Délmagyarország, 1978. szeptember (68. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-05 / 209. szám

I Kedd, 1978. szeptember 5. MM MozfgóIépcs§ MM lépcsőzetes munkakezdés Szegeden Forda. Szörnyszülött szó, ráadásul kétféle. Gépi, meg kézi. Mi tegnap reggel kézi fordával utaztunk. Bizony! Mégis beértünk a munkahelyre — lépcsőzetesen! Tudja már mindenki, beszélik városszerte, azok is,, akiknek semmi közük nem volt hozzá, mivel a munkakezdésük nem változott, de tudták: hétfőtől Szegeden is áttértünk a lépcsőzetes munkakezdésre, méghozzá a nyugati iparkörzetben dolgozókat érintően, s már előzőleg is volt egy-egy lépcsőfok, s még ezután is lesz, valószínűleg ez év végén. Szóval a lépcsőt is lépcsőzzük. Mozog. Kézi fordával. Merthogy a gépi nem készült el. Ezt mondták a Volán vállalat illetékesei, akiknek volt néhány álmatlan éjszakájuk a menetrend változtatásának okán. Melyik kocsi melyik járatra, hányas számmal menjen? Ez a forda lényege, egyszóval buszkihasználás. Végül is abból nem lett semmi, hogy a tröszt számítógépével készüljön el ez a gépkocsi vezénylés, marad hát, amit papíron kiszámolgattak. Az első fontos tény: emiatt sehol nem maradt ki egyetlen járat sem. Hát persze, be volt tervezve ... korábban kell járniuk, mint régen. Az Mll-es 6.40-kor indult ezelőtt, most 6.10-kor. A hétórás kezdéshez így r.incs busz. Marad még egy megoldás az erre dolgozóknak. Busszal — másik járattal — az Anna-kútig, onnan átszállás villamosra. Ez is egy lépcső. Sándor Béla háromnegyed 7-kor kezdett ugyanitt. Lekéste a tarjáni 6.10-es buszt (MII), kerülővel, de beért munkakezdésre. Most kombinál, tessék követni. — A Csillag tértől jövök a 20-as vagy 21-essel, a József Attila sugárúton átszállók, a 12R-re. Az 6.20-kor indul. Fél hétre a ruhagyárban vagyok, tíz perc, míg a gyerekeket leteszem a gyári óvodában, háromnegyedre kezdhetem a munkát. Maszek menetrend — de jó. Bánáti Antalné a 12R-járattal indul a Víztorony tértől. Neki minden ismerős volt — mármint a zsúfoltság. Egy „kisbusz" indult, s érthetően tele volt. László Gézáné viszont a kábelgyárban az ellenkezőjét tapasztalta a 11-esen. Ülőhely is bőven volt, elfértek volna a kisebb szólóbuszban, de hát csuklós jött. Háromnegyed nyolckor. Hm. Nem értek fordához, de, ha mondjuk ez ford-ítva van?... — Nekünk ugyanis nincs olyan járat, amellyel boszszúság nélkül beérnénk a munkahelyre — mondja Kutas! Mihályné, a DÉMÁSZ dolgozója. — Az áramszolgáltató irodáiban most hétkor kezdünk — ez nem a '„lépcsőzés" miatt van, de a gondunk viszont igen. Akik Tarjánból járnak, félórával Egy biztos, a ruhagyárból r.em késett el senki, nem úgy, mint a textilművekből, vagy a házgyárból, ahol az irodai dolgozóknak nem ,volt megfelelő járat. Senki nem késett — a lépcsőzés miatt legalábbis — a seprűés ecsetgyárból sem. Kispúl Jenő újságolja, s nyugtázza, minden rendben. De: — Három üzem, plusz az iroda, négy munkakezdési időpont. Hogy tartsunk akár csak két egyeséget is érintő értekezletet anélkül, hogy valamelyik részlegből ne munkaidőben jönnének el a dolgozók. Egy dolgozó kb. 500 forint óránkénti termelési érték — tessék szorozni! Csökken a zsúfoltság, nem kell több busz. Csak épp az elvesztett órákkal hetek alatt kifizetjük egy busz árát. Megírtuk, közöltük a telefonszámot is, 11-617, tessék hívni a Volánt, s jelentsék, ha nem mozog a .mozgólépcső". Hm. Süket. Nem veszik fel. Próbáljuk a másikat, 11-905, halló! — Makó Gábor vezénylőtiszt. — Nem jő a másik vonal, amelyen érdeklődhetünk. — Persze, most tatarozzák az irodát Átmenetileg elköltözött. — Hümm. Pech. Bejelentés volt-e? — Többet vártunk, csak hét jött. három témában. — Mégpedig? — A 6.40 induló M42-es járat a textilművekig jár, kérték, menjen a gumigyárig. Az itt dolgozóknak ez a kényelmesebb. Az Mll-es korán Indul, legyen 6.10 helyett 6.25. Ezt a ruhagyárból kérték. Egy másik telefonáló a délutáni M42-es jáforintok Gazdaságpolitikánk alap- sem alakul a várt módon latoknak, amelyek a valavető célja: a gazdasági azoknál a gazdálkodó egy- mit-valamiért elv alapján a egyensúly megszilárdítása, ségeknél. amelyek a várható hitel igénybevételéért megEnnek egyik feltétele, hogy (elérhető) devizaárat a való- határozott exportteljesíta több piacon versenyképes ságosnál magasabbra be- ményre vállalkoztak. Az exporttermékek gyártása csülték. A KNEB vizsgálata adottságokkal ugyanis szágyorsan fejlődjön. A Magyar jogosari jegyzi meg, hogy molni kell akkor is, ha Nemzeti Bank 1975-ben 45 egyes vállalatok nagyvona- azok olykor gondot okozóak. milliárd forint értékben ex- lúan értelmezték a kocka- Az eXportfejlesztő hitelek portfejlesztő célhitelakciót zatvállalást. hirdetett azzal a céllal, hogy nyomán 1980-ra 800 millió a vállalatokat exportfej lesz- Nemcsak a Piackutatásban dollár többlet devirabevétett tésre ösztönözze. A válla- lelhetők fel hibák, mulasz- var a népgazdasag. Ez a latok nagy érdeklődést tanú- tások, hanem a külkereske- mai órakon vett összeg nemsítottak az exportfejlesztő delmi vállalatok és a ter- csak a gazdasági egyensúly hitelek iránt, s ennek eredmelök együttműködésében megszilárdítása, hanem ményeként 1976-ban lénye- ,, .. . , .. , gében szétosztották a ren- is- Elofordult, hogy a terme- nemzetközi hitelkepessegunk delkezésre álló összeget. lő „kész tények" elé állitot- megőrzése szempontjából is Az V. ötéves terv dereká- ta a külkereskedelmi válla- nagy jelentőségű. Az előjeboz érv® vizsgáljuk meg a j t t itt az exporttermék lek, az eddigi tapasztalatok hitelakció eredményeit és ,, ,. „ . ... , , problémáit. A Magyar Nem- add el! Ez a Piaci elokeszi- alapjan nincs olyan elmarazeti Bank és a Központi Né- tő munka hiányában nem dás, amely veszélyeztetné pi Ellenőrzési Bizottság rep- hoz sikert ennék teljesítését de a S^m^ek^ A gondokban felismerhet- gyenge pontokra összpcntositi a hitel felhasználását, jük beruházási gyakorlatunk sítva még sok tartalékot kell mert a vállalt többletexport általános gyengéit Ez azon- feltárnunk a siker érdekélényegében időarányosan . . , , hen létrejött bár a teljesités ^ semnu esetre sem ad ^ vállalatonként nem volt felmentést azoknak a vállaegyenletes, S egyes vállala- ^^mmmmmmmmmmmmmmmm^m^m toknál számottevp elmaradás is tapasztalható. Korai lenne elkésziteni e beruházási akció mérlegét — erről legkorábban 1980-ban lehet szó —, a jobb teljesítmények érdekében azonban indokolt, hogy az észlelt problémákra felhívjuk a figyelmet. Általánosítható az a taWiesel Iván ratot tartotta korainak — a pa3ztalat, hogy a vállalatok visszaindulással volt gond- | fő törekvése a hitel mielőbbi ja... Lépcső oda — lépcső viszsza. Elindult a mozgólépcső. Ha döcög is, de megy. Budapesten bevált. Reméljük, itt sem lesz másként Elvégre hatezer embert érintett, s csak néhánynak volt vele baja. Eddig... I. Zs. Határőr-tisztjelöltek eskütétele Szegeden Minden emberi hivatás szép, de a legszebb, amit maga választ az ember. Unger József határőrtiszti iskolás hallgató szerint a legszebb határőrtisztként szolgálni egy őrsön. — A határon. Az az igazi! Éppen ezért jelentkeztem határőrnek. Tisztnek. Ünnepi hangulatban beszélgettünk itt Szegeden, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola 1. éves hallgatóinak, a főiskola határőrtiszti tagozatának eskütételén. Szeptember első vasárnapjának majdnem őszies napsugarai ragyogtak az egyenruhákon, a diszelgés alkalmából kiállított fegyvereken. Pártvezetők, a tanácsi szervek, tömegszervezetek és társ fegyveres testületek képviselői állták a díszemelvényen. Mi pedig beszélgettünk a messzi Körmendről érkezett Unger Józseffel és feleségével, a lelkes ifjú tisztiiskolás édesanyjával, akj boldogan erősítette meg fia iménti szavait: — Minden vágyam az volt, hogy két fiam közül legalább az egyik tiszt legyen. Vágya teljesült tehát. Ott áll a fiú délcegen a sorban és mondja az eskü szavait: ,„.. esküszöm, hogy a Magyar Népköztársaság határainak hűséges őre leszek." Farkas Béla hallgató áll az alegység elé helyezett mikrofon előtt. Mellette jobbról édesapja, Szabolcs megyei húsipari munkás, balján pedig édesanyja, ugyancsak munkás ugyanott A fiú mondja az eskü szövegét, s a csapat követi. Szülők, hozzátartozók százai hallgatják meghitt csendben a fogadalmat, amj kezdetét jelenti a nagy feladat, a ható rőrzésre való felkészülésnek. így mondta Bakondi György főhadnagy az ünnepséget megnyitó beszédében, és erről szólt Dudás István ezredes, a Kiskunhalasi Határőrkerület parancsnoka az eskütételt követően. A tisztiiskolás hallgatók nevében Bácser László mondott köszönetet a bizalomért. A szülők nevében G. Kovács László hevesi rendőrtiszt kívánt sikeres négyévi főiskolai tanulást a hallgatóknak. Az ünnepség kezdetén a Himnuszt, végül az Internacionálét játszotta el a szegedi munkásőr-zenekar. Üjra mondom: nagyon szép hivatás lehet határőrtisztnek lenni. Sallai János hallgató Jászalsószentgyörgyről jött ide a szegedi főiskolára, miután „megvívta harcát" mindenkivel, hogy akarata szerint legyen. Édesanyja eljött az ünnepségre és büszkén mutatta be fiát, de azt is elmondta, hogy más pályára szánta Janit az egész család. — Sőt, még tanárai is a jászberényi erősáramú középiskolában. Kiváló szakember lehetett volna. És ide jött inkább. Mindenütt elmondja, hogy ezt akarta, tiszt akar lenni. Legyen hát. De olyan tiszt legyen, mint amilyen jó fiam: volt eddig nekem. Ott áll a fiú sokadmagával a díszegységben. Tekintetében olvasom a fogadalmat, amelyet jelmondatként függesztettek az iskola falára: „Békében és háborúban egyaránt népünk igaz fiához méltó módon viselkedem." Kaczúr István KGSTtanácskozás A KGST-tagországok belkereskedelmi miniszteri tanácskozó testületének közgazdasági tervezési és irányítási kérdésekkel foglalkozó munkacsoportja szeptember 5—7. között Bukarestben tartja 3. ülését. A tanácskozásra vasárnap Bukarestbe utazott Juhár Zoltán belkereskedelmi államtitkár, a munkacsoport elnöke. Az ülésszakon megvitatják a belkereskedelem távlati tervezésének módszertani kérdéseit, a fejlesztés fő irányát, foglalkoznak a tudományös munkaszervezés széles körű alkalmazásának lehetőségeivel és megtárgyalják a KGST-országok kereskedelmi felügyelőségeinek tevékenységét. elnyerése, engedélyezése volt. Szorosan összefügg ezzel, hogy a műszaki-gazdasági dokumentumok igen kedvező „optikával" — a ténylegesnél alacsonyabb költségirányzattal, rövid határidővel, kisebb importanyag-tartalommal stb. — készülték. A KNEB által vizsgált vállalatok többségénél ezek a fogyatékosságok fellelhetőek voltak. Az előkészítés „nagyvonalúságát" csak kevés vállalat pótolta, a szükséges korrekciók elmaradtak. Az előkészítés lazaságai a teljesítésre is hatnak, exportfejlesztő beruházásoknál késések tapasztalhatók. A késések általában a megvalósítás idejének alábecsüléséből fakadtak, de a koordinációs és kooperációs problémák „mellőzése" is szerepet játszik. Előfordult, hogy irreális gépbeszerzési határidőket vettek alapul, olyanokat, amelyek a normális átfutási időnél is rövidebbek voltak. A késés így látszólag „objektív" okok következménye. Sok esetben az exportnövelő beruházások piaci háttere nem kellően megalapozott — állapítja meg a KNEB — jelentés. Egyes vállalatok a többletexportra tett ígéretét nem előzte meg alapos piackutatás, ennek következtében az értékesítés akadozik. A gazdaságosság Kisiparosok ünnepi ülése Magyar—szovjet belkereskedelmi együttműködés Az állami kereskedelemben idén előirányzott 7,3 millió rubel értékű szovjet áru 83 százalékára, a 6,9 millió rubel értékű magyar fogyasztási cikkeknek pedig a 74 százalékára jött létre szállítási megállapodás — könyvelték el eredményként a magyar— szovjet belkereskedelmi munkacsoport közelmúltban tartott évközi ülésén. A megbeszélésen intézkedtek a még hiányzó tételek pótlásáról, sőt a forgalom további fejlesztéséről is. A tárgyalások eredményeként, túlteljesítve az előirányzatot, az idei választékcsere — exportban és importban egyaránt — eléri a 7,8 millió rubeles forgalmat. Egyeztetve az 1979. évi együttműködés lehetőségeit, árulistáit, jövőre együttesen 16 millió rubel értékű árucserét tartottak reálisnak. Jó tíz esztendeje egyre jobban segíti a belföldi áruellátást a magyar—szovjet belkereskedelmi választékcsere, amelynek értéke 1970 óta mintegy másfélszeresére növekedett. A forgalom — főleg az utóbbi években — a szövetkezeti kereskedelem közvetlen kapcsolatainak erősödésével fejlődött nagyobb mértékben; a szövetkezeti szektor ma már a választékcsere 55—60 százalékát bonyolítja le. A kölcsönös cserében a forgalom 12 százalékát az élelmiszerek, 4 százalékát a ruházati cikkek teszik ki. Választékcserében szerzünk be az év végéig ács S. Sándor felvétett Berta István megnyitja a kiállítást A Kisiparosok ' Országom vetelen részt vett Papdi Szervezetének Csongrád me- József, az MSZMP Cso-iggyei vezetősége a megalaku- rád megyei bizottságana* lás 30. évfordulójának tí-z- osztályvezetője is. teletére — a KIOSZ aiap'tó- Ünnepi beszédet Budai tagjainak részvételével — Antalné, a KIOSZ megyei ünnepi ülést tartott tegnap, bizottságának titkára mouhétfön délelőtt a KIOSZ- dott. Felidézte a szervezet klubban. A megjelenteket megalakulásának előzményeGyulai Dezső, a KIOSZ ct- it, az alakulóülés eseményeszagos választmányának tag- Xplt£ ja, a megyei szervezet elno- tegok végeztek a szervezet ke köszöntötte. Az összejö- szocialista közösséggé formálódása érdekében. A megyei bizottság titkára végezetül a párt XI. kongresszusának határozatára utalv» hangsúlyozta; a kisipar célja, hogy a szocialista gazdálkodó szervek tevékenységét kiegészítve — elsősorban az állampolgárok részére — javító, karbantartó ém egyéb szolgáltatást végezzen. A megalakulás 30. évfordulója alkalmából a KIOSZ megyei szervezete alapítótagjainak — 73 kisiparosnak, köztük 29 szegedinek — emlékplakettet és oklevele* adtak át. Ezt követően aj ünnepség résztvevői megtekintették a megyei szervezet jubileumi kiállítását a Horváth Mihály utcai Képtárban. Az értékes dokumentumokból és a kézművesség tárgyi emlékeiből összeállított kiállítást Berta István, az MSZMP városi bizottságának titkára nyitotta meg A jelenlevőket dr. Juhász Antal néprajzkutató, a Móra Ferenc Múzeum igazgatóhelyettese ismertette meg a bemutatott tárgyakkui. egyebek között 1,4 millió rubel értékű Junosty televíziókészüléket, 300 tonna zománcedényt, 140 000 asztali evőeszközkészletet, 150 000 rubel értékű mezőgazdasági szerárut, 175 000 karórát. 37 000 kerékpárt, 4 millió szárazelemet. Az export jelentősebb tételei között műselyem- és szövetáruk, írószerek, autóülés-huzatok, világítástechnikai cikkek, szeszes italok vannak. A külkereskedelmi forgalomban is egyre több fogyasztási cikket szerzünk be a Szovjetunióból. A tavalyi 107,3 millió rubellel szemben erre az évre 113,7 millió rubel értékű importot irányoztak elő. (MTI) < 1 t 4