Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-27 / 202. szám

27 Vasárnap, 1978. augusztus 20* Háromezer lakás A Budapesti Lakásépítő Vállalat évente háromezer lakást tud felépíteni előre gyártott elemekből. A korszerű és gyorsabb technológiát folyamatosan vezetik be. A háromezer lakáshoz százhuszonötezer köbméter betont használnak fel. Képűnkön: Készülnek az erkélyek a vállalat előregyártó üzemében Fellendülőben az újítómozgalom A számszerű eredmények igazolják, hogy népgazdaságunkban az újítómozgalom föllendülőben van. 1975-ben nem egészen 122 ezer, tavaly már 132 ezer újítást nyújtottak be. Ugyanebben a két évben 60 ezerről 71 ezer fölé emelkedett a hasznosított újftások száma. Általános tapasztalat azonban, hogy a dolgozók szellemi alkotó kapacitása az eredmények ellenére sincs még kellőképpen kihasználva. Nem mindenütt ösztönöznek újításra, nemegyszer hosszadalmasan elhúzódik a javaslatok elbírálása, az elfogadott újítások bevezetése. Általános tapasztalat az is, hogy miközben viszonylag nagy számban dolgoznak ki hasznos módszereket a gyártási eljárások korszerűsítésére, még mindig kevés a beruházások gyorsítását, a munka- és üzemszervezés javítását, a kelendő új termékek kialakítását szolgáló javaslat. A vállalatoktól érkező jelentések szerint mind több szocialista brigád igyekszik újításokkal is gördülékenyebbé tenni saját munkáját Tajtéköt húz Hak az ezüstös tője a nyakát rik a környék legvaskosabb béklyóját a folyóra. — Hét éve dolgozom Canz-MÁVAG-nál. — Ilyen fiatalon? — Huszonnégy éves vagyok. Az kevés? Hídépítők a motorcsó. megy a városba, ha van ott talabbak szerint megszokta vízen, veze- ismerőse — mondja Lőrinc ezt a munkát, nem akar nyújtogatja. János, félretéve a hegesztő- helyet változtatni. Meg taHa tehetné, tán madárrá pisztolyt. Ián itt többet is fizetnek, változna, s egyszerre venné — Miért kell ahhoz sze- mint máshol, szemügyre mind a két par- gedi ismerős? ff tot. Így csupán alulról néze- — Ha beült az ember va- Szabó Béla a Hídépítő geti a kész pilléreket es a iahova^ a vaCsora, meg ami- Vállalat szerelője. ^TL-hTd^'iLjdam vei leöblíti, belekerül ötven ^ ívét a levegőbe. A jobb par- forintba is. Sok pénz az, ha ^^neTSeztlT'be ton ágaskodik az acelmonst- naponta számoljuk. Ki győzi nincs megáUás. Csendesebb mm; a híd egy részlete. Mé- a ^t kedvéért? — veszi napokon a következő hajtást rete, elárulják, hogy itt ve- _t g ^ Nagy készitjük ei5. A melegben — Nem kell mindjárt a felforrósodik a vas. átsüt a * legdrágábban választani, van kesztyűn A makói híd épíKákezdi a szegecselőgép, olcsóbb szórakozás is. tésénél vízzel locsoltuk le, beleremeg a deszkapalló. — Hogyne, két üveg sőr a mielőtt a vágógéphez vitUtána megint pár perces munkásszálláson, a társas- tük. A kislétszámú brigád „csönd a szokott kalapa- . , , ., ' , csoLássál játék, vagy a televízió. nem mindig boldogul. Csak — Ott voltam Pakson, a — Haza milyen gyakran jót mondhatok a művezetőktahitótfalui, az algyői és az utaznak? re, mindig elküldték a segítErzsébet-híd építésén — Felkapják a fejüket, meg- séget, ha kértük Haladunk Sortv^ető C tórgyali;*, kinek meddig is, egyedül a mederpillérrel — Hány év kellett ehhez? tórt 82 oda-vissza út. Aztán késünk, sokáig magasan volt egyre csak mondogatják, a víz. Sokszor nem szeretem hogy messze van, nagyon ezt a munkát. A fáradság messze az otthonuk. Csalá- olykor szinte kikönyököl a dos embernek már nemigen szemünkön. Túlzásnak hangérdemes ilyen távol munkát zik, de a kész híd látványa — Máris csoportvezető, vállalni. Akad, aki mégis « majd kárpótol sok minMit szólnak az idősebb munkatársai? Nevet. — Van egy-kettő, de azok nem a koromat nézik, hanem a munkámat. Meg aztán így más vállalja helyettük a felelősséget. — Nem lehet kellemes a vándorélet. — Azon múlik, ki hogyan tölti el az idejét. Én gyakran kimegyek a városba, megkeresem a szórakozásomat. -És a többiek? — Vannak, akiket nem tudnék utánozni. Bentmaradnak a munkásszálláson, isznak és tévéznek. Lehajol, átbújik a vaslemezek alatt a híd törzsének belsejébe. , Odabent akkora a tér, mint egy kisebbfajta csarnokban. Feketeszakállas fiatalembert hív magáva'. Tajti Jánost. Együtt kezdték el a munkát a GanzMÁVAG-nál. A legtöbben Szabolcsból jöttek — mutatják a hegesztés körül dolgozó csoportot. * . — Aki tíz óránál is többet dolgozik, annak nincs kedve esténként sétálgatni. Megiszik néhány sört, utána lefekszik aludni. Néha kifeleségáhez, gyerekéhez uta- denért zik minden hétvégén. A fiaHarmónia és vissza|®Bzés N

agytól a kicsiny felé közelítve: tekintélyes jövedelemtől esett el tavaly azért a népgazdaság, mert lábon. élőállatként is kényszerült eladni sertéseket ahelyett, hogy tárolva, földolgozva került volna a teljes mennyiségű hús. húskészítmény a külföldi vevőkhöz. Az ok ismert: a sertéshústermelés, s a hűtőterek, feldolgozó üzemek kibocsátóképessége között még nincs meg az összhang. Még nincsen meg; az ötödik ötéves tervben jelentős fejlesztéseket hajtanak végre, s e munka—az MSZMP Központi Bizottsága 1978. március 15-i határozata alapján — erőteljesen folytatódik 1980 után is. Leírhatjuk tehát: az ágazatok közötti kapcsolatoknak ezt a feszültségét az érintettek érzékelték, fölfogták a gyakorlat közvetítette visszajelzéseket, s a cselekedeteket ehhez igazították. Most a kicsinyt a gazdaság alapvető alkotóelemét a termelőegységet szemügyre véve: gyakori eset hogy a tényleges eredmények azért maradnak el a tervezettektől, mert elsikkadt a harmónia kialakítása. azaz a vállalati egységek tevékenységének összehangolása. Ha csupán mennyiséget nézünk, volt elegendő ember, anyag, gép, szerszám, megrendelés, tehát minden rendben levőnek tűnt A baj akkor ütött be, amikor — késve — kiderült, az új présgépeken nagy tömegben készülő alkatrészek fogadására, tárolására és osztályozására nem képes a raktár. Igaz. annak idején a raktárvezető „mondott valamit" a műszakiak értekezletén, de senki sem figyelt fel a jelzésre; kilenchetes időveszteség lett ennek az ára, addig tartott az elengedhetetlen átalakítás a raktárakban. az osztályozótereken. Példánk parányi, ráadásul sajnálatosan mindennapos. Ahogy az ágazati kapcsolatokban, úgy a vállalati belső részegységek viszonyában is mind nagyobb szerepet kap a koordináció, az előzetes egyeztetés, hiszen a feladatok egyre bonyolultabbak. Amíg az ágazati kapcsolatok elemzésénél, javításánál érvényesül is ez a fölismerés, addig a vállalati részelemek harmóniájának ügye csak véletlenszerűen, s akkor is rövid időre bukkan fel a teendők között, s úgy, hogy az érintettek sóhajtanak egy nagyot mondván, ezt a dolgot egyszer mar rendbe kell tenni. Az „ez a dolog" az egyik helyen a szerszámellátás, a másikon a kikészítőüzem munkájának örökös akadozása, a harmadik helyen meg éppenséggel a készáru csomagolása, s egységrakománnyá csoportosítása, azaz mind-mind olyan résztényező, ami visszahat a teljes tevékenységre. Vállalatszociológiai vizsgálatok és naod tapasztalatok egyre nyomatékosabban figyelmeztetnek arra, hogy a termelőegységeken belül sokkal több jelzés, azaz információ termelődik, s kering a különböző információs csatornákon — ámde céltalanul —, mint amennyit a jelzőrendszer végpontjainál fölfognak, elemeznek, értékelnek. Egyszerűbben fogalmazva: mivel az információs rendszerből is hiányzik a harmónia, a lényegtelen és a lényeges egybemosódik. a vállalati agyközpont mindent tudni kíván, s valójában azért nem tud arról, sem, ami számára elsőrangú, nélkülözhetetlen lenne. Amíg a fontos és a kevésbé fontos szétválik, sok idő szalad el, egy már bekövetkezett hibát kell nehezen és költségesen korrigálni, ahelyett hogy időben tett intézkedésekkel megelőzték volna keletkezését. A

termelők egy szerényebb csoportja már rájött, hogy a részek közötti harmónia legalább olyan lényeges — ha nem lényegesebb —, mint a fejlesztési források forintjainak számolgatása, az új beruházáshoz szükséges hitel megszerzi se, a munkaerő megtartása. S azért ennyire fontos, mert valóiában minden más lépéshez ez a harmónia — a folytonosan újjáteremtett harmónia — nyit utat kínál szilárd alapot. A visszajelzések rendkívüli értékét egyrészt ez, a harmónia létrejöttében játszott szerepük adja, másrészt az. hogy — kellő érzékkel — fölismerhető bennük a holnap, a jövő. Lázár Gábor Talajjavítás műanyaggal p Eredményes kísérletek ax Alföldön A műanyag meghódította ban először kezdtek kísérleJámbor Ernő világunkat Lakásunkban, a közlekedési eszközökön, munkahelyünkön és másutt sok ezer formában találkozunk hasznos tulajdonságaival. A mezőgazdaságban eddig főleg primőrök termesztésénél fóliasátrak építésére használták fel. A műanyagok egyes fajtáinak azonban a jövőben nagy szerepük lehet a termőtalajok javításában is. Erre engednek következtetni Juhász Jánosnak, a szegedi József Attila Tudományegyetem docensének és Dzubai Miklósnak, a Karcagi Talajjavító Kutatóintézet ma már íyugalmazott főmunkatársáíak kísérletekkel bizonyított, teket, hogy újabb célra, a talajjavításra használják fel a műanyagokat Több éves munkájuk eredményeként az Alföld különböző minőségű földterületein 150—200 négyszögöles kísérleti parcellákon igazolták, hogy a műanyaggal kezelt földek tartósan, hosszú éveken át többet teremnek. Kalászosokból például kétszerháromszor nagyobb termést értek el módszerük alkalmazásával. Homokvidéken a műanyaggal dúsított talaj hatszor annyi fűtermést adott, mint az azonos minőségű, de a műanyaggal nem kezelt öbb tudományos cikkben kontrollparcellák. publikált kutatásai. Ök — tu- Amint publikációikban lekalmaztak, amelyek magukba szívják a vizet és azzal együtt a különféle tápanyagokat is tárolják. A növények gyökereikkel ezekről a helyekről hosszabb ideig jól képesek „táplálkozni". A földbe juttatott műanyagok évekig megőrzik ezeket a tulajdonságaikat Lassan bomlanak csak le. A bennük lévő és bomláskor felszabaduló nitrogén ugyanakkor a növényeket is folyamatosan táplálja. Érdekesnek és hasznosnak látszik a műanyagok felhasználósára kidolgozott harmadik módszer is. Ezzel ugyanis a műanyag habot — ásványi anyagokkal együtt vízben elkeverve — a talajfelszínre juttathatják. A homokfölSzibériából jöttek A Kun Béla iffúaégl Apflöbrtgéd küaaöntósa domásuk szerint — hazánk- frjákj a talajjavításra hasz- dekre így kipermetezett műnált műanyagok és műgyan- anyag fémrétegként borítja Ünnepélyesen köszöntötték mukhoz híven, teljesítették szombaton a Kun Béla ifjú- kétéves megbízatásukat. A sági építőbrigád Szovjetunió- magyar ács, betonozó, köműból hazaérkezett 190 tagját ves, burkoló, festő, asztalos, Ezek a fiatalok a brigád töb- szerelő és műszaki fiatalok a bi tagjával együtt a KISZ szibériai nehéz és szokatlan KB felhívására vettek részt a körülmények ellenére helytKGST-tagországok közös beruházásával épülő usztyiümszki faipari komplexum építésében. Az ünnepségen részt vett Buda István munkaügyi minisztériumi államtitkár, Jantner Antal építésügyi- és városfejlesztési miniszterhelyettes, Roslca István külügyminiszter-helyettes, politikai, állami és gazdasági életünk több vezető személyisége. Jelen volt V. Muszatov, a Szovjetunió budapesti nagykövetség ánek tanácsosa. Cséffai János, az építőbrigád vezetője jelentésében elmondotta: a Kun Béla ifjúsági építőbrigád tagjai, fogadalálltak. 7 millió 600 ezer ruismerte a szovjet embereket, edzett munkássá vált Tevékenységükkel tovább erősítették a Szovjetunió és hazánk barátságát. Elmondta, hogy a Komszomol Központi Bizottsága nemrég levélben fejezte ki köszönetét a mabe! értékű munkával járul- gyar párt- és társadalmi szertak hozzá a világ egyik legnagyobb faipari komplexumának építéséhez. Meleg szavakkal köszöntötte az énítőket Borbély Sándor, az MSZMP KB titkára. Elismerését feiezte ki a veknek, a KISZ-nek az építőbrigád eredményes munkájáért Nagyra értékelte a magyar fiatalok teljesítményét, egyben kérte a megbízatás meghosszabbítását. A KISZ KB titkársága egy évmessze Szibériában végzett vei meghosszabbította a K"n eredményes munkáért. Külön méltatta azokat az eredményeket. amelyeket a magvar és a szovjet nép hr.-átlagának erősítésében értek el. Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára a brigád tevé kenységét értékelve hangsú lyozta: a munkában részt ve B^a építők-'gád iso ön^n* jelentkezett tagjának megbízatását. Az ünnepségen a legkieme,kedőhb munkát végzett három fiatalt a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki, mintegy félszáz fiaták óriás molekulájú anya- ^ a felszínt. Ezzel megakagok, képesek tartósítani a ta- dályozza azt is, hogy a szél lajszerkezetet, kedvezően be- esetleg az elvetett maggal folyásolják a termőföld leve- együtt elhordja a homokot gó- és vízháztartását. Ta- A kedvező feltételek között pasztalataik szerint minden feílódő növény azonban ezt alkalommal a talaj környeze- a fémréteget könnyen át tének fizikai, kémiai és bio- tud->a törni> fSy a felszínre lógiai adottságai döntik el, jut. hogy milyen hagyományos A kutatók véleménye szemódszerrel és azzal együtte- rint a múanyagos talajjavísen milyen műanyagokkal le- tás nem kerül többe a hahet a talajt javítani. gyományos módszereknél. Kísérleteiknél lényegében Ráadásul tartós hatása miatt háromféle műanyagot alkal- igen gazdaságosnak látszik a maztak. Kötött talajokon használata, olyat, amelyik nem szívja Juhász János és Dzubai magába a vizet. Ennek hasz- Miklós tudományos delgozaoálata megakadályozza a föld taikban szinte országunk összetömődését, levegősebbé, egész területét „feltérképez, lazábbá teszi a talajt. Ezzel ták" már, és megfelelő mádkedvezőbb feltételeket teremt szereket ajánlanak a különa földben levő mikroorganlz- féle vidékek ta'ajának műnusok életéhez, valamint a anyagos javítására, növények fejlődéséhez. Jelenleg — megbízás a'apAz olyan helyeken, ahol a ján — egyes ázsiai területek föld könnyen kiszárad, gyor- műanyagos talajjavítási lehetal kormánv-, szakszervezett vő 374 fiatal nagy szakmai és KISZ-kintüntetést kanott. |33n átereszti a csapadékot, tőségeit kutatják, tapasztalatra tett szert, meg- (MTI) | olyan műanyag habokat al- Dénes János