Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-22 / 197. szám

t Kedd, 1978. augusztus 22." „Megcsapolják" a víznívó alatti szén- és bauxítvagyont A nagyegyházi medencében Európa eled olyan bányája épül. amelyből egyszerre háromféle termék: szén bauxit és karsztvíz kerül majd a felszínre. E több profilú bányaművelés különleges feladat elé állítja a szakembereket. A medence ásványvagyona ugyanis a karsztnívó alatt fekszik, s ez annyit jelent. hogy „szárazon" nem lehet kitermelni a fontos nyersanyagokat. Ezért berendezkednek az úgynevezett aktív vízvédelemre, amellyel eredményesen vehetik fel a harcot a váratlan vízbetörések ellen. A korszerű módszerrel tulajdonképpen mesterségesen előidézik a vízbetörést. A bánya mélyén csapolóvága tokát alakítanak kl, ezek segítségével gyűjtik majd össze és szivattyúzzák felszínre a karsztvizet. A felszín alatti terület állandó és tervszerű megcsapolásával nemcsak a meglepetésszerű vízbetörésnek veezik elejét, hanem megteremtik a tervszerű „vízbányászat" alapjait is. A bányára telepített vízaknán keresztül Jó minőségű Ivóvizet nyernek, amit regionális vízrendszeren át juttatnak el a környező és távolabbi településekre. Ezenkívül Ipari felhasználásra is elegendő mennyiségű vizet „termel" majd az új nagyegyházi bánya. A nagyegyházi és a leendő további új mányi és lencsehegyi új bányák ásványvagyonának víztelenítése azonban nem teljes veszélytelen művelet. Tudományos vizsgálatsorozat arra ls figyelmeztet, hogy csínján kell bánni a mélységbeli karsztvlztömeggel, vigyázni kell a föld alatti vízháztartás egyensúlyára. Ha ugyanis a természetes csapadckutánpótlásnál nagyobb mennyiségű vizet emelnek felszínre, akkor ez sok kilométeres körzetben lesüllyeszti a karsztvíznívót. Ennek olyan következménye ls lehet, hogy például elapadhatnak egy-egy terület természetes forrásai. Ennek megelőzésére a szakemberek olyan tervet dolgoztak kl, amelynek megvalósításával megőrzik a vízháztartás egyensúlyát, elejét veszik annak, hogy elapadjanak az ehhez a hidrológiai térséghez tartozó budapesti hévforrások. A szakemberek kiszámították, percenként mintegy 200 köbméternyi vizet szivattyúzhatnak ki „büntetlenül" az új bányákból, mert ez a mennyiség — azzal a 30 köbméternyivel együtt, amennyit percenként a budapesti fürdőkben felhasználnak — a környezetből természetes módon pótlódik. Ha valamilyen ok miatt átmenetileg percenként 200 köbméternél többet kell eltávolítani a bányákból, akkor ezt a többletet a megcsapolt területtől valamivel távolabb visszaengedik az alaphegység szerkezeti repedéseibe. Biztonsági okokból az új bányák közelében ós a távolabbi területeken is már megkezdték, a karsztvízszint észlelésére, ellenőrzésére alkalmas fúráshálózat kiépítését, Illetve bővítését. HAZAMAO I. kerület Szeged: Sánta Emil Lajos es Vénya Julianna, Horváth látván ás Hörcsök Olga. Ludányl Pál *g Herczeg Anikó Erzsébet. Kocsis Imre ás Mender Zsuzsanna, Tóth látván ás Terellek Irén, Bayer Márton és Horváth Margit, Molnár László és Kertész Sarolta. Algner Gyula Endre és Orcáik Emese. Takács László éa Buknloz Erzsébet. Szűcs László és Rabi Ágnes Erzsébet. Kónya Vince és Fekete Zsuzsanna. Szabadi József és Puskás Dóra, Pelikán I.ászló és Baumgartner Ildikó Mária, Bihari József és Karlkó Vanda Mária. Tornyal Mihály József éa Kovács Ágnes. Balogh Lajos és Varga Borbála. Varga Ferenc és FeketU Marianna Eva. Pozsgaí István József és tmjomt-Nagy Erzsébet. Kasza Tibor és Szabó Eva Klára. Sípos Csaba éa Horváth Andrea Erxsebet bázasaagot kötöttek. KOLETM L kerület Szeged: Fekete József Istvánnak 4a Arvai Juliannának Réka. ErdödJ Józsefnek és Garat Ilona Rozáliának Csilla. Lung Milánnak és dr. Nagy Magdolnának Judit Kármen. Szilágyi Zoltánnak és Tóth Mária Emíliának Eva. Németh Tibornak es Makal Ilona Terézlanak Katalin, Sókl Ferencnek és Sípos Lidlának Andrea. Androvics Lászlónak és Kórmócz! Zsuzsannának Zsuzsanna Edit. Rajtik Józsefnek és Szanka Máriának Róbert Ferenc, Magony Ferenc bajosnak és Takó Annának Tamás, Bitó Ferencnek és Btto Matild Teréznek Ferenc, Csővári Györgynek es Schűtt Margit Erzsébetnek Nora Vera, Kiszely János Pálnak éa Szentesi Ibolya Erzsébetnek Szilvia Ibolya. Kalocsai Miklós Tamásnak és Ferencxi Katalinnak Pétor. Csóti Vilmos Ferencnek és Márta Mártának Zsófia, Simondán János Imrének és Banyó Editnek Eszter. sinka Antalnak és Czlbrtk Erzsébetnek Erzsébet, Gál Ferencnek és KádurNémeth Erzsébetnek Brigitta. Vecsernyés Istvánnak és Sári Irénnek Melinda Zsuzsanna, Balogh Istvánnak és Tóth Juliannának látván. Szabó Miklósnak ós Frank Martának Miklós Ferenc. Bozsó József Imrének és Négyökrű Piroskának Tamás. Krisztin Szilveszternek és Kothéncz Piroska Viktóriának Szilveszter, dr. Szentirmai Lászlónak és dr. Kovács Annamáriának László. Báló Mihálynak és Dani Ágnes Annának Dánlel Mihály, ParRgl Györgynek ég Sebők Rozália Erzsébetnek György, dr. Mezei Gézának és Szűcs Katalinnak Géza Zsolt, Zaivlcz Sándornak és Horváth Rozália Erzsébetnek Anikó, Pap Tibor Zoltánnak és Hegedűs Etelkának Zoltán Mihály, Torma János Istvánnak és Tóth Mártanak Kzllvta, Szentjobb! Endrének és Rácz Katalin Valériának Szabolcs Endre, Havast Istvánnak ós Pócslk Gizellának Gabriella, Farkas András Ottónak és Meggyesi Rozáliának Rózsa. Hajnal Jánosnak és Szabó Viktóriának Gabriella Viktória, Kiss Andrásnak és Rea Erzsébetnek Gábor László. Csűri József Sándornsk és Kozma Erzsébetnek Richárd Béla, Ábrahám Istvánnak és Faragó Zsuzsannának Ildikó, Tóth István Ferencnek és Vajda Magdolna Juditnak Magdolna, ZHhorecz Pálnak éa Szél Máriának Zsolt Róbert, Hajdú Károlynak és Langó Eva Magdolnának Attila László, Dlmovics Károlynak éz Merész Katalinnak Tünde, Varga Jánosnak és Családi események Márki Piroskának Andrea, Tóth Attilának és Pintér Máriának Attila, Kónyu Józsefnek és Váczl Irén Máriának Tünde, Bakos Andrásnak és Kósa Erzsébetnek Gabriella, Rózsi Lászlónak és Vass Erzsébetnek László, Bicskei Lajosnak és Krecskay Máriának Zsolt Tibor. Patkós Sándornak és Török Teréznek Judit. Dékány Mihálynak és Molnár Irénnek Rcnata Irén, Szabó Imrének és Király Rozália Reginának László Imre, Bodó Emilnek és Busa Editnek Alexandra Edit, Szokolal Istvánnak és Borbély Juditnak Judit Bernadett, Kls-Szabó Sándor Józsefnek és Mészáros Ro zállának Beáta. Kóvács Sándornak es BOdí Irénnek Sándor, Scnreck Józsefnek és Pless Irmgardnak Veronika, Ungár László Ferencnek éa Mucsl Máriának László, Szcmenyei Zoltán Lajosnak és Király Ibolyának Alexandra Andrea. Sári Tamásnak és Horváth Katalin Editnek Amadé Akos. Varga Ferencnek es Németh Mártanak Krisztián, Kovács Lászlónak és Jenei Ilonának Zoltán nevű gyermekük született. •I. kerület Szeged: Szabó Józsefnek és I'app Gizellának Zoltán, Kórász Tibornak és Turo Maria Juliannának Edit. Dobé Sándornak cs Retkes Margit Erzsébetnek Krisztina. Rogacs Józsefnek cs Szűcs Ágnesnek Erzsébet, Tóth Istvánnak és Szabé Mária Ilonának Klára Krisztina. Sánta József Mátyásnak es Tóth Évának Bernadett Nóra. Csányi Sándornak és Gábor Ilona Máriának Ilona Margaréta. Bodor Gábornak és Szabó Juliannának Mónika, Császár Miklósnak és Mugda Erzsébetnek Mónika, Szabó Mátyás Sándornak és Babarczl Ágotának Mónika, Molnár Péternek és Végó Ágnes Katalinnak Páter Zsolt, Rozlnka Péter Lajosnak és Adám Zsuzsannának Bernadett. TórOk Bélának és Susány Piroskának Anita, Fehér Jánosnak és Bakos Etelka Erzsébetnek Miklós Zsigmond. Hegyközi Károlynak és Mohácsi Katalinnak Bálint, Gedos Szávának cs Vass Annának Dragan Róbert, Megyesi István Vincének éa Lévai Eszternek Tamás István. Gyuris Istvánnak és Karasz Saroltinak Mariann Nóra, Nagy Józsefnek és Vlgylkán Évának Eva Ilona, Tiszavölgyi János Mihálynak és Ambrus Juditnak Andrea Tímea. Kádár Tamásnak és Kasza Ilonának Zsolt, Sovány Mihálynak és Farkas Ida Klárának Csaba, Balog Sándor Lajosnak és Bozsák Margit Teréziának Zsolt, Szabó Ferencnek és Kulcsár Erikának Szilvia, Merschdorf Istvánnak és Bárkányi Ibolyának István, Pusztai Mihalynak és Szeibert Arankának Mihály, Lele Józsefnek és Molnár Mária Magdolnának Zoltán József. Török Zoltánnak és Benedek Katalinnak Zoltán nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Czlboiya Jánósné Zanocz Mária. Farsang Jánosné Szőke Erzsébet, Gombos Gyula István, lványl János. Zomborl Lajosné Hegler Erzsébet, dr. Málly Ferenc Akosné Pfllegel Gizella, dr. Török Oábor, tgaz Sándor. Csákvári Ferencné papp Mária, Blcsák Eva, Sánta Pal, Vas Imre, Matuszka Béla, Bán Lajos, Koczkás Sándor, Török GyOrgyné Patylk Anna, dr. Siklós Sándor meghalt ITI. kerület Szeged: Kapás Imre. Báló Mihály Lajos. Szaniszló János. Balogh Mihályné Báló Ilona. Pap István, dr. Hargittay Jánosné Szűcs Julianna, Laskal János, Kovács Lajosné Gyukln Erzsébet. Ábrahám István, Plkall Mária, Borsi Istvánné Bába Veronika, Várhelyi Ferencné Kovács Etelka. Kovács Ferencné Csanyi Etelka Gizella, Weiss Arminné Kádár Julianna. Balogh Jánosné Rácz Veronika meghalt. Szőlőkombájn, Százhektáros szőlőtáblát telepítenek Damaszéken, a Szőlőfürt Szakszövetkezet területén. Mi kell egy ilyen nagyobb mezőgazdasági beruházáshoz. ezt kérdeztük Kasza István ágazatvezetőtől. — Mindenekelőtt pénz. Aztán tervek, értékesítési lehetőség, szakképzett munkaerő. — Mennyibe kerül a telepítés? — 24 millió forint a tervezett bruttó költség. De még emelkedni fog. Ez tartalmazza a tereprendezési munkákat, a cserjeirtás, a búnkerbontás költségeit. Hat tanya esik a területbe, megvásárlásukat, tulajdonosaik kártalanítását is ebből az összegből fizetjük. A költségek egy részét a Dél-alföldi Pincegazdaság fedezi. — Milyenre tervezik az új telepet? — A kiviteli terveket most készíti az AGROBER. Háromötvenes sortávolságra, ikertőkés megodással, egysíkú függönyrendszerben telepítjük az új szőlőt. Hidrofúrös eljárást alkáimazunk, így mindjárt be is iszapolódik a töve. Az utóbbi időben sok kárt okoztak a tavaszi fagyok. Száznegyvenszázötven centiméteres törzsmagasságot tervezünk, minél magasabb, annál kevésbé árt neki a fagy. A Talajjavító Vállalat végzi a terület meliorációs munkáját és tápanyagfeltöitését. Lápföld. szerves és műtrágya kerül a talajba. — Jelenleg borkonjunktúra van az országban. De később, ha termőre fordul az új tábla, el tudják-e majd adni a bort? — Hosszú távon biztosítva van a termék értékesítése. A Dél-alföldi Pincegazdaság mint vevő összefogja a nagyobb téeszek telepítését. A társulás tulajdonában közös helikopter, bolgár szőlőkombájnok lesznek. Erre a természetes korszerűsítési igényen kívül a fokozódó munkaerőhiány is rákényszerít bennünket. A termelők járatosak a szőlöés gyümölcstermesztésben, de öregszik a tagság nálunk is. Fiatalok csak kevesen Jönnék. azok is traktorra. Addig a négy-öt évig lesz nehéz, míg bemunkáljuk az új táblát. Utána a legtöbb munkafolyamatot gépesítjük, a gyomirtástól a metszésig, a permetezéstől a szüretelésig. — Mekkora a veszteség gépi szürelelesnél? — Nagyobb, mintha ollóval szednék le a fürtöket. De ha csak ez lenne szempont, a búzát is kaszával vágnák még mindig. — Mennyi idő alatt térül meg a beruházás? — A piacot előre nem látja az ember. De százhúszszázötven mázsás hektáronkénti átlagot alapul véve a népgazdasági megtérülés mintegy húsz év. A szakszövetkezetnek érméi korábban, kb. tíz év alatt megtérül a befektetés. Sokféle ága-boga van a telepítésnek, a bunkerek eltakarításától a tőzegszállitéslg. Azt a részproblémát ragadtuk ki. amely a születő telep környékén lakókat leginkább Izgalomban tartja: a tábla területére eső tanyák kisajátítását. Ábrahám Szilveszterék még a régi tanyában laknak. Körülöttük eltűntek a homokbuckák, kilométereken át sima a föld, mint az asztal. Ok is költöznek nemsokára. Hosszú alkudozás előzte ézt meg. — Azt mondta a jogásznő, találtunk maguknak házai, nézzék meg! — meséli Abrahámné. —- A volt sárkányhegyi megálló mellett van. Mondták nekem, hogy tatarozni kell. Mondom, mi nem tatarozunk. Mi már elég sokat tataroztunk, mikor belvizes esztendőben összedőltek Itt az épületek. Nekem olyan nem kell. Megnéztük, de melléképület nincs, vályogból a fal, tégla sincs alatta. Akkor ajánlottak a régi Beke* iroda mellett is egy házat, de arra egy baracktábla van, lehet, hogy azt is elvennék pár év múlva. Javasoltak a volt kisvasút mellett, nem is kicsike ház az, de Röszkéhez ls, Domaszékhez is nagyon meszsze van, kilométereket kellene gyalogolni a buszra. Énnekem olyan ház kell, ahol van istálló és a jószágnak helyet tudok keríteni. Mondtam is nekik, ha olyat nem adnak, akkor mi itt fulladunk meg, de akkor se megyünk sehová. — Gondolkodtak aztán, újabb három • ház került szóba. Ezeket már ml is jobban szerettük. Egyiknek pártját fogtuk, azt mondták, húszezer forintot kell ráfizetni. Kijött az elnök, szétnézett mindkét helyen, utána megint hívattak, hogy ott is van szőlő, gyümölcsfák, nagyobb az épület, többet kell fizetni. Harmincötezer forintot kértek, de három év alatt kell letöriesztenl. Azt mondta az elnök, szépen mondta, nézzék, nem adhatjuk ajándékba ... Ebben aztán megállapodtunk. Helyünk nagyobb lesz. Villany is van, a régi tanyában nincsen. De a szőlő csak harmada, ott nem nagyon borozgatunk. Költözködni segítenek, fölérem adnak fuvart. Mindent elvihetünk, de ezek az ajtók, ablakok, épületfa szétbontva már nem érték. Az új helyen padló-, sak, a Szobák, három szoba van, nagy pince, kamra, még a szenet is be lehet rakni, az udvarra sem kell kimenni érte a télen ... Kalivoda Imre, a szakszövetkezet elnöke személyesen is sokat foglalkozott a tanyalakók elköltöztetésével. — A problémát az jelenti, hogy a tanyák megvásárlást költségét sehol nem ismerik e. állami támogatási alapna Körülbelül négyszázezer forintba kerül nekünk a kisajátítás. Ragaszkodtunk hozzá, mert a közbeékelt házak nehezítették a munkánkat. Darab sorok, gyomfészeknek való gépforgók maradnának mindegyik körül. Az ott lakóknak is kellemetlenséget okozna a repülőgépes vegyszer-szórás. — Sok ingatlan eladó a községben. Felkutattuk ezeket, megnézték, választhattak. Nem kényszerl tettünk senkit, hogy általunk kijelölt épületbe költözzék. Amikor elfogadták valamelyiket, csak akkor vásárolta meg a szakszövetkezet. A régi tanyát elsőként a gazdájának ajánlottuk fel bontásra. — Van a hat közül két jó tanya, amelyek helyett újat vásárolni meghaladja idén a szakszövetkezet anyagi erejét. Számukra is alkudunk elfogadható épületekre, legkésőbb jövő év elején elköltözhetnek. Minél gyorsabban, nekünk ez a lényeg. — Közlekedéstől, belterülettói távol esik ez a része a határnak. Természetes igényük volt a kiköltözöknek, hogy közelebb és legalább olyan minőségű házat kapjanak, mint a régi tanyájuk. Két esetben lényegesen jobbat találtunk, nagyobb helyiségekkel, villannyal. Azt is vállalták a tagok, hogy a különbözetet kifizetik. Egyébként több mint harmincötezer forint a különbség. Kellemetlenséget, érzelmi megrázkódtatást okoztunk ezeknek az embereknek. Igyekszünk ennek hatását mérsékelni. A kisajátításokra viszont szükség van: csak így valósítható meg az igazán korszerű, nagyüzemi szőlőtermesztés. Tanács István Gyógyüdülők Bulgária gyógyüdülóhelyei sze 550 férőhellyel hat szama már nemcsak Euró- natórium állt a betegek renpában, de a világon min- delkezésére. Jelenleg 52 indenütt közkedveltek. Bul- tézet várja 12 500 ággyal a gáriában 1048-ban mindösz- gyógyulni vágyókat. Gémes Eszterr Mindig magam 103. Nem folytattam a diskurálást, de nehéz bánat telepedett rám. Lám, az Isten haza segítette, elsőnek ő jött haza a faluba, egy másik ismerőssel, Lippai Jóskával jöttek, azt leszedték a vonatról, majd évek múlva jött haza u fogságból. Aztán lefeküdt, én meg minden ruházatát betüzeltem a katlanba. A bakancsa kócmadzaggal volt befűzve, még azon is úgy nyüzsögtek a tetük. Azt is bedobtam a tűzbe. Két nap, két éjjel mindig aludt, csak enni kelt fel. Az első éjjel felébredt, azt mondja: az a ház olyan, mint otthon, u Zsikóék háza. Mondom: Hát itthon is vagy Azzal elaludt újra, úgy el volt törődve. Harcbun ők nem voltak, csak mentek előre, mivel Ők civil ruhában voltak, egy házban befogadták őket, ott várták kl, mig a front elhalad. Az italtól olyan bamba, meg egyébként sem volt olyan éles eszű. Kérdem tőle: — Hogy tudtál hazajönni? Azt mondja: — Vettem egy térképet. Az egész iskolai tanulmányomból csak az jutott eszembe, ha arccal a térképnek fordulunk, felfelé van észak, lefelé dél, jobb kéz felől nyugat, bal kéz felől kelet. Aztán útközben találkoztam Lippai Jóskával. Ketten mar jobban eligazodtunk. Amint reménykedtem, hogy megjavul a házaséletünk. még jobbon eldurvult. És most is. ezelőtt is. este, ha éjfélkor feküdtem Is le. olvastam valamit, úgy aludtam el. Mióta hazajött, vagy* elkapta a kezemből az olvasmányt, eldobta, vagy egyszerűen elfújta a lámpát. Mélységes lelki fájdalmat okozott ezzel a durvaságával. Megtörtént, amikor reggel lelépett az ágyról, a papucsom valahogy megsértette a lábát. Bevagdosta az ágy alá, egészen a falig. Alacsony volt az ágy, nagyon nehezen tudtam kivenni. En meg a cipőjét dobáltam oda be, ahová 6 az én papucsom. Gondoltam, tudd meg, hogy esett az nekem. Más történt. Mikor kivette a bakancsát, patkós volt, nekem Jött azzal a patkós bakanccsal, úgy összeverte a fejemet, csak úgy vérzett. Igaz. neki mentem én is. puszta kézzel. Mit tudtam én adni neki? Neki is foly azért az orra vére. Éppen odajött a néném, főzött kamillateát, abban megmostam mindennap, csak egy hétre tudtam a hajam kibontani. A testvérem segített. Dús, nagy hajam volt, de akkor sok kijött. Két szombatos lányt fogadtam három hóna ra a szobámba. Könyveket árultak, az 6 vattásuk szerinti könyveket, meg természetes gyógynövény! könyveket. Ezek jobban betartották a vallásukat, mint mi. Egy este, már jó késő volt, bent voltak a lányok is, beszélgetünk, Ilusék voltak ott családostul. Tíz óra tájon jön haza az uram, belép. — Jó estét! — mondja. — Nekem nincs Jó estém! — felelem. — Ha csak az a baj, majd lesz mindjárt. Kilép, durr. beökleli az üvegajtót, a két lányt kizavarta, azok sietve mentek a szobájukba. Azt mondja az Ilus férje: — Te, Pali! Mért cselekszel te Így ? — Engem a katonaságnál arra tanítottak, hogy inkább haljak meg, mint engedjek. — Az az ellenségre szól. — Hát kell nagyobb ellenség, mint a feleség? Elmentek Királyék, folyt a kezéből a vér, azt mondja: — Kösd be! — Nem kötöm én! Akkor ment, verte a lányok ajtaját: — Piroska, gyűjjön be! Kösse be a kezem! Piroska jött, megmosta neki, bekötözte, így beszélt: (FolytatjukJ