Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-21 / 249. szám

2 Szombat, 1978. október 21. A KMP közelgő jubileumának tiszteletére Oaráli találkozó Moszkváéi) ^ Moszkva (MTI) katonája, a Dicsőség Érdem­A Kommunisták Magyar- read mindhárom fokozatá­országi Pártja megalakuló- nak tulajdonosa, Anton Ro­sának küszöbönálló 60. évfor- me.nszkiL , . - „ dulója a szovjet nép számá- A . Kommunisták Magy ar­ra is ünnep. A jubileumról orszaf;' PartJának megterem­elsőnek azon a találkozón emlékeztek meg, amelyet a Szovjet-—Magyar Baráti vezetősége, a Nő­Sajtóügynökség, Társaság Moszkva Tg^ik" 'fogadalmi "Baráti Tá«Mág üdvözletét hagyományokban leggazda- Vaszilij ,p; Prohorov, a tár­gabb üzemének, a Vlagyimir ®asa8 alelnök* a moszkvai .—i-.. tanacs végrehajtó Iljics gyárnak igazgatósága, párt-, szakszervezeti és Komszomol-bizottsága együt­tesen rendezett a gyár mű­velődési házában. A gyár dolgozóin, az SZMBT helyi tagozatanak tagjain kívül nagy számban vettek részt ezen az össze­jövetelen olyan szovjet em­berek, akik együtt harcoltak régi idők idős magyar kom­munistáival a két nép sza­badságáért, a szocializmus, a kommunizmus győzelméért Megindult hangon emléke­zett vissza egykori turkesz­táni harcostársaira, az orosz forradalmárokkal együtt küz­dő hadifogolyból lett magyar vörösgárdistákra Ivan Kuc tábornok, akinek egységében a forradaimar huszárok har­coltak. Kuc tábornok évti­zedekkel később a Magyar­ország felszabadításáért ví­vott harcok egyik részt ve­vője, magas rangú parancs­noka volt, s ezekről az em­lékeiről is szólt. A magyar internacionalis­ták emlékét felkutató, kö­zös magyar—szovjet törté­nészexpedició eredményeiről az Októberi Forradalom Mú­zeumának tudományos mun­katársa. Irina Avcsina adott ismertetést. A Magyarország felszabadításáért vívott har­cok naojait elevenítette fel a találkozón a Szovjetunió egyik legtöbbet kitüntetett neplését mindkét országban. Moszkva közelében. a krasznogorszki körzet egyik munkástelepének 12 osztá-i lyos iskolája néhány év óta a magyar kommunista moz­galom kiváló harcosa, a ki­emelkedő internacionalista, a polgárháború, a spanyol polgárháború, a Magyaror­Szovjet—Magyar szág felszabadításáért vívott harcok egyik részt vevője: Sziklai Sándor nevét viseli. Irina Szoldatkina Komszo­mol-titkár elmondotta: a fiatalok akkor jutottak arra az elhatározásra, hogy isko­téséről, a párt évtizedes, har­cáról Andrej Puskás pro­fesszor. a történelemtudo­mányok doktora tartott elő­adást. A területi bizottságának elnökhelyette­se tolmácsolta. Köszöntötte a tanácskozás Iájuk a magyar munkásmoz résztvevőit a Magyar Nép- galom mártírjának nevét ve­köztársaság moszkvai nagy- szí fel, amikor kiderítették, követsége is. A Novosztyi hogy Sziklai Sándor ezen a Sajtóügynökség magvar településen készült fel a spa­szerkesztőségének vezetője, nyol polgárháború csatáira. Mihail Harlamov elmondot- A Szovjet—Magyar Bará­ta: a Novosztyi a maga esz- ti Társaság számos más ün­közeivel kívánja elősegíteni népségét is rendez az év­az évforduló méltó megün- fordulón. Tiltakozás a neiMegyver gyártása ellen # Onlden (MTI) A neutronfegyver nium hasadóanyagot mázó hordozófejének gyár­tására kapott megrendelést csütörtökön, a Colorado ál­energiaügyi pluló- nak. tartal­minisztérium­A holland parlament pén­tek hajnalban hosszú vita után határozatot fogadott el, Iámban levő Rocky Flats-i amelyben sajnálkozását fe­nukleáris fegyvereket gyártó jezi ki amiatt, hogy Carter üzem az Egyesült Államok elnük eJrendelte neutron­energiaügyi minisztériuma­tói. James Nicks. az üzem igazgatója jelentette be, hogy kereszténydemokrata Carter elnök - a neutron- balszárnyához tartozó fegyver bevezetéséhez szük­séges egyes alkatrészek gyár­tását. A szavazás során a párt több zó szerdai döntésének meg­felelően — adott utasítást • az MEGNYÍLT A DKP KONGRESSZUSA Pénteken Mannheimben megnyílt a Nemet Kommu­nista Párt (DKP) kongresz­át a Magyar *Népltoztáraasá'g Oktatási Minisztériumának 4 fegyver alkatrészei gyártásé- képviselg együtt szavazott az nak megkezdesere vonatko- ellenzékkel Emlékezetes, hogy márci­usban a héutrönfegyiter kér­dése már ellentéteket vál­tott ki a kormánykoalíció körében. Akkor a kormány nem volt hajlandó egyértel­műen állást foglalni a fegy­ver bevezetése ellen, amire Roelof Kruisinga keresz­ténydemokrata párti hadügy­miniszter lemondott tisztsé- í gérőL kozott az ott dolgozó szovjet, kubai és bolgár szakértőkkel. SEGÉLY VIETNAMNAK Hanoiban pénteken ünne­pélyes keretek között adták dötte megvitatja és jóvá­hagyja a párt új programját. ÁLLAMI ÉS EGYHÁZI KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT ROMÁBA II. János Pál pápa ünnepé­lyes beiktatására a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa és a kormány képvise­letében pénteken Rómába utazott Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke és Miklós Imre állam­titkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Palotás Re­zső, hazánk olaszországi nagy­követe Rómában csatlakozik a delegációhoz. Az ünnepi al­kalmon a magyarországi ró­mai katolikus egyházat Lélcai László bíboros, esztergomi ér­sek, a magyar katolikus püs­pöki kar elnöke vezetésével püspökkari seli. millió forint értékű köz segélyét. tanesz­A Nemzetközi Diákszövet­ség titkársága pénteken szék­helyéről, Prágából táviratot intézett James Carter ame­rikai elnökhöz, elítélte a neutronfegyver gyártása ügyében hozott legújabb in­tézkedéseket. béke forradaima 1. Előzmények: a dualista monarchia A soknemzetiségű Habs- főként társadalmi — rrfbrad- burzsoázia — bár gazdasági burg-monarchia múlt századi ványt konzervált kereteiben, ereje hatalmasan növekedett, korszerűsítése, az osztrák— Hogy, csak néhányat említ- s egyre erősebb befolyással magyar kétközpontos megöl- sünk: az udvar és az uralko- volt az országos ügyekre is dás "már születése pillanaté- dó szerepe; az arisztokrácia — a hagyományos vezető ré­ban izzó viták, sodródó érvek és általában a volt nemesi tegek politikai hatalmát nem és érzelmek kereszttüzébe ke- rétegek politikai-hatalmi túl- kérdőjelezte meg. sőt inkább rült. Az 1867-es Kiegyezés és súlya, a földkérdés megoldat- hozzájuk idomult, igyekezett a dualista államberendezke- Jansága, az egyházi befolyás velük összefonódni. Az úri dés, s egyben a polgárt átala- és a középkori szimbolika státuszt görcsös ragaszkodás­kulás adott lezárása ugyanis továbblépése' — vagyis álta- sal fenntartani igyekező kö­a száradok folyamán felhal- Iában a felülről kezdeménye- aéprétegek „krémje", az úgy­mozódott közép-kelet-európai zett felemás korszerűsítések nevezett dzsentri sem voltai­problémák jó részét nem ol- visszahúzó velejárói jellemez- kalmas a múlttal való radi­dotta meg. csupán a mélybe ték a dualista rendszert. kális szakításra, folytotta. Ezzel természetesen És a pozitívumok? A tőr- A korszak legszámosabb nemcsak elmérgesedésükhöz ténettudomány meglepető- és az országra legjellemzőbb járult hozzá végzetes módon, sünkre elég sokat produkált rétege a parasztság maradt, hanem új és önpusztító el- belőlük. (Bizonyos fokig ért- Differenciálódása és gyorsuló lentmondások kiinduló pont- hetővé téve az „elmúlt béke- tömeges nincstelenné válása jává is lett. . idők" nem feltétlenül és min- a kor alapvető társadalmi A fenti pármondatos jel- dig jogtalan nosztalgiáját.) problémájává merevedett. Az Iemzés — különösen a végki- Azonban rögtön jegyezzük iparfejlődés képtelen volt fel­fejlet, az I. világháború utáni meg: ezek az előnyök, ezek szívni a nagy infrastruktú­felbomlás ismeretében — meg- a pozitívumok a súlyos, orga- rális beruházások (vasútépí­lehetősen sötét képet fest nikus hátrányok aiapvetősé- tés, folyamszabályozás) után Ausztria—Magyarországról, gét alig kérdőjelezik meg. feleslegessé vált agrarprole­Amely kép természetesen így Nézzük Magyarországot, tár réteget. Minthogy a nagy­— eléggé egyoldalú is. Min- Mindenekelőtt a Kiegyezés birtok szilárd rátelepedése az denesetre, ha sorjában, a ne- nálunk konszolidálta a bim- országra a mégoly szerény gatívumokat és pozitivumo- bózó kapitalizmust és annak agrárreform legális lehetősé­kat, az előnyöket és a hátrá- minden előrevivő kedvezésé- gát is kizárta, egy jó részük­nyokat mérlegre téve vizsgál- vei félévszázados intenzív tö- nek nem maradt más, mint a juk a Monarchia teljesítmé- kés fejlődést tett lehetővé, kivándorlás... nyét, árnyaltabb összképet Egyben modern polgári álla- S a jövő hordozója, a mun­nyerünk. Nézzük először a mot és államháztartást alaki- kásosztály? Kialakuló elit­kétségtelen és meghatározó tott ki, ami különösen a tő- gárdája — a szakmunkásság negatívumokat. lünk keletebbre fekvő álla- — idegen (bevándorolt) ere­Ezek legelsője pedig, hogy mokkái való korabeli össze- detű és magas színvonalú a Habsburgok jogara alá szer- hasonlításban állja meg a volt. Am tömegeinek falusi veződő soknemzetiségű biro- próbát. származása és tanulatlan se­dalom a XVIII. századi di- A pozitívumok sem telje- gédmunkára alkalmazása nasztikus elveket testesitette sen egyértelműek. A duális- mar onmagaban is konzer­meg: az uralkodóház érdekei ta kori Magyarországon nem válta a kétlakisagot, az ag­kiemeltek és meghatározók a kétségtelen (bár örökölt ™rprp,®íár túlsúlyt. A mun­maradtak. Megalakulásával szerkezeti gyengeségek közölt kásosztály helyzetet és saja­tehát a korszerű nemzeti fej- végbemenő) gazdasági fejlő- tossagait mindenesetre a nyu­Iődés szempontjait érte sére- dés tényei váltak meghatáro- gat-eurőpainal kedvezőt­lent. Két „történelmi" és „ve- zóvá, hanem a társadalmi- nebb.ber"- szerkezeti-, mun­zető" nemzetiség, az összla- politikai szerkezet változáso- ka" es életkörülmények ha­kosságnak együtt is csak ki- kat zabolázó krónikus me- tározták meg. A kelet-euro­sebbségét kitevő osztrák és revségei. A volt feudális ural- P81 sajátosságnak tekinthető magyar megegyezésükkel és kodó osztályok megőrizték alacsonyabb szervezettseg pe­az úgynevezett közös ügyek- pozícióikat, sőt a korszak vé- dig nem tette lenetove a vi­kel (mindenekelőtt a hadse- gefeié még növelték is befő- szonyok akar nyugati típusu reggel és a tragikomikusam- lyásukat. Az uralkodó telje- Javulását, az ottani osztaly­bíciókkal hajszolt, egyre kor- sen kézben tartotta a hadse- harc eme nern elhanvagolha­szerűtlenebb nagyhatalmi reget és meghatározó szava t0 eredményét sem. Változást külpolitikával) biztosították a volt a külpolitika irányítása- ™ajd csak — időlegesen — a többi nemzetiség feletti to- ban. Az arisztokrácia „össz- forradalom hoz. vábbi uralmukat, az 1860-as monarchia", „merkantil" Sok ez? Tui sötét a kép? években már meg-megingó (iparral összefonódó) és „ag- ^ a feszítő erejű társadal­birodalom további fennállá- rárius" (a nagybirtok érde- mi ellentmondások sorában sát. Másként fogalmazva: az keit kormányzati politika méS nem is tettunk említést Osztrák—Magyar Monarchia rangiára emelő) csoportjai a nemzetiségi kérdésről... A egy feudális-dinasztikus in- majdhogynem csorbítatlan Kiegyezés elodázta ellent­tegráció továbbélő maradvá- hatalmat élveztek. A közép- mondasok leföbbje pedig ep­nya volt olyan időszakban, birtokosok megtartották vi­amikor az effaita képződmé- déki (megyei) irányító szere­nyek korszerűtlensége rö- püket. hamléptekkel bizonyosodott A nem a magyar társadn­be. Logikus volt tehát, hogy lomból szervesen kifejlődő, rengeteg feudális eredetű — eredetében jórészt idegen pen ez a probléma volt. Dérer Miklós Következik: Előzmények: háború és összeomlás Sarló Sándor: Visszapergető 2L Közelharcban A hír fröcskölő hirtelenséggel fúródott be a pi­kantériákra éhes fülekbe, s lefetyelésre késztet­te a nyár melegében lustálkodó nyelveket. Sut­togások, megbotránkozások, szörnyülködések, fe­csegések, izetlenkedések, trágárságok, perverzi­tások áradata hömpölygött a városban. Különö­delegáció képvi-1 sen az úriházakban, nemkülönben az egyházi | berkekben, szerzetesi rendekben, apácazárdák­ban, középiskolákban, védett intézményekben sürgött a szemforgatás, keresztvetés, álszenteske­dés. Pedig a hatóságok mint valami állami tit­kot őrizték a hírt, a törvény szigorával. A sajtó teljes egészében elhallgatta. Mégis, órák alatt vá­rosszerte köztudomásúvá vált, hogy egy tényleges huszár főhadnagy és egy nyolcadikos gimnazista úrilány kora reggel, a Stefánia sétány őre által egy bodzabokor alján „egyben" találtatott. Ezen rit­ka természeti tünemény csakis orvosi beavatko­zással volt megszüntethető, miután a mentők a közkórházba szállították az ifjú szerelmes párt, akire irigységgel gondoltak' nők és férfiak, az ötvenen felüL A lapok másnap, Hymen címmel, fizetett közleményben tették köztudomásúvá a snájdig főhadnagy és az úri kisasszony eljegyzé­sének tényét Az iméntiek felhánytorgatásával korántsem akarom beszennyezni városunk egykori nagy igé­nyű társadalmát. A lányok akkoriban még előírá­sosan őrizték szüzességüket, illetlen dolgokról be. szólniük sem volt szabad. Szerelem és erény kö­zel álltak egymáshoz. A szerelem egyféle világ­nézetet takart, a legszubjektívabb, legönzőbb, legzárkózottabb, legostobább, de mégis a leggyö­nyörűségesebb, legmámorosabb, legkábítobb, leg­VANCE MOSZKVÁBA ÉRKEZIK Ma délután érkezik Moszk­vába Cyrus Vance amerikai külügyminiszter, hogy foly­tassa a tárgyalásokat a szov­jet—amerikai kapcsolatok kérdéseiről, s mindenekelőtt a hadászati támadófegyverek korlátozásával foglalkozó megal lapod asról. TODOR ZS1VKOV ANGOLABÁN Tódor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnö­ke által vezetett bolgár párt­és kormányküldöttség pénte­ken látogatást tett a dél-an­golai Huila tartományban. Todor Zsivkov, akit útjara elkísért Agostinho Neto, az MPLA-Munkapárt KB elnö­ke, angolai államfő, Luban­góban és Humpatában talál­igézetesebb szemléletet. Én ls voltam szerelmes, éltem a szerelem zsibongásában, égető alázatá­ben. A lány, akit Ibolyának hívtak, egy Feketesas utcai lisztkereskedő lánya volt, szépséges anyá­val a háta mögött, angyali húgával az oldalán, teljességgel elvette az eszemet. Igen, mindent rajta keresztül láttam, hozzá igazítottam, neki tettem, alája rendeltem. Csak azért, hogy meg­foghassam a kezét, megérinthessem a bőrét, számba vehessem kisujjának egyetlen ízecskéjét, hogy hozzá hajolhassak, szagolhassam bőrének bódító kioárolgását. Mindez hosszú-hosszú szív­rabság dija volt. Mily lassan, aprólékosan, az imádatot tízezernyi picinyke részre elosztva ju­tottam el arcának megsimogatásáig, az első csó­kig! S ne tovább! — mondta nekem belül vala­mi. De mi volt az, ami mondta: gyávaság?, óva­tosság?, testi féltés?, szüzességének oltalmazása?, belém nevelt tartózkodás?, beteg aszexualitás? Máig sem tudom, mi volt, de sóváran visszakí­vánom. És sajná'om azokat a maiakat, akik nem esnek át a szerelemnek ezen a túlfűtött, varázsos játékán. Mi volt az mégis, ami kétesztendei szerelmi őrületemből, iszonyatos lelki fájdalmak közepette magamhoz térített? Ami kezembe adta a pisz­tolyt, fejembe lopta a gyilkos gondolatot? Ami­vel felmentem a Margit utcai lakásba, leányké­rőbe, azzal a szándékkal, hogy vagy-vagy, vagy eljegyzik velem a lányt, vagy golyót röpítek a szívembe? Ott a helyszínen! Legyenek ők tanúi halálomnak! Nos, nem haltam meg! V. úr, a kereskedő, pillanatok alatt a realitások kemény falához sze­gezett. Ibolya kezét nem tagadta meg, semmi ki­fogása — mondta — egy leendő házasság ellen, de ennek előbb meg kell teremteni az egziszten­ciális alapját. Ez a kifejezés életemben először vágott ily mélyen a húsomba. Ugyan miből fo­gom eltartani magamat és a feleségemet? A sze­relemtől megvakítva, értelmetlenül álltam ezen egyszerű kérdés előtt. — A költészetből megélni nem lehet — mondta a szeretetreméltó V. úr. S ez nekem ez ideig nem jutott eszembe! A munkanélküliség ragálya száz­ezerszám szedte áldozatait, a kapitalimus korgott a gyomrokban, rágta rongyainkat. Mégis azt gon­doltam, leszek valaki, olyan nincs, hogy semmi se legyek. V. úr észre térített, megfogtam saját hú­somat, jól belecsíptem, alaposan, végérvényesen. Miután megkértem a kezét — szakítottam imá­dottamrnal: nem mentem többé a Margit utcába. A világ más tájai felé kezdtem figyelni. És lettem valaki. Más alkalommal már megír­tam, hogyan akartam színész lenni, s hogyan let­tem mégis újságíró. De arról még nem számol­tam be, hogyan lett a Délmagyarországból Sze­ged, s a Szegedből újra Délmagyar ország. Pedig ez nem is érdektelen politikai, várostörténeti kér­dés. A Délmagyarország 1907-től 1919-ig jelent meg ellenzéki, baloldali radikális programmal. 1919 augusztusában, a proletárdiktatúra megdöntése után Pásztor József, a lao felelős szerkesztője, a fe­hérterror kilengései elől Bécsbe menekült. Ez időben a lapot Frank József szerkesztette, míg­nem Pásztor, aki a lap tulajdonosa is volt, 1919 őszén reményt vesztve lemondott a Délmagyar­ország további megjelentetéséről. Ettől kezdve 1922 áprilisáig a kurzusellenességet csak a Szegedi Napló képviselte Szegeden, helyt adva Móra Fe­renc ragyogó publicisztikájának. Ezenközben 1920-ban új napilap indult meg. új címmel, új szerkesztőkkel, új célkitűzésekkel: a SZEGED. A Szeged kezdetben a kormány által szubvencionált esti lap volt. amely a keresztény kurzus szélsősé­ges, jobboldali megnyilvánulásait letompítva, java­részt elhallgatva, helyt adott liberális megnyilat­kozásoknak is, a jogrend megszilárdítását szor­galmazta. A lapnak két szerkesztőt is adott vég­zete: az egyik Szilassy Caesar, mérsékeli jobbol­dali, a másik Vermes Ernő, mérsékelt baloldali irányzattal. így ment ez egészen az 1922. június 1-i parlamenti választásokat megelőző hetekig, amikor is Szilassy Caesar a székesfővárosba uta­zott, azzal a titkolt céllal, hogy a kormánypárti jelölt érdekében újabb anyagi támogatást járjon ki Eckhardt Tibor sajtófőnöknél a sajtópropa­ganda, vagyis a Szeged javára. (Folytatjuk^

Next

/
Oldalképek
Tartalom