Délmagyarország, 1978. szeptember (68. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-23 / 225. szám

2 Szombat, 1978. szeptember 23. Lesirfid Brezsnyev beszéde Ti,okl?í°?,.'®nge,ek nemzetközi kérdésekről (Folytatás az 1. oldalról.) kötött üzletek vísszaimonda- vábbra is bonyolult fe ve­sához, aláirt szerződések fel- széiyes, nemcsak a térség or­bontásához vezetett. Ugyan- szagaira, hanem a nemzet­ilyen demonstratív módon közi élet egészére, megkezdődött a tudományos- Sokéves tapasztalata* ta­muszam fe mas Jellegű kap- núsítják. hogy a közel-keleti csolatok rontása ». viszály tényleges rendezesé­Ügy tűrnie, az Egyesült Al- aak ^ járható útja -k irányvonalát. Ez tokáié- fi?. SKTtoSSPaS Vaa * aZ Út 32 1967-bOT erőviszonyokat, tökéletesen irreális és a békét veszélyez­tető terveket szőnék. A NATO washingtoni ta­nácsülése elfogadta a fegy­verkezési hajsza újabb, egy évtizedre tervezett tokozáSá­tesen leleplezi azoknak a köröknek a valódi céljait, amelyek a Szovjetunió fe a Varsfe Szerződés részéről a Nyugat ellen irányuló állító­lagos „katonai fenyegetéssel" kapcsolatos kampányt szít­ják. Vajon nem ez az oka annak is, hogy mindeddig nem sikerült kölcsönösen el­fogadható megállapodásra jutni az Egyesült Államok- Államokkal — kapcsolatos kai a hadászati támadó fegy- politikánk továbbra is a bé­verrendszerek korlátozásá- ke politika marad, a békés ról? Hiszen a felek által a egymás mellett élés fe a bó­tárgyalusokan kifejtett ál- kés együttműködés politi.ká­láspontek nem is allnak Mindent megteszünk a olyan távol egymástól, s jó- fegyverkezési hajsza megál­akarattal és bölcsességgel ez Utása, a béke és a bizton­Izrael által elfoglalt összes lésére> törekedve tudatosan arab terület teljes felssaba­nrorokalfák a Szovjetuniót, aitása, a palesztinai arab Ez komoly dolog, elvtársaik. nép törvényes jogainak tel­Haifeoznitan szem/beszállunk jas ^ egyt!rtelmü tisztelet­a szovjet aUam jogai fe ér- ^ tartása — beleértve az d«fce-i elleni támadásokká, önálló államuk létrehozésá­de provokációknak nem dő- nak jogát _ s a térség vá­lunk J>e- lamennyi országa biztonsá­A kapitalista országokkal gának szavatolása, így ter­— s ezen belül természete- mészetesen Izraelé is. Az sen az Amerika; Egyesült dyen átfogó rendezés csakis az összes érdekelt fél, köe­a távolság is legyőzhető. Az enyhülés ellenségei egyre szélesebb fronton indí­tanak támadást. Az Egyesült Államokban kitalált, képmu­tató ürügyekkel akadályoz­zák az üzleti kapcsolatok fejlődését Mindez mér meg­ság megszilárdítása órdeké­tük a Palesztinai Felszabadí­tás! Szervezet, részvételével lehetséges. Az SZKP KB főtitkára be­végén felolvasta a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének torvény­erejű rendeletét Baku véro­btn: ezt tekintjük külpoitti- ^„^'"uT kánk alapvető feladatának. ^ tüntetéséről, majd az ürme­pi Ülés rfeztvevöineik nagy tapsa közepette feltűzte a legmagasabb szovjet kitünte­tést a város zászlajára. M A megoldásra váró legfon­tosabb feladatok köze tartó­zik természetesen a közel­keleti Igazságos és békés rendezés. A helyzet ott to­Elutazott az amerikai testvérpárt küldöttsége 0 Budapest (MTI) A Magyar Szocialista Mun­káspárt központi Bizottságá­nak meghívására szeptemoer 17—22. Között látogatást tett hazánkban az Amerikai Egyesült Államok Kommu­nista Pártjának küldöttsége: Henry Winston. a párt elnö­ke és George Meyers. a Poli­tikai Bizottság tagja. A kül­döttségét fogadta Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára. Megbeszélést folytatott a de. legációval Gyenes András, a Központi Bizottság titkára: u találkozón részt vett Horn Gyula, a KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője. A tárgyalásokon a két párt kepviseiői kölcsönösen tájé­. koztatták egymást pártjaik helyzetéről, tevékenysegéről és az egyetértés szellemében . véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, valamint .a nemzetközi kommunista fe m un kát mozgalom időszerű kérdéseiről. Magyar-máltai gazdasági Az AáSZ külügyminiszteri tanácskozása Kubai lapvéteraány az USn nicaraguai szerepérdi 0 Havanna (MTI) amerikai fővárosban azt az Hetek óta megkülönbözte- egyenlőtlen harcot, amelyet á tett figyelmet szentelnek Ha- sandinista front által veze­vannábnn a nicaraguai val- tett, felkelő népi rétegek fe sagnak, az utóbbi időben pe- a hagyományos hadviselés dig azoknak a diplomáciai legmodernebb eszközeivel ép­kezdeményezéseknek és lépé- pen az Egyesült Államok él­seknek, amelyek nyomán tal — felszerelt nemzeti gár­csütörtökön az Amerikai Al- da vívott. Nem volt egy intő lamok Szervezete keretében hang sem a harcok elmérge­összeült a nicaraguai válság- sedesekor. ra orvoslást kereső külügy- Washingtonban láthatóan minisztert tanácskozás. nem tartották a várható pol­A Venezuela által kezde- gáti áldozatok számát fe az ményezett lépésről tárgyszerű okozott anyagi kár mértékét hírt közölt a péntek reggeli nagy árnak a sandinista front Granma Figyelemre méltó — han­goztatják a kubai főváros­ban —, hogy a külügymi­nisztert tanácskozás megnyi­feltetelezett felmorzsolásáért. Kétségtelen, hogy az Egyesült Államok ezúttal nem avat­kozott be közvetlenül Nica­ragua belügyeibe — mint tárgyalások 0 Budapest (MTI) Szeptember 21—22-én ma. Ryar—máltai gazdasági együttműködési tárgyalások folytak a Külkereskedelmi Minisztériumban az 1977 Ja­nuárjában megkötött öt évre szóló magyar—máltai keres­kedelmi megállapodás alap­ján. A tárgyalásokat Török István kereskedelmi minisz­terhelyettes, illetve dr. Ró­bert Sttvala kereskedelmi fe idegenforgalmi államtitkár vezette. tóján egyetlen Javaslat hang- ahogyan korábban Guatema­zott el — éppen az Egyesült Iában vagy a Dominikai Köz­Al lamok részéről —, ugyan- társaságban tették —, de akkor korábban, a Venezuela, amerikai zsoldosok és tanács­Panama és Costa Rica által adók részt vettek a harcok­vezetett előkészítő konzullá- ban. ciok alatt az amerikai fővá­ros hivatalos köret meglehe­tős csendben figyelték a ni­caraguai eseményeket Nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a tanácskozás éppen akkor kezdte meg munkáját, amikor a Sandi­nista Felszabadítás! Front, a nicaraguai nemzeti gárda népirtó, gyilkos hadművele­tei nyomán, fokozatosan ki­vonta egységeit a nagyváro­sok körzeteiből fe visszavo­nult a hegyekbe. A nemzeti gárda tüzérséggel és légierő­vel támogatott hadműveletei nyomán, nem végleges ada­tok szerint, csaknem ötezer embert — nagyobbrészt pol­gári lakost — öltek meg. A harcok szúntével, a san­dinista visszavonulással, a nemzetközi felháborodás és tiltakozás magasra csapó hul­lámai nyomán egyszerre „be­szédesek lettek" Washington­ban. A csütörtökön beter­jesztett nyolcpontos rendezé­st Javaslatban mindjárt kife­jezésre jutott a nicaraguai nép „emberi jogai" miatti ag­godalom, és tüstént bejelen­tették, hogy „az Egyesült Ál­lamok nem lehet közömbös a nicaraguai harcok szörnyű emberáldozatai iránt". A Carter-féle latin-ameri­kai politika „objektivitása" beszédesen nyilatkozott meg a nicaraguai válság idején is: ölbe tett kézzel figyeltek az Lebegő falvak táM A korszerű halászati módszerek — helikopterek­kel kombinált ultramodern nagy halászflotlák tevé­kenysége nyomán a záék­4 Clftrene« Zener, a Car- jórészt megbirkózik eszel a • negia-Mellon egyetem feladattal? fizikusprofesszora azok egyi- A szakértő válasza: hosz­ke. akik sokat várnak a ten- szabb távra — nem! Az ger felszínén a napsugár ha- óceánok élete ugyanis szer­lésára keletkezett hőtől. Ügy ves réssé a földi lét teljes mány örvendetes, do el­gondolja, könnyen párolgó biológiai egyensúlyának, En- ben aggasztó gyorsasággal folyadékot, például ammó- nek megbontása a szárazföl- r.ő. Néhány közkedvelt hgl­niát vagy hűtőszekrényekben di lényekre, az emberre is, fajtát már a kihalás veígé­használt freont lehetne zárt óriási veszélyt jelent. Az lye fenyeget, nem is bfeíél­csővezetéken lebocsétani. A óceánok biológiai életének ve a bálnákról, felszín körüli melegebb víz- kilencven százaléka a ffe-B ben ezek az anyagok lég- közelében zajlik, fe en­nen.üvé válnak. nagyobb nek során újul meg a föld­mélységben, a hidegebb víz- kerekség oxigénkészletenek ben viszont ismét folyé- mintegy hetven százaléka! kony, cseppfolyós halmaz- Hogy a civilizációs mér­állapotot vesznek fel. A re- Jtek hogyan terjedhetnek, ar­mélt eredmény: állandó ra jó példa a DDT-vel fer­áramlás, amely turbógene- törött déli-sarkvidéki ping­rátorokat hajthat — még­hozzá légszennyezés nélkül. ny módon előbb-utóbb szükségessé válik a nagy, nyílt tengeren épült mester­séges települések (munka-fe energiát nukleáris reakto­rok szolgáltatnák. A hűtő­víz itt eleve nem okozna problémát, ráadásul az ál­lamok kormányai könnyeb­ben adnak engedélyt a nagy, sűrűn lakott központoktól távoli helyeken atomreak­torok építésére. New Létkérdés A szakemberek egy cso­portja mégis derűlátó. Sze­rintük jelenleg a tengerek szolgáltatják az állati fe­hérje 13 Százalékát, és ez a szám akár. a közeljövőben rtnfe e£te~vagy"éppenThÖr megduplázható. Méghozzá veszélytelenül, mert a mos­tanában évente kifogott rengeteg hal fe más állat ls az óceánok „össztermésé­nek" mindössze két ezrelé­ke. Az ember tengeri térhó dításával több szempontból is létkérdéssé vált az óceá­nok tisztaságáért vívott küzdelem megszervezése — írja világszerte érdeklő­déssel fogadott tanulmányá­ban két szovjet szakember, Grankov és Pusztovój. Em­lékeztetnek arra. hogy húsz Heyerdah) szomorú tapasz­talatainak gyűjteménye a messzi, ember által alig járt tengereken. Es egyedül az __„ Egyesült Államokban az el­iakóhelyek) létesítése. Az múlt két évtized során meg­- zömmel ten­hulledékok ötszöröződött a gerbe kerülő mennyisége. Huszonötezer esztendő Ezek között nemcsak t Jer- műanyag és az olaj jelen' f^P*"1*1]^. ti a veszélyt (halpusztulás, éve a tengeren szállított olaj térre mar evek őta mükö- elnéptelenedett fürdőhelyek, mennyisége évi 200 millió stb.), hanem a radioaktív tonna volt, ma napi (l)száz­aryagokat tartalmazó hul- millió tonna. Egyetlen 200 ladék is. A természet kör- ezer tonnás tankhajó tar­forgásába került plutónium talma megingathatná a Bal­ötven százaléka hozzávető- tt-tenger egész biológiai _,„ l«g huszonötezer (!) eszten- egyensúlyát! lalkoznak az újfajta tenge- dő .,,.,„ veszti oI rendkí-^SBjBg • vül ártalmas tulajdonsága­lt. Ezért lehetnek veszélye­sek a tengert atomerőművek is. Egy ezer megawattos reaktor baleset nyomán m® «« a k„v.„m annyi radioaktív anyagot ma es a hetvenes évek bocsátona ki( mlm egy hu_ dlk ilyen erőmű. Halálos hulladék Idegenforgalmi szakem­berek is mind többet fog­rt lehetőségekkel. Készül nek a tervek úgynevezett „lebegő vízi falvak"' léte­sítésére. Mivel már a hat­vanas években meghárom­szorozódott a turisták szá­De a hajótörés koránt­sem az egyetlen veszély. Kirakodásnál az olaj egy százaléka marad a tartályok falán fe fenekén. Kimosás­nál ez bekerül a tengerbe Ráadásul a kiürített tank­hajó elveszti .stabilitását, eleién az olaivélsáa okoz- , ™ '' v « "u" "*JU ejvessu siaomuw*: ta ^mrnanfe kővetőn megatonnás nuk- -ezért" számö* tartályba ten ta megtorpanást kővetően Jw;rls bomba. gervízet szivattyúznak". amU­Sok szennyeződés juthat új rakomány fölvétele előtt és — például Japánban — — a benne tevő okgjtarta­már jutott is az emberi ' megtorpanást ez a szám évi kétszázmillió körül van máris, a nem nagyon távolt jövőben telí­tődhetnek a fürdésre és ví­zi sportokra alkalmas ten- r^l ITmás gerpartok. Ez az állapot Flo- nalaK , mus tengeri ridától a Riviéráig be is kö­vetkezett, ami újabb ok ar­ra, hogy a kutató ember a nyílt tengerre tekintsen. A világóceán egyik ősi lommal együtt — szervezetbe a megfertőzött nek. álla- Itt az. ideje, tok fogyasztása útján is. A meg a szovjet tengerről egyébként, mint hogy nemzetközi az emberiség nagy táplá- kel védjék meg lójáról és e funkció jövő­beni alakulásáról, kötete­ket írnak össze. 1950 óta wSfc ,w a ifaí világviszonylatban több mint S!^ ffiL^ir*- kétszeresére emelkedett a ^ tengeri termékek fogyasz­ban, hogy ez nem folyta- • • töd hat a végtelenségig bün­tetlenül. Laikus szemmel a veszély talán túlzottnak tű­nik, hiszen a tudósok becs­lése szerint a tengerekben 1 349 929 köbkilométer (II) víz van. Ez a mennyiség ne tudná elnyelni az emberiség hulladékát kérdezi az Eco­nomist szakértője —, amikor a Temze például a hatal­mas Londonnál még ma is k (enged­állapítják tudósok, döntések­az óceá­Az ember közegben a felszí­nok tisztaságát csak egészséges hódithat tovább nen és a m'élvben. Harmat Endre (Vége.) OKIRATHAMIStTÓK Okirathamisító bandát lep. Iraték te a vietnami bizton­Árvíz pusztított Indiában Ázsia gazdasági élete nagy­mértékben a monszun függ­vénye. A monszuneső ér­kezésétől és mennyiségétől függ az emberi táplálék meg­termelése. de az a hatalmas pusztítás is, mint amilyen napjainkban Indiát sújt­ja, Indiában — elsősorban az ország északi részén — kö­zéi 250 ezer négyzetkilomé­ter terület az árvíztől ve­szélyeztetett, s csak 90 ezer négyzetkilométert védenek gátak. (Magyarország terü­lete 93 ezer négyzetkilo­méter). Az ilyen hatalmas áradassal szemben azonban ezek a gátak sem nyújta­nak védelmet Szakértői vizsgálatok szerint egyedül a Gangesz-medence ármen­tesítfeére 1,3 milliárd dol- ___ _ tarra lenne szükség. Ezzel erdőket'^Az''irtást ""követő­nél — a termőföld növele- csösök telepítése érdekében kiirtották az megvalósíthatónak. látszik se szemben a következő öt esz tendőben 900 millió dollár áll rendelkezésre az ország teljes árvízvédelmére. A gátak építése sem je­lent. azonban végleges meg­oldást. Az érintett területen — főleg a Himalája lábá­én fellépő talajerózió pe­dig a gátak védelmi ké­pességének romlását idézte elő. Az erdőterületek vissza­állítása szinte megoldhatat­lan féladat lenne. Gyümöl­Ez a megoldás azonban a tetemes költségeken túl­menően azzal a következ­ménnyel járna, hogy az amúgy is táplálékszegény vi­dék elveszítené tó élelmi­szerforrásait jelentő szán­tóföldeket. sági szervek Ho Sh1-MUVI» városban. A banda a Viet­namban élő kínai származású hoák számára gyártott és árusított különféle okmánya, kat, hogy megkönnyítse Il­legális kiutazásukat * Viet­nami Szocialista Köztársa­ságból. GROMIKO—CHNOÜPEK TALALKOZO Andrej Grorniko szovjef külügyminiszter pénteken ta­lálkozott az ENSZ-közgyűlfe 33. ülésszakán részvevő cseh­sszlovák küldöttség vezetőjé­vel, Bohuslav Chnoupélí külügyminiszterrel. ARAFAT ÉS KADHAFI JORDÁNIÁBAN A Szadat különutas politi­káját elutasító Szilárdság Front résztvevői pénteken aktív diplomáciai lépéseket kezdeményeztek: a front résztvevőinek közös döntése alapján Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke, és Muam­mer Al-Kadhafi líbiai ál­lamfő Jordániába utazott, hogy személyesen tárgyalja meg Husszein királlyal a Camp David-í keretmegáUa­podésok nyomán kialakult, rendkívül kényes közel-keleti helyze'et. KIADATÁSI KÉRELEM Az Egyesült Államok hi­vatalosan kérte a chilei kor­mányt, hogy adja ki Manuel Contrerast, a DINA volt ve­zetőjét és társait, akik réezt vettek az Orlando Letelier, a népi egység kormányának egykori minisztere elleni me­rényletben <

Next

/
Oldalképek
Tartalom