Délmagyarország, 1978. szeptember (68. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-24 / 226. szám

63 Vasárnap, 1978. szeptember 24; Gazdagodó barátság Kiállítás Budapesten Csongrád megye és Odessza terület kapcsolatairól ÍSbö ízben került sor a szefogás fóruma, a Magyar a két testvérmegye dolgozói­testvérmegyei kapcsolatok Nemzeti Függetlenségi Front, nak, párt- és tanácsi szerve­történetében arra, hogy do- Nem felejtjük el azokat az zeteinek kölcsönös együtt­fc innen tácdós kiállítást ren- áldozatokat, amelyeket fel- működéséről hallhattunk dezzenek a fővárosban, a szabadításumkért a szovjet részleteket. Többek között Szovjet Tudomány és Kul- nép hozott, és kegyelettel, megtudhattuk, hogy Odesz­túra Házában. Pénteken es- tisztelettel tartjuk számon a szában október közepén ba­te sokan gyülekeztek a rep- felszabadítók soraiban har- rétsági hetet rendeznek, s rezentativ belső kiképzésű coló odesszaiak emlékét és erre az eseményre Csongrád épület első emeleti halljá- barátságát A felszabadulást megyéből több százan utaz­baa, hogy résztvevői legye- követően kibontakozó és az nak majd el, s kiállítást is nek Csongrád megye és évtizedek során népünk rendeznek Csongrád megye Odessza terület kapcsolatait nemzeti ügyévé fejlődött ma- mezőgazdaságának és élei­bemutató kiállítás megnyitá- gyar—szovjet barátság szá- miszeriparának eredményei­sának. Szegedről és a me- mos állomásáról adnak hírt ről. Befejezésül a következő­gyéből is többen fölutaztak a képek, az MSZBT és az ket mondta dr. Koncz Já­Budapestre, ott voltak a fő- SZMBT megalakulásáról, te- nos: ráros hetedik kerületének vékenységéről. Szeged és _ A kiállítást annak re­párt- és tanácsi vezetői, az Odessza városok két évtize- mónyében nyitom meg, hogy MSZBT központjának és des, Csongrád megye és a főváros dolgozói közül tagcsoportjainak képviselői. Odessza terület egy évtize- rnind többen megtekintik és Részt vett a megnyitón — des politikai, társadalmi és magukkal viszik — e mind­mint tegnap jelentettük — kulturális kapcsolatairól. annyiunk számára, szívünk­Győri Imre, az MSZMP Köz- — őszinte öröm számunk- höz oly közelálló két megye ponti Bizottságának titkára, ra — mondta a továbbiak- — Odessza és Csongrád kap­V. J. Pavlov, a Szovjetunió ban dr. Koncz János —, csolatalnak emlékét és él­budapesti nagyikövete és a hogy megyénkből már több ményeiL nagykövetség több munka- ezren fordultak meg a Hős A tetszéssel fogadott meg­tórsa. Városban és környékén, s nyitó beszéd után a résztve­A megnyitó beszéd előtt hasonlóan köszönthettünk Vck megtekintették a kiállí­már sokan nézegették a ké- megyénkben kedves odesszai tást, majd levetítették az pékkel illusztrált tablókat, vendegeket. Örömmel adha- Odessza Hős Város című do­tdbumokat és vitrinekben el- tunk számot arról, hogy kumentumfilmet Záróak­helyezett dokumentumokat, kapcsolataink az utóbbi kordként igen nagy sikerű a két terület kapcsolatairól években tovább szélesedtek, műsort adott az ÉDOSZ Sze­twdósító korabeli újságokat, ga^go^k. a Délmagyarország és a Csongrád megyei Hírlap példányait A tablókon idő­rendi sorrendben mutatják be a magyar és az orosz, il­letve az ukrán nép korabeli történelmi kapcsolatait a honfoglalástól napjainkig. A kulturális és irodalmi kap­csolatok dokumentumai kö­vetik a sort a művészetek legkülönbözőbb ágazatain át Az első vitrinben elhelyezett 1962. július elsejei Délma­gyarországban Győri Imre „Gyümölcsöző barátság" cí­mű cikke foglalkozik a ma­gyar—szovjet kapcsolatokkal, részletesebben Csongrád me­gye és Odessza terület bará­ti együttműködésérvet A ki­állítási anyagokból kibonta­kozik a két terület testvér­megyei kapcsolatainak kez­dete és eredményes folyta­tása. Szeged és Odessza vá­ros immár két évtizedes test­vérvárosi kontaktusa, vala­mint Csongrád megye és Odessza terület évtizedes testvérmegyei kapcsolata. Megnyitó beszédében dr. Koncz János részletesen szólt a magyar és a szovjet nép barátságáról, majd a je­lenkori kapcsolatokról töb­bek között elmondta: — Csongrád megye a Vörös Hadsereg előnyomulása so­rán az országban elsők kö­tött szabadült föl éppen har­mincnégy esztendeje. Itt bontott zászlót legálisan a A beszéd további részében ged Táncegyüttes. C, t mm Üzletek, raktárak % Bárki naponta tapasztal- kedelem raktározási gond­hatja, hogy a forgalomhoz jait, így ezzel is hozzájárul­mérten kicsik Szegeden a nak az ellátás javításához, belvárosi üzletek. A raktá- A DÉLTEX Kelemen utcai rozási gondokról • azonban raktárára a HUNGARHO­legfeljebb közvetett úton, XELS tartott igényt, mert az például a választék alap- épületben, jó fekvése miatt ján értesülhet. Evekkel eze- a jövőben akár egv ételbár lőtt még kevesebb hely állt is működhetne. A Deák Fe­rendelkezésre. A kiskereske- renc utcai lerakat helyére a delem és a nagykereskede- Széchenyi téri postahivatal lem egyaránt a régi házak kívánt terjeszkedni. Az pincéjében, földszintjén szo- Amfora Üveg. Porcelán Ke­rongott. Szükség volt vala- rámia és Műanyagkereske­milyen megoldasra. delmi Vállalat után a Cent­1976-ban adták át a koor- rum Áruház raktára költö­dinélt nagykereskedelmi rak- zött a Gutenberg utcába. A tárat a Fonógyári úton. Épí- Cipőnagykereskedelmi Vál­téséhez a városi tanács biz- lalat Dugonics térre nyiló losította a területet. Felszá- helyiségeit nemrég a Komp­molta az ott levő lakásokat, lett Ruházati Vállalat vet­közművesített és utat épített te át ' Összesen 30 millió forintot A jár6kelőknek áldozott az uj raktár létesí- egve'őre csupán egy-egy tesére s ezert a nagyteres- megváltozott cégtáblát je­kedelmi vállalatok csupán lmt. A kiskereskedelem szá­egy jelképes összeget fizet- mára azonban úiabb lehető­tek. Szerepelt viszont a meg- ségek nyiltak a Belvárosban állapodasban, hogy a Belvá- történő tárolásra. A jelenleg' rosban felszabaduló hely.sé- helyzetben még a központtó geket a város rekonstruk- viszonylag távolabbi épüle­ciójához a tanács rendelke- teket is szívesen használja zesére bocsátják. Tehát se- fel A DÉLTEX Veresácr. Moret-o- c gítlk- a..1í0lt°k áthelyezését, utcai tárolóhe'yét is készség­Magyar Kommunista Párt, s az üj sietek kialakítását, ge! vette át / D^ Kiske­alakult meg a nemzeti ősz- | illetve enyhítik a kiskeres- reskedelmi Vállalat, hiszen mindéi Kézenfekvő következtetések M' A HISZÖV negyedszázados évfordulója Huszonöt évvel ezelőtt je- környezetében való funkcio­lent meg az a kormányren- nális felhasználásának elő­delet, amelynek alapján a mozdításában kifejtenék, népművészet és a háziipar A magyar népművészet — különböző csoportjai egy mint mondotta — az elmúlt szervezetbe, a HISZÖV-be negyedszázad alatt világhírre tömörültek. A negyedszáza- tett szert, a szövetkezeti ke­dos évfordulóról szombaton retek között sokat fejlődött, a magyar néphadsereg mű- A 71 háziipari és népművé­velődési házában ünnepélye- S2eti szövetkezetben jelenleg 6en emlékeztek meg a szö- mintegy 40 000 tag dolgozik, vetséghez tartozó 71 szövet- Évi hárommilliárd forint ér­kezet, valamint a népi ipar- tékű termékeik egyharmada művészeti tanács képviselői- külföldön, töbt>ségükben nyu. nek részvétedével. gati országokban talál piacot. A jubilá'ókat Mészáros . .. . Vilmos, ai OKISZ e'nökhe- Az unnepl megem-éneze sen a szövetkezeti mozga­, , , lomban több évtizede tevé­S-Ijí^jfe*^ kenykedö tagok közül szá­lyettese köszöntötte, kiemel­bagyományait mentő, ápoló és továbbfejlesztő szerepük mosan részesültek kitünte­tésben. A Munka Érdemrend kulturpohtika: fontosságát. fokazatával tüntették Nagy László, a HISZÖV eL k Miklós pált Sze dj noke ugyancsak méltatta azt Házii ri szövetkezet elnö­8 szerepet amelyet a Nép- két & g^t^t dolgo. művészeti és Hazi ipari Szo- ó • ^ Imre, a Szövet­vetkezetek a tárgyi népmu- J ' ' vészét kultúrájának tovább- kezetl Kiváló Dolgozoja fejlesztésében, a mai ember kitüntetést