Délmagyarország, 1978. szeptember (68. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-01 / 206. szám

3 Péntek, 1978. szeptember 8; Képviselői beszámoló Rúzsán Nagy érdeklődés kísérte Bibék Istvánnénak, a szegedi járás országgyűlési képviselőjének beszámolóját, amelyet a rúzsai művelődési házban tartott meg. Ott voltak választói Röszkéről, Domaszékről. Zákányszékről, Mórahalomról, Ásotthalomról, Pusztamérgesről, Rúzsáról. Részt vett az országgyűlési képviselő beszámolóján Tóth Szilveszterné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja és dr. Kiss Imre, a szegedi járási tanácsi hivatal vezetője is. Bibók Istvánná áttekintést adott választókörzete községeinek gazdasági és társadalmi életének fejlődéséről és mindazokról a feladatokról, amelyeket — az ő segítségével is — megoldottak. Űjabb kéréssel is fordult Rúzsa község képviselőjéhez. A napközi otthonba az ÁFÉSZ szállítja a gyermekeknek a meleg ételt, de ez a kapacitás már nem elegendő. Rúzsa napközi otthona önálló konyha létesítését kéri. Mérlegen a gazdálkodás mm Üzemi pártfórumokon a Textilművek első félévi eredménye Az év első felében elért gazdasági eredményeket értékelte, elemezte legutóbbi ülésén az MSZMP szegedi textilművek végrehajtó oizottsága és a magasabb testület, a gyár pártbizottsága is. Azoknak a feladatoknak a teljesítését vizsgálta mindkét testület, amelyeket az esztendő első negyedét követően az üzemi pártbizottság meghatározott, többek között a munka termelékenységének növelésére, bérpolitikai intézkedésekre, a termeivények minőségének javítására. Summázva azt állapították meg a mutatók alapján, hogy az első negyedévet követően a gyár gazdasági eredményei javultak, annak ellenére, hogy nem volt elég munkáskéz, amely közvetlenül a gépeken dolgozik, ugyanakkor a nyárral járó, még megoldatlan kiimatikai problémák is rányomták hatásukat a termelésre. A gazdasági mutatók olyan javulást tükröznek az első negyedévi eredI ményekhez képest, amelyek biztatóan jó alapját képezik az éves termelési terv teljesítésének. A minőség, a gyártás programszerűsége, a termelékenység, a költség- és készletgazdálkodás, a jövedelmezőség elemzése mellett vizsgálták a gyár vezető párttestületei az életszínvo • nal növelésével összefüggő feladatok teljesítését, valamint politikai célkitűzések megvalósulását is. A gyár összlétszáma a tervezettnek megfelelően alakult Tavaly az első félévben 2 ezer 845 dolgozója volt á Szegedi Textilműveknek. Ez a szám az idén az első félévben két százalékkal csökkent Az év első negyedévében kedvezőtlen jelenség következett be a létszámszerkezetben, mert a nem fizikai dolgozók állománya növekedett. Az összkép azonban — a gyár közvetlen-közvetett létszámaránya a múlt év hasonló időszakához viszonyítva is — javult A létszámarány a gazdaságpolitikai feladatok Az odesszai küldöttség látogatásai Á Csongrád megyei tanács Vendégeként megyénkben tartózkodó Odessza megyei delegáció tagjai — Viktor Antonovics Kovalenko, az Odesssza megyei tanács elnökének általános helyettese, a tanácsi küldöttség vezetője, valamint Jemeljan Makarovics Sztyepanyenko, az Odessza megyei Dimitrov Kolhoz elnöke és Jekatyerina Leontyevna Kurilo, a Kommunár baromfigazdaság brigád vezetője — tegnap ellátogattak a Szegedi Szalámigyár és Húskombinátba A vendégeket elkísérte Szilágyi Ernő, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi ' osztályának vezetője. A szovjet delegációt Bálint László vezérigazgató fogadta, és ismertette az üzem termelesi eredményeit. A vendégek megtekintették az üzem részeit, és ismerkedtek a szalámigyártással és húsfeldolgozással. Bálint László törzsgárdajelvényt adott át. és tiszteletbeli törzsgárdatagnak fogadta a vendégeket Délután felkeresték a szegedi Tisza—Maros-szög Termelőszövetkezetet, ahol Nizszner Ferenc téeszelnök, a termelőszövetkezet vezetői, valamint dr. Hovorka István, a Szeged megyei városi tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője fogadta és tájékoztatta a delegációt A szovjet vendégek elsősorban a baromfi- és sertéstenyésztés, a fateleoítés kérdései iránt érdeklődtek. A küldöttség ellátogatott a forráskúti Haladás Termelőszövetkezetbe is, ahol a homoki kultúrával ismerkedtek. Hite Forráskúton, a Haladás Tsz-ben ünnepélyesen búcsúztatták az odesszai tanácsi küldöttséget melyen megjelent dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Perjés! László, a megyei tanács elnöke. A szovjet vendégek ma, péntek reggel Budaoestre utaznak, és az esti órákban tovább mennek Odesszába. * A delegáció öt napot töltött Csongrád megyében. Több megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetet, állami gazdaságot Ipari üzemet kerestek fel ez idő alatt. Itttartózkodásuk tapasztalatairól, élményeikről a küldöttség vezetője, Viktor Antonovics Kovalenko lapunknak így nyilatkozott: — Látogatásunk, utazá6UQ£ annak a jelentós progAcs S. Sándor felvétele Az odesszai vendégek a szegedi szalámigyárban ramnak a része, amely lehetővé teszi a küldöttségek cseréjét a legkülönbözőbb területeken, mint a kultúra, ipar, mezőgazdaság. Küldöttségünknek mindhárom tagja először járt itt, Csongrád megyében, és elöljáróban el kell mondani, hogy nagyon sok szépet, hasznosat és kitűnő eredményt láttunk. Úgy érzem, hogy testvérmegyei kapcsolataink még tovább szélesedtek, és erősödtek. Azt is mondhatnám, hogy ezeknek a látogatásoknak bizonyos tekintetben a jellege is megváltozott, hiszen egy-egy küldöttság meghatározott céllal, közvetlen feladattal érkezik, ami nagyon hasznos dolog. Hiszen ahhoz, hogy két nép barátsága tovább mélyüljön, elengedhetetlenül szükséges egy-egy terület alaposabb tanulmányozása. Így nemcsak többet tudunk meg egymásról, hanem könnyebben át tudjuk venni a hasznos kezdeményezéseket, amelyeket kölcsönösen tapasztalhatunk. Ezzel segítjük egymást, s az sem mellékes, hogy a látogatás közben egyre több barátra találunk. A ml küldőtíségünk ebben az esetben első olyan delegáció volt, amely kizárólag tanácsi szerveket képviselt A mezőgazdaság és a tanácsi szervek munkájának tanulmányozása volt a feladatunk. Általában érdekelt minket a mezőgazdaság minden területe, de különösen az állattenyésztés és húsfeldolgozás. Azért is szerettünk volna mindent részletesen megismerni, hogy megtudjuk, milyen területről küldjünk tapasztalatcserére szakembereltet, tehát mivel érdemes foglalkozni. Látogatásunk során kitűnő lehetőséget kaptunk, hogy az állattenyésztés mellett a paprika-, a kukoricatermesztást is tanulmányozzuk, és megismerkedjünk a mezőgazdaság tervezésével. Most már módunkban áll azt mondani, magyar barátaink hozzájárulásával jövőre olyan szakembereket szeretnénk ide küldeni, akik a termelés tervezését, a baromfi- és sertéshús feldolgozását, a takarmánytermel ást tanulmányozhatják. Számunkra is öröm, hogy magyar bará'aink ilyen szép eredményeket ér'ek el. A tanácsi munka meg'smerése során többször is találkoztunk a megyei vezetőkkel és sok információt kaptunk erről a területről. Végül köszönetet szeretnék mondani azért a szívélyes, meleg baráti fogadtatásért, amiben mindenhol részünk volt, ahol csak megfordultunk. sorában meghatározott mértékben alakult, és ez tartható az év hátralevő részében is. Ebből következően biztosított a már végrehajtott bérfejlesztések fedezete. A politikai feladatok végrehajtásáról szólva az kapott hangsúlyt a gyár mindkét vezető pártfórumán, hogy mind a párt-, mind a gazdasági éá tömegszervezetek időben és tervszerűen megismertették az üzemrészek dolgozóival a kimunkált, konkrét termelési, gazdálkodási feladatokat, hogy azok végrehajtásában hatékonvan közreműködhessenek. Ennek kézzelfogható eredménye, hogy a gyár gazdasági fejlődése az év első felében felgyorsult, bizonyos területen a korábbi lemaradást behozták, a meghatározó gazdálkodási mutatókat túlteljesítették. A pártszervek jól éltek jogaikkal. kötelességükkel. Területükön számon kérték, ellenőrizték a gazdálkodási feladatok végrehajtását Jó intézkedés volt az is, hogy bővítették a brigádvezetők tanácskozásának konkrét hatáskörét A napirendek érdemi megtárgyalására alaposabb is a felkészülés, mert a témának megfelelő írásos anyagokat készítettek. Az üzemi szakszervezeti tanács és a bizalmi küldöttek kétszer is tartottak együttes ülést az elmúlt félévben, és közösen meghatározták a bérfejlesztési terveket, azok arányait, és elfogadták a gyár anyagi érdekeltségi rendszerét. Mindezeknek az volt a hatásuk hogy az év első felében a brigádtagok aránya a gyár összlétszámához mérten 45.2 százalékról 52.2 százalékra változott, vagyis közel 180 dolgozóval növekedett a brigádtagok száma. A gyár KISZ-szervezetei sem maradtak a háttérben tennivalóikkal. Társadalmi munkára, kommunista műszakra, a készáru tisztítására szervezték a fiatalokat. A fonodában, a szövődében, a dorozsmai telepen és más területen több mint kétezer órában végeztek társadalmi munkát. Az összkép láttán, az eredményék birtokában senki sem bizakodhat el a Szegedi Textilművekben. Ezt is hangsúlyozták a gyár mindkét vezető párttestületének az év első félévét értékelő, elemző legutóbbi ülésén. Hátra van és már benne járunk az esztendő második felében, amelyben a sajátos, az új, a gyár profiljával összefüggő feladatok ugyanúgy megvannak, mint ennek előtte, amiken már túljutottak. I L. F. KISS ISTVÁN: OLAJBÁNYASZOK Bányászok E

gy mozdulat. Megszokott, mindennapi. Felkattintjuk a villanyt, ha sötét van, meggyújtjuk a gázt, hogy megfőzzük reggeli kávénkat, autóba ül (akinek van), s egy könnyed kulcsfordítással begyújtja a motort, indul a munkahelyére. A mozdulat természetessége mögött ott a magától értetődő tény: mindezek elválaszthatatlanok kényelmünktől, munkánktól, emberi igényeinktől. Elfogadjuk: van. Olyannyira, hogy már nem is tudjuk, az egyszerű mozdulat mögött mások munkája van. Az emberi munkamegosztás ezerszálú szövevényében az éltető-mozgató erőt teremtő bányászoké. Nélkülük nincs áramtermelő erőművet tápláló szén, nélkülük az autó sem megy. Pár éve, hogy megrengette a világot az energiaválság, s bár bennünket szocialista államunk védőpajzsa jórészt megkímélt, mégis tudjuk, az energia drága kincs, s így értjük is: megbecsülés jár azoknak, akik a föld mélyétől elhódítják mindennapos csatákban az energiahordozókat. Eocénprogram. Az új szénlelőhelyek feltárására utaló kifejezés bevonult a köztudatba, jelezvén, hogy a világégésből eszmélő Magyarország egykori széncsatáit vívó bányászok mai generációjának is új távlatok nyíltak. Üj bányák, erőmű. Kell aa energia az országnak, atomerőmű épül, villamos távvezeték feszül két országon át, gázt szállít majd Orenburg. bői, olajat az Adriától az új vezeték. Gázt, olajat, melyért súlyos milliókkal fizetünk, a így tudjuk csak, mit ér minden csepp, amelyet itthon, hazai földből bányászunk ki. Hazai, s ezt Szegeden kétszercsen igaznak mondhatjuk, hisz másfél évtizede itt nyüt meg az ország legnagyobb olajmezője, amely ma a hazai termelésnek felét adja, éa amellyel egy addig csak hírből hallott foglalkozást, aa olajbányászt ismertük meg. De talán pontatlan is a megnevezés, hivatás ez — elkötelezettség a földdel való küzdelemre, s az algyői gázkitörés óta hisszük is: az elemekkel vívott csatára. D ínyásznapot köszöntünk ® vasárnap Szegeden színes, vidám rendezvényekkel — ünnepi hangulattal. De most, a hétköznapon, hogy a kapcsolóhoz nyúlunk, a gázt lobbantjuk lángra, vagy aa autót indítjuk be, gondoljunk egy pillanatra rájuk. A bányászokra — az emberre I. Zs. Lumineszcencia nyári iskola A Magyar Tudományos Akadémia Eötvös Loránd Fizikai Társulatának és a József Attila Tudományegyetem Kísérleti Fizikái Intézetének rendezésében kétnapos lumineszcencia nyári iskola kezdődött augusztus 31-én. Szerte a világon, így hazánkban is, egyre nagyobb (eret hódítanak a tudományban és a technikában a lumineszcencia jelenségeken alapuló vizsgálati módszerek. Segítségükkel következtetni lehet az anyagi rendzerek minő égi és mennyiségi összetételére annak alapján, hogy a molekulái atomok fényelnyelése és "énykibocsátó képessége, azaz a két különböző energiájú állapot közti átmenetek valószínűbe jól összhangba hozható bizonyos tulajdonságokkal, melyeket a fizikai optika vizsgál. Ezt a régóta ismert tudományterületet napjainkban forradalmi változások jellemzik, ezért s az egyre szélesebb körű hazai felhasználása miatt olyan fórumot hoztak létre amelyen a kutatók és az ipari felhasználók véleményt cserélhetnek, ismertethetik egymassal eredményeiket, problémáikat. Az első ilyen témájú hazai rendezvényre azért Szegeden került sor, mert itt a lumineszcencia kutatás több évtizedes hagyományodra tekint vissza. A szakemberek élénk érdeklődést mutattak, húsz intézmény hetven munkatársa jelent meg Az előadásokat nemzetközileg elismert szakemberek tartják. Tanácskozás az Az orvosképzésről kezdődött kétnapos tanácskozás csütörtökön a budapesti Sem, melweis Orvostudományi Egyetemen. Dr. Romhányi György, a magyar orvosképzési és egészségügyi oktatási társaság elnöke megnyitójában elmondta: az orvostudomány, az orvostechnika fejlődése egyre nagyobb feladatokat állít a hallgat ík eié Ezért is van szükség az ilyer. jellegű eszmecserékre, arra. hogy az oktatási intézményekben szerzett tapasztalatokat kicserélve keressék azokat az új módszereket, amelyekkel a megnövekede't ismeretanyagot jobban, hatékonyabban tudják elsajátíttatni a jövő orvoSiuvaL