötszázan járnak közülük nappalira, a többi esti és le­velező tagozatos, különböző tanfolyamodon szerez vala­milyen képesítést. A szakmai képzést elősegítendő, egész üzem települt az iskola, fa­lai közé. — Különbséget kell tenni felnőttképzés és felnőtt-to­vábbképzés között — ma­gyarázta dr. Perénvi János igazgató. — A felnőttképzés esti és levelező tagozaton érettségit ad a végzősöknek. Általános génész- és villa­mosenergia-ipari ágazaton összesen tizenkét 30—35 y fős osztályt oktatunk. Átmeneti forma a technikusképzés. Ide csak érett ség'7ette''et ve­szünk fel. Munkavédelmi, génész- és erő'áramú tech­nikusokat kénzünk. Kife'e-ptteo továbbképzést Színházi egyesülés A szovjet színművészet mintegy 28 ezer dolgozóját fogja össze az Osszoroszor­szági Színházi Egyesülés. Ez a legrégibb orosi művésze­ti szövetség. Jogelődjét, az Orosz Színházegyletet 1877­ben alapították Pétervá­rott. Az egylet jótékonysági előadások szervezésével, azok bevételével beteg, öreg. szer­ződésüket vesztett nyomorgó színészeket támogatott. 1917-ben feloszlatták a színésztőzsdéket, megszün­tették a magánszínházakat, szélnek eresztették a szín­házi vállalkozók népes csa­patát. A színészeket állami színházakba hívták. Az első oros' "íné"nő. aki ebben az Időben meg­kapta a „Köztársaság Nép­művésze" címet. Marija Jer­molova volt. Az oklevelet Lenin írta alá. Ma az Osszoroszországi Színházi Ewesü'ésnek tu­catnyi könyvtára, saját hangstúdiója és három szín­házi kellékeket előállító vállalata van. Ezekben az üzemekben a kozmetikai szerektől a parókákon és a balettcipőkön keresztül elektromos berendezésekig mindent gyártanak, ami a színházhoz szükséges. Egyéb­ként a társadalmi rendelke­zésű, kooperációs tulajdon­jogú három üzem néhány millió rubeles évi bevétele képezi az Osszoroszországi Színházi Egyesülés anyagi alapját. Az egyesülés kiadóválla­lata jelenteti meg a színé­szek és rendezők memoár­jait. a szíriháztörténeti ki­adványokat. A színházi egye­sülés központi székháza Moszkvában van. Könyv­tárában az elmúlt 200 év előadásairól őriznek irodai­ra' anyagot. A művészeti szövetség gon­doskodik a színházi dolgo­zók egészségéről és pihené­séről is. Az ország legszebb tájain épültek fel a színé­szek alkotóházai. A nyug­díjas színészek leningrádi és moszkvai otthonának fenntartási költségeit — évi 740 ezer rubelt — az állam fedezi. Az egyesülés kórhá­za. rendelőintézete kitű­nően felszerelt. Az Osszoroszországi Szín­házi Egyesülésnek gyakor­latilag minden nagyváros­ban van részlege. nyújtanak a betanító jellegű tanjőlyamok. Ezek általában hárorphónaposak, elvégzé­sükről országos érvényű ok­levelet adunk, ötféle fűtő­tanfolyam, ív- és lánghe­geszlő-tan folyam, valamint hütőgépke&elő-tanfolyam működik az iskolában. — Hányan tanítják ezt a két és fél ezer embert? — 43 főállású és 17 óra­adó tanárunk van. A 10. sz. Volán mintegy ötezer dolgozójából szakkö­zépiskolába 123-an járnak, technikusminősítőre további 15 fő. A Rózsa Ferenc szak­középiskolát kivéve a dolgo­zók maguk kezdeményezik a továbbtanulást. Különböző szintű oktatási intézmények­ben másutt is tanulnak a Volán dolgozói — tájékozta­tott Udvarhelyi Ferenc, a vállalat oktatásügyi osztá­lyának vezetője. A Rózsa Ferenc Erősára­mú, Kereskedelmi, Közleke­désgépészeti és Közlekedési Szakközépiskola több mint 1500 hallgatójából csak mint­egy hatszázan járnak nappa­lira. A gépjármű szakmával kapcsolatos az iskola fő pro­filja: gépjármű-szerelő, au­tóforgalmista a legnépsze­rűbb ágazatok, a felnőttok­tatásban is ezek a leglelen­tősebbek. Működik még két­éves, sűrített tantervi köve­telményeket teljesítő részleg érettségizettek számára. Négy éve indult be a szak­munkások szakközépiskolá­ja. Ennek célja, hogy a szakmunkások általános mű­veltségi szintjét eme'ie — mondta Horváth Ferenc igazgató. A DÉLÉP személyzeti igazgatóhelyettese, dr. Kö­vér Béla elmondta, hogy az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium továbbképző bázist létesített a vállalatnál. Jelenleg 12 főfoglalkozású mérnök-tanár vezetésével mintegy 8—900 dolgozó kép­zése folyik. Betanító tanfo­lyamok, szakmunkásvizsgára felkészítő képzés, általános iskolai oktatás, szakmunkás­továbbképzés van folyamat­ban jelenleg a DÉLÉP-nél. A vállalati összlétszám 34 százaléka vesz részt valami­lyen oktatásban. Arra törek­szenek. hogv főfoglalkozás­ban levő műszaki oktatókkal biztosítsák a képzést A ter­melésben részt vevő szak­emberek ugyanis nem biztos, hogv át ls tudják adni isme­reteiket, ezenkívül vagv túl­terhelik őket, vagy a terme­lés sínyli meg, ha gyakran kivonják őket a munkából. Vál'alaton kívüli intézmé­nyeknél 146 fő végzi tanul­mányait. — Vasutas-, postásiskola — mondják Intézményükről a Bebrits Lajos Vasútforgal­mí és Vasútgépészeti Szak­középiskola vezetői, Kálmán Mihálv igazgató és dr. Szöl­lősi Gyula igazgatóhelyettes. — Csak forgalmi és keres­kedelmi ágazatban van leve­lező tagozat, lényegesen ki­sebb létszámmal, minj a nappali tagozaton. Tanács István (Folytatjuk.) Egyre tö A jelenlegi íjtéves tervidő­szakban (1976—1980) a Né­met Demokratikus Köztársa­ság 14 megyéjének 850 fiatal orvosa és fogorvosa végez a Kari Marx-Stadt-i egyete­men. Ez azt jelenti, hogy az NDK minden tizedik fiatal orvosa — legalábbis az adott időszakban — Kari Marx­Stadt-ban nyer diplomát. A városnak fejlett egész­ségügyi hálózata van: 1947 óta ipari negyedeiben 3400 embert foglalkoztatnak az egészségügyi és szociális in­tézmények. És amint dr. Ottó Weiss körzeti orvos, a megve egyik parlamenti képviselője elmondotta, az egészségügyi és a szociális intézményeket erőteljesen fejlesztik az egész ötéves időszakban. Az évtized végéig az NDK állami költségvetéséből több mint 5,5 milliárd márkát for­dítanak egészségügyi és szo­ciális beruházásokra. A leg­fontosabb elv a lakosság el­látottságának további javítá­sa, ezért az elkövetkező években új kórházakat, szak­orvosi rendelőket és nagvobb teljesítőképességű szakklini­kákat kívánnak építeni. Az ország legnagyobb egész­ségügyi beruházása a berlini Charité egvetemi klinika re­konstrukciója és újjáépítése,

Next

/
Oldalképek
Tartalom