Délmagyarország, 1978. szeptember (68. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-06 / 210. szám

8 Szerda, 1978. szeptember 6* Lacsán Mihály köszöntése Acs S. Sándor felvétele Születésnapot ünnepelt Lacsán Mihály nyugdíjas kerületi tanácselnök, a Szocialista Hazáért Érdemrend és még számos kitüntetés tulajdonosa, a Szeged városi pártbizottság tagja. A 70. évét betöltött Lacsán Mihálynak Rigó Szilveszter osztályvezető nyújtotta át a városi pártbizottság ajándékát, megköszönve a több évtizedes pártmunkát, a megszámlálhatatlan társadalmi munkaórát, amelyekkel a szocialista haza építésén fáradozott. A Lacsán Mihály otthonában rögtönzött ünnepségen felidézték a régi emlékeket, és beszélgettek a mai feladatokról is, amelyek megoldásában az ünnepelt tanácstagként és népi ülnökként is munkálkodik Öregedő divat Ruha teszi az embert, még akkor is, ha a mondás homlokegyenest ellenkezőt állit Gondoljuk eL mekkora a fejlődés az állítólagos fügefalevéltől a mai, színben, anyagban változatos fürdőruhákig. Sőt, bizonyos hírek azt suttogják, hogy a lenyugvó nap országaiban a gyengébb nem megint tovább lépett. Divatba jött az egyrészes strandviselet. A fejlődés útja, mint az életképes divaté általában, ezúttal is a praktikusság felé vezet. Mert azt mondják, nincs nagyobb nyűg a tűző naptól lepirult vállon és háton ide-oda csúszkáló fürdőruha-felsőrésznél. A Kolibri sorozatban megjelent Korok, divatok című könyv lapozgatása közben egyre inkább lelepleződik a modern öltözködés kimeríthetetlennek tűnő ötlettára. Pedig az ismertetés véget ér az ezerkilencszázhúszas évek utoljának divatirányzatával. Addigra azonban zömmel előkerülnek a mai ruhákra jellemző kivágások, bevágások, zsebek, zsabók, sziluettek. Miként a bizánciak hosszú felsőruházata, a tunika dalmatika alól kilátszott a tunika talárisz az idei nyáron ls kikandikált a diszkóba vonuló tinédzserlányok csipkés alsószoknyája a pazar estélyiruha alól. Nem beszélve a boka fölött átkötözött farmernadrágról, amely tökéletes „koppintása" az évszázadokkal korábbi, bocskorral együtt viselt változatnak. A rámás csizmára emlékeztető férfi lábbeliket már említeni sem érdemes. Különben nem lenne meglepő, ha a télen felkerülnének rájuk a csörgős sarkantyúk is. Ennél az esetleges, de korunk zajártalmai közepette elhanyagolható szélsőségnél érdemes egy kicsit időzni. A XIV— XV. században Burgundiában elterjedtek a ruhákra varrott csörgők és harangocskák. Hiába hozták a tiltó rendeleteket, a főkolompoeok továbbra is cső; rögtek, csilingeltek a sikátorokban. Okulva a példából. nem célszerű tehát eldugdosni otthon a karácsonyi csengettyűket vagy a fiókban lapuló tiki-takit. Bízzuk az időre, ami a feledés kenderkócába bugyolálva némítja el az effajta hangos hóbortokat. Nemrég többen tűvé tették az üzleteket a hegyes orrú, magas sarkú, bő szárú női kiscsizmákért, de sehol nem akadtak a nyomára. Megfigyelők szerint ez a fazon utoljára a középkori királyi udvarok kövezetén kopogott sűrűn, onnan szivárgott be a maszek cipészek boltjaiba. A cipőgyárakat valahogy elkerülte, s ezért az üzletekben sem lehet kapni. Aligha hihető, hogy a burgundi csengettyűtilalom ismétlődött volna meg. J. E. Mongóliába utazott a Vöröskereszt küldöttsége A Mongol Vöröskereszt meghívására kedden magyar vöröskeresztes küldöttség utazott Ulánbátorba, A Hantos János főtitkár vezette delegáció a testvérszervezet munkáját tanulmányozza. Tanácskozás a rendszerszerű növénytermesztésről ötesztendős a soroksári paradicsomtermesztési rendszer, amelynek tábláin előre meghatározott ütemezés szerint érik a termés. Ebből az alkalomból a rendszergazda — az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezet — kedden tanácskozásra hívta meg a taggazdaságok, a kutatóintézetek és a feldolgozó vállalatok szakembereit, hogy együtt vitassák meg a korszerű paradicsomtermesztés tapasztalatait, s a termelési rendszer fejlesztésének lehetőségeit. A tanácskozás résztvevői a többi között megállapították, hogy kevés a gépi betakarítást tűrő, az éghajlati és talajadottságoknak is megfelelő magyar paradncsomfajta, a rendszerben termelt fajtáknak még mintegy 90 százaléka külföldi eredetű. Ezért a kutatóintézetektől azt várják, hogy minél több, géppel betakarítható hazai paradicsomfajtát nemesítsenek. Az SPR taggazdaságai egyébként az elmúlt esztendőben 350 mázsás hektáronkénti termést értek el, 66 mázsával többet az országos átlagnál. Tanácskozás lesz csütörtökön is a közös gazdaság ócsai telepén, ahová szintén rendszergazdaként — a ciroktermesztő partnergazdaságok vezetőit, munkatársait hívták meg. Ezt a fontos takarmánynövényt a gyenge termőképességű, csapadékszegény homokos talajokon termesztik. A két esztendeje elismert ócsai rendszert a ciroktermesztő gazdaságok kétharmada alkalmazza. Hektáronként 25 mázsa átlagtermést érnek el azokon a földéken, amelyek korábban alig 15 mázsa rozsot adtak. A tanácskozás ezúttal is a termesztési technológia továbbfejlesztése. A párt ifjúságpolitikája a szegedi járásban Ma már egyetlen termelési, társadalmi és kultúrpolitikai feladatot sem lehet megoldani anélkül, hogy az MSZMP KB ifjúságpolitikai határozata ne tükröződnék a napi munkában. Ez a megfogalmazás kapott hangsúlyt a szegedi járási párt-végrehajtóbizottság legutóbbi ülésén, amelynek napirendjén az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának tapasztalatai, az ifjúság körében végzett eszmei, politikai nevelőmunka volt a téma. Nyolc esztendeje már, hogy megjelent az MSZMP KB-nek ez a fontos, az egész társadalmat érintő határozata, amelynek végrehajtásából a szegedi járási és községi pártszervek is kivették a maguk részét saját területükön. Nemcsak a testületek, az egyes párttagok személyes felelőssége, aktivitása is' növekedett az ifjúságért vállalt munkában, kezdve a munkahelytől a családig, a különböző, az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásában a soros feladatokat meghatározó fórumoktól a társadalmi és gazdasági szervezetekig. Ennek a munkának a szolgálatában állnak képzési, oktatási rendszerek az ifjúság eszmei, politikai nevelésében, továbbá a tömegpolitikai rendezvények sora, s a közélet megannyi színtere. Ennek jegyében vált szorosabbá a pártszervek, szervezetek kapcsolata a KISZ-szel. A pártalapszervezetek megfelelő arányban vonják be a fiatalokat a politikai oktatásba. Jellemző példa: az 1977/78-as oktatási évben a szegedi járásban a káderképző tanfolyamok — marxizmus—leninizmus egy- és kétéves középiskola. vezetők konferenciája — hallgatóinak 22 százaléka, a tömegpropaganda tanfolyamokon pedig 24 százaléka harminc éven aluli volt. A partok tatasban részt vevő fiatalok többsége Ifjúsági vagy gazdasági vezetőként dolgozik. Nemcsak elsajátítják a pártoktatás nyújtotta magasabb ismereteket, hanem hasznosítják is azokat műveltségük gyarapítására és tudásukat átadják másoknak. Hatékonyabbá vált a gyakorlatban a KISZ új képzési-oktatási rendszere is — ifjúsági vitakör, titkárképző tanfolyam, Kilián-kör, aktivisták köre —, másrészt jól felkészült propagandisták — 30 százalékuk párttag —oktatnak. A szervezett fiatalok sokaságából közel kétezren vettek részt a KISZ által rendezett képzésben az 1977/78-as oktatási évben. A KISZ új képzési formákkal gazdagodott rendszere akkor és ott érezteti hatását, amikor fiatalok kérik felvételüket a pártba. KISZajánlással, amely kiemelkedően jó a szegedi járásban, 1974-ben még 27 harminc éven aluli került a pártba KISZ-ajánlással, tavaly már 59-en, ez évben pedig, januártól júliusig 33-an élvezték a KISZ támogatását. Eredményes az ifjúságpolirkai határozat végrehajtása a közéletben, a politikai aktivitásban való részvételben, az ilyen irányú ösztönzésben is. Számok érzékeltetik, hogy harminc éven aluliak mennyien vesznek reszt, dolgoznak választott testületekben, a községi tanácstól az üzemi pártvezetőségekig, a községi Hazafias Népfronttól a pártalapszervezeti vezetőségekig, vagy még magasabb fórumokon hallatják hangjukat. A szegedi járásban 2 ezer 885 választott testületi tag között 516-an harminc éven aluliak és felelősségteljes munkát végeznek. Ezért állapította meg az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának menetét tárgyaló legutóbbi ülésén az MSZMP szegedi járási végrehajtó bizottsága: „A különböző oárt-, állami és társadalmi szervek vezető testületeibe választott fiatalok többsége megállja a helyét". Ami pedig a KISZ járási rendezvényein a részt vevők számát illeti az 1977,/78-as mozgalmi évben júliusig: politikai és szolidaritási - rendezvényeken részt vettek 2 ezer 300-an, sport- és kulturális rendezvényeken pedig 1930-an. A számok is azt mutatják, hogy növekedett a szegedi járásban is az ifjúság elkötelezettsége a szocialista társadalom építésében. Javult a fiatalok közéleti tevékenysége és a KISZ tömegbefolyása. Sokat fejlődött a művelődésre, a sportolásra való igény is. Vannak azonban még feladatok. Ezek közé tartozik, hogy a gazdasági szervek és a KISZ-szervezetek kiemelt feladatként foglalkozzanak a soron következő ifjúsági parlamentek előkészítésével, megszervezésével. A fiatalok jó előre ismerjék meg és mondjanak véleményt a parlament elé kerülő beszámolóról. A KISZ-ben a társadalmi szervezetekben dolgozó kommunisták fordítsanak nagyobb figyelmet továbbra is a munkában kitűnt fiatalok párttaggá nevelésére. L. F. Összehangoltabb betegellátás Kevesebb a szívhalál ilyenkor ősszel nemcsak a ' madarak vonulása veszi kezdetét,. Az iskolás diákoké is. Meg az anyáké. Ha megfigyelték, egyik üzletről a másikra vándorolnak. Az utcára kígyózó sorokban is zömmel ők állnak ezekben a napokban. Kezdik a papírboltokban. Van füzet, toll, ceruza, csomagolópapír, meg is vehetik, ha hosszú várakozás árán is: vessenek magukra, miért hagyják a vásárlást az utolsó pillanatra. Nem érheti szó a kereskedelem háza elejét. Dolguk végeztével fogják sátorfájukat és székhelyüket átteszik valamelyik ruházati boltba. Az okosabbak egyenesen a Centrumba mennek, ott a legbőségesebb a kínálat iskolaköpenyekből. De mi is kell még hirtelenjében? Tornacipő és valamiféle Jábbeli. amelyben az őszi — reggel hideg, esős, délben fölmelegedő, este hűvös — időben nyugodtan elengedheti otthonról szülő a gyermekét. Hát ilyen aztán Anyák vonulása nincs. Se egen, se földön. Miért is lenne elegendő mindenféle méretű tornacipőből és könnyű félcipőből ilyenkor, szeptemberben? Van papucs, bojtos, meleg és szegedi, van bélelt téli csizma, van magasszárú fűzős egykettő, és van szantyl. No, nem bő választékban, és persze, az sem mindenhol: a 29. 30, 31-es lábú kisiskolások mamája vonulhat üzletről üzletre, pénzét nem tudja cipőre cserélni. Legfeljebb azöszszefutott, már ismerős sorstársakkal tud eszmét cserélni a nálunk oly sokat hangoztatott gyermekkultuszról, amelyet oly sikeresen leplez a cipőipar és a kereskedelem. Tehát elkezdődött a tanév, itt az ősz, folytatódik a diákok — és az anyák vonulása. Egész éven át. Elképzelem, amint kisiskolás csemetéink szandálban cuppognak az októberi, novemberi sárban, és strandpapucsban örvendenek az első lehullott hónak. S mire beköszönt a tavasz és a nyár, a megnyúlt lábacskákra végre felkerül az új csizma. Vonulnak az anyák rendületlenül üzletről üzletre, hátha egyszer sikerül utolérniük az évszakok után kullogó ipart és kereskedelmet. O

kolnám én az anyákat gondatlanságuk miatt, miért nem veszik meg nyáron a csizmát, télen a szandált. De nem tehetem: amíg gyerek a gyerek, nő a lába. S amióta eszemet tudom, váltakoznak az évszakaik, s az időjárás szerint igyekszik öltözni az ember. Csak azt nem értem, még fejlődőben levő iparunk, kereskedelmünk hogyan járhat évről évre minden évszakban ugyanabban a cipőben? Ch. A, Korunk egyik leggyakrabban előforduló és a legtöbb áldozatot követelő, alattomosan támadó népbetegsége a szívinfarktus. A súlyos vérellátási zavarokkal járó szervi rendellenesség a gyógyítók eddigi tapasztalata szerint a kialakulását közvetlenül követő időszakban a legveszélyesebb, bár később is csak nagyon nehezen lehet vele megküzdeni. Ezért a jövőben a gyógyítás helyett elsődlegesen a megelőzésre kell törekedni. Ennek a helyesen felismert elvnek a jegyében folytak Dél-Pest területén széles körű helyzetfelmérő vizsgálatok. Az Országos Kardiológiai Intézet irányításával végzett munka szervesen kapcsolódik az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezésére tizenhét ország részvételével infarktus regiszter program kidolgozásához és megvalósításához. A vizsgálatot, végző szakemberek Oláh Bélának, az MTI tudományos munkatársának elmondották, hogy a kísérletül választott városrészben a körzeti orvosok és az ott működő egészségügyi intézmények szakértőinek közreműködésével félmillió ember közül szemelték ki a vizsgálandó alanyokat. A szűrés nagyon alapos volt: a több szakaszos tevékenység első fázisában valamennyi olyan infarktusos esetet leltárba vettek, amely e terület lakosai között általában előfordul. A feltárás mélységét az is mutatja, hogy nemcsak az aktív és már röntgennél kimutathatóan kóros elváltozásban szenvedőket emelték ki, hanem a betegségre a legcsekélyebb hajlamot mutatókat is. A fogékonyságot számos, későbbi szívrendellenesség kifejlődésére utaló körülmény egyedi és összesített elemzéséből derítették fel. A több mint két éve kezdődött és jelenleg is folyamatban levő nagy horderejű akcióprogram a szűkös kórházi ágykapacitás optimális kihasználását segíti elő. A különböző szinten dolgozó egészségügyiek kellően összehangolt. integrált munkája biztosítja, hogy a beteg idejében és rögtön arra a koronária intenzív osztályra kerülhessen, ahol gyógyulása leginkább remélhető. A fejlődés ezen a téren mári* rendkívül figyelemre méltó nem egészen tíz évvel ez előtt a rászorulóknak mindössze tíz százaléka került ilyen zökkenőmentesei mindjárt ezekre az ápolóhelyekre, jelenleg viszont már 80—85 százalékuk. A minden egyes fázisba: szinkronban levő összedolgozás a halálstatisztikát is kedvezően befolyásolta. Az akci/ kezdete óta a vizsgálatba be vont részen harmadára csök kent a halálozási irány, ti százalékkul kevesebb az ee hónapon belüli haláleset* száma, s valamivel kevesebír szer fordult elő 24 órán beliii bekövetkező tragédia. Délpesti viszonylatban ez évente kétszáz ember életének a meghosszabbítását jelenti. A program kivitelezői elmondották azt is, hogy DélPest öt kerületében ed*!ií szerzett tapasztalatokat a jövőben még szélesebb körben kívánják hasznosítani, ezzel is elősegítve az infarktus elleni küzdelmet. (MTI)