Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-29 / 256. szám

BET DMi Vasárnap, 1978. október 29„ Őszirózsások Szeged, 1918 v •• ... SillBllllill I

"* gy virág, mely történelrnünk sodrában jelképpé vált. Forradalmi szimcólummá. Egy művész, Czinke Ferenc grafikai sorozata, mely minden leselkedő veszély ellenére is megőrizte ennek a virágnak, ennek a történelmi jelképnek tisztaságát és igazságát Az elmúlt évben szakmai körökben feltűnést keltett a kiváló grafikusművész Magyar Nemzeti Galériában rendezett műhely kiállítása. Azt a folyamatot mutatta be, ahogyan egy talált tárgy, egy családi relikvia, egy megsárgult, 1918-as katonakép a művészet szintjére, az esztétikum szférájába emelkedett Czinke alkotói műhelyében. Az eredeti fotográfia és a oelole kinövő' grafikai sorozat — montázsok, nyomatok, litográfiák, szerigráfiák — megindít a nézőben is egy folyamatot, asszociációs pályákra lendít, továbbgondolásra késztet Czinke egy békési tehénlstállóban talált egy parasztládát. Benne régi iratok, árverési hirdetmények. szerelmeslevelek, tábori levelezőlapok, adóívek, végrehajtási értesítés, „kockás papírra körmölt búcsúlevél, aminek a vége lúg tóról, a kakasülórö) szól, és egy kötél'", valamint egy öngyújtó és újság, mely egyebek közt a kisváros polgármesterének beszédét idézi, miszerint éhező orosz muzsikok saját halottaikat eszik meg... A talált tárgyak sorában különösen egy fotográfia ragadta meg a figyelmét • Erről fgy ír a művész: „A képen újrakaparva a sapkához tűzött őszirózsa — talán nem volt elég dús, éles, vagy esetleg kényszerűvé vált a lekaparás ... A mundérba bújtatott béresszerű figura megilletődött nem szokta meg a pózt de most próbálgatja a kiállást Kontraposztállás. egyik lábával már jól áll a földön. Kardra támaszkodik, inkább mímeli a támaszkodást, szíve felőli zsebében ls őszirózsa. Bajusza Bugyonnljéra emlékeztet nyers, szép erő, népdalból táplált bakanóta... Elfoglalták a kastélyokat, földesúri magtárakat osztogattak, direktóriumot szerveztek ... Most a fényképész műhelye történelmi színhely... Állványos, fejkendős masina, gondos beállítás, komótos csönd, megilletődött modell, cingár, hektikás fényképész. Édesapám Gordán Józsit véli fölfedezni benne, akinek a forradalom alatt — mondja — szemérmetességét érte a találat, le kellett operálni. Egy éjszaka érkezett haza, a feleségét mással találta, azonmód csupasz hátsórésszel ráültette a forró masina platnijéra. Most már látom az egészet, szinte sorozatban ... Jelenet a fényképésznél, variáció —. elindulnak a képek ... Milyenek is?... Csukaszürke! Nem hivalkodó, de melegbe hajló! Vórösek szürkében, azután a szü-kén alvadt vér — egészen másfajta VÖT rös... (Vér.) Helyezkedés a székben, később már keresztbe rakott láb... Az álló helyzetű elhihetóbb — igazibb..., az álló helyzet birtoklás, az ülés kényelemre kárhoztatott nyugalom, az álló az indulás kezdete... Tulajdonképpen az őszirózsa a tevőleges élettel együtthangzóan, az emoerrel együtt a hovatartozást jelfi. A mindennapok része. Nem kell hangzatos megfogalmazás, az osztályviszony is jelenvaló, meggyőző — a fényképezés ténye, a nyomothagyás, a képzettársítás jó alkalma! A fényképezőgép előtt álló figura az új viszony, a birtoklás és a pillanatnyiság ellentmondása, új szituációk a hatalomban — az ember és a masina — az új világok küszöbén!... Tartalommeghatározó az öltözet, a szín, a virág, a fényképezőgép — egyáltalán a „születik" szituációjában humanizálódnak ezek a tárgyak és kibontják a tartalmat... A fényképet ne nézzem, csak ami benne maradt, most az egész együtt, ül, áll, megilletődik. Nem szabad csak addig átírnom, amíg a kifejezés egyértelműsége nem szenved csorbát. (De hol itt a határ?)... Amikor dolgozik az ember, ez szinte bénító is lehet —, sok más erőt diktál az emberben!... A fehér virág csillogjon ki, vezesse a szemet mindig a két pontra, a fejre és a szívre... Ez kompozíciós rendben izgalmas is lehet, leegyszerűsít. Itt kell áttranszponálni a valódiból az igazit ..." * A művész ebben a vallomástöredékben végigvezet gondolkodásának fázisain, megmutatja mondandójának rétegelt. Történetet, sztorit kerekít a talált tárgy köré (a pop-art, a kpncept-art és a process-art ötvözete), nem öncélú játékból, hanem elkötelezett történelmi önvizsgálattól sarkallva. Egy katonakép, egy családi emlék önmagában még csak nem is kordokumentum. Czinke megérzi azonban benne, hogy egyedisége, különössége ellenére is általánossá tehető, az első világháború borzalmait végigszenvedett magyar parasztság egy világos pillanatát fogalmaz.iatja meg benne. A katonagúnyán — a sapkán, tehát a fejen és a zubbonyon, a szív fölött — ott a jelképi erejű őszirózsa. S a katona — summáslegény?, béres?, parasztember?, egy valaki az ezrek közül, akik „többen fényképezkődmk, levétetik magukat, s MIND HASONLÍT egymásra — egy egész ország nyomot hagy"... — természetellenes pózban, meredten néz farkasszemet az objektívvel, az ebben a pillanatban megvilágosodó holnappal, osztálya történelmi jövőjével. Czinke Ferenc grafikai sorozata sokszínű. A fotórealizmustól a lírai absztrakcióig és jelképteremtő motívumokig tartalmában, a fotótól a grafikai nyomatokig, technikában sokmindent fölhasznál. Összeköti azonban ezeket a gondolat tisztasága, a művészi elkötelezettség izzása. Ez a kötőanyag nem engedi széthullni az egyes részeket, s így teremtheti meg az 1913—19-es plakátokkal egyenértékű grafikai sorozatát Czinke Ferenc. A fontos mondanivaló és 'a fölényes mesterségbeli tudás az őszirózsás forradalom méltó grafikai emlékművét hozta létre. T. U A

forradalmi érlelőiés 1918ban. a háború körülményei között meggyorsult. Kz ötödik őszön a katonák már nem vár ák meg a falevelek hullását. A központi hatalmak napról napra csatát és reményt vesztettek A frontok itt is. ott is behorpadtak. a fegvelem fellazult, a kötelékek felbomlottak. Mindennek hatása és általában a világháború rrinden vonatkozás* az akkori Magyarország egyik legnagyobb vámsában. Szegeden is erósen érződött. Szeged város főispániának és Szeged város polgármesteri hivatalának iratai hűen tükrözik az akkori viszonyokat. A világháború klrabbanásának hírére Szegeden ..óriási tömeg hul'ámzott a Kárász utcán, ahol való. ággal elállta az utcát és a végsőkig csigázott izgalommal várta a legújabb híreket". Ez a túl'ütött lelkesedés azonban csak igen rövid ideig tartott. Amikor meglelentek az általános mozgósí'ás« elrendelő felhívások, a lelkesedés lényegesen lelohadt, ugyanis egy általános mozgósítás be'áthatatlan következményeket jelentett. A hangulat tovább lanyhult, amikor a háború kö. vetk-zményei közvetlenül is éreztették hatásukat. Ennek nyitánya az volt. amikor a Szegeden állomásozó 48. gyalogezred 1914. júlls 27-én elindult a frontra. A frontra Induló apákat, férjeket a síró anyák, feleségek és gyermekek százai kísérték az állomásra, a rend fenntartására karhatalmat kellett igénybe venni. Üjabb izgalmat hozott az. hogy 1914. augusztus 18-án este. 21 óra 30 perckor egy ellenréges repülőgép jelent meg Szeged felett, amit még aznap este le is lőttek. Ilyen előzmények után nem nehéz elkénzelni. hogv milyen lehetett a város hangulati, amikor megérkeztek Szegedre az első sebesültek. Azok. akik pár 1 naooal előbb még nótaszóval, virággal mentek el. most jajgatva, bekötözve tértek vissza. Az első csoport. mintegy 450 fő. 1914. augusztus 24—25-re virradó éjszaka érkezett. Másnao. 1914. augusztus 28-án újabb, több mint ezer sebesültet hoztak. A sebesültek érkezésének hírére a város felbolydult méhkasra emlékeztetett. A szegedi állomáson óriási törreg verődött össze. S ez csak a kezdet. Szeptember közepén megjelént cikk szerint „nincs a napnak olvan szakasza, amelyben sebesülteket ne hoznának a városunkba". Az összes tanintézetet kórházzá a'akították át. A szegény sorsú hadba vonultak hátra hagyott hozzátartozóira remé lytelen. gyötrelmes évek vártak. A hadisegély címén kifizetett összegek oly csekélyek voltak. hogv abból a létminimumot sem lehetett biztosítani. Napirenden voltak az atrocitások a segélyek fizetésénél, sok esetben karhatalmat kellett igénybe venni az elkeseredett asszonyok megfékezésére. Az élelmiszerosz'ásoknál pedig szinte életveszélyessé vált a helyzet. A kérvények és panaszok áradata érzékletesen mutatja a nyomor növekedését: „... raponta kapom édesanyám kétségbeesett sorait: Fiam! Maholnap az éhenhalásnak nézünk elébe. s bárhová megyünk, másfelé igazítanak. jó tanácsokat adnak. de anyaailag senki sem támogat ...". ír'a az egyik katona a frontról Somogyi Szilveszter polgármesternek. Egv másik panaszos leírta, hogy férje fogságba került, s negyedmagával napi 1 korona 60 fillér segélyt kao. Az ő keresete havi 26 korona, a család havi jövedelme tehát 74 korona. Ebből lakbérre kifizettek — egy istállóból átalakított szobáért — 44 koronát. A család élelmezésére, ruházkodására 30 korona maradt. Nem sokkal volt jobb helyzete azoknak sem. akik a kezük munkájából tartották fenn magukat. 1916-ban például a szegedi kendergyárban a munkások heti keresete 40-50. a gázgyárban 60-80 korona volt. A munkásnők ennek az összegnek körülbelül egyharmadát keresték meg. Amilyen sápadt az anyák arca a kiáliott szenvedésektől. nyomoros nélkülözésektől, épnen olyan szomorúak a gyermekek. akiknek sírása bevitte őket a dohánygyárba, mert a hadisegélyből nem lehetett meg. élni soha. Tehát, mind kenyérkereső. De milyen az a kenyér, amelyet a dohánygyár ad? Egy munkásnő heti keresete 9 korona. és 4 korona 50 fillér. Ez utóbbi drágasági pótlék. Ez a minimális fizetés, de a maximális sem sokkai több. A helyzet az, hogy egyetlen munkásnőnek sem lehet több a fizetése heti 20 koronánál" — í-ta a Délmagvarország 1918. május 18-án. Az összehasonítás nedvéért, néhány közszükségleti cikk árát is közöljük. 1918-ban 1 kilogramm zsír hivatalos ára 12. 1 kilogramm kenyér 2,60. 1 kilogramm szalonna 9,60 —12. 1 darab férfiöltöny 230. 1 pár női harisnya 28, 1 darab gyermekkarát — 4 évesnek — 75 (évenként 5 koronával nőtt az ára), 1 gyermeköltöny — 13 évesnek — 130—230 korona volt A teljes mozgósítás elrendelése után Szeged utcáin polgári ruhás férfit szinte alig lehetett látni. Nemcsak a felnőtteket, de a fiatal gyermekeket is katonai kiképzésben részesítették. 1914-ben végzős gimnazistákból lövészcsapatokat alakítottak, hogy oz érettségi vizsgálat letétele után rögtön a harctérre indulhassanak. Az ország gazdasági életére való tekintettel intézkedést adtak ki a felmentések és a tartós szabadságolások engedélyezésére. A rendelet szinte egyértelműen állást foglalt abban, hogy a nagybirtokosok kaphattak felmentést, ugyanakkor a nincstelenek semmi körülmények között sem menthetők fel. Csupán a bizonyítás kedvéért egyetlen példával érzékeltetném ezt. Lázár György szegedi földbirtokosnak 700 holdja volt, C3úri Illésnek 11 hold földje, beteg felesége és három kiskorú gyermeke volt. Az e'.ső kérelmet messzemenően támogatták, ugyanakkor Csűri Illés kérelmét nem tartották indokoltnak. A háború utolsó évében gyorsuló ütemben nőtt a munkásság és alkalmazottak mind szélesebb kategóriáinak elnyomorodása. Aa 1917 végén megélénkült tömegmozgalmak 1918-ra a munkásságnak mind szélesebb rétegeit fogták át. Állandósultak a munkabeszüntetések és tüntetések, fokozódott az összecsapások hevessége is. 1918. január 19-én, Budapesten kibontakozott sztrájkhoz már a vidék, így Szeged munkássága is csatlakozott. A januári sztrájk Szegeden olyan hatalmas tömegeket mozgatott meg, melyre ez ideig még nem volt példa. Szegeden elsőnek a vasútnál dolgozó munkások, mintegy 600 fő tette le a szerszámot, őket követték a villamoskalauzok, -vezetők és szerelők. De sztrájkba lépett a Dohánygyár 850, az Üiszegedi Kenderfonó és Szövőgyár 600, a vasgyárak 300, a szabóipari munkások 400, a cipészek és csizmadiák 400, a faipari munkások 180, a mezőgazdasági munkások (napszámosok) 230, a kereskedelmi alkalmazottak 300 fővel. Több mint 12 ezer ember tette le a munkát. A januári sztrájk után többé nem volt nyugalom a városban, állandósultak a munkabeszüntetések, melyek az 1918. júniusi országos sztrájkban csúcsosodtak kl. A forradalom a monarchia létéből, társadalmi és politikai rendszeréből szükségképpen következett. Az őszirózsás forradalom jellegét tekintve polgári demokratikus forradalom volt. Polgári volt abban az értelemben, hogy célkitűzései nem léptek túl a 18. és 19. század polgári forradalmai által kitűzött követeléseken, olyan feladatokon, melyek más országokban már megvalósultak, Magyarországon azonban a 48-as forradalom és szabadságharc veresége következtében csak felemás módon oldódtak meg. A forradalom hajtóerejét azonban ugyanakkor nem a burzsoázia, hanem a proletariátus és a munkássággal együtt fellépő más rétegek és osztályok alkották. Népi jellegét mutatta, hogy » győzelem napjaiban az ország egész területén viharos gyorsasággal alakultak a különféle népi szervek — munkás- és katonatanácsok —, amelyek a forradalom által hatalomra segített polgári demokratikus kormányzat mellett önálló hatalmi tényezőként Jelentkeztek. DR, SZAKTER GYULA 1