kapta. ígv már nem kell apránkén' kilométerekről szállítania az árut. Az átcsoportosítás szinte alig érin'ette az éle'miszer­boltok raktárait, pedig azok 'ega'ább olyan súlyos gon­dokkal küzdöttek, mint a többi üzlet Most ha a vá­sárlótérben el is férnek a vevők, az eladók már bizto­san csak kényelmetlenségek árán mozoghatnak a .mére­ten aluli" raktárakban. Ar­ról nem is beszélve, hogy helyszűke miatt nem tarthat­nak a jelenleginél nagyobb és változatosabb árukészle­tet. Több nagy alapterületű üzlet, tágas raktárakkal job­ban kielégítené az igénye­ket. Voltaképpen az egész hálózatot korszerűsíteni kel­lene, ezt azonban csak lépé­senként lehet elérni. J. E. "ég mindig vannak munkaerő-tartalé­kok... Többek között ez derül ki — meglehet: sokak számára meg­lepetésként — abból a jelentésből, amit nemrégiben a Munkaügyi Minisztériumban készítettek. Az idei népgazdasági terv azzal számolt, hogy a foglalkoztatottak száma — vala­mennyi gazdaság ág átlagát tekintve — nem változik. Ezzel szemben csak az er­dőgazdálkodásban csökkent a létszám, a többi népgazdasági ágban emelkedett, kö­vetkezésképpen, az esztendő közepén kö­rülbelül 13 ezerrel többen álltak munka­viszonyban. mint az év elején. Honnan ez a növekedés? Mindenekelőtt a nyugdíja­sok köréből. Majdnem minden ágazatban jelentősen emelkedett a már nyugdíjban levők munkába állása, s ez arra is figyel­meztet, hogy a jelenleg érvényben levő, úgynevezett nyugdíjpótlék-rendszer — amihez a szakemberek oly nagy reménve­ket fűztek — gyakorlatilag nem vált be. A nyugdíjkorhatárt elérők — mert a nyugdíjpótlék számukra nem jelent szá­mottevő anyagi ösztönzést — továbbra is előnyben részesítik a nyugdíj melletti munkavállalást: s tehetik, mert munkaerő­tartalékként úgyszólván csak ők vehetők számításba. Erre utal az a tény is, hogv a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetekben do'qozók száma a tervezettnél kisebb mértékben (mindössze 0.4 száza'.ékka') csökkent, vagyis a mezőgazdaság már nem jelenti az egvéb népgazda-ági ágak munkaerő­tartalékát: sőt: a nvuvdíjasok — sarát el­határozásukból történő — aktivizálódásá­nak köve'kezrrénve lehet az ls, hogv úira elkezdődött a fiz'kai és a nem fizikai dol­gozók létszámarányának — az utóbbiak javára történő — eltolódása. Mindez érezteti határát a munkaterme­lékenység növekedési ütemén is: a terme­léken v=ég kisebb mértékben eme'kedett mint tavalv. jóllehet, a termelés növeke­dásánek forrása — a népeazdaráqi terv előírásaival összhangban — idén is a mun­katerme'ékenység növekedése volt A létszámadatokat elemezve, a legfeltű­nőbb, hogv az ipari létszám mérséklődése megállt, sőt az első hat hónapban némi (0,1 száza'ékos) létszámnövekedés tapasz­talható. Figyelni kell erre, s legfőképpen azért mert a tervezők évek óta a felduz­zadt ipari létszám csökkenésével számol­nak, s munkaerő-átcsoportosítás! elkénze­léseiket részben az ipar munkaerőigé­nyeinek mérséklődésére alapítják. Eddig még nem sok gyakorlati eredménnyel. Tovább böngészve az adatokat kiderül, hogy az első félévben — miközben emel­kedett a foglalkoztatottak száma — keve­sebbet dolgoztunk. A fizikai foglalkozású­ak teljesített munkaórái jó másfél száza­lékkal csökkentek (a szakemberek megál­lapítása szerint elsősorban a teljes mun­kaidőben dolgozók számának csökkenése, valamint a táppénzes állomány emelkedé­se miatt). összegezve az eddigi tényeket, kiderül, hogy a tervezettnél nagyobb létszámmal, a tervezettnél keve-ebb munkaórában és alacsonyabb termelékenységgel működött a gazdaság az év első felében. S mert a munkaügyi helyzetkép csak úgy teljes, ha a béradatokat is vizsgáljuk, hozzá kell tennünk, hogy mindezért a tervezettnél több bért fizettek ki a munkáltatók. A kifizetett bérek összege az idei esz­tendő első felében 11,5 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év hasonló idő­szakában; a növekedésben nagy szerepe volt az elmúlt évben elhatározott és fo­lyamatosan végrehajtott központi béreme­liéseknek, de ettől függetlenül is gyorsult a munkabérekre fordítható összeg kiáram­lása. (A legnagyobb mértékű átlagbér­növekedést az ipar érte el, 10.6 százalékot, s ez e'ső"orban a műszakpótlék emelé-ére, valamint a villamosenergia-iparban és a ruházati iparban végrehajtott központi béremelésre vezethető vissza.) A bérfejlesztés mértékét — érthető módon — a termelés és az értékesí­tés, illetve a termelőmunka nyeresé­ge határozza meg. Elvileg. Ugyanis az év első felében a nyereség 4,6 százalékkal, a nyereség és a veszteség együttes hatását tartalmazó eredmény 2,6 százalékkal emelkedett ;ezek a számok különösen ak­kor mondanak sokat, ha megjegyezzük. h*>gv a népgazdasági terv az idei eszten­dőben 8 százalékos nyereségnövekedéssel számol. Következésképpen: ennek nagy­részét az év második felében kell előte­remteni. Ennvit a Munkaögvi Minisztérium elem­zésének legfontosabb adatairól. melyek kommentálását szándékosan kerültük. A következtetések annyira kézenfekvőek. hogv különösebb közgazdasági ismeretek né'kül is megtoga'mazhatók, s éppen ezért az olvasóra bízhatók. Kinek-kinek bizony érdemes elgondolkodni az idézett számokon, már csak azért is, mert az adatok végső soron gazdaságunk teljesít­ményét, a mindannyiunk áltál végzett munkát minősítik. Vértes Csaba Üj mészüzem Űj mészüzemet építenek művek, azzal a céllal, hogy Beremenden a lengyel szak- a régi gyárat egymilliárd emberek. A Polimex-Ceko forint értékű modern üzem nevű varsói céggel kötött váltsa fel. A tervek szerint szerződést a Nikex Külke- a szerelést 1980-ban fejezik reskedelmi Vállalat, vala- be, s 1981-ben kezdődhet a mint a Cement, és Mész- próbaüzem. Kedvezőtlen időjárás Lassan érik a fűszerpaprika Nyugtalan a hangulat a környék mezőgazdasági üze­meiben. Emberek és gépek rajtra készen várják, hogy beérjenek az őszi termények. Különösen a fűszerpaprikára kellene az érlelő szeptemberi napfény. Sajnos, a Meteoro­lógiai Állomás továbbra is hűvös, csapadékos időt jelez. Pedig egyre köze'edik szep­tember vége, amikor vidé­künkön gvakorí a fagypont alatti lehűlés. Ez a kintlevő paprika elfagyását okozhatja. Csongrád megyében az idén a szerződések szerint 5 ezer 307 hektáron termesz­tik a nagyüzemek és a ház­táji, valamint kisegítő gaz­daságok a tájkörzet jellegze­tes növényét, a fűszerpapri­kát. Ez 1100 hektárral több Molnár József felvétele a tavalyinál. A belvíz, vala- A mihályteleki Űj Élet Tsz-ben megkezdték a háztájiban mint a korai fagy azonban termelt fűszerpaprika átvételét több gazdaságban okozott kárt, így jelenleg 4 ezer 821 sett fűszernövényt. Az előze. mihályteleki Binder szárító­hektárról várható termés. tes területbejárásokon a üzem is. A pusztaszeri és a A Szegedi Tájegység Fű- szakemberek átlagosan 70 forráskúti száritókat még szerpaprika Termelő Társu- mázsa termést becsültek hek- építik, talán október máso­lás termelési rendszerben 22 táronként. A beéréshez azon- dik felében vagy november gazdaság több mint 4 ezer 0311 kedvezőbb szeptemberi elején bekapcsolódhatnak a hektáron termeszti a kere idójárásra lenne szükség, feldolgozásba. Egyébként a hektáron termeszti a kere- Vórni már nem ,ehet ezért folyamatos feldolgozást véve szinte valamennyi gazdaság- alapul, a termés szerint 4400 ban kipermetezték az úgyne. vagonnyi fűszerpaprikához vezett érésgyorsító vegyszert, van elegendő láda. De még így is lassabban érik A mihályteleki ŰJ Élet a IvS,erpap Szeged kör" Termelőszövetkezet tagjai a nyékén. hagyományoknak megfelelő­A Szegedi Paprikafeldol- en a háztáji területeken is gozó Vállalat felkészült az fűszerpaprikát termesztenek, előzetes termésbecslés sze- Ahol pirosodik a paprika, rint megállapított termés fo- sietve megkezdték a szedést, gadására. A meglevő szárító- A munkába bekapcsolódtak üzemek mellett elkészült a a családtagok is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom