Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-24 / 251. szám

4 Kedd. 1978. ofcMVr 24. A penicillin fél évszázada A tudománytörténeti írások egybehangzóan igazolják, hogy véletlen volt, amikor Fleminp laboratóriumának ablakán berepült egy spóra, ós megtelepedett egyik baktért un-, (.enyészetén. A szenynyezett tenyészet FlemingeX egyre inkább foglalkoztatta, ós a penésztörzset tanulmányozta. Elmélyült és kitartó kutatómunka során sok száz penész közül kellett megtalálnia azt a törzset, amelynek terméke elpusztítja a kórokozókat, de nem árt a szervezet szöveteinek. Az első kísérlett eredmények után nagv feladat volt a penicillin megtisztítása. Ez a feladat Chain és Florey nevű ve«vészek segítségével sikerült Nem kevés időbe került, mire a legszükségesebb kísérleteket ós vizsgálatokat elvégezték. Az emberiségnek 12 évet kellett várnia ós 1010 mátusában elkezdték a nagyüzemi gyártást Florey kezdeményezése nyomán a* USA-ban a negyvenes évek eledén megkezdték a tömeges gyártást töb£ nagy veevi gyár vállalkozott az előállításra. Látványos eredményeket értek «L Amíg az első világháborúban száz- ós százezrek pusztultak el a legkülönbözőbb fertőzések következtében, addig a második világháborúban — főleg amerikaiak — tömegesen gyógyították a fertőzéses beteg katonákat. Nálunk 1916 körül kezdett elterjedni a penicillin, és itthon is hamar lelkes fogadtatást kapott az új „csodaszer". Ma már hazánkban ls gyártják a penicillint, és ezen túl újsbb és újabb antibiotikumokat állítunk eló. A mind szélesebb és szélesebb körű anttblotlkuskészítménvek megjelenése után elmondhatjuk. hogy á további fejlődés kilátásai határtalanok. A penictuin felfedezője. Alexander Fleming 1881-ben született a skóciai Lochfíeldben. Szülőföldlén és Londonban tanult, maid orvosi diplomáját 1906-ban szerezte meg. A Salnt Mirv kórházban a hírneves Wright professzor mellett dolgozott, aki hagvta munkatársalt kedvük szerint kutatni, és mindenkit segített munkálában. Wright vezette be a tífusz e'lenl védőoltást Az első világháború katonaorvosi évei után viszszatért a laboratóriumba, és már egyetemi tanár korában, 1928-ban érte a szerencsés véletlen, amikor a stafilococcusokat tartalmazó és nyitva Belépés csak 15 éven aluliaknak Va'aba a virgróf rezidenciáin volt ma gyermekek va'ődi paradicsoma a híres prágai vár egyik szép műemlék épülete. A helyreállított palotai 1963-ban adták ót mai tulajdonosainak, a cehsz'ovák gyermekeknek, és azóta szerez sok örömet, nyújt lehetőséget a szabad idő hasznos, kellemes eltöltésére a legifjabb generációnak Már az épület kaoulán elhelyezett tábla ls mutatta, kiké ez a birodalom: „Belépés csak 15 éven aluliaknak!" A tágas épületben és a széo kertben is rendeznek színházi e'őadósokat előadóesteket illetve -délutánokat amikor a gyerekek jeles írókkal, művészekkel, sportolókkal ta'á!ko?.ha+nak. A kiállítási csarnok fotó- és kéotá-'atok színhelye. Külön termek van a legfiata'abb úttörőknek, külön az „idősebbeknek". Itt kézikönyvtár. szótárak. folyóiratok á'lnak rendelkezésükre, különféle segédkönyvekből készülhetnek elő a oódiumbebe'zé'geté'ekre. összetővetelekre. A legnépszerűbb hetvlséo'k eendke a képzőművé-*eti stúdió, ahol Jeles művészek Irányításával folyik a fiatalok munkája. Ismertek, népszerűek e szakkör versenyei. A fiatal olvasókat a klubhelyiségek, olvasótermek vonzzák. A zeneteremben sztereóberendezés, lemezgyűjtemény, hangszerek várják az érdeklődőket. Itt tartják a zenei ismeretterjesztő előadásokat ls Mivel korunk Ifjúsága élénken érdeklődik a technika iránt, mondani sem kell. sokan látogatták az ..ifjú természettudósok klubját". Van itt rádióamatőrszoba. kísérleti helyiségek, előadóterem. A csehszlovák gyermekek házának legreprezentatívabb helyisége a Barátság Terme, amely a hasonló nevű klub összejöveteleinek, nagyobb rendezvényeinek a színhelye. Itt számolnak be a pajtások külfö'di levelezésükről, itt be-zélgetnek, terveznek a nemzetközi úttörőkaocsolatok további szélesítéséről. A gyermekek háza ez év októberében ünnepli fennállásának 15. évét Az elmondottakból megérthető, miért népszerű. S hogv az, ezt a számok bizonvítlák: évente több mint másfél millió gyermek látogatja. II Iskolabuszok" Égy kisebb iskolát benépesítenének a megállóban várakozó diákok. Reggel hét óra óta egyre csak jönnek a környező kollégiumokból. Folyamatosan érkeznek a munkába igyekvő felnőttek is. összesen vagy százan lehetnek a Néokert sor és az Odesszai körút sarkán. Bekanyarodik a 7 l-es autóbusz, zsúfolásig tele Hatan azért üeayel-batial feloréselődnek rá. A többiek várnak a következő járatra Jön a 17-es a körúton. Könnyedén kaovarodik a Nénkertsorra. c«ak „egvszerű" autóbusz. J6 lenn« ha errafe'é csuk'ósok közlekednének, hiszen Üiszejttn^k ezen a részén több középiskolás és egvetemi ko'léiium van. amelvek reggel szinte ontlák a diákokat A pltóták gvakran meg se állnak a m+oáttókban. anynyira meí'e'ik az utastér. A 71-&S járat, a Bérkert utca felől közeledő megváltó, legfeljebb a türelmetlenül topogó diákok egy részét képes befogadni. A „szimpla" utasok többnyire hoppon maradnak. Múlnak az értékes percek, akad, akinek a reggelizésre szánt idejéből Közben minden autóbuszformájú 1ármű reményeket ébre-zt és bőségesen okoz csalódást. A hét órától álldogáló tanu'ók zöme ugvan eljut az Iskolába háromnegyed nyolcig, de a felnőttek korábban keljenek fel, ha nem akarnak elkésni valahonnan. például a munkahelyükről ... S ami a legcsodálatosabb mégis ritka az indulatos klfskadás. Mintha mindenki úgv tudná, hogv errefelé a reggeli órákban csupán iskolabuszokat közlekedtet a Volán... 3. E. hagyott tenyészetbe penészgombák hullottak, és e gombafoltok körül a baktériumok elpusztultak. Fleming izolálta a gombát, és azonosítva megállapította, hogy az a Penicilllum notatum nevű faj. E nagv horderejű felfedezésért 1915-ben kapta meg két vegyész kutatótársával megosztva az orvosi Nobeldíjat. Fleming igazán nagy tudós volt, aki sohasem gondolt arra, hogy hasznot húzzon hatalmas felfedezéséből. Idevonatkozó hitvallását így fogalmazta meg: „£n hajlandó vagyok az ördöggel is szövetkezni, hogy hatásos szert nyerjek a baktériumok ellen." Szerénységére az is jellemző, hogy amikor az amerikai gyárak százezer dollárt ajánlottak fel neki. ezt az összeget nem fogadta el, hanem kutatás céljaira kórházaknak ajándékozta. Egy alkalommal találmányával kapcsolatban ezt mondta: „Azzal vádoltak, hogy én találtam fel a penicillint A penicillint senki sem találta fel, mert végtelen idők előtt a természet és egy bizonyos penész már előállította. Nem én találtam fel a penicillint, csupán felhívtam rá az emberiség figyelmét, és nevet adtam neki." Valóban, az orvostudomány történetében még nem volt olyan szer, amely oly nagy feltűnést keltett volna, mint a penicillin. Fleminget világkörüli útján ünnepelték, kitüntetésekkel, címekkel halmozták el. Élete utolsó két évét egy tanítványa, a görög származású fiatal doktornő. Voureka aranyozta be. feleségül vette. Londonban halt meg 1955-ben. Fleming emlékét vörös gránitból faragott egyszerű oszlop őrzi. a Lochfield Farm bejáratánál, 1957 óta. A nagy tudós, az emberiség jótevőjének emlékét azonban nemcsak a gránitoszlop őrzi, hanem a világ sok-sok emberének hálája is, amely a kőnél. az ércnél is maradandóbb. Bátyai Jenő Fadrusz szobrai Szegeden Ilyenkor, októberben, az Országos Múzeumi Hónap idején az emberek figyelme a szokottnál jobban terelődik a hazai szobrászat és festészet egykor ólt nagymesterei felé, különösen ha valamelyiküknek évfordulója erre az Időszakra esik. Ezért ls fontos szótanunk a magyar emlékműszobrászat egyik legje lentősebb alakjáról, Fadrusz Jánosról, aki szeptember 2-án volt százhúsz éve, hogy 1858ban Pozsonyban napvilágot látott, és hetvenöt évvel ezelőtt. 1993. október 26-án Bu dapesten hunyt el. Életpályája — mely a lakatosinasságtól az országos hírnévig emelkedett — küzdelmes volt. Fadrusz nevéhez a köztudatban főleg két kiemelkedő alkotása kapcsolódik. Egvlk. a Pozsony számára 1897-ben felavatott Mária Terézia-emlékszobor, sajnos elpusztult. A másik müve. a monumentális hatású kolozsvári Mátyás király lovasszobra, mely 1902-ben nyert tel les befejezést, most is fennáll. A zilahi Wesselényi-emlékszobor és a Tuhutum-oltár című alkotásai szintén megsemmisültek A kisbéri Wenckheim-lovasszobröt élete vége felé alkotta Hozzánk, szegediekhez két Fadrusz-szobor kötődik mégpedig a mes+emek az első és az utolsó jelentós műve. Az alábbiakban ezekről szedetnék szólani, s főleg arról a rokonszenves vonzalmáról említést tenni, mely Fadrusz Jánost egvkor Tisza-parti városunkhoz fűzte. Fadrusz képzőművészeti akadémiai tanulmányai után 1891-ben hozta létre a Krisztus a keresztfán című szobrát, mellyel hazai díjon kívül. az 1900 as párizsi világkiállításon a Grand Prix-t is elnvérté. Alkotásának gipszeredetijét mutatta be az 1900 szeptemberében Szegeden rendezett első országos Jellegű tárlaton. A Szegedi Képzőművészeti Egyesület titkára megérdeklődte Fadrusztól a Krisztus-szobor árát. hogy a kiállítás katalógusában feltüntesse. Erre a művész a következőket válaszolta: ..Ami az árát illeti, csak azt mondhatom, hogy nincs ára, ehhez a munkához anynyi szenvedés és öröm füzőFadrusz János—Szécsi Antal: Tisza Lajos <***• ff nnmi S«<»f S* az al'ö i"ffpi ''S—ram h"-~**artOZvaSr »,"IW||'>« (|4I"4««I| tr a Kris-tys •n-Afr.Hn mc; a-Ar4 el v*m n-tnm gi*"! Pto. rám* rS'n-ad'a *KS»m .*»(•••« a'A-dAS'hfi az gVHmwi (Wwlí t»—">lo— c'-irfl aSfS'f,r rc'—m is re le." Fadrusz János Szegednek juttatott Krisztusa 1900 őszén — a kiállítás bezárása után —, a Kultúrpalota lépcsőházának főfalán maradt, és a múzeum csak hosszú idő után, 1958-ban adta át a feszületet az egyháznak. Ezt három évtizeddel megelőzőleg, a művész szüle'ésének hetvenedik évfordulóján, 1928-ban — a Dél magvarország hasábjain — Móra Ferenc írt „Horn/ készült Fadrusz Krisztusa?" címen cikket melynek befelező soraiként említette meg hogy modell híján Fadrusz János „..magát köttette lel a feNXRASSAO 1. Kerület Szeged: Farkas Lajos Tibor és Wéber Zsuzsanna. Binlakl Antal György és Kuczora Erzsébet. Pördl György és Szélnél Méria, Éberharcit Sándor és Papcu Margit. Kis Dénes és Csengett Jolán, Kovács László és Kovács Zsófia. Tóth Peter Ferenc és Pcreznyák Klóra Berta, Schneldar János és Solymosl Terézia Anna, Urbán László és Bálint Máris, Konter László és Raszter Ildikó házasságot kötöttek n. kerület Szeged: Kiss Tibor és Kovács Uona. Bacsó Károly Antal és Pavllk Erzsébet, Király János és Jámbor Erika, Btacsl Mihály és Taga Erzsébet. Tanács Zoltán és Tóth Emma. László Sándor és Farkas Katalin, Tőrök Ferenc és Lázár Etelka Mária. Martonosi István és Bakó Hona, Marvánek László és Kiss Ibolya házasságot kötöttek. SZULETES I. kerület Szeged: Bóldls Bélának és Fül->esl Irénnek Gergely. Zsíros Pál Mihálynak és Vass Juditnak Ottó, Kertész Sándornak és Vaskor Erzsébet Máriának Sándor, Papp István Bálintnak és Kával Annának Andrea, Takács Tamásnak és Kálty Máriának Gábor Tamás. Nagy Gábornak és Vázel Anna Máriának Krisztián. Györki Györgynek és Czeglédl Rózának Tamás György. Farkas Gusztáv Rudolfnak és Oláh Irénnek Levente Gusztáv, Hevesi Vince Jánosnak és Csiszár Ilonának Norbert Vince. Deme Imrének és D'esö Erzsébetnek Szabolcs. Márkv Latosnak és Vámsa Ágnes Jotonnak Latos Tibor. Nándor Gvula Andrásnak és tevéd Évának Gyula István. Márta Istvánnak és T"nt»yó Mártánk B—bara Mel'Ha. Tóto Társe'nek és S'ul'ns Rozáuának vm—rt. Pru««v) Mátv*«-Bk és Tó'h A"n<n»v ar"*a—ár'a ** -•s-teg Ts"'«n «ánítorn«k és K's* JuVanna Honának A"<la István á»»hő Y,«s»lán«k as Vr»s*S VSi*r**u»k Atrtonn. Qortva Vb«iv-«v *s Veres Er»«éb»t w«-lának Gábor. Jnrav AntMn.ov ás Má-kus »zuviár»k ]*s]ár* <"s Jánosnak és Punt A •>»>»« á*ár*ánaV János Kurvesat Andrásnak és T»tjá E-nsébé* Máriának Anita, Dobó Ferencnek és Családi események Tóth Márta Magdolnának Szilvia, Auer Jánosnak és Konkoly Erzsébetnek Péter, Maróthy Sándornak és Gazdag Anna Máriának Tamás Htván, Auer Istvánnak és Táoal Anna Máriának István, Rovó Lászlónak és Lázár Margitnak László, Magyar Sándor Józsefnek és Póz'a Zsuzsannának Anikó, SÍPOS Ferenc Józsefnek és Fodor Piroska Honának Zsuzsanna. Dékány Jánosnak és Tóth Ilonának Henrietta Tünde. Varga Ferencnek és Ordögh Ilonának Emese Réka. Csala Mihály Pálnak és Tóth Ágnesnek Tamás Mihály, Necsók Lászlónak ét Juhász Ilonának Zsuzsanna Erzsébet, Kopasz Jánosnak és Nagymlhály Valériának Mónika, dr. Szabó Elek Bélának és dr. Szontágh Eszter Piroskának Dominika Anikó. Fejes Józsefnek és Mászáros Katalinnak Katalin Szilvia, Kis Istvánnak és Busa Franciskának Viktor. Pa no György Jenőnek és Hegedűs Margitnak Dénes. Kiss Ferencnek és Molnár Tbolvának Ferenc Gábor. Berta László Ferencnek és Kivágó Máriának Péter. varró Györgynek és vetró Zsuzsannának Péter. FUlo László Józsefnek és Mevgvest Katalin Máriának Andrea Ilona. Sebők Sándornak és Farkas Arankának Anita. Kovács Jánosnak | «l-éll te—géb— TTH'detV Dánlel. Dobó Andrásnak és Za„inai Annának Ttonán. Vedá*z ímet-ek á« Naevreub'iv Ka'b'to Eaábá-tak Imre rttMn. K'«* Ká'Mvn.k áa Wal«-r-«»*bó P'rooának Mmeit Virág, Száll Istvánnak é< Tó-ktVv GÍ»«'Hn«v Katalln, Benedek Imrének és Korom Ert«*betnek Beleitta, ktaei Ilié* Lászlónak A« Huszka Vlktóe-ánek Gábor. Foreel Járnának ás Horváth Juditnak Edit. Molnár András Györgynek és Nagy Juliannának Anna Mária nevű gyermekük született. ITT. kerület Szeged: Gárgyán Antalnak és Kiss Gizellának Mónika Ildikó, Vereb Péter Lászlónak és Szabó Margitnak Barbara, Martonosi Jánosnak és Borbély Juliannának Tibor, Magyar Jánosnak és sáringer Rozáliának László, Be recz Gyulának és Ábrahám fiiénak Mónika Éva, Wurzlnger Imrének és Urbán Ilonának Eva. Lázár Attilának és Hajdü Magdolna Juliannának Attila, H-.szka Istvánnak és Magony Máriának Márta Krisztina. Lajtár Istvánnak és Puskás Magdolnának Enlkö, Bodor Imrének és Barsl Máriának Judit Nikoletta, Wolf Mihálynak és Krlzsllcz Irén Katalinnak Katalin Adrienn, Illa Istvánnak és Gublcz Mária Piroskának Ildikó Mlrla, M '-lós és Rék*si Mária Rozáliának Tünde Mária, Mezei Károlynak és Btofalvl Mariannának Balázs Károly. Kapás József Imrének és Nemes-Nagy Erzsébet Zsuzsannának Anita Erzsébet nevű gyermekük «*U'e>:t. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Fodor Sándorné Török Mária. Káli István, nobra Jánoané Kovács Ilona, Turan Mihály, Bedö János. Molnár Rozália. Katona Lalosné Andrási Jolán.LeJtényl Gyözó, Kardos István, Barbacsy Józsefné Bacsói Róza. Csordás András. Fejes Brigitta, Paksi Péterné M'halecz Margtt Regina. Aradi Józsefné Bozókl Julianna. STvr Láazlóné Árus Klára. Juhász Ferenc. Jakab latvánné Szabó Erzsébet, Kazt István meghalt. Szó-egr Darázs Eerenoné Dudás Rozália meghAlt. n. ke-i'et Szeged: Deák M'hálv. Mészáros András Mlháivná Sr»keres BózáUa. éáro* János. rsso'-*w d*ása, Tán-zos Vemn'ka. Kiss Mihály-* Vince Rorál. Ns-v Bál* Mihály, Barns Józsefné Tóth Erzsébet me*»h alt, m. ke-net Szeged- ftondl Jenő. Kovács Miháiv. K'-á'v Ferenc. M«<ZV T«tvánné Miksl Anna. Krtsán Gvi-srv. Kura Józsefné Steose Etelka. Rózsa S-llveszter. Berk" Pátoé Ónozó Er—Abet. Szabó tmre RsrsVonyi gáodor. fc«tode* T,ász1óné Törölt p—áUs. Török Józ-e mé TÓ»>, Mária, Laczkó István meghalt, szüleire, t a félkörben felállított fotográfusok pillanatfelvételei után készült a nevezetes Fadrusz-feszület." A mesternek ez az értékes „pályaindító" műve végül is — Fadrusz ajándékozásától számított — közel hatvan éveiteltével került rendeltetési helyére, a szegedi Fogadalmitemplomba. Fadrusz Jánoe másik. Szegeden felállított alkotásával, a Tisza Lajos-szoborral, már 1899-től gyakran foglalkoztak a helyi újságok. 1904 júniusáig — a szobor átadási ünnepságéig — több mint félszáz cikk tárgyalta e müvének készülést és Szegedre kerülési körülményeit. 2áradékul Fadrusz közbejött haláláról, a szobor leleplezéséről, majd alkotásának 190S elején történt megcsonkításáról, Illetve kijavításáról számoltak be bő részletességgel az itteni lapok. Amint ma is láthatjuk. Szeged árvíz utáni újjáépítésének volt kormánybiztosa, a botjára támaszkodó konzervatív politikus Tisza Lajos (1833—1898) kétszeres életnagyságú bronzszobrát — Fadrusz haláia után —, a nagv mester realista koncepciója szerint Szécsi Antal (1856—1904) fe'ezte be. s az emlékműnek kőből való dolgozó mellékalakjai erőteljességükkel érdemelnek figyelmet. Kuriózumnak is vehető, hogy a Tisza-szobor két szobrász „halálába került". Már máskor is említettük, hogy Fadrusz szegedi kapcsolataival Cserzy Mihály is foglalkozott A Fadrusz mes.er (1903) cím alatt megjelent tárcájában a neves művésszel való találkozásáról szól, amikor is — 1900 nyarán — Fadrusz Szegeden Járt, hogy a Tisza Lajos-szobor vázlatát bemutassa, és modelleket keressen szobra mellékalakjaihoz. Egymás iránti kölcsönös megbecsülésüket Fadrusznak az a baráti hangú levele is bizonyítja, melyet az egykori pozsonyi lakatosinas, iparostársa, a „Homok" néven ismert szegedi íróvá lett borbélymesterhez, Cserzy Mihályhoz írt. A Szegedi Híradó 1933. október 27. számában viszont Cserzynek jelent meg, a viszonylag fiatalon negyvenöt éves korában elhunyt Fadruszról szóló szép nekrológja, melyben fájóanét aggódva mondja, hogy „.. Magyarország szegényebb lett egy nagy művésszel.. Mikor lesz vajon pótolva? A lakatosmühelyek kormos falai közül vajon jön-e még egy másik, amely ezt a nagy űrt valamikor betöltheti Szelesí Zoltán V