Délmagyarország, 1978. szeptember (68. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-01 / 206. szám

5 Péntek, 1978. szeptember 8; » Uj eredmények, értékes összefoglalók Befejeződött a matematikusok konferenciája Rendkívül sikeresnek mond- bolgár — és termeszetesen új felhasználási lehetőségeket betó tudományos tanácskozás magyar kutatók vettek részt, keressenek, zárult tegnap Szegeden: • a összesen 120-an. A Bolyai A szegedi szervező bizott­matematikasok nemzetközi jános Matematikai Társulat ság elnöke, dr. Lovász László n^LiXtlt által, a tudományegyetem tanszékvezető egyetemi ta­modszerek a grafelmeletben ' . ~ nár, aki a konferencián elő­cimu, egynetes eloadassoro- biologiai epuleteben rende- adást is tarto„ elmondta: zaton angol, kanadai, egye- zett konferencia célja az volt, hosszú ideje megoldatlan el­sül államokbeli, francia, hol- hogy a tudományág jeles méleti kérdésekre is választ land. mexikói, dán. török, képviselői áttekintsék a kaptak a kutatók; sok fontos, osztrák, szovjet, csehszlovák, gráfelméletben alkalmazott új eredményt jelentettek be a lengyel, jugoszláv, NDK-beli, algebrai módszerek körét, és szegedi tudományos ülésen, és a témakör több területé­KISZ-alapszervezetek a községekkel! és a tanyákon A Tiszatáj szeptemberi száma folyóirat­olvasó A kortárs magyar líra egyik legjelentősebb képvi­selőjének. Csorba Győző­nek három új versével nyit a Tiszatáj új száma, meiy­nék kritika rovatában töb­bek között bírálat is olvas­ható — Tüskés Tibor tollá­ból —, Csorba összegyűjtött r0vatban közli Fráter Já­verselről. „E költészet a sze- n0sné Bolyai Farkas eddig melyesség. az elmélyedés és a szakirodalom számára is a kimondás, a meditáció és ismeretlen levelét, a megnevezés legvégső ha- A romániai magyar iroda­tárait érte el. S eppen ezál- iom előzményeiről, az 1918 tal tud szólni mások nevé- előtti erdélyi regionális tő­ben. mások helyett és má- rekvésekről szól Pomogats sokhoz is. Csorba lírája a Béla tanulmánya. A szerző közösseghez szól, élni segít" a kezdeményezések és kí­— írja a kritikus. A versek sérlelek számbavételével bi­közül kiemeljük még Fodor ^nyitja, hogy a romániai András művét (A részvét magyar irodalom — bár ..a/ stációi), mely Nagy László- erdélyi magyarság nemzeti­nak állít emléket. Űj versei- ségi létével egyidős" — nem vei szerepel Takács Imre, a „semmiből" született. Kovács István, Kántor Pé- A kritika rovatban tucat­ter, Simái Mihály és Dobozi nyi, közelmúltban megje­Eszter. — Kitűnő olvas- lent könyvről olvasható bí­rfiány Esterházy Peter írása rálat. Tüskés Tibor és Gre­(Jelentkeznek a nehézségek. zsa Ferenc Csorba Győző, il­melyék átmenetiek). A fiatal ietve Fodor András munká­prózaíro humoros, vérbeli epikai tehetségre valló mun­kája mellett a prózát Tren­csényi Imre elbeszélese kép­viseli. Az ötvenéves Juhász Fe­it méltatja. Két prózakötet­ről (Kondrád György: A vá­rosalapító, Annus József: Húsvéthétfő) Imre László és Vekerdi László irt elemzést. | A marosvásárhelyi Gálfalvi ről érdekes, új összefüggése­ket is feltáró összefoglalók hangzottak el. A gráfelmélet kutatásának, bár viszonylag fiatal tudomány, már hagyo­mányai vannak hazánkban. További gyors fejlődés lehe­tőségét jelzi, hogy ezen a ta­nácskozáson is szép számmal vettek részt és tartottak a külföldiek nagy érdeklődésé­től kisért előadásokat fiatal magyar kutatók és diákok. Hazánkban eddig öt nemzet­közi gráfelméleti konferen­ciát tartottak; e hatodiknak az volt az újdonsága, hogy egyetlen tudományág, az al­gebra módszereinek gráfel­méleti hasznosítását vizsgál­ta. A résztvevők célravezető­nek, hasznosnak találták az új formát, a plenáris ülése­ken és a szekciókban ered­ményesebben dolgozhattak, mintha általánosabb, széle­sebb körű tematikát kellett volna felölelni. Érdekes témát tűzött na- megszervezésében pirendjére legutóbbi ülésén szerepük van az a KISZ szegedi járási bi­zottsága. A testület a lakó­területi munkabizottság je­lentése alapján a községi és a tanyai KISZ-alapszerveze­tek tevékenységét elemezte, illetve hasznos javaslatokat jelentős ifjúsági kluboknak. A falusi fiatalok aktivan bekapcsolódnak a helyi sportkör munkájába is. A honvédelmi nevelést elő­segítendő, sok helyütt mű­ködik ifjú gárda raj. Az eszmei, politikai neve­pasztalható a szegedi járás alapszervezeteiben. Javult a politikai képzés rendszere, növekedett az oktatásban résztvevők száma, örvende­tes jelenség, hogy a foglal­kozásokon egyre több a KISZ-en kívüli fiatal. A lakóterületi alapszerve­zetek rendszeresen szervez­tett a lakóterületi KISZ- iés területén fejlődés ta­munka továbbfejlesztésére. Közismert, hogy milyen hátrányos helyzetben van­nak a kis falvakban, ta­nyákon élő fiatalok a váro­siakkal szemben, különösen ha a kulturált szórakozási, művelődési lehetőségeiket mérlegeljük. Jórészt saját, maguknak kell megszervez­niük szabad idejük hasznos, tartalmas eltöltését, ezért óriási feladat a lakóterületi KlSZ-alap­szervezetekre, ifjúsági klu­bokra, hiszen rajtuk áll, hogy összefogják, irányítsák és jó közösséggé formálják a lakóhely fiatalságát. Először is érdemes meg­vizsgálni, hogy kikből áll egy ilyen községi (tanyai) alapszervezet, s hogy milyen körülmények, milyen felté­telek mellett működik. A utazgatás, így nem csoda, ha mozgalmi munkájuk né­ha kívánnivalót hagy maga után. Ezért elismerést ér­demélnek azok. akik a ne­hézségek ellenére aktivan, lelkesen végzik KÍSZ-meg­bízatósukat. Akadnak olya­nok. akik egyszerre két he­lyen is — a városi és a helybeli alapszervezetben — vállalnak KISZ-munkót. A tanyai fiatalok élete és mozgalmi tevékenysége sok tekintetben különbözik a községek belterületén élőké­től. Nagy részük a mezőgaz­daságban, a háztájiban dol­gozik, szabad idejük meg kevesebb. Nehezen baratkoz­nak. tarsasagban nehezen . nek társadalmi munkát a , Éppen szakszövetkezetekben, téesz- oldódnak fel, a szorakoztato hárul ekben, amelyek viszonozzák programokat azonban ked­a KISZ-esek segítségét. A vélik. A tanyai fiatalok ész­járásban számos alapszerve- szefogásura jo példa a do­zet nagyon jó kapcsolatot maszékieke, akik egy meg­alakított ki a községi ta­náccsal. Az együttműködés legkézzelfoghatóbb eredmé­nye az anyagi támogatás Vannak azonban olyan köz­ségek, ahol teljesítetlenül maradnak a fiatalok kérései: a támogatás abban merül ki, hogy helyiséget kapnak egy­taglétszám 70—80 százaléka egy rendezvény lebonyolitá­ingázó: egy részük munkába sára. A pártvezetőségekkel, jár Szegedre, vagy a legkö- pártalapszervezetekkel jó a kapcsolat, bár a párttaggá­ajánlás nem mindenütt meg­felelő. A bejárók munkahe­zelebbi nagyobb településre, mások középiskolások, szak­munkástanulók. A helyben dolgozók száma aránylag kevés. így nyilvánvaló, hogy egyáltalán nincs kapcsolat. üres'edett tanyai iskolában klubot hoztak létre tavaly novemberben. A tanacs nem adta el a megszűnt Iskola épületét, hanem a művelő­dési házra bízta annak fenn tartását. A klub minden csütörtökön üzemel, s rövid idő alatt olyan népszer1 lett, hogy estenkent még i szomszédos Dorozsmáról is rendszeresen átruccan tíz­tizenöt fiatal. Röszken é­Sándorfalván ugyancsak mű ködik tanyai klub, s készú az összejövetelek időpontját a bejárókhoz kell igazítani, ami azt jelenti, hogy a kö­zös találkozókra az esti órákban, vagy vasárnapokon kerül sor. A szabad idős tevékenység lyével, iskolájával szinte lödnek a ruzsaiak is, hog­épitenek egyet maguknak De nem kell különösebben méltatni ezeknek a klubok nak a jelentőségét, ha ar ra gondolunk, hogy számos helyen ezideig egy-egy ven fiatalok déglőben. vagy kocsmába­találkozhattak csak a fiatu csupán a továbbtanulókról kérnek jellemzést az iskolák, amit sok esetben el sem fogadnak teljes értékűnek. Talán a bejáró helyzete a legnehezebb. Sok lok Domaszéken tervezik idejüket elvesz az állandó rencet, mai irodalmunk ki- György interjúkötetérő) szól emelkedő alakját színvona­las esszékkel, tanulmányok­Márkus Béla írasa. Horváth Teri és Granasztói Pál em­kal köszönti a Tiszatáj. lékiratáról Czine Mihály és Pomogáts Béla Juhász Fe- Tandori Dezső, Féja Géza, renc költői indulását mutat- Juhász Béla és Turczel La­ja be, Tamás Attila pedig a jos tanulmánykötetéről Juhász-líra forrásainak föl- Olasz Sándor, Kulcsár Szabó térképezéséhez — az Ady- Ernő és Kovács Győző ír. indíttatasokat vizsgálva — A népszerű Magyar História szolgáltat adalékot* Bata sorozat három legutóbbi kő­imre Juhász Ferencnek „a tétét Gergely András érté­lét ontologikus megragadd- keli. Vekerdi László Várdy sara" tett kísérletét tárja Béla munkáját (Az újabb föl. „Juhász lírája is a lét- magyar historiográfia), Kó­megrendülés nyomata, s eb- sa László a Vásártörténet — ben számos nagy költővel Hídivásár c. kiadványt is­osztozik, akik a román tiká- merteti. ban és azután aikották me^ A magyar film jó néhány életmüvüket, de fontosa bb. irgalmas kérdésével három hogy miben különbözik". :',ás foglalkozik a Művészet Bata ezt a különbözést ab- rovatban. Alkotói (részben ban látja, hogy Juhász „hisz forgatókönyvírói) gondjairól a költészet teremtő ereje- va]] Csoóri Sándor. Tornai ben és hivatásában". Kass József A látó és törvényke­János lírai hangú köszöntő- resd címmel 'Sára Sándor je önéletrajzi visszapillantas. portréját rajzolja meg így a szegedi emlékek föl- Szeptemberben kerül a mo­idézése is egyben. zik műsorára Sára Nyolc­Lev Tolsztoj születésének van huszár című filmje, 150. évfordulója alkalmából melyről most Kovács Ist­A valóság istenkereső látno- ván ír. — Horváth Dezső ka címmel Imre László gon- ezúttal Pataki Ferenc festő­dolatgazdag esszéje olvasha- művész műtermébe látoga­tó. A Tolsztoj-művek realiz- tott A folyóirat szeptembe­musáról éppúgy szó esik eb- rí számát Pataki Ferenc ben az írásban, mint a mo- munkái és Móser Zoltán ralista Tolsztojról, a XIX. Juhász Ferencről és a századi egyéniségkultusszal Nyolcvan huszár forgatásá­leszámoló nagy gondolkodó- ró' készített fotói illusztrál­róL Ugyancsak az Örökség ják. Magnetofonok exportra Iraki szakemberek tanul- ugyancsak ezekben a napok­nak a Mechlabor pécsi gyá- ban a berendezések átvételé­rában. A közel-keleti ország- vei foglalkozik a pécsi gyár­ból ők sajátítják el elsőként ban, ahonnan szeptember el­az üzem legkorszerűbb, leg- sg felében szállítják el a da­íla„b.b „ „ termékeinek. az rabonként j20-130 ezer fo­STM 600 es 610 tipusu stu­diómagnetofonoknak a keze- rlnt erteku keszulekeket ren­lését. Irak 94 darabot vásá- deltetési helyükre. A stúdió­rolt ezekből a berendezések- magnetofonokból ez év vé­ből, amelyeket a rádióknál gétől nyolcszáz darabot szál­állitanak munkába. Az iraki lít a pécsi gyár a moszkvai szakemberek másik csoportja olimpiára is. "Fanulgunlc közéletül Deme László új könyve „.'..a világbői annyi a hogy a közélet (amely leg­miénk, amennyit mélyen és alább hármas tagozódású, a elemzóen megértünk belőle, magánélet fölött a kisköz­S mi magunk annyi va- élettel, vagyis a társasági, gyűrik benne, amennyit meg munkahelyi, alapszervi élet­tudurik ebből fogalmazru tel, ezek fölött, rájuk épül­mások számára... Ezért ten pedig a nagyközélettel, erősítenünk kell nyelvi tu- az országossal) nyelve azért datunkat, hogy ki tudjuk olyan távoli a természetes mondani, amit gondolunk, s nyelvhasználattól, azért úgy tudjuk kimondani, aho- olyan papirosízű, személyte­gyan gondoljuk." len, mert nálunk a demok­Ezt a roppant fontos teen- ratizálódás „fölülről" hatolt dónkét, nyelvi tudatunk erő­sítését magunknak, mind­annyiunknak kell elvégezni, senki sem vállalhatja át. Miért, mi célból és hogyan „lefelé". A kisközélet nem alulról, a család, a magán­élet felöl szerveződik, nem annak a folytatása; így a nyelve sem lehet a termé­— nem könnyű a válasz, szetes, mindennapi nyelv Deme László nyelvészpro- megemel tebb, fegyelmezet­fesszor, a József Attila Tu- tebb változata. Hanem: dományegyetem tanszékve- minthogy az igazgatási zető tanára új könyvében, nyelvből lett, tulajdonkép­amelyböl a fenti idézet is Pen folytatasa a felszabadu­származik, egyéni módor:, lás előtti bürokratikus, anti­rnégis nagyon tárgyszerűen demokratikus igazgatási rögzít feleleteket ezekre a ^T^AitabSSh meg a feudális latinba es a kérdésekre. Egyéni, ameny- monarchiabeli osztrák-né­nyiben könyvének a címé- metbe nyúlnak vissza. Ezért ben (Közéletiség, beszédmód. nem építhetjük, növeszthet­nyelvi műveltség) jelzett nyelvhasználati készsé­témáról e tárgyban elég szo- güriket a mindennapi szint­katlan stílusban szól. Nem tői fokozatosan, a kisközéle­a tudományág sajátos nyel- tin át az országos közélet­vén írt tanulmányt, és nem ben megfelelő színűvé. Meg is „nyelvhasználati utasitá- kell tanulnunk „közéletül", sok" gyűjteményét bocsátja a közéletnek viszont „embe­rendelkezésürikre. Hanem, ríil". ahogy a könyv bevezetője- A könyv ehhez kíván se­ben maga is írja, olvas- gftséget nyújtani, nündenki­manyt. nek, vezetőknek és vezetet­Ebben a — nyugodtan teknek. Kommunikációs mondhatjuk — szórakozta- problémáink megoldásához tó, mert érdekes, gondolat- acj segítséget azzal, hogy mozdító olvasmányban új- könyvének második, na­szerű megállapításokat la- gyobb részében, közérthető­lálurik a közéletiségről, az en tárja fel a közéleti meg­ismeretterjesztésben eddig szólalás alapszabályait, és elhanyagolt összefüggések igényt kelt egyéni, egyszer­tárulnak fél a közéleti amind közhasznú alkalma­nyelvhasználat kérdéseiről, zásaikra Deme László azt mondja, S. E. A busa és a Balaton Hat évvel ezelőtt több ezer fehér busát telepítettek a Balatonba. A növényevő ha­lak fejlődése — a halászok szerint — rendkívül gyors. A 30 dekás súllyal betelepített busák többsége eléri a 4—5 kilót. Feltehető, hogy a hal jó életfeltételeket talált a Balatonban. A biológusok ugyanakkor tisztázni kívánnak számos körülményt az élő szerveze­tek egymás közti kapcsola­tában. A balatoni halgazda­ság megbízta a Tihanyi Bio­lógiai Kutató Intézetet, hogy folytassan beható tudományos vizsgálatot a busa új élet­körülményeinek feltárására. A kutatók megfigyelik, hogy a tóban élő fehér busák mi­lyen és mennyi algával táp­lálkoznak. Figyelemmel kí­sérik a halak növekedését és elsősorban arra a kérdésre keresnek választ, hogy a Ba­laton élővilágának táplálék­láncolatában okozhatnak-e jelentősebb változást az ide­gen halak. Ezután dönthet­nek csak az új halfajta na­gyobb arányú betelepítéséről. hogy hamarosan KISZ-alap szervezetet hoznak létre a meglevő mag, a klub törzs­gárdája köré. A felmérést végző terüle­ti munkabizottság a követ­kező javaslatokat indítvá­; nyozta a községi, tanyai i KISZ-munku tovább fej lesz­| lesére: a politikai képzés to­vábbi javítása érdekében a KISZ-vezetőségek gondos­kodjanak arról, hogy fel­készült propagandista vé­gezze ezt a munkát A KIS?­esek aktívan vegyenek részt sportpályák, sportlétesítmé­nyek építéseben, vallaljanak felette védnökséget. Az Ő6zi betakarítási munkák idején szervezzenek minél több tár­sadalmi munkát. így megol­dódhatnak az alapszerveze­tek anyagi problémái, több támogatást várhatnak a he­lyi gazdaságoktól. A párt­taggá ajánlás tervszerűbbé tétele érdekében a KISZ­vezetöség a pártvezetőséggel együtt készítse el pártépitési tervét. A munkabizottság végül kérte az MSZMP szegedi já­rási bizottságát, hívja fel a községi pártvezetőségek tit­kárainak figyelmet a lakóte­rületi, tanyai KISZ-esek ne­héz munkájára, es kérte, hogy segítsék a KISZ és a községi tanácsok szervező munkájának összehangolá­sát. R. I. Fiatal fotósok — először Alig múlt egy éve, hogy a lyét tarsadalmurik életében. Magyar Fotóművészek Szö- Tagjai két dologban hason­vetségének tagozataként lítanák egymáshoz: egyikük megalakult a Fiatalok Mű- sem érte még el 35. élet­vészeti Stúdiója. A 23 tagú, évét, s valamennyien szoros alkotó fiatal közösség elő- szálakkal kötődnek a Eo­ször mutatkozik be Buda- tográfiához. A több mint pesten, a Magyar Munkás- 200 képet fölvonultató kiúl­mozgalmi Múzeumban, a lítás tarka egyvelege termé­budavári palota A épületé- szetesen merőben más ei ben. képzeteseket tükröz, erről A kiállítás címe: Első. S tanúskodnak a címek is nem véletlenül került a Mutatóba, ajánlásul néhány hangsúly a bemutatkozáskor Lakótelepen, Akt, Példa be­erre a szóra, hiszen kezdő szed, Mutatványos. Ami pe­lépésrol van szó, minden te- dig a bemutatkozás után kö­kintetben. Egy új, jelentős vetkezhet: a Második — es művészeti műhely keresi he; a többi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom