Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-28 / 255. szám

Vasnrnan, 1978. október 29. II Kongresszusra készülnek Nemzetiségi küldöttek tanácskozása Szegeden Tegnap, pénteken, Szege­den, a városi népfrontszék­házban tanácskoztak a Csongrád megyében élő nem' zetiségek küldöttei. A Haza­fias Népfront Csongrád me­gyei bizottsága rendezte kül­döttértekezleten ott volt dr. Tamasi Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Deák Béla, a városi pártbi­zottság titkára, Szabó G. László, a megyei tanács el­nökhelyettese, Bányainé dr. Birkás Mária, a városi ta­nács elnökhelyettese, és Si­mon Istvánné, a Kulturális Minisztérium főelőadója. Részt vett a tanácskozáson Gyúrok György, a Magyaror­szági Délszlávok Demokrati­kus Szövetségének titkára, Alt Gyula, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szö­.vetségének titkára, és Márk György, a Magyarországi Ro­mánok Demokratikus Szövet­ségének titkára is. Nagy István, a HNF Csong­rád megyei bizottságának el­nöke köszöntötte a küldötte­ket, a megjelent vendégeket, majd a nemzetiségpolitikai feladatok Csongrád megyei végrehajtásáról szóló beszá- használhatják, így a népfront- demokratizmus. Kölcsönösen mólót Molnár Sándor, a HNF esteken, falugyűléseken, elő- informálják egymást a kép­megyei bizottságának titkára adásokon, béke és barátsági viselők és a képviseltek. Az ismertette. hónap rendezvényein. Vala- utóbbi időben a munkabizott­Csongrád megyében dél- mennyi nem magyar anya- ságok is sokat tettek ezért szláv, szlovák és román nem- nyelvű gyermeknek jutott Talpai János, a tiszaszigeti zetiségek élnek. Számuk meg- he'y az óvodákban. Kevés közös tanács elnöke a káder­közelíti a háromezret — jelentkezővel is indítottak utánpótlás és a kádernevelés mondotta Molnár Sándor, anyanyelvű oktatást az álta- gondjairól szólt, ahol sürgető majd hozzátette, hogy a me- lános iskolákban. Deszken az összhang. Gyúrok György gyénk lakosságához viszo- alsótagozatos tanulók szerb- a küldöttválasztó gyűlések nyitva nem magas a nemze- horvát nyelvű iskolában ta- országos tapasztalatait ismer­tiségek aránya. Rámutatott, nulhatnak, a felsőtagozatosok tette. Jésity Lázár (Magyar­hogy a lenini nemzetiségi po- Pedig a csatlakozó órákon csanád) az épülő nemzetiségi litika következetes érvénye- bővíthetik nyelvi ismeretei- iskoláról tájékoztatta a kül­sülése nem függvénye a nem- ket; A megyében 125 nemze- döttgyűlés résztvevőit, majd zetiségi lakosság számának, tiségi gyerek tanulja anya- a pedagógusképzés néhány A népfront megyei elnöksége nyelvét. Bővült a könyvtár- gyengéjére hívta föl a figyel­az idén tavasszal tárgyalta a hálózat, de gond az anya- met. Alt Gyula a szlovákok megyében élő nem magyar nyelvű irodalom beszerzése, helyzetéről és a nyelvtana anyanyelvű lakosság helyze-lás fontosságáról beszélt Az épülő közös nagyberuházó-tét Tények és tapasztalatok , alapján megállapította, hogy "^tó t ™ sok' a ^határforgalom bő a nemzetiségi dolgozók poli- H^AÍ'tvt, vülése, a fejlődő turizmus tikai, gazdasági és közéleü S°tó ^ a nemzeüsériek ™nd *bban ^rgetik a egyenjogúsága — amelyet a nemzetisegiek nyelvtudást Magyar Népköztársaság al- tUd°ma"yOS Szabó G. László hangsú­kotmanya biztosit — me- lyozta, hogy a nemzetiségi községek alapellátására is kutatásokróL gyénkben is érvényesül. Élet- Azzal fejezte be színvonaluk, életkorúimé- M°l?Ar_ Sándor, beszédét hogy az , nagy gondot fordít a tanács. nyeik megfelelnek a megyei MSZMP nemzetisegx politika- Szakbizottságok vizsgálata átlagnak. Anyagi helyzetük a te a megyei szerveknek is alapján _ amelyben óssze­magyar lakosságéhoz hason- irányt mutat a jovore. Ennek hJonlították a telepük lóan javult. Részt vesznek a segitesere megyei nemzetisé- e„észséaüevi kulturális, la­közéletben, a választott nép- £ bizottság1 alakulhogy• job- ^^^úná^nátottsá­képviseleti es a társadalmi ban összehangolják a felada- gát _ a nemzetiségi telepü. szervek munkájában. Har- lések mutatói se nem jo'o­minchatan töltenek be kü- Nemrégiben küldöttválasz- bak, se nem rosszabbak a lönböző tisztséget A nép- tó gyűléseken döntöttek a többinél. A VI. ötéves terv­frontbizottságokban 59-en megyében élő délszlávok, ben többet tesznek a nem munkálkodnak. Szép ered- szlovákok és románok, hogy magyar anyanyelvű lakossá­ményt értek el társadalmi kiket küldenek érdekük vé- gért is. Főleg a tiszaszigeti és munkában is. Tavaly Ma- delmére a novemberben ülé- a pítvarosi művelődési házat "varcsanád első lett a közsé- sező kongresszusra. Tizenné­Cv* településfejlesztési ver- gyen kaplak bizalmat a bu­kcngésében. Egy lakosra kö- dapesti plénumra. Képviselik tj!' í.""v zel másfél ezer forint értékű a fiatalok, a fizikai munka- ' sok, a nők és az értelmisé­társadalmi munka jutott. A nemzetiségek anyanyel­giek érdekeit is. A beszámoló után dr. Rusz Íí-K-C „, - , J ,., . ra icbivcillicgyci KOZ- Mark deszki küldött azt is kapcsolatok révén a nemzeti­vüket természetesen a életi fórumokon is szabadon említette, hogy erősödött a Kilenc hónap alatt Kétszáznégymiliiárd forintos kiskereskedelmi forgalom Élénk kereslet és összessé- „utolérte" a többi ágazatét, gében kiegyensúlyozott ellá- ugyanakkor a vendéglátás tás mellett az év kilenc hó- bevétele — az ismert korlá­napjában — a múlt év azo- tozó rendelkezések hatása­nos időszakához képest 9 ként — csak mérsékelten százalékkal magasabb — 204 emelkedett. milliárd forintos forgalmat Szeptemberben a tavalyit bonyolított le a kiskereske- 10,2 százalékkal meghaladó­delem. an, s az előző havival csak­A Belkereskedelmi Mi- nem egyezően, 25 milliárd nisztérium értékelése szerint forintot költött fogyasztási a forgalom összetétele alap- cikkekre a lakosság. A mi­vetően az idén sem váltó- nisztérium az ellátás helyze­zott. az iparcikkforgalom to- tét _ annak ellenére, hogy ESU^r0haSté£ valamennyi árucsoportban méltó azonban, hogy a ruhá- akadtak időnként hiányok zati forgalom növekedése — megfelelőnek ítélte. szeretnék tető alá hozni. Dr. Tamasi Mihály arról is a megyei pártbi­zottság két éve tárgyalta a nemzetiségek helyzetét, s az akkori útmutatások jó célt szolgáltak. A testvérmegyei ségek betöltik a szomszédos népek közötti „híd" szerepét. Márk György szerint nem­csak a román nyelvű lakos­ság, hanem az egész magyar társadalom figyelemmel kí­sérte a nemzetiségek küldött­választó gyűléseit. Györgyén Milivoj a deszki délszláv néptáncegyüttesnek nyújtott támogatást méltatta. A tanácskozás Nagy István zárszavával ért véget Ezután a küldöttek szekcióüléseken beszélték meg a november­ben sorra kerülő nemzetiségi kongresszus konkrét tenniva­lóit. jesítmény bére B' elénkivódott sémák szerint a cím láttán azonnal a fizikai foglalkozá­súakra, s azok keresetére kell gon­dolnunk. Miért a sémák sugallta sematiz­mus? Könnyen meglehet, azért, mert a _ bérezési gyakorlat is eléggé uniformizált; lineáris formája, degresszív, vagy ködbe vesző, már-már természet adta jog- resszív változata. nak látszik, ki dolgozik időbérben, s ki Mit takarnak az idegen kifejezések? A kapja javadalmazását a teljesítménye lineáris teljesítménybér azt a gyakorlatot, ami tehát nem az egyszerű mennyiségi többre ösztönöz, igaz, e megoldást ma még ritkán a'kalmazzák. Éppen ezért egy-egy munkahelyen nem általában létezik a tel­jesítmény bére, hanem annak úgynevezett prog­alapján. Annak ellenére, hogy nemzetközi tapasztalatok bizonyítják: a munkakörök javában kialakíthatók a teljesítményköve­telmények, így adminisztratív, ügyviteli, műszaki feladatok ellátásánál is. Ha a teljesítménybér valóban a teljesít­amikor — az érzékeltetés kedvéért — a tíz százalékos teljesítménybővülést a bér ugyanilyen arányú növekedése követi. Egyszerű forma, könnyen nyomon követ­hető — a dolgozó részéről is — a jövede­lema'akulás. A degresszív változat a telje­mény bére, akkor ösztönöz. A dolgozó sítmény meghatározott részét — felét, har­Ács S. Sándor felvétele Nagy István, a HNF Csongrád megyei bizottságának el­nöke köszönti a nemzetiségi küldöttértekezlet résztvevőit munkája arányában számithat a jövedel­me emelkedésére vagy csökkenésére, a munkaadó pedig — végső soron a társada­lom — remélheti a gazdaságosság javulá­sát, mivel jobb a gépkihasználás, a mun­kaidő kitöltöttebb tényleges feladatvég­zéssel stb. Van létjogosultsága az időbér­nek is. Például az automatizált gyártóso­rok. megmunkáló berendezések felügyelete aligha bírálható el a személyes teljesít­mény mércéjével. Mégis, a társadalmi ér­dekeltség, a munka társadalmi hatékony­sága javítása azt követeli, hogy ahol le­hetséges, ott minél többen dolgozzanak a teljesítménnyel összekötött jövedelmért, fi­zikai és nem fizikai munkakörökben egy­aránt. Ami nem puszta elhatározások kö­vetkezménye, megbízható mércék kellenek hozzá. Előbbiekkel azt is kimondtuk, hogy a teljesítménybér nem szakítható el alkal­mazása körülményeitől, a technológiától, az átvétel — a munkaelbírálás — feltéte­leitől, a szervezettség fokától stb. Éppen ezért a bérezésnek ez a formája mindig madát — ismeri csak el a bérben, míg a progresszív ennek a fordítottját érvényesí­ti, a bér pluszban és mínuszban nagyobb mértékben változik, mint a teljesítmény. Mindegyik megoldásnak van létjogosultsá­ga, így például a degresszív formának ak­kor, ha a minőség, a gazdaságosság, vagy más hasonló munkatényező fontosabb az egyszerű mennyiségi többletnél. Ahhoz, hogy a bérezés ilyen formái jól érvényesüljenek, elérjék céljukat megbíz­ható munkanormák, teljesítménykövetel­mények kellenek. Ezek kidolgozása nem egyszerű, de módszertana ismert. Mégis, a Munkaügyi Minisztérium elemzése szerint a munkanormáknak csak egyharmada — területenként eltérő az arány — műszaki. A többi becsült és statisztikai norma, nem több. mint a bérezés segédeszköze, számí­tási metódus, s nem a tényleges teljesítmé­nyek hiteles mércéje. E nnek tudatában már tárgyilagosab­ban tudjuk értékelni azt a tényt, hogy 1977-ben a fizikai foglalkozá­konkrét, valamire kell, hogy ösztönözzön; súak összesen ledolgozott munkaóráinak nagyobb mennyiségre, jobb minőségre, a fajlagos ráfordítások mérséklésére, eseten­ként időpontok betartására, s ígv tovább. Egyszerűbben: a bér abba az irányba te­reljen, ami az adott munkahely sajátos adottságai közepette a legfontosabb. Ter­mészetesen ez csak akkor következik be, ha a bérformát jól választották meg. 58,2 százalékát számolták el teljesítmény­bérben. Ami kedvező — de szerény — vál­tozást mutat, mivel 1973—1975 között ez az arány 55—57 százalék körül ingadozott.. Iparcsoportonként nagyok az eltérések, például az élelmiszeriparban csak 48,2, míg a kohászatban 73,3, a textilruházati iparban 78,7 százalék volt a szóban forgó Köznapi tapasztalataink, ismereteink arány. A tennivalók tehát nem csekélyek, szerint tudunk prémiumos időbérről, idő­bérrel kombinált teljesítménybérről, da­rabbérről. csoportos elszámolású teljesít­ménybérről, egyösszegű utalványozásról. s hogy mennyire nem, azt az előbbieken túl az is érzékelteti: a nem fizikai mun­kakörben foglalkoztatottaknál oly csekély számban alkalmaznak ma még teljesít­Ezek tovább tagolódhatnak — s lelni is rá bérezést, hogy az adat országos összesítés­példákat —, a darabbérnek van a termék re nem is érdemes. minőségi osztályaival kombinált formája. Mészáros Ottó Versenyben az idővel Szántanak, vetnek fejeződött. A vegetációs nö­vekedés azonban az egész évi változékony időjárás kö­vetkeztében elcsúszott. Sze­rencsére a mostani verő­fényes ősz minden Sokasodnak a gondok a mezőgazdasági üzemekben. A későre elhúzódó betakarítá­si időszak a szokottnál is nagyobb terhet ró a terme­lőszövetkezeti tagokra, ve­zetőkre, s mindazokra, akik ajándék az üzemeknek. Job­közvetve, vagy közvetlenül ban cukrosodik a szőlő, részt vesznek a mezőgazda- gyarapszik még a termés, ság őszi munkáiban. Csöng- napról napra érettebbek a Jó az, hogy érlelő száraz az ősz, azonban már nagyon kellene az eső is. Csak úgy szikrázik a föld, amikor az ekék belehasítanak. Az él­napja vetett magoknak sincs ele­gendő nedvesség a talajban, ami elősegíthetné a gyors és egyöntetű kelést. Még az idejében elvetett gabona is rád megyében összesen 120 kukoricaszemek. A jó idő később „mutatja" magát ezer vagon terményt kell le- kedvez a betakarítóknak. A hetőleg veszteség nélkül, jó csapadékszegény ősz még minőségben és mielőbb biz- nagyban hozzájárulhat az fos helyre szállítani, vagy idei eredményekhez, feldolgozni. Fokozza a ten­nivalót, hogy a vártnál jobb terméseredményekre van ki­látás az egyik legfontosabb takarmánynövényünkből, a kukoricából. Az előzetes fel­mérések szerint a tavalyitól több mint három mázsával A környező mezőgazda­sági üzemekben azonban más. nagyon fontos tenni­valókra is figyelni kell a szakembereknek. Gondolni kell a jövő évre! Ahhoz, hogy 1970-ben is hasonló jó eredmények születhesse­nek, most szükségszerű gon­. , ,, . . . dosan elvégezni a soron kö­termett tobb hektáronkent, s vetkező tennivalókat. A ter­túlszárnyalja az eredmény az vek szerint megyénkben 103 50 mázsát A cukorrépára e^r hektárt vetnek be még se lehet panasz - hiszen az. őszön Wbonávtí. Az idő „„„ . , mar nagyon sürgeti a szan­tavaly 367 mazsa volt a tókat-vetőket hiszen az ok­hektáronkénti átlag — most tóber a legalkalmasabb idő­410 mázsára számítanak a P°nt a gabona vetésére. Ko­gazdaságok. Ugyanakkor a rabt,an ™ar a kísérletek, az iden pedig a tapasztalatok igazolták egyértelműen, hogy ió eredményre csak akkor gonya és hagyma is. Ezek számíthatnak a termelőszö­cukortartalom is magasabb az idén. Termett bőven bur­begyűjtése már jórészt be­Műszertáska orvosoknak Miskolcon, a Medicor Or- nyomás, pulzus, hőmérsék­vosi Elektronikai Készülé- let elektromos mérésére. Az kek Gyárában új típusú, új, KTD—11 jelzésű műszer­hordozható diagnosztikai táskának emellett úgyneve­táska gyártását kezdték meg. zett biofeedback része is A komplett diagnosztikai van, ami a közvetlenül nem i táskák alkalmasak szívmű- érzékelhető élettani folya­'ködés, agy tevékenység, vér- ma tokát is mérni tudja. vetkezetek és az állami gaz­daságok, ha időben vetik el a kenyérnekvalót. A jól elő­készített és kellően meg­ü-'epedett magágyban gyor­sabban fejlődik a gabona. Az elkésett vetésből kikelt növénykék a téli fagyoktól is többet szenvednek. De ami jó az egyik oldalon, az r.em biztos, hogy előnyős a másikon. Ezért is esik szó egyre többet az időjárásról. Néhány nappal október vége előtt Csongrád megyé­ben — a torlódó munkák el­lenére — viszonylag jól ha­lad a vetés. A tervezett te­rület — 103 ezer hektár — 75 százalékán már földbe került a gabona magja. Négy százalékkal több őszi árpát vetettek el az idén a gazdaságokban. Befejező­dött a rozs vetése. Sajnos, a szántók és vétók munkáját az is lassítja, hogy elhúzó­dik a főbb szántóföldi nö­vények betakarítása. Sok gazdaságból jelezték, hogy a talaj-előkészítés és a ve­tés megakadt Ahogy sza­badulnak fel a földterületek, csak úgy tudnak tovább ha­ladni. Ahol mód nyílik, ott igyekeznek megváltoztatni a korábbi vetéstervet. Nyil­vánvaló, hogy e téren kor­látozottak a lehetőségek, Előreláthatóan november el­ső hetének végére sikerül a megye mezőgazdasági üze­meinek befejezni az ősziek vetését. Ezenkívül van még szán­tanivaló. A tavaszi vetemé­nyek elé 135 ezer hektárt kell előkészíteni, forgatni. Eddig a terület 36 százalé­kán fejezték be az éjjel-nap­pali műszakban dolgozó traktorosok és erőgépek. Radics Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom