Délmagyarország, 1978. szeptember (68. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-17 / 220. szám

3 Vasárnap, 1978. szeptember 17. Társadalmi összefogás az öregekért Szűkebb pátriánkban 104 ezer nyugdíjas él, közülük 94 ezren már betöltötték » 60. évet is. A szétszórt, megroggyant tanyákon 18 ezren laknak, teljesen egyedül 14 ezren pergetik napjaikat. Sokan betegek, mozgásképtelenek, önmaguk rendben tartására, a legszükségesebb teendők végzésére is képtelenek már. Ellátásukért, gon­dozásukért, körülöttük emberi körülmények kialakításáért együtt vagyunk felelősek. Közös gondunk megoldásánál tengernyi a teendő. Felsorolni is nehéz, esetleg csak vázlatokra futja az írás. Kétkezi munkára, reális tervekre éppen úgy szükség van, mint forintokra, jó szavakra, meleg ételre és kerítések javítására. A magukra ma­radottak sorsa megnyugtatóan rendeződne, ha szociális otthonba kerülhetnének. Ám helyszűke miatt ez nem olyan egyszerű. Az öregekkel való törődés egyik új, jól be­vált formája az öregek napközi otthona, ahol napközben háromszori étkezést kap­nak. emberek között vannak, s esténként saját kis hajlékaikba indulhatnak haza. A munkában megfáradtak, a magányosan élők, gondozásra szorulók érdekében sokan felemelték már szavukat, jelezték tenniakarásukat megyénkben is. Tavasszal számoltunk be arról, a szociális otthoni férőhelyek bővítésére, korszerűsítésére 1974­ben indított akció új vonásokkal gazdagodva, tovább folytatódik. Akkor — az első szakaszban — 4 millió forint értékű munkát végeztek el szocialista brigádok A tár­sadalmi megmozdulás újabb hullámáról, az eddig született eredményekről beszél­gettünk Szabó G. Lászlóval, a megyei tanács elnökhelyettesével. — Mi indokolta az akció új arculatának kialakítását? — Társadalmunk humanitásából követ­kezik, hogy mind többet áldoz egyre töb­bet törődik az idős emberekkel, azokkal, akiknek keze nyomán épült újjá ez az ország. Ez az öregkultusz egyre erőtelje­sebb az egyes embereknél, a munkakol­lektíváknál. A ma mór közismert „Nap­lemente" című dokumentumfilm után a megye minden részéből érkeztek jelzések, hogy valamilyen módon segíteni kívánnak e súlyos problémán. Azt is érezni lehetett, hogy az emberek konkrét feladatokat vár­nak, tehát szükséges a munkavállalások irányítása, összehangolása. Éppen ezért a megyei tanács apparátusi pártbizottsága, a szakszervezeti bizottsággal karöltve fel­mérte, hogy szociális otthonainkban, il­letve az öregek napközi otthonaiban mi­lyen segítségre van szükség. Az így össze­állt listát 85 vállalat, ipari szövetkezet ré­szére küldték ki, hogy mindenütt azt vál­lalják. amit jó szívvel teljesítenek. — Hogyan reagáltak i munkahelyek kollektívái? — A levelek július közepén indultak Útnak. Valószínűleg a szabadságolások miatt kicsit késtek a válaszok. Zömében pontosan meghatározták, ki, mit kíván tenni a nenaes cél érdekében. Talán első helyre a Szegedi Konzervgyár hat — a Technológus, a tmk Táncsics, a szállítás II. Rákóczi Ferenc, a ruharaktár Lenin, valamint az irodaház Che Guevara és Luis Corvalan — szocialista brigádjainak jelentkezése kívánkozik, akik azzal a meg­jegyzéssel küldték el levelüket, hogy lesz még több vállalkozó brigád is, de ők sür­gősen szeretnék megkezdeni e munkát. Karbantartás, tervezés, konyhakert ásása, textília feldolgozása, kerti bútorok mázo­lása. parkgondozás is szerepel vállalásaik főzött. A Szegedi Ruhagyártól eddig a Kun Béla. a Tanácsköztársaság. Kilián György. Petőfi Sándor, Juhász Gyula, Ok­tóber 11., Március 15.. Április 4., Ady Endre, Rózsa Ferenc. Kállai Éva. Angéla Davis és az Előre brigád jelezte segíteni akarását. Megemlíthetem a KSZV Novem­ber 7. szocialista brigádjának 100 óra tár­sadalmimunka-vállalását, vagy az Április 4., Május L. Mező Imre. Ady Endre, Pe­tőfi Sándor brigádok leveleit, amelyek­ben az öregek napközi otthonaival eddig meglevő kapcsolataiknak módosításáról tájékoztattak bennünket. Jelentős mérték­ben óhajt segíteni a DÉLÉP Kun Béla, Gagarin, Táncsics Mihály és Ady Endre brigádja is, hiszen a kis munkaközössé­gek 100—100 órai szakipari munkát aján­lottak fel. Folytathatom a sort a Szegedi Városgazdálkodási Vállalattal, a METRI­POND Ság vári és Egyetértés brigádjaival, a Szegedi Fodrász Vállalat négy brigádiá­val, a börtön alkalmazottjainak vállalá­sával vagy a meeye egvéb településeiről érkezett teve'ekkel. Elküldte vállalását a csongrádi FÜTÖBER Kandó Kálmán bri­gádja. a Makói Kertészeti Vállalat, a Sze­gedi Közlekedési Vállalat Zrínyi Miklós, Dózsa György, Tyereskova és József At­tila brigádja, a Csongrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat Déri Miksa. Novem­ber 7. és Rózsa Ferenc brigádja is. A Komplett Ruházati Vállalat kollektívába is a példamutatóan segítők közé tartozik. Eddig is nyolc szocialista brigádjuk épi­tett ki tartós kapcsolatot szociális ottho­nokkal. — Jc'en'eg hány szőriá'ls otthon van megyénkben, s hányan várnak beutaló határozatra? — megyénkbsn 11 szociális otthon mű­ködik, melyekben 1688-an élnek. Lehető­ségeink jóval az igények alatt maradtak. Napjainkban közel 300-an várnak elhe­lyezésre. közülük egészségügyi vagy szo­ciális okok miatt „soron kívül", „sürgős" beutalást vár csaknem 200. Sajnos évek múlhatnak el. mire sorra kerülnek. Ezek­kel az otthonokkal — bármennyit is köl­tünk rájuk, s igyekszünk jól felszerelni, ellátni valamennyit — komoly nehézsé­günk. hogy egyik sem mai rendeltetésé­nek megfelelően épült Kastélyokban, el­hagyott kúriákban találtunk helyet a fel­szabadulás után. Ez azt is jelenti: az épü­letek korszerűsítése, állagmegóvása. az öregeknél oly nélkülözhetetlen biztonsá­gos fűtés kialakítása sok pénzt felemészt. S mindennek igen kevés a látszata. Ar­ról a problémáról sem hallgathatunk, hogy a sorban állók zöme ideg-elmeott­honi elhelyezésre vár. S az ilyen típusú ágyak száma még jobban korlátozott. — A jelzett munkavállalásokkal alakí­tanak-e ki új létesítményeket? — A tanyai iskolák körzetesítése ered­ményeként sok épület elnéptelenedett. S mivel nehézségekbe ütközik a tanyán egyedül élők ellátása, határozat született a megüresedett iskolák átalakítására, va­lamilyen hasznosítására. Az ásotthalmi Iroda sori iskola épületében például 27 férőhelyes szociális otthont alakítunk ki. A megyei beruházási vállalat három szo­cialista brigádja a bontási munkálatokat a mai napon már el is kezdi. Az átala­kítás terveit a Szegedi Tervező Vállalat szakemberei készítették. A kivitelezést a Szegedi Építőipari Szövetkezet és a mó­rahalmi Homokkultúra Szakszövetkezet építőbrigádjai vállalták. A tanácsnak csak az anyagot kell biztosítani. A társa­dalmi munkák szervezésében, a szüksé­ges eszközök, anyagok biztosításában részt kért a mórahalmi, a zákányszéki és az ásotthalmi tanács is. De igazságtalanok lennénk, ha nem említenénk a helybeli kisiparosok munkafelajánlásait A két­tantermes iskola és a szolgálati lakás át­alakítása túlnő a megye határain is. A mélykúti UNIVEREXPO Ktsz ugyanis vállalta, hogy azt a közel 150 négyzet­méteres faházat, amelyben az ebédlőt, a mosogatót a melegítőt és a kiszolgáló he­lyiségeket kívánjuk kialakítani, nemhogy soron kívül biztositja. hanem a szállítá­son kívül a felállítást és összeszerelést is elvégzik. Nem kisebb méríékben segít az Orosházi Fémtechnikai Vállalat sem, ahonnan a két darab, egyenként 60 ezer kalóriás olajtüzelésű kazánt soron kívül megkapjuk. A tervekben szereplő 3 mil­lió forintot segítségükkel alaposan lefa­raghatjuk. Várhatóan — a társadalmi összefogások eredményeként — az év vé­gén átadhatjuk rendeltetésének az új ott­hont — A leve'ek Ipari vállalatokhoz, szö­vetkezetekhez jutottak csak el. Az Idős. magára maradottak je'entős része tanyán él. Bi-onyára a termelőszövetkezetek kol­lektívái is csat'aknznának, hiszen az ő se­gíté-iik tanyán é'ő rokonaik, volt munka­társaik sorsát könnyitenék ... — Nagyon örülnénk, ha ezek a gazda­sági egységek is segítenék nemes célunk megvalósítását. Ha jelzik, hogy ók is részt kérnek feladatok megoldásában, akkor vá­zoljuk, környékükön mi a legsürgősebb teendő. Sajnálatosan néhány mezőgazda­sági szövetkezetben ma még nincs olyan öregkultusz, mint amilyent az a korosz­tály megérdeme'ne. A pusztaszeri Hét­vezér Tsz-ben például a szociális gondo­zónői stá'uszt átszervezték adminisztratív állássá. Mondanom sem kell. ezzel az in­tézkedéssel nem az öregek iránti megbe­csülésükről tettek tanúságot. — Ak'knek nem áll módinkban „két kezükkel" bekapcsolódni a mozgalomba, mit tehetnek? — Az előzőekben már megadtuk azt a csekkszámla számot. amely segitségével pénzben járulhatnak hozzá új férőhelyek létrehozásához, a meglevők korszerűsíté­séhez. Az eddigi befizetések közül ki­emelném a szegedi tanárképző főiskola II. sz. gyakorló iskolája II. Rákóczi Fe­renc úttörőcsapatának tettét, akik vas­gyűjtésük 1200 forintját adták oda. Kö­szönet jár a Komplett Ruházati Vállalat kollektívájának is, ők 4 ezer forintot fi­zettek be. Bízom abban, példájukat má­sok is követik, tev az álta^nos és közén­iskolárek. egyetemisták és főisko'ások. akik az őszi betakarításban rendszeresen részt vesznek, illetve azok a kollektívák, amelvek eddig még különböző okok. megfontolások miatt nem tették meg felajánlásukat Ha a tervekben szereplő szociális otthoni férőhe­lyeket kialakíthatjuk — akkor Is csak a gondjaink enyhülnek, de nem oldódik meg teljesen e súlyos gondunk. A társadalmi összefogás meggyorsíthatja a tervek rea­lizálódását. a gondozásra szoruló idős em­berek sorsának human'sta. megnyugtató módon való rendeződését — mondotta be­fejezésül a megyei tanács elnökhelyettese • Fm'é'-eT'e'ő"*' VKza'nénk az említeti csekk zárniPTP C-enyád megyei Irai­o-a4ósó«"» 280—98005 Csongrád megyei Ta­nár* re^esztési alap betétszámla, 655— 03217—0L Földi Zsuzsa Á támogatások jövője Az V. ötéves terv félide­jénél tartunk, de a tervező és gazdaságirányító szervek hozzákezdtek a VI. ötéves terv fő irányainak kialakí­tásához és a gazdaságpoliti­kai célokat szolgáló szabá­lyozók továbbfejlesztéséhez. Ennek keretében az Országos Anyag- és Árhivatal kiadta az általános termelői árren­dezés előkészítésének irány­elveit. Azokból is kitűnik, hogy a támogatási rendszer­ben jelentős változások vár­hatók. Természetesen ezek a változások nemcsak a költ­ségvetés és az ösztönzés irá­nyai szempontjából húsba­vágóak, hanem a vállalatok jövedelmezőségét is jelentő­sen befolyásolják. Az utóbbi években a pénz­ügyi támogatások gomba­módra szaporodtak, a gazda­sági élet maidnem minden területén gyökeret vertek, általánossá váltak. (A fo­gyasztói árak, a termelői árak. a beruházások, a mező­gazdasági tevékenység, a köz­lekedés, a szolgáltatások, a külkereskedelem széles körű támogatásban részesülnek) Ennek fő oka: a jelenlegi árrendszer merevsége. A ha­zai árak nem követték kellő rugalmassággal a világniari árak változását, a fogvasztói árak pedig elszakadtak a termelői áraktól. Szerepet játszott az is, hogy a támo­gatások elnyerése alku kér­désévé vált és az elnyert támogatásokat a gazdá'ko^ó egvségek örök érvényű jö­vedelemkiegészítőnek tekin­tették — tegyük hozzá: ok­kal, mert ez ellen sem az ágazatot Irányító, sem a funkcionális szervek nem tettek semmit. M°úesieg a támogatások elnyeréséért ví­vott „eredményes" akciók nvomán az egvedi támoga­tások általános jellegűek let­tek. Az új termetői árrendszer kidolgozása során, lényegé­ben 1980. január l-ig át kell értékelni a támogatás alap­elveit. Világos rend-szerbe kell foglalni azt. hogv mi'ven gazdasági tevékenység mikor, meddig és miért kaphat ál­lami támogatást, valamint is. hogv miiven módon kell .megszolgálni" art. A támo­gatással — a szóban is benne foglaltaik — valamilven gar­dasági tevékenységet, amelv meghatározott ok (okok) miatt, adott feltételek kö'ött nem jövedelmező, de szüksé­ges. pénzügvi módszerekkel ..életképessé" teszünk. Igen ám, de fontos elvi kérdés, milyen időtartamra szól e tá­mogatás. Nem szabad ugyanis a gazdaságtalan termelést tá­mogatással oly mértékben jövedelmezővé tenni, hogv azt konzerváljuk, sőt nem ritka esetben fejlesztjük. Ennek elkerülésére a jö­vőbeni támogatásoknál az át­meneti és a „visszterhes" se­gítségnek kell jellemzővé válnia. Az új támogatási rendszer­ben is növelni kell a norma­tív jelleget, ami azt jelenti, hogy ki kell küszöbölni a nehezen értékelhető egyedi támogatásokat, illetve azok csupán kivételek lehetnek. A támogatások normatív jelle­gének erősítése várhatóan megszünteti azt a — ma még széles körben tanasztalható — gyakorlatot, hogy egy­azon célra, tevékenységre, például a tőkés exportterme­lés növelésére különböző költségvetési csatornákon ke­resztül többfajta támogatás­hoz jussanak a vállalatok. Az is megfontolandó, hogy a támogatás failagos mérté­két maximalizáliák, azaz a támogatások felső határa „plafon" legyen. Az új tá­mogatási rendszereknek min­denképpen a gazdaságosság­hoz való mindhamarabbi felzárkózást kell ösztönöznie, kikénvszerítenie. Szorosan összefügg ezzel a jelenlegi támogatási rendszerben ér­vénvesülő báziselvvel való szakítás, esetleg mozgóátla­gokkal lehetne a támogatá­sok folyamatos csökkentését, illetve megszüntetését elő­segíteni. A jelenlegi külgazdasági környezetben a támogatási rendszer a rövidtávú szem­léletet képviselte, ennek kö­vetkeztében az adott feltéte­lekhez kapcsolódó igény, kö­vetelmény rövid idő alatt el­évült, miközben a támogatás beépült a vállalat gazdálko­dásába. Annak ellenére, hogy a tőkés világgazdaság még nem jutott a válság utáni „megnyugvás" állapotába, erősíteni kell a hosszabb távú támogatási normatívákat. Ez a gazdálkodó szerveknél nö­velné a kockázatvállalást, de egvben a niac jó megítélésé­ből származó nyereség lehe­tőségét is. Nem kevésbé problema­tikus kérdése a támogatási rendszer megújításának: mi­lyen fázisban (vertikumban) történjen a támogatás. (Pél­daszerűen: az alapanyag­gyártás, a feldolgozás vagy a felhasználás-fogyasztás fá­zisában.) Hasonló megfonto­lások merülnek fel egyes — szociális okok miatt indokolt — támogatásoknál is: neve­zetesen az áret kell támogat­ni vagy a fogyasztónak kell juttatást adni. (Bébiruházat, gyógyszer stB.) Korai lenne az 1980-ban bevezetésre kerülő támoga­tási rendszer részletes leírá­sa. vagv annak értékelése, ez már ma is bizonvos, hogv a támogatási rendszer szigo­rúbbá válik. Erre mind a gazdaságirányításnak, mind a gazdálkodó egvségeknek ala­posan fel kell készülniük. Alig több mint egy esztendő áll rendelkezésre az új ter­melői árak, támogatási felté­telek kidolgozására, megis­merésére, s ami a legfonto­sabb: a vállalati gazdálkodás zavartalan átállítására Wiesel Iván Tudománypolitikai tanácskozás Tihanyban Több mint negyven kuta­tóintézeti igazgató, tudomá­nyos főmunkatárs, elméleti és gyakorlati szakember, vi­tával folytatta munkáját szombaton a tihanyi tudo­mánypolitikai tanácskozáson. A Hazafias Népfront és a Magyar Tudományos Aka­démia tudománvpolitikai klubjának rendezvényén nagy hangsúlyt kapott a VI. ötéves terv előkészítése, a termelő vállalatok és a ku­tatóintézetek középtávú ter­veinek közös, megalapozott kidolgozása. Éppen ezért még inkább előtérbe kerül a kutatás hatékonysága. A VI. ötéves terv kidolgo­zásakor meghatározó szere­pet játszik, hogy az erőket a központi feilesztési progra­Silóznak a téeszekben Molnár Józsel íelvételer Az állattenyé~z*é~ben az egyik legfontosabb és legértéke­sebb szálas takarmány a silózott kukorica. Csongrád me­gye mezőgazdasági üzeme"t>en az idén közel 11 ezer hek­táron ve'ettek silónak va'ó kukoricát. A szakemberek már megfe'e őnek ta álfák a kukorica szárazanyag-tartalmát, s ezért m'ndenfelé megkezdték a silózást. Felvételünk a deszki Maros Tcme ő zöve'kee'hcn készült; zárt pótko­csikkal száll tják a szecskázott kukoricaszárat az állat­tenyésztő telep mellett levő silókazlakhoz mok szolgálatába állítják, érvényesítve a tudományos életben is a szelektivitás el­vét. A kutatás és a gyakor­lat kapcsolatát kívánják erő­síteni újabb tudományos­termelési társaságok kiala­kításával. A vita részvevői őszin­tén, önkritikusan szóltak tu­dományos é'etünk árnyolda­lairól is: egybehangzóan szor­galmazták a kutatói élet er­kölcsének erősítését, aminek érdekében már megszülettek az utóbbi hónapokban az el­ső intézkedések. Több fel­szó'aló rávilágított arra, hogy a tudományos rangok és címek mögött ma még gyakorta hiányzik a tényle­ges munka, s ezért kívánatos az ellenőrzés erősítése. A vélemények kereszttü­zébe került a találmányok sorsa is: aggasztóan csök­kent az utóbbi időkben a termelést, a mindennapi éle­tünket gyaranító, könnvitő kutatási eredmények száma. A tudomány és a gvakor­lat . összhangiának vitáját délután a ,J\ hazafiság és a patriotizmus a tudományos emberek világnézetében" té­mája követte. A vitán meg­jelent és felszó'alt Illyés Gyula Kossuth-díjas költő. (MTI) Országos bélyegnapi kiállítás Különleges gyűjtemények, ritkaságok sorakoznak fel az 51. országos bélyegnap al­kalmából szombaton megnyílt kiállitáson a Magyar Bélyeg­gyűjtők Országos Szövetsé­gének székházában. A bemu­tatót Horn Dezső közlekedés­és postaügvi miniszterhelyet­tes. a nosta vezérigazgatója, a MABEOSZ elnöke nyitotta meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom