Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-29 / 256. szám

2 Vasárnap, 1978. október 29." PártküMölts égünk Spanyolországban A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége 1978. október 23—28. között a Spanyol Kommunista Párt meghívására látogatást tett Spanyolországban. A kül­döttséget Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának vezetője vezette, tagja volt Fodor László osz­tályvezető-helyettes és Ko­vács László, alosztályvezető. A küldöttséget fogadta Santiago Carrlllo. a Spanyol KP főtitkára. A delegáció megbeszéléseket folytatott Manuel Azcarate, Leonor Bornao, Nicolas Sartorius végrehajtó bizottsági tagok­kal. Találkozott, az SKP par­lamenti csoportjának, vala­mint helyi pártszervezetek tagjaival, továbbá Ignatio Camunassal, a képviselőház külügyi bizottságának elnö­kével. A megbeszélésekről köz­leményt adtak ki. A közle­mény hangsúlyozza, a kom­munista és munkáspártok közötti két- és többoldalú kapcsolatok fejlesztésének fontosságát. A rendszeres ta­lálkozások elősegítik egymás helyzetének és tevékenységé­nek jobb megismerését, hoz­zájárulnak a nézetkülönbsé­gek tisztázásához, az elvtár­s: együttműködés és kölcsö­nös szolidaritás erősítéséhez. Olyan újabb kezdeményezé­sekre is szükség van, ame­lyek lehetővé teszik a kom­munista és munkáspártok közös akcióit a szocialista, szociáldemokrata pártokkal, és keresztény erőkkel. a nemzetközi enyhülés ered­ményeinek védelme, a fegy­verkezési verseny megféke­zése, a társadalmi haladás ügyének előmozdítása érde­kében. A közlemény rámutat ar­ra, hogy az MSZMP és az SKP kapcsolatai a kölcsö­nös törekvéseknek megfele­lően alakulnak. Mindkét párt érdekelt abban, hogy Magyarország és Spanyolor­szág kancsolatai gyümölcsö­zően fejlődjenek népeik ja­vára. Kölcsönösen érdekeltek az 1980-as madridi európai biztonsági és együttműködé­si találkozó eredményes elő­készítésében és megtartásá­ban is. A küldöttség szom­baton hazaérkezett Madrid­ból. Szovjet—francia közlemény c Moszkva (MTI) Andrej Gromlko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere, aki a francia kormány meghívására hi­vatalos látogatást tett Fran­ciaországban, szombaton ha­zaérkezett Moszkvába. A lá­togatás alkalmából szovjet­francia közös közleményt írtak alá. A közös közlemény meg­állapítja: a felek megerő­sítették elkötelezettségüket az enyhülés mellett A Szovjetuniónak és Francia­országnak meggyőződése, hogy el kell mélyiteni és fejleszteni kell ezt a politi­kát abban a formában, aho­gyan azt meghatározták a nemzetközi feszültség csök­kentéséről szóló közös nyi­latkozatban, amelyet 1977. június 22-én Rambouillet­ben írt alá Leonvid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitká­ra. a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke és Valéry -Gis­ead d'Estaing, a Francia Köztársaság elnöke. A kül­ügyminiszterek ismét meg­eiősf tették: a Szovjetunió és Franciaország fontosnak tartja, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési értekedet valamennyi részt­vevője maradéktalanul tel­jesítse a záróokmányban fog­lalt ajánlásokat. Mindkét részről sürgető szükségszerűségnek tartják a fegyverkezési hajsza meg­szüntetésére és a reális le­szerelés elérésére irányuló erőfeszítések aktivizálását Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének meghívására 1979-ben Va­léry Giscard d'Estaing, a Francia Köztársaság elnö­ke hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. A látoga­tás időpontját a későbbiek­ben állapítják meg. Andrej Gromiko meghívá­sára Louis de Guiringaud francia külügyminiszter ugyancsak hivatalos látoga­tást tesz majd a Szovjet­unióban. ÜDVÜZLÖ TÁVIRAT Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üd­vözölte Fahri S. Korutürk el­nököt, a Török Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke Bülent Ecevit miniszterelnöknek küldött üdvözlő táviratot. HAZAÉRKEZETT A KISZ DELEGÁCIÓJA A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetság küldött­sége Maróthy Lásdónak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának vezetésével szom­baton este hazaérkezett a Szovjetunióból. A delegá­ció az össz-szövetségi lenini Komszomol fennállásának 60. évfordulója alkalmából ren­dezett megemlékezéseken vett részt. A küldöttség fo­gadására a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent Fejti György, a KTSZ KB titká­ra. Jelen volt Valerij Leo­nyidovics Huszatov, a Szov­jetunió Budapesti Nagykö­vetségének tanácsosa. UJABB HARCOK NICARAGUÁBAN Űjabb összecsapások vol­tok pénteken Masaya köze­lében a nicaraguai nemzeti gárda és a sandinista ge­rillák között. A tűzpárbaj­ban a kormány fegyveres erőinek három katonája éle­tét vesztette. Az elmúlt 24 órában 15 bombarobbanás történt a nicaraguai fővá­ros körül, és több helyen voltak elszórt lövöldözések. Hatvanéves a Komszomol 1918. október 29-én a mun­kás- és parasztifjüság szövet­ségeinek első összoroszorszá­gi kongresszusán megalakí­tották az Orosz Kommunista Ifjúsági Szövetséget. Csak­nem hat évvel később a szö­vetség Vlagyimir Iljic3 Le­nin nevét vette fel. S hama­rosan a Komszomol megkap­ta a legmagasabb kitüntetést, a Vörös Zászló Érdemrendet, tagjainak helytállásáért a kül­földi intervenciósok és a fe­hérgárdisták elleni küzde­lemben. A Szovjetunió veze­tői- a polgárháborúban har­coló kétszázezer komszomo­lista hősiességét ismerték el a kollektív kitüntetéssel. A mai komszomolisták erre a kitüntetésre a legbüszkéb­bek: a fiatal forradalom meg­védői sorában elődeik a vé­rüket áldozták, s ez a maia­kat is kötelezi. Ma csaknem 38 millió ta­got számlál a . lenini Kom­szomol, tizennégy és huszon­nyolc év a Komszomol-tagság alsó és felső határa. A mai 38 millió nagyszerű hagyo­mányokra tekint vissza. A komszomolisták élen járó sze­repet vállaltak az iparosí­tásban, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésében és az első ötéves terv teljesítésé­ben. A Komszomol megbízot­tai részt vettek a hőskorszak nagy építkezésein, a dnyepe­ri vízi erőmű, a magnyito­gorszki kohómű, a harkovi és sztálingrádi traktorgyár fel­építésén, ott voltak az Amur partján, amikor szinte a semmiből felépítették Kom­szomolszk városát, ásták a földet Moszkvában az első metróépítkezesen. Háromszáz­ötvenezer komszomoüsta ment egy emberként vidékre az első hívásra, hogy részt vegyen az analfabetizmus el­leni küzdelemben, véghez vi­gye a kulturális forradalmat. Hollai Imre felszólalása A Nimlliia--tanács ütése e New York (AFP) A namíbiai néppel való szolidaritás hetének első napján, pénteken rendkívüli ülést tartott New Yorkban az ENSZ Namibia-tanácsa. Ez alkalomból Kürt Wald­heim ENSZ-főtitkár beszédet mondott. Felhívással fordult a Dél-afrikai Köztársaság kormányához, hogy késede­lem nélkül, teljes mértékben működjön együtt az ENSZ namíbiai rendezési tervének megvalósításában. Az ülésen a kelet-európai országok csoportja nevében felszóialt Hollai Imre nagy­követ, Magyarország állaridó ENSZ-képviselöje. Emlékez­tetett arra, hogy a közgyűlés IX. rendkívüli ülésszaka meghatározta Namíbia füg­getlenné válásának program­ját. Hollai Imre tényekkel bi­zonyította, hogy a fajüldöző Dél-Afrika, a világszervezet határozatait semmibe véve, továbbra is megszállva tartja Namíbiát. Megérett az idő arra, hogy alapokmánya 7. cikke'yének értelmében az ENSZ szankciókat hozzon és gyakorlati lépéseket tegyen a fajüldöző Dél-A£rikávcl szemben — hangsúlyozta a magyar küldöttség vezetője. A második világháborúban 11 millió olyan katona har­colt a fronton, vagy parti­zánként a hátországban, aki a zsebében hordta féltett kincsét, a Komszomol-tagsági igazolványt. Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek ele­jén terjedt el a védnökség! mozgalom: az ifjúsági szerve­zet védnökséget vállalt a Szovjetunió szinte valameny­nyl nagyberuházása, kiemelt építkezése felett. Félmillió, a szervezethez tartozó ifjú in­dult el teljesen szabad aka­ratából; a Komszomol meg­bízólevelével a zsebében Ka­zahsztán, Szibéria, az Ural és a Volga-vidék szűzföldjeire, hogy termőre, fordítsa a par­lagon heverő területet. Az első önkéntesek egye­nesen a Komszomol XVII. kongresszusáról, a gyűléste­remből indultak el a távoli tajgába, szinte néhány órával azután, hogy L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára a szov­jet ifjúság támogatását kér­te korunk egyik legnagyobb vállalkozásának sikerre vite­léhez, a Bajkál—Amúr vas­úti fővonal felépítéséhez. Elindulásukat követően, na­pok alatt újabb százötvenez­ren kérték a Komszomol megbízólevelét, fiúk, lányok egyaránt, ötödrészben teljes családostul. Az idén, a szervezet XVIII. kongresszusán Háromszázan ishaét bőröndökkel érkeztek az ülésterembe, hogy kong­resszusi küldötti megbízatá­suk teljesítése után nyom­ban indulhassanak a BAM építkezésére. A kongresszu­son egyébként felmérhették az eddig megtett utat: a ter­vezett vasút egyharmada, 1100 kilométer hosszú sza­kasz elkészült a hozzá tarto­zó hidakkal, alagutakkal egyetemben. Csaknem félszáz település jött létre az addig teljesért' lakáüan thjgáfcan. S bár télen mínusz ötven fok alá, nyáron pedig gyakran plusz negyven fok fölé száll a hőmérő higanyszála, a fia­talok tudják, hogy egyedül­álló vállalkozás részeset, a világon ilyen hosszú vasút­vonalat nem építettek az örök fagy világában, s bár az építők átlagéletkora 23 év, helytállásuk a felnőttet is bámulatra készteti. A hatvanéves Komszomol­ról elmondható — bár tag­jai ilyennel kérkedni nem szoktak —, hogy a világ egyik legrégibb ifjúsági szer­vezete, de mindenesetre a legnagyobb tagságot számláló stb. Hanem, ami ennél talán fontosabb; a nemzetközi if­júsági mozgalomban a leg+ aktívabbak közé tartozik. Mindent megtesz annak érde­kében, hogy a Szovjetunió pártjának lenini békepoliti­kája a világ, haladó, demok­ratikus fiataljainak körében mind nagyobb visszhangra találjon. A Komszomol 130 ország 1350 nemzeti, illetve nemzetközi, regiontális Ifjú­sági szervezetével tart fenn kapcsolatot. Aktívan fészt vesz minden olyan politikai rendezvény, találkozó, akció előkészítésében, amely a fia­talok békevágyának, a haladó demokratikus erők együttmű­ködési készségének, a hala­dás iránti elkötelezettségnek ad hangot, illetve, amely ki­fejezi az ifjúság szolidaritását a társadalmi felszabadulásu­kért, nemzeti függetlenségü­kért harcoló népekkel. A Komszomol aktívan részt vett az idei, havannai Világifjú­sági és Diáktalálkozón, a lá­nyok világtalálkozóján, a „Süssön mindig a napi" el­nevezésű gyermekfesztiválon, korábban a budapesti euró­pai ifjúsági leszerelési kon­ferencián, az európai fiatalok varsói találkozóján, a lenin­grádi „Október és az ifjúság" nemzetközi találkozón. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség és a lenini Komszomol közötti gyümöl­csöző, testvért kapcsolatok fejlödnek. Ennek talán leg­látványosabb megnyilvánulá­sa, az 1975-ös magyarországi Magyar—Szbvjet Ifjúsági Ba­rátságfesztivál és a leningrá­di Szovjet—Magyar Ifjúsági BarátságfesztlváT hiVen rep­rezentálta a két nén. illetve a két otizág fiataljai között fennálló barátságot. Hahn Péter Ülés Damaszkuszban Khaled el-Fahumnak, a PFSZ Nemzeti Tanácsa el­nökének vezetésével ülést tartott Damaszkuszban a PFSZ központi tanácsa, és jóváhagyta a szervezet po­litikai és szervezeti egysé­gének megteremtésére vo­natkozó terveket. A tervek jóváhagyásáról a PFSZ de­cemberben összeülő nem­zeti tanácsa (parlament) dönt. A központi tanács ülé­sén részt vett Jasszer Ara­íat, a PFSZ VB elnöke és a palesztin ellenállási moz­galom minden szervezetének képviselője is. Khaled el­Fahum az ülés után úgy nyilatkozott, hogy az jelen­tós előrelépés volt a palesz­tin nép győzelme és har­cának folytonossága szem­pontjából. Szabadság,barátság, együttműködés * Évről évre változnak a távlatok, a méretek, az eredmé­nyek Csongrád m^gyqben is, mint ahogy az odesszai terü­leten, a mi tostvérmegyénkben. Már több mint két évtizede annak, hogy a megye székhelye Szeged és Odessza testvéri kapcsolatot létesített, majd ezt követően kibontakozott az odesszai terület és Csongrád megye testvéri kapcsolata is. Az elmúlt évek során mintha hatalmas erők forgatták volna fel a Tisza táját, átformálták a városok: Szeged, Hód­mezővásárhely, Szentes, Csongrád és Makó képét, s változ­tatták új arcúvá községeinket, faivainkat. Ezt a fejlődést bemutatni, a Csongrád megyeiek életéről röviden szólni, egy újságcikk keretében felelősségteljes feladat. Különösen az, ha barátainkat, harcostársainkat tájékoztatjuk, ha szovjet emberekhez szólunk és széles olvasótáborhoz jut el mon­danivalónk. Egyben megtisztelő és örömteljes feladat ne­künk, Csongrád megyeieknek a bemutatkozás, hisz a szű­kebb hazánkban élő emberek tevékenységéről, eredményei­ről, gondjairól szólhatunk, szocializmust építő munkánkról adhatunk számot. Megkönnyíti azonban a bemutatkozást az, hogy régi ismerősként adunk tájékoztatást önmagunk­ról barátainknak, testvérmegyénk lakosságának, az odesz­szal terület dolgozóinak. Az esztendők során erősödő barát­ságunk évei alatt mind jobban megismertük egymás tevé­kenységét A magyar—szovjet barátság, s így a ml kapcsolatunk is régi keletű. A felszabadító szovjet hadsereg a második világháború befejező szakaszában, 1944 őszén a mi me­gyénk vidékén lépte át az ország határát, űzve maga előtt • Az Odesszában rendezett Csongrád megyei barátsági hét al­kalmával a ZNAMJA KQMMUNIZMA-ban megjelent cikk rövi­dített formában. a fasiszta csapatokat, s a Tolbuhin marsall vezette ukrán front katonái között nem kevesen voltak odesszaiak, illetve a környékből elszármazottak. Valójában az odesszai terület és Csongrád megye testvéri együttműködése kibontakozásá­nak lehetőségét a hazánkat felszabadító, dicsőséges Vörös Hadsereg véráldozata teremtette meg. Peregnek az évek, s az új arcúvá vált Csongrád me­gyében szaporodnak a létesítmények, kezdeményezések, amelyek mind-mind egyben jelképei is a magyar—szovjet barátságnak, pártjaink, népeink közötti testvéri barátság­nak, az országainkat a KGST keretében is összefűző gaz­dasági-kulturális kapcsolatok erősödésének. Öröm számunk­ra, hogy kapcsolataink a testvéri Odessza területtel egyre inkább kiterjednek az élet szinte minden területéré. Szinte lehetetlen — s nem is célom —, hogy az együttműködés, a gyümölcsöző kapcsolat eredményeit teljességgel felsorol­jam. Csupán a rangsorolás igénye nélkül utalok a párt- és a tanácsi szervek sokoldalú és terebélyesedő együttműkö­désére, az üzemek, termelőszövetkezetek, tudományos in­tézetek tapasztalatcseréire és testvéri kapcsolatunk oly szép tényeire, mint a barátságvonatok indítása és fogadása, a barátsági hetek kölcsönös rendezése egyre gyakoribbá váló eseményeire. Gyorsan eltelt három évtized. Mi, Csongrád megyeiek azt mondjuk, hogy csak az eseménytelen idő telik lassan. A mozdulatlan emberek állnak az idő állóvizében, a szo­cialista építőmunkát végző kollektívákra nem ez a jellemző. Valójában három évtized alatt raktuk le annak alapjait Csongrád megyében a városok iparával, a falvak korszerű mezőgazdasági nagyüzemeivel, hogy ma mar jelentősen hozzájárulunk hazánk gazdasága és a fejlett szocialista társadalom anyagi, műszaki bázisának megteremtéséhez. A felszabadulás időszakában, 1944—45-ben Csongrád megyét az úri Magyarország egyik legfejletlenebb, legelma­radottabb részeként tartották számon. A felszabadulás előtt az ipar jelentéktelen volt, gyenge és egyoldalú szerkezet Jellemezte, majdnem csak Szegedre, Hódmezővásárhelyre koncentrálódott. Hatalmas latifundiumok, a tanyai népes­ség magas aránya, a megoldatlan társadalmi, szociális, egészségügyi és közművelődési problémák egész sora jelle­mezte akkor ezt a vidéket. Mi, Csongrád megyeiek büszkék vagyunk arra, hogy ebből a térségből, hazánk elsőként felszabadított területérői indult ei a magyar kommunisták vezetésével országunk újjászületésének ügye. Itt, az ezer évvel korábbi honfogla­lás helyén történt meg a második honfoglalás,, a földosztás, arnelynek során a jogos birtokosok, 600 ezer nincstelen ka­pott földet az országban. Az eltelt évek során, különösen az utóbbi, több mint két évtizedben, az MSZMP vezetésé­vel végzett munkánk eredményeként a magyar népgazda­ság középtávú tei-veinak, célkitűzéseinek megvalósításával, a párt és a kormány vidéki ipartelepítési politikája és a helyi erőfeszítések • eredményeként jelentősen megváltozott megyénk gazdaságföldrajzi térképe. Ha valaki csupán Csongrád megye változásait regiszt­ráló statisztika adatait, tekinti át, talál bennük sok olyat, amelynek nincs hasonlója Magyarország -mós vidékein. Az elmaradott mezőgazdasági területből megyénk az ország iparilag is fejlett részévé vált. Településhálózatára ma már a városi lakosság túlsúlya (közel 70 százalék), és az ipari keresők 38 százaléka jellemző. Jelentősnek tartjuk, hogy az ipari dolgozók körében 43 százalékra emelkedett a szak­munkástanulók aránya. Iparunk fejlődését, mai helyzetét jól érzékelteti az, hogy itt állítjuk elő az országban "gyár­tott gyorsmérlegek 60 százalékát falburkoló csempe 37, a háztartási porcelán 62, a gyufa 50 százalékát. Hagyományos iparágaink megőrizték korábbi kiemelkedő helyüket. A Ma­gyarországon gyártott kenderfonal 71 százaléka, a fűszer­paprika-őrlemény 45 százaléka, s a világhírnévnek örvendő Pick szalámi 71 százaléka Csongrád megyében készül. Korábban országunk ezen részében szinte ismeretlen volt a nehéz- és a vegyipar. Nagymértékben elősegítette az ipar szerkezetváltozását a kőolaj- és földgázkutatás és -ki­termelés fejlődése. Szeged mellett, mondhatni egész Csong­rád megyében magasodnak a fúrótornyok, szaporodnak aa

Next

/
Oldalképek
Tartalom