Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-15 / 244. szám

VasSrnan, 1978. olc'ó^or IS. 3 A szegedi tárásban Kedvez az idő az őszi munkáknak Befejezés előtt az almaszüret Balástyán, a Móra Ferenc Tsz- ben Szántás, vetés, betakarítás. A szegedi járás mezőgazdasági üzemeiben most ezek a legfőbb teendők. Az őszi kampányidőszak sikere azonban nagyban függ a jó szervezéstől, az erők megfelelő összpontosításától. A mezőgazdasági munkások mellett diákok és katonák is részt vesznek az ősziek betakarításában. A termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban a mostani kedvező időjárást igyekeznek kihasználni, s teljes lendülettel végzik a soron következő munkákat. Az őszi gabona vetésteitüeltének több mint 60 százalékát, összesen 15 ezer 108 hektáron már elvégezték a mélyszántást a szegedi járásban, s megfelelően előkészítettek a területet az őszi vetéshez. Ezzel egy időben megindulhattak a vetőgépek. Jelenleg a vetésterület 80 százalékán, 1781 hektáron már a földbe került az őszi árpa magja. Az őszi búza vetése még lassan halad, a tervezett 13 ezer 130 hektárból még csak 3000 hektárnyit vetettek be. Jól halad viszont a rozs vetése A környező termelőszövetkezetekben már a tavaszi növények elé is szántják a területeket. Az őszi mélyszántás azonban nem halad olvan jól, mint kellene. Késlelteti a szántók munkáját, hogy az őszi termények a szokásosnál lényegesen később érnek, s a betakarítási idő elcsús~ott. Sok üzemben módosítani kellett a korábbi vetésterületet is emiatt. A késői érésű kukorica után például már nem készíthető megtelelő magágy az őszi gabona vetéséhez. Jól halad körnvékünkön a betakarítás. A fűszerpaprika. tájkörzetünk hagyományos növénye már mindenütt pirosl'k. Az FZB típusú szedőkombájnok hozzákezdhetnek a fűszerpaprika betakarításához. A szedőgépek előtt azonban a korai érésű paprikaesöveket kézzel szüretelték le, mert ezekből készíthető a legjobb minőségű paprikaőrleménv. A paradicsompaprika évek óta nagyon fontos exportcikkünk. A kedvező idő hatására mindenütt pirosodik, így szüretelését elkezdhették a gazdaságok. A gyümölcsöskertekben viszont lassan elfogy a szednivaló. Már csak a téli alma egv része vár a betakarít* :ra. A Van még bőven szednivaló burgonya. A szegedi járás termelőszövetkezeteiben eddig csak a vetésterület 60—65 százalékáról, öszSTsen ezer hektárról takarították be sikeresen a burgonyát. Továbbra is lar.ren halad a kukoricatörés. Ennek oka, hogy mag*,s a kukorica nedvességtartalma. Befejezéshez közeledik viszont az egyik legfontosabb szálas takarmány, a silókukorica betakarítása. Október 19—20.: Országos tanácskozás a szocialista hazaüságról A magyar munkásmozgalom szarepe nemzeti történelmünk alakításában — ez lesz a témája az idén a szocialista hazriHoág kérdéseivel foglalkozó országos tanácskozásnak. Az október 19—20-án lezajló konferencia színhelye, a hagyományaihoz hívón az idén is Bgar lesz. A szocialista hazafiság egri fórumának ez évi témaköre szorosan kapcsolódik a Kommunisták Magyarországi Pántja megalakulásának, továbbá az "szirózsás forrada'am és a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulóiához. A rendezvény október 19-ón 10 órakor katonai díezelgéesel kezdődik. A tanácskozásra a városi tanács székházának dísztermében 'serül sor. Elméleti szakemberek, pártmunkások történészeik, művészére írók, pedagógusok, szocialista brigárlagok, szellemi életünk valamennyi területének képviselői részt vesznek a munkáiéban. Ez a1 kai ómmal adják át a hazafias és honvédelmi nevelés kiemelkedő I munkásai számára alapított nívódíiakat és pályadíjakat. Megtelsn-'ík a konferencia deiére a korábbi tanácskozások írásos dokumentumait magában foglaló kötet is. (MTI) Egy hétig Megkezdődtek a kisteleki napok ^IfP ll|fp Verseny és minőség tet adtak át a nagyközség Métáért sokat fáradozó szocialista brigádoknak, embereknek. ! Ezután több kiállítás nyíl' szegedi járásban talél'-ató |a kisteleki napok keretében Részlet a művelődési házban levő kiállításról Tegnap, szombaton meg- baráti találkozót tartottak, a kezdődtek a kisteleki napok. Magyar—Szovjet Barátság E rendezvénysorozattal két- Tsz-ben. évenként ad számot a nagy- A jövő héten többek kö. 1 , eleterol, fejlodeserol. zött amat5r művészeti csoA mostani esemenyek sora portok ^ a fiatalok úttörők unneoi falugyulessel indult. é5 veteránok adnak egymásDr. Kiss Imre a sZegedi já- Dak taIálkozót. Megünneplik hlvatal elno:<e nyitotta Kistelek fölszabadulásának meg a nyolc naoig tartó ese- 34 év£ordulóját. Szövetkezet" menysorozatot. Rész vett az he;et tartanak a műszaki annepsegen Krasznai Mihály, áruházban. Ifiúsági fórumot a jaras! pártbizottság osz- zená- irodaimi délutánt, mű;alyvezetője es Osz Károly soroj divatfcemutatót és aszV,H3f-iast,NeniTont megyei faltrajzversenyt rendeznek, atxarhelyettese is. Emlektár- Köszöntik a 25 éves gimnágyakat, jutalmakat, okieve- ziumot 6 A kisteleki napok eseménysorozata egy hét múlva vasárnap ér véget. sem lehet lej íratni. Csak azt a „versenyt", amelyik nem verseny. De azt aztán nng/on. Az o'imoiát például, ha megszakadnánk az cr'lködéstől, akkor sem tudnánk látszatjátéknak, formalista ugrándozásnak nevezni. Még a legutóbbi labdarúg >-viiápba'nok:ágot sem, ha mondjuk, „kikapcsoljuh" színeinket. Csakhogy ott sem a színe'kel volt a baj... De hagyjuk ezt a szakemberek-e. A versenv lényege az, hogy megmutassam, mit tudok: összevessem fizikai, szellemi képességeimet másokéval, s az .ütközetben" győzni akarjak. S hogy közösséggé forrva, nagyobb kilátásokkal kecsegtet a győzelem? Ez nem lehet vitás. Ámbár olyan kapukat döngetek, amelyek előtt — bocsássa meg a világ — még az újságírók nagy része is fásultan ereszti v-sza övébe buzogányát. Nem véletlenül. És nem is azért, mert lebecsüli a versenyt. A formalizmustól viszolyog néha, a látszatsikerektöl, rem mintha nem volnának valódiak is. De azért hadd kockáztassam me®: minden év véri beszámoló, minden értékelés, minden je'entés pozitívuma ellenére, vallduk meg. hogy a munkaversenyt egy icipicikét lejárattuk. Ne higgyék, hogy azokat hívom „tetemre", akik ve-senve-nek és versenyeznének. Valahol másutt van a baj. Szándékosan kerülöm a helyszíneket. Nem mondok számokat sem. bár ezernyi is eliut hoz7-'m. A statisztikák láttán egyesek dörzsölik a tenyerüket, hogy lám. ezt produkáltuk (ne értsék félre; nem ők a munkások!); mások elismerően, néha kétkedve fogadiák. És megint mázok arra gondolnak: milyen hallatlanul szép és nemes mozgalom a szocialista munkaverseny. Az volna, ha nem lehetne csak úgy egyszerűen „kipipálni"; ha többet hozna a konyhára: ha a jó munkás, a jó brigád naggyá nőne a rosszal, a lustával, a kevésbé odaadóval szemben, és uram bocsá' (a szocialista bérezés szellemében) még sokkal jobban is élne. Csak azért, hogy lássa: érdemes „hajtani". Azt mondiák: nem így van? Lehetséges. Mégis gyanítom, hogy a versenyt, amelyet munlMversenynek nevezünk — és ráadásul szoc'alistának — egy kicsit megfontoltabban is lehetne szervezni, vagv ha úgv tetszik: komolyabban venni. Ne higgyék, hogy kötözködöm: jót akarok. Nem hiszem, hogy valaki is szívesen küzdene kilátástalanul, mondtuk futna ötezer métert, ha nem tudná, hogy hol van a cél... Márpedig meggyőződésem, hogy ettől a bizonytalanságtól van a „kalamajka". És ettől a formalizmus is. Képzeljék el, mi lenne, ha egv szoc'alista brigád keretében, mondjuk, azt vállalnám, hogy időnként szenvedélyesen megveregetem az irógén klaviatúráját? Ugye, nincs félreértés? Dolgoznék a fizetésemért. Ha erősebben ütném a betűt. át vágná a Daoírt. tehát nem eredményt érnék el. hanem kárt okoznék. Ha sehogyan sem tenném? Akkor nem érdemelném meg a fizetésemet. Az a baj (és mórt tessék jól figyelni), hogy ettől függetlenül ugyanazt a pénzt kavn ím... De azért egyetértek Önökkel: ne humorizáljunk. A munkaverseny komoly, vagy azzá lehetne, ha pontosan meghatároznák. hogy mi a cél. Különben nem tudnak az emberek ..futni vagy ugrani". Azaz, képtelenek megmutatni, hogy mit tudnak. (És tudnak-e egváltalánc) A téma a munkahelyeken. az üzemben, a vállalatnál — és a társadalomban — sokkal komolyabb annál, mintsem hogv megtűrhetné az ironikus hangvételt. Belátom „bűnömet"; máris kiestem a versenyből. De hadd mondjak még el néhány apróságot, amely évek óta foglalkoztat. Nem-ériben azt hallottam egy értekezleten. v*ogv „kö-ni/tt volt tavaly, mert a Naoy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére indítottunk munkarerraryt, s az eredmény lev.vügzö volt. Az idén nincs ilyen program." A múlt évi eredmény igaz. Csakhogy a forradalom évfordulóig nem cél volt (elvégre, hatvan évvel ezelőtt ^.ilott le valamenynyiünk örömére, útmutaloújk han2:n eszköz. Eszköz ahhoz, hogy a« ^yforJul ra emlékezve, „dobjunk még rá vany .:'-{ la~ páttal", hiszen ki az. aki ne látná. valamennyiünkért való a szocialista forradalom? Ázt is tudjuk, hogv a hatalom megszerzése — a munkásosztályé — csak az első állomás; utána mindannyiunkon a sor. Ügy hangzott az előbbi mondat, mintha napjainkban nem tenne cél. Pedig van! Tervek, őszinte számláltok, országévítés. Ezt mindenki tudja. De mit tud a gyárban? „Versenyezzetek!" Miért? Kétségkívül önmagunkért. De közelebbről... É. tizedek óta dolgozom, most niécis meg kell vallanom: naivitásom mérhetetlen. Azt hittem u®yams, hogy a verseny a többet akarás. Az általánosnál jobb termék előállítása (a többről nem is szólva). Most azt ha'lom: verseny a tervek végrehajtásáért. A terveket — feltételezem — ránk szabták. De ha már oda jutottunk, hogv a ránk szabott tervet, a munkaköri kötelességet is versenyben kell végrehajtanunk (azaz, versenyeznünk kell azért, hogy megkapjuk a fizetésünket), ám legyen. Vállaljuk. Végtére is ez a történelmi helyzet. S ha már nem többet, csak azt kell tenni, ami a kötelességünk, akko~ legalább minőségi munkánk legyen a több, a színvonalasabb, az clismerheiőbb. (Elgondolkoztam: végtére is mit é-ne az ország azzal, ha mondjuk több selejtet gyártanék?) Egy megállapítás azonban mindenkénpen meg'o-trlandó. Azt mondta az előadó, hogy többet kellene foglalkoznunk a munka és a munkaverseny kapcsolatával. Egyetértett-m. Mint ahogy azzal is. hogy a munka verseny nemcsak eszköz, hanem egyúttal a munkához való szocialista viszony fontos kifejezője is. Nos tehát, az a kérdés: hogy állunk a szoci"lizmussal? Magunkénak valljuk? Szeretjük? Küzdünk megvalósulásáért? Igen! Akkor pedig minden üzemben és munkahelyen meg lehet határozni a „helyi célt", a versenyzésre szánt pálva hosszát, a mérce magasságát. Hogy tudjuk, miért küzdünk, miben akarunk győzni. S ha az anyagellátás, a kooperációs gondok, a szervezettség alacsony szintje úgy követeli, akkor nem bab sőt elengedhetetlen, hoev az éves terv végrehajtásáért vetélkedjünk, az eddiginél nagyobb akarással. Ez esetben egycsapásra oda lesz a formalizmus, hiszen nem kell gvötrődni a vállalásokon... Ha minőségi követelményeket állítunk a középpontba — márpedig érről van szó —. akkor miért ne lehetne versenytársunk a munkás, az orvos, a mérnök, a mezőgazdaisz. és mi, mindannyian? Végtére is, nem az a munkavers°ny lényege, hogv ki hol dolgozik és mit vállal, hanem az. ho®y ki mit tesz. És akkor nem a brigádnaplóba ragasztott mozi- és színháztegvek. hanem a mozi- és színházi élmények birtokosai; nem i könyv'ár'-a beiratkozok, hanem a könyvet olvasók; nem a tervet teltesítők. hanem a tervet minőségilen is jól teljesítők (uram bo®~á', a túl- és jól teljesítők) neve l-Ar'iV"et az ..aranykönyvbe". M

inőséget ke'í fölmutatnunk az élet minden területén, még a munkaversenyben is, s ez nem idegen képességeinktől. Célt kell jelölnünk a legkisebb termelő — és nem termelő — egységekben, és gondoskodni arról, hogv a minőségi követelményeknek legyen cél szalagja. S mert szocial'sia munkave-senvről van szó. a gvengébb ember — aki ma még nem tudia éterei a célt. az sem bukhat meg. Ösztönzést kaphat, hogv jobban erőltesse izmait, ho"y újra és úira nróbálkoz-on. Csak célt tudiunk adnjt Az orszáeos. a megyei, a városi mellett he't/i célo"!:at. Üzem eket és vái'atetinkat. Intézményieket és eevé-vekri M'ndenkor a minőséget tartva szem előtt. S akkor lehet versenyszerűen küzdeni. Lele Béla 1367 hektárnyi gyümölest„—* ovt 85 srá-alékáról már leszüreteltek. A~ elmúlt héten megkezdődhetett a szőlőszüret is. A~ utóbbi napok kedvező időjárása miatt sokat javult a cukorfok. A tervek szerint a jövő héten már szinte valamennyi szőlőtermő gazdaság hozzálát a szüreti munkákhoz. \ nagyközségi vállalatok szövetkezetek. intézmények •letét bemutató dokumentumok a Szabadság Művelődés" Otthonban láthatók. A Gyógyul a magyar falu című tultúr- és orvostörténeti éremkiállítás, valamint Stéhlik Lajos festőművész alkoásai a pártházban kaptak átmeneti otthont. Délután magyar—szovjet Elutazott a török küldöttség Szombaton elutazott Buda- országi latogatása során főpestről a Török Köztársasági gadta Sarlós István, az Néppárt küldöttsége, amely MSZMP PB tagja, a HNF OT Erol Tuncar főtitkárhelyettes főtitkára. Péter János, az orvezetésével, a Hazafias Nép- szággyűlés alelnöke és Nagy "ront Országos Tanácsának János külügyminiszter-hemeghívására október 10—14-e lyettes. között hazánkban tartózko- A küIdöttséggel véleményIOU. A Kuiaonseget magyar- cserére kerüit sor több nemzetközi kérdésről, így az euA 125 ezredik motor A győri Rába Magyar Va- gyártása. Az első évek négon- és Gépgyárban elké- hány ezres sorozatát többszöizült a százhuszonötezredik rösére növelték az utóbbi Rába-motor, és szombaton időben. Az idén 25 ezer módinak indították Lengyelor- tor kerül le a szerelőszalaszágba. Győrött 1989-ben gokról, s ezen felül nagy kezdődött meg a nagy telje- mennyiségű tartalékalkatrészt sítményű Diesel-motorok is gyártanak. Csehszlovák portmunkásküldöttség magyarországi látogatása A Magyar Szocialista káspárt Központi Bizottságának meghívására október 10—14. között hazánkban 'artózkedott Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának nártmuir.kásküldc'ttsége Josef öuvának, a KB alosztályvezetői é>n©k vezeté-ével. A küldöttség a köz- és a felsőoktatás, valamint a tudományos élet pártirányítás ának kérdéseit tanulmányozta. A delegációt fogadta Kornidesz Mihály, az MSZMP sági, kulturális és más terű- j Központi Bizottságának őszieteken. i tályveaetője. (MTI) rónai biztonságról és együttműködésről. különös tekintettel a Földközi-tenger térségének biztonságára. A magyar—török kétoldalú kapcsolatok áttekintése során a tárgyaló felek kifejezték készségüket az együttműködés fejlesztésére politikai, gazda-