Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-29 / 256. szám

96 Vasárnap, 1978. október 29." Csurka, az aitaiónővér Döglött aknák a Kísszlnháiban Csurka-emlék motoszkál a fejekoen. A DJjlüit aknák környezetrajza, kórtermi en­teriőrje Az idő vasfogána, kijózanító állomását idézi. Nem mintha Varga Mályá, steril, fecskendöszagú dísz­lelszoiája a másocUéxbőUséíi csüggesitó fölismerését su­gallná, éppen ellenkezőleg. A két darao Indítása rokon, a.Tiióól a nézőnek az a nem teljesen megalapozatwtn kény­szerképzetei táma-inatnak, hogy Csurka István előszere­tetei viszi hőseit abnormális közegoe, mindenesetre figu­ráira szívesen hívja fel a klinl.tal eseteknek kijáró megkülönböztetett figyelmet. A Döglött aknákat az Í9n)//l-ej színi évauo&n mu­tatták be. llermann István-, nal szólva a „nagy gála évé­ben ', amUor va.amennyi száinotievo urámaíró jelent­kezett a színpadon, Illyéstől Gyártásig, Hucaylól Ortény Ist.ún.4- amikor „az iróx ír­ta.c, a Közönség meg cement a szinházoa'. bzege-en tenát Jó nyolc évvel Késooo vetté.r elő, nem kevés kockázattal, hiszen Az ldo vasfoga nem­régi oen futott le a Klsszin­házoan. meglehetősen vlssz­hangta.anul. Az évekkel kó­réból osoemutatója idején — a szélhámosságok társa­dalmasításának iuoalló üze­netén túl — volt a darao­nak valamiféle aktualitása, az elvonókúrák, az antlalko­hollsta propaganda fellendül­te.cor amolyan aluljárós­markecolós romantikája, amit a tóvárosi aszfalton témaként sodort a szél, hogy Csurká­nak érdemes volt lehajolnia érte — ugyanez később, Sze­geden, üres csöndbe hullott. Az előadásból hiányzott a hely-idő-alkalom visszaigazo­lása. Ilyen promt témája, idő­szerű slágere a Döglött ak­náknak ls axadt néhány a hetvenes évek elején, pél­dául a lángossütő gebin, mint itátuszszlmcólum. A darab­beli Moór találmánya, a re­akciós érzelműé, „de nexi nem engedték meg, közben mások már zsírosra keresték magukat az üzleten, sőt, aho­gyan ő mondja, már az ál­lam ls .kapcsolt', és már szintén süt". Aki nem enge­délyezte Moór Jenőnek a kisipart, Paál Károly, az öt­venes évek szektás politiku­sa, az adminisztratív eszkö­zös híve, a „tudunk mi üt­ni is" folytonéber funkcio­náriusa, s mert fölötte eljárt az idő, kivonják a forga­lomból. „Történik a hatvanas évek végén" — biggyeszti Csurka a komédia színlap­jára, tehát bevall, elvállal egy fontosabb aktualitást is, mely elégséges horderejűnek látszik anhoz, hogy egy ké­sőbbi előadás támasztéxa le­gyen, hogy a rendező belé­karoljon. A reakcióst és a dogmatikust dugja kétágyas kórterembe Csurxa koméoiá­Ja, holott az ötlet hajmeresz­tó. Tasséx csak belegondol­ni: Paál az ideológus, Moór a maszek güriző. Az egylK tekintélye a pisztolya, a má­sUé a kenőpénz. Halplaci hasonlattel: egyikük ellenőr, másikuk kofa a standon, ahol az ellenőr dolga rendet tar­tani, mert a kofa rosszhisze­mű, gyanakvó, minden ideo­lógiát visszakézből kontráz. Mindkettejüknek — egymás szeméoen — vaj van a fe­jén. Paál fölismerni véli Moór'can a „hótt-reakciős alakot, aki elvitette a iégo­plncéből negyvenötben a nyi­lasokkal, akik vitték egyoől a Duna-partra, aki feljelen­tette, aki reszketett az oro­szoktói", Moór pedig a fon­tos elvtársat Paáltan, az iparengedélyek rettegett pe­csétirét, egyszersmind a po­litikai helyzet hullámlovasát, akiről holmi paraszipadlásox ügyében ploiykáltak ugyan valamit, ám aki még min­dig tartja magét, s vele so­ha jobb alkalom összemele­gedni, mint a kórház intim csöndjében, pizsamaközei­ben. Moór a darab során megtudja Paálról, hogy ki­szuperált káder, & a helyzet ÚJ Intézet Űj szakmunkásképző in­tézet építését kezdték meg Miskolcon, az avasi új vá­rosnegyedben. A több mint százhatvanmillió forintos be­ruházással létesülő új in­tézményben az elméleti tár­i gyak oktatására huszonnégy tantermet, a gyakorlati kép­zésre pedig azéznyo'cvan munkahelyes tanműhelyt alakítanak ki. Haraádi Oszkár felvétele Kitört az osztálybéke — szimbolizálja Paál (Kovács Já­nos) és Moór (Kálay Endre) kézfogása egy csapásra megváltozik, fordul a kocka, hogy a dog­matikus ls reakciósnak ne­veztetik, mert átmenetileg fedezékbe vonult, s újabb fordulatra vér. A köröttük bolyongó családtagok és hoz­zá tartozók sorsa is aszerint alakul, hogy nincsenek többé osztályellenségek: Paál egy­kori szeretőjét, tűnt hatalmá­nak „utolsó illúzióját" Moór fia, Béla veszi feleségül, s miután a káder felesége meg­tette azt a szívességet, hogy kihalt mellőlük, delikven­seink egy képzeletbeli villá­ba költöznek, amit Paál alé­kertészkedik aknákkal — immáron nem valóságosak­kal, hanem döglött aknákkal. Meg kell tanulni beillesz­kedni — bölcseli valahol Moór a kor szavát, s a Dög­lött aknák ezen a ponton át­lépi a fent idézett aktualitá­som színházkérítését. Amit a hetvenes évek elején még friss szatírával pökhetett ki Csurka, azt a néző mo3t bölcs rezignációval egysze­rűen tudomásul veszi: a tár­sadalom valóságos konflik­tusainak hordozói, miközben egymást kompromittálták, szép csöndesen elhullatták méregfogaikat. Egy húron pendül reakciós és dogmati­kus, egyik sem különb a másiknál, mindkettőt kitele­pítették, emezt negyven­nyolcban, amazt ötvenhat után. A társadalmi ellent­mondások sarkal, mint a kórházi ágyak, fölcserélhe­tőek, akár a dogmatikus or­rol a reakciósra, akár fordít­va, s hogy a menet végefalé hőseink válogatott sértéseket vágnak egymás fejéhez, mintha a szolgálatból kiko­pott funkcionáriust megsaj­nálná, a talpraesett reakcióst kissé lesajnálná a néző, hol­ott mindketten mosolyognl­valóan korszerűtlenek. A Döglött aknák mai kor­szerűsége e figurák korsze­rütiensagénak felismertetése. Amixor tehát Félix László plebejus szerénységgel oda­szegődik a darao holdárnyé­káoa — mert nála alázato­sabb rendezőt csak festeni lehet —, akkor titkon ide­súgja, ha idóvel be is hor­paut a Döglött aknák szatíra­páncélzata, paplrosíiguráin azért sokáig lehet még hehe­részni. Mert a figurák való­jában Csurka íróasztalának marionettjei. Röpke glosszá­kat szavalnak, szellemes be­köpéseket sütnek el káder­politikáról, magánszertorról, nyugdíjról, színházpolitikáról, disszidálásról, az egészség­ügyi ellátottságról, illetve el­látatlanságról. S minthogy a bábuk engedékenyek, Csurka fölcsap telefonközpontosnak. Hol Moórt kapcsolja össze velünk úgy, hogy Paált hip­notizálja álomba, hol fordít­va, így a néző rendre vala­melyikük cinkosává szegődik Félix László okosan enged ennek az aneszteziológus dra­maturgiának. Hagyja kibon­takozni az aktuálpolitikai hitvitát, még nosztalgikus, békebeli menüettet is muzsi­kál hozzá, így kellemesen de­rülni a sziporkázó dialógusok és a konferanszízű monoló­gok darázscsípésein, agyun­kat nem tiporják nenezen emészthető gondolatgalacsl­nokkai, mindössze a nevető­izmainxra tartanak igényt, nem haszontalanul. Csaxhogy idáig jutottunk. Két parádés szerepre cöve­kel tehát a darab, a fejre­esett papirtigrisért és a talp­raesett papírrókáéra. E zooló­giai szohusznalat annál in­kább helyénvaló, mivel Ko­vács János Paélja és Kálay Endre Moórja időnként Bé­nire és Frédire üt, a két kő­korszaxi szakira, ahogyan bu­gyuta vehemenciával osztják­szeretgetik egymást. Kátay harsány humora, hogy ezút­tal kedvére elengedheti ma­gát, tartalmasan kamatozik a rekeszizmokban, ahová ját­szik és ahová most játsszania is kell — Kovács János pedig felveszi a kesztyűt, és oly jóízűen komédiái, hogy a könnye is kicsordul. Az asz­szisztensek (Béla: Nagy Zol­tán, Zsóka: Vajda Márta, Paálné: Egerváry Klára, or­vos: Zámorl László, ápolónő: Szabó Mária, ápolók: Pálfy Zoltán és Szűcs László) kö­zül Vajda Márta egy prima­donnához képest halovány. Nagy Zoltán viszont a ter­vezőmérnökök szolgálatkész­ségét, Egerváry Klára pedig a tisztességtudó feleség ceruza­rajzát skicceli föl Varga Má­lyás praktikusan elrendezett, körfolyosóival bebugyolált kórházszobájára. É3 mi más­ba bujtathatná szereplőit Vágvölgyi Ilona, mint pizsa­mába, köpenyekbe, legföljebb a színésznőt kell változatosan fölcicomáznia. Egyszóval kedélyes három óra vár arra, art kíváncsi a Klsszínház friss ajánlatára De hát operettet tudunk mi játszani! Más kérdés persze hogy mennyire „operett" a Döglött aknák, 1978-ban. Mi­után pedig e kérdés fel sem merül, érjük be ennyivel... Nikolényi István Fizet a biztosító A népgazdaság különbö­ző ágazataiban keletkezett károkra és a lakossági biz­tosításokra háromnegyed év alatt 4 milliárd forint té­rítést — a tavalyinál 11 szá­zalékkal többet — fizetett kl az Állami Biztosító. A kártérítések növekedésében közre játszik az is, hogy egyre több a biztosítás. Ki­lenc hónap alatt például 169 000 új tagja lett a cso­portos élet- és baleset-bizto­sításnak, a CSÉB 80-nak. Ez alatt az Idő alatt több mint százezer Cascót és 288 000 új lakásbiztosítást kötöttek. A legnagyobb, egymilliárd forintra becsült veszteséget Szabolcs mezőgazdasága szenvedte. Bács-Kiskun me­gyében a fagy csaknem fél­milliárd forint. kárt oko­zott a szőlőkben és a gyü­mölcsösökben. A Pest me­gyei gazdaságokat szinte valamennyi elemi csapás sújtotta. A jé3 országosan 4.">0 000 hektáron pusztított, még Vas megyében ls — ahol pedig ritka a jégverés — 60 millió forintos kért okozott. Az ár- és belvizek pusztítás." 1 400 millió forint­ra tehetők. Kézfogások Indulás háromnegved öt­kor a Somogyi-könyvtár elől. A Renault volánjánál Petar Vukov költő, a szabadkai Ru­kovet folyóirat szerkesztője. Harminchét éves, szakállas, szemüveges. Huszonöt éves­nél nem néztem többnek. Mellette Slavko Matkovlcs költő, 1918-ban született. A hátsó ülésen Rajkó Baiaban­Sibirski költő. Korát nem tudom, 6 látszik köztünk a legidősebbnek, egv szót sem tud magyarul. Tanárember. A mögöttünk levő kocsiban ül Urbán János író, a sza­badkai Üzenet főszerkesztő­je. 5 — Nem tudom, hogvan fo­gadnak bennünket Deszken —• mondja Petar Vukov —, még sosem voltunk Magyar­országon író-olvasó találko­zón. — Komplikált erre a közle­kedés — jegyzi meg törde't magvarsággal Slavko, a leg­fiatalabb. Majdnem tíz percig kell várakoznunk, míg végre föl­jutunk a hídra. Mutatom az utat, arról be­szélgetünk. hány példány­ban Jelenik meg a Rukovet, kik olvassák, ml újság Sza­badkán, mit néztek meg Sze­geden a város nevezetességei­ből. — Nem kell megijedned, kétnyelvű lesz az összeállí­tás, Urbán János magvarra fordítja, amit mondunk — nyugtatgat Petar. Így szólí­tom, tegeződünk. * Fogadás a tanácsházán. Kézszorítások. Vendégek és vendéglátók, lehetnek vagy huszonötén. Rusz Ml'osné, a község tanácselnöke köszönti a delegációt, bemutatja Desz­ket és az ötéves délszláv klubot. Ra.iko Ba'.aban elém tói egy antológiát, átfutok Vukov és Matkovics magyar­ra fordított versein. Üjvidé­kí Fórum kiadás. Koccintunk, proszit. A közönség lassan gyüle­kezik, összesen harmincötén vagyunk. Rajkó Balaban kez­di a sort. Kissé különös cí­mű gyerekeknek írott versét olvassa. Mindenki mosolyog, én csak a rímek sorvégi ösz­szecsengésére figyelek föl. Aztán Slavko Matkovlcs és Petar Vukov következik, utá­nuk Urbán János. — Jugoszlávia sok nemzeti­ségű ország — mondja —^ hat köztársasága van. Arra törekedünk, ho3y a nemzeti­ségiek megértsék egymást. A ml helyzetünk nehezebb, mint a festőké vagy a zeneszerző­ké, az övék nemzetközi nyelv, ezért nagy jelentősége van a fordítói szolgálatunk­nak. Csuka Zoltán, Fehér Fe­renc, Acs Károly nevét em­líti, a nemrég alakult Vaj­dasági írószövetség fordítói alosztályának munkájáról be­szél. Kétnyelvű antológiákat mutat. * Otthon átlapozom az emlé­kül kapott. 700 példánkban megjelenő Üzenet legújabb számát. A televíziót Belgrád második műoorára állítom. Eszembe Jut, hogy a köny­ves polcon lennie kell egy Hadrovlcs-fé'.e szerb-horvát szótárnak. Turkálok a köny­vek között, kezembe akad a Keleti Golf-áram. Irodalmi útlralzok közép- és kelet-eu­rópai baráti országokról. S"t­ró György Jugoszláviáról ír: „Ekkor kezdett elkeseríteni, hogy semmit sem tudunk egymásról. Miért nem? Mi­ért nincsen jugoszláv kultu­rális központ Budapesten, és miért nincs magvar intézet Belgrádban? Ma sincsen. Mi­ért nincs?" Rózsa Imre Törvényerejű rendelet a kiilíö'di utazásról és az útlevelekről November 7-i munkarend Ebben az évben november 7-e keddi napra esik. A lunkaügyi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint i munkarend a korábbi Ivek gyakorlatának meg­felelően a következő lesz: • November 4-én, szomba­ton rendes munkanap, ek­kor dolgozzák le a hétíől munkanapot. November 5-én vasárnap, a nem szabad szombatos munkarendben dolgozók részére szombati A Nép''öz'ársa-ág E nöki Tanácsa csütörtöki ülésén megtárjya ta és elfogadta a külföldre utazásról és az út­leve'ekröl szó 6 törvénye-e'ű rendeletet. Az új, magas­szln'fl JOT.zabály a vé~reh-jtásról szó'ó minisztertanácsi, ós belügyi rendelettel együtt 1979. január 1-én lép ha­tályba. A csaknem egy' évtizede vesebb köztük a kategorikus hatályban levő paragrafusok előírás. Vagyis: a határozott hazánk politikai, társadalmi jogszabályi elutasítás. így az is gazdasági íellődésével útlevélhatóságok annak a összhangban szabályozták a kérelmét utasítják el. aki­külföldre utazások engedé- nek kiutazása a Magyar lyezését, és az útlevelek ki- Népköztársaság belső vagy adását. Alkalmazásuk előse- külső biztonságát, a közren­-[(tette a külföldre utazások det, jelentős közérdeket. 11­ttegyensúlyozott fejlődését: letve mások jogos érdekeit rsupán az utóbbi hét eszten- sérti vagy veszélyezteti, dőben megnégyszereződött a Ugyancsak határozott nemet határainkon túlra látogatók mond a Jogszabály annak, száma, s tavaly elérte a 4 aki valamely szocia'ista ál­-nillió 635 ezret. Társadalmi Iámmal szemben ellenséges "ejlődésünk, a turizmus fel- tevékenységet folytató szer­lendülése tűzte napirendre vezethez vagy személyhez a szabályok korszerűsítését, kíván utazni, illetve akinek . ' . . ... . . külföldi tartózkodásához VUí£?í2£S nem biztosítottak a szüksé­jgyértelmubben fogalmazza , feltételek. ^i^^Aralt „3r A kizáró rendelkezések IáitKimondta mtatanm2~ többsége már vagylagos: te­lin 1 hát a hatóság a körülménye­in wmK SÍSS ket mérlegelve dönt. Lehet­.SÍKÉ , séges, hogy kizáró rendelke­.ermészetéből adódik viszont. zés álá tartozó es9tben is tagv az csak a jogszabá- kedvező dönt4s S2Üiettk. vl­mESLZS!,atárOZ?£ ÍJP- szont elutasító választ adnak IVIWNRTI WF A 4C akkor- ha « érdekelt ál­tovóhhrl u V lampolgár külföldre utazása ovábbra ís fenntartja a kir összeegyeztethetetlen a tár­sáró vagy korlátozó rendeF sadaInT| érdekkel kezéceket, viszont jóval ke- ^A kére'mezők előnvére mérlegelési jogkörben dönt az útlevélhatóság, például a büntetett előéletű, illetve a kisebb súlyú bűncselek­ményt elkövető ügyében. Meghatározott Ideig, de leg­fel lebb az elkövetéstől szá­mított öt évig ..kizárható" a •-.ülföldre utazásból, aki a atóság félrevezetésével akar ftlevelet szerezni, vagy va­Vlan adatot kötolt az útle­•élké-elmében. Továbbá az s aki korábbi külföldi tar­tózkodása alatt magvar ál­'amnolgárhoz méltatlanul iselkedett, és korábbi kül­földi utazása során vám-, ••a«v deviza-bűncselekményt, lletve szabálysértést köve­tett eL a munkaidő-beosztás, a töb­bieknél szünnap, november 6-án, hétfőn, heti pihenő­nap, november 7-én mun­kaszüneti nap. Nem vonatkozik ez a munkarend a megszakítás nélkül üzemelő és a rendel­tetése folytán munkaszüneti napokon is működő vállalat­nál. Illetőleg ilyen Jellegű munkakörben foglalkoztatott dolgozókra. (MTI) Említést érdemel: koráb­ban nem kaphatott útlevelet az, akinek közvetlen hozzá­tartozója jogellenesen kül­földön tartózkodik. Az új jogszabál" — társadalmi ér­dekeinkkel, az eddigi jog­gyakorlatnak megfelelően, a közvélemény helyes értékíté­letével összhangban — a korlátozás alá eső közvet­len hozzátartozók körét azokra szűkíti, akik felelő­sek családtagjuk külföldön maradásiért. Kiutazásuk megtagadásának időtarta­mát is szabályozza, s öt év­ben állapítja meg. A részletes szabályokat felsorakoztató minisztertaná­csi rendelet — állampolgá­raink szűk körét érintő — új kizáró rendelkezést is megfogalmaz: alapvető tár­sadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy megtagadható legyen az olyan országba való uta­zás, ahol állampolgáraink érdek- és jogvédelme nem biztosítható. Az új jogszabályok széle­sebb körben teszik lehetővé a jogellenesen külföldön tar­tózkodók hazánkhoz fűződő viszonyának jogi rendezését. A jövőben a külföldön élő magyar állampolgárok — természetesen ha megfelel­nek a jogszabályi feltételek­nek — az itthoniakhoz ha­sonló útlevelet karnak. Meg­szüntetik hazalátogatásuk külön engedélyekhez való kötését is. Tekintettel népgazdasá­gunk teherbíró képességére, a magánutazások gyakorisá­gáról szóló ko-ábbi rendel­kezéseken egyelő-e nem vál­toztat az úl minisztertanácsi rendelet. A meghatározott szocialista országokba to­vábbra is az eddigi gyakor­lat szerint látogathatnak el a turisták. Amíg devizális lehetőségcink nem adnak módot gyakoribb utazások­ra. más országokba látogatás céljából kétévenként, turis­taútta pedig háromévenként kapható kiutazási engedély.

Next

/
Oldalképek
Tartalom