Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-03 / 233. szám

6 Kedd, 1978. október 3. Búcsú Tápén Lassan járt, aki busszal vagy autóval jött vasárnap Tápéra. Búcsús népekkel volt tele az út is, járda is, Csak olyan gyorsan mehetett a nagy busz is, amilyen gyorsan előtte táncoltak. Régóta azt jeleriti leginkább a falusi búcsú, hogy hazajön a gyerek családostól az ország túlsó feléről is, jönnek a vendégek, sokadalom gyűlik össze szinte minden háznál. Dicsérnlvaló jó érzékkel azt találták ki tavaly a népművelők, aho.' ennyi ember összegyűlik, ott nekik dolguk van, és el kezdtek szervezni olyan látványos mulatságokat, amilyenek a népművelés eszköztárában bőséggel föllelhetek. A tavalyi siker további buzditást adott, bőségesebb volt a kínálat, és változatlanul szíves a fogadtatás. Népi együttesek — Szalkszentmártonból, a MOM-ból, Tápiószecsőről, Makóról és Kecskemétről jöttek —a művelődési házban léptek "színpadra délután, vásári komédiával a Perem Színpad, a Postás Színpad a sportpályán szórakoztatta a sok ezres tömeget, és itt gyönyörködtette a gyermekcket-felnőtteket bábjátékkal a Bóbita-együttes. Da< lókat énekelt Boros Lajos, Rév Tamás és Szentpéteri Zoltán. Kapcsolódva a zenei világnap ünnepi eseményeihez, a Szegedi Zenebarátok Kórusa este a templomban adott hangversenyt Vezényelt, Erdős János. Menettánc a tápéi utcán Tápiószecsői táncosok a színpadon Somogyi Károlyne felvitelei Bábos és közönsége Tanuljunk gyesem, könnyen... VaJóezíinflleg mindéin néző ismeri a félbehagyott címcitátum folytatását hiszen öt estén mágnesként vonzott a képernyőhöz Darvas Iván, a Tanuljunk gyorsan, könnyen drámát írni című „iskolaműsor" professzora. Ha az isli . . -1 m képernyő köenapd életének maradék személyes zugaiban. Mármost háromféle néződ reakció lehetséges: vagy az érdektelenségünk győz, vagy a viszolygásunk (mindkettőt a rosszul kitalált szituáció, az ösztoteségdömping mögött tornyosuló mesterkéltség kólatévé adásai másnak is - ... ... eszébe jutottak volna a hu- ° szinten sajatos viszontag- váltja ki), az a lényeg, hogy maros drámaírói tanóráikról sagaival; mondom nem kívánjuk végignézni a — nem csodálnám. Az ötré- nem hol8yről, dolgozó norol kalandokat. A harmadik szes produkcióból ugyanis van. 520 természetesen; ter- eset: a sorozatfilmek szoikátobb mindent lehetett tanul- ^zemérnök, egy tervezőire- sos, láthatatlan köteléked nd Nemcsak azt — Gyárfás kdtuno koUektivajanak mégis a székünkhöz láncolMiklós néhol vitriollal füsze- ® 'becsületes neve pe- nak — és négy estén, teherezett humoreszkjének kö- ™g bar mindenki csak tetlen dühünkben, megszönihetően —, hogy a dné- Pc;nna Juamtának becezn. eszünk több csomag aprósüma sem sérthetetlenebb, Donna ^Ua hát teményt, és leöntjük sörrel, megközelíthetetlenebb műfaj ^rT^.ií? UJ' Jkedden Valamint: tanulunk gyorsan, a többinél; a drámaírók sem indult tévéfilmsorozatrol van könnyen - felejteni, szentebb emberek a Karín- S- R thy Frigyes által már ^ énekelt" verselöknél és no- m.indpM?e vSLiáTlzt is lehetett tanulni, hogy kevesen veszik "SÍL^Í* asfiSS a v4dám^lot> iSSt mtnt Darvas. tizenkét részének tanulságadNos, persze, azt is lehetett b<H (bár lehet, ez nem az ő tanulni a Marton László ren- hibájuk, talán a berlini tévé dezbe sorozatból: hogyan nem vásárolta meg az amekell gyorsan, könnyen es sorozatot — és nem olcsó sorozatot előállítani... láttáik). Légióként a dramaIgiaz, az utóbbi időben volt turgdai iskolázottságuk tűnik miiből tanulniuk a magyar hézagosnak, hiszen rögtön az rendezőknek is; a soros mű- elején megismertetik vélünk sort böngészve úgy tűnik, a csinos, de amúgy teljesen stúdiumaikat folytathatják, a nonmáids, dolgos hétköznaptai.anyag „be van lőve", jait élő Anitát; és csak azlegfeljebb a tanítási szünet tán állítják „társadalmi bfmdatt lehet aggódni. Volt róság" elé, hogy aprólékosan ugye nemrégiben, Julié, beszámoljon viselt dolgairól. Rudy ós Tóm. a Gazdag A kalandsorozat ilyenformán ember — szegény ember ti- több okból is érdektelenné zenikét folytatáson át szí- válik, íme kettő: 1. akármit vünkhöz nőtt hősei. Még mondjon is ez az Anita mindig szívesen gondolunk mindarról, amit a bőrébe rájuk, mert filmjük mester- bújt Don Jüan elkövettetett munka volt. A tévés somsa- vele, rokonszenvünket már tok minden titkát — a dra- bírja, előre tudjuk, hogy matunfUü mesterfogásoktól maximálisan megértóek lea kiszámítható néződ Igénye- szünk; 2. akadhat a nézők Mg — Ismerték és frappán- között, aki nevetségesnek san alkalmazták az alkotók, tartja, hogy ez. a bizonyos ,ió es még Irwin Shaw regényé- kollektíva, megmentendő böl is megmentettek ezt-azt. munkatársukat a ragadványAlighogy vége az amerikai név miatti pszichés bajaitól, testvérpár amerikai stílusú hosszú tárgyalóasztal mellé vidBOntagságainák, megétfce- ül, és elkezd kutakodnd-maaést egy N.QK-beJí hölgy az tatot a szegény Anita hétMegnyílt a múzeumi és műemléki hénap Első hét— a képzőművészet jegyében muzeum A Móra Ferenc Múzeum dísztermében ünnepélyes keretek között vasárnap délelőtt nyílt meg a múzeumi és műemléki hónap megyei rendezvénysorozata. Megnyitó beszédet Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese mondott. A népes közönség soraiban ott volt Deák Béla, a városi pártbizottság titkára, dr. Sebe János, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, dr. Müller Józsefné, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője, dr. Antalffy György, a JATK rektora. Az ünnepségen a Szocialista Kultúráért kitüntetést adták át a kulturális miniszter megbízásából Bokorné Nagy Katalin régésznek, a vásárhelyi Tornyai János Múzeum munkatársának és Kovács Istvánnak, a nagymágocsi szociális otthon gondnokának. Ferenczi Imre és Németh Mihályné, a Móra Ferenc Múzeum dolgozói Kivétó Munkáért kitüntető jelvényt kaptak. Első ízben adták át a Lapis András szobrászművész által tervezett emlékplakcttet a Nemzeti Emlékpark és a múzeum érdekében végzett önzetlen társadalmi munkájáért Rózsa Gábor geodétának és Révész István geológusnak, az NKFV algyői üzeme dolgozóinak. A megnyitón közreműködött a Szegedi Kamarazenekar, Píl Tamás vezényletével. * A múzeumi hónap első hetét a képzőművészetnek szentelik Szegeden. Tegnap este a Képtárban szabadkai művészek kollektív tárlatán, a jugoszláviai testvérváros képzőművészei találkoztak a szegedi térlatlátogató közönsúggel. Holnap, szerdán lesz száz éve, " hogy megszületett Szörl József szegedi festőművész, a posztimpresszlonlzmus érdekes képviselője. A centenárium alkalmából rendezett emlékkiállítás a Közművelődési Palota kupolájában látható. A hét minden napján délután 5 órakor tárlatvezetés lesz a Lucs-képgyűjteményben. Pénteken, 6-an, délután 6 órakor a Móra Ferenc Múzeum dísztermében képzőművészeti tárgyú kisfilmeket vetítenek. Hódmezővásárhelyen 23 alkalommal nyílik meg vasárnap délben a Tornyai János Múzeumban a Vásárhelyi Őszi Tárlat. A jubileumi kiállítást dr. Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes nyitja meg. Ekkor adják át a Tornyai-plakettet és a munkajutalmakat. Délután 3 órakor a Gorzsal Állami Gazdaság központjában rendezik meg a vásárhelyi képzőművészek hagyományos kiállítását. Előző nap, Október 7-én, a Vásárhelyi Özsi Tárlat negyedszázados jubileuma alkalmából tudományos tanácskozást rendeznek neves művészettörténészek részvételével. Odessza és a magyarok A fenti címmel a napokban jelent, meg Péter László összeállításában a Somogyikönyvtár kiadványa. „Ml, magyarok, szegediek tanulságosan olvashatjuk eleink odeszszai látogatásainak,-tapasztalatainak érdekességeit" — így az előszó. Ám nemcsak a magyarok, hanem Szeged testvérvárosainak lakói is láthatják, mit és hogyan írtak róluk magyarországi barátaik: a kiadvány második része ugyanis orosz nyelvű összegezést tartalmaz. Közel két évtized kutatásait adja közre a kötet, a Tiszatáj és a Délmagyarország Odesszával foglalkozó cikkeit, az egykori magyar vendégek leírásait, reflexióit gyűjtve öszsze. Többek között a város magyar szülötteiről, Adynak Odesszáról szóló írásával, Bartók ottani koncertjéről, Illyés Gyula, Veres Péter látogatásáról, az első szegedi turistacsoport útjáról. Mindezzel pedig a két város népének kölcsönös megismerését, elmélyülő kapcsolatát szolgálva. Közlekedési balesetek Szamár húzta azt a fogatot, lyos, nem életveszélyes sérülést mellyel a 70 éves Klezner Jó- szenvedett. A Jármüvekben kezseí, Kistelek, Dózsa György u. letkezett anyagi kár körülbelül 9. szám alatti lakos a het vígén 10 ezer forint értékű, útnak indult. Kiskunhalas felöl személygépkocsijával Algyő Kistelek felé hajtott. A 16-os és íelől Szeged felé igyekeztett a 17-es kilométerkő között feltehe- délutáni órákban a 38 éves Betöen ráütött az ostorral a sza- rényl Sándor, Tápé, Halas utca mérra. A befogott állat valószí- 7. szám alatti lakos. Előtte, vele nüleg rántott egyet a kocsin, ml- azonos Irányban egy munkagép re Klszner Józseffel az ülés az és egy motorkerékpáros haladt, útpadkára zuhant. A szerenczét- Az Algyői üt és a Déli út kelen ember kórházba szállítás resztezőciését elhagyva Berényi közben életét vesztette. előzni kezdte az előtte haladó Mbtorkerékpárral Algyön, a járműveket, majd - látva, hogy Géza utcán közlekedett az esti a munkagép rövidesen eléri a órakban a 18 éves Lénárt Kál- záróvonalat — hirtelen fékezett, mán, Algyő, Kosárfonó utca 40. Fékezés közben Megcsúszott, átszám alatti lakos. A Kastély- tért a menetirány szerinti bal óikért utca kereszteződéséhez érve dalra, majd az árokba borult. A fékezett, a vizes Uton megcsü- gépkocsivezető és egyik utasa 8 szőtt és felborult Jármüvével, se- napon belül gyógyuló, könnyű rülése súlyos, 8 napon túl győ- sérülést szenvedett. Az autóban gyúló. 15 ezer forintos anyagi kár keFerencszáliáson. a Felszabadó- letkezett. lás utcán közlekedett személy- Szentes külterületen, a televfgépkocsival a 30 éves Hegedűs zlós adótorony közelében Szabó György, Szeged, Kémes utca l/A Gábor 31 éves orosházi lakos — alatti lakos. A 300. számú ház- valószínűleg gyorshajtás miatt hoz érve lehúzódott jobbra az út- hátulról nekiütközött egy lovas padkára, azzal a szándékkal, hogy visszafordul. Fordulás közben. fék-távolságon belül eléhajtott egy motorkerékpárosnak. A két jármú összeütközött, az autó a bal olaali árokba borult, a motorkerékpáros, utasával együtt az Úttestre zuhant. A 37 éves Androvitz Erzsébet, makói kocsinak. Az ütődéstől átesett az úttest másik oldaléra,, ahol egy Odaérkező autő elgazolta. A motoros korházba szállítása után hall meg. Megközelítően'így törtéht baleset Mezei Béla 49 éves szegvári lakossal is. ö is neklvezette motorját egy fogatnak, s olyan BÚÁ száműzött kardot ránt r^r Néhány hete kezembe került a Magyarország története képekben című könyv. Három-négy oldalon a legnagyobb magyar száműzött, Kossuth Lajos képei. Amerikában, Angliában, Viddinben, Turinban. Szinte képről képre nyomon követhető, mint öregszik-keseredik a jól ismert bronzarc. Hangját őrizzük. Vajon ^zek a képek nem gondoltatnak-mutatnak-e többet a 45 év kényszerű hazánkívüliségének minden gyötrelméből? A száműzöttek ösztönös rokonszenvünk-sajnálatunk tárgyal. Általában elgyengült, megszomorodott embereknek véljük őket, akiknek olykor kényszerű acsarkodása is inkább csak szánalmas mosolyt fakaszt. Azonban az efféle banális kép kockázatos. Sokféle száműzött van, s hogy Kossuthra utaljunk ismét: nagy jellempróba is ez az állapot. Mint minden „rettenetes helyzet". Erre az alaptételre épült a Kossuth rádióban csütörtökön este a Budapesti Művészeti Hetek rádiószínházbemutatója, Maró ti Lajos: A számkivetett című monodrámája. Az Isteni színjáték költője, Dante AUghieri, Firenze városának száműzöttje meglepő köntösben kerül elénk. Túl a szabvány középkor-képen, de még a korai reneszánsz tipizált embereszményén ls. Egy megdöbbentően mai módon emberarcú Dante, akinek „minden a város", s újra átélve vad érzékiséggel régi szerelmeit és iszonyú fájdalommal régi konfliktusait, végül a tisztesség, az erkölcsi kitartás és a mindezzel párhuzamos hazaszeretet szimbólumává nő. Aki tudja és vallja, hogy írni csak független lélekkel lehetséges, s morális függetlenségét a — politizálásmentességhez kötött — hazatérési lehetőségért sem adja mém I w föl. Így írja meg a száműzöttek műfajában, levélben: „Nem ez a hazámba térés útja, atyám! Ha lesz más. ami Dante hírének és becsületének kárára nincsen, nem lassú léptekkel sietek haza. De ha nem lesz ilyen út, soha Firenzébe be nem lépek." A nagy lélek is esendő; a számkivetett, kardját utoljára még bátran kirántva, magába roskad: „irgalom!" Egyik legnagyobb erénye az utóbbi hónapok talán legjobb rádiós teljesítményének, hogy a rendkívül széles érzelmi skálán mozgó egyéni megnyilatkozásokat képes egységbe — a számüzötté vált ember személyiségének egységébe — szorítania. Barlay Gusztáv rendező Igen tapintatosan, szinte visszafogottan használt minden háttérelemet, atmoszférateremtó eszközt. Mindent arra épített, amire az író: egy nagy színészi teljesítmény összes rezdülésére. És Sinkovits Imre teljes egészében megfelelt ennek a várakozásnak. Dantéja hús-vér Dante volt, felemelő és mindennapi, akinek kétségbeesett felkiáltásai („FiOrenza mial") és hol tűnődő, hol Izzásig hevített monológáradata képes volt esztétikailag is hitelesíteni a dráma konfliktus-alaphelyzetét és minden emberi szépségét. Megmutatva a kossuthi arcok rejtett barázdáit, mintát adva a mindenkor egyedüli száműzött-lélektanból. Kitűnő dráma a Marót! Lajosé. Bár már színpadon is -láthatnánk — Sinkovitscsal. D.L. Petőfi utjai lakos - á motorkerékpár pótuta- lyosan megtérült, hogy nem sókta - I napon túl gyógyuló, sú- kai később a kórsaiban meghalt. A Széchényi Könyvtárban ütötte fel tanyáját a tévé egyik stábja: a „Petőfi útjai" című filmsorozat jeleneteinek forgatására. A produkció a Petőfi születésétől a „János vitéz" megírásáig, vagyis az 1844-ig terjedő időszakot öleli fel. A forgatókönyvet a tucatnyi gyerekszereplő kíváncsisága ls alakttja, a így — közvetve — a filmet tovább formálja. A film készítői végigkísérik Petőfi vándorútjainak fóbb állomásait, miközben igyekeznek felderíteni, milyen politikai és gazdasági események közepette érik egyénisége költővé, világszínvonalú gondolkodóvá, forradalmárrá »