Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-20 / 248. szám

68. évfolyam 248. szám 1978. október 20.f péntak Ára: 80 fillér VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! Az általános iskolai oktatás helyzete ma _ N Ülést tartott a Csongrád megyei tanács A Csongrád megyei tanács tegnap, csütörtökön Szegeden dr. Perjést László tanácsel­nök vezetésével ülésezett A testület munkájában részt vett dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bi­zottságának első titkára, dr. Petri Gábor, az Elnöki Ta­nács tagja, dr. Koncz János, a megyéi pártbizottság titká­ra, Csollák Gábor, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalának főosztály vezető jé, Nyilas De­zső, az Oktatási Minisztérium általános iskolai főosztályá­nak osztályvezetője, dr. Tőkés Ottó, az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal elnökhelyettese. A tanácsko­záson ott voltak a megye or­szággyűlési képviselői, a vé­resők, járások párt- és ta­nácsi vezetői, intézmények, üzemek meghívott vezetői, szocialista brigád vezetők, va­lamint általános iskolai igaz­gatók. A testület először sze­mélyi kérdésekben döntött, majd megvitatta és elfogad­ta a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékeny­ségéről szóló beszámolót, az általános iskolai oktatás helyzetéről, a tankötelezett­ségi törvény végrehajtásának tapasztalatairól készült je­lentést, környezet- és termé­szetvédelem helyzetéről, a tanács által a végrehajtó bi­zottságra átruházott hatáskö­rök gyakorlásáról szóló be­számolót, majd végül előter­jesztésekre és interpellációk­ra került sor. Siemélyi változások A testület először foglalko­zott a megyei választási el­nökság beszámolójával A 39 választókerületben elköltö­zés, lemondás, halálozás mi­att időközi választásokon új tanácstagoknak szavaztak bi­zalmat A hódmezővásárhelyi és a szegedi városi tanács is legutóbbi ülésén lemondás, illetve nyugdíjba vonulás mi­att új tagokat jelölt, válasz­tott a megyei tanácsba. A szegedi városi tanács Gyár­fás Mihályt, a megyei párt­bizottság titkárát, a vásárhe­lyi pedig dr. Petrik Istvánt Jelölte megyei tanácstagnak. A Hazafias Népfront me­gyei elnöksége nevében Nagy István elnök terjesztette a megyei tanács elé Kovács Imre általános elnökhelyet­tes korkedvezményes nyugdí­jaztatási kérelmét A nép­front megyei elnöke java­solta, hogy érdemei elisme­rése mellett a megyei tanács mentse fel Kovács Imrét tisztségéből és járuljon hoz­zá korkedvezményes nyug­díjaztatásához A bejelentés után Balogh László csongrá­di tanácstag kért szót, és méltatta Kovács Imre több évtizedes tanácsi munkáját A tv ács, érdemei elismerése mellett — számítva további tanácstagi munkájára — ok­tóber 19-ávej felmentette tisztsége alól az általános el­nökhelyettest. és 1979. április 1-i hatállyal hozzájárult kor­kedvezményes nyugdíjazta­tásához A népfront megyei elnökségének javaslatára dr. PetrUc Istvánt — aki eddig a megyei tanács vb pénzügyi osztályának vezetője volt — megválasztotta megyei ta­nácselnök-helyettesnek, s egyben felmentette korábbi beosztása aióL A népfront megyei elnök­sége nevében Nagy István javaslatot tett' a tanácsnak a nyugállományba vonulás miatt a végrehajtó bizottság­ban megüresedett hely be­töltésére A megyei taná-sa javaslattal egyetértve Gyár­fás Mihályt, a megyei párt­bizottság titkárát választotta a végrehajtó bizottság')^. A Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tagja, Eke István nyugállományba vonulása miatt bizottsági tagságáról lemondott. A KNÉB elnökével, s a megyei tanács vb-vel egyetértve a testület dr. Mayer Jánost, a vb pénzügyi osztályának he­lyettes vezetőjét választotta meg a NEB megyei tagjává. Az új tisztségviselők letették a hivatali esküt A megyei tanács a tanács jögi és igaz­gatási bizottsága új elnöké­nek megválasztotta dr. ör­dögh Piroska megyei tanács­tagot, illetve a tervgazdasági bizottság elnökének pedig dr. Petrik István megyei tanács­tagot Iskola és óvoda Igen érdekes és izgalmas vita bontakozott ki az álta­lános iskolai oktatás helyze­te, illetve a ta: kötelezettségi törvény végrehaj tó-tónak ta­pasztalatairól készült beszá­moló előterjesztése után," amelyhez szóbeli kiegészítést Szabó G. László megyei ta­nácselnök-helyettes fűzött. Az általános iskolai oktatás színvonala egyik kulcskérdé­se az oktatási, nevelési rend­szernek. Ezért is érthető a naeyfokú aktivitás. Csongrád megyében fel­gyorsult az iskolakörzetesítés. Kedvezően alakult az egy tanteremre eső tanulók száma. Az elmúlt tanévben ?7 általános iskolai tanu­lók 5,2 százaléka járt ösz­szevont tanulócsoportba, s a feltó tagozatosok 3.9 szá­zaléka nem részesült szak­rendszerű oktatásban. To­vábbra is gond, hogy még mindig 77 olvan tanyai is­kolai tanulócsoport van, amelyeknek a létszáma nem éri el a 20-at. Számítások szerint 1985-ben 25—30 al­só tagozatos tanyai iskola működik. Bármennyire is nagyarányú az iskolaépítés, az urbanizációs folyamat felgyorsulása következtében a városokban bizonyos fe­szültség jelentkezik. Egyre több iskola kényszerült át­térni a váltakozó rendszerű — délelőtt délután — taní­tásra. A demográfiai számí­tások szerint ez a feszültség fennmarad, hiszen az ál­talános iskolás korú gyere­kek száma, különösen Sze­geden, de a többi városban is emelkedik. Ezért min­dent el kell követni, hogy az V. ötéves tervben a terve­zett 182 tanterem meg­épüljön. Gondot okoz az iskolák­ban, hogy kevés a tor­naterem. A megyében 79 tornaterem van és sok he­lyen. különösen a kisebb te­lepüléseken a testnevelési órákat a művelődési házak nagytermeiben tartják. Több év óta érezhető a tanító­hiány. A tanács elsősorban ezt úgy próbálja enyhíte­ni. hogy ösztöndíjakat léte­sít és a nyugdíjkorhatárt el­ért munkaképes tanítókat to­vább foglalkoztatja. A pedagógusok többsége nő, de ez az arány nem mu­tatkozik meg az intéz­mények vezetésében Bár az utóbbi években előrelépés tapasztalható, azonban még mindig kevés a női iskola­igazgató. A megyében 703 általános iskolai diákotthon­férőhely van. A diákottho­nok. egy kivételével régi épületekben kaptak helyet, ezért a karbantartás sok gondot okoz. Tavaly kezdte meg működését a szegedi 272 férőhelyes diákotthon amely­nek fő feladata, hogy a ta­nyákon és a kis községek­ben élő tehetséges, elsősor­ban fizikai dolgozó szülők gyermekei számára jó ta­nulási feltételeket biztosít­son. A diákotthonban 110 középiskolást is elhelyez­tek. Az elmúlt tanévben több kollégiumban betöl­tetlen hely is volt A tapasz­talatok szerint a szülők a diákotthoni elhelyezés he­lyett inkább vállalják a gyermekek bejárását Ez összefüggésben van az-*al is, hogy javult a közlekedés és a tanyai szülők még min­dig igénybe veszik a gyer­mekek munkáját a háztáji gazdaságokban, háztartás­ban. A városok közül elsősor­ban Szegeden, Tarjánban és Felsővéroson zsúfoltak az is­kolák. A felső tagozatos ta­nulók többsége kénytelen a belvárosi iskolákba' járni. Odessza városrészben az is­kolai ellátottság az idén so­kat javult Ezen kívül Sze­geden még gondot okoz a belvárosi iskolák felúh'tá­sa. hiszen többségük évti­zedekkel ezelőtt egy időben épült, és állaguk egyszer­re romlott le Társadalmi segítség Tavaly több mint 900 új óvodai hellyel bővült ez az intézményhálózat a megyé­ben. Az V. ötéves tervre 3325 férőhely-fejlesztést irá­nyoztak elő, de várhatóan a tervidőszak végére 4200 óvodai hely épül. A tava­ly adatok szerint a megye óvodáskorú gyermekeinek 91 százaléka részesült óvo­dai nevelésben — megjegy­zendő, az országos arány 83 százalékos. Az erőfeszíté­sek ellenére még mindig je­lentős az elutasítottak ará­nya. Az. idén 2148 gyerme­ket férőhelyhiány miatt nem tudtak felvenni. Az elutasí­tottak arányát tekintve Csongrád megye a 17., Sze­ged az öt megyei város kö­zül a harmadik helyen álL A testület foglalkozott a napirend kapcsán az álta­lános iskolai neveléssel, s megállapította, hogy az 1972. év: párthatározat, majd a XI. kongresszus határoza­tai nyomán sokat korszerű­södött a nevelő munka. Mind több területen érvényesül a társadalom nevelő hatása is. Az egy üzem — egv iskola­mozgalom jól szolgálja a ta­nulók közösségi formálá­sát, az állampolgári neve­lést és a pályaválasztást Tavaly az általános iskolák 7 millió forint társadalmi segítséget kaptak az üze­mektől. Végül is a megyei tanács megállapította, hogy az általános Iskolák szemé­lyi, tárgyi és anyagi felté­telei a célkitűzéseknek meg­felelően, a lehetőségekké! összhangban fejlődtek. A testület felhívta a figyelmet a hiányosságok, a feszült­ségek felszámolására és ja­vasolta az illetékes szer­vek vizsgálják meg. miiven átmeneti megoldásokat le­het alkalmazni az óvod'k, .iskolák zsúfoltságának csök­kentésére. A tanács a. hatá­rozatban felhívja a figyel­met arra ls, hogy csökken­teni kell az iskolák között ma még meglevő szír vonal­beli különbségeket, 1980 ig t'gv kell be'?;E—IÍ az isko­lák körzetesítését, hogy va­lamennyi felső tago'ato<-. ta­nuló szakrendszerű olrtsttj. b"n része-üljöm valamint to­vábbi erőfeszítések szüksé­gesek a tanWo'ezettségi törvény teljesítésére. Vélemények, javaslatok E napirend vitájában dr. Dobóczki Károlyné (Szeged) a jobb óvodai ellátás miatt kért szót Link Mihály (Sze­ged-Dorozsma) hangsúlyozta a szabad idő tartalmas ki­használását. a gyerekek is­kolára való felkészítését a szemléltetőeszközök hiányát, az iskolaigazgatók adminiszt­ratív túlterhelését. Bárkai Mihilyné (szegedi fárás) a járás iskolaépítéseit, sport­pályák létesítését. óvodák bővítését ismertette. Morsch­hauser Józsefné (szegedi já­rás) a tanyai gyerekek hát­rányos helyzetéről, a szemé­lyiségformálásról beszélt Kovács József, a szegedi Szirmai iskola igazgatója az iskolahálózat fejlesztésének minőségi követelményeit hangsúlyozta. Dr. Koncz Já­nos felszólalásában foglalko­zott a tankötelezettségi tör­vénnyel. az oktató-nevelő munka körülményeivel, a ta­nyai kollégiumok feladatai­val. a tanyai iskolák körze­tesítésével, az ű.i városré­szekben épülő iskolákkal az állampolgári ismeretek okta­tásával. Dr. Pék Józsefné szentesi iskolaigazgató az új nevelési módszerekről be­szélt. Dr. Petri Gábor a munkára nevelés fontosságát húzta alá. Nyilas Dezső az oktatáspolitika fontosabb irányelveit emelte ki. Dr. Petrik Istvá.n az oktató-ne­velő munka gazdasági hátte­rét elemezte. A felveteti kérdésekre Szabó G. László válaszolt Az emberi környezet szennyezettsége mindenütt probléma. A testület áttekin­tette, hogy a környezet­szennyezés hogyan érinti a mezőgazdaságot, milyen a vizek minősége, a levegő tisztasága, az élővilág- és tájvédelem helyzete, a tele­pülés védelme. Az urbani­zációs ártalmakra hogyan reagál az ember, és az ártal­makat miként lehet kivéde­ni. A testület azokat a fel­adatokat konkretizálta, ame­lyeket a környezetvédelem­ben az eddigieknél még fo­kozottabb mértékben kell fi­gyelembe venni. E napirend vitájában felszólalt dr. Tő­kés Ottó, Balogh László (Csongrád), Szépfalusi Jó­zsef (ATIVIZIG), dr. Csáky Eva (Szeged). A kérdésekre, javaslatokra Gulyás Antal, a megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osz­tályának vezetője adott vá­laszt. Á Minisztertanács megvitatta Munkaszervezés az építőiparban A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­tanács c ütörtökön ü'é:t tartott. Az igazságügy-miniszter előterjesztésében a kormány megtárgyalta az új büntető törvénykönyv tervezetét és úgy határozott, hogy azt az országgyű'és elé terjeszti. Az építésüg"i és váro-fejle-ztési miniszter jelentést tett az ÉVM felügvele.e alá tartozó éoítő- és építőanyag-ipari vállalatok üzem- és munkaszervezési tevékenységéről, a to­vábbi fe'adatokról. A Minisztertanács a jelentést megtár­gyalta és elfogadta. A Borsod-Abaúj-Zemo'én mevvai tanács végrehajtó bi­zottsága be-zámo't tevékenységéről, a me-ve helyzetéről, különös tekín'ettel az V. ötéves tervben előírt tanácsi be­ruházások időarányos megvalósítására. A kormány a be­számolót jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt Az iparág gondjai, eredményei A házgyárral és központi teleppel rendelkező, s a kor­szerű épitési módszereket al­kalmazó vállalatoknál az át­lagosnál gyorsabban javult az üzem- és munkaszervezés — állapítja meg a Minisz­tertanács elé terjesztett je­lentés, amely az építő- és építőanyag-ipari vállalatok J szervező munkájának hely­' cetéről és a fejlesztési fel­adatokról adott áttekintést. A korszerű építési eljárá­-ók. az éoítésiparosítás leg­hatékonyabb módszer': i ugyanis a magasabb techni­ksi színvonal természeté­ből fakadóan megkövetelik, szinte rákényszerítik a ter­melés irán-'ítóit a munka­menetek jobb összehango­lására, a fejlett szervezési módszerek alkalmazására, tzy a házgyárakkal dolgo­zó és a házgyári terméke­ket felhasználó, valamint a könnyűszerkezetes fejlesz­tésben részt vevő vállalatok­nál lényegében általánossá vált a számítógépes terme­'.ésprogramozás, A munka- és üzemszer­vezés fejlődésének üteme azonban vállalatonként, vál­lalatcsoportonként az indo­koltnál is nagyobb különb­ségeket, eltéréseket mutat, s ennélfogva együttműkö­désük szervezettsége — bár értek el sok eredménvt — még mindig nem kielégítő, viszonylag alacsony színvo­nalú. Az építőiparban a fi­zikai dolgozóknak mind­össze 6—7 százalékát fog­lalkoztatják több műszakos munkarendben, elsősorban a házgyárakban, a panelek, szerelésén és a nagyberuhá­zások építkezésein. A mun­kerőgondok. a lakóterületet zavaró környezeti hatá­sok és más építőipari sa­játosságok miatt azonban csak l?ssú ütemben le­het tovább szélesíteni a több műszakos építést. A munkás? c rve7-ás fejlesztésé­ben rejlő nagyobb lehető­séjrekre utal. hogy a kor­szerű megoldásokkal tavaly már 11G7 dolgozó munká­ját takarították meg. A ház­gyári lakások építéséhez szükséges munkaidő két éi> alatt átlagosan 108,8 óráv^ csökkent. A cementgyártás­ban az élőmunka-ráfordítás 20. a téglagyártásban 8.8 százalékkal mérséklődött. J6 eredményekkel biztat a Hajdú, a Fejér, a Bács me­gyei és a Dél-magyarországi Építőipari Vállalat k" 'de mén vetés ének, a termelői >gyj ségekre kialakított iróiví-' tási. gazdálkodási és érde­keltségi rendszerének or­szágos kiterjesztése. n 'I •• I •• 11 f Probacolopozes i Próbacö öpözé t végez a DÉLÉP Balla István szocialista brigádja a toendő könyvtár és levá.'tár helyén. Tíz da-ab, II mc'er rréy és 60 centi átroé-ő.tű vasbeton cö'öpöt készí­tettek, ame'yet ma»d nyo"*á-próMval vizsgálnak meg. Fel­vételünket a cölöpözésről készítettük

Next

/
Oldalképek
Tartalom