Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-26 / 201. szám

Szombat, 1978. augusztus 26. 3 A kender jövője Befejezte munkáját a nemzetkőzi konferencia 'A környezetvédelem je­gyében folytatódott tegnap, pénteken Nagylakon a nem­nek és feldolgozásának to- ipari Vállalat vállalkozott a vábbi fejlesztését. Sok szak- termesztés és feldolgozás mai kérdésben cserélhették összhangjának megteremté­zetközi kendertermesztési és ki nézeteiket a jelenlevők. sére. Magyarországon ked­-feldolgozási konferencia. A vendégek annak remé- vezőek az éghajlati és talaj­Először Herczeg János fő- nyében búcsúztak, hogy az adottságok a kendernek. A mérnök ismertette a nagy­laki kendergyár tevékenysé­gét. Ezután a vendégek üzemlátogatáson vettek részt. A kender áztatása első nemzetközi kenderkon- mostani nagyüzemi méretek ferenciát hamarosan követi lehetőséget biztosítanak a majd a második is, ahol a jól gépesített, gazdaságos további eredményekről szá- üzemszervezésre. Ennek is molhatnak be. Egyöntetű tulajdonítható, hogy az Után a víz oxigénszegénnyé volt a vélemény, hogy szúk- utóbbi néhány évben a ter­válik, így szennyvíznek mi- ség van ezekre az eszmecse- mesztésük jelentősen korsze­szovjetunióbeli rékre, mert jelenleg a ken- rúsödött. Sajnos a feldolgo­der kutatásával, termeszté­Dősül. A gluchovi kenderkutató inté­zetben már kidolgozták az sével és feldolgozásával áztató szennyvíz regenerá­lására a technológiát, me­lyet Nagylakon is alkalmaz­nak. A konferencia résztve­vői e módszert értékelték. kapcsolatban szegényes szakirodalom. zóipar ezt a fejlődést csak részben követte. A kikészí­tés terén van még mit ten­nünk, noha a szövőiparunk már jól korszerűsített. — Elmondhatjuk, hogy a A kenderkonferencia ven­dége volt di. Szabó Imre kendernek megfelelő piaca A résztvevők megtekintet- könnyűipari miniszterhelyet- van külföldön és belföldön fék a kenderkóró áztatása tes. A kendertermesztés egyaránt. A szocialista or­Utáni munkaműveleteket is, helyzetéről és fejlesztéséről szágok főleg ponyvát im­a törés a turbinázás, a kóc- munkatársunknak a követ- portainak, a tőkés országok kikészítés folyamatait, majd a fonás és zsineggyártás je­kezőket mondta: Pedi8 zsineget. Érdemes A kendertermelés rész- megemlíteni, hogy a Szege­lenleg alkalmazott technoló- aránya világviszonylatban de" gyártott ponyva ismert giáját, valamint a pozdorja­lap készítést. Délután a nagylaki mű­velődési házban összegezték összezsugorodott. Főleg a szocialista országok foglal­koznak jelenleg nagyobb arányban termesztésével. A a résztvevők a négynapos Szovjetunió, Lengyelország, konferencia előadásait, és Magyarország, Románia, Bul­bemutatóit. A külföldi és gária, Jugoszlávia a legna­hazai szakemberek jónak gyobb termesztők. A beta­ítélték a kutatás, a termesz- karított kenderkóró mennyi­tés és feldolgozás terén el­ért eddigi eredményeinket. Tóth László, a Kenderfonó tonnát, és Szövőipari Vállalat ve- lünk zérigazgatója záróbeszédé- rabb. ben megállapította, hogy a sége hektáronként hazánk­ban a legtöbb, eléri a 8—10 A gépesítés is ná­alakult ki leghama­Kendertermesztésün­ket jelentősen fellendítette, még a sarkvidéken is. Ter­mészetesen a továbbiakban új termékeket is elő kell állítani. Üjabban próbálko­zunk a szintetikus anyagok és a kenderkóc együttes­hasznosításával is. A gazda­ságos termelés érdekében a továbbiakban a termelés ha­tékonyságának javítása, va­lamint a feldolgozás korsze­rűsítése a fontos — fejezte be a miniszterhelyettes. — A mezőgazdasági ter­melési rendszerek közül a mostani konferencia jól szol- hogy egy nagyüzem, a Sze- Szegedi Kendertermesztési Rendszert a legjobbak kö­zött lehet emlegetni — vá­laszolt kérdésünkre Kovács István, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője. — Az it­teni szervezés és irányítás jól példázza a feldolgozó­ipar, valamint a termesztés kapcsolatát. Egyre javul a terméseredmény, a jelenleg alkalmazott termesztéstech­nológia pedig ma már gaz­daságossá teszi a kender ne­velését. Természetesen to­vábbra is szükség van a műszaki fejlesztésre. A Szov­jetunióban — egyébként a KGST keretében is kiemelt feladat — a gépesítés töké­letesítésén dolgoznak a ku­tatók. Üjabb, nagy teljesít­ményű betakarító gépsorok kialakításán dolgoznak. — A kendertermelő üze­meknek azonban mérlegelni kell, mekkora területen ter­mesztik e fontos ipari rost­növényt. Megállapítható, hogy az optimális terület legalább 120—200 hektárnyi. Ezen alul a gazdaság jöve­delmére nincs befolyással a kendertermesztés eredmé­nyessége, így óhatatlanul ke­vesebb súlyt helyeznek a korszerűsítésre és a techno­lógiák betartására. Vélemé­nyünk szerint, ilyen nemzet­közi méretű konferencia jó alkalmat nyújt arra, hogy a kutatók, a termesztők és a feldolgozóipari szakemberek elmondják^eddigi tapaszta­lataikat és rámutassanak a fejlesztés további tennivalói­gálta a kender termesztésé- gedi Kenderfonó és Szövő­TKÜ a taakötelezetisépl A tankötelezettségre vo- ipari szövetkezete ellen, mert liatkozó rendelkezések vég- a javításra átvett poroltó ké­rehajtását vizsgálták a népi szülékekből származó oltó­ellenőrök — összefoglaló je- port részben regenerálva, lentésüket Barna Lajos, a részben anélkül újból fel­fóti gyermekváros igazgató- használta. Ennek költsége ja, a KNEB munkabizottsá- lényegesen alacsonyabb volt, gának vezetője terjesztette mint a javítási árban kalku­elő a Központi Népi Ellen- Iáit új oltópor ára, s ezzel őrzési Bizottság pénteki ülé- jelentős anyagi előnyhöz ju­sén. A népi ellenőrök 9 me- tottak. A szövetkezet a Ke­gyében kétszáz általános is- márom megyei kályhacsem­kolában, 60 szakmunkáskép- pegyártó és építővállalattal, ző intézetben és szakközépis- valamint a tabajdi Arany kólában, továbbá 34 vállalat- Kalász Mezőgazdasági Ter­nál és az illetékes szakigaz- melőszövetkezettel gyárttat­gatási szerveknél elemezték ta, illetve regeneráltatta az a tankötelezettség végrehaj- oltóport. Erre azonban alapí­tását befolyásoló körűimé- tó okiratuk nem adott lehe­nyeket, az akadályozó oko- tőséget. A Legfelsőbb Bíró­kat Több mint 300 tanuló- ság másodfokon az ipari szó­ról esettanulmányt is készí- vetkezetet 2 millió 840 ezer tettek, amelyben részletesen forint, a Komárom megyei feltárták a fiatalok környe- vállalatot 1 millió 705 ezer zetében kedvezőtlenül ható forint, a tabajdi mgtsz-t 850 körülményeket. A jelentés ezer forint gazdasági bírság, tárgyalásán részt vett Han- s mindhármat az eljárási il­ga Mária oktatási miniszter- leték megfizetésére kötelez­helyettes és Medve László te. egészségügyi miniszterhe- Ugyancsak gazdasági bír­lyettes. A bizottság a jelen- ság kiszabását kezdeményez­tést, a javaslatokat elfogad- te a KNEB elnöke a Pest ta, és ezeket a KNEB elnöke megyei 3. számú építőipari a Minisztertanács elé ter- szövetkezeti közös vállalat, ieszto illetve a Reanál finomvegy­A KNEB meghallgatta s szergyár ellen, mert a Pest tudomásul vette a népi el- megyei ÉSZKV vállalkozási lenőrzési munka továbbfej- szerződésében burkoltan, til­lesztéséről, egyes módszerta- tott módon munkaerőt enge­ni és szervezeti kérdésekről dett át évek óta a Reanál­szóló tájékoztatást is. A nak. Ezzel az ÉSZKV jogta­KNEB elnöke beszámolt a lanul jelentős anyagi előny­bizottságnak a népi ellenőr- höz jutott, a Reanál vállalat zési bizottságokhoz a máso- és a népgazdaság pedig ká­dik negyedévben érkezett rosodott. A Legfelsőbb Bíró­bejelentések és panaszok in- ság másodfokon hozott íté­tézéséről, továbbá két, a letével a 3-as számú ÉSZKV KNEB által kezdeményezett 2 millió 740 ezer forint, a gazdasági bírsági ügy lezá- Reanál vállalatot pedig 1 rásáról. millió 250 ezer forint, s A KNEB elnöke gazdasági mindkettőt az eljárási ille­bírság kiszabását kezdemé- ték megfizetésére kötelezte, nyezte a túzoltókészúlékek (MTI) Emlékünnepség Bensőséges összejövetelen főtitkára, Győri Imre, az emlékezett meg pénteken a MSZMP Központi Bizottsá­Magyar Nemzet szerkesztősé- gának titkára. Kállai Gyula, ge a lap alakításának 40. év- a Hazafias Képfront Országos fordulójáról. Az ünnepségen Tanácsának elnöke és Vér­reszt vett Sarlós István, az , . ... . MSZMP Politikai Bizottsága- konyx Péter' a M.niszterta­nak tagja, a Hazafias Nép- nács Tájékoztatási Hivatalá­tront Országos Tanácsának nak e'nöke. Hogy érthessünk a széból! M' 'i tagadás, munkaverseny-szabályzat­ról ritkán írnak kritikát. Hogy most mégis ezt teszem, annak egyetlen oka van; a napokban végigolvastam egyet. Még csak nem is azért, mert nem lett volna más olvasnivalóm. Tiszta, érthető nyelvezete fogott meg, s tudatosította ben­nem, hogy mindenki számára egyszerű kulccsal nyitható „kisokos" született, s nem hasznavehetetlen, bükkfa nyelven írt házi kiadványaink sokasodtak eggyel. Nem le­het ezt eléggé hangsúlyozni, hiszen az agi­táció nyelvezete régóta megújításra vár. Hiába tud mindent a változásról elmélet­ben az agitátor, ha nem rendelkezik a megfelelő kifejezésmód erejével. Ezért jönnek gyakorta silány házi dolgozatok a világra. Beszámolók, közérdekű tudnivalók kerülnek stencilre szűkös technológiával boldoguló vállalati-hivatali sokszorosítók­ban, melyek mondandóját csupán azok ér­tik, akik alkalmasint maguk is hasonló ér­tekezéseket kutyulnak. Persze, mondhatja bárki, hogy egyetlen tisztségviselőtől, ak­tívától sem lehet elvárni, hogy irodalmi szinten fogalmazzon. Hát azt csakugyan nem, de azt igen is el lehet várni, hogy a megszólítottak, a mindenkori agitélandók „érthessenek a szóból". Azért hangsúlyozom ezt Ilyen sarkosan, mert a Minisztertanács, a SZOT Elnökség és a KISZ KB Intéző Bizottság 1038-as számú határozata a szocialista munkaver­senyről tisztító folyamatot indított el ezen a téren. Gondolom, minden vállalatnál, intézménynél kellő példányszámban ké­szültek el ezek a kis füzetecskék, s így minden brigádnak jutott belőle. Kedvcsi­nálónak tallózok keveset az általam olva­sott piros füzetecskéből. Első helyen a verseny jelentőségét, rang­ját növelő új fórum., a szocialista brigád­vezetők döntési joggal felruházott tanács­kozásának életre hívását emelném ki. Vé­gigültem magam is egyet, ahol ott helyben döntöttek a brigádok első emberei, hogy melyik kollektíva milyen cím viselésére jogosult ebben az esztendőben. Hát nem sikerült valami fényesen... Ez azonban még csak nem is kérdőjelezheti meg a fó­rum életrevalóságát. Az történt ugyanis, hogy a versenybizottság által korábban postázott értékelések szűkszavúsága bele­fojtotta a szót a nagyra hivatott gyüleke­zetbe. Igy aztán legfeljebb ki-ki a saját pátriája érdekében protestált, ha nem ér­tett egyet az előterjesztéssel. Arra nemigen volt példa, hogy bárki is szót kért volna egy másik, akár a közvetlen szomszédsá­gában dolgozó brigád érdekében. És nem azért, mert mindenki csak a saját érdekeit sújkoiia — közösségi mozgalom ez a ja­bából! —, hanem mert a szinte zsargon tömörségű előterjesztés alapján érdemben nem lehetett megítélni egy másik közösség minősítését. Bizonyos mértékben azért is, mert a versenybizottságok itt-ott kifejezet­ten sértésnek fogták fel, ha nem szavazták meg azonnal az előterjesztésüket. Holott a döntési jogot éppen a kollektív bölcsesség gyakorlása, s nem utolsósorban a demok­rácia kiszélesítésének jegyében adták a szocialista brigádvezetők kezébe. Sebezhető pontja valamennyi munkaver­seny-szabályzatnak, hogy a Vállalat Ki­váló Brigádja címet gyáregységenként csak az aranykoszorús közösségek 5 százaléka nyerheti el. Jól tudom, hogy ezzel a bri­gádkitüntetések rangját akarják megóvni, ám — s ez csaknem minden fórumon el­hangzott — attól még nem devalválódik a cím, ha viselésére többen jogosultak. Könnyű azt mondani, hogy ki kell vá­lasztani a jók közül a legjobbat — bizo­nyos magasságban azonban már szinte le­hetetlen a sorrend megállapítása. Márpe­dig „a holtversenyt" el kell dönteni, ha a „célfotó" kettő vagy több győztest rögzí­tett, akkor is... Szerencsére, a versenysza­bályzat nem szentírás, mostani megújulása is ezt igazolja, így valószínűsíthető, hogy idővel több szocialista közösség juthat fel a csúcsra. S ha már itt tartok, hát felemlítem legnagyobb hiányérzetemet, amit azon a bizonyos tanácskozáson jegy­zetfüzetemben rögzítettem. Azt tudniillik, hogy jó néhány közösség messze elmarad vállalt fokozatától, méghozzá úgy, hogy jóformán egyetlen vállalását sem teljesiti maradéktalanul. A lemaradásnak nyilván számos objektív oka van, ez azonban nem mentesíti a munkaverseny-demokrácia új fórumát attól, hogy feltárja az igazi oko­kat, s ha nem talál mentséget, hát fossza meg „a formán kívüli brigádot" szocialista címétől. Mert hogy ennek a testületnek er­re is van lehetősége. Az éremnek ez az ol­dala semmivel sem elhanyagolhatóbb, mint a több kiváló cím odaítéléséért vívott na­gyon is indokolt harc. Kertész Péter ra. R.F. Szántóversenyek Kitűnő minőségű munkát lehet végezni az új típusú Rába—Steiger traktorokkal és IH—Rába ekékkel. Töb­bek körött ez bizonyosodott be a bábolnai IKR-nek a Magyar Agrártudományi Egyesülettel közösen rende­zett területi szájitóverseny­döntőin. Az utolsó körzeti döntőt pénteken a Kisalföldi Álla­mi Gazdaságban tartották, j Az idei vetélkedőn a kö­zös vállalat kilenc körzeté­ben csaknem 130 traktoros állt rajthoz. Az első helyezettek két rangos versenyre nyertek belépőt: indulhatnak majd a szeptemberi hartai országos szántóversenyen, és az IKR október elején Bábolnán megrendezésre, kerülő orszá­gos döntőjén. A kutatás és termesztés kapcsolata A gyepgazdálkodás Magyar—jugoszláv vasúti tárgyalás Szegeden Egynapos magyar—jugo- soron levő feladatok megbe­szláv vasúti tanácskozást szélése szerepelt tartottak tegnap Szegeden, a A tanácskozás megtartását MÁV igazgatóság épületé- szükségessé tette az a körül­ben. A nemzetközi határfor- mény, hogy a nemzetközi galmi megbeszélésen a MÁV kereskedelmi kapcsolatok Vezérigazgatóság, a szegedi bővülése következtében je­és pécsi vasútigazgatóság. il- lentősen erősödött a vasúti letve a belgrádi vezérigaz- áruszállítás, s ezzel együtt gatóság. a zágrábi és újvidé- növekedett az érintett határ­ki vasútigazgatóságok kép- állomások munkája. A ta­•/iselői vettek részt: Szabó nácskozás során az érintett Béla. a MÁV és Tatalovity vasútigazgatóságok — így a Nikola, a jugoszláv vasutak pécsi és zágrábi, valamint a vezérigazgató-helyettesei- szegedi és újvidéki igazgató­lek vezetésével. ságok — képviselői megálla­A tárgyalás napirendjén a p?Ítak a Ahatdrf°^IKoin mi" 1 •• •• u ff„ ff , kéntl Végrehajtásában. a kozos határállomások mun- többletvonatok, illetve a tere­kájának összehangolása, és a lő útirányok igénybevételéről A szikes legelők helyén felújítás után bőséges a széna, ter més Csongrád megye állatte- tudományi Egyetem rét- és nyésztésében meghatározó legelőgazdálkodási szakta­szerepet tölt be a szarvas- nácsadó szolgálata. Dr. Vin­marha- és juhtartás. A je- czeffy Imre professzor veze­lenlegi takarmánytermesztési tésével az ország szinte vala­és -felhasználási szemléleten mennyi jellegzetes tájkörze­változtatni kellene ahhoz, tében eredményesen kísérle­hogy az V. ötéves tervben teznek gyepfelújítással. A előírt eredményeket elérhes- szikes területek intenzív sék a gazdaságok. Jobban le- gyephasznosítása a szentesi hetne például hasznosítani a Termál Termelőszövetkezet meglevő gyepterületeket és cserebökényi kerületének le­legelőket. Vannak már jó gelőin tanulmányozható. Az példák megyénkben is, ho- újabb agrotechnikával a ko­gyan lehet a szikes és gyen- rábbinál tízszer-hússzor több ge széna termésű réteket és szénát termelnek hektáron­legelőket úgy felújítani, hogy ként. A szakemberek véle­jövedelmezővé váljon a gyep- ménye szerint a szakszerűen gazdálkodás. felújított gyep nagyon hálás, A felújításhoz nagy segít- akár 10—20 évig is megtart­séget ad a Debreceni Agrár- ja termőképességét

Next

/
Oldalképek
Tartalom