Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-29 / 203. szám

6 Kedd, 1978. augusztus 4. Á Scala bolgár csillagai Verdi Don Carlos-ával nyitotta meg 200., Jubileumi évadját a Milánói Scala. Fü­löp herceg basszus szerepét a Scala évek óta ünnepelt csillaga, a bolgár Nlkolaj Gyaurov énekelte, hatalmas Sikerrel. fjső ízben 1023-ban, Nád­ja Szvtlarova szoprán éne­kesnő személyében volt bol­gár tagja a világhírű milá­nói operaszínpadnak. A si­kersorozatot két ragyogó mez­zaazoprán, Ilka Popova és Margirlta Lllova, valamint a nagyszerű tenor, Todor Mazarov folytatta. Később, 1061-ben került először a színlapra Hatna Kabulvansz­ka nave. Puccini „A köpeny" című operájában kapott sze­repet. Azóta sorra elénekelte Milánóban a legjelentősebb Puccini- áa Verdi-operák főszerepen. Meghódította az olasz kö­aönséget Nikola Nikolov, Anna Tomova-Kzintova, Oo­ne Dimitrov*, Krisztina An­gélákévá, Krisztina Gorán­cseva is. (BUDAPRESS— BOFIAPRE68) A rugalmasság titka A vállalati gazdálkodás rugalmassága a világ min­den táján a versenyképesség első számú feltétele. Ez u rugalmasság nagyjából azt jelenti, hogy a vállalat min­dig képes gyártmányválasz­tékát, árait, szállítási határ­időit, és fejlesztést program­jait a piaci igények szerint alakítani, még akkor is, ha ezek gyakran és gyorsan vál­toznak. Vagyis képes gyor­san átvenni és alkalmazni a műszaki haladás új eredmé­nyeit, bevezetni azokat * termelésbe, felhasználni a gyártmányok konstrukciójá­hoz. Kissé eltúlozva a rugal­masság követelményét még azt is állíthatjuk, hogy a vi­lágpiacon eredményesen te­vékenykedni óhajtó vállalat­nak az állandó változás álla­potában kell lennie: szünte­lenül új termékeket indíta­ni, régieket megszüntetni, a gépparkot aránylag rövid időközönként felújítani, ki­cserélni, a gyártási eljáráso­kat folytonosan korszerűsí­teni s persze mindezzel együtt a vállalati belső irá­nyítási szervezetet is szün­telenül racionalizálni. A vállalati rugalmasság tulajdonkeppen technológiai feladat; hiszen nem a „fel­építménynek" kell elsősor­ban alkolmezkodni — ha­nem a gyártmányoknak- S ha az alkalmazkodás végső fokon a termékek rugalmas változtatását jelenti — s nem például az árakét —, akkor ez a technika és a technológia változtatására való képességet is jelenti, Nálunk a vállalatok egy részénél — többnyire éppen e nagyobb vállalatoknál — e belső felépítés nemegy­szer eleve gátja a rugalma­sabb gazdálkodásnak. Pél­dául az, hogy egy-egy nagy­vállalat 6—H—12 gyáregysé­ge lényegében külön-külön dolgozik, mindegyik készter­méket állít elő, a gyártás első fázisától az utolsóig saiát „kebelében" végezve minden szükséges teendőt, Egyébként emiatt — emiatt is — a nagy gyárak többsége óriási gyártmány­listával rendelkezik, e ha egy-egy új terméket beve­zetnek, többnyire egyetlen régit sem „húznak ki" a listáról. Ezért egyre nagyobb kapacitásokat működtetnek, hazam Aa I. kerület *>•(«*: Slpo* Csub« én Hor­váth András Erzoebet, Zadori István Ferenc es Judáss Antsl Oitells, ézikotu János György •s Dubs Us lio/ae Varga János Ferenc ée Kos/o Ibolya, Julis,,/ Attila ía Vast, Bva Julan, Papos Jo/aei Jánoa es Kánná Irán, Nó­vák Oyula M Halász Anns Ol­xeila, Turo Mikin* Zoltán ás Nnilos Katalin, Orgovanv Zoltán as aeimoczky Gizella, Vörös ön­re ás Gámo* Oabrlells, Kasza Tibor és Nzecsi Márta, Faragó István oa éisnuüki Ágnes Mar­git, Pál kundor áa ültei Anna Maris, Láva! Mtetós ás Miklósi Ed i, Kovács Zoltán ás Majtha­nyl Ilona, Domonkos Sándor és Nsarks Kvs, Tasi György Dám­•I as Serta Éva, Faragó Lajos áa Stabó Margit, Tótb-Káaa Hál Ferenc éa Lugosl Katalin, Újhe­lyi utván e* ieae Hajnalka Ko­rt, Kassá* Mihály ás Ökrös Má­rla, dr. Kenlcó Sándor éa Piros­ka Klára haraosagot köUHtdk. II, kardiét üreged: röröesik Forum.- éa Kovsoa Klára, üzeisü Jártat áa Barna Hona Terástu, Nyári Fe­renc éa Kovács Zsuzsanna. Ba­barcai Antal András es Farkas Julianna, Sranlszló Attila es Kocka Gyöngyi Julianna, Qall­rt György áa Srácul KoMUe, Tanács Antal és Babaiért Gizel­la, Márts János Sándor és Czln­koczl Piroska, Korom István Béla és Tóth Katalin Klls. Dobó Mihály cs Pénzes Melinda, Ná­dast Jozod ás Horváth Zsuzsan­na, Hzegcdl János és Turl Kuzs, Nzabó András ésVárhelyl Márts, Kovács János es Horváth Msr­glt Aranka, Ábrahám Ferenc áa Podonyi Aranka, Czlru István Cs Somogyi Eva. Pspp József ás Kiss Piroska, Krelsch István ás Szalai Judit, Berke* Miklós Oli­vér és Pusztai Erika. Szabó Ka­roly és Nagy Magdolna Judit, Tóth Endre István és Ambrus Ida, Farsang László és Koko­vecz Erzsébet, Pesztránszkl Sán­dor és Szalma Mária. KomJáU József és Nagyi Ágnes, Miklós Sándor és Szabó Mária Emma, Herényi László Sándor és God­sask Klára, Hegedűs László An­tal ás Magyar Ho/.alia, Nógrádi Tibor látván és Szügyi Erzsébet Maria. Neme* István és Heiteer Erika Margit házasságot kötöt­tek. NZtiLHTBk I. ksrttlat Rsrgedi hat* istvan Jánosnak Se LtJkO Editnek Zsolt István, Károlyi Zoltánnak a* Pásztor Ágnesnek Zöldfa, Agárdi Laaz­lónak ás Hsjtos Máriának Is*­balta. Hroznov»áki-Nagy Vilmos­nak ás Kovács Hoznának Vll­mos, Kondás/. Nándornak *s Ksógi Ilonának Ágota Ilona, Hódi Bólénak cs Llnpsl- Judit­nak András Beáta, Nzabó Jó­ssetnak és Temesvári Máriának Mónika Mária, Tóth Istvánnak ás Jáncso Ilonának Csaba, Fo­gas Józsefnek é* Kopasz Évá­nak Gabriella, Csókás! Antal­nak ás Sós Iránnak Zsolt. Bü/.u Lászlónak e* Kteagocsl r.rzse­batnok Róbert, Marocslk Jóesef­nek és Pecsa Krzsóbctnak Szil­via, Molnár Gázának áa Major Etelkának Attila, silmoel Jó­zsefnek é* Srabó Ildikónak Szll­vla Ildikó, puriuki Ivánnak ás Toldi Unnának Edit, Jsnkó lm­ránek áa AJlal Évának Attila, Dékán) Sándornak ás Vezaár Kntsllrdsk Ami -is Ildikó, üss­tat Jóieet Károlynak és Lukács Annának Márts, Molnár János­nak és Ráo* Máriának János, Nscsa Istvánnak és Tóth Erssé­halnsli Oorsslv, Nagy Zoltánnak ás Nagy Kamimnak Ildikó, Nos­kó fsranenak ás Nagy Roralló­B ak Eva, Baka Istvánnak ás krö* Tündansk Allllá Tamás, Mátneiii Istvánnak é* ördög Klárának Péter István. Turl Fe­rencnek as Szabó Ilonának Ma­rianna, ÖJvárl I.aszlónak és Horváth Jolánnak Lilin, Szilágyi Istvánnak és dr. Tóth Ritának Családi események Hlla, OB1SO Károlynak e* Nán­dor Annának Szilvia, Kamlosl Jánosnak es Juhasz Mártának János Tibor, PauUk László ja­no+nak ás Szenteszkl Eva Erzsá­betnak Bernadett, almos János­nak ee Caerni Rózsa Erzsébet­nek Gábor. Kovács Istvánnak és Purucrk! Eva Mártának Kriáióí, Molnár Miklósnak áa Fekete Márts Editnek Gergely Márton, Másaároe Józsefnek éa Szabó Klárának András, somogyi An­talnak és Márton Annának Ani­kó. Szabó Dánielnek áe Lukacs Ilonának Csilla Andrea. Oyónl Istvánnak ás Molnár Irmának Linda, Hódi László Antalnak ás Bsi Erzsébetnek Nóru, Káindl Istvánnak ás dr. Patyi Zsuzsan­nának Péter, vurst Tibornak áa Kovács Erzsébetnek Andrea. Márkus Györgynek es Molnár Julianna Kditiu-k Katalin, Dunus Lászlónak es Kátai Klárának He­áta Krisztina, Papdi jozaefnek és Árkus Ilonának SZIIVIB, Me­zei Károlynak és Hácz Ilonának Kuroly, Perccz Lsszlo Márton­nak és 8/.nhó Mártának Gabri­ella, Körmöczy László György­nek és Farkas Magdolna Teréz­nek Ágnes Edit, Nagy Sándor Györgynek és varsa Ágnesnek Krisztina, Illés Jánosnak cs g/l­lágyl Irénnek János, Brutyó Já­nos Mihálynak és Somos Zsu­zsannának János. Szalai László­nak és Gárgyán Máriának Zsolt, dr. Emödi Attila Istvánnak éa Tihanyi Katalinnak Vlrag, Dobó Vlneénrk és Tóth Irónnek Krisz­tina. Molnár Gábornak és Sej­ben Ilonának Eva nevű gyerme­kük ozii letett. III. kerület g/eged: Kondor István Imré­nek és Pap Anikónak Szilvia, Csányi Istvánnak és Virág Klá­ru Annanak Ágnes Gabriella, Borbély Istvannak éa Kovács Editnek Ramóna Mónika, Arany Józsefnek é# Vmeze Margitnak Dániel látván, Nándor Ferenc­nek és azéh Juiiennanak Zsolt Ferenc. Mákovíls Sándornak és Obrahám Jolánnal: Altils, Mezei Mihálynak éa Varga Aranka Te­re/iának Mihály Tibor, Szabó Vilmosnak áa Soos Juliannának Zoltán, Orosz István Palnsk és Húzás Mártának Anett Merlan­ne. Papp Róbert Tibornak éa Mihail Magdolnának Georgina Viktória, Kerepes Mátyás Ti­bornak éa Tóth Maria Magdol­nának Tamas Mátyás, Nándor Endrének és Virgonca Evének Ev« Anita, Árvái Lászlónak és dólye Eszternek Mónika, Lauf Józsefnek és Sebők Oizeliának Krisztina, Kovács józset János­nak és Farkas Mártának Gábor, Daróozl Mihály Janosnák és Ro­ba Máriának Peter, Kluncsik Lás/lonek és Kucsora Erzsébet­nek Péter nevű gyermekük szü­letett. KALALOZAN I, kerület Szeged I KtSh Imre, Tákáes Já­nok, Bchlótt János, Gamma! Fe­renc, dr, Sümegi Ernő, fczsbó Eszter, verbóczky Mihály, N/om­bsti Jánosné Török Julianna, Konyesni Mihály. Vidács László, Neres László, Nándor Lajos, Mé­száros József. Fekete józsefné esIkóB Katalin, Abrshám-Furus Jánosné Papdi Márta, Háso Nan­dorné szoboszlai Róza, Stalko­vtce Gézáué Erdei Margit Edit meghalt. n. kerület Szeged: Kószó Józsefné Kollár Mária, Huszke Agostoriné Várt Anna, dr, Leje Andrápne Belóg Márta, Mihslik András, Horváth István, Tóth József. Urbán Ist­vánná Gaipsk Rozália, Cssman­gó Mihályné Savanya Viktória, Barna tmréné Farkas Magdolna, Bába Lajosné Babai-czi Etelka, Lajos Menyhért nc Sárosi Mária. Ábrahám Antelné Paop Piroska, N/.laneslk Antal meghalt. Hl. kerület Szegeri: Farkas Mihályné Go­dán Ágnes, Járdán Imréné Tar Erzsábel. György Antalné Pa­lönzjenei Piroska, Dobó János, Koza Imre, Krucsai Bálint. Rte­ger Oyörgyné Börcsök Anna, Laczkó István, Trenke Vilmos Laszlo, Bsck Nándorná Kertész írén, Tóth István meghalt. ám, ennek 4 kapacitásnak egyre nagyobb részévei régi terméket gyártanak. Ez a «—8—12 — egyre több készterméket kibocsátó — gyáregység nehezen moz­dítható, téríthető le a meg­szokott munkamenetről, il­letve a letérítésükhöz egy­szerre nincs i> elég pénz. Nem is lehet valamennyi régi terméket kicserélni, a ehhez a gyártókapacitást korszerűsíteni egyszerre, mindegyik gyáregységben. Igazuk van azoknak, akik a vállalatok egy részének gyökereg technológiai átszer­vezését sürgetik, s nemesek a szabályzók, a pénzügyi feltételek stb. módosítását, Javaslatuk lényege, hogy ne 6-12 késztermék kibocsátó gyáregysége legyen egy-egy vállalatnak, hanem esetleg csak kettő-három. És persze ezzel együtt a termékskálá­nak tó szűkülnie kell, a gyáregységek pedig ne kész­gyártmányokra, hanem kü­lönféle technológiai feladat­ro, vagy részegységek gyár­tására szakosodjanak. Az egyik telephely példáuj csak fessen, a másikban helyez­zék el a vállalat összes saj­tológépét, a harmadik lehet a forgácsoló gyáregység, • negyedik esetleg csak kötő­elemeket gyártson és így tovább. És mindegyik ki­szolgálná az összeszerelő gyáregységet. Vagyis az eges/, vállalat lényegében egy zárt ciklusú futószalag­hoz válna hasonlóvá — sza­kosodott munkahelyekkai, gyáregységekkel, Bzáltal koncentrálni te­hetne a beruházásokat, a fejlesztési összegeket, nem kellene a pénzt állandóan szétaprózni, s így egymás után valóban korszerű köz­ponti sajtoló, forgácsoló stb. üzemet tehetne kialakítani, amelyek képesek kitűnő mi­nőségű munkát végezni, nagy termelékenységgel és gyorsan változtatni tó a részterméket, a résztechnoló­giát — ha az szükséges­Ilyen szervezettel megte­remthető lenne az a terme­lési színvonal, gyártási kul­túra. technológiai szervezet, amely a szükséges rugalmas­ságot megalapozhatja a vál­lalatoknál. Változtatni kell-e ehhez például a szabályzókat, vagy az árrendszert? Igen, Feltét­lenül. Azért, hogy a válla­latok az eddiginél jobbon rákényszerüljenek a rugal­mas gazdálkodásra, orra, hogy azon törjék a fejüket, hogyun lehetnének rugalma­sak, Erre az Imént vázolt vállalati belső technológiai szervezetre azonben minden­képpen szükség van, s az előrelátó vállalat önmaga fog hozzá a megszervezésé­hez. Gerencsér Ferenc Divat vagy szükség? Amerikában népszerű a Mintáiéi Étkezés A viharos hatvanas évek után az amerikai egyeteme­ken most egy újabb forra­dalom megy végbe. Persze, csak egy „csöndes" forrada­lom, hiszen az étkezés kö­rül zajlik, A legtöbb amerikai eddig ej sem tudta képzelni a ki­adós étkezést az általában jókora nagyságú hús nélkül. Különösen a fiatolok voltak nagy húsevők; húst, húst és még több húst követeltek maguknak. A feldühödött diákok nem egyszer sztráj­koltak tó, mert keveselték a menzán kapott húsadagot. A helyzet azonban hirte­len és meglepő módon meg­változott. Ma szinte minden második emerikai diák he­tente legalább egyszer nem akar húst fogyasztani ebéd­re, sokan három-négy hús­mentes napot tó tartanak, A nagy egyetemek — Vele, Smith, Amherst, e Califor­nl« Egyetem Berkely-ben vagy a Michigan Egyetem — készséggel teljesítik a hall­gatók kívánságát Ezek az egyetemek külön vegetáriánus ebédlőket léte­sítettek, Az étlapokon olyan ételekkel találkozhatunk, mint s(Ut rizs, zöldségfelfújt, sajtos omlett hagymatorta, habfelfújt Ezenkívül dió, joghurt, túró, különböző ke­nyérfajták, gyümölcs és más hideg ételek gazdagítják a kínálatot Egyes egyetemeken vege­táriánus kollégiumok tó van­nak, Aki itt lakik és húsra támad étvágya, csak úgy elégítheti ki vágyát, hogy elmegy egy étterembe. A forradalom csendben indult meg, s kezdetben nem okozott feltűnést. Az első vegetáriánusok a hippik és o virágos gyermekek közül kerültek kl néhány évvel ezelőtt. Napraforgómagot rágcsáltok, diót törtek ma­guknak, mézet és túrót ka­nalaztak, A hippik feledésbe merül­tek, a virágos gyermekekből amerikai nyárspolgárok let­tek. A vegetáriánus ételek iránti rajongásukat azonban örökségül az amerikai egye­temeken hagyták. A Yule Egyetem már hat évvel ezelőtt létesített egy „vegi­ebédlót", amelyet kezdetben még csak kevesen látogat­tak, Ma már a „vegl-ebéd­lő" mindig tömve van. A vegetáriánus étetek Iránt megnyilvánuló új, s egyre fokozódó érdeklődés az amerikai egyetemeken több okkal magyarázható. Két­ségtelen, hogy a jelentősen megemelt húsáraknak tó szerepük van az új divat kialakulásában, Még upénz­•i/.ukeben tevő diákokat víz fölött tartó hamburger tó luxuscikk ma. Kétségtelen, hogy egysze­rűen divat tó hús nélkül él­ni. A legtöbb diák, akivel * legkülönfélébb felméréseket végeztek és kérdőíveket töl­tettek ki, komolyan gondol­kozik táplálkozási szokásai felől. Egyesek meg vannak győződve arról, hogy a vi­lágméretű hiányos táplálko­zás kóréhen megengedhetet­len fényűzés a növényi nyersanyagokat hosszadal­mas munkafolyamatok árán hússá átalakítani. Mások azért esznek vegetáriánus éteteket, mert egyszerűen ízlenek nekik. Vallási okok­ra csak kevesen hivatkoz­tak. Mint mindenütt a vilá­gon, ahol vegetáriánusok él­nek, Amerikában tó külön­bözik a vegetáriánusok meg­engedhető étkezési élvezetei­nek kánonja. Vannak olya­nok, akik vegetáriánusnak tekintik magukat, mert nem esznek „piros" húst, a ba­romfiféléket, 4 halat és a tojást azonban nem. tagad­ják meg maguktól. Mások elutasítják a hús mindenfé­le formáját, de halat esznek­A tojás ás a tejtermékek mindenképpen „vegetáriá­nus" tápláléknak számíta­nak. A legtöbb gond abból származik, ha a diákok a szemeszter végén vagy * szünidőben hazautaznak, A szülők gyakran tanácstala­nul állnak gyermekeik új étkezési szokásaival szem­ben. Étkezés egy rendes adag hús nélkül? Nem, ez igazán nem lehet egészséges. „Szociális'* juttatás Egy oslói újságban a kő­vetkező álláshirdetés jelent m«g: „Raktárházba sürgő­sen éjjeliőrt keresünk. Alvá­si tehetőség biztosított." Oéntmm Faxtár: Mindig magam 100. Puli meg az ajtóban, Ősszeteszi a két kezét, úgy könyörög: — Ne küldj el. vállalj vissza! Odaszólok: — Nézd. Margit é', hogy könyörög. Akkor kikapta u bicskát, hogy belem szúrja. Éppen az öcsém odaért, felkapott egy téglát, azt mondja: — Takurodjetok kl a tanyából! Így mentek el. Nem volt ennivalójuk, csak kecsketejen éltek. Megindítottam a válópőrt, Elmentem Politzer­hez, de ő nem vállalhatta, mert még a baleseti pöre nem fejeződött be, és így Palit képviselte Törő András nevű ügyvédem lett, egy tárgyalást leírok, hogy milyen visszataszító egy válási per. öt tanúval mentem, 0«v ajánlkoztak. Az uram tagadla. hogv az u Szí veri Margit, akivel éh ágyastársa, Csak házvezetőnője, Erre adtam be három tanút, Az első: Borka Teréz, magános nő. mikor a szőlőt takarták, ott aludtak, Bíró: Hol adott Bozóéknak éjszakára helyet? Borka: Lent a főidőn, subán. Bíró: Mtt adott nekik takaródznl? Borka: Paplant. A bíró Palihoz; — Na. Bozó? Bozo; De mág kőztünk egy elfért volna. Bíró: En olyan száles paplanról még nem tu­dok, amelyik három személyt beérne. Be volt-e mind a kettő takaródzva? Borka; Igen, bíró úr. Bíró: Nem tételezem, hogy hallgatódzott vol­na, de mikor a lámpát elfújta, nem hallott va­lamit? Borka: Csak annyit, hogy ez az élet, apuskám! Bozó: Tán ez volt a bajod, hogy nem melléd feküdtem? Következett Szécsiné, komaasszonyunk: Bíró: Maga. Szécsiné, mit tud a Bozó viszo­nyáról? Szécsiné: Eljöttek hozzám, aztán az én kislá­nyomra mondta: „De boldogok teszünk, apus­kám, hp nekünk ls lesz gyermekünk " Következett Bozó Lukácsné. Egy fal választot­té el őket. Bíró! Bozó, fenntartja azt az állítását, hogy Szlveri Margit a házvezetőnője, Bozó: FenntartomI Bíró: Hol alszik maga, hol alszik a nő? Bozói Én a konyhában, ő a szobában. Bíró; A gazda nem szokta a cselédnek adni a főhelyet. Bozó Lukaesnehoz: A falon keresztül áthellik-e a be.zéö Bozóéklól? Bozóne: Athaillk, Mindig ott beszélnek, meg láttam is már. hogy egy ágyból kelnek kl. Bíró: Mit szól ehhez. Bozó? Bozó: Hazudoznak rám! Bíró: Ezt kl ne jelentse többet! Következik Tóth Juliska. Bíró: Mit tud u Bozó házastárs életéről? Tóth Juliska: Egyszer és többször tó megfor­dultam náluk. Jó barátságban éltünk. Égy szom­bat délután elmentem, hogy igazítson a kabáto­mon. „Nem tehetem, mönnöm köll Központra. Egy kis húst hozok, úgy, hogy holnapra tó le­gyen. Még a jószágoknak sem volt Időm adni." Hát Pali bácsi? „Azt én sosem tudom, hol van. Csak mindig részegen jön haza," Eszti néni! Én elmegyek húsért, meg tó főzöm, csak csinálja meg u kabátom! „Ügy meg tehet oldani — mondta. — Még ma nem ettem." Én elmentem a henteshez, hoztam húst, feldarabollum. főztem. Már Jól meg volt főzve, hazaért a férje. Khszönt, nem fogadta cl Eszti néni. Akkor felkapott egy széket, te akarta ütni, A szék lába megakadt a szekrényben. Utána lekapta a forró paprikást, a fejébe borította, ha el nem kapom a karját. Az­után Eszti néni mezítlábas papucsban, egv szál ruhában elindult este 8 órakor a testvériéhez, aki hat kilométerre lakott. Csak a kutya kísérte Juliska ezt így mondta el. Azután követke­zett Kőeső András. B(ré: Mit tud Bozőékról? Kócső: Engem egyszer részegen nem jól nyíri meg. Visszamentem egy este, Eszti néni varrt, 6 meg elkapta e lámpát, elvitte a kemence háta mögét. Ott elkapta Eszti nénit, verte, én el­mentem. (Erről orvosi látleletem volt.) (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom