Délmagyarország, 1978. szeptember (68. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-13 / 216. szám

8 Szerda, 1978. szeptember 13." |M DM röviden Gyári véradók KMKÜiM A ház a harmincas évek eleién épült, apóék tetőtől talpig lerongyo­lódtak, mire kinyögték a költségeit Éveken át majdnem éheztek, ruház­kodásra jóformán semmi se jutott a külső vakolásra csak hat évvel a falak felrakása után került sor. De családi ház lett belőle. Kétszobás la­kással, ahol senki se zavarta őket ahová Apa mindig büszkén, boldo­gan tért haza a vasútról, ahonnan a gyerekek, mint jobb módú polgárok gyerekei jártak az iskolába. Jolán ma is úgy emlékszik Apára, mint aki a konoksága, előrelátása mellett regényes hajlamú ember volt azt magyarázta neki például egy komor téli napon, hogy nézze csak, milyen gazdag képet foglal ke­retbe a nagyszobájuk ablaka. Ha mondjuk az ajtónál megállt az em­ber, és belenézett ebbe a keretbe, láthatta a kis utca túlsó oldalán Szentesék házának egy darabját egyetlen hosszú, keskeny ablakot az ablakban muskátlit és aszpará­guszt az ablak fölött a ház zöldre mázolt ereszcsatornáját a kopott cserepes tetőt és afölött mint égbe nyúló, kecses tűt, a barátok templo­mának tornyát a zöld rézveretek­kel, a karcsú kereszttel. Jóval később, amikor Jolán egye­dül maradt Mamával, ez az ablak­kép gyakran visszaröpítette gyerek­korába. A szobát régen átrendezték Tornyok már, két magányos nő igényeihez igazították a bútorokat, akkor került egy karosszék az ajtó mellé, közel a kályhához, onnan jól láthatta a ké­pet, a háztetőt, fölötte a vékony tor­nyot, a tiszta vagy felhős eget, mely­nek tengerét röpdöső madarak élén­kítették meg olykor. Jolán senkivel se tudott beszélni arról, mi mindent jelent ez a kép az életében. Szerette a lakás belső képét is, de ez az ablak elvitte őt a torony magasságába, sőt annál följebb is, ha nagyon akarta. Élvezte a képet, az évszakok változásait, a telek hó­pelyhes, rövid napjainak hidegét, amikor a túlsó ház ereszén szeszé­lyes jégcsapok jelentek meg, a tava­szok harsány fiatalságát, a túlsó ház ablakának virágpompáját, s mind­ezek mögött az örökké egyforma tor­nyot. Jolán szeretett elgondolkozni ezen a tornyon. , ö nem élt még, amikor építették, de tudta, hogy magas, szálkás áll­ványzaton dolgoztak a mesterek, ne­hezen hordták föl az építőanyagot és virágos ünnepet rendeztek, ami­kor fölkerült a csúcsra a kereszt Jolán mindezt nagyon regényes for­dulatokkal képzelte el magában, tet­szett neki például az a nyárspolgá­ri megfogalmazás, hogy a torony uralkodik az alsóvárosi házak fölött, s ezt az uralkodást öröknek vélte. Aztán egy tavaszi napon, amikor hazaiérve munkahelyéről az ablak­képhez fordult, nagy változás ütötte meg a szemét. A változatlanság, az örökség megbomlott a képben, a ré­gi torony mellett, jobb kézről meg­jelent egy toronydaru kemény nya­ka, s ez a látvány felborította Jolán romantikus nyugalmát — Nézd, Mama! — szólt idegesen az öregasszonynak. — Nézd, micsoda torony van a mi régi tornyunk mel­lett! Mama nehezen látott már el addig, de az ablakhoz fordult, bólogatott, igen, van valami magasabb alkot­mány a régi torony mellett, ezt mondogatta, és Jolán újfajta roman­tikus elemeket kezdett összerakni magában. Nézte a régi tornyot, amely körül lusta galambok szálldostak, nézte az új torony szikár nyakát, elgondolta, hogy a régi torony tövében halott szobrok és szentképek őrzik a régi időt a másik alján új házóriás alap­jait építik, a daru nemsokára fala­kat szobákat rak magasba, és né­hány hónap múlva magasabb lesz az új ház a régi toronynál. Ormos Gerő A Szegedi Szalámigyár és Húskombinát központjának •rvosi rendelőjében közel százan adtak vért tegnap, kedden délután. A dolgozók közül sokan többszörös véradók, van­aak. akik már huszadik alkalommal segítettek beteg em­bertársaikon BEJÁRÖ DOLGOZOK Tegnap, kedden a textil­müvekben tartotta ülését a Hazafias Népfront Szeged városi elnöksége. A bejáró dolgozók helyzetéről Szal­ma Gézáné, a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának munkatársa, a lakóterületi tömegsport eredményeiről, feladatairól Borbély And­rás, a városi sportfelügyelő­ség titkára tájékoztatta a testületet BIZOTTSÁGI ÜLÉS Ma, szerdán délután há­tam órakqr Szegeden, a vá­rosi népfrontszékházban a Hazafias Népfront városi bi­zottsága mellett működő Qcdagógial bizottság ülést tart Az idei tanévkezdés ta­pasztalatait és a pedagógiai bizottság éves munkatervét beszélik meg. TOLSZTOJ­BÉLYEG A Tolsztoj-jubileum alkal­mából a nagy Író arcké­pét ábrázoló bélyeget bo­csátott ki a szovjet pos­ta. BETAKARÍTOTTAK A LENT Országszerte véget ért a lenbetakarítás, még a Ba­kony vidékén és Vas me­gyében is, ahol a kedve­zőtlen időjárás miatt né­mileg megkéstek az aratás­sal. A több mint nyolc­ezer hektárnyi termőterü­leten nagy ütemben végez­ték a rostlen nyüvésével, kötözésével is. Jól vizsgáz­tak az új bálázógépek, s pótalkatrészben sem volt hiány, mert az ellátásról a Lenszövő-, Lenfonó- és Szö­vőipari Vállalat idejében gondoskodott. A gépek mun­káját azonban hátráltatta, hogy a nyári viharok — a gabonához hasonlóan —• a lent is megdöntötték. AMATÖRFILMESEK KONGRESSZUSA Szeptemberben Bakuban rendezik meg az Amatőr­filmesek Nemzetközi Szer­vezetének kongresszusát, nemzetközi filmfesztiválját. A fesztiválra eddig 34 or­szágból jelentkeztek kül­döttségek és több száz nem ­hivatalos filmes alkotását mutatják be az azerbajdzsá­ni fővárosban. A nemzet­közi szövetség első ízben rendezi meg tanácskozását a Szovjetunióban. Felszakadozó felhőzet Várható időjárás ma estig: Északnyugat felől fokozato­san felszakadozó felhőzet, majd felhőátvonulások. Szór­ványosan előforduló eső, zá­poreső, egy-két helyen ziva­tar. Időnként megélénkülő, helyenként megerősödő, né­hány helyen viharos lökések­kel kísért nyugati, északnyu­gati szél. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet szerdán: 15—19 fok között. Szerencse — Nagypapa, azt me­sélted, hogy fiatal ko­rodban gyakran vadász­tál medvére. És szeren­csével jártál? — Igen. Eggyel eem találkoztam! KÉTHETES..: Bilicsi Tivadar most ün­nepelte 77. születésnapját „Sok jókívánsággal, kedves ajándékkal halmoztak el — meséli a Vígszínház kiváló művésze. — A legötlete­sebbet régi barátomtól, Pet­hes Sándortól kaptam, aki egy babacsörgővel lepett meg. Ezt miért kaptam? — kérdeztem csodálkozva. Mi­re Pethes: Ez illik hozzád, hiszen ma lettél kéthe­tes..." Ezúton mondunk köszönetet felejthetetlen édesapám, JÖJART JÁNOS elhunyta alkalmából mindazoknak a rokonoknak, ba­rátoknak, ismeréseknek, vala­mint a domaszéki Szőlőskert Szakszövetkezet, az. MTV körzeti stUdiő vezetőségének, akik virá­gaikkal «a egyOttérzéstlkkel merhetotlen fájdalmunkat enyhí­teni Igyekeztek. Gyászoló csa­ládja. Köszönetet mondunk mind­azoknak a rokonoknak, szom­szédoknak, Ismerősöknek, akik felejthetetlen testvérünk, PA­LOCZ MARIA temetésén megje­lentek, részvétükkel és virágaik­kal mely fajdalmunkat enyhíteni Igyekeztek. Gyászoló testvérek Fájó szívvel tudatjuk, hogy SÁNDOR LAJOS hamvasztás utáni búcsúztatása szeptember ll-én (csütörtökön) 15 órakor (esz a Belvárosi temető ravata­lozójából. A gyászoló család. 17 112 Köszönetet mondunk mind­azoknak, akik felejthetetlen ha­lottunk, TRENKA VILMOS ham­vasztás utáni búcsúztatásán meg­jelentek, részvétükkel, virágaik­kal fájdalmunkat enyhíteni Igye­keztek. A gyászoló család. 17 112 Megrendüléssel tudatom, hogy dragá feleségem, NEU l.ASZLÓ­NL Ördög Erzsébet türelemmel viselt, bosszú szenvedés után, örökre Itthagyott. Hamvait csendben eltemetjük. Neu László és családja. 25 037 Mély fájdalommal ' tudatjuk, bogy a felejthetetlen édesanya, nagymama, testvér, ÖZV. NYA­KI LASZI.ONE Miklós Anna, éle­teinek 77. évében bosszú, súlyos Gyász­közlemények szenvedés után elhunyt. Teme­tése szeptember 13-án 16 órakor lesz a tápéi temető ravatalozó­jából. A gyászoló család — Tápé. 25 035 Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a felejthetetlen édesapa, após és tata, MARTON GYÖRGY életének 79. évében, rövid szen­vedés után elhunyt. TemctH.e szeptember 14-én 14 órakor lesz az Alsóvárosi temető kápolnájá­ból. A gyászoló család - Csong­rádi sgt. 68 A. 25 033 Köszönetet mondunk mind­azoknak a rokonoknak, ismerő­söknek, szomszédoknak, akik fe­lejthetetlen halottunk, KOVÁCS LASZLÖNE hamvasztás utáni búcsúztatásán megjelentek, rész­vétükkel és virágaikkal mély ráj­dalmunkat enyhíteni Igyekeztek. A gyászoló család. 25 021 Köszönetet mondunk mind­azoknak a rokonoknak. Ismerő­söknek, szomszédoknak, akik fe­lejthetetlen halottunk, JUHASZ KAROLYNÉ temetésén megjelen­tek, utolsó útjára elkísérték, és sírjára virágot helyezték. A gyá­szoló család. 25 025 Köszönetet mondunk mind­azoknak a rokonoknak, Ismerő­söknek, szomszédoknak, akik fe­lejthetetlen halottunk, GEKCSO ISTVANNE temetésén megjelen­tek, részvétükkel és virágaikkal mély fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. Tápé. 25 018 Hálás köszönetet mondok mindazoknak a rokonoknak, is­merősöknek, szomszédoknak, a KIOSZ helyi csoportjának, akik felejthetetlen férjem, LASZLÖ AND RAS temetésén- megjelentek, utolsó útjára elkísérték, és sírjá­ra virágot helyeztek. Köszönetet mondunk továbbá a körzeti or­vosának és nővérnek, valamint a deszki szanatórium főorvosnő­jének és ápolóinak odaadó mun­kájukért. Gyászoló felesége. 25 016 Szomorú szívvel tudatjuk, bogy a drága jó édesapa, nagyapa és testvér, MARTON ANDRÁS ny. ált. iskolai igazgató, 1978. szep­tember 9-én elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatásáról később tör­ténik Intézkedés. A gyászoló csa­lád - Szöreg, Szerb u. 28. 25 038 Hálás szívvel mondunk köszö­netet mindazon rokonoknak, ba­rátoknak, külön a dorozsmai szomszédoknak, ismerősöknek, a Volán és a textilművek II. fono­da munkatársainak, a ház la­kóinak, a Tömörkény gimnázium IIL eü. osztályfőnökének, tanu­lóinak, az Egri Katonai Kollé­gium vezetőségének, növendé­keinek, a Tarján Hl-as Iskola 7. oszt. osztályrönükének és tanu­lólnak, akik felejthetetlen ha­lottunk, APJOK MIHÁLY teme­tésén megjelentek, részvétükkel, virágaikkal mely fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Gyászoló felesége és gyermekei. 25 039 Szomorú szívvel tudatjuk, hogy a szeretett édesapa, nagyapa és rokon, SIMANDI BELA, Hunyadi J. sgt. 1. sz. alatti lakos elhunyt. Temetése szeptember 15-én 15 órakor lesz az Alsóvárosi teme­tő kápolnájából. A gyászoló csa­lád - Gál ü. 8. 25 040 BURMA SZAMOKBAN Burma lakossága megha­ladta a 32 mUlió főt, két­szeresen túlszárnyalta a há­ború előtti szintet, jegyzi meg a burmai kormány hi­vatalos közleménye. A la­kosság 45 százaléka 15 éves­nél fiatalabb. Igen gyor­san fejlődik a burmai fő­város, Rangoon is. A város az ország legnagyobb ipa­ri, közlekedési és kereske­delmi központjává vált. La­kossága 1941-hez képest hat­szorosára növekedett, jelen­leg 2,4 millióan élnek a fő­városban. A növekedés so­rán azonban a városnak igen sok problémával kell megküzdenie. Az egyik leg­döntőbb a vízhiány. A víz­ellátás bővítése elsőrendű feladatként szerepéi a fő­város kommunális fejlesz­tési tervében. A főváros közelében óriási víztárolót építenek. A tárolót 1981­ben adják át, és ekkor a város vízellátottsága két­szeresére növekszik. KOLERA Harminchárom újabb ko­lera-megbetegedést észlel­tek Bahrainban az elmúlt három napban. A megbe­tegedések száma ezzel el­érte a 184-et — közölte ked­den a bahraini Egészség­ügyi Minisztérium egy fe­lelős vezetője. A megbete­gedések egyetlen esetben sem végződtek halállal. A betegek többsége már el­hagyta a kórházat, csak 52­en szorulnak további ke­zelésre. A legújabb meg­betegedéseket szinte kivé­tel nélkül olyan emberek­nél észlelték, akik nyári szabadságukat külföldön töl­tötték. TÖMEGES HALPUSZTULÁS Tömeges halpusztulás tör­tént hétfőn és kedden a Mo­soni-Duna győri ipartelepi és város alatti szakaszán. Először a fenéken fedezték fe! az elpusztult halak nagy tömegét. Több száz méte­res szakaszon haltetemek hevertek a mederben, s ahogy a víz felmelegedett, pontyok, csukák, süllők, harcsák és keszegfélék ez­rei borították be a víz fe­lületét. Hat-tizenegy kilós harcsák is akadtak az el­pusztult halak között. A víz­terület gazdája, a győri Elő­re Halászati Szövetkezet fő­agronómusa, Jancsó Kálmán elmondta, hogy a halpusztu­lást szennyvízdugó kialaku­lása okozta. A Dunán le­vonuló árhullám benyo­mult a győri Duna-ágba — a Mosoni-Dunán — így a szennyvizek nem folyhattak le. A szennyeződés útját sikerült végig követni. E szerint a szeszgyár és a vá­rosi vízművek kifolyójából kiömlött szennyvíz gyűlt össze. A károk felmérése megkezdődött, s az körülbe­lül egy hét múlva feje­ződik be. Szöveg nélkül Fába faragott arcképcsarnok Egyedülálló alkotás Pécsett a maga nemében egyedülálló képzőművészeti alkotást mutattak be kedden: fába faragott történelmi arc­képcsarnokot. A Szigetváron élő Zágon Gyula képzőmű­vész a magyar középkor nagy alakjainak portréit formálta meg egy 500—600 éves tölgy­fából. Valaha a szigeti vár egyik kapujának tartópillé­re volt, a hatvanas években került napvilágra csatorna­építés közben. Az öreg tölgy tehát kor­társa volt azoknak a magya­roknak, akiknek most arc­mását viseli: a Hunyadiak­nak, a Zrínyieknek, a Ráké. cziaknak, a nagy érdélyi fe­jedelmeknek és a vitéz vég­vári kapitányoknak. A pécsi „Üj Tükör" klub­ban rendezett kiállításon a portrésorozat húsz legszebb darabja látható. Művészekről — dobozokban Csupán a G betűig jutott el annak idején: 1915-ben Szendrei János és Szentivá­nyi Gyula ígéretes vállalko­zása: a Magyar Képzőművé­szek Lexikona. Közbeszólt a világháború... A Tudomá­nyos Akadémia művészet­történeti kutatócsoportja — amely fent a várban, az Űri utcában székel — hosszú évekig tartó munkával befe­jezte a több mint 60 eszten­dővel ezelőtt elkezdett, régi hiányt pótló lexikont. Pon­tosabban: 2000 kartondoboz­ba sorolva összeállította a hazai képzőművészek, ipar­művészek és építőművészek életének, alkotó tevékenysé­gének teljes dokumentum­gyűjteményét. — Kik kerülhetnek be a gyűjteménybe? — Minden alkotóművész, sőt olyan főiskolai hallgató is, akiről már valamilyen írás, vagy akár csak utalás napvilágot látott. Gyűjtemé­nyünk jelenleg már több mint egymillió cédulát öriz, s naponta gyarapodik, vála­szolja Barla Szabó László tudományos kutató. — Megjelenik a gyűjte­mény könyv alakban is? — Pillanatnyilag erre nincs lehetőségünk, de nem is ez a munkánk célja. Ha­nem: kutatási alapanyag — kutatók, kritikusok, életrajz­írók, lexikonszerkesztők szá­mára. • HALÁL A SÍNEKEN A vecsési vasútállomáson egy mozgásban levő sze­mélyvonatról lelépett Mo­za Aurél Tiberiu 16 éves tanuló, román állampolgár, nagyváradi lakos és olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy a helyszínen meg­halt. A baleset vizsgálatát folytatja a rendőrség. DÉLMAGYRRORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi Bizottságának napilapja Főszerkesztő: F. NAGY ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: SZ. SIMON ISTVÁN Kiadja a Csongrád megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: KOVÁCS LASZLÖ Szerkesztősig és kiadóvállalat: Szeged, Tanácsköztársaság útja to. Sajtóház, 6740 - Telefont 12-633 A lapot nyomja: Szegedi Nyomda Szeged, Bajcsy-Zsilinszky utca 28. - 6720 Nyomdaigazgató: DOBÓ JÓZSEF Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési dij egy hónapra 20 forint index: 25 062 ISSN: ci33-o:s a

Next

/
Oldalképek
Tartalom