Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-08 / 185. szám

Kedd, 1978. augusztus 15. 5 Elhunyt Turai Zoltán Életének 51. évében elhunyt Turai Zoltán, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa Oktatási Központjának vezetője, a Hazafias Népfront megyei bizottságának és elnökségének tagja. Néhány napja olvashattuk az újsághírt, hogy Szegeden, a Széchenyi tér—Kárász utca kereszteződésénél, a kijelölt gyalogátkelőhelyen motorkerékpár ütötte el és súlyos, de nem életveszélyes sérülést szenvedett A hír zárómondata arra engedett következtetni, hogy rövidesen felgyógyul. Sérülése azonban oly súlyosnak bizonyult, hogy a gondos orvosi kezelés, és a vasárnap végrehajtott műtét sem tudta megmenteni életét Turai Zoltán 1940 óta vesz részt a munkásmozgalomban. Kezdetben mezőgazdasági munkásként, később a MINSZ mátészalkai járási titkáraként, Csongrád megyében pártmunkásként, majd a Szakszervezetek megyei Tanácsa titkáraként tevékenykedett. Az utóbbi időben a szakszervezeti tisztségviselők továbbképzését elősegítő iskola vezetőjeként dolgozott. Munkáját mindig nagy ügyszeretettel, fegyelmezetten, szorgalmasan végezte. Eredményes tevékenységéért több alkalommal részesült kitüntetésben. Tulajdonosa volt a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékéremnek is. Emlékét megőrzik mindazok, akik ismerték és szerették. Augusztus 9-én délután 15 órakor vesznek tőle végső búcsút családjának tagjai, elvtársai, barátai Szegeden, a Belvárosi temetőben. „Apa engem bokszolni tanít" A legfőbb ügyész idei sajtótájékoztatóján elhangzott: az ősszbűnőzésben 4 százalék a család és az iíjúság elleni bűcselekmények aránya. — A tanár néni vette észre rajtam a napköziben a foltokat Én nem akartam neki elmondani, hogy mitől vannak, de behívatta édesanyámat, és akkor elmondtuk, hogy apa engem bokszolni tanít Legtöbbször éjszaka, amikor hazajön. Rossz szaga van a bortól, mert mindig sokat iszik, felébreszt bennünket kiabál, és azt mondja, keljek fel, mert bokszolni fogunk. Ha álmos vagyok és nem akarok bokszolni tanulni, megver. És ha nem vagyok elég gyors és ügyes, apa nagyon megharagszik, és a karomon nyomja el a cigarettáját. Hát ettől van az a sok folt a karomon. Én nem akartam elmondani ezt a tanár néninek, mert nagyon félek apától, de most már nem kell félni — ezt mondta anyukám —, mert apa nem jön haza. Ezentúl minden éjszaka aludhatunk és nekem sem kell bokszolni tanulni. A 35 éves G. A.-t „gyermeknevelési módszereiben" a bíróság fékezte meg. Részlet a jegyzőkönyvből: „A rendszeresen italozó vádlott a gyermek erkölcsi, testi, szellemi fejlődését súlyosan veszélyeztette. Tisztálkodására, testi ruházatának ápoltságára nem helyezett gondot A gyermek emiatt erős szagot árasztott maga körül, iskolatársai nem akartak a közelébe ülni. Iskolai felszerelése is hiányos volt tanulását sem ellenőrizték. Ittasan hazatérve napon fakanállal megverte a 11 éves gyermeket. Rajta több, nyolc napon belül gyógyuló sérülést okozott: Jobb szeme alatt véraláfutást, szemhéján duzzanatot. Fejének bal oldalán másfél centiméteres repesztett sebet bal könyökén horzsolást, bal bokáján duzzanatot..." — Adok én neked, rohadt kölyke, majd én megtanítalak! Nesze! Bőgj csak, bőgj, de mondd meg, hol hagytad el a fogszabályozódat? Nagy mafla kölyke, hogy semmire nem tud vigyázni! Nesze! Nesze! Bőgj csak! — Magának meg mi köze hozzá? Az én gyerekem, bízza rám, hogyan nevelem! Törődjön a maga dolgával, különben kaphat egyet! 