Délmagyarország, 1978. szeptember (68. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-16 / 219. szám

2 Szőnibat, 1978. szeptember 16. fiatalokról Ifiataloknak Katedraközeiben Színek és fények az elsőben — Hódmezővásárhelyen a Bethlen gimnáziumban jártam, kollégiumban laktam. Lakott ott 30—40 általános Iskolás Is, tanyai gyerekek. Az volt a szokás, hogy a nevelőtanáron kívül mindig egy középiskolás ls velük volt, felügyelt rájuk, segédkezett nekik. Idővel mélákkor is beültem közéjük tanulni, beszélgetni, ha nem ls én voltam a soros ... Nagyon szerettem ezt csinálni. Erdekeit engem a tanárság már korábban ls. Persze kezdetben csak úgy, hogy de jó neki, nem kell már tanulnia, ő feleltethet, neki Igazán nem kell izgulnia ... Aztán az egyetemen ls kérdezgettek a társaim, segítettem. Valahogy szeretek elmondani, elmesélni dolgokat. Ügy érzem, van bennem valami állandó „mondanlakarás"'. Talán ez jelent valamit... Meleg István, a néptelen tanári szoba hosszú-hosszú asztalánál ülve, töprengve forgatja a fizikakönyvet, — Maiamról? Békéssámsoni születésű vagyok, tanítani akartam. családom még nincs... Tarjánbon lakom albérletben. A JATE természettudományi karán kémia—fizika szakon végeztem az idén ... Előbb úgy volt, hogy bent maradok a kolloidkém i a-tanszéken .., Azután pályáztam ide is, a Kőrüssy József Közgazdasági Szakközépiskolába. Csak úgy jöhettem, ha a fizikán kívül ügyviteltechnikát is tanítok. Ami a számológépek kezelésétől kezdve a könyvelőgépek mechanizmusán át a számítógépekig sok mindent magába foglal. Egyszóval, duplán nehéz most. minden ... Es izgalmas is. Persze, hogy félek, persze, hogy szorongok. Teljesen más közegbe kerültem, rögtön az egyetem után. Jóformán egyedül leszek férfltaaár... Az öltözködésre, a viselkedésre nagyon ügyelni kell. Tudvalevő, ezzel ls nevelünk... Azt hiszem,sokat változtam... Próbálom magam tovább szoktatni ehhez. — Igen, „dolgozó ember" lettem... Itt van például a tegeződés-magázódás a kollégákkal ... Tudom, átmeneti nehézség Néha kínosnak érzem, nagyon szokatlan dolog, egyszerűen figyelnem kell rá ... Huszonnégy éves vagyok, még most se hittem el, hogy tanár, nevelő lettem már... Kicsit még most is egyetemistának érzem magam. Várom, hogy mélyüljön, formálódjon a tudásom. Es valami stílusom kialakuljon. Hogy én — én legyek az osztályban. Hiszen a „mondani akarás", amiről beszéltem... Nem mondom, hogy Jó tanár leszek, de remélem, segíteni fog... — Művésztanár... Furcsa szó. furcsa fogalom. Az út eddig? — Szentesen születtem, a Tömörkény gimnáziumban „zégés" voltam, zenegimnazlsta. Utána elvégeztem a főiskolát. Innen kerültem a Zeneakadémia harmadik évfolyamára. Kezdő zongoristaként Kadosa Pál növendéke voltam ... Tulajdonképpen nem új ez a munkahely, tavaly Pestről óraadóként már lejártam. És Idén várt a tanári állás a Tömörkényben, ahol végeztem. Mindenképpen ide akartam visszajönni, családom, férjem, minden Szegedhez köt... Művésztanár? Hát erről tényleg sokat lehetne beszélni. így különösen hivatást jelent ez a pálya ... Es a hangszerrel együtt... — Lucz Honának mit jelent mindez? — Állandó időhiányt. A tavalyi év más volt, jóval kevesebb növendékem volt. Teljesen különbözö a hagyományos tanári munka, csoportban, osztályban tanitani. Hetente kb. 40 „gyerekem" lesz; zongoristák, más hangszeresek, plusz a korrepetálók. Mindegyikkel külön-külön foglalkozni! De talán ez a legszebb ls... Persze, jobban meg lehet Ismerni Igv őket, egyenként az egyéni képességeket. •. Vannak, akik elintézik az egészet azzal: ez a gyerek nem jó, és kész. Tavaly volt egv tanítványom, teljesen reménytelennek látszott, majdhogynem zenei antttalentumnak. Mondhatom, tulajdonképpen 6 Izgatott a legjobban. Es amikor sikeresen levizsgázott év végén, és azt mondták, talán mégis lehet belőle v&lamí... hát azt az "érzést" nem lehet elmondani. Tavaly volt olyan napom, hogy reggel 9-tól este 8-ig tanítottam egyfolytában .,. Hogy most hogyan lesz ezzel a rengeteg gyerekkel, nem tudom ... Igaz, olyan típus vagyok, ha belemerülök, sokszor csak azt veszem észre, este van, haza lehet menni. — És az a bizonyos kettősség? Tanár ls, művész is?... — A pedagóguspályát választó hangszeres művésznek is kell a koncertezés! Ki kell állnia a pódiumra, újra és újra bizonyítania kell, nemcsak önmaga, hanem a növendékei és kollégái előtt ls! Borzasztó nehéz ilyen kevés idővel. Erre lenne jó lehetőséget találni, megfelelő hangszert, időt — és engedélyt... Egyszóval sanszot. Nyugodt légkört is... Többet kelléne adni és engedni a művésztanároknak ... — Bírni fogja? — A sarkamra állva Igen. Az akadémia alatt tanultam meg Igazán élni .T Láttam azokat, akik naponta 8—ö órákat gyakoroltak ... Rájöttem, hogy nem szabad hagynom magam ... A főiskolán a hangomat is alig hallották, néztek Is. amikor visszakerültem... Hatáiozottnak kell lenni, keménynek és kitartani amellett, amit elhatároztam. És kl is fogok, amig csak lehet Muszáj. Lehet, hogy ebbő! még iok bajom lesz, de az mér nem fog érdekelni, ha előtte sikerült így élnem. Domonkos László „Iskolás vagyok! Először féltem, mert nem tudtam, milyen lesz a tanítónéni, hátha verekedős fiú mellé kell ülnöm, az iskolában sokat kell dolgozni, és nem szabad elkésni. A táskámban sok minden van, kicsit nehéz, de nagyon szép könyvek, mindenféle ceruzák, sok színes, meg zsírkréta, meg tornacipő. Az iskola sokkal nagyobb ház, mint az óvoda és sokan vagyunk benne. Én az első B osztályba járok, a Végh Palival együtt. A falakon, telis-tele, rajzok, meg betűk, majd azokat is tanuljuk, de csak később. Mostanában beszélgetünk, a tanltónéni mosolyog és sok mesét meg verset mond. Az egyiket én is tudtam és magomban mondtam vele. Tegnap haboztunk, én voltam a róka, kimentem az asztalhoz, és úgy beszéltem, mintha róka lennék". • A képzelt monológok ezerféle változatát lehetne Ideírni. Egyik hatéves bátor, talpraesett, bőbeszédű, a másik félénk, gátlásos, visszahúzódó. A két véglet — közöttük mennyi érzékeny kit lélek... De mindegyik: kíváncsi, a világra nyitott és éléte egyik legnagyobb újdonságélményét éli át, amikor először lép be az Iskolakapun. Nem mindegy, hogyan elégülhet kl természetes és elemi erejű kíváncsiságuk; nem mindegy, hogy a roppant fogékonyság, mindenre, ami új, táplálkozhat, vagy sorvadásnak Indul; hogy a világra nyitottság, a tudni vágyás, mint természetes állapot, életkori sajátosság, úgy „használódik-e", hogy később is — akarat-összpontosítással, tudatossággal — felidézhető legyen. Hogyan készülnek fel a legkisebb iskolások: tanulásra. gondolkodásra, önmaguk legjobb erőinek későbbi kibontására? Az új elsős tantervek jelentősége azért rendkívüli, mert minderre bennük a válasz, mert alapnak kell lenniük, kiindulópontnak mindahhoz, ami fontos a gyerek életében, történik. Az első iskolaév egyáltalán nem közömbös abból a szempontból, milyen lesz a többi. Az óriás felelősség a .tanítóké. Mert a szülőket is nekik kell segíteni, értékes együttműködésre buzdítva: Az új tantervek ezt szinte követelik. Miért? Mit mond a tantervről, a gyerekek általa megváltozott tanulásifejlődési menetéről a tanító, akinek 25 éves a praxisa? Zsolnai József né ebből a 25-ből 13 esztendőt töltött egyhuzamban a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 1. számú gyakorlójában. — Sok a jó változás, az ígéretes újdonság. Mégis azzal kezdem, hogy a gyerekek az első Iskolaév végére eddig is megtanultak Iskolarendet, feladuttudatot, munkát; írást, olvasást, számolást. Kérdés, vajon olyan formában-e, hogy az a későbbi évek és azok terheinek viselése szempontjából mindenképpen előnyös? * Lássunk példákat, az újdonságok lényegére, várható hatására, a gyerekekszülők reakcióira —, hiszen az egész megváltozott elsős ólclet hiábavaló igyekezet lenne most föltérképez nünk. Ne szóljunk hát a matematikáról, hisz nem is egészen új, a kísérletek régóta folynak. Maradt a testnevelés, az ének, a környezetismeret, viszont új a rajz (eddig csak második osztályban volt, holott az óvodások némelyike egész kis rajzművész, gondolatait és érzelmeit szívesebben, könnyebben és érzékletesebben képes a ceruza meg a festék segítségével kifejezni). Ugyancsak újdonság a technika tantárgya; ezerféle anyaggal dolgoznak; anyagszerű és praktikus „műveket" fabrikálnak — Fantáziaországból, a csodálatos változatosságú birodalomból véve a mintákat.. A legérdekesebb mégis: az olvasást, írást, fogalmazást, nyelvtant egységessé integráló új tantárgy, a „Magyar nyelv és irodalom". Milyen? — Az egész első tanév: beszédközpontú. Az első hetekben, az úgynevezett előkészítő időszakban „csak" játszunk, beszélgetünk, mesélgetünk. A gyerekek legalább ezt érzékelik, a mi munkánk viszont sokrétű és alapvető jelentőségű. Konkrét szempontok alapján figyeljük és rögzítjük, különkülön mindegyiküknél: milyen a beszédük? Ehhez természetesen meg kell szólalniuk. Huszonöt év tapasztalatából tudom, hogy a gyerekek egyre érdeklődőbbek. nyitottabbak, tájékozottabbak, és bátrabban megnyilatkozók. De az első iskolai napokban annyi új benyomás, élmény éri őket, hogy szükség van időre, és kinek-kinek a megfelelő, megszólalást elősegítő módszerre, amíg kiderül: milyen egyéni jellegzetességei vannak beszédének, nyelvhasználati készsége milyen fokú. Figyeljük hát az érthetőséget, a megnyilatkozások tartalmi jellegzetességeit. a beszéd ütemét és indítékét: a helyes ejtést, a beszédlégzést, de még a hangerőt. hangsúlyt, ritmust, tagolást, dallamot ls. Megtudjuk. melyikükkel hogyan tovább... — De hát a gyerekek eddig is beszéltek, és a tanítók azon voltak, minél szebben, jobban — magyarul. — A tanítói tudatosságot erősíti és a gyei-ekekkel való differenciált, egyéniségükhöz, fceszédfejlettségükhöz szabott foglalkozást követelt meg az új tanterv. Ne felejtsük el: a személyiség fejlődésének alapja-feltétele a nyelvhasználat, a beszéd fejlesztése. Mindabból, amit a beszédmegfigyeléskor rögzítünk magunknak, sokat, majdnem mindent megtudunk — a gyerekről. * A könyv: kétkötetes. Az első félévben az „Olvasni tanulok" címűt használják, tele van színes képekkel, ittott betűk, szavak. Ez az első kötet: jelek gyűjteménye. Példák? A rajz nagy táskás bácsit ábrázol, kezében levélboríték. Fölé írták: postás. Autó, kutya, televízió — és még minden — rajzolt- és szóképe. A gyerek meglátja a rajzot, azt mondja: autó; aztán megnézi a szó írott képét, megtudja, ugyanazt jelenti. mint a rajz. Az „a"-tól kezdve szép lassan felismerni és írni tanulja a betűket, közülük egyre többet tud kiválasztani a rajzokat kisérő szóképekből. Amikorra mindet felismeri — megtanult olvasni. Vagyis: nem szótagonként immár, hanem „globális" módszerrel, szóképekkel. Nem érzi az „ezt már tudnom kellene" — feszültségét, a „csak ezt szabad tudnom" értelmetlen fegyelmét, hisz mindent tudhat, amire elképesztő fogékonyságából, fantáziájából futja. Közben mesélhet, manipulálhat. Festhet, rajzolhat a könyvben, néhány „valódi" '— a szónak a hagyományos értelmében — Jellel dolgozva „egymás mellé rendeli" az együvétartozó képeket, szavakat. A másik kötet az „Olvasókönyv" — szépirodalommal. Miközben képet lát, szót hall a gyerek, meg a kettőt azonosítja, mozdul szinte minden érzékszerve, egyszersmind ringatózik teste-lelke — mondjuk József Attila Altatójának dallamára. • Szép léhet most az első osztályban. Tanulni ls, tanítani ls. És gyönyörűségesen nehéz, hiszen alkotni, nagy értékeket létrehozni kell. Amikor az ártatlan fényű szemekben megcsillan az elementáris kíváncsiság. a tanító roppant erejű, okos varázslónak érezheti magát. Megtudja, hogy a bimbóban megvan a virág —, de a fény bontja ki. Sulyok Erzsébet Szeptembertől szeptemberig Akár a tanévnek, ennyi az időtartama a KISZ-mozgalmi évnek is — Csongrád megye közép- és felső fokú oktatási Intézményeiben. Csak tavaly óta, kísérletként. A KISZ Központi Bizottság négy évvel ezelőtti határozata szerint ugyanis más Ifjúsági szervezetek évenként áprilistól áprilisig érvényes akcióprogramokat dolgoznak ki, áprilisban tartják a taggyűléseket és vezetőségválasztókat; értékelik, mérlegre teszik az éves munkát. A Csongrád megyei kísérlet Indításának okai kézenfekvők: az iskolákban „szeptemberben kezdődik minden", akkor határozzák meg a nevelési és a képzési tótokat Egy évet dolgoztak az újszerű feladatok és módszerek szerint a középiskolai és felsőoktatási ifjúsági szervezetek. A kísérleti ev sok jó tapasztalatot adott, melyek közül a légié- i nyegesebb: a mozgalmi munka szervezettsége ls, hatékonysága ls számottevően megjavult. Az tfjúságl mozgalom különösen fontos kérdése volt és marad: milyen a közép- és főiskolák tanulólnak KISZ-élete. Hiszen a mai diákok: a holnapi értelmiség, A Csongrád megyei kísérletek eddigi tapasztalatai a most kezdődött fanévben természetesen kiegészülnek: de a javaslat talán máris fogalmazódhat a KISZ KB-nak, tartson a tanintézetek mozgalmi éve országosan is: szeptembertől — szeptemberig. M. B. A kezdet As iskolakezdés pillanatait örökíti meg képünk. Fent: a Déri Miksa Szakközépiskola II. d. osztálya — lent: a legkisebbek a tanévkezdés ünnepén a Béke utcai általános Iskolában. )