Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-18 / 246. szám

Szerda, 1978. október 18. 5 Mamák és gondok Az elszigetelődés ellen „Nehéz ma nőnek lenni" — mondogatják, nem panaszképpen, az asszonypk. S nem is a fiatalabbak, hanem éppen a nagymamakorba érők, akik szintén nem leányálomba illő körülmények között nevelték föl gyerekeiket, bennünket. Gsupa ellentmondás a mai asszonysors. Az emberhez méltó, teljes értékű élet feltételei adottak: a tanulás, a munka — a hivatásszeretettel űzött munka — reális lehetőség a nők számára is. De nem kevésbé hajtja őket az anyaság szépséges feladata evem, mint korábban. Telhetetlen a mai asszonynép: mindent akar. De győzi-e? Győznie kell, és képes is erre. Nem azért, mert valamiféle bűvös forrás állandóan táplálja energiáit. A társadalmi segítség az, amely néljíül nem tud úrrá lenni megszaporodott gondjain. Sok idegen ország asszonyai számára mesébe illő ajándék nálunk a gyermekgondozási segély. Pedig nagyon Is élő valóság. Erényeivel és eredeti szándékaitól némileg eltérítő gyengéivel együtt Hogy milyen testet-lelket kibérelő állapot kismamának lenni, az tudja jól, akinek gyereke van. Az első hónapokban. az első egy-két évben biztos, hogy nemigen enged magához közel férkőzni másféle gondolatokat, tetteket, legfeljebb csak módjával. Végső soron a gyerek ápolása, harmonikus fejlődése a cél. De tény az is, hogy nagy ára van ennek, ha a gazdálkodás észjárásával gondolkodunk. A munkahelynek hiányzik az anyává vált, jó felkészültségű szövőnő, a tanár, az orvos. Helyettesítésük vagy jól megoldható vagy sem. S az is kár. ha egvhárom éven át felé sem néz munkahelyének a csak a gyerekével elfoglalt szakember. Az új technológiáról, új intézkedésekről nem szerez tudomást, visszatérve pedig alig tud megküzdeni a fölhalmozódott újdonságokkal. De elzáródik a lakást és a szűkebb, a tágabb környezetet összekötő csatorna is, nemegyszer megbénul az emberek közötti mozgás, a kapcsolatteremtés képessége is. Nem jó ez az elsz'getelődés sem az anyának, sem a nagy közösségnek, talán a gyereknek sem. Az országos fölmérés részeként Szentesen. Csongrádon és Mindszenten végzett tájékozódás is hasonló tanulságokkal szolgált. Szentesen ugyan a megkérdezett 204 otthon maradt édesanya közül 172 rendszeresen vagy alkalmanként kapcsolatban van munkahelyével Arra azonban nem futja sem az idejükből, sem az erejükből, hogy a társadalmi és tömegszervezetek rendezvényein jelen legyenek. Csaknem százan el is zárkóznak ettől. A gyerek, a háztartás A filmszalag bűvöletében „A technikai dolgok mindig vonzottak, a számomra új, ismeretlen iránt mindig érdeklődtem. Lefényképeztem valakit vagy valamit és előhívattam. Először ez a tudomány is elég volt, később nem elégedtem meg ennyivel. Hívótankot, nagyítót vettem, és magam kezdtem kidolgozni a saját munkámat, az első fázistól az utolsóig mindept magam csináltam ... Túravezető tanfolyamra jártam, a kirándulásokon figyeltem fel a felhúzható, zúgó filmfelvevőre. Láttam, hogy amíg én egyegy pillanatot örökítek meg, a filmfelvevővel egész eseménysort lehet felvenni. Ismét felülkerekedett a technikai érd—iődésem... Először családi filmeket készítettem, a tandíjat megfizettem. Elég sok filmet elrontottam, amíg nem ismertem meg teljesen a gépet és a módszert, ahogyan filmet kell készíteni. Amatőrfilmes tanfolyam indult a Juhász Gyula Művelődési Központban és erre jelentkeztem." Balogh Ferenc vallomása többé-kevésbé tipikus. Nem is akkor lettem biztos ebben, amikor a piros fedelű füzetben elolvastam írását: Hogyan lettem amatőrfilmes? Inkább amikor a művelődési központ egyik alacsony, emeleti termében a hosszú asztal körül ülő. különböző korú. de azonos bűvöletben élő emberekkel beszéltem. Tizenöt évvel ezelőtt kezdődött. Megfelelő helyiség és technikai felszerelés nélkül. Teltek az évek: esztétikai, technikai kérdésekről tartottak előadásokat — és természetesen vetítettek. Saját filmjeiket. (Évente átlagosan 20—25-öt készít a harminctagú közösség.) Az olajosok életéről, a kukoricanemesítésről, a szegedi régi mesterségekről és még sok másról. Film készül a művelődési központ ifjúsági klubjáról, kiállításairól. Aki különösen gazdag ötletekben, animációs filmet forgathat. Dokumentum-, játékfilmes is akad. Sőt olyan is. aki humoros alkotásokat készít. Dolgoztak, dolgoznak a tévé körzeti stúdiójának is. Kapcsolatot tartanak a neves pécsi Ixilon stúdióval. a győriekkel, a hajdúböszörményiekkel. És — a Balázs Béla Stúdióval, melynek tagjai évente több alkalommal is vetítést rendeznek a klub számára. Tavaly a városi tanács művelődésügyi osztályával közösen hirdettek pályázatot, s az elsődíias Kiss Károly Kalit című filmiével idén a Bakuban megrendezett Unica nemzetközi amatőrfilm-fesztiválon bronzérmet nyert. S még néhány széo siker: ezüstdíi az Allos nemzetközi fesztiválon, nagydíj és harmadik díi az országos egészségügyi fesztiválon. Az említett piros füzet — az amatőrfilm klub módszertani kiadványa. Érdemes még idézni belőle néhány sort: „Nincs az a hivatásos filmes, aki az én foglalkozásomat, az én környezetemet, barátaimat, városomat, Tiszámat nálam jobban ismerné és élvezné. Azok a gondolatok szüljenek filmet, amelyek minket érdekelnek, feszítenek." D. L. valóban igényli az anya otthoni jelenlétét, némi magyarázat lehet ez az elzárkózásra. De a szabad idő — ha marad ilyen — kihasználása már igényesség kérdése. Mindössze húszan vesznek részt iskolai továbbképzésben, a legtöbben kézimunkázással töltik el a szabad órákat Ugyanakkor igaz az is: a továbbtanulás szándéka jóval több asszonyban él, csaknem 30 százalékuk foglalkozik a gondolattal. A megkérdezett anyák fele pedig szívesen hallgatna a gyermekneveléssel, az ápolással kapcsolatos előadásokat, eljárna szabás-varrás tanfolyamra. Ugyanakkor Mindszenten, amikor a népfront javaslatára ötféle szakmunkás vizsgára fölkészítő tanfolyamot indítottak, a gyes-en levő mamák közül senki nem jelentkezett. Ide nem mentek el. De elmentek a fővédőnő által szervezett kismamaklubba, a szentesiek a szülők akadémiájára, s Csongrádon, Kisteleken, Derekegyházán is működik sikeres kismamaklub. Szegednek követni kellene a jó példát: töri is ezen a fejét a népfront nőbizottsága. Nehéz persze okosnak lenni. Annyi bizonyos: egyetlen intézmény, társadalmi és tömegszervezet nem képes föloldani ezeket az ellentmondásokat. De sokat tehetnek a munkahelyek saját dolgozóikért. Lennének édesanyák, akik anyagi gondjaik vagy éppen az idegőrlő elszigetelődés miatt szívesen szakítanák meg a gyes-t. Meg kellene adni ennek a lehetőségét. De tudni kell: első a gyerek. Az ő elhelyezéséről gondoskodjék a vállalat. Aki pedig elszánja magát, hogv három évig még „összenő" csemetéjével, azt vallja addig is saját családtagjának a munkahely. De a rokoni érzés, a vonzódás csak' akkor lesz kölcsönös, ha a gyereket is befogadja. Magyarán: ha a mamát elvárják, hívják a gyerekét is. S ez érvényes a társadalmi szervezetek kezdeményezéseire is: bármilyen előadásra, rendezvényre invitálják a kismamát, tartsák szem előtt: cselekedeteinek rugója az anyai érzés és a felelősség. Ha ezen a kettőn nem esik csorba — tudja, gyermeke jó kezekben van. jól érzi magát —, szívesen adja át magát a tájékozódásnak, a tanulásnak, akár a kikapcsolódó szórkozásnak is. A szegedi, oly régen vajúdó kismama klub akkor születik meg, és akkor lesz életképes, ha kisgyerekek klubjává is válik. Chikán Ágnes Filmsikerek A Pannón'a An'máclósfilm Stúdió újabb nemzetközi siker -ket ért el rövidfilmjeivel. A barcelonai nemzetközi filmfesztiválon harmadik díjat nyert Kovács István „Változó idők" című animációs filmje. Az ezzel csaknem egy időben rendezett thesszaloniki filmfesztiválon kettős magyar siker született: Varsányi Ferenc „Irka-firka" című filmje kitüntető oklevelet kapott, a Pannónia Animációsfilm Stúdió filmjeiből készült összeállítás pedig magas művészi színvonaláért a zsűri különdíját nyerte él, Az MTESZ rendezvényei Szegeden, a Technika Házában ma délután 13 óra 30-kor tartja vezetőségi ülését a Magyarhoni Földtani Társulat alföldi területi szervezete. amely megtárgyalja a geológus szakember-ellátottság helyzetét Holnap, szerdán délután a Gépipari Tudományos Egyesület szegedi szervezetének tűzvédelmi szakbizottsága „Korszerű tűzoltóanyagok és oltási eljárások" címmel a Saeged-Algyő tűzoltóparancsnokságon előadást és tűzoltási bemutatót tart. A rendezvény résztvevőit a Technika Háza elől 14 órakor autóbusz szállítja a bemutató színhelyére. Köszönet társadalmi munkáért A megyei tanács és az MSZMP Csongrád megyei tanácsi apparátusi bizottságának köszönete Csongrád megyében széles körű társadalmi összefogás bontakozott ki a szociális otthonban élők helyzetének javításáért. Ennek során átalakítják az Asotthalomirodasori tanyai iskolát szociális otthonná. Az egyik legsürgetőbb teendő volt, hogy határidőre elkészüljön az épület fűtéséhez elengedhetetlenül szükséges két kazán. Az orosházi Kazánépítő Szövetkezet és a szegedi Kazánjavító Iparj Szövetkezet vezetői, dolgozói megértést tanúsítottak a társadalmi akció iránt. Vállalták, hogy társadalmi munkában, kommunista szombatokon elkészítik a két, egyenkent hatvanezer kalóriás kazánt. ígéretüket teljesítették, s ezzel jelentős mértékben meggyorsították az átalakítás munkálatait. Áldozatkészségükért, önzetlenségükért a Csongrád megyei tanács és az MSZMP Csongrád megyei tanácsi apparátusi bizottsága elismerését és köszönetét fejezi ki. Kiállítási naplá Heileremlékkiállítás Nem Szeged fia volt. neve, rövid élete és alkotásai mégis összeforrtak Szegeddel, a Tiszával, Tápéval. Heller Ödön a szegedi képzőművészet történetének tragikus sorsú alakja 100 éve. 1878. november 21-én született Budapesten. Bár kereskedelmi érettségit tett és tisztviselőként dolgozott, festőrokonai sikerén fölbuzdulva ő is az ecset és paletta vonzásába került. Festővé válásának állomása Vajda Zsigmond festőiskolája, müncheni és párizsi tanulmányútja és két nagybányai nyár. 1908-ban érkezett Szegedre a baloldali érzelmű kedves fiatalember, akit barátjául fogadott Juhász Gyula és Móra Ferenc. Nagyon megszerette Tápét, ahol műtermes házat épített, s képein megörökítette a tápéi embereket, a táoéi élet megannyi jellemző mozzanatát. Heller a szegedi képzőművészet történetének korán elhunyt tehetségeinek sorát gyarapította. 1921 júniusában Tápé határában meggyilkolták. A Tisza-parti töltésen kerékpárral haladt Szeged felé. amikor orgyilkosok fejbe lőtték, s holttestét a folyóba dobták. A gyilkosságot fehér tisztek és katonák követték el, mint a szegedi tisztikar forradalmasításával vádolt Tabody Zsolt és Detre Béla elleni bűnper koronatanúját. A sírnál Juhász Gyula többek között ezeket mondta: „Nem mondok örökre búcsút, mert ami benned szépség, igazság és érték, az tovább él vásznaid napfényében és színeiben .., Tragédiád volt, hogy éppen az a Szőke Tisza ringatott utoljára, amelyről annyit álmodozott ihletett lelked, és most ölére fogad a magyar rög is, amelynek lüktetése annyiszor visszadobbant a te művész szívedben." Móra a tragikus haláleset kapcsán írta A festő halála című regényét, melynek később Négy apának egy leánya címet adott, ö írta azt is Heller halálakor, hogy „elment oda, ahol a halászképekhez az apostolok állnak modellt". Heller Ödön születésének 100. évfordulójára összegyűjtötték és a tápéi Juhász Gyula Művelődési Házban emlékkiállításon bemutatlák Heller napsugaras vásznait, portréit, a tiszai tájakat, a tápéi lányokat ábrázoló alkotásait. A lírai realizmus szegedi képviselője nem teljesíthette ki művészetét, de alkotásai biztos kezű mesterre, tehetséges művészre vallanak. Nemrégiben Szőri József emlékkiállításán adózhattunk a szegedi képzőművészet örökhagyóinak, most Heller Ödön alkotásai is bizonyítják, hogy sokkal gazdagabb ez a hagyaték, mint amennyire ismerjük, mint amennyire a köztudatban éL Ha nem lenne hálátlan az utókor, szobrot állítana a miniszatyor ismeretlen föltaiálójanak. Becsülöm annyira, mint a szervo-kormány kitalálóját, bár tudom, emennek buszvezetők áldják a kezét. Akárhogy csavarom a kis szatyrot, se fának, se falnak nem megyek vele, legföljebb zsebkendő helyett kapom elő, ha hirtelen rámjön a tüszszentés. Annál az összecsukható esernyőnél pedig sokkal többre tartom, amelyiket ánnyira sikerült tökéletesíteni hogy összecsukni ugyan pillanatok alatt lehet, de ha ki akarod nyitni, jaj, régen bőrig áztál, mire sikerül. Cipelni ezt a kis szatyrot ts könnyű, telerakni nehéz. Ha hinni lehet az emberiség fejlődésében — miszerint minden szervünk a célszerűség jegyében jött létre —, hamarosan háromkezű lesz az utód: kettővel fogja a szaityor fülét, a harmadikkal peIdig rakja bele a sajtot meg Kampó a túrót. Leleményes emberek nem várták meg a lassű és bizonytalan fejlődést, a harmadik kéz pótlására kis kampót szereltek az új áruházak rakodó pultjaira, övék a Kossuth-díj. ez megint szenzációs találmány. Jön a kedves vevő rakott kosárral, nincs gondja az átömlesztéssel. Fölakasztja az egyik fülét — még mindig a szatyorról van szó —, és akár fütyürészhetne Is, ha a káromkodás ingere félbe nem szakítaná. • Tojást rak az egyik, és megrémül, mert lába előtt látja mind a tízet. Legalább megtudja, volt-e benne csibe. A másik a büdös pálinkát ejti el, a harmadik kezéből az étolaj ugrik a földre. Mert az egyik boltban elegáns a vezető, és nem engedett föl. rakni mást, csak a ruhafogas kampóját. Kiderült hosszú kísérletek után, más a zakó és más a szatyor, de minden évben nem szerezhetünk új fogast, tessék elviselni, ahogy van. A másik boltban a pult ment tönkre a kampó alatt, minden eresztéke meg'azult, legföljebb az enyvet viselné el valahogy. A harmadikban olyan kicsike kis kampók állnak sorban — fő az elegancia! — mintha gombostűből hajlították volna mindet. Ide jött a pálinkás ember, áremelés után. Panasz nincs, pénztár után vagyunk, semmiféle reklamációnak helye nincs. Különben is. öreg szatyrok lennénk, mire a magyarázatokból kifogyna az ellenfél, ezért tisztelettel kérem, szervezzünk társadalmi munkát. Három kampós szegem nekem Is van, kalapácsot viszek, ha megengedik, akár ökröt is lehet akasztani rá. H, D„ Megyei szakszervezeti nap Szegeden tegnap a Vídia Kereskedelmi Vállalat klubhelyiségében dr. Sebők Éva, a KPVDSZ Központi Vezetőségének titkára adott tájékoztatást a megyei szakszervezeti nap alkalmából a XXXII. kongresszus óta végzett munkáról, és a soron következő feladatokról. tankönyveiméleti tanácskozás Korunkban sem veszített jelentőségéből a tankönyv, az oktatásban változatlanul nélkülözhetetlen szerepet tölt be. Ennek a gondolatnak a jegyében kezdődött meg Budapesten, az Országos Pedagógiai Intézetben nyolc szocialista ország tankönyvkiadó szakembereinek tanácskozása. A tankönyvelméleti tanácskozást Paál Rózsa, a Kulturális Minisztérium Kiadói Főigazgatóságának főigazgató-helyettese nyitotta meg. Az Oktatási Minisztérium és az Országos Pedagógiai Intézet nevében Miklósvárt Sándor, az OPI főigazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd Petkó András, a Tankönyvkiadó Vállalat igazgatója „A tankönyvkiadók felelőssége és együttműködése a szocialista nevelés szolgálatában" címmel tartott előadást. A korszerű tankönyvről Hinora Sándor, a kiadó irodalmi vezetője tartott előadást. Az elkövetkező napokon a külföldi delegációk képviselői fejtik ki véleményüket a két fő témáról (MTI) Díszdoktoravatás A bölcsészettudományok tiszteletbeli doktorává avatták kedden az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Giulio Carlo Argan egyetemi tanárt, Róma főpolgármesterét. Az egyetemi tanács nyilvános ünnepi közgyűlésén részt vett Komidesz Mihály, az MSZMP KB isztályvezetője. Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke. Gosztonyi János okatósi államtitkár, jelen volt Vardo Oliveti, az Olasz Cöztársaság ideiglenes ügy/ivője. Eörsi Gyula rektor köszöntője után Szathmári István, a bölcsészettudományi kar dékánja ismertette a díszdoktorjelölt tudományos tevékenységét.