Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-28 / 255. szám

Fzombat, 1978. október 28. 5 A fővárosban minién tanítói állást betöltöttek Nincsenek üres tanítói ál- lentéséből az is kiderül, hogy láshelyek a fővárosi általános az egyfordulós pályázati rendiskolák alsó tagozatain, vala- gzer ;latáridejének Iejártáig mennyi tanítói, illetve nap- .. .„ . közis tanítói helyet betöltőt- ~ ma->us 20"lg ~ a P3^3' tek — állapították meg a kezdőkkel betölthető álláshePedagógusok Szakszervezete lyeknek 50 százalékát sikebudapesti bizottságának pén- ^ betölteni. A cél az, hogy teki ülésén, ahol az 1978-79- gy0rsabban váljanak ismertté es tanév munkaerőgazdálko- a megüresedő álláshelyek, s dási előkészítésének tapasz- így már a pályázati időszaktalatait vitatták meg. tg,, biztosítani lehessen a A Fővárosi Tanács műve- szükséges pedagóguslétszálődésügyi főosztályának je- mot. Olaj, terven felül A szegedi szénhidrogén-medence olajbányászai a termelésben és a társadalmi mániában egyaránt túlteljesítették, amit az éves munkaverieny-szerződésekben felajánlottak. Tizenötezer tonna terven felüli olaj helyett már eddig 17 500 tonnát termeljek, földgázból pedig 100 millió köbméterrel szárnyalták túl éves tervük esedékes hányadát. Népjz, nyelvjárás, helytörténet Múzeumi pályázatok eredményhirdetése A Néprajzi és nyelvjárási gyan lettem néprajzkutató? 1939-es országgyűlési válaszgyűjtöpályázat, valamint az című dolgozatával. Különdí- tások Szegeden című pályaÜj- és legújabb kori történe- jat kapott Rúzs Molnár Imre _„ . „ ,, ti pályázat eredményhirde- szentesi és Sípos Erzsébet munkaval- KuIondljat '"P0" tésére tegnap délután került földeáki pályázó. SlP°s Erzsetet földeáki és MS JjEE^"* 8 ^ FerenC Az ifjúsági tagozaton I. Abrahám Imréné PáMuzeumoan. dfjat nyert Horválh Erzsébet> lyázo. Az 1978. évre meghirdetett a vásárhelyi Bethlen gimná- . ifjúsági taeorat T Hiiát múzeumi pályazatok tapasz- zium tanulója. Szántás-vetés „ 8 tagozat l. tüjat talatálról értékelés hangzott az orosházi tanyákon című Klss Tlbor> a szegedi Radnóti el: dr. Juhász Antal, a Móra munkájáért. Második díjat gimnázium tanulója nyerte Ferenc Múzeum igazgatóhe- Gyimesi Zoltán, a szegedi Az Üj Élet Tsz története cilyettese a Néprajzi és nyelv- Ságvári gimnázium tanulója - rio,„07._tóua1 » TI Híí járási pályázatról, Sípos Jó- a Kistelek község földrajzi mu a l80zata al" A d,J zsef, a múzeum munkatársa nevei című pályaművel nyert, nyertese Kriván Márta, pedig a történeti pályázatra A III. dijat Pálinkó Ildikó, a ugyancsak a Radnóti gimnábeérkezett munkákról tartott vásárhelyi Bethlen gimná- zium diákja a Kübekháza összegzést. Ezt követően hir- zium tanulója kapta A múuia és 1elen_ cfmű mun. dették ki a pályázat eredmé- szarvasmarha és a ló paraszti ,mul"a . Jelene cim" mun nyelt, a pályadíjakat dr. tartása, valamint a Táplál- kavaI- A 111 • dlJat Zsoldos MíUler Józsefné. a megyei ta- kozás, konyha, kamra eszkö- Sándor kapta a Dr. Leitner nács vb művelődésügyi osz- zei című dolgozatokért. Kü- Vilmos élete című pályaműtályának vezetője adta át. löndíjat kapott a szegedi véért valamint Bartos AndA Néprajzi és nyelvjárási ^ri Endre Gyakorió Al- rea g Kszv 0 Szö. gyűjtöpályázat felnőtt tago- talános Iskola hatodik oszta- történetéről írt zatán I. díjat kapott Szigeti lyos tanulóinak csoportja. vogyaranaK törteneterol írt György (Szeged). Hagyomá- . . . ., .. . . dolgozataert. Mindketten a nyos állattartás Apátfalván Az UJ" és legújabb Kon Radnóti gimnázium diákjai című munkájáért. Második történeti pályázat eredmé- Különdíjat nyert Lajkó Gidijat Szűcs Judit (Szeged), nyei: A felnőtt tagozat I. di- 2eIla & Szekeres Edit, szin. Kovácsok és bognárok Szen- ját Gilicze János (Makó) tén ebb6, a középiskolábói. te/en; Társadalmi kapcsoia- nyerte, a Földeák és a Nátok Szentes parasztsága és vayak cimű pályamunkával. Az eredményhirdetésen toiparossága között cimű dol- A II. díjat Juhász Mihály vábbl P6"2" ^ könyvjutalgozatai, illetve Pánczél Jó- (Szeged) Makótól a Donyecig makat is kaptak a két pázseíné (Csanádpalota), Kö- című munkával, valamint lyázat résztvevői, vegv község múltja és jelene Nagy Istvánné (Szentes) Az című pályaműve nyert. III. MKP helyi szerveinek kiépüdíj nyertese Popp Imre (Kis- lése, tevékenysége Mindszenkundorozsma). Disznóölés és ten, a község felszabadulásédisznótor Átokházán; Ha- tói 1945 végéig című dolgogyományos dorozsmai pa- zatával nyerte el A III. díj rasztlakodalom; Pékmester- nyertesei Szabó László (Szeség, házikenyér sütése Do- ged), a Lábdy Antal élete círozsmán cfmű munkáival, il- mű dolgozattal, valamint Kelelve Zöldy Pál (Szeged) Ho- repesi Erzsébet (Szeged), Az Négyféle mód is adódik A vállalati üdültetésekről Régi kép: a Balatonon nyaraltam az ötvenes években, életemben első ízben, és szakszervezeti beutalóval. A Kunságból is megérkezett agy csoport, az akkoriban megalakult valamelyik termelőszövetkezet tagjai voltak a nyaralók. Fekete kemény kunkalapot viseltek, s a kobak nem került le a fejükről akkor sem, amjkor a nádas mellett jobbra-balra tekintgetés közben levetkőztek. és belecsúsztak a sekély vízbe. Messziről úgy néztek kl, mintha kerek vadkacsák 'anyáztak volna a nádas mellett. Egyikőjükkel kérőbb összebarátkoztunk. és arra a kérdésünkre. hogy miért nem jönnek a kényelmesebb strandra fürdőzni, azt válaszolta, hogy röste1!nék magukat idegenek előtt, pláne levetkőzve. Hol van a régi kép? Azóta találkoztam kunsági emberekkel a jaltai és a dubrovniki strandokon is, ez utóbbi üdülőhelyre saját gépkocsiján érkezett, a család, mint ahogvan magam is. • A negyedszázados eset akkor villant elő „filmtáramból", amikor a minap átböngésztem a' szakszervezeti Ss vállalati üdültetés adatat. amelyeket a szervezett dolgozók tisztségviselői is megvitattak. A számokkal elégedettek is lehetünk, még akkor is, ha bizonyos tekintetben csökkenést tapasztalhatunk. Mert íme, két adat: 1948-ban a szervezett dolgozóknak 8 százalékát részesítették üdültetésben, tavaly viszont csak 7 százaléka kaphatott szakszervezeti beutalót valamely nyaralóba. Csongrád megyében tavaly 5,5, az idén pedig 5.3 százalék az arány. De ha jól meggondoljuk ez az 5—7 száza'ék több, mint az 1948-as 1 százalék. Jelenleg Csongrád megyében több mint 100 ezer szervezett dolgozót tartanak nvilván, harminc évvel ezelőtt legfeljebb, ha ennek a felét számlálhattuk. Persze a nyaralás nem olcsó mulatság, s még akkor sem az. ha a költségeket kiBaleftegyüfteselc seregszemléje Budapest ad otthont a jövő év februárjában a szocialista országok kortárs-balett alkotásai első seregszemléjének. Februárban nyolc szocialista ország egy-egy balettegyüttese lép fel Budapesten, az utóbbi esztendőkben alkotott táncművekkel. Ezeket, a seregszemlét követó elméleti konferencián értékelik majd a résztvevő országok szakemberei. A Cseh Szlovákiából és az NDK-ból a küldöttséggel együtt 20—30 tagú szakembercsoport érkezik a seregszemle megtekintésére. A szovjet—magyar táncművészeti kapcsolatok további erősödését is szolgálja ez a seregszemle. A 6zovjet és magyar balettegyüttesek, művészek több évtizede kölcsönösen vendégszerepelnek. Hiradés katonák Háromszázan versenyeztek A Magyar Néphadsereg híradófőnöksége minden évben megrendezi a néphadsereg híradó szakmai versenyét. A most véget ért tíznapos vetélkedőn több mint 300 versenyző egyéni és csapatversenyekben mérte össze tudását. Az egyéni versenyszámok értérelésekor kiderült: könynyebben kerülnek a legjobbak közé azok a katonafiatalok, akik a Magyar Honvédelmi Szövetség klubjaiban már megismerkedtek a rádiózás alapjaival. Az egyéni rádiótávírász-versenyben győztes Kalocsa Péter tizedes már bevonulása előtt is az MHSZ legkiválóbb amatőrádiósai közé tartozott. Vételben megszerezte a maximálisan elérhető pontszámok kilencvenhét százalékát, míg adásban percenkánt 124 jelleütéssel bizonyult a legjobbnak. Következik: A szent tehén Beszélgetés Motdova Györggyel Inkognitóban járkál-e riportjainak, szociográfiáinak színhelyein? — Nem. Tulajdonképpen úgy áll a dolog, hogy sohasem hazudtam. Vagy nagyon ritkán. Nincs szükség inkognitóra. Beszélni mindig azzal kell, akinek nincs mit vesztenie. Most voltam a textilművekben, beszélgettem munkásokkal. Mit veszíthet egy cérnázó? Kár játszanom az eszemet. — Bizalmas légkört hogyan tud kialakítani? — Mondom: nem szabad hazudni, és őszinte érdeklődést kell mutatni. Persze nem úgy, hogy kedvesen mosolygok, bólogatok és közben magamban mondogatom, csak hagynád már abba, te vén marha ... Akivel beszélgettem, mindig érdekelt Soha nem sajnáltam rá az időt. — Mit gondol, a ma élő magyar írók közül válhat-e valaki klasszikussá? — Már aki. De nem sok... általában nem szokásom túlzottan foglalkozni írótársa imrral. Egyszer, még az ötvenes évek végén Kassák Latostól megkérdeztem; hogyan 'ehet, hogy nem isme^é+ek 'e! annak ideién. József Attila mekkora költő? Azt vá'aszolta. egvszerűen nem lehetett látni. Tanulság: az amber legyen nagyon óvatos a dolgában, ki válhat klaszszikussá, ki nem. — Van-e írói példaképe? — Nincs. Minden író egyedi, egyszeri jelenség. Mit tudnék és tanulni Móricztól vagy Swifttől, akiket például nagyon szeretek? Akiktől tanulni szeretnék, azok a költők. Nyelvben, fogalmazásban, hangulatteremtésben, nyelvi megoldásokban mindig ők voltak a példaképeim. — Tervei? — Kicsit leálltam. Két kislányom van, egyik 3, másik másfél éves... Költözködés, betegeskedés. Az az igazság először a vendéglátóinarról szerettem volna írni. De fene tudia, valahogy eddig megszoktam, hogy bármerre járok, találkozom tisztességes emberekkel is ... Ugyanis azokat szeretem ... Valahogy róluk ezt nehezebb feltételezni. Körülnéztem, tájékozódtam. De a lelkem valami mást kívánt... Keserüné, a könnyűipari miniszter üzent, írnék-e valamit az ő tálcájából? A textilipar mellett döntöttem. Sok a nő... tulajdonJcAnnen ismerem a é'e'ét. M't to'-nt az nekik, három műszakban dolgozni. C"1ádan'"ának, nö->»k lenni... És pontosan a te^tt'munkások. a magvar munkásosztály proletariátusa • •. M"M7ó'eve'et kaptam útra mint a vasúttól, tavaly október óta csinálom. A szent tehén lesz a címe... Domonkos László egészíti a vállalat vagy az állam. A múlt évben például 450 millió forintot kaptunk az államkasszából üdüléseink támogatása címén, plusz 200 milliót biztosítottak gyógy- és családos üdülök építéséhez. E nagv és egyre növekvő anyagi áldozatok ellenére az üdüléssel kapcsolatos országos és helyi igényeket kielégíteni nem tudják. S ennek legalább két oka van: az egyik, hogy a szervezett dolgozók létszámának emelkedésével nem tart lépést az üdülők férőhelyeinek gyarapodása, másrészt a dolgozók anyagi jólétének és kulturáltságának feílődése következtében egvre növekednek az üdülés iránti minőségi igények, örvendetes viszont, hogv a vállalatok nem nézik ölbe tett kézzel a központi lehetőségeket. saiát pénzüket is fölhasználják a dolgozóik üdültetésének bővítésére, fejlesztésére. Jelenleg négyféle módja adódik annak, hogy valaki szervezett nyaraláson vegyen részt vállalatának segítségével. Ilyenek: a helyi hétvégi víkendházak, a munkahely által bérelt szobák, a vállalati saját üdülők, és végül a turisztikai megoldások (sátrak, felszerelések kölcsönzése, autóbuszos kirándulások több napra stb). Dicséretes, hogy a szegedi és a környékbeli vállalatok többsége rendelkezik hétvégi pihenőházzal, víkendéoületekkel a szegedi Tiszaparton, Martélyon, Szentesen, a makói Maros-parton, Csongrádnál, a Körös-torok környékén. Ezeket a közeli pihenőházakat a dolgozók kedvelik, és gyakran igénybe veszik, s nem is csuoán a hétvégi napokon keresik föl ezeket a nva-a'ókat, hanem sokan ott töltik el szabadságukat, különösen a mártélvi és a Körös-toroki vállalati nyaralókat szeretik, hiszen szép környezetben épültek, s horgászásra, kikapcsolódásra igazán alkalmas a vidék. A hétvégi pihenők mellett egyre több vállalat keresi a lehetőségét annak, hogv távolabbi tá tokon is biztosítson dolgozóinak üdülési, pihenési alkalmat Ezt általában úgv oldják meg. hogv fönntartanak saját üdülőt, /asv bérelnek szobákat, elsősorban a Ba'aton partián, ie nem ritkaság, hogy gyógyfürdők mellett Gvula, Héviz. Hajdúszoboszló. Harkánvfürdő szerepel a listán. Ezekben a bérieménvekben a beutaltak maguk gondoskodnak ellátásukról, bár néhány szakma (ÉDOSZ, KPVDSZ és a MEDOSZ) a SZOT-üdülökben rendes étkeztetést garantál beutaltjainak. Találkozhatunk más megoldásokkal is: néhány vállalat a saját üdülője vagy bérleménye helyén levő vendéglátóipartól kér segítséget, s étkezési jegyet ad a beutalt dolgozóknak. Kétszer-háromszor étkezhetnek 30—50 forintos jegyeik elteiében. s nem kötelező mindennap igénybe venni, a napijegy természetesen nem vész el, a következő napon fölhasználható, persze csak ételeket lehet vásárolni a iegyekért. A tapasztalatok szerint ez a forma igen népszerű és bevált. A szakszervezeti tisztségviselők javasolják: a vállalatok tovább keressék a lehetőségét annak, hogy az üdülőjükhöz közeli SZOT-nyaralókban biztosítasanak telies ellátást a vállalati nyaralóknak. • Egy korábbi fölmérés szerint a Csongrád megyei üzemekből 1970-ben 5321 dolgozót küldtek el saját vállalati üdülőbe nyaralni, az idén viszont már több mint 14 ezret. A dolgozók térítése a vállalati üdülők igénybevételéért igen változatos, hiszen napi 5 forinttól 60 forintig találkozhatunk térítési díjjal, attól függően, hogy milyen szolgáltatásokat adnak, beleértve a napi háromszori étkeztetést is. Viszont minden nyaralóhely i bérleménynél, saját üdülőnél a főzési lehetőséget biztosítják, ezenkívül a legtöbb helyen van televízió, sportolást segítő fölszerelés, csónak, matrac és más egyebek. A vállalati üdülők komfortja, az ellátás színvonala nagyon eltérő képet mutat.( Egyik-másik kitűnőbb, mint a SZOT első osztályú üdülője, némelyik viszont messze elmarad a követelményektől. Ennek több oka is van, mondják a vállalatok szakszervezeti tisztségviselői. A leglényegesebb meghatározó az anyagi helyzet. A termelőüzemek lehetőségei — ahol jóléti alap is van — változóak, az idén például a HÓDIKÖT-nél a jóléti alapban a fejkvóta 700 forint volt, a DÉLÉP-nél viszont 2500 forint, ez jelentősen meghatározza a szolgáltatások minőségét és mennyiségét. Azt is megállapították, hogv legjobb a helvzet a SZOT- és a szakmai közös üdülők létesítésében részt vett vállalatoknál. Ezek a nyaralók mind első osztályúak. Jobban is igénybe vennék e formát az intézmények, elsősorban az alkalmazotti szakmák, de kevés az anyagi lehetőségük a csatlakozáshoz, hiszen náluk ilyen pénzügyi alap nem képződik. Nagy érdeklődés nvilvánul meg a Szegeden létesítendő gyógyüdülő iránt is. Több helybeli vállalat szívesen csatlakozna anyagilag az építkezéshez, s ellenszolgál tatás gyanánt az o-szág más táiain levő üdülőkben kérnének helyette szobákat. • összegezve elmondattuk, hogy a vállalati üdültetés mennyiségileg és minőségileg sokat javult az elmúlt esztendőkben. 1970-től 1978ig a vállalati üdültetésben részt vevő dolgozók száma megháromszorozódott. A gyermeküdültetésben a SZOT nyújtotta lehetőségnek a többszörösét biztosították a vállalatok saját berkeikben. Követésre méltó példákkal is találkhattunk: a DET.EP, később a MAHART tápéi hajójavítóto is szervezett dolgozói általános iskolás gvermekeinek nvári napközi tábort, ahol sno-toltak, és edzóv. tan4-ok f-iflcrelete mellett töltötték el a szünidő esrv részét a gyerekek. A következtetést röviden el lehet mondani: érdemes a vállalatoknak tovább keresni a lehetőségeket, hogy minél több dolgozójuk jusson el családjával együtt üzemi üdülőbe, hétvégi oihenőházba, vagv gyógyüdülőkbe. hogy a szabadságukat ténylegesen is töltsék. Gazdagh István Partbizfosífcs, folyamszabályozás Felülvizsgálják a mederrendezést, a partbiztosíiás helyzetét, ellenőrzik a tiszai hajózó utat, továbbá megjelölik a folyamszabályozás és fejlesztés tennivalóit azon a folyami szemlén, amely a héten kezdődött a Közép-Tisza vidéken. A part erősítésénél új technológiai eljárást alkalmaznak, amely meggyorsítja, biztonságosabbá és gazdaságosabbá teszi a partvédelmet. A Közép-Tisza vidék ár- és belvízvédelmi rendszerének, vizi útjának teljes őszi felülvizsgálata pénteken, tegnap fejeződött be. (MTI) I