Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-01 / 179. szám

I 4 Kedd, 1978. augusztus fc flz UNESCO és az Ax NDK évente átlagosan 50 UNESCO-rendezvényen vesz részt. Az ország 5 éve tagja a szövetségnek, részt vesz minden olyan UNESCOmunkaprogram határozat megvalósításában, mely a szakmai továbbképzést, a tudományt és a kultúrát szolgálja. Az NDK aktívan támogatta a szövetség „A tudományos kutatók helyzete" cimű ajánlását. Az ország tudósai 5 nagy természettudományos programon vesznek részt, ezek: oceánológial kutatások, nemzetközi víztani program, az „ember és a bioszféra", a geológiai korrelációs-program, valamint program a tudomány és technika egységes Információs rendszerének kialakítására. Nagy érdeklődéssel kísérik azokat az UNESCO-törekvéseket, melyek a széles néptömegek kulturális és továbbképzési lehetőségeinek szabad és demokratikus útját célozzák. A Berlini Német Allamkönyvtár, melynek csupán a nem szocialista országokban 950 üzleti partnere van, az elmúlt két évben 270 kortára művet 13 kapitalista államba exportált. (BUDAPRESS—PANORAMA) Madárles a szikesen Szerencses véletlenek találkozásának eredményeként eléggé változatlan állapotban maradt fenn, a szegedi Fehér-tó szomszédságában, egy kis szikes terület Nagyjából még az „ös-Fehér-tó" jellegzetességeit mutatja. Természetesen csak az olyan nedves nyarakon, mint az Idei, mert a Vízlevezető árkok a csapadékot gyorsan levezetik. Ha nincs vízutánpótlás szinte napok alatt kiszárad a táj, elnéptelenednek a madártanyák. Érdekes, hogy a forgalmas útvonalak közelsége ellenére is mennyire kedvelik a madarak ezt a helyet. Mégmadárrltkaságok ls előfordulnak. Július első két hetében két batla tartózkodott itt. Az egyiptomiak szent Íbisz madarának e rokona hazánkban igen ritkán kerül szem elé. Július közepén, egy meleg nyári nap délutánján látogattuk meg a kis szikest. Ez az időszak a madáréletben mór a költési periódus végét jelenti. A fészkek elhagyatottak. A kikelt fiókák java része önállósította magát. Célunk felé közeledve minden felöl halljuk a magyar szántóföldek kedves madarának, a mezei pacsirtának dallamos hangját Néhány nagy, vízzel telt kubikgödör partján két billegető cankóval találkozunk. A folyók, tavak madarai ők. Itt csak kóborolnak. Még el sem érjük a szikes szélét, két gulipán repül egyenesen felénk. Fejünk felett keringve szüntelenül és Izgatottan hallatják flótázó hangjukat. Bizonyára késői költésből származó, még röpképtelen fiókóikat féltik. Alföldi szikeseink e jellemző madara egykor szép szómban költött a Fehér-tón. Ma örülünk, ha egy-két család itt fészkel. Nagyot kanyarodva, a szikes szélén húzódó töltésen megyünk tovább, hogy a gulipánokat ne zavarjuk. Innen, mint egy kilátóból, áttekinthetjük az egész tájat. Haragoszöld, térdig érő, összefüggő sásos van előttünk. Itt ls meglepetés ér bennünket. Néhány üstökös gém kel fel a sósból. Távcsövünkkel alaposan ótpásztázva a területet, megállapítjuk, hogy mintegy 30—40 példány tartózkodik a növényzetben. Nagy szám ez a szikes terjedelméhez és a madár ritkaságához képest. Gyönyörű látvány, amint a tyúknagyságú fehér-sárga madarak szárnyrakapva, kiemelkednek a hullámzó zöld BAZASSAQ L kerület Szeged: Födi Illés és Molnár Erzsébet Eszter, Csontos Lehel Imre és Szükt Anna, Szénásl Ferenc Oyuls és Kollár Irén, Kiss Viktor Oyöz0 és Papdl Erzsébet Ilona, Uruncr.vlk Géza és Cseh Márta, Somodl András és Vörös Annamárls, Bartus István és Engl Mária. Arató István László és Nagy Katalin. Farkas Béla éa Kozák Erzsébet. Jenel Gábor és Papp Terezla Erzsébet, Benkó Sándor Bálint és Bácsi Ildikó, Buttas Jánoa és Kiss Ágota Julianna, Lénárd Mihály es Móricz Terézia, Bakos Mihály és Peták Katalin, Négyökrü Ferenc és Tóth Ilona, KopJan-Klsa Károly és Zsemberl Mária, Kruplczer Ferenc és Bánd Zsuzsanna, Rudolt Tamás vs Horváth Magdolna. Betyár Béla Bertalan és Battancs Mária Ibolya, Kecskét látván és Drlnóczky Zsuzsanns, Szilágyi Imre István és Hetesy liárta házasságot kötöttek. SZÜLETÉS L kerület Szegedi Terhes-Kls Lászlónak és Kagó Máriának Marlsnna, Szegi Sándor Mihálynak és VágVölgyl Ildikónak Ildikó, Kökény Miklósnak es Farkas Évának Eva Anita, Kiss Imrének és Vlncze Katalinnak Imre János, Bohota Györgynek es Pap Mária Matildnak Tünde, Szabó Lászlónak és Soós Évának Eva, N6tárt Péter Pálnak és Kurucr. Ilona Erzsébetnek Tamás. CsóU Józsefnek es Bartos Eva Piroskának József, Ott Flndre Ferencnek es Katona Mária Etelkának Eva Anikó, Varga Sándornak éa Hegedűs Eva Erzsébetnek Eva, Orsy Bélának és Lakatos Rozáliának Béla Gábor. Csábi Lászlónak és Rédal Ágnes Mariannának Andrea. Szanka András Györgynek és Enyingi Erzsébet Margitnak Ágota, Gulyás Tibornak és Hende Bernadettnek Gábor, Mczö I-ászló Jánosnak és Motlka Adriennek Zsuzsanna, Dlmovlta Mátyásnak és Nagy Borbálának Mátyás József, Boda Jánosnak és Nagy Katalin Erzsébetnek Tünde Erzsébet, dr. Bobvos Pálnak és dr. Kató Eva Martannának Laura Eva, Papp Dezsőnek és Krabót Ilonának Róbert Dezső, Pusztay István Vincének és Molnár Erzsébetnek Erzsébet Udtkó, Avramov Illésnek és Farkas Olgának Oergö. Szabó Pálnak éa Soós Ilonénak Róbert. Tóth Lászlónak és Barna Rózsának Bernadett. Hegedűs Zoltánnak és SziJJ Zsuzsannának Szilvia, Kotogán Ferencnek éa Orosz Eva Juliannának Renáta. Pintér Ferencnek és László Irénnek Ferenc Mihály, Bodó Gézának és Kószó Arankának Csaba. Metyenka Jánosnak és Molnár Irmának Krisztián János. Nagygyörgy Györgynek és Csányl Rozáliának Rozália Tímea. Bodor Ferencnek és Farkas Mártának Ferenc Krisztián. Mészáros Lajos Antalnak és Magony Ilona Annának András Mihály, Szűcs Sándornak és Ábrahám Mária Piroskának Ágnes. Gaál Józsefnek és Csiszár Olgának Judit. Kiss Sándornak és Bakos Margitnak Mónika. Báló látván Lászlónak éa Kormányos Zsuzsannának Gábor István, Németh János Lászlónak éa Holl Margitnak Gábor János, dr. Dékány Antalnak éa Bába Gyöngyinek Aida Márta, Válla Károlynak és Szabó Ilonának Bernadett Márta, Nikkel Józsefnek és Tóth Editnek Edit, Barna György Lászlönak és Molnár Évának Anita, Kapitány Zoltánnak és Bajusz. Györgyi Veronikának Máté Zoltán. Oltványi Józsefnek és Llmbai Gabriella Magdolnának Bzabolcs, Gyarmati Györgynek és Sejben Magdolnának György, Weiaer István Sándornak és solymossy Ilona Máriának Péter József, Takács Lajosnak és Tóth MariaCsaládi események nak Márta Karolina. Dán Andrásnak és Debreczenl Juliannának András Zoltán, Illés József Lásztónak és Stumpf Máriának Ildikó, Dobóczky Tamásnak és Körmendi Annának Tamás, Péter Istvánnak és Vidéki Irénnek Irén, Sípos Istvánnak és Vecsernyés Arankának Norbert, Bftlogh Józsefnek és Hencsár Teréziának Gábor Antal, Endrefy Viktor Gábornak és Czene Evanak Bernadett. Császár Mihálynak és Gémes Erzsébetnek Tamás nevű gyermekük született ITI. kerület Szeged: Kiss Jenőnek és Ábrahám Erzsébetnek Edina, Balogh István Lászlónak és Zetkó Katalinnak Bernadett, Csizmadia Jánosnak és Fődi Irénnek János. Bagi Gyula Istvánnak és Bodó Katalinnak Violetta, Takács Tibor Mihálynak és Nagy Ibolya Klárának Péter Attila, Puskás Lászlónak és Kéri Rozália Évának Tibor, Sarnyai Ferencnek és Bíró Sarolta Valériának Andrea Tímea, Körösi Györgynek és Pécz Ágnes Mártának Balázs György. Németh Tibor Mártonnak és Nagy Eva Margitnak Gábor, Ábrahám Ferencnek és Klri Erijta Ilonának Norbert Zsolt, Herégl Istvánnak és Herke Ilonának Mónika, Meszlényl István Ferencnek és Sallal Mária Erzsébetnek Károly, Gábor Jánosnak és Tóth Magdolnának Andrea Renáta, Balogh Andrásnak és Varga Zsuzsannának Zsuzsanna, Ari Józsefnek és Cziráki Anna Máriának Mónika, Csentes Józsefnek és Csúri Máriának Tamás, Süli Ferencnek és Jambrik Eva Veronikának Zsolt, Fülöp Antal Dezsőnek és Dobó Jolánnak Hajnalka, Nyári Istvánnak és Kojnok Ilonának István nevű gyermekük született. HALALOZAI I. kerület Szeged: Horváth Sándomé Sinka Etelka, Sárkány György, Schiller Jenőné Kersmajer Margit, Tóth Pálné Galambost Anna, Baranyl Mlhályné Horváth Zsófia, Pálinkó Istvánné Vldács Mária, Tóth János Sándor, Kiss István Pál. Koczlszkl Mátyás, Ördög Istvánné Kovács Etel Rozália, Vigh Lajos, Németh Pálné Pörnekl Ilona, Tamasits János. Gyárfás Ferencné Horváth Rozália, Berezval Mihály, Mucsl Istvánné Kardos Rozália, Spozer Pál. Varga Pálné Szabó Ilona, Balog Adalbert. Huszka János, Dudás István, Lukács Miksáné Fogel Janka, Szakács Károly József. Horváth György, Csíkos Sándomé Juhász Rozália, Regdon Kálmán Károly, Józó Mlhályné Kovács Matild, Billlk Józsefné Egervári Éva, Bajortcs Péterné Blgors Terézia. Várhelyi Antalné Reichel Rozália, Molnár Gábor meghalt. III. kerület Sxcged: Ocs Györgyné Orosr Erzsébet, Révész István, Rucz Antalné Kiss Julianna, Tiszai Gizella Erzsébet, Kőlóczl Mlhályné Horváth Éva, Tóth Katalin Mária, Almást Antalné Pataki Rozál, Sarust-Kls Imre. dr. Csetri Lajosné Tóth Mária, Palló Józsefné Simon Virág, Domokos Zsigmond meghalt. sásosból. Ugyanitt számos bakcsót látunk tevékenykedni. Úgyszólván mind az anyényi fiatalok barna, fehérpöttyes tollruháját viseli még. Mindkét madárfaj a közeli Sasér rezervátum Tisza menti erdejének fáin telepesen fészkel. Bíbicek keringenek, síró hangon kiáltva nevüket. Mintegy félszáz dankasirály csapong alacsonyan. Rajzó rovarokra vadásznak. Megkapó légi mutatvány. Nyilaié és bukó repüléssel, hirtelen fordulatokkal, sűrű tömegben kavarog a sok madár. És sohasem ütköznek ősszel Szüntelenül hangoztatott, éles „tjik-tjik" vészkiáltással repül felénk egy plroslóbú cankó. Ez is a fiókáit félti. A Fehér-tó széléhez érkeztünk. Embernél magasabb nádtenger áll a partján. Benne nádirigó recsegteti „karakara, kvik-kvik" strófáit. Szegélyében víztyúk plttyeg. szárcsa csikorog. Üjra a mocsárvilág felé fordulunk. A szürkés-fehéres felcserepesedett talajú laposokat, a fehéren világító vakszikfoltokat, a körülöttük sárgára égett füvet vesszük most szemügyre. Négy apró madár villan el egy távolabbi vakszikfolt fölött. Leszállnak. Távcsövünnkel szemlélve szinte gurulni látszanak a földön. Kis lilék. Jellegzetes szikeslakók ők is. Alkonyodik. Egyre na. gyobb a Fehér-tó felé irányuló madármozgás. Hófehér kiskócsag csapat húz át felettünk. Jókora szürke gémek eveznek méltóságteljesen a magasban. Hatalmas, cseppalakú folt közeledik sebesen az égbolton: ezernyi seregélyből öszszeverődött csapat Igyekszik éjszakázni a nádasba. A madarak elcsendesednek. Utolsónak a nagy póli melankolikus „pó-li, pó-li" hangját halljuk. Kisebb csapatuk ereszkedik le a semlyékre. Itt pihennek a sötét órák alatt. Elhagyjuk ezt a különleges madárparadicsomot, apró maradványát a régi végtelen szikes pusztának. Eddigi fennmaradását valószínűleg a véletlennek köszönheti. Értékes, jellegzetes környezetrendszerének a fenntartása, megismerése azonban már a ml tervszerű feladatunk kell, hogy legyen. Ezért fordít háborítatlanságának megőrzésére egyre nagyobb gondot a természetvédelmi hatóság. Dr. Marián Miklós Az életbiztosításról L. B. szegedi olvasónk az életbiztosítási összeg felvételére jogosultak koréról kér tájékoztatást. Szeretné tudni, hogy ha a biztosított meghal, kinek jár a biztosítási összeg. A biztosítás célja, hogy váratlan baj esetén anyagi támogatást nyújtson. Különféle személyi biztosítási módozatok lehetőséget nyújtanak arra, hogy a szerződés értelmében a hozzátartozókról lehessen gondoskodni. Ezért aki életbiztosítási szerződést köt, annak tudnia kell, hogy az életbiztosítási összegre nem minden esetben érvényesek az örökösödési szabályok. A rendelkezések szerint az életbiztosítás összege a szerződésben megjelölt kedvezményezett szemé'yt Illeti meg. Az életbiztosítás kedvezményezettjét a biztosított nevezheti meg. A biztosítási szerződéseken általában külön rovat ta'álható erre a célra. Amennyiben a biztosított kedvezményezettet nem jelöl meg. akkor a törvénves örökös kapja a biztosítási öszszeget A legelterjedtebb személyi biztosítási forma a Csoportos Élet- és Balesetbiztosítás (CSÉB). Ennek a biztosítási formának a kedvezményezettje: az együttélő törvényes házastárs — ennek hiányában a törvényes örökös. A CSÉB-tagnak érdeke, hogy ha a biztosításával élettársáról, szüleiről vagy egvéb hozzátartozójáról akar gondoskodni, a biztosítás megkötésekor közölnie kell ezt a szándékát, s kérni, hogy a kedvezményezett személy nevét írják rá a biztosítási ajánlatra. Abban az esetben, ha a családi vagy egyéb körülmények változásóval a biztosított módosítani akarja eredeti szándékát, akkor azt Írásban kell bejelenteni. A bejelentést az Állami Biztosítónak annál az egységnél kell eszközölni, ahol a biztosítását kezelik. Lényeges feltétele a kedvezményezett megváltoztatásának, hogy az írásos bejelentést két tanú aláírásával kell hitelesíteni. Ezt a változást a biztosító illetékes egységénél a kötvényen,- CSÉB-tagkönyvön is át kell vezetni. Olyan esetben Dóidéul, ha a CSÉBtagnak a halála időpontjában nem volt törvényesen egvüttélő házastársa, gyermeke, akkor a biztosítás alapján kifizethető összeget a törvényes örökös (örökösök) kaohatja meg. A tör vény előírása szerint ilye"esetben a szülők fele-fel' arányban részesülnek a biz tosítási összegből, függetle nül attól, hogv az ana és a anva milyen viszonyban van nak egymással, vagv milye vlszonvban voltak az elha' biztosítottal. Dr. V. M A czorszfyni tenger Czorsztyn körzetében vadregényes környezetben óriási vízgyűjtő épül. A víztároló terve már fél évszázaddal ezelőtt is felmerült, de akkor a természetvédelmi szakemberek ellenezték, bér a vízügyi szakemberek már akkor úgy vélték, hogy éppen e vízgyűjtő megépítésével lesz gazdagabb a táj, anélkül, hogy ártana a környezetnek. A terv megvalósításának elhúzódásában nagy szerepe volt annak is, hogy az érintett körzetben két, műemlékekben rendkívül gazdag falu van, Frydman és Debno — utóbbiban látható a világ egyik legértékesebb műemléke, egy gótikus fatemplom. A problémák időközben megoldódtak: a két falut magas földsánccal védik meg az esetleges vízelöntéstől. A „ezorsztyni tenger" felépítése mellett szólt az is, hogy a tárolóban még tiszta, az ipa által nem szennyezett vize lehet gyűjteni, éspedig nen kis mennyiségben. A tárol< űrtartalma 240 millió köbméter. S ez körülbelül egy tizede a százegynéhány, e Lengyelországban ma meg lévő víztároló együttes űrtar ta'mának. A tároló előnyei közé tar tozik, hogy teljes biztonságonyújt az árvizek ellen, amelyekkel egyébként a Duna jec sok esetben milliárdos ká rokat okoz. A víztároló erő müve 90 megawattos telje sítményű lesz, a partokc szómos üdülőközpont épü A tároló segítségével meg valósítható a „Visztula hr józúsi terv" is, amelynek cél ja, hogy a Visztula szintjé nek magasabbra emelésévea folyót állandóan hajózha tóvá tegye. (BUDAPRES§— INTERPRESS) Gémes Eszter: Mindig magam Először leszedtük a cserepet. Az oszlopok mellé egy és fél tégla szögeket kezdtünk rakni felfelé, fél méter magasságban végig, ahol oszlop nem kellett, ott ls. Azután ment a vályog sorosan, sárral odahlzlaltuk a tégla irányába. Amennyire szándékom volt megemelni a gangot, egyenesre felállványoztuk. Jól megnézegettük, girbe-gurba ne legyen, úgy raktuk aztán az oszlopokat tovább. Ráemeltük a szemöldökfát, és mehetett rá a cserép. Mikor felraktuk, kimentem a szegedi útra, onnan néztem, milyen pofát vág a házam. Kebelem dagadozott, majd szétestem az örömtől. Elgondoltam, de sok ember keresi a boldogságot, aztán észre sem veszi, hányszor megy el mellette. Estére kelvén olyan voltam, mint a sárból kihúzott gyermek. Még a mesterem is úgy nevette. Egy méter magasan húzódott végig a fal, amelyre 30 centi széles gyalult deszka volt téve. Ezt lefestettem, meg az oszlopokat is, levélzöldre. Cserepes virágok végig rajta, lent a fal tövében végig. Csodálatos volt, pedig szegény voltami Jártak hozzám, mert bizony nem égették máshol a lámpát. Én pedig éjfél előtt soha le nem feküdtem, varrtam, ők meg kártyáztak. A mellettem való házban lakott egy öreglegény, nálam nem volt öregebb. Az anyjával meg a mostoha apjával lakott. Azok is jártak át, de én őket ls úgy kezeltem, mint a többit Kérőm, tudakozóm, komendálóm mindig volt. Persze nem a szépségemért, hanem a ml fajtáink közt jó partinak számítottam. Dolgos, varr, télen-nyáron keres, nem csapongol, háza van, gyereke nincs. Mi kell egyéb? A 200 pengő adósságom megvolt de úgy gondoltam, annál előbbvalók is vannak. Ezt az idős legényt Bozó Pálnak hívták, az anyja dicsérgette. Azért iszik, mert a mostohája mindig bántja. Fél ház, 300 négyszögöl porta a tied mellett milyen jól passzolna. — Etel néni! Fel se hozza nekem! Látja, senkihez sem megyek. Látja, a nyugalmam, a munkám után gyarapodásom, semmilyen aranyos emberre fel nem cserélném. Sokszor úgy fájt bánatot okozni azoknak, akiket láttam, hogy jóravalók, meg szeretnének is. Még ezen az őszön vettem egy malacot, korán költöttem csirkéket (Igaz, lakószobámban neveltem). Májusra eladtam őket, és egy új biciklit vettem. 167 pengőért. Eddig nem volt biciklim. Anyámék felé jöttem vele haza. öcsém, meg a húgom tanítottak kerékpározni. Szépen felültem, ők elől-hátul fogták és tologattak. Nekem nagyon ízlett! Azt mondja egyszer a húgom: — Ez így soha meg nem tanul (38 éves voltam), csak itt tehénkedik a biciklin, mi meg le, s fel tologatjuk. Otthagyta, de azt nem tudtam, hogy az ablakon lestek. Volt egy kis domb, onnan próbálgattam legurulni. Kezdtem aztán sejteni, hogyan kell. A mellettünk levő országútra kimentem, felültem. Hajts! Haitottam is ész nélkül. de leállni nem tudtam. Már vagy hat kilométert haitottam. akkor váll és nyak közt nekiszaladtam egy akácfának. Nem is kell írni, el. ájultam. Meddig feküdtem ott. nem tudom. A kerékpárnak nem lett semmi baja. úgy toltam haza, de az a vállam most is csapott. Mindegy. Ezt meg kell tanulni. Másnap a nemzetközi úton mentem hazafelé, de még a ludak elől is leszálltam. Eszembe jutott, öregek, fiatalok bicikliznek, csak én volnék az a gyáva? Nem tudtam a kormányt sem kezelni, a pedált is előre-hátra, csak úgy menekültek előlem a szembe jövők. Ahová néztem, oda hajtottam. Ha fán néztem, annak, ha vízbe néztem, bele, ha ember re néztem, rá. Ezen aztán úgy segítettem, csal oda néztem, ahol haladni kellett a biciklinek Mikor először a fának nekimentem, úgy meg ütöttem magam, hogy azt mondtam, nem ülöl rá többet, visszaviszem a biciklit Poppernak Még ha mind nem is adja vissza a pénzem, otthagyom. Ahogy próbálgattam, mindig jobban-jobbar ment. Sándorfalvához úgy két kilométernyin volt a kanális. Jó gyepes részei voltak neki. Vasárnap délután eltaláltam, kimegyek oda tanulni. Ott a világon senki sem jár. A kanális mellett nagyon jó, sima gyalogút volt, de oda nem mertem bemenni, mert ha a kanálisra nézek, menthetetlenül beleszaladok. A külső gyepen próbálgattam. Egyszer csak látom, jön Bozó Pali Mondom: — Minek jöttél kl? — Tanítom biciklizni. — Tovább egy szálat se, gyerünk haza. — Majd én itt, előtte tápászkodok, esek, kelek? Éppen ez hiányzik nekem. Aztán ügy, hogy ne vegyék észre, kimentem egyedül. A gyepen legelt egy csapat lúd, közéjük néztem, közéjük ls mentem. Egynek eltört a lába. Kijött a gazdája — Fizesse meg a ludat! — Megfizetem, de el is viszem a libát — Jaj, ez a jó tojó, jó ülős ludam! — Ismer tem az asszonyt azt mondom neki: — Vigyük be a ludat Az ő lábához választunk tányéricaszárat, kibe'ezzük, félbe hasítjuk. Belefogjuk a lúd lábát, betekerjük ronggyal, ha összeforr, akkor rendben lesz minden. Jó? — Jó — feleli. Tudtam, hogy összeforr, a baromficsont könynyen forr. (Folytatjuk.)