Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-27 / 254. szám

oitt^W 27. Rossz döntés vagy kényszerhelyzet? Géppel bontiák a házakat Telefonon hívogat valaki; bontott anyagra szüksége az illő türelemmel, mert a bon­Van egy Vértóna, és szépen emoereknea? tások elhúzódása miatt nin­elsuiiyexztjuK oenhe Fölső- — Bőséges a tapasztala- csen új lakás — rágondolni várost- Nem egészoen, hanem tunk, bátran mondhatjuk, so- is rossz! törmelékben. Bzetdongetik a kan építenek használt téglá- — Félünk, ha egyszer el­házakat bivalyeros, nagy gé- ból, beépítik a gerendákat, kezdték, mindig így csinál­pekkel és viszik mindenestől fölhasználják az ajtókat-abla- ják. a tóDa. Ha valaki hozzá kokat — Szó sem lehet róla. Már akar nyúlni egy ajtohoz vagy — Akkor hát? most kiadjuk bontásra azo­— Az idő sürget kat a házakat, amelyek he­— Árverezéskor kikötik a lyére 1980-ban építünk. A határidőt kényszerűség vitt rá bennün­— A mostani annál is sür- ket, csak a felsővárosi, úgy­^2/íút Sősebb. Ha azt akarjuk, hogy nevezett második ütem há­jövőre új lakásokba költöz- zairól van szó. Gondoljon zenek az emberek, idén át csak bele, az a sok autó sok­kell adnuna a területet az kai hasznosabb dolgot is fu­varozhatna, hiszen itt a szál­árvereztek lítási csúcs. — Miért éppen tavakba Súlyos akadályai voltak, hordják a téglát? Hogy ki Várnunk kellett az építési ne lehessen szedni? program jóváhagyására. — Nem jó, ha rosszindu­— Valahol elaludt az ügy? latot tételeznek föl rólunk. „. _ — Minuen fórumon azon- Szegeden föl kell tölteni a ál nal intézték, mégis kifutót- mélyedéseket, gödröket, más­ipan dolgozott ^fort - de ^ időbőL képpen nem lehet építkezni. ÍTTT ^ - Igaz> hogy a gép sok Tehát nem pocsékolunk, ha­rolgatm, haszen mindema ^^ tönkretesz, de szá- nem fölhasználjuk ml tt. A az UJ varosreszeinit ^ néztékj & mondták. szí- Vértó helyén út megy majd, vesen vinnék így is. szilárd töltelék kell. Sándor­— Sajnos, nem lehet falvárói hordjuk a homokot, — Miért? óriási a szállíi — Nincs vállalat, nincs közelebb van. szövetkezet, amelyik vállalná Beszélgetés közben tudtuk Azt mondja a lexikon, az az értékesítést meg, az árverezés sem a leg­em oer által előállított első — Furcsa gondolat, de ne könnyebb megoldás. Valóban mesterséges anyag a tégla, kerüljük meg: és ha Ingyen kevesen tartják be a határ­Ma is az ősembert utánozzuk, adták volna? időket, hiszen munkaidő utá­és ha el nem hamarkodjuk, — Rakodási és szállítási ni szabad idelüket vagy sza­a ml téglánk is túlél ben- költségeket takaríthattunk badságukat áldozzák erre. egy gerendához, a körmére ütueK. Mi a jó ebben? Ha Szegeden nem történtek vouia neminemű visszaélé­séi a contasra ítélt körül, könnyen euunetné oár­ki, ezex a nazax arra valók, k ,, adnun. a hogy goüröiet töltögessünk ép£ölparnak. veiUK. Mavel azonoan történ- Miért nem tex, minden külön magyará- bh? zat nélKúl is sejtem ledet, hanaarabb? nem a nasznavenetetlen por­téxa csábította őket. Láttam már hazat bontani územmér­nóKöt, olajipari munkást, tuaja, helyén először elbontották a régi házasat, azután építet­téi az újakat. Nyilván azért vállalkoznak rá emberek, mert megért Jugoszláviai írók Szegeden Jugoszláv Írók delegáció­ja érkezett tegnap, csütörtö­kön Szegedre. A szabadkai vendégek a Somogyi-könyv­tár, illetve a szabadkai könyvtár egyezménye alap­ján látogattak városunkba: Petar Vukov és Urbán Já­nos írók, akiket elkísértek a könyvtár munkatársai, köz­tük az igazgató, Nikola Kne­zevic. Délelőtt a Tiszatáj szerkesztőségében folytattak megbeszélést, majd megnéz­ték a város nevezetessége­it. Délután Deszkre látogat­tak, ahol Rusz Milosné. a községi tanács 'elnöke fo­gadta őket, maid az őszi megyei könyvhetek esemé­nyeként megrendezett író­olvasó találkozón vettek részt. Megismerkedtek a deszki délszláv klub tevé­kenységével is, amelynek tagjai a napokban ünnepel­ték a klub fennállásának 5. évfordulóját. Huszonöt éves a III megyei szervezete Elnökségi ülés Szegeden A TIT Csongrád megyei szervezete megalakulásának 25. évfordulója alkalmából elnökségi ülést tartottak Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola dísz­termében tegnap, csütörtö­kön délután. Az ülésen je­len volt Demeter Károlyné, a TIT-központ osztályveze­tője Dr. Kiszely György nyu­galmazott egyetemi tanár, a TIT megyei szervezetének elnöke köszöntötte a megie­'entekett maid dr. Dömötör János múzeumigazgató, a megyei elnökség tagja tar­totta meg ünnepi beszédét, méltatva az eltelt 25 eszten­dő tevékenységét. Ezt köve­tően dr. Tamasi Mihály, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője köszöntötte a szervezetet, szólt a végzett munka hatékonyságáról, eredményeiről. A Jubileumi ünnepségen dr. Kiszely György kitünte­téseket és elismerő oklevele­ket adott át. A TIT arany­koszorús emlékplakettjét a hódmezővásárhelyi városi tanács vb művelődésügyi osztálya, a szegedi városi ta­nács vb művelődésügyi osz­tálya, a Taurus Gumiipa­ri Vállalat szegedi gyára ós a Termelőszövetkezetek me­gyei Szövetsége kapta meg Aranykoszorús jelvényt vett át dr. Koch Sándor Kossuth-díjas, nyugalmazott egyetemi tanár és dr. Sza­lontai József, a hódmezővá­sárhelyi városi pártbizottság első titkára. Huszonegven az országos elnökség okleve­lét. hetvenketten pedig a megvei elnökség oklevelét vették át. Várossá lesz-e Kistelek? nüniet, sót a belőle épült volna meg vele. Egész sor pörös ügy is támad házak is. Kis körutat, ha te- — Miért nem tették? belőle, mert van, aki elviszi szünk Újszegeden, láthatunk — Az állam vagyonát In- az anyagot, de az árát nem ott melléképületet, családi gyen nem viheti el senki. akarja fizetni. De azt is Itt házat — jó nagyot — és tár- — És ha mégis vitték? hallottuk, ha kutyaólat építe­sasházat is bontott téglábóL — Kénytelenek voltunk nek valahol a bontott téglá­Üllésen is építettek már be- rendőri segítséget kérni. ból, az is többet ér, mintha lőle. más községünkbe is A rendőrt is fizetik vala- géopel tönkreteszik, szállítottak már. hol, újabb kiadás. Ha min- Továbbítani akartuk sok v , dent összeadunk, és hozzá- ember zsörtölődését. el akar­A Kereszttöltés utca sar- ámítjuk, hogy egyébként is tuk mondani, mennyire saj­kán kerdeztem egy bontogató túlontúl drágán építünk, me- náljuk, hogy így esett, de ve­amoert nyár dereián, ö ls {urcsa gondolatok lünk együtt salnálják az li­szt mondta megéri. Rossz tordu£nak meg a fejünkben, letékesek is. Egyetlen követ­hazat kapott, sok volt benne Természetesen a legnagyobb keztetés maradhat csak szá­a vályog, mégis. Kiszámított- lndokot £gy sem téveszthet- munkra, az sem túl eredeti: ta rogton. hogy amit megtar- jük szem el<51- ^ ezren vár- ha valahol elakad a papiros I?.4™1 «ted°t1- az össze- Mk j^^ra. Ha jövőre azt vagy későn indul el, mindig sen 25-30 ezer forintot tett mondaná vaiaj£i a várakozók- ráfizetünk. kt Arrébb mutatott, és azt mondta, van itt olyan ház is, amelyikből kijön kétszázezer forint. Az alsó és a fölső ha­tár közé bátran besorolhat­juk azt az ötvenvalahány há­zat, amelyeket nem gondos kezek, hanem lánctalpas trak­torok omlasztanak össze. Talán tovább indokolni fö­lösleges, hogy nagy értékről van szó. de néhány szem­pontot még tudunk hozzá ra­gasztani. Ha úttörők raja ro­hamozza meg a lépcsőházat néhány újságért, mert a hul­ladék még használható vala­mire, akkor csak arra gon­dolhatunk, ez a pocsékolás sem lehet intézményes vala­mi. Aztán gondoljunk arra, hogy a gépet fizetni kell, a szállítás drága, és ráadásul az a kis pénz se jön be az állam kasszájába amit az ár­verezések hoznak rendes kö­rülmények között — és már­is kopogtathatunk magyará­zatot kérni a Szegedi Beru­házási Vállalat ajtaján. — Jobb üzlet géppel bon­tani? — Sokkal rosszabb. — Annyi az építőanyagunk, hogy mostantól kezdve nincs nak, várjanak még tovább Szobrok, kerámiák iskolákban A Fővárosi Emlékmű Fel- lyeznek el. A Városmajor ut­ügyelőség szorgalmazza, hogy cai iskola Bartók-portréval a budapesti gyermekintézmé- gazdagodik. A budafoki Bu­nyekben minél több képző- dal Nagy Antal Gimnázium művészeti alkotást helyezze- felkérésére Borsos Miklós for­nek eL A művészeti munkák máit az iskola névadójáról nemcsak az épületek díszíté- bronz mellszobrot. A kőbá­sét szolgálják, hanem a pe- nyal Újhegyi úti lakótelep új dagógia céljait is, főleg az óvodája díszítő plasztikával esztétikai nevelésben. A kezdeményezés nyomán már a közeljövőben több is­kolában, óvodában jeles mű­vészek alkotásait helyezik el. Az I. kerületi Kosciusko Tá­dé utcai zenetagozatos iskola falára Majoros Hédi készít zenei tárgyú kerámia íaldíszt. A XX. kerületi Székelyhídi utcai iskola előcsarnokának díszítésére Székely József színes kerámia faliképét vá­sárolták meg. A XXII. kerü­leti kisegítő iskolába mese­tárgyú kerámia fali díszt he­szépüL Csongrád megye nagyköz­a szállítási költség. Ezlségei közül Kistelek az, amelynek adottsága, iparo­sodó jellege, földrajzi hely­zete, vonzó ereje a környe­ző községekre, a rajta át­haladó nemzetközi főút al­kalmassá teszi várossá fejlő­lését. Ezen munkálkodnak a község párt-, állami és gazdasági vezetői. A várossá fejlesztés már meglevő és megteremthető feltételeiről agymást követően két ta­nácskozás is volt Kisteleken. Egyik konzultatív iellegű megbeszélés volt, az MSZMP szegedi járási bizottsága képviselői és a nagyközség vezetői között. Ezt követően itt tartott kihelyezett ülést e témában a szegedi lárási párt-végrehajtóbizottság. Kistelek lakosságának száma napjainkban 8467, vonzáskörzetében pedig több mint 24 ezer a lélekszám. Égy friss felmérés szerint a nagyközség lakosságának munkaképes létszáma 4721. Énnek közel a fele nő. A foglalkoztatást 37 gazdasági és intézményi munkahely elégíti ki, de sok a Szeged­re, Kiskunfélegyházára, vagy még távolabbra járó dolgozó, és fordítva is: Sze­gedről és a környező közsé­gekből 450-en járnak dol­gozni Kistelekre, többségük­ben szakképzettek. Az úgy­nevezett szabad munkaerő — közel 1300 — összetétele igen változó. Többsége ta­nyán lakó, aki szakképzett­séggel nem rendelkezik, munkaviszonya nem volt, vagy csak szezonális. A ta­nyán lakók a háztáji gaz­daságodban dolgoznak, és az Horváth Dezső Nemzetközi rákkutató szimpózium G. G. Steel londoni, illetve F. Rilke milánói professzor előadá-ával vet.e kezdetét tegnap az európai ráktársaság — I az EACR — és a Magyar Onkológusok Társasága hazánk­ban ezúttal már másodszor megrendezett szimpóziuma. A SOTE Nagyvárad téri e'mé'eti tömbjében a két, egymás­sal párhuzamosan folyó üléssorozaton a mintegy 200 hazai és külföldi résztvevő előreláthatóan 106 előadást hallgat meg három nap alatt. Az elmé'eti szekció a daganatos sejt­burjánzás biológiai sajátosságaival, a klinikai szekció pe­dig a nyirokszervek, a húgyhólyag, a here és a prosztata daganatos megbetegedéseivel fog'alkozik, ahol új, kombi­nált kezeléM eljárásokról ls beszámolnak. (MTI) lelkészeknek Tájékoztató előadást tar- bizottságának központi kül­tott tegnap, csütörtökön a dötte az egyház és a béke Hazafias Népfront megyei bizottsága, a Csongrád me­gyei római katolikus papi békebizottság elnöksége, va­lamint a protestáns és egyéb egyházak lelkészi békebi­zottságának elnöksége a népfront városi bizottságá­nak székházában a római katolikus, a protestáns és Jgvéb egyházak lelkészei­nek. Munkácsy György espe­esnek, a protestáns papi békebizottság elnökének negnyitó szavai után Szilá­gyi Béla nyugalmazott nagy­követ, az Országos Béketa­nács alelnöke az időszerű nemzetközi helyzet és a bé­kemozgalom aktuális kérdé­seiről tartott tájékoztatót. Virányi Ottó, az Országos Béke tanács katolikus béke­kapcsolatáról szólt. majd Nagy Tibor kanonoknak, a római katolikus papi béke­bizottság elnökének zársza­va következett. Egyebek kö­zött hangsúlyozta: ez a ta­nácskozás is bizonyítéka an­nak, hogy valamennyi lel­készt érdekli a nemzetek közötti béke és barátság, s a maguk módján küzdenek is a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, a leszere­lésért. Aktívan bekapcsolód­nak a IX. magyar béke­kongresszus előkészítő mun­káiba is. A tájékoztatón jelen volt dr. Szilas József, Csanád egyházmegye püspöki hely­nöke, dr. Rátkal János egy­házügyi titkár és Molnár Sándor, a népfront megyei bizottságának titkára is. általuk előállított érték évente mintegy 30 millió to­rint A nagyközségnek két ter­melőszövetkezete van. Együttes termelési értékük évente több mint 90 millió forint. A foglalkoztatottak létszáma mintegy 3 ezer, amelyben a szakmunkások közel egyharmadot képvisel­nek, különböző munkaterü­leten. Pedagógusok, agrár­műszaki és egészségügyi ér­telmiségiek alkotják Kiste­leken az egyetemet vagy fő­iskolát végzettek számát. Az egyéb kategóriákba tarto­zókkal együtt ez a szám 165, amelyet szükséges emelni, mint ahogy a mezőgazdaság­ban dolgozó szakmunkások létszámát is. A termelő munkahelyek hatékonysága egyre növek­szik Kisteleken Ezt tükrö­zik a számok. 1977-ben kö­zel 1 milliárd volt a terme­lési érték, 1980-ra várható­an 1,3 milliárd forint lesz, 1985-re pedig eléri a 2 mil­liárdot. Jelentős, Kistelek várossá fejlődő arculatát máris meghatározó jellegű a szegedi kábelgyár ide tele­pült egysége, amelynek fej­lesztési terve 1977-ben 300 dolgozóvá] 91 millió forint termelési értéket eredmé­nyezett. 1985-re pedig — a mai létszám megduplázódá­sával — 800 millió. 1 milli­árd forint körül várható. Kistelek párt- és tanácsi vezetői reálisan döntöttek, amikor 1976-ban megrendel­ték a nagyközség új rende­zési tervét, amely 1980-ra készül el. Az ioartelenítés (Fővárosi Kézműipari Válla­lat és a volt Szabó Ktsz /arrodaüzeme), valamint a lakásépítés hatására a né­pesség alakulásában is je­lentős a változás. 1970-ig a 'akosság egv része helvbeni munkalehetőség hiánva miatt elköltözött a községből, ma viszont mind többen költöz­nek vissza, illetve szakem­berek ide kérnek letelepe­1éstt A várossá nyilvánításhoz szükséges feltételek nem mindegyikével rendelkezik még #íistelek. Egészségügyi ellátottságával előbbre tart, mint a kulturális igények kielégítésével. Gimnáziumá­hoz 180 férőhelyes kollégium csatlakozik. A nagyközség­ben a lakásépítés folyama­tát a lakossági szolgáltatás kielégítéséhez is alakították. Az eddig megépült több szintes OTP társas- és tana­csi lakás, és majd az ez­után építendők szolgáliák, de jobban is szolgálhatiák a jövőben a kereskedelmi ha­lózat és a vendéglátás kiépí­tését. Kistelek meghatároz­ható időn belül várossá le­het, de ahhoz szükséges lét­rehozni egy művelődési köz­pontot, a belterületi útháló­zatot továbbépíteni, gondos­kodni a kereskedelem, a vendéglátás kellő színvona­láról, új kutakkal növelni a vízhozamot (bár a nagyköz­ség olyan vízművel rendel­kezik, amely távlatban ta képes kielégíteni az igénye­ket); ki kell építeni a veze­tékes gázhálózatott s kell még egy 150 férőhelyes óvo­da, bővíteni szükséges az általános Iskolát. A nagy­község jelenlegi középületei nem felelnek meg a várossá válás követelményeinek. Ha tételesen összeszámol­juk a várossá váláshoz szük­séges összeget, az eléggé sokra rúg. Az összeg közel 190 millió forint. Ezek a fejlesztések a várossá fejlő­déstől függetlenül is szüksé­gesek, mert nélkülük nagy­községi mivoltában sem tölt­heti be Kistelek az országos településhálózatban megha­tározott részleges középfokú központ szerepkörét. A ki­tűzött célok nagy összefo­gást kívánnak a nagyközség minden lakójától. A hangu­lat Igen Jó. a nagv tervek támogatása mellett. Üzemek, vállalatok. szövetkezetek szocialista brigádjai, a nagy­község egész lakossága tár­sadalmi munkát ajánlott fel a fejlesztések megvalósítá­sáért Kistelek arra törek­szik. hogy megérdemel le a városi rangra emelését Hogy ez megvalósulhasson, igen sok intézménynek ég szervnek kell az ügyhöz áll­nia. nemcsak erkölcsi, ha­nem anyagi támogatással is, L. F. Ezer gyereknek Napközistábort kapnak a judapesti XI. kerületi általá­nos iskolások. A Kamaraer­dőben a tereprendezéssel és a főépület alapozásával meg­kezdődött az építkezés. A kö­zeli hetekben mintegy 10 mil­lió forint értékű vasszerke­zet érkezik a táborhelyre, s annak beépítésével folytató­dik a munka. A tervek sze­rint a nyári szünidőre már részlegesen megnyílik a léte­sítmény: több mint ötszáí kisgyereket fogadhat. A mun­ka befejezése 1980-ra várha­tó: akkor már ezer gyerek napközis ellátásáról gondos­kodhatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom