Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-26 / 253. szám

8 Csütörtök, 1978. október 26. 5 November 3-161 Politikai könyunapok Immár 17. alkalommal rendezi meg a Kossuth Könyvkiadó a pártszervezetekkel közösen a politikai könyvnapokat. Kulturális eletünk e jelentős eseményének ünnepélyes megnyitójára november 3-án a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban kerül sor. ahol mintegy ezerkötetes könyvkiállítás is nyílik az elmúlt evekben " készült politikai i űvekből — jele itették De szerdán, tegnap délelőtt a Kossuth Könyvkiadóban. A politikai könyvek ide: seregszemléjére 26 mű töbfc mint egymillió példányban jelenik meg a naookban. A gazdag kínálat közéopontjában az őszirózsás forradalom, a KMP megalakulásával és a Tanácsköztársasággal foglalkozó irodalom áll Az 1918—19-es forradalmak valamint a párt megalakulásának 60. évfordulóiára lát napvilágot Siklós András Magyarország 1918—1919 című kötete, amelv korabeli képek, eredeti dokumentumok alapján ad áttekintést a forradalmakról, illetve előzményeikről. A népszerű Mit kell tudni? sorozatban adják közre Botos Jánosnak az 1918—1919-es magyarországi forradalmakkal foglalkozó művét. ,.A szocializmusárt. a békéért" címmel kerül a könyvesboltokba Kádár Jánosnak az elmúlt hat esztendőben elhangzott beszédeit. cikkeit, interiúit öszszegyűjtő könyv. (MTI) Gyermekkönyvhét Először rendezi meg — december 4. és 9. között a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, valamint a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése az országos gyermekkönyvhetet. Szervező bizottsága szerdán alakult meg a Vörösmarty téri kulturális központban. Az akció célja, hogy felhívja a figyelmet a gyermek'rodalom gazdag választékára. fl megyei NEB ülése A vizsgálatban érdekelt szervezetek képviselőinek jelenlétében — dr. Kakuszi László elnökletével — tegnap, szerdán délelőtt ülésezett a megyei népi ellenőrzési bizottság. Megtárgyalta azt a vizsgálati jelentést, amely a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvény végrehajtásának tapasztalatait összegezte. A múlt év elején megalkotott tőrvény gyakorlati érvényesítését mérlegre tevő vizsgálatot a dr. Motika Dezső vezette munkabizottság végezte, Csongrád megye tanácsi szervezeteinél, kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági, pénzügyi, építésügyi Intézményeinél, s a társadalombiztosítási igazgatóságnál. A megyei NEB ülésén — melyen részt vett dr. Szentmiklósi István, a KNEB-titkárság vezetője is — a bizottsági tagok megvitatták és elfogadták a jelentést. Holnap premier Próbaidő a Kisszinházban Oj film Olyan, mint otthon Színes magyar film. A gondoltam Magyarországra." dorosság felé sodorta. Anforgatókönyvet Koroly II- A kitépett gyökerek mindig na Karina tétovázó barátdlkó írta, fényképezte Kol- azonnal elkezdik bosszúhad- nője döntésképtelen, lázadni tal Lajos. Zenéjét szerezte járatukat... Mire visszatér, sem merő asszony, biztos taSamló Tamás. Rendezte végérvényesen elszakadtak a laj helyett mentőövek után Mészáros Márta. Szereplök: tápláló gyökerek — hiába a kapkod. Mészáros Márta , „ ., . .... , Czlnkóczi Zsuzsa, Jan No- szinte mániákus, neurotikus filmjeinek sajátja az érdes-,h?z- te es ambiciózus szíwickl, Anna Karina, Pécsi küzdelem: oda a gyerekkor ség, a nyers realitás, a kó- 'neszekkel dolgozhat az emIldikó, Benczc Ferenc. Sal- emlékeivel és társaival. a cos fogalmazásmód. Ez stí- bef' a"aIába?,mlndez lal Kornélia. dajkáló táj. idegenek a szü- tusának, alkotói módszeré- t"' nehéz. lők, kihűlt a szerelem, be- nek sajátja. Ezt oldják Kol- az- > Mindjárt fél 6. Sűrűn csapódik az ajtó. fázós arcok, kint megint lehűlt. („A rendező úr még nem érkezett meg. Pestről jön.") A lépcsőház: társalgó. Kávéillat, cigaretta, beszédfoszlányok. Egyetlen ülőhely. Varga Mátyás foglalta el; ő tervezte a Csurka-darab színpadát a Nemzeti bemutatójára is. Most mintha a ..társalgói" monoton zümmögés t felaprító roba'okat figyelné. Az utolsó kalapácsütések zaja kihallatszik a színpadról. („Tessék mutatni, hova tegyük a lámpát!") A díszlettervező feláll, követi a kellékest. Az irodákból lett öltözőből nevetés hallatszik; Kovács János kiáll a folyosóra, igazgatja a divatjamúlt sötét öltönvt (Paál Károlyét. aki ebben járt évekig. hétköznap, ünnepen, hiszen a zakó a fegwert rejtette. amit nem adott le annak idején). Ruhapróba. Háromnegyed hat. A színpad csupa fehérség. Két ágy, szekrény, vízcsap. Korházszoba. Behoznak egy barna papucsot. A nézőtéren ötenhatan ülnek már, az elsősorban Félix László, a rendező. („Nem én vagyok itt a főszereplő ... Gsurka úgy ismeri a színpad titkait, mint a tenyerét. A szerkesztés szabályait, a dialógusépítést. Nekem csak az volt a dolgom, hogy munkalégkört teremtsek. amelyben a színészek élvezhetik, amit csinálnak. Örülhetnek a jó szerepeknek, mert azok vannak a Döglóit aknákban az ötleteiknek, amelyekkel életet adnak a szóa saját múltunkat. Csurkának a Moór és Paál című kisregénye tragikomikus hangvételű, megértőbb a két ember konfliktusa iránt. A darab viszont olyan társadalmi-politikai változások után íródott, olyan helyzetben, mely megengedi, hogv nevetni tudjunk — hajdani komor küzdelmeken. A színpadon már a szatíra az úr, és mosolyogtató iszapbirkózás folyik. Ez a Csurka-színpcd, maga a darab azonban ma éppolyan élő, mint a hét évvel ezelőtti pesti bemutatón.") öt perc múlva hat óra. A portásfülkében újabb kávéadagot porcióznak. Csurka István a cukormennyiságről intézkedik; mindenki áll, nézőtérre készülőben. („Ja. írni is szeretnék? Hol egv márványdarab? Viccet félretéve: ez a kedvenc színdarabom, hogyne örülnék, ha előveszik. Az úi bemutató: értékítélet. Ráadásul nem az enyém! Bár változatlanul úgy ítélem magam is, hogy aktuális, amit mondani akartam vele. talán lendít valamit a dolgainkon, a gondolkodásunkon. Formailag nrreg — a legsikerültebb darabom.") Indulni kell. nagyon csöndes már a színpadhoz vezető folyosó. („Sajnos, nem elég gyakori a mai színházi-Irodalmi életben. ami velem előfordult Szegeden. Hisz tudja, ez a második régebbi darabom, amit itt újrafelfedeznek. Valamely nemzet drámakultúráját a salát művek Jellemzik e'sősorbar.. várja ezeket a közönség i«. és nem egészséges. ha ősbemutató után csak papíron él az érték is.") Hat óra, főpróba. A színpadról félreismerhetetlen hangok hallatszanak. Moór Jenő horkol az idegosztály eavik ágyában. A nézőterén felcsattan az első nevetés. * Bemutató holnap, pénteken este 7 órakor a Kisszinházban. Csurka István Döglött aknák című vígjátékát Félix László rendezte, a díszleteket Varga Mátyás tervezte. Főszereplők: Kovács János, (Paál Károlv). Kátav Endre (Moór Jenő). Nagv Zoltán (Béla). Va'da Márta (Zsóka. a színésznő). SE. Most nem sem volt A Shaw-darab és a Csárdáskirálynő után: a harmadik rendezése Szegeden. Azt mondja, szívesen vállalta mindegyiket, a folytatás egye Az egyszer kitépett gyö- töltve egyetemi státusza... taí Lajos gazdag tónusú, lí keret újra lehet-e növeszte- Lebeg, csapkod, csapódik, rai képei. Mindenképpen ni?! A gyökértelenség sod- vergődik, miközben sebeket adekvát ez a forma a renródó tehetetlensége, levegőt- oszt. és sérüléseket szenved, dezőnő mondanivalóihoz, lensége, zuhanórepülése Életének mozgatórugói el- melyek nem lezárt és megvégleges és végzetes álla- vesztették a rendező-irányi- dönthetetlen igazságok, hapot-e?! Megtalálhatjuk-e, tó funkciójukat, s a torzult nem művészi kérdésfeltevő- ™TZIL^ZZZZ mi. tékozló fiúk a megtaga- személyiség megkezdte vak- sek és egyfajta válaszok je- a tévében Következik, dott. s ezáltal elvesztett ott- repülését. S itt jön a rendé- lenünk mindennapjairól, hont, vagy a legjobb eset- zőnő szokatlan. különös Lehet, kell és érdemes veben is csak olyanra lelhe- sakkhúzása — ez a férfi egy le vitatkozni. Az sem bal. tünk, mint az otthon?! 10 éves falusi kislányban ta- hogy Mészáros Márta filmMészáros Márta hét femi- lálía me° a tlszta- őszinte jelt külföldön jobban szerenista indíttatású, társadalmi emberl kf?2*olat?k - Ut0l1ó tik, hangosabban hozsan Szolgálatban — munka után ez nek igazi otthona. T. L. francia bűnügyi filmmel, tavasszal Ránki György: Pomádé király új ruhájával, Offenbach Párizsi életét pedig színes filmre „teszi át"... A színpadra néz. nagyot nevet, Kátay Endre fészkeli magát az ágyba, takarja a csíkos pizsamát, Moór Jenő mozdulataival igazgatja a kispárnát. („Az idő múltával képesek vagyunk más szemmel nézni töltésű oknyomozó filmje walmaszáláL amikor máT názzák hazájában. Ittután, mintha eddigi pályája 0ly?" «gy? 2 foK6dzók hón es,k kA,lBn<. .c tagadásaként, de legalábbis "élkül a vl ," , , u " t egy új csapás első állomá- ban- mlnt kint az amerikai vitatkozni vele, hogy szántasaként készítette volna el a szá'J°da 44 emeletének szo- ra ez a közeg ne csak olyan nyolcadikat az Olyan, mint ahol vw«JJ£k«zve legyen< mint az otthon< ha_ otthon című munkáiét. Ed- £ halálfélelemben kereste a művészete digi alkotásainak hősei min- _ P0nioT. mlnden müvészetédcn esetben asszonyok. Iá- szék" és asztallábban... nyok voltak, akik a női Meglehetősen különös sziegyenjogúság gyakorlati tuáziót teremt a rendező a küzdőterein, hétköznapi férfi és a kislány kapcsolabuktatókkal teli körűimé- tával. Talán ez a kissé mesnyei kőzött szedték és ad- terségesnek ható szituáció, ták az önmegvalósítás vám- és az alkotói módszerként ját. Az új film hőse értei- alkalmazott mikropsztcholómlsági férfi — szemben a giai egyénítés előtérbe erőmunkás- és parasztkörnye- szakolása állít csapdát — zet egykori nőalak laival. nem kellően tiszta az áltaMégsem puszta tagadása ez lános érvényességű modell. a pálya első hét filmjének, túlzott áttételeken szűrhető hiszen lényegében ugyan- le a továbbgondolás eredazokat az általános, feszült- ményeképpen megfogalmaségeket hordozó kérdéseket zott tanulság. Ellentétekből veszi művészi bonckése alá, építi Mészáros Márta filmamely a mai társadalom el- jét. Férfi-nő, egymásnak felentmondásaiból az emberi szülő generációk, zátonyra kapcsolatokban feszülnek, futott életek, hirtelen meneMert valljuk be, a gyökér- külési kísérletek és megállatiIens,ég\.ax,,tá«aT?ÍxSeÍÍ?" podott állóvízéletek, valóság déssel beállott életmódvál- " „ ... ' tozások és pályamódosítások és 'ehetőség ellentéteiből. sok emberi konfliktus lehe- Három különböző nemzetőségét hordozták és hordoz- tiségű, alkatú, tehetségű zák. színész segítette az alkotók Mészáros Málta azzal mo- szándékainak megvalósuládellizál, hogy a gyökértelen- sát Czinkóczi Zsuzsa az - j q Verdis magvar rész- ..futott" leveleket, tévnyoma ségnek drámaibb és látvá- Árvácska 6ta sokat n5tt.. , rol l^Verd^ma^yarrésZ; ^ ^ a bélyeggyűjtő kör szervező- szovjet és magyar bé'yegk'aBélyeggyűjtőink sikere Odesszában Odesszában a Csongrád gyűjteménye, dr. Berentés megyei barátsági hét keretén Béla: Szeged a postabályegbelül október 14—20. között zőkön című összeállítása. A rendezték meg a harmadik kiállítási anyagok — többek Odessza—Szeged bélyegkiál- között — bemutatták Lenin lítást. Az Odesszai Képző- életét, a lenini eszme terjeművészeti Múzeumban meg- dését, Odessza bélyegeit, a tartott kiállítás megnyitásán második világháború eseméDeák Endre. Jankó Imre, nyeit. az olimpiák történetét Vánkai László képviselte a a képzőművészetben, Zeppeszegedi gyűjtőket. A klállí- lin és északi-sarki repülésetás megnyitásán részt vett ket, Európa népviseletét, a barátság vonattal érkezett Láthattunk munkásmozgalCsongrád megyei küldöttség mi. Május I., űrkutatás tárnépes csoportja is. gyú, vasút motívumú. képA kiállítást szovjet rész- zűművészetj bé'yegeket, ún. nyosabb távlatot ad. Egv érezhetően idegenebb volt amerikai tanulmánvútról számára ez a közeg, mint s késve visszaérkező férfi lel- Móricz természetközeli Viki traumájának röntgenfel- lága. Jan Nozvtckit sem elővételét rögzíti, fi orek a fia- szór látjuk, éppen Mészáros tel értelmiséginek lélekelem- Márta filmjében, ahol is dezIsire vállalkozik, aki a bütált nálunk. Az „amerihonvágyról, a bels"> nyugta- kés" család értelmiségi sarInnságról ígv beszél: „Azt jaként mindaddig természehiszem, akkor kezdődött, tes nyersessége, kendőzetamlkor elhatároztam. hogy len természetessége, férflar soha többé nem jövök visz- kedvessége, amíg a rendező sza. Nem tudom, hogy volt nem erősíti fel a különcköez: ettől a perctől kezdve dés motívumalt. Ez a szíegyie nvszíalgikusabíian nészt a színészségtől a moitkára nyitotta meg. A nagy- dásból klasszikus és modern -.zabású fila'.e'ista seregszem- részeket. én 23 szovjet, és 9 magyar A je'entős eseményről tutyűjtő mutatta be színvona- dósított az odesszai televízió, las anyagát. A szovjet kiállí- rádió és a helyi sajtó ls. tási anyagok közül I. P. . , ., Morozov, B. H. Furman. I. . A kláTáKs nagy *lke0rt aral G. Verdis gyűjteményei Tovább erősítette Szeged aratták a legnagyobb sikert. £ °de8SZa' ^ngrád megye A szegedi gyűjtők anyagai f , Mly'f" közül kiemelkedett dr. Si- ^tőrnek immár hagyomamády Béla Kárpát-Ukrajna nyos ^^ kaP«olatat. postatörténetét feldolgozó Deák Endre Nem szeretem még filmeken sem a csatajeleneteket. Ez itt azonban egészen más. Csatazaj van urvan. de csak magnófelvételről bejátszott és hangjíóróval felerősített fegyverropogás, az ellenség pedig taupán képzeletben létezik. Munkásőrök lövfereti bemutatója Berettyóújfalun. A rajparancsnok sorolja a gyakori aton részt vevők nevét, foglalkozását. Ketten villarvszerelők. van köztük lakatos és termelőszövetkezeti dolgozó. A lőtér társadalmi összefogással épült, nemrég avatták föl a kiképzés teljes biztonsággal történhet. Fölbukkannak a toronyból irányítható elektromos vezérlésű céltáblák. A bemutatón' a vendének kedvéért nvorr.jelzős, világító lövedékeket használnak. A gyakorist kiválóan sikerült, a parancsnok megdicséri a rajt. Az ismerkedés az ELZETT Művek berettyóújfalui gyáregységében folytatódik. a ll. Rákórzi Ferenc zászlóalj járási bázjfán. Az asztal körül acélszürke egyénruhások. rangjelzéseiken a laikus nehezen igazodik el. A szövetkezeti elnök — a századparancsnok — az utánpótlásról beszél. — Az a tapasztalatom — mondja —, hogy azok a fiatalok ragadnak meg nálunk. akiket előre felkészítünk, elmond juk nekik, milyen kötelezettséget vállalnak magukra, ha munkásőrn.ek jelentkeznek. Volt rá számtalan példa, hogy olyan fiatalember keresett meg, aki csak az egyenruha szépségét. a fegyver csillogását nézte, s miután esküt tett kezdett elmaradozni a foglalkozásokról. A szoluála* kétharmadát szehad időnkben tel'esítjük. Nem kis áldozatvállalás ez. — Mégis, miért csinálják? — Nem akarok nagy szavakat mondani. Többségünknek pártmegbízatása hogy munkásőr. Példaképnek tekintenek bennünket, elismerik társadalmi, politikai tevékenységünket. Részt veszünk a határőrizetben, seg'től vagyunk a közbiztonság őreinek. A lakosság láthatta. mit tettünk ezen a vidéken a Kőrös áradása idején. A fotóriporterek egy munkásőrlányt fényképeznek, de sokan körülveszik a két szakállas fiatalembert is, a lövész raj ikreit — Nem a nevünk a fontos — mondia az öt n»r~cei idősebb testvér. Lehetnénk az ország bármelv pontján ugyanezt c*in<lnánk. A képlet egvsz»rű: a dolgunk. hozv helvtálljunk a munka mellett a szolgálatban ls. önként vállaltuk. Nemrégiben Debrecenben kétnapos sajtótá'ékoztatót és munkésőr-bemutatót rendezett a munkásőrség országos és Hf»1dú-Bihar megyei parancsnoksága, valamint a Minisztertanács Táteko'tatási Hivatala. A ss'tótótekoztstó uf<n az újsázfrők a HnHú-Biharban sz^ta!a+ot teliesftő munká.sőrök étetével ismérvetek: találkoztak ..A területi pa-aneg. nekság lentebb e-urte-e" —fmet hoicnf ^insp-i i-e— rettvéúitaiiij- a püspöktadánvi és a nádudvari munkásőrökkel. Rózsa Imre Tájériekezlet Magyarország keleti megyéinek mezőgazdasági szakpropagandistái tegnap, szerdán Szegeden, a Technika Házában táiértekezle,et tartottak. Szilágyi Ernő. a megyei tanács vb mező;azdasági és élelmezésügyi isztályának veze'őie köszöntette a résztvevőket. tálécoztatott a megye mező.az-'aságáról, élelmiszeripariról és az itteni nropaganlamunkáról. Dr. Pál'ai István. a Mezőgazdasági és rielmezésügyi Minisztérium Tájékoztatási Főosztályának /ezetője a mezőgazdaság és iielmiszerinar idei várható eredményeit ismertette. A -.zakpropagandisták ma létezik be szegedi látogatásukat.