1978. július 31.: csattannak a pofonok a tarjáni toronyházak tövében. Itt is, ott is megállnak, kikerekedett szemű kisgyerekek, megdöbbent fellőttek figyelik: a napsütéses nyári reggelen, a tiszta kék ég alatt egy dühös anya veri az utcán a gyermekét. A „nagy mafla kölyke" négyéves mindössze, szájából folyik a vér, szeme alatt véraláfutás. Leesik a földre, az anyja felrángatja, pofonok, rúgások, rossz volt a gyerek, nagy kárt okozott, elvesztette játszás közben a 110 forintot érő fogszabályozót. Két asszony beavatkozik az utcára kivitt családi jelenetbe, hasztalan, az anya dühe csillapíthatatlan. Magával ragadja a kislányt: „gyere csak haza, majd még otthon ls számolunk!" A lakásban — vajon melyik ls a sok ezer egyforma beosztású, nagyságú panellakás közül — nem lehet belátni Hasonló jelenetnek nemrég a Marx téri autóbuszpályaudvaron is tanúi lehettek a járókelők. Akkor egy 40 éves apa „fegyelmezte" a nyilvánosság előtt tízéves gyermekét. Többször, nagy erővel megütötte, a megtántorodó gyereket a földhöz vágta. A brutális apát a rendőrség 30 napi elzárással sújtotta. A gyermekek efféle nyilvános, rendkívül durva megfenyítése mindannyiszor riadalmat, megbotránkozást kelt az emberekben. Ilyenkor majd mindig akad, aki a gyermek védelmére keL De otthon, a családi incidensek alkalmával nem várhatnak a kicsik segítséget. „Ami a lakásomban törénik, ahhoz senkinek semmi köze, családi ügy" — hallani nemegyszer, ha valaki veszi a bátorságot, s közbeavatkozik. Magánügy? Legfeljebb a pedagógusok, az óvónők figyelnek fel a gyerekeken éktelenkedő foltokra. Észrevételeiket a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottsághoz nemegyszer eljuttatják vagy maguk mondják el tapasztalataikat, mint a társadalmi bizottságok tagjai. A kirívó, különösen megbotránkoztató esetekre fény derül, a brutális szülők ellen büntetőeljárást lehet indítani. A kevésbé kirívó ügyek azonban alig kerülnek nyilvánosságra, de a kár, amelyet a gyerekek testi-lelki fejlődésében okoznak, nem elhanyagolható.. Mert nem mindegy, hogy az elkövetkező évek generációi milyen „útravalóval" Indulnak otthonról. Ladányi Zsuzsa SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Balázs Irén tcxtilkiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, naponta 10—18 óráig. Samu Géza szobrászművész kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, naponta 10—18 óra között Alföldi festők kiállítása a Gulácsy Lajos Teremben. Megtekinthető 9.30 és 17.30 kőzött. Szép könyv *77. kiállítás az MTESZ Technikai Házában, naponta 10—18 óra között. A19. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában, naponta 10—19 óra között. Medgyessy Ferene-emlékkiállítás a November 7. Művelődési Központban, megtekinthető naponta 10 —18 óra között. Kiss Roóz Ilona keramikusművész kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központban, mindennap 10—18 óra között. Váró Márton szobrászművész kiállítása a Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában, naponta 10— 18 óra között. A Víz előtti Szeged, a Somogyi-könyvtár kiállítása, naponta 10—18 óra között. A Szegedi Szabadtéri Játékok húsz éve. Kiállítás a Móra Ferenc Múzeum dísztermében, valamint a múzeum állandó kiállításai. Ember és olaj címmel Horváth Dezső és Gyenes Kálmán fotókiállítása, az algyői Ady Endre Művelődési Házban, naponta 10 —12 és 18—22 óra között. Összekötő kapocs — a stilizáció Szép könyvek Acs S. Sándor felvétele Nagy sikere van a Technika Házában rendezett Szép könyv '78 című kiállításnak, mely a magyar nyomdaipar elmúlt évi termésének legjavát mutatja be — először a nagy nyilvánosság számára. A több mint 200 könyvet — képzőművészeti albumok, szépirodalmi művek, tudományos kötetek stb. — plakátok, bélyegek, egyéb nyomdaipari termékek sora egészíti ki Koós Iván a bábszínház tervezője. Koós Iván a szabadtéri János vitéz előadásának díszlet., és jelmeztervezője. Koós Iván a nemrégiben gyerekeknek rendezett tarjáni vásári komédia irányítója. (A bábtervező színpadán humanizált tárgyak mozognak. A szereplők és a díszletek is kreáltak, szín. és formavilágukat könnyű egységes képi rendszerré formálni. Bár a bábszínpadokra is betört a harmadik dimenzió, mégis elsősorban egymással páruhzamos síkokban kell gondolkodnia a tervezőnek, ahogy azt tette Koós Iván, a Mozart zenéjére megmozduló Kis semmiségekben, Sztravinszkij A katona története című játékban, a Csongor és Tündében, Bartók Tánc-szvitjének bábos változatában, vagy a Háry Jánosban. Az élő színházban a tervezés mindenekelőtt a térformálás művészete. Koós Ivánnak — úgy tűnik — nem okoz gondot, hogy átlépje a két műfaj közötti „demarkációs vonalat". Bizonyítékok erre a volt 25. Színházban készített munkái, vagy a Tamási Áron-darabokhoz készített díszletei. Most az Állami Bábszínház parányi színpadáról az ország legnagyobb játékterére, a Dóm térre rándult — az apró bábokat és díszleteket színészekre és hatalmas méretekre cserélte.) Először a két feladat azonosságáról beszélt. — A bábszínpadnak is, s a mostani János vitéz előadásnak is legfontosabb alkotóeleme a nagyfokú stilizáció, mely erős szálakkal kötődik a népmesékhez. A népművészeti inspiráció erőteljesen hat képi kompzícióimra anélkül, hogy másolná a népi díszítőművészetet vagy ornamentikát. A Háry János bábterveinél a tárgyi népművészet elemei keltek életre, szinte természetesen. A mostani János vitéz elképzelés alapállása, hogy ennek az ősforrása is egy népmese. Szeretnénk újraolvasni, úgy megjeleníteni, hogy lehántsuk a népszerűség olcsó sallangjait. Ez a fajta megközelítés közel áll a bábos munkájához. A munHúszéves a szabadtéri Amikor elkezdődtek a Játékok, ilyen hírek jelentek meg az újságok címoldalain: a Tisza vízállása elérte az 1879-es vízszintet; megindult a dorozsmai szélmalom vitorlája; a világűrben kering a Szajuz—14 Pavel Popovicscsal és Jurij Artyuhinnal a fedélzetén; lerakták az új Hungária-szálló alapkövét; átadták az algyői közúti hidat; fölvonultak az építők az új szegedi híd munkálataihoz. A dóm előtti színpadon pedig Vörösmarty drámájának, a Ciliéi és a Hunyadiaknak váteszl szavai hangzottak föl. A Nemzeti Színház színpadáról adaptált darab itt érte meg a 200. előadást. Nem egyszerűen födél nélküli színházat csináltak Szegeden Marton Endréék, hanem egy adott körzetben, jóval bonyolultabb és nehezebb körülmények között „debütáltak". Olyan emlékezetes színészi alakítások tanúi lehettünk, mint Sinkovits Imre Cilléije, Szacsvai László királya, Szersén Gyula Hunyadi Lászlója, Maróti Gábor Hunyadi Mátyása, Kállai Ferenc Szilágyija, Lukács Margit Szilágyi Erzsébete, Váradi Hédi Ágnese. Puccini Turandot című operája Szinetár Miklós rendezésében lépett ismét a dómszínpadra külföldi vendégművészekkel a főszerepekben, A lengyel Delfina 1974 Ambroziak volt Lui, az olasz Gaetano Bardini Kalaf, honfitársnője, Maria Rosatti a hercegnő. Timur szerepében Gregor Józsefet hallhattuk, s a három minisztert nagyszerűen formálta meg Külke i László, Radnai György és Palcsó Sándor. Az állami népi együttes Táncra, muzsikára című új műsorával szerepelt — óriási sikerrel. Bebizonyosodtak Csoóri Sándor szavai: „a népművészetnek nem divatja, az ideje jött el, létjogosultsága van". Az együttest és a közönséget is itt érte a megdöbbentően szomorú hír, hogy meghalt az állami nép együttes alapítója, főrendezője, majd igazgatója, Rábai Miklós, akinek vezetésével az együttes harminc országban tette ismertté hazánk folklórkincsét. Ez a műsor volt Rábai utolsó nagyszabású, egész estét betöltő munkája. Odette és Zigfrid történetét, Csajkovszkij A hattyúk tava című balettjét a Belorusz Állami Akadémiai Nagyszínház balettegyüttesének 95 művésze varázsolta a nézők elé a szabadtéri első női karmesterének, Tatjana Mihajlovna Kolomijceva vezényletével. Turpinszky Béla, Házy Erzsébet, Gobbi Hilda, Gyimesi Kálmán, Berdál Valéria és Király Levente bújtak Kacsóh János vitéze szereplőinek jelmezeibe. Sándor Lajos mesedíszletében Horváth Zoltán rendezése Idézte a népszerű történetet és muzsikát. A kiállítások sorában jubilált, tizenötödször várta a látogatókat a szegedi nyári tárlat, az ország képzőművészeinek seregszemléje. Az Ipari vásáron 217 hazai és 47 jugoszláv cég mutatta be termékeit. Egy sor a július 23-i Délmagyarból: „Két nap alatt 50 ezren lépték át a határt Röszkénél." Üjabb két tény: az eddiginél kevesebb előadást 75 ezer néző látta a Dóm téren, az ünnepi hetek idején 450 ezren fordultak meg Szegeden. Dr. Orbán László művelődésügyi miniszter a szabadtéri értékeit sorakoztatva ezeket mondta: „Az egyik feltétlenül az, hogy közművelődési célokat szolgál, kulturális érték és közönségigény találkozik Szegeden, s számomra úgy tűnik, á kritikai visszhang is egyre inkább összecseng a közönség tapsával. ... jelentőségét abban fogalmazhatnám meg, ami egyébként a jövőben kötelez is, hogy ez volt az első ilyen kultúrpolitikai tett, s nagy hagyományai vannak ... Megtartva és fejlesztve az értékeket, keresnünk kell az előrelépés további lehetőségeit1 ka képzőművészeti oldala Is hasonló, ugyanarra a lényegre törő stilizációra kell törekedni, mint a bábszínházban. A népmesei megközelítés adta az ötletet — ez távol áll az eddigi értelmezésektől —, hogy a történei szereplői saját világukban álmodják Kukorica Jancsi históriáját, minden ott történik a módos gazda udvarán, innen szárnyal fel a mesemondó gazdag fantá ziája, így keveredik termé szetes módon valóság és ír realitás. Tündérország is tu lajdonképpen a mindennapi falu délibábos változata. És a különbségek? — A bábos munkánál a2 egyszerű stilizálás a matériából adódó kreált világ. Itt viszont emberek, színészek mozognak a színpadon. Meg kellett találni azt a közvetítő elemet, melynek segítségével otthonosan mozoghatnak ebben a szokástól eltérő, stilizált közegben. A jelmezek tervezésénél a népi cserepek formavilágából merítettem. Nagyon fontosnak érzem a helyes arányok megtalálását ezen a téren: mi az, ami hangsúlyt kap, milyen mértékű lehet az arányeltolódás?! Sokkal hangsúlyosabb itt minden kis motívum, mint egy kisebb színpadon. Ezeket erősítve, egymáshoz kapcsolva izgalmasan lehet alakítani a teret Nem akartam kapcsolódni az építészeti architektúrához, nem illett az elképzeléshez. Az óriási horizontális teret dombokkal igyekeztem változatosan, mozgalmassá tenni, az emberi arányokhoz közelített járulékos elemeket a háttérben levő „kerek ég" fogja egybe. Egy sor a tarjáni vásári komédia röplapjáról: „Komédiázás irányítására az híres-nevezetes pesti Bábszínház bábjainak kitalálóját, Koós Ivánt sikerült megnyernünk!" — Ilyen jellegű, sok gyereket megmozgató foglalkozás még nem volt az országban. A tarjáni lakótelep betonházasnak tövében közösségi kreatív gyerekfoglalkozást szervezni, alkotásra késztetni-bíztatni őket nagy és fontos feladat. Számomra izgalom, és remélem, sok-sok tapasztalat, melyet a folytatásban föl lehet használni. A gyerekekkel közösen a környezet meghatározásától, a tér kialakításától az eszközök elkészítésén át jutottunk el a kollektív játékig. A vásári részvétel, az utánzó játék, a maszkkészítés, a dramatizálás és megjelenítés komplex egysége a gyermeki aktivitás kibontakoztatásának nagy lehetősége. X.L.