Délmagyarország, 1978. szeptember (68. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-20 / 222. szám

32 Szerda, 1978. szeptember 20. Milpek veitek a szőnyi „sziámi" ikrek ? Komáromot napjainkban gel látott a gyermekekben, ikrek városaként tartják Bejárta velük a fél világot, •tá.non, tavaly öt hónap elvetődtek többek között u'.att Öt ikerszülést jegyeztek Angliába, Csehorizágba, Hol­az anyakönyvekbe, i ez or- lundlába, Franciaországba é» •zájoe vlizonylatban is re- Olaszországba, Több királyi kordnak számit. Azt azonban udvarban is megfordultak. A kövesen tudják, hogy u vá- lánykákat pénzért mutogat­roi ójzónyi területe a XVIII. ta élelmes bérbe vevőjük, században egy rendhagyó aki így tetemes vagyonra ikarszalés miatt vált világ- tett szert. Nyolcéves koruk­hírüvé. 1701-ben szegény ban megszabadultak a sző­lo'obágyszUlők gyermekeként nyi ikrek vásári sorsuktól, keresztcsontjuknál összenőtt Kereszlály Ágost, esztergo­lkr»k — Ilona és Judit — mi érsek ugyanis Jó pénzért ltttak napvilágot. A két ap- kiváltotta őket a kalmár róJág közül Ilona volt az szellemű doktortól. A pozso­erősebb, elevenebb, • ez a nyi Orsolya-apácák zárdájá­l.üUnbseg fennmaradt közöt- bo kerültek, a itt csepered­tek egész életükben. Érdé- tek fel, Megtanultak írni, ol­k:s, hogy az Ikrek várkerin- vásni, több nyelven beszél­lise kommunikált egymás- tek, szépen énekeltek, és eal, de a különféle betegié- ügyesek voltak a kézimunká­g:'.;en rendszerint külön-kü- zásban ts. Itt érte őket 1723­lőn estek át. Ha az egyik ban, 22 éves korukban a ha­rooszul volt, a másiknak alig lál, szívműködésük egyidő­emslkedett a testhőmérsók- ben szűnt meg. lote, mindössze egy kle nyűg- Az ószőnyi világhírű „sziá­tV.an idegességet érzett. Sze- ml» jkrekre mn már csak a líd természetű, jó gyerekek legöregebbek emlékeznek a voltak, nagyon szerették szájhugyományok alapján, •cymást. Jól alkalmazkod- Külföldön viszont «ok fel­A rr rf rr ín p rr r gyuruzo fürdővíz — Itt még nem. Ha az új fürdőszabványt bevezet­jük, valószínűleg nálunk is így lesz. De már előre félek, hogyan fogjuk érvényesíteni. A strandidény véget ért, má». Dolgozóink észrevet- a hídról a por a medencébe Ahhoz k«ve»*n vagyunk A ligetfürdőbe már csak a ték. hamar ki is javították, száll. Sajnos kivágták a ko- mindenkit flgyeimez­sportolók és a bátrabb für- — Az új fürdő vízszabvány rébbi élősövényt. Egy-egy ,.„,.^1,1? *a~ dőzók merészkednek. A für- jelent-e változást? szeles napon lapáttal szedjük J" érdekükben Kellene nrieg­dcivizek tisztaságánál mégle — Még nem kaptuk meg kl az iszapot. Azután érde- wlvlelnl, hiszen mindez oei­érdemes elidőzni, még ilyen- írásban, de a főbb követel- mes azt ls elmondani, hogy ««. az egészségükért van. kor is, szezon után. Az el- ményeket már ismerjük. A van ugyan a fürdőben 30 * múlt nyáron történtek jö- higiénikussal és a fürdő mű- szeméttároló, mégis tokszor — A rendelet kimondja, vőre talán tanulságul szol- vezetőivel már az új szab- kiszedünk a medencebői fél 1,9 köbméter vizet, Si­kálhatnak az illetékeseknek vány szerint változtatunk az téglát, rozsdós lakatot, sörös- jftoe o.« náwzetméter víz­éi a fürdővendégeknek. An- eddigi renden. Az egyik fon- üveget, úszósapkát, gyufái- f'lUMét kell biztosítani mín­nál is inkább, mert kevesen tos követelmény az úgyneve- dobozt, de még sült kolbászt den Wrdözöntk. így van ez tudják, hogy október l-töl zett vízvisszatorgató beren- lg. ^ _ 0 Hoetfürdónél w — kérde­új fürdővízszabvány lép élet- dezések felszerelése lenne. A be. Ez a jelenleginél lénye- Sportcsarnok melletti uszo­gesen szigorúbb követeimé- dában a napokban próbáltuk nyek betartását követeli a ki a vízvisszaforgatót. Ott fürdővállalattól. A hagyó- már nem lesz gond a tlszta­mányos töltésű medencékben sággal. A fedett termálme­is ivóvíz-tisztaságúnak kell dencék is a visszaforgatok lennie a víznek. Ha az elő- működtetéséhez szükséges írástót eltérő, a KÖJÁL be- csövekkel együtt épülnek. A zárathatja az uszodát * zem dr. Majoros Irmát, a Közegészségügyi és Járvány­Kőröst Ferencni, a liget- ügyi Szolgálat vezető főorvo­fürdő művezetője így fakad gát kl: — A fürdőnek üzemelési — Rossz helyen van az naplót kell vezetni. A víz­uszoda. Ha kamionok men- cserét, a fertőtlenítést, az él­nék a hídon, szabályosan lenőrzéseket, észrevételeket, „ beremzg a medence. Nem valamint a vendégek számat rési mefilevő medencéket c*oda' ho berepedezik. Ezért írják bele. Az utóbbit a 11­azonbaT átalakítani 1nem le- nehezebb ^ a fertőtlenítés, getfürdőben nem vezették, tok sajátoa helyzetükhöz: amikor az egyik előre ment, a másik visszafelé lépkedett. Apjuk, a sokgyermekes Oófiz János, a Zlchy-grófok Jobbágya ötéves korukban bárbe adta az Ikreket dr. Couzi János győri orvosnak éa református papnak, aki remek pénzszerzési lehetősé­jegyzés maradt fenn érdekes történetükről. Talán a leg­hitelesebben dr. Torkos J. János írt róluk a londoni Phllosophical transactions 1736-as kötetében. Dr. Tor­kos veje volt Rayger Károly pozsonyi fizikusnak, a sző­nyi ikrek orvosának. Ráb Erzsébet Nyugdíjasak foglalkoztatása a mezőgazdaságban Sz. B. szegedi olvasónk nyugdíjas dolgozónként ez évben az engedélyezett 640 órai foglalkoztatási keretet kimerítette. Szeretne tovább dolgozni, mert úgy érzi, meg­feleld fizikai munkakörben munkaerejét hasznosítani tud­ná. Ismerőseitói úgy hallotta, hogy as Idén Is lehetőség van munkákban úgjr hogy azott •rrf- h0(fy* nnid,J"°kJer- végzett munkája nem számít meloszövetkezetekbcn bizo- " nyos munkakörökben korlá- beIe « foglalkoztatási ke­tozás nélkül dolgozhatnak, és retbe. ez a foglalkoztatás nem szá­mit be a foglalkoztatási ke­retbe. Kérdezi: az elmúlt év­ben kiadott engedély szerint az idén a nyugdíjasok dol­gozhatnak-e a mezőgazdasá­gi betakarításban korlátozás nélkül 7 A Minisztertanács az el­múlt évben hozott határozata értelmében a mezőgazdasági nagyüzemeknél (állami gaz­daság, mezőgazdasági terme­lőszövetkezet és a szakszö­vetkezet) a zöldség, a burgo­nya, szőlő, gyümölcs, dohány és a cukorrépa betakarításá­ban július 15. és november 13. között fizikai munkát végző nyugdíjasok munkája a foglalkoztatási keretbe nem számit bele. A nyugdíjasok közül már eddig is sokun érdeklődtek hogy az említett munkát vál­lalók kedvezménye fennáll-e az idén is? Igen! Ugyanis e Minisztertanács ezt a folyó­sítási kedvezményt nemcsak az 1977. évre biztosította, ha­nem erre az óvre is érvényes. A szóban levő munkavégzés időtartama a naptári évi 840 óra — meghatározott munka­körökben az 1260 órás — foglalkoztatási keretbe tehát továbbra sem számit be. Ez a kedvezmény minden nyug­díjasra egyaránt vonakozlk. A nyugdijasokat foglalkoz­tató mezőgazdasági nagyüze­mek feladata változatlanul csupán az, hogy a nyugdíjas nyilvántartólapjára a SZOT Társadalombiztosítási Főigaz­gatóság 2—172/1077. számú közleményének a számát kell feljegyezni. A fent közöltek szerint ol­vasónk as Idén ls részt ve­het a mezőgazdasági nagy­üzemekben a betakarítást Dr. V. M. uszoda már elavult, nagyon vissza sok a repedés a medence zi, falán. A tervek szerint, ha a Tíz év — tíz medence be­. het Itt szigorúbb intéztedé- Pe£l1* mindannyian fontos- ezért a KJSZ utasította a — Az újszegedl llgetfürdő, szüksé'L nttk tartJuk a ««*as*got. íürdót a napló pontosabb ve­ismertebben SZUE takarító- *re íe" Persze, segítségünkre lehet- setéiére. Az új fürdővíz­sára és tisztítására még a _ Hogyan fordulhatott slő, nének a vcnd4gek u- szabvány bevezetése után a múlt év november 1-én a h fürdőszezonban clfo- — Hogyan? létszám az egyik fő szem­bordányt Előre Szakszövet- ™ ' fertőtlenítőszer? ~ A múltkor az egyik ká- pont lesz. Ezentúl kikerül­kézettel kötöttünk megálla- A ^artonok bizonyítják, nlkulal napon a KÖJÁL el- het u „megtelt" tábla is. pod*s ' volt elegendő klórmész rak- lenörzö doktornőjével figyel- - Mikor ellenőrzik a /ür­. tárunkban. Havonta azonban tük, hányan zuhanyoznak le dővizet? f t k egyszer-kétszer újabb teszer- fürdés előtt. Átlagosan tíz - Először a szezon kez­. zésekre van szükség. Július- vendég közül nyolc napolaj- fletekor vizsgáljuk át a für­ban, az áremelkedés előtt, Jal lekenve, zuhanyozás nél- aót, megtekintjük a vetkőzö­V .Í. II!H, Z mikor a rendelésünk alapján kül ment a vízbe Hiába kabinokat, elemezzük a viz fJTwíLni elindultunk a nagykereske- vannak jól látható, figyel- tisztaságát. Aztán később is, ^ín -f . a deli"' vállalathoz a klórme- meztető táblák. Vagy itt van- folyamatosan kijárunk, szü­Könnyu ez a feladat. A regi mt megvósárolnl) üres kéz. nak a rongálók. Nemrég a rópróba-szerüen. A helyszíni Később műanyag székeket tördelték vizsgálat sorén kémiai és személyesen mentem Buda- össze. bakteriológiai szempontból a pestre és Szolnokra, de In- — Az idén a legtöbb pa- fürdőt tápláló vízből és az „-„„«_ „icz—íii „ nen is alig tudtunk hozni nasz a gyermekmedencékre elfolyó vízből külön-külön BÍTTS- ÁT W valamennyit, s közben kifő- volt. mintát veszünk. Lehetőleg Urtr, gyott a készlet — feleli Tor- — Mindannyiunkat érzé- olyankor, amikor feltehetően lyen auiopaikoto tesz. nyai János, a bordányi Előre kenyen érint a gyermekme- a fürdő a leglátogatottabb. — S addig? Szakszövetkezet fertőtlenítő, dence tisztasága. A túlfolyást Járványos megbetegedés ki­— Nagyon szigorúan ellen- ablaktisztító és növényvédő® úgy állítottuk be, hogy há- indulópontja a ligetfürdő őrizzük a fertőtlenítést. Reg- ágazatának vezetője. — Tíz rom-négy óránként cserélőd- nem lehetett. Viszont észre­gelenként a ligetfürdő mű- éve tevékenykedünk Szege- Jön a víz. Jó lenne utólag vételeinkről minden alka­vezetője megvizsgálja a víz den. Legújabban a llgetfür- lábmosót 1* készíteni köréje, lommal jegyzőkönyvben tá­minőségét, a fürdő tlsztasá- dő medencéit takarítjuk, mert a szülők a gyerekeket jékoztattuk a fürdővállala­gát, erről jelentést is készít. Igyekszünk úgy dolgozni, sokszor az oldalfalon át- tot, ós utasítást adtunk az — Előfordult, hogy a mű- hogy a fürdővállalat és a emelve teszik a medencébe, észlelt hiányosságok meg­vezető nem találta megfele- vendégek elégedettek legye- Olyan ls előfordult a nyá- szüntetésére. Ilyen volt pél­lőnek a takarítást? nek. ron, hogy a szülők körülül- daul, hogy az alkalmazott — A nyáron két alkalom- — Kik dolgoznak éjszakán- ték a medencét, s lábukat a fertőtlenítési technológiái mai napközben kellett lecse- ként? vizbe lógatták. Ha szólt az nem tartottuk megfelelőnek, rélnl a vizet. A klórmész az — Egyetemisták. Egyikük odaállított őr, bizony nem Módosították ls a takarítók, áremelkedés idején hiánycikk élelmiszeripari főiskolás, ket- tette zsebre a válaszokat. A Az űj fürdővízszabvány volt, s a takarítószövetkezet tő pedig joghallgató. Négy kis nadrág használatával is minden' pontjának betartása tartaléka kifogyott. így más, óra a munkaidejük, órabé- kigúnyoltak. Higiéniai okok a jelenleginél sokkal na­kevésbé hatásos vegyszert rük 20 forint. Több fiúval miatt a KÖJÁL javasolta, gy0bb figyelmet követel használtak. Az algákat nem próbálkoztunk. A mostanlak csak nadrágban engedjük a nemcsak a takarítóktól, a für­tudták megfelelően leoldani, megbízhatóak és szorgalma- gyermekeket fürdeni. A szü- dővállalattól, ellenőrző szer­s a tiszta vízben darabokban sak. Gyorsan kell dolgoz- lők egy része, ahelyett, hogy vektől, hanem a fürdőzőktől úszkáltak. Augusztusban for- niuk, hiszen szorítja őket az megértette volna ennek js Ha' fürdőváros akarunk dult elő, hogy a leeresztő to- Idő. Mindössze két és fél egészségügyi indokait, sérté3- maradni, rangot kell szerez­lózárról egy betondarab le- óra van a medencetisztításra, nek vette. ni a vjz tisztaságával. Nem tört, az aknából a piszkos Másfél óra pedig a lábmo- — Külföldön kötelező az gyűrűzik a fürdővíz sem, ha víz így visszaszivároghatott sók, tusolók és a gyermek- úszósapka a hosszú hajú fér- nincs Vele baj. a feltöltéskor, amikor még medencék takarítására kell. fiaknak, nőknek, gyerekek­nem volt meg az ellennyo- Nehezíti munkájukat, hogy nek. Radics Ferenc Gótres Eszter: Mindig 127. Régente a parasztemberek előtt festőkötény volt, nugy zsebekkel, ha szőlőbe mentek vasár­nap délután, ment a házaspár, meg a nagyja gyerek, akiket már tanítgatni kellett a fák sza­porítására, szőlő, gyümölcsösökben jelentkező kártevőkre, azoknak Irtására. A nagy zseb arra Is szolgált, hogy a trágyával, szeméttel földbe ke­rült kavics, cserép, ködarabokat abba rakták be­le, bevitték rakásba, mikor már olyan sok volt, hogy nem tűrhették, elásták olyan mélyen, hogy napvilágra ne kerüljön. Arról tudta a szomszéd a szomszédot becsülni, ha nem dobálta át a földjén az ilyen talált dolgokat az ő földjére. Volt aztán olyan is, aki visszadobálta egy évben háromszor-négyszer is. A békésebb természetű ember zsebre rakta, bevitte, hogy ne kelljen örök­ké dobálózni. De magában megvetette ezért a csúnya munkáért a szomszédját. A nagy kötény­zsebbe mások is kerültek, korán érő gyümölcs, elmaradott termény atb. Még az volt u parasztember szokása, ha kint do'goztak a földben, trustokkor kezébe vágott egy karéj kenyeret, szalonnát, zöldpaprika vagy hagymával. Ha előtte nup kapálta is, egész nap benne volt. még evett, járkált benne, nézegette. Ha olyan tcrü'eten Járt vusárnap délután, ahol tennivaló nem volt (here, semlyék, búza stb.), akkor föl'étlen hátratett kézzel járkált. Vagy ozsonnát, nem nagy valamit, dinnyét vagy gyümölcsöt, vayy kalácsot vitt kl a pászto­roknak, vugyls a salát gyermekeinek, akármilyen Jómódú volt a gazda, a gyermekeit egytől egyik felhasználta. Ha dinnyét vitt, leginkább semlyé­kesbe telepedtek le. Elövoite a bicskáját, megszegte, kezdte ka­nyurgutni a dlnnvét. Amíg benne tartott, addig mindig osztotta. Csuoa maszatosak lettek a gyer­mekek, az édes lé befogta az arcukat, aztán a por, meg dobálóztak is. A kútnál készen állt a dézsában a víz, meg sziksólúg, és ott mosakod­tok. Én is nagyon szerettem a magam alkotása kö­rül nézelődni. Egyszer volt kétszáz tő dohányom, mesébe illő szép volt, de én mindig benne sze­rettem volna lenni. Itt hiányzott nekem az élet­társ, akinek én zengedezhettem volna a termés szépségéről. Lélek a lélekkel ölelkezhetett vol­na, szív a szívvel, egy dalba kezdett volna, úgy lett volna a harmadik személy a testvér számá­ra, a virággal behintett úton, a beteljesedés hiánytalan gyönyöre. Társsal, de társtalanul, egyedül bolyongtam a nagyvilágban. Mutogattam volna neki, velem örült volna. Hogy a sok kusza örömöt, bánatot, gondolatai­mat kiadjam magamból, rátértem az írásra. Ed­dig csak imitt-amott buggyant ki belőlem. Lát­tam házastársakat, az egyik nagyon jól látta a gyermeke szépségét, jó tulajdonságát, de nem érte meg vele. szól a társának: Nézd mán! Mind a ketten mosolyognak, két érzés eggyé válik. Építés, vásárlás, látja, hogy szép, jó, de róla be­szélni a házastárssal? Elmondok egy esetet. Buknic Istvánnak hívták, vett egy lovat. Uná­sig elmesélte, hogy rakták a pénzt össze, hogy ment a kisteleki vásárba. Hogyan hívta az asz­szonyt? Több szöm többet lat! — Mit akar kend? Négy gyerök, ötödik a zsák­ban. Gúnya kő nekik! — Mán pejig, asszony, „ló lössz". — Nem lőhet kenddé bírni, amit a fejibe vösz, végre is haj ti. — Én a töttek emböre vagyok! — felel Buknic. — Eriggy, Jóska, akaszd lé ja kalandárjomot. Jóska kihozza, hajtogatja, vasárnap lössz a nyári vásár Kistelekön. — Asszony! — így. Mit volt mit tenni, az asszonynak menni kel­lett. — Ha jitt nem sikerül, Szabadkára mönyünk é! — Honné mönnénk? A kend eszihön való az? Oda mind feketeföldi lovakat hoznak, zabos, ku­koricás, árpás lovakat. Azok a kend pelyváján meg a rozskorpáján mögdöglenek. Kendnek való vásár a kisteleki, mujsai, vagy túzlári. Itt van­nak a kendnek való lovak. De azért elmentek Kistelekre. Nózgelődnek, egyiket is körülnézik, máslkat is, Buknic egyhez, a legdrágábbhoz mindig visszajárt. Az asszony olcsóbbat akart. — Mijé ragaszkodik kend ahhon a drágáhon? — Asszony, az lipicai ló. Olyan nincs a kör­nyékben. Ezt a mesét újra meg újra elmondta, ha csak volt kinek. Hiába mondták neki: — Ezt mán beszéted! — Ha százszó beszélőm is, mindég újul a bel­sőrészem, át- mög átélöm. Kendtöknek sé árt mög, ha valahun é tuggyák mondani. Buknic Pista vett ám másik lipicai lovat ls. Hogy beszélt aztán!? — A Tündér, mög Masli, ha én aszondom „Na", egy lépésben indulnak. Ha aszondom, hő, egy trappba mögának. Még annyi terhöt nem tuttam rájuk rakni, hogy é né vigyék. Nem rán­gatik azok a kocsit, hogy hun én indulok, hun té. Egyfurmán feszül azoknak az istránguk! Us­tort csak azé tartok, hogy lögyön mivé lédör­zsölni a böglyöt a nyakukrú, mög a hasukrú! Olan szölidek, hogy a gyerökök bujkálnak a ha­suk alatt. De ha feszíteni kő, tunnak ám azok frappánsan lépni. Be tudik az első lábuk térgyit hajlítani, úgy lépnek karikássan. Pillanatig a hátsó lábukon ának. Aki nézi, azt hiszi, rögtön az ölembe űnek! De eszükbe sincs, nem olan csintalanok azok! Csak mutatik, hogy a lipicai ló miben gangos! Szokásuk a röhögés, amit csak a jól élt ló töhet (Az Igazság pedig az volt, hogy két rossz ge­béje volt Buknic Pistának.) Én ls többször hal­lottam ezt az elbeszélést. Hu Buknic Pista két lóról ennyit tud beszélni, miért ne tudnék én is! Ha élő társam nincs, aki hallgassa, van holt. Itt az irka, ennek meg kell hallgatni, mert rányomom a tollam, és nem szaladhat el előlem. Szuporodott a vers, vagy ezer darab. Mindegy, hogy kicsiből erednek-e, vagv nagvból. Buknic beszédje is csak a Llpl­cából eredt. 1968-ban lehetett, három métermázsa barac­kot jelentettem a pesti piacra. Még akkor a Hcl* ler-piacra jártunk. A termelő úgy csinálta, Itt' hon lemérte, ráírta a cédulára, mennyi a tiszta súly. Átvették a kereskedők, természetesen ott­hon lemérték. Ha hiba volt, szorult ám a másik placbun, aki eladta. Az akkor is úgy volt, ma lg úgy van, a kereskedő meg az eladó igen csak mind ismeri egymást. (FolytatjukJ 